Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Gyakran lesz erősen felbős az ég. Eső, zápor, időnként zivatar is várható. Zivatar idején átmenetileg viharos széllökések is előfordulnak. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet északnyugaton 15 fok körül, délkeleten viszont 21—24 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 99. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 28., péntek Grósz Károly fogadta Jorge Semprunt Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Jorge Semp- run világhírű spanyol írót, Spa­nyolország kulturális miniszterét. A szívélyes, kötetlen légkörű megbeszélésen az MSZMP főtit­kára szólt az európai népek együttműködésének szükségessé­géről, kifejezte hazánk készségét kulturális, tudományos kapcsola­tok bővítésére, az emberek közöt­ti érintkezés gyakoribbá tételére. A találkozón jelen volt Major László, az MSZMP KB tagja, a KB Iroda vezetője és Knopp András művelődési minisztériumi államtitkár. Részt vett Luis de la Torre de Andrés, Spanyolország magyarországi nagykövete. (MTI) Törvényjavaslat a gazdasági társaságok átalakulásáról Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok át­alakításáról szóló törvényjavaslatot. Úgy döntött, hogy ezt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány az átalakulási törvény megalkotásával összhangban javasolja az állami vállalatokról, a szö­vetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekről, az ipari szövetkezetekről, a földről, az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló magas szintű jogszabá­lyok módosítását. A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügymi­niszter előterjesztését a vagyonértékelésről. A kormány kezdeményezte az egyesületek felügye­letére vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos gazdasá­gi és jogi kérdésekről. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) ÜLÉSEZETT A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG A föld hasznosításáról j és védelméről Baja címert választott A városi tanács mi r r- wi • 1 ^•••1 üléséről jelentjük A város környezetvédelmi helyzeté­ről készített tájékoztató élénk vitát vál­tott ki a Bajai Városi Tanács tegnapi ülésén. Amint az előteijesztö, dr. Szenti János környezetvédelmi és vízügyi igazgató —- maga is tanácstag — el­mondta, igyekeztek összegyűjteni az összes megoldásra váró környezeti gondot. A tanácstagok még tovább bő­vítették a sort, s többen is hangoztatták közülük: nem elég a leltározás, ez már évekkel ezelőtt is megtörtént. Végre előrelépésre lenne szükség, meg kellene határozni a konkrét tennivalókat. A válaszókból azonban kiderült, hogy pénz — és sok esetben jogkör — hiányában a tanács nem sokat tehet. Mint például a Kamarás-Duna meg­óvása ügyében, melynek vize egyre szennyezettebb. Barna György tanács­elnök-helyettes annyit tudott ígérni, hogy még ebben az évben felderítik, kik szennyezik a Duna-ágat és csökkentik az ide ömlő szennyvíz mennyiségét. De például a Szeremlei-csatoma megnyi­tására már nem futja. Stang Jenöné javasolta, hogy a nyári fürdési időszakban végre ne legyen ti­tok, mennyire szennyezett a Sugovica vize, melyben egy-egy kánikulai hétvé­gén tízezrek fürödnek. Hozzák nyilvá­nosságra az adatokat. Szóba került az ülésen a veszélyes hulladékok elhelyezése, a gémenci holt­ág vízellátása és az egyre zsúfoltabb szeméttelep további sorsa. Amint a műszaki osztályvezető válaszából kide­rült, hamarosan új szeméttelepet kell nyitni, de még nincs kialakult elképze­lés, hol és mikor kerülhet erre sor. Var­ga Rudolf felvetette, hogy a következő tanácsülésen hangozzon el tájékoztató Bős—Nagymarosról, mivel a vízlépcső építése áttételesen a Duna menti város lakóit is érinti. A döntést a javaslatról későbbre halasztották. A következő napirendi pont — az állami lakások eladásáról szóló tanács-' (Folytatás a 2. oldalon) Két évvel ezelőtt kezdődött az az országos vizsgálat, amelynek me­gyei tapasztalatait, a területi felmé­rések összegzését tegnapi ülésén vi­tatta megaBács-Kiskun Megyei Né- pj Ellenőrzési Bizottság. A téma—a termőföld védelmének és hasznosí­tásának helyzete — nagyon is idő­szerű volt, hiszen a vizsgálat rávilá­gított az 1987-ben életbe lépett és a közeljövőben módosításra kerülő földtörvény számos ellentmondásá­ra, hiányosságára, és egyben segítet­te is a törvénymódosítási javaslatok psszeállítását—hangsúlyozta Szvo- rény János, a MNEB elnöke. A me­gyei és hat területi NEB bevonásával folytatott vizsgálat összefoglaló ja­vaslatokat is tartalmazó jelentése szerint a megyében a termőföld vé­delme, hasznosítása megfelel a jog­szabályi előírásoknak. A jelentésben — amit eljuttatnak majd a megyei képviselőkhöz is — mégis bőven- vannak megállapítások, amelyek ar­ról tanúskodnak: megfelelni a jog­szabálynak nem jelenti azt, hogy a jogszabály valóban jó is. Dr. Murányi János, a vizsgálat vezetője egyebek között azt emelte ki: bár az 1987. évi földtörvény eny­hített a művelésben tartási kötele­zettségen, mégis előírja, hogy a hasznaié köteles a földet művelési ágának megfelelően (például szán­tóföldet továbbra is csak szántó­földként) hasznosítani. Véleménye szerint — s ezzel a jelenlévők több­sége egyetértett — ne adminisztra­tív jogszabály, hanem a környező piaci feltételek szabják meg, művel- jük-e a földet, s ha igen, mit termel­jünk rajta. Szóvá tette a földvédel­mi alap elosztásának túlzott centra­lizáltságát, a területi hatóságok mindössze ,, kiértesítői” szerepre kárhoztatását, miközben a pénzről üzemi szintig a minisztérium dönt. A jelentés megállapításai szerint két év alatt a megyében alig 700 hek­tár föld került szocialista tulajdon­ból magánszemélyhez, ugyanakkor 2000 hektár, nagyüzemi művelésre alkalmatlan teriilet várt vevőre. A földtörvény e tekintetben nem ho­zott kedvező változást, hiszen to­vábbra is érvényben maradt az in­gatlanszerzési korlátozás (magán- személyek tulajdonában legfeljebb hatezer négyzetméter termőföld le­het). A nagyüzemek természetesen gyengébb földjeiktől igyekeztek sza­badulni, s esetenként még ezeknek is túl magasra szabták az árát. Mind­ehhez hozzá kell tenni, hogy a termő­földnek valójában nincs is forgalmi értéke, mivel forgalma, piaca sem volt eddig, s így nem is lehetvalós ér­téken nyilvántartva. A művelésből kivont területek kapcsán szóvá tették az ülésen, hogy a megyében két város — Ka­locsa és Kecskemét — tanácsa is ] belterületté nyilvánított külterüle­teket illetve zártkerteket, elvonva így a mezőgazdasági hasznositás- tól. Mint Bóta Endréné, a megyei földhivatal osztályvezetője elmond­ta, a tanácsokat a telekínség és a belterületi telkek magas árai kény­szerítették erre a lépésre. A városok környékén lévő, de már belterület­nek számító, közművesített telke­ket a kis pénzű fiatalok is könnyeb­ben megvehetik. Ez nem jelent iga­zán parlagon hagyást, hiszen a csa­ládi házas parcellákon, a város szé­lén szinte mindenütt intenzív kert­művelés folyik. Pásztor íjászló, a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának osz­tályvezetője elmondta, hogy orszá­gosan is csupán 7000 ezer hektárnyi az a mezőgazdasági földterület, amit magánszemélyek az 1987. évi tör­vény életbe lépése óta nagyüzemek­től vettek. A vásárlások az ingatlan- forgalom teljes fölszabadításáig va­lószínűleg nem is élénkülhetnek fel. A föld értékelésével kapcsolatban megemlítette, hogy a hosszas mun­kával kidolgozott komplex földérté­kelési rendszer nem aratott sikert a tavalyi országos vitán. Ennek fő­képp azaz oka—mondta az osztály- vezető—, hogy nem létező árakat ki­találni nagyon nehéz. A föld forgal­mi értékét majd a piacnak, és nem túlkomplikált értékelési rendszer­nek kell kialakítania. Az ülésen elfogadták az össze­foglaló jelentést, második napiren­di pontként pedig meghallgatták és 1 ugyancsak elfogadták az elnöki be­számolót a két NEB-ülés között végzett munkáról. Befejeződött A veszélyes hulladékok keletkezése és kezelese című megyei témavizs­gálat — ennek során foglalkoztak a reszelőgyári környezetszennye­zéssel is —, és a MNÉB a közeljö­vőben két új országos munkába kapcsolódik be. M. Á. Kohl kancellár a kelet-európai reformerők támogatására szólít Az NSZK—magyar kapcsolatokat példásnak nevezte Helmut Kohl, az NSZK kormányfője a szövetségi gyűlés (Bundestag) csütörtöki ülé­sén előterjesztett kormánynyilatkozatában felszólította a nyugati szövetség tagállamait, hogy közösen támogassák a reformerőket a Varsói Szerződés összes államában. Európai és amerikai barátainkkal érintkezve kiállunk azért, hogy együttesen viseljük egy ilyen poli­tika felelősségét, és egyeztessük eljárásunkat — mondotta. A kancellár szerint a második világháború óta először kezd testet ölteni az a remény, hogy sikerül kilépni a keleti-nyugati szem­benállás árnyékából. Világszerte lenyűgözi az embereket az, ami az óvilágban történik. A szociális piacgazdaság ma már a szocialis­ta országokban is növekvő egyetértésre talál, és keleti—délkeleti szomszédainknál mind­inkább utat tör magának az emberi jogok és a szabadság iránti vágy. Kohl ebből a ténye­zőből eredeztette azt az esélyt is, hogy Euró­páról fokozatosan lepattogzik az évtizedes kemény kéreg, és alatta kisaijadhat a német egység új reménysége is. Kohl kijelentette, hogy országa kapcsola­tai kedvezően fejlődnek közép- és délkelet­európai szomszédaival is. „Magyarországgal való viszonyunk példamutató. Most megkíséreljük Lengyelországgal is fejleszteni a jószomszédságot. Mindkét ország — a Szovjetunióval együtt — a varsói szerződés­beli reformmozgalom élén áll. Mindig han­goztattam, hogy szoros és kölcsönös kapcso­lat áll fenn a belső reformpolitika és a nem­zetközi együttműködés lehetőségei között. Minél átfogóbbak és mélyrehatóbbak a re­formok, annál megalapozottabbak az élénk kelet—nyugati együttműködés lehetőségei — mondotta. Kohl ugyancsak példásnak nevezte a ma­gyarországi németség kulturális jogainak szavatolásáról 1987-ben kelt megállapodást. Jelenleg Bonn sikert ígérő tárgyalásokat TÖBBLÉPCSŐS BÉRKORREKCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Csepegtetés vagy emelés? Hihetetlennek tűnik, de igaz: a Bács-Kiskunban tevé­kenykedő egészségügyi dolgozók egyharmadának éves keresete nem éri el az adózási sávot! Az ágazat bérlema­radása 40 százalékos, a tarthatatlan helyzet megszünteté­se csak központi intézkedéssel lehetséges. A többlépcsős bérpolitikai korrekció első szakaszában a híányszakmák­I ban dolgozók keresetének növelését, majd az ügyeleti és készenléti díjak nettó értékének megőrzését lehetővé tevő központi keret elosztására került sor. A soron következő lépés az egészségügyi ellátás szak­dolgozóinak teljes körét — az alapellátástól a fekvőbeteg-ellátásig —, és az intézményi ellátást nyújtó szakdolgozóknak csoportját érinti. Ennek a nagy hord­erejű intézkedésnek végrehajtásához a megyei tanács egészségügyi osztálya ajánlást készített, amelyet tegnap délelőtti ülésén a szakmai szakszervezet megyebizottsága vitatott meg Kecskeméten. A tanácskozásra meghívták a városi főorvosokat is. A béremelés tényének tudomásulvételén túl abban kel­lett dönteniük, hogy minden dolgozónak „csepegtesse­nek-e” valamennyi emelést vagy a lépcsőzetes koncepciót megtartva, bizonyos területeken dolgozóknak jelentő­sebb emelést tegyenek lehetővé. Az egészségügyi vezetés — egyetértve a szakszervezettel — az utóbbi, feszültsége­ket is előidéző megoldás mellett döntött. Érveiknek sú­lyát növelte, hogy a jelentősebb fizetésemeléssel a dolgo- ■ zók szakképzettségének, munkavégzésük minőségének I elismerésére is módot adnak. Bízva az egészségügyi kor­mányzat és a szakszervezet Ígéretében, a jövő esztendő­ben a nem fizikai szakdolgozók és az orvosok bérrende­zésére is sor kerül. A központi keret elosztása „fejkvóta” szerint történik, minden betöltött munkahelyre vonatkozik. Az intézmé­nyekhez, a tanácsokhoz „lekerülő” bérfejlesztési keret további felosztását — az egészségügyi dolgozók szak- szervezete megyebizottságának egyetértési jogkörében el­fogadott ajánlása alapján—az intézményvezetők a mun­kahelyi szakszervezeti bizottságok egyetértésével végzik. A július 1-jei hatállyal, a két és fél ezer fizikai (ágy melletti) szakdolgozó számára a havi felosztható keret­összeg 5 millió ötezér forint, a szociális és egészségügyi ágazatban a 2341—2349 kulcsszám közötti besorolásban foglalkoztatottaknak. Ezen felül kapott megyénk — havi osztható keretben — 6 millió 635 ezer forintot. Ebből részesülnek' a kétszin­tes államigazgatás figyelembevételével a községi, városi tanácsoknál, valamint intézményeknél foglalkoztatott egészségügyi és szociális területen, az egészségügyben és a szociális ellátásban, a közegészségügy-járványügyben dolgozók. Tehát érinti a bérrendezés az általános körzeti, gyermekkörzeti orvosokat, a körzeti fogorvosokat, isko­la- és iQúsági 'orvosokat; — a körzeti orvosímokokat, körzeti ásszisztenseket, körzeti ápolónőket, üzemi ápolónőket, gyermekkörzeti asszisztenseket, fogászati asszisztenseket, körzeti védő­nőket, körzeti kislaboratóriumi asszisztenseket; — a főiskolát végzett köjál-ellenőröket, ,-ffl a járóbeteg-szakellátás (gondozók, szakrendelések) asszisztenseit, a házi szociális gondozónőket. Amint a felsorolásból is kitűnik, a szociális feladatokat végzők és az alapellátásban dolgozók munkájának anya­gi elismerése kiemelt szerepet kapott. Ez a feltétele an­nak, hogy az alapellátás minőségének szintje a lakosság által is elvárt mértékben növekedjék, N.M. riíaiir nTiiniw——ia> ■ ii wwniw-8«ii Magyar konténerek Amerikába A Traverz Általános (Acélszerkezeti Vállalat — elszakadva a „fémmun- kás”-tól—alig négy hónapja vált önál­lóvá. Az önállóságot januárban, a kez­det kezdetén még csak az új név jelezte, a homlokzaton igen hamar ki is cserél­ték az óriási fémbetűket. Azóta más is történt az üzemben, egyebek között az, hogy új termékek gyártásába fogtak, marketingosztályt hoztak létre, somost éppen embereket toboroznak saját kül­kereskedelmi irodájukba. Mint Tóth Ferenc, a Traverz gazda­sági igazgatóhelyettese mondja, a vál­lalat kollektíváját „sokkszerűen” érte a felismerés: piac márpedig van! Ponto­sabban szólva: piaci kereslet termékeik iránt, és rengeteg új lehetőség, amit egy éppen önállóvá vált, nagy terveket dé­delgető gyárnak nem szabad elszalasz­tania. A volt „fémmünkás”-gyár az in­formációkat mindig a budapesti köz­ponttól kapta,'s most nem kevés megle­petéssel tapasztalták, hogy az acélszer­kezet-gyártó szakmában szó sincs olyan piaci pangásról, mint amilyenről a budapestiek panaszkodtak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Traverz 1,3 milliárd forintos meg­rendelésállományt tudhat magáénak, és ebből mintegy 700 millióra már szer­ződést is kötöttek. Igaz, ebben jócskán vannak új termékek is. A Traverz acélszerkezet-gyártó vál­lalat volt és marad, de már jó néhány új területre is bemerészkedtek. Ezek egyike a konténergyártás. Az amerikai McDonell Douglas helikoptergyártó céggel nemrégiben kötöttek 4,5 millió folytat Lengyelországgal és a Szovjetunióval is. A kancellár jelezte, hogy intenzív szaka­szába jutott lengyelországi látogatásának előkészítése, I remény van arra, hogy a közeli jövőben ellátogasson Varsóba. Kohl is a Varsói Szerződés katonai fölé­nyéből és a biztonságpolitikai bizonytalan­ságokból, kockázatokból vezette le a nyugati védelmi készség megfelelő színvonalon való fenntartásának szükségletét, az atomelret- tentési politika változatlan érvényét. Kohl szerint nem a közeljövőben, hanem csak 1992-ben, az akkori politikai és bizton­ságpolitikai helyzet alapján célirányos dön­teni arról, hogy egyáltalán szükséges-e az t Nem csupán a cégtábla táltoson a hajdani ..lcinniunkas"-han. 0 Os/.lai János brigádja az egyik, amerikai megrendelésre készülő konténer-minta­darabot állítja össze. (Gaál Béla felvételei) dolláros üzletet, 600 darab fiait rack (nyitott konténer) szállítására. A 63 millió forintos svéd megrendelés több mint ezer darabra szól, s úgy tűnik, a konténerekben még óriási lehetőségek rejlenek. A másik új terület az emberi tartózkodásra is alkalmas épületrend­szerek gyártása. Az acélvázas lakó- és szolgáltatóházak, orvosi rendelők, szervizépületek Fokvárostól Vlagyi­vosztokig bárhol felépíthetők. A vegyi és környezetvédelmi programokba va­ló bekapcsolódás ugyancsak jó piaccal kecsegtet. A világon szinte mindenütt egyre nagyobb a kereslet! a különböző tartályok, légszűrők — s ezzel együtt azok acélszerkezete — iránt. A Traverz NSZK;ban állomásoztatott Lance típusú amerikai rakétarendszerek korszerűsítése. Az újabb rendszerek bevezetése különben is csak 1996-ban kezdődne. Kohl megértést igényelt amerikai és brit barátainál annak a magától értetődő szem­pontnak az érvényesítéséért, hogy a nyugati szövetségben az NSZK-t fenyegetik legin­kább az említett rakéták. Washington és London húzódozik az atomrakétákról való tárgyalásoktól, amíg Moszkva nem csökken­ti hagyományos területen szerintük meglevő túlsúlyát. Kohl vasárnap fogadja Margaret Thatcher miniszterelnök asszonyt, és újra megvizsgálják a nézeteltérések áthidalásá­nak lehetőségét. a szovjet piacról sem akar kivonulni, — most éppen a kazanyi helikopter- gyárral tárgyalnak —, úgy, vélik, barterügylet keretében (áruért árut) itt is meg lehet találni a megfelelő ellenté­telezést. A nagyratörő tervek persze csak ak­kor válhatnak valóra, ha azokat a gyár egész kollektívája elfogadja, és a sikert majd saját zsebén is érezheti. Ezt az — időnként munkaerőgondokkal küz­dő — Traverznél is tudják. így 15-20 százalékos bérfejlesztést terveznek, szociális-jóléti kiadásaikat megdupláz­zák,~s az idén végre megkezdik a hosszú évek óta halogatott, különböző okok­ból elmaradt beruházásokat, felújítá­sokat is. Az éppen csak önállósult cég, az Elektroimpextől a Skála World Trade- ig, számos külkereskedelmi vállalattal dolgozik együtt. Mégis úgy gondolják, a több lábon állás a külkereskedelem­ben is hasznos lehet, s.nem árt saját lábbal is kilépni a piacra. E megfonto­lásból hoznak létre külkereskedelmi osztályt Kecskeméten és irodát Buda­pesten. A Traverznek remélhetőleg si­kerül rácáfolnia a számos kecskeméti vállalatnál elterjedt véleményre, misze­rint egy ekkora városban úgysem talál­ni megfelelő, hozzáértő és tapasztalt külkereskedőket. A gazdasági igazga­tóhelyettes szerint ez ma már egyálta­lán nincs így, és aki — mellébeszélés helyett — keres, az talál: külföldi pia­cot és honi szakembert egyaránt. M. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents