Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

2 • Petőfi népe • im április 28. Pozsgay Imre londoni tv-nyilatkozatai A kormányszóvivő tájékoztatója Két brit tv-csatorna sugárzott hírma­gazinműsorában szerdán este interjút Pozsgay Imre államminiszterrel, aki a Londonban ősszel esedékes magyar kulturális fesztivál ünnepélyes beharan­gozása alkalmából tett rövid látogatást a brit fővárosban. Mindössze 24 órás itt-tartózkodása során az államminisz­ter eszmecserét folytatott Margaret Thatcher kormányfővel és Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel, elutazásá előtt pedig brit politológus és vezető új­ságírók előtt tartott előadást a magyar- országi átalakulási folyamatokról. A kereskedelmi televízió 4. csatorná­ja szerda esti híradójában Pozsgay Im­re rövid nyilatkozata a szovjet harcko­csizó egységek hazaindulásáról szóló filmbeszámoló és korábbi magyaror­szági riportok felhasználásával készült összeállítás keretében hangzott , él. A műsorvezető elöljáróban kiemelté: — A magyar kommunista párt egyik rangos vezetője kijelentette nekünk, hogy Magyarországon 18 hónapon be­lül sor kerülhet többpártrendszerű sza­bad választásokra. Pozsgay Imre, a po­litikai bizottság tagja, a párt vezető reformpolitikusa úgy nyilatkozott, hogy az eredetileg 1995-re tervezett többpártrendszerű választásokat való­színűleg előre hozzák, a jövő évre. Pozsgay Imre hangoztatta: — A politikai fejlődés sürgetővé te­szi a szabad választások előre hozását és véleményem szerint az MSZMP-nek jó esélye van arra, hogy kormányzati erőként kerüljön ki a küzdelemből. A riporter utalt a gazdasági válság­gal kapcsolatban az MSZMP-n belül folyó vitádra. Kiemelte, hogy Thatcher asszony kedden csaknem egyórás meg­beszélést folytatott az államminiszter­rel, majd megkérdezte, mi a véleménye a thatcherizmus magyarországi alkal-, mazhatóságáról. — A thatcherizmus bizonyos fontos vonatkozásairól mélyen el kell gondol­kodnunk. Egyes vonásait lehetne alkal­mazni. Például a gazdasági szerkezet- átalakítás ésszerű alapgondolatait és azt a politikai eltökéltséget, amellyel elgondolásaikat megvalósították. Ma­gyarország azonban természetesen ön­• LEMONDOTT Á CHILEI KORMÁNY. nőn sajátosságai szerint fogja megolda­ni problémáit — mondotta Pozsgay Imre. A BBC televízió 2. csatornája késő esti hírmagazinjában ugyancsak terje­delmes riport-összeállítás keretében mutatta be nézőinek Pozsgy Imre ál­lamminisztert. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a műsorvezető mint „a kommunista párt élenjáró re­formpolitikusát” jellemezte. A riport­műsorban megszólaltatott politológu­sok, a kormánypárton belüli irányza­tok vitáira utalva, „a jövő lehetséges vezető embereként” méltatták kvalitá­sait. Kiemelték, hogy a békés átalaku­lás biztosítása érdekében Pozsgay Imre a kommunista párton belüli és azon kívüli reformerek lelkesedését egyaránt munkába próbálja állítani abban a vál­lalkozásban, amely Magyarországot útjelzővé tette Kelet-Európa többi ré­sze számára is. A BBC riportere a pártszakadás közvetlen eshetőségéről elterjedt spe­kulációkra utalva, erről kérte Pozsgay Imre véleményét. — Magyarországon az átmenetet bé­kés úton kell megvalósítani. Ez azt je­lenti, hogy el kell viselnünk a belső konfliktusok gyötrelmeit. Ha a párt szétszakad, az hatalmi vákuumot és katasztrofális helyzetet idézne elő az országban. Ha viszont a párt együtt marad a reformirányzattal, akkor ké­pes lesz végigvinni az ország megújulá­sát — hangsúlyozta válaszában Pozs­gay Imre. Arra a kérdésre, vajon nem fenyeget-e sztálinista visszacsapás veszélye, az ál­lamminiszter így'válaszolt: — Kétségtelenül van ilyen veszély. A sztálinista erőknek azonban nincs igazi támogatásuk társadalmunkban. A társadalom olyan fordulatot kíván, amely éppen hogy ettől a (sztálinista) modelltől távolít el bennünket. Pozsgay Imre végezetül jó érzéssel nyugtázta, hogy Magyarországon megkezdődött a szovjet csapatok kivo­násának folyamata. — Ez is azt jelzi — hangsúlyozta —, hogy a Szovjet­unió és Gorbacsov elnök komolyan ve­szi a közös európai otthon felépítésé­nek gondolatát. CSERNOBIL Szomorú évforduló Kijevben szerdán húszezres nagygyűlés volt a csernobili ka­tasztrófa harmadik évforduló­ján a helyi Dinamó sportklub stadionjában. A „Csernobil nem ismétlődhet!” feliratú transzparensek alatt felvonuló tömeg tiltakozott az atomener­giával kapcsolatos tájékoztatás­politika hiányosságai miatt. A gyűlést az ukrán főváros párt- és állami vezetői a helyi környezetvédőkkel karöltve szervezték. Részt vett többek közt Konsztantyin Maszik, a kijevi városi pártbizottság első titkára. A nagygyűlés résztvevői kö­vetelték: teljesen oszlassák el a titkolózás ködét Csernobil kö­rül! Egyesek Anatolij Roma- nyenko ukrán egészségügyi mi­niszter lemondását követelték, aki már a csernobili szerencsét­lenség idején is hivatalában volt, és sokak szerint nem tett meg mindent a lakosság egész­ségének megóvásáért azokban a nehéz napokban. Az Izvesztyija című szovjet lap szerdai számában Borisz Pa- ton, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke elpanaszolta, hogy az energiaügyi hatóságok még mindig rendszeresen cenzú­rázzák az atomerőművekben előforduló balesetekről, tűz­esetekről, és környezetszennye­zésekről szóló információkat. A szovjet televízió szerdán, esti híradójában bejelentette, hogy Csernobil közelében nem­zetközi kutatóközpont létreho­zását tervezik, ahol a világ min­den részéről odaérkező tudósok végezhetnek majd a szerencsét­lenség következményeivel kap­csolatos megfigyeléseket. A hír­adóban elhangzott továbbá: a csernobili erőműnek az a blokk­ja, amelyikben a szerencsétlen­ség 1986-ban bekövetkezett, hűl, a másik megsérült blokk péntektől újra működik, mivel addig befejeződik helyreállítása. Allah meghallgatta az imát Néhány órával azután, hogy or­szágszerte milliók imádkoztak eső­ért Bangladesben, megszakadt az ég alja szerda este, enyhülést hozva az évtized legsúlyosabb aszályára. A hónapok óta tartó szárazság a gabonaültetvények felének kiégé­sével fenyeget a dél-ázsiai ország­ban. Szerdán a nagyvárosokban mil­liók gyűltek össze, hogy rendkivüli imán Allah esőhozó kegyéért ese­dezzenek. A fővárosban megren­dezett fohászon részt vett Hoszain Mohammed Ersad elnök is. A mezőgazdasági szakértőket azonban nem sodorja magával a vallási révület. Szerintük vészter­hessé válhat a helyzet, ha az esőzé­sek nem válnak tartósakká. Becs­lésük alapján 2,5 millió tonna ga­bona mehet veszendőbe az aszály következtében, miközben a köz­ponti tartalékok csupán 1,1 miihó tonnára rúgnak. A kormány tanácskozásán elhang­zottakról Marosán György szóvivő tá­jékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a mostani ülés napirendjén többségében olyan előterjesztések szerepeltek, ame­lyek a gazdálkodás jogi kereteinek kor­szerűsítését szolgálják. Mint ismeretes, a magyar gazdaság egyik alapvető problémája a valódi tulaj­donosok hiánya. Ennek a gondnak a megoldásában jelentős lépés volt tavaly a társasági törvény megalkotása. Tovább­ra is nyitva maradt azonban egy fontos kérdés: a különböző típusú gazdasági szervezetek egymásba való zökkenőmen­tes átalakulása. Ezt teszi majd lehetővé a Minisztertanács ülésén első napirendi pontként megtárgyalt törvénytervezet, amely a gazdálkodó szervezetek és a gaz­dasági társaságok átalakulásáról szól Az átalakulás folyamatáról szűkebb értélemben akkor beszélünk, ha a gaz­dálkodó szervezet egésze felszámolás nélkül megy át gazdasági társaságba. Ennek megfelelően az átalakulási tör­vény a gazdasági társasággá válásról, il­letve a különféle gazdasági társaságok egymásba átmenetéről, fúziójáról ren­delkezik. A tervezett törvény az átalaku­lás lehetőségét megteremti valamennyi állami vállalatnál, illetve állami gazdál­kodó szervezetnél, szövetkezetnél, a tár­sadalmi szervezetek érdekképviseleti vállalatainál és a pénzintézeteknél. Az új törvény elfogadása egyben szükségessé teszi számos jogszabály módosítását, illetve megalkotását. így például módosul az állami vállalatokra es a szövetkezetekre vonatkozó szabá­lyozás. Megalkotásra vár az állami va­gyont kezelő szervezetekről szóló tör­vény, s mihamarabb ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény jnódosításáról. Ezek lényege a kötöttségek oldása, il­letve az államigazgatási eljárások egy­szerűsítése. Az átalakulási törvény élet­be lépése szükségessé teszi a vagyonérté­kelésről, valamint az ipari szövetkeze­tekről szóló törvényerejű rendeletek módosítását is. Ezek tervezetét a kor­mány megtárgyalta, elfogadta és az El­nöki Tanacs elé terjeszti. A legfőbb vál­tozás, hogy növekszik a szövetkezeti ta­gok vagyonérdekeltsége, aminek alap­vető formája a részjegyek jegyzése lesz. A Minisztertanács tárgyalt az egye­sületek felügyeletéről szoló jogszabály módosításáról is. Úgy foglalt állást, hogy még az idén felül kell vizsgálni a társadalmi szervezetek tevékenységét, szervezetét, illetve felügyeletét szabá­lyozó rendelkezéseket, és azokat az egyesülési, valamint a készülő párttör- venyhez kell igazítani. Végezetül a kormány megvitatta a bős —nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdé­seket. A mostani tanácskozás—ahogy a szóvivő fogalmazott—a parlamenti fel­készülés egy „közbülső állomása” volt. Még nem dőlt el véglegesen, milyen állás- ontot képvisel majd a kormány a nagy- eruházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésé­nek összes lehetséges következményét csak egy, valamennyi szempontot figye­lembe vevő tudományos elemzőmunka során lehet felmérni. Ez a munka a mos­tani üléssel gyakorlatilag megkezdődött. A szóvivőtől Sárközy Tamás igazság- ügyminiszter-helyettes vette át a szót. El­mondta az újságíróknak, hogy a kor­mány elé került törvénycsomagban hat alapvető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfontosabb minden bi­zonnyal az átalakulási törvény. Ennek megalkotása során a törvény-előkészí­tők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy egy technikailag korrekt jogszabály t hoz­zanak létre, amely nem determinálja a tu­lajdonviszonyok jövőbeni fejlődését. Más szóval az átalakulási törvény nem azonos a tulajdoni reformmal. Bár a ter­vezet az átalakulás technikai kérdéseivel foglalkozik, az érdekek ütközésének problémáját itt sem lehetett megkerülni, így például az állami vállalatok átalaku­lásánál nyilvánvalóan felmerül az állam érdeke, az átalakuló vállalatok érdeke, s figyelembe kell venni a leendő részvénye­sek érdekeit is. A miniszterhelyettes véle­ménye szerint a mostani tervezet—ame­lyet a kormány szinte változtatás nélkül elfogadott—az eltérő érdekek összehan­golásában egy kellően korrekt kompro­misszumot alakított ki. A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatok­nál mennyire legyen önkéntes az átala­kulás, s milyen mértékben avatkozhas­sanak be az állami szervek. A miniszter- helyettes ezzel kapcsolatban leszögezte: átalakulási és nem átalakítási törvény­ről van szó; nem kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell azt végrehajtani, mindene­kelőtt magukra a vállalatokra bízva az ezzel kapcsolatos döntést. A jogállamiság felé tett jelentős lé­pésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy a tervezet szakít a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi dogmájá­val. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben meg kell oszta­ni, értékpapírok útján. Ipari és mező- gazdasági szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a tör­vény. Kisszövetezetek esetében azon­ban semmilyen korlát nincs. Sárközy Tamás szólt arról is, hogy a földtörvény módosítása megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását. A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdon a jelenlegi kezelőre legyen átírva. A Képes 7 újságírója arról érdeklő­dött: igaz-e a hír, miszerint hétszázalé­kos forintleértékelés készül. Marosán György leszögezte: ilyen hírt nem hal­lott, a Minisztertanács ülésén erről nem volt szó, a kormány nem készül ilyen intézkedésre. A BC-számlák jövőjére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a Miniszterta­nács a tervek szerint a következő héten tárgyalja a lakossági devizaszámla­rendszer továbbfejlesztését. A javaslat abból indul ki, hogy az utazási deviza- számla felhasználási lehetőségeit to­vább bővítik, liberalizálják. Tervezik, hogy a bankok fizessenek, a nemzetközi pénzpiacoknak megfelelő kamatot az ilyen betétekre. Növelni szeretnék a devizaszámlát kezelő fió­kok számát is. Az MTI tudósítója arról érdeklődött: szóba került-e a kormány mostani ülésén az általános választások esetleges előre­hozatala. Az elmúlt hetekben ugyanis számos politikai szervezet, politikai sze­mélyiség fogalmazta meg ezzel kapcsola­tos álláspontját. A kormányszóvivő megítélése szerint a képviselői választá­sok előrehozatala, az ezzel kapcsolatos döntés politikai mérlegelést igényel. A mindinkább plurálissá váló magyar politikai életben valóban mind több al­ternatív szervezet, párt fej ti ki véleményét e kérdés kapcsán. Sokszor egymásnak el­lentmondó nézetek hangzanak el. Voltak olyan alternativ szervezetek, amelyek tá­mogatták ezt a gondolatot, mások ép­penséggel ellenezték. Különösen érde­kessé teszi a kérdést, hogy két vezető poli­tikai személyiség, Grósz Károly és Szűrös Mátyás—személyes véleményének han­got adva—nem zarta ki a választások idő előtti kiírását. A kormány feladata ebben a helyzetben az, hogy amennyiben a kü4 lönféle tárgyalások eredményeként á képviselő-vaíasztások előbbre hozása mellett döntenek, akkor ennek semmi­lyen akadálya ne legyen. A kormánynak tehát gondoskodnia kellene — a partok működésének—úgymond infrastruktu­rális feltételeiről, illetve a választások al­kotmányos hátterének megteremtéséről. Különösen fontosnak tartotta a szóvivő, hogy a kormány előkészítő munkálato­kat indított a majdan megalakuló pártok tevékenységének támogatására. A Mi­nisztertanács Hivatala es a Fővárosi Ta­nács képviselői ennek érdekében egy munkabizottságot hoztak létre, amely­nek feladata lesz a pártok infrastrukturá­lis problémáinak megoldása. Mindene­kelőtt helyiségekre és telefonra lesz szük­ségük. A kormány emellett kötelezte a pénzügyminisztert, hogy az indokolt ké­relmek teljesítéséhez bizonyos költségve­tési forrásokat is biztosítson. (MTI) Szakszervezeti kitüntetések Tegnap Kecskeméten, a megyei szakszervezeti székházban bensősé­ges ünnepség keretében adták át a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés különböző fokozatait az SZMT és az ágazati szakszervezetek aktivistáinak, kiváló társadalmi munkájuk elismeré­séül. Arany fokozatban részesült: Festő' János, a Zöldért Vállalat szvb-elnöke, dr. Kövecs Gyula, a kiskunhalasi kór­ház igazgató-főorvosa, az EDSZ me­gyei közművelődési bizottságának ve­zetője, Müller József, a Kunság Volán bajai üzemegységének főbizalmija, Nagy Lajosné, a Dutép Vállalat cso­portvezetője, dr. Sahin-Tóth István, a kalocsai kórház adjunktusa, az EDSZ megyei sportbizottságának vezetője, Szabó Lajos Ferencné, az Alsó-Duna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság társadalombiztosítási ta­nácsának elnöke, Szabóné Csernetics Ildikó, a Bácska Kereskedelmi Vállalat szb-titkára, Szabó Pál nyugdíjas, az SZMT sportbizottságának titkára. Ezüst fokozatot kapott: Bodor Pál, a szakszervezetek Táncsics Mihály Mű­velődési Központjának művészeti elő­adója, Csajbók Ferencné, a SZKIV Glória RT. mintaboltjának vezetője, Csizmás Ferenc, a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács főbizalmija, Csorba Imre, : a MÁV Kiskunfélegyházi Villamos Vonalfőnökség szb-titkára, dr. Dér Sándorné, a kiskunhalasi kórház szb- titkára, Ficsor Károly, a Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat szb- titkára, Galambos Nándorné, a Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazda- i ság társadalombiztosítási tanácsának j elnöke, Gere Bertalanná, az Alföldi Tüzép Vállalat főbizalmija, Juhász Er­nő, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat szb-elnöke, Kulman József, a Kecske­méti Sütő- és Édesipari Vállalatnyug- díjas propagandistája, Loósz Tamás, az SZMT ifjúsági tanácsának titkára, Nagy Árpád Attila, a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főkönyvelője, a HVDSZ megyei titkárságának tagja, i Pető Imréné, a Kunság Volán társada­lombiztosítási tanácsának elnöke, Szűcs Sándorné, a bajai 609. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szak- | oktatója, Tóth Elemémé, az Agroker Vállalat szakszervezeti bizottságának j gazdasági felelőse, dr. Vétek Jánosné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének megyei titkára, Zsikla Béláné, a Szakszervezetek Lajosmizsei Nagy­községi Bizottságának elnöke. Sokan a kitüntetés bronz fokozatát vették át. Eurocsernobil Amíg az emberiség nem talál alter­natív energiaforrásokat, aligha lehet az atomerőművekről lemondani. Be kell szüntetni viszont a fegyverkezést, mert a hagyományos fegyverek atomerőmű­vek elleni bevezetése nukleáris konflik-. | tushoz hasonló következményekkel jár — hangoztatta Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot Curie Sugár- ! biológiai és Sugáregészségügyi Kutató- intézet vezetője. A magyar szakember a csernobili ka­tasztrófa évfordulóján Kijevben zajló „Eurocsernobil” tudományos tanács­kozáson szólalt fel. Rámutatott: a kü­lönböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének nincs alternatívája. A sugárzás nem is­mer határokat — ezt a csernobili ka­tasztrófa is bizonyította —, ezért egyet­len agresszor sem óvhatja meg magát, még akkor sem, ha csak hagyományos fegyvereket vet be — mondotta Szta­nyik B. László. Santiagóban szerdán este — Augusto Pino­chet tábornok-elnök felszólításának eleget téve — lemondott a teljes chilei kormány. A 18 tagú kabinet lemondására annak érdekében került sor, hogy tagjai ezzel is elősegítsék az államfő áltál tervezett, több posztra kiterjedő kormányátalakítást — közölték hivatalos források. Chilében ezáltal egy hónapon belül másodszor változik meg a kormány összetétele — Pinochet elnök április elején a gazdasági és a pénzügyminisztert mentette fel tisztségéből. A kormány szóvivője nem indokolta meg, miért volt szükség a lemondásokra és egyelőre az sem világos, mely posztokon, és mikorra várhatóak változtatások. Az mindenesetre bizonyos: a kormány azzal egy időben nyújtotta be lemondását, hogy hírek terjedtek el a tábornok-elnök és belügyminisztere között támadt ellentétekről. Helyi források ugyanis úgy tadják: Pinochet elnök és Carlos Caseres belügyminiszter — aki egy személyben a kormányfői teendőket is ellátja — szembekerült egymással az 1980-ban elfogadtatott alkotmány módosítása és több más törvény megreformálása kapcsán. A hírek szerint a belügyminiszter még a december 14-ei parlamenti és elnökválasztások előtt szeretne számos demokratikus reformot végrehajtani. BOROTVAPENGE A BÉBIKONZERVBEN Terrorizmus a fogyasztók ellen A Scotland Yard irányításával tizenkét megye, illetve grófság rendőrsége nyo­moz egy bűnözőbanda ellen, amely csecsemőétel-konzervek életveszélyes szennye­zésével zsarol két brit nagyvállalatot. Március közepe óta 38 esetben fordult elő, hogy az ország különböző részein fiatal anyák üvegcserepeket, borotvapenge-, tű- és szögtörmeléket, illetve nátron­lúg nyomait fedezték fel az eredeti gyári csomagolású babaételkonzervekben. Szerencsére egyetlen csecsemő sem sérült meg súlyosabban. Az érintett vállalatok egészen e hét közepéig vonakodtak a nyilvánosság elé állni. A kedden megindult sajtókampány hatására előbb cáfolták, hogy zsarolták volna őket, utóbb viszont közölték, hogy a bűnözők milliós váltságdíjat követelnek. A csecsemők életét veszélyeztető zsarolási ügy egyik célpontja a legnagyobb brit konzervgyártó cég, a Heinz, amely évente 300 millió üveges és dobozos babaételt forgalmaz, 90 millió font sterling értékben. Hasonlóképpen keresettek a Cow and Gate cég termékei. A két vállalat most 100 ezer font sterlinges jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Az illetékes belügyminiszter-helyettes fokozott óvatosságra, a konzervek tüze­tes átvizsgálására és megkóstolására szólította fel a szülőket. Plénum után — új csaták előtt Baja címert választott Rövid időn belül másodszor mon­dott csődöt néhány gyakorlott „krem- linológus” a Nyugaton. A múlt év őszén, amikor ply váratlanul hívták össze az SZKP Központi Bizottságát, hogy Sevardnadze külügyminiszternek ott kellett hagynia az ENSZ-közgyűlés ülésszakát, azt jósolták, hogy Mihail Gorbacsov komoly bajba került, s ezért mozgósít minden elérhető segítsé­get. Gorbacsov akkor könnyűszerrel haj­tott végre átalakításokat a politikai bi­zottság összetételében. Most, amikor váratlanul újabb' KB-ülést tartottak, megint csak a szovjet párt főtitkárának veszélyes helyzetére tippeltek. Ami be­következett, éppen fordítottja lett az ilyen előrejelzésnek: a gorbacsovi állás­pont a jelek szerint komoly mértékben megerősödött a szovjet párt vezető tes­tületében. Kétségtelen, hogy a pesszimista jós­latoknak volt bizonyos alapjuk. Maga a szovjet vezető sem vitatta, hogy az utolsó hónapokban akadozni látszott a glasznosztyra és a peresztrojkára, a po­litikai nyíltságra és az átalakításra irá­nyuló program, s bár a választások eredménye megmutatta, hogy a szovjet nép túlnyomó többsége támogatja a gorbacsovi terveket, az új politikai ne­hézségek, párosulva a gazdaság válto­zatlanul nem kielégítő eredményeivel, az ellátási gondokkal, támadási alapot adtak a peresztrojkaellenes köröknek. A pártapparátuson belül is voltak en­nek jeléi, mindenekelőtt azoknál, akik megmérettek és könnyűnek találtattak a választásokon. A nemzetiségi problé­mák kiéleződése, különösen a legutób­bi véres tbiliszi tüntetés,, szintén tápot adott a peresztrojka politikáját felelős­sé tevő nézetek megerősödésének. Ebben a helyzetben kétségkívül gon­dot jelentett az, hogy a párt vezető tes­tületé, a központi bizottság nyilvánva­lóan nem teljes egészében és nem egyér­telműen, vagy legalábbis nem kellő len­dülettel adott támogatást a megkezdett munka folytatásához.- Áz SZKP leg­utóbbi kongresszusán ugyanis még ko­rántsem alakult egyértelműen a válasz­tás, sokan tartották meg korábbi he­lyüket azok közül is, akik legfeljebb csak félszívvel mondtak igent az új el­képzelésekre, s akik időközben, rész­ben koruknál fogva, de nem csupán ezért, kikerültek abból a mindennapos munkából, amelynek célja az új politi­ka továbbvitele — vállalva annak koc­kázatát is. A helyzet bizonyos értelem­ben éppen fordítottja volt annak, ami például 1957 tavaszán alakult ki: akkor Hruscsov képes volt a XX. kongresszu­son megalakult KB segítségével vissza­verni a politikai bizottságon belüli el­lenfelei támadását. Most viszont szemmel láthatóan a KB bizonyult nehezebben mozgatható­nak, lassúnak ahhoz az ütemhez ké­pest, amelyet a peresztrojka Gorbacsov elképzelése szerint igényel, s amelyet a politikai bizottság támogat. Ezért vált szükségessé a KB megújítása. Egyelőre nem világos, hogyan szüle­tett meg a „nyugdíjasok” kollektív le­mondása, milyen erők működtek közre ennek létrejöttében, milyen eszközök játszottak szerepet. Valószínű, hogy a gorbacsovi centrum nem is elsősorban politikai okok miatt támogatott egy ilyen változást, hanem azért, mert azt akarta biztosítani, hogy valóban olya­nok töltsenek be ilyen kulcsfontosságú tisztet, akik a gyakorlati munkában tudják megvalósítani az elvi határoza­tokat, a „terepen” tudják képviselni a glasznoszty és a peresztrojka politiká­ját. Az ilyen operáció nyilván nem fájda­lommentes és nem is csupán az érintet­tek szempontjából. Olyan személyisé­gek is távoztak az aktív politikából, akiknek neve mindmáig sokat jelent a szovjet közvélemény széles rétegei szá­mára, s akik támogatása feltétlenül hasznos lehet a pártvezetésnek. De az idő most különösen sürget, Gorba- csovnak szemmel láthatóan operatív és gyakorlatias partnerek kellenek. Az is valószínű, hogy a folyamat még ko­rántsem ért véget, hiszen a KB tagjai között továbbra is vannak olyan helyi pártvezetők, akik nem képesek a gor­bacsovi tempó átvételére, a változások végrehajtására. De a „megkarcsúsí­tott” vezető testület most kétségkívül mozgékonyabbnak, frissebbnek tűnik, jobban lesz hadra fogható a küszöbön-, álló, nagy horderejű döntések véghez­vitelében. A szovjet belpolitikában újabb moz­galmas napok következnek, hiszen most kell majd létrehozni azt az új típu­sú törvényhozó testületet, amely már az állam irányításának állandó ténye­zője lesz, most kell dönteni olyan kiéle­zett kérdésekben, mint az ország nem­zetiségi politikája, most kell gyakorlati lépésekké váltani a gazdasági átalakí­tás politikáját. Mihail Gorbacsov eh­hez a hadművelethez elsősorban „saját csapatát” tette a most véget ért plénu- momoperatívabbá. Kis Csaba, MTI-Panoráma . (Folytatás az 1. oldalról) rendelet tervezete — szintén nagy vitát kavart. Az elsőként felszólaló tanács­tag, dr. Sárközi István úgy vélte, nem aktuális most á rendeletalkotás, mivel a lakáspolitika kérdései országos szin­ten sem tisztázottak. Javaslatával azonban, hogy halasszák el a rendelet- alkotást, egyedül maradt. A tanácsta­gok többsége úgy vélte, rögzíteni kell végre, mely állami lakások adhatók el a városban és mennyiért. Amint a vitából kitűnt, ezekről a kérdésekről sokat beszéltek az utóbbi időben a városlakók, s maguk a tanács­tagok is. Ahogy egyikük, Bohus László megfogalmazta: — Nem volt szeren­csés dolog, amikor néhány évre enge­dett a tanács a „nyomásnak” és a lakó­telepi állami lakásokból egy-egy lép­csőháznyit eladott. Hogy miféle „nyo­másról” volt szó, arra Barna György elnökhelyettes tért ki válaszában, ami­kor azt mondta: „a fölülről jövő inst­rukcióknak megfelelően döntöttünk annak idején a lakótelepi állami laká­sok eladásáról”. A testület végül két ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a ta­nácsrendeletet, mely szerint a városban található 1360 állami bérleményből mintegy 700 lakás megvásárlására nyí­lik lehetősége a bentlakóknak. Következő döntésével majd’ egy éve zajló vita végére tett pontot a testület, amikor megalkotta a városi címer és zászló alakját és használatát szabályo­zó rendeletét. Akadt tanácstag, aki még a szavazás pillanatában is tett mó­dosító indítványt egy részletkérdésben, de a lényegben — mondhatni — teljes egyetértés alakult ki. Ismét jogaiba ik­tatták a város XVII. századi címerét, melyben egy felül koronával díszített, barokk keretes pajzson, arany gyümöl­csű almafa alatt a bibliai emberpár, Ádám és Éva áll. Ez a címer látható a város kék és arany színű zászlaján is. A tanácsülés bejelentésekkel és inter­pellációkkal ért véget. — lovas — LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 17. heti nyerőszámai a következők: 20, 32, 35, 51, 67 Az április havi tárgynyeremény-sorsoláson a 14. heti szelvények vesznek részt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents