Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
1989. április 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Fűrésszel a fásítási hónapon „Ha április, akkor: fásítási hónap” címmel írtunk a közelmúltban a kiskőrösi fásítási ankétről, melyben figyelemre méltó kezdeményezésekről számoltunk be. A cikkben az erdészet feladatairól, így nagy terület erdősítéséről esett szó. I A jelen ügy sokkal kisebb jelentőségű, de nem lehet amellett elmenni szótlanul, ami a közelmúltban történt Ti- szakécskén. Nem tudjuk, hogy ki ültette a Lenin téren levő neogót stílusú református templom köré a díszfákat, de így április elején mindig virágpompába öltöztették a környéket. Sajnos, erről már csak múlt időben lehet írni, ugyanis egy korábbi utasítás szerint a városi tanács kertészei erőgépek és fűrészek segítségével pillanatok alatt le- döntötték a virágba borult fákat. Természetesen a > jóérzésű emberekben azonnal felmerült a kérdés: miért? Ezt kérdeztük mi is a városi tanács illetékesétől, aki nem tudott az eseményről, így a költségvetési üzem igazgatója, Kiss Lajos adott útbaigazítást és ennek kapcsán jutottunk el Sipos Árpádhoz, a református templom lelkészéhez, aki a következőket mondta: — Valóban, nekem is fájt a szívem, mikor kiirtották a fákat, de hozzá kell tennem, hogy erre azért volt szükség, mert már takarták a rosszul kezelt lombok a templom oldalának díszkövezetét. De, őszintén megvallva, egyébként sem illettek bele a környezetbe. És azop túl rengeteg kellemetlenségem is volt, ugyanis a szomszédban levő Kinizsi Pál Általános Iskolá diákjai előszeretettel csúzlizták a díszfákra, bokrokra szálló verebeket, és így sokszor a templom ablakai és a cserepek bánták a kárát. Ezért egy korábbi terv alapján oszloptujákkal, ezüsttujákkal, labdarózsákkal és egyéb, a környezetbe illő díszfákkal ültettük be a területet. — Honnan volt erre pénz? — A Hazafias Népfront helyi szervezetétől kaptunk 35 ezer forintot, melyet kimondottan erre a célra fordíthattunk. — Nem volt ez túl korai és elhamarkodott lépés, hiszen ha jól tudom, a műemlék jellegű templom felújításra szorul. Vagy tévedek? — Pontosak az információi, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a felújítás költsége mintegy 6,5-7 millió forintba fog kerülni, amire jelenleg nincs pénzünk. És mire ez az összeg összegyűlik, akkorra eltelik egy pár év és a fák megerősödnek. , — Akkor ismét jöhetnek a favágók? — Erről szó sincs, mivel ezek magasnövésű fák, amit nem kell a szó legszorosabb értelmében érteni. Egyébként is a felújítást daruról és óvatosan fogjuk majd végezni. Bevallom őszintén, nem akartam meggyőzni a lelkészt az elhamarkodott lépés ellenkezőjéről, de azért én jobban meggondoltam volna, hogy hova. teszem a felajánlott-összeget. . V. Kerekes Ferenc Sikeres szereplés Szabadkán A harmincöt amatőr zenészből és húsztagú kórusból álló kiskőrösi kulturális küldöttség nagy sikerrel szerepelt a napokban Szabadkán. Népszerű magyar szerzők műveit adták elő, szép számú közönség előtt. Októberben újabb vendégszereplésre kérték fel őket, melynek szívesen tesznek eleget. A zenekar vezetője, Gmoser Vilmos elmondta, hogy a jövőben is folytatják a kölcsönös fellépéseket, illetve a szabadkai filharmonikusokkal a karmestercseréket. Májusban több hangversenyt adnak Bács-Kiskun megyében, Nagy Anna Mária és Sirkó László, a kecskeméti színház művészeinek közreműködésével. Kötelező marad-e az orosznyelv- oktatás? Nem az a cél, hogy a kötelező orosznyelv-oktatás a hazai iskolákban megszűnjön, sokkal inkább az, hogy mind az általános, mind a középiskolákban bővüljön a kötelezően lanulandó idegen nyelvek választéka, s javuljon azok oktatásának hatékonysága és eredményessége. Az elterjedt hírekkel ellentétben a Művelődési Minisztérium — miként Spengler Györgyné főosztályvezető-helyettes elmondta — mindaddig nem tervezi a kötelező oroszoktatás eltörlését, amíg az iskolákban ennek felváltásához nem biztosítottak a feltételek. A tárca ugyanakkor támogatni kívánja azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a néhány év múlva bevezetendő szabad nyelvválasztás irányába mutatnak. Ezért azokban az iskolákban, ahol a másik idegen nyelv, illetve nyelvek felmenő rendszerű oktatásához adottak a tanítók —tanárok, s bevezetése az orosz nyelvet oktatók érdeksérelme nélkül, szakszerű foglalkoztatásukkal megoldható, engedélyezik az orosz fakultatívvá* válását. Erre a jövő tanévtől máris számos hazai általános és középiskolában kerülhet sor egyedi engedélyek alapján. A felmérések szerint azonban ma még a Magyarországon működő mintegy 3500 általános iskolából mindössze ötszázban — főként nagyvárosokban — vannak meg az oroszon kívül más nyelv tanításának a feltételei. Ezért a Művelődési Minisztérium programot dolgozott ki az orosz- nyelv-tanárok átképzésének támogatására, akik ezt igénylik. Az átképzésre önként vállalkozó pedagógusokat egyrészt szeretnék hozzásegíteni ahhoz, hogy közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát tehessenek, másrészt ahhoz, hogy az egyetemek és főiskolák kiegészítő képzésében tanári képesítést szerezzenek. A nyíregyházi főiskolán és a pécsi egyetemen egyébként már megindult az átképzés szakmai modelljének kimunkálása: Szabolcsban például jelenleg 200 pedagógus készül a középfokú nyelvvizsgára. Ősztől Szombathelyen és Veszprémben is indulnak átképzési tanfolyamok, de több más megyében ugyancsak megkezdték a szervezést. A beindult tanfolyamokon a részvétel anyagi fedezetének mintegy felét egyelőre a megyei tanács fedezi, a többi költség terheit a munkáltató és a pedagógus viseli. A nyelvtanfolyamok munka melletti, illetve intenzív kurzusokra tagolódnak, így ez a pedagógusoknak nemcsak jelentős szellemi, hanem komoly anyagi megterhelést is jelent. A Művelődési Minisztérium ezért is szeretné, hogy az ÁBMH átképzési alapjából központilag biztosítanák legalább a pénzügyi fedezet egy részét: a tanfolyami díjak felét, illetve a kieső félévre a pedagógus átlagfizetését. Az átképzési program sikerének fontos eleme olyan feltételek megteremtése, hogy az eredményes vizsgát tett tanárok valamilyen módon visz- szakapják pénzüket. A Művelődési Minisztériumban hangsúlyozták: egyetlen pedagógus sem kötelezhető át-, illetve továbbképzésre, s egyetlen orosztanárnak sem lehet felmondani olyan címen, hogy az iskolában orosz helyett más idegen nyelvet akarnak tanítani. Feneketlen zsák vagy jámbor fejőstehén? A költségvetés reformja Az elmúlt években, hónapokban a . költségvetés szó furcsa jelentésváltozáson ment át az emberek szemében. Elvesztette eredeti értelmét, és valamiféle mitikus, kétarcú szörnyeteggé növekedett: egyik arca a mindent felhabzsoló moloché, aki kiszívja a társadalom utolsó garasait is, a másik pedig azé a szerencsétlen mitológiai királyé, akinek a kezében az arany és az igazgyöngy értéktelen kaviccsá változik. Ez a kép hamis. De az bizonyos, hogy az állami költségvetés rendszere, amely egy egészen más gazdasági-politikai közegben alakult ki — nem tartható fenn tovább. Ezért az ország előtt álló reformfeladatok közül talán a legfontosabb és legsürgetőbb a költségvetés reformja. Csökkenteni a jövedelemelosztó szerepet Az Országgyűlés várhatóan a májusi ülésszakon tárgyalja meg a költségvetési reform koncepcióját. Az ebben foglalt célokat röviden az alábbiakban próbáljuk meg összefoglalni. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságban, a vállalkozási, tehát a piaci vagy ha úgy tetszik, a versenyszférában alaposan csökkenteni kell az állam jövedelemújraelosztó szerepét. Ezzel egyidejűleg mérsékelni kell a hagyományos - mondhatni, klasszikus — állami feladatokra, tehát az igazgatásra, a rend- és jogvédelemre, valamint a védelemre fordított kiadások összegét is. Nem tartható fenn a mai rendszerű —j és arányú állami kötelezettségvállalás az egészségügy, az oktatás, a társadalom- biztosítás, a szociálpolitika és a lakás- gazdálkodás területén sem. Napjainkban az állam jövedelmei, illetve a vállalt kötelezettségekből adódó kiadások túlságosan centralizáltak — az állami költségvetésbe —, ugyanakkor rendkívül decentralizáltak — az elkülönített állami pénzalapokra. Ezt az ellentmondást a reformnak fel kell oldania. A költségvetési szervek intézményi gazdálkodása jelenleg nagymértékben a pénzügyi, illetve a „szakmai” irányítástól függ. Ezt a függőséget lazítani kell, és meg kell teremteni az egészségügy, az oktatás tényleges önállóságának, a társadalombiztosítás és a tanácsok valós- önkormányzatának gazdálkodási feltételeit. A költségvetési reformnak az egész államháztartásra ki kell teijednie; az állami költségvetés szűkebben vett területei mellett az elkülönített állami pénzalapok és egyéb állami kötelezettségek — így például az Állami Fejlesztési Intézel által átvállalt vállalati adósságok —, a társadalombiztosítás és a tanácsok területét is át kell fognia. Piaci eszközök A legfontosabb cél az, hogy kialakuljon a gazdaságnak egy olyan, kifejezetten pénzügyi eszközöket alkalmazó irányítási rendszere, amely az állam- háztartás kívánatos egyensúlyát, a hiány csökkentését piaci finanszírozási eszközökkel biztosítja. E célok elérése.érdekében a költség- vetési reformnak olyan, a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyokon alapuló piacgazdaság modelljét kell megteremtenie, amelyben az árak — és az árakban foglalt jövedelmek —, a bérek és a vállalkozói nyereség valóságos gazdasági tényezők. Tehát a piacon elfogadott teljesítmény, hatékonyság alakítja, formálja és osztja el a jövedelmeket; a termelési tényezőket — a munkaerőt, a tőkét, a természeti kincseket, az importot, illetve az ehhez szükséges konvertibilis devizát, és így tovább — a piacon lehet megszerezni. Értéküket a piac határozza meg. Ebben a modellben az állam szerepe a jövedelmek központosításában és újraelosztásában az értéktartó társadalmi ellátásokra: a klasszikus állami feladatokra — köztük az igazgatásra, a védelemre —, az infrastruktúrára és az úgynevezett makrostruktúra átalakításával kapcsolatos feladatokra korlátozódik. Az elosztásra —befektetésre — kerülő jövedelmek túlnyomó többsége a piac értékítélete alapján, a vállalkozásokon, illetve a lakosság,’ az állampolgárok személyes közreműködésével kerül be, vesz részt az újraelosztás folyamatában. Ebből következik, hogy a különböző tulajdonformák működését, a gazdaságban játszott szerepét csakis a hatékonyságon alapuló piaci ítélet szabja meg. Nem befolyásolja állami szabályozás, tehát a társadalmigazdasági folyamatokat — központi szervezés helyett — a társadalom ön- szerveződése irányítja. A felszabaduló források sorsa Az állam visszavonulása, a gazdasági folyamatokba való beavatkozásának jelentős mérséklődése révén felszabaduló forrásokat az értéktartó társadalom-, illetve szociálpolitika feladata,- inak ellátására lehet átcsoportosítani. Egy részük pedig — a feladatok egyidejű leadásával — a lakossági, illetve a vállalkozási szférába kerül. A „felülről” diktált jövedelemszabályozást, -elosztást felváltja egy piaci alapokon áUó jövedelemelosztás. Ez pedig az állam, a vállalkozások és a lakosság szabályozott együttműködése során alakulhat ki. A munkaerő újratermelésének költségeit a mainál nagyobb mértékben kell — közvetlenül vagy közvetve — az egyénnek viselnie, de ennek megfelelően változik a jövedelmi helyzete is. A társadalmi jövedelmek — a pénzbeli, illetve a természetbenijuttatások ^javára, kialakult szélsőséges helyzet a jövedelemelosztásban éppen ellenkezőjére fordul. A költségvetési reform végrehajtása során az államháztartás bevételeit egyre növekvő mértékben szabályozzák majd törvények, és a kiadásokat pedig a jelenleginél sokkal pontosabban körülhatárolt állami feladatok, illetve törvények határozzák meg. így aztán az úgynevezett fiskális és monetáris — a kincstári és a pénzügyi — területek között világos feladatmegosztás jön létre. Megszűnik a költségvetés „feneketlen zsák”, illetve, a másik oldalról, a „jámbor fejőstehén” értelmezése. Világos, egyértelmű és törvényekkel körülbástyázott állami költségvetési rendszer születik, amely alapja és ösztönzője lehet a további reformfolyamatoknak. (MTI-Press) Csík István AZ AR NEM VÁLTOZOTT Százhúszezer szakszervezeti beutaló a főidényre Június elejétől augusztus végéig 120 ezren pihenhetnek itthon és külföldön kedvezményes szakszervezeti beutalóval — tájékoztatták a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságán az MTI munkatársát. A főidényben családos beutalóval 36 ezer felnőtt és 25 ezer gyermek tölthet el két hetet a Balaton partján vagy más szakszervezeti üdülőben. Az igények ennél az idén is nagyobbak lennének. A beutalók többségével — 62 százalékával — az egygyermekes, 28 százalékával pedig a kétgyermekes családok‘Utazhatnak. A beutalóknak mindössze 10 százaléka teszi lehetővé, hogy a három- vagy többgyermekesek együtt nyaraljanak. Kéthetes turnusokban 15 ezer általános iskolás vakációzhat a SZOT gyermek- üdülőiben. A boglárlellei Vadrózsa üdülőbe a sportolni vágyó felső tagozatos fiúkat, mig Vajtára a számítógépes ismeretek után érdeklődő gyerekeket várják. A különleges diétát igénylő gyermekeknek is módjuk lesz a közös vakációra; a lisztérzékeny gyermekek F löpszállás büszke a múltjára. Ennek így is kell lennie, hiszen története csaknem ezeréves. 1124-ben alapították, első neve BuzgánszáUás, majd a XVI. század elején Fülöp- szállás lett. A történelem során többször elpusztítják, de a szorgalmas kun polgárok^ mindannyiszor újjáépítik. Fejlődik, 1688-ban a település nemesi rangot kap, címerükbe bekerülhet a korona. 1826-ban ötven évre várossá válik. Mezőgazdasági település volt régen—és az ma is. Sajnálatos módon kimaradt a hatvanas-hetvenes évek vidéki ipartelepítési hullámából. A múltjára büszke Fülöpszállás legnagyobb gondja, hogy népessége egyre csökken'. 1960-ban 4456, 1970-ben 4137 ember lakja. 1989-ben már mindössze 2708 az állandó lakosok száma. A lakosság egyharmada időskorú. )- Békében a világgal, túl a hetvenen is .. Fiatalon és idősen Fülöpszálláson A fiatalok elmennek? — Sajnos, a fiatalok egy része nem marad. Városba megy tanulni és nem jön vissza—mondja Cseh Szakáll Sándor megbízdtt tanácselnök. — Pedig itt olcsóbb a telek, mint a városban. Könnyebb építeni, hiszen a család is segíteni tud. Egyedül a gáz hiányzik. A községtől 6 kilométerre van a gázvezeték, s mégis szinte reménytelennek tűnik, hogy bevigyük a házakba. Elkészítettük a számításokat, 40 millió forintba kerülne. Ebből tizét talán adna a megye, tizet pedig a helyi tanácsodé 20 milliót így is a lakosságnak kellene fizetnie. Ez házanként 25 ezer forintot jelentene. Egy előzetes felmérés azt bizonyítja, hogy ezt a többség nem tudja, illetve nem akarja vállalni. Az idősek például elmagyarázzák, hogy ezt a rengeteg pénzt inkább az unokáknak adják, hadd boldoguljanak azúk, ők már magukra ezt el nem költik. Arra sokan nem gondolnak, ha bevezetnénk a gázt, az ingatlanuk nem 25 ezerrel érne többet, hanem sokkal többel. — Az elvándorlás alapvető oka mégsem ez. — Valóban, a legnagyobb gondunk az, hogy nincsen a községben elég munkalehetőség. Csupán a helyi termelő- szövetkezet, egy cipőüzem', az itt lévő szolgáltatók kínálnak munkát az itt lakóknak. Egy számítógépes szakember, egy mechanikai műszerész nem biztos, hogy el tud helyezkedni. A közeljövőben ezen a téren sem várhatunk javulást, hiszen nem jellemző ma a magyar vállalatokra, hogy teijeszkedni szeretnének, s éppen egy vidéki községben akarnának befektetni. Nálunk is megjelentek az első munkanélküli-segélyért folyamodók. Eddig hárman részesülnek ebben a juttatásban, viszont közülük senki sem kért vállalkozói kölcsönt. Minden harmadik lakos idős A fiatalok elvándorlása is oka, hogy megnőtt az idősek aránya. A 2700 lakosú Fülöpszálláson és a közeli tanyákon 808 időskorú él. Közülük 320-an hetven éven felüliek, 350 idős ember nyugdíja 4 ezer forint alatt van, 185-en tanyán élnek. A tények késztetik arra a helyi tanácsot, hogy figyeljenek az időskorú lakosok problémáira. —I Kötelességünk elősegíteni I mondja a tanácselnök —, hogy egy életnyi miunka után az idősek anyagi és erkölcsi biztonságban érezhessék magukat. Legalábbis a lehetőségekhez képest. Tudjuk, hogy az infláció éppen e réteg megélhetését veszélyezteti leginkább, s ezt a méltánytalanságot ellensúlyozni kellene. Bekopogtak minden idős ember otthonába: szükség van-e segélyre, igénylik-e a házi szociális gondozást, szeretnének-e belépni az idősek klubjába? Magyar Irriréné, a klub vezetője furcsállja: nagyon sok helyen ellenérzést tapasztaltak a szociális gondoskodás mindhárom formájával szemben. Éppen a rászorulók a legönérzetesebbek. Egyedülálló, önmagukat nehezen ellátó férfiak például kifejezetten tiltakoztak az idősek klubja ellen, ahol pedig teljes ellátást kaphatnának: „Szegényházba én nem megyek ...” Legfeljebb abba egyeztek bele, hogy az ebédet minden nap kihordja nekik az e célra beszerzett Niva gépkocsi. Igaz, ez csak tavaly óta van így. Akadnak persze olyanok is, akik örömmel fogadták a törődést. Gondoskodni — itt helyben A Szociális és Egészségügyi Minisztérium fejlesztési célra jóváhagyott kerete egy részének — 126 ipillió forintnak az elosztása pályázati rendszer alapján történik. Az 1989-es évben nevezni lehet például a szociálpolitikai intézményrendszer színesebbé tételére. A fülöpszállási tanács tervez és beadja a pályázatot. Egy szociális otthon jellegű, bentlakásos intézetet szeretnének kialakítani. Céljuk, hogy a magukat betegségük, öregségük miatt ellátni nem tudók szülőhelyükön maradhassanak, ismerőseik, barátaik, rokonaik közelében, ne kelljen máshova menni- ök intézeti ellátásért. Ez megoldást kínálna átmeneti válság esetére is, amikor a család utazás, betegség miatt nem tud gondoskodni az idős rokonról. Télen az intézmény befogadná a legrosz- szabb körülmények között élő tanyasi időseket, akik nyáron természetesen visszatérhetnének megszokott otthonukba. Ezenkívül kórházi kezelés után vállalnák itt az idősek utólagos gondozását a teljes felépülésig, drága kórházi ágyat szabadítva fel ilyen módon. A községi tanács egy felújítandó épületei és 200 ezer forintot szán az egyelőre tíz férőhelyesre tervezett intézet céljára. Nyolcszázezer forintos támogatást vár célja megvalósítására a központi költségvetésből, valamint évi 300 ezer forint hozzájárulást a működési költségekhez. Helyi igényekhez alakított intézet lenne ez, ha megvalósulhatna. Igaz, nem kápráztat el méreteivel és országos jelentőségével, de mindenesetre hozzájárulhatna, hogy néhány idős ember békében élhessen a világgal és önmagával. Tóth Margit augusztus második felében Vajtán, az inzulinra szorulók pedig a boglárlellei Gyöngyvirág üdülőben tölthetnek el néhány hetet orvosi felügyelet mellett. A nyári, valamint az őszi, téli szezonra szóló beutalók ezekben a napokban érkeznek meg az alapszervezetekhez. A beutalók ára, a kedvezmények mértéke az idén nem változott, annak ellenére, hogy az üdülők üzemeltetési költsége áprilisig csaknem 15 százalékkal nőtt. A dolgozóknak átlagban csak a költségek 19 százalékát kell megfizetniük. A családos beutalók esetében a harmadik és minden további gyermek térítésmentesen üdülhet. Ugyancsak ingyenes az utazás a gyermeküdülőkbe. A felnőttek napi térítési díja — tavaly október óta — átlagosan 100 forint Ezen belül a napi díjak a szezontól, az üdülő jellegétől és helyétől, valamint osztályba sorolásától függően 60—130 forint között változnak. A gyermekek nyaralása a szülőknek egy napra általában 50-70 forintjába kerül. Új rendelkezés viszont, hogy a helyi tanácsok által megállapított üdülőhelyi dijat a helyszínen kell fizetniük a beutaltaknak, ennek összege napi 4-8 forint között változik. Üdülőhelyi díjat azonban nem mindenkinek — így a három- és ennél is többgyermekes családoknak, a nyugdíjasoknak, valamint a 14 éven aluliaknak sem — kell fizetnie. Az idén a tavalyinál csaknem 10 ezerrel kevesebben, mintegy 300 ezren vehetik igénybe a kedvezményes szak- szervezeti üdülést.' A kedvezményes üdülési lehetőségek korábbi szinten tartása egyre nagyobb erőfeszítéseket kiván, mivel az állam hozzájárulása reálértékében folyamatosan csökken. Ezért az üdülők kénytelenek mind több olyan vendéget fogadni, akik a teljes árat megfizetik. Az idén a tavalyi 44 ezer helyett már 75 ezer vendég ellátásáról gondoskodnak forgalmi áron. azaz felnőttek esetében napi 400-600 forintért. így a kedvezményes üdültetés költségeinek csaknem felét kigazdál- kodják, s csak 37 százalék — az idén ez 910 millió forint — származik a költségvetésből.
