Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 27. Pozsgay Imre a rendezvény fővédnöke (Folytatás az 1. oldalról) — Általában könnyebb a politikát megváltoztatni, mint a gazdasági irányvonalat módosítani. Én azt mon­dom Gorbacsov úrnak is, és Pozsgay úrnak is, hogy ha mi meg tudtuk ezt valósítani, önök is véghez tudják vinnj. A szovjet átalakítás szempontjából na­gyon jelentős, hogy van egy kelet-euró­pai ország, Magyarorszag, ahol ezt már elkezdték, nem is sikertelenül. Ez segítség Gorbacsov elnök számára — emelte ki a kormányfő. Befejezésül hangsúlyozta: — Nagy dolgok végigviteléhez vilá­gosan kell látni a célt es kell olyan pél­da, amely reményt nyújt. Magyaror­szág ilyen példa. Önök előre fognak menni és Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse önöket ezen az úton, és partnerük legyen tö­rekvéseik elérésében. A POZSONYI PRAVDA ÉLES TÁMADÁSA „Pofon az újságíró­etikának” Nyers Rezső fogadta a csehszlovák nagykövetet Minden eddiginél élesebben tá­madta szerdán a pozsonyi Pravda a Magyar Televízió Panoráma műso­rait. A szlovák pártlap „Pofon az újságíró-etikának” című kommen­tárjában egyenesen azzal vádolta az adás készítőit, hogy „célba vették” a csehszlovákiai nemzetiségi politi­kát, az igazság keresése helyett elő­re elkészített koncepció alapján azt próbálták bizonyítani, hogy a ma­gyar kisebbséget Csehszlovákiában elnyomják, nincs egyenjogúsága és jövője. A Panoráma e heti, hétfői adásá­ban „leszámolt a szovjet hatalom­mal Grúziában és a koszovói ese­ményekről sugárzott műsorban a jugoszláviai nemzetiségi politikával is”, vélekedett a lap kommentátora, aki szerint a Panoráma stábját ko­rábban készített műsora miatt nem engedték be Romániába. Megje­gyezte: „A Panorámában szót kap­tak az antikommunizmus vezető személyiségei, Brzezinski, aki taná­csokat adott, hogyan kell meggyen­gíteni és észrevétlenül likvidálni a Varsói Szerződést, vagy Gyilasz a maga vízióival a világszocializmus megszűnéséről”. „Mint látható, a kör majdnem bezárult” — fejteget­te a kommentátor. „Megtámadtak és sértegetnek minket”, írja az újság, mert „a té­nyek iránti elemi tisztelet, a megfe­lelő helyzetismeret, a komplex meg­közelítés igyekezete nélkül értékeli a Panoráma a csehszlovák valósá­got, minősíti politikai rendszerün­ket, a kommunista pártot és vezeté­sét, megszabja, mit kellene ten­nünk, hogy ,valódi’ átalakítást va­lósítsunk meg”. A lap szerint a Pa­noráma „hajótörött politikusokat és ideológusokat megszólaltatva meghamisítja' közelmúltunkat”. A nemzetiségek helyzetéről szólva tagadja az értékeket, „kétségbe von minden eredményt, amit nagy inter­nacionalista erőfeszítésekkel az el­múlt 40 évben sikerült elérni”. Az újság azzal is megvádolta a Panorá­mát, hogy gyűlöletet szít, azokat a régi burzsoá nemzetiségi politika által előidézett viszályokat helyezte előtérbe, amelyekre a mai nemzedé­kek már nem emlékeznek. A mű­sorból kivágják az opponenseket, vagy egyáltalán nem kapnak szót — állította a pozsonyi lap, feltéve a kérdést: „Az igazság monopolizá- lása, más nézet kizárása — mi más ez, mint annak a régi tájékoztatási szemléletnek a megnyilvánulása, amelyet oly vehemensen elítél a Pa­noráma?” A kommentár közvetlen üzenetet is intéz a Magyar Televízióhoz: „A szerda estére bejelentett műsorban a Panoráma főszerkesztője, Chru- dinák Alajos fog reagálni a, viharos visszhangokra’, amelyeket a múlt hét hétfőjén sugárzott Dubcek- interjú váltott ki. Eszébe jut-e majd az az elv, amely szerint a szerzők komolyságának és a felelősségének mércéje viszonyuk saját hiányossá­gaikhoz? Aligha,, legalábbis abból ítélve, hogy további beszélgetést- terveztek be Dubcekkel és Gyilasz- szal. Az újságíró-etika pofozása te­hát folytatódik.” ROMÁNIA Népgyűléseken méltatják a „zseniális”C Romániában folytatódnak „a nagy munkaközösségek kezdeményezésére és óhajára” összehívott lelkes hangulatú népgyűlések — írja a Scinteia. Az egy hét óta országszerte rendezett népgyűléseken eddig közel kétmillióan vettek részt. ; A népgyűlések szónokai szinte egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a Nicolae Ceausescu által megfogalmazott „elméleti és gyakorlati jelentőségű tézisek, esz­mék és orientációk erőteljesen mozgósítják az egész népet alkotó erőfeszítéseinek fokozására, a pártprogram töretlen valóra váltása érdekében”. Kiemelték a demonstrációkon, hogy a küladósság kifizetése a román nép hősies tevékenységének korszakalkotó győzelme, jelentőséggel biró nemzeti és nemzet­közi esemény, amely szentesíti Románia politikai és gazdasági függetlenségét, bizonyítja a párt politikájának helyességét. „Ez a politika elsősorban a saját erőnkre alapozódik — írja tudósításában a Temesváron megjelenő Szabad Szó —, tanúsítja Románia hatalmas gazdasági erejét, amely az állami és szövetkezeti tulajdon fejlesztésére épül.” A megyei lapok közük, hogy Románia 1975-től kezdődően ez év március végéig 21 milliárd dollárt'fizetett ki, amiből 7 milliárd dollárt a kamatok képeztek. Minden népgyűlésen a legmagasztosabb jelzőkkel illették Nicolae Ceausescut: „zseniáüs vezető”, „a nemzet hőseinek páratlan hőse”, „lánglelkű hazafi és követ­kezetes forradalmár”, ,-,a modern szocialista Románia megalapítója”. „Ma minden jóhiszemű ember csódálattal adózik a szocialista Románia nagy vívmányainak és értékeli azokat — mondotta a temesvári népgyűlésen Ilié Mátéi, az RKP KB PVB póttagja, a Temes megyei pártbizottság első titkára.^- Románia és Ceausescu nevét kiejtve, a Föld minden égövén elismeréssél gondolnak Romá­niára és annak nagy vezetőjére mint a haladás, a béke, a függetlenség és a baráti együttműködés szimbólumára. Az élet, az események menete ugyanis igazolta a román külpolitika tisztánlátó bátorságát...” NSZK: Tévériport hazánkról A ZDF nevű nyugatnémet tévétársaság részletes riportban számolt be a ma­gyarországi változásokról. Az NSZK legnagyobb televíziós állomása fő műsor­időben „Budapesti tavasz, avagy a magyar átalakítás” címmel sugárzott program­ja átfogó képet adott országunk belpolitikai megújulásáról. Ennek keretében Joachim Jauer, a tekintélyes tévészemélyiség, a ZDF kelet­európai tudósítója riportjával betekintést engedett a megújulást ösztönző magyar- országi reformtényezők, az ellenzék, az új független szervezetek és újjáalakult pártok életébe, a történelmi múlt kendőzetlen, hiteles feltárására irányuló törekvé­sekbe. A riporter ez utóbbi szempontból méltatta a Rákosi-korszakban létreho­zott recski kényszermunkatábor történetét feldolgozó megrázó dokumentumfilm jelentőségét is. A riport részleteket mutatott be a filmből. Joachim Jauer szintén nagy fontosságot tulajdonított munkájában a Nagy Imre volt miniszterelnök és munkatársai folyamatban lévő rehabilitálásának. A nyugatnémet film feltárja Magyarország nehéz gazdasági helyzetét, körvona­lazza a reformfolyamat céljait, a Nyugat felé nyitás politikáját. Joachim Jauer a Die Welt című napilapnak nyilatkozva is méltányolta a ma­gyarországi demokrácia, piacgazdaság, a vallás- és véleményszabadság megalapo­zásának útját és külön kiemelte, hogy Magyarország a szabad tudósítás szavatolá­sa tekintetében az elsők között van Európában. SZKP KB Folytatódik a generációváltás HORN GYULA „PROGRAMBESZÉDE” Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Folytatódik a generációs váltás. így jellemzik sokan Moszkvában azt a szo­katlanul sok embert érintő szervezeti döntést, amelyet keddi ülésén hozott meg az SZKP Központi Bizottsága. Az egynapos plénumról eddig megje­lent információk többnyire csak a párt­vezetés legidősebb tagjainak felmenté­sével foglalkoznak, bár jelzik, hogy a választási tanulságok és az általános belső helyzet kérdéseivel foglalkozó vi­ta, valamint az azt összegző főtitkári zárszó a közeli napokban hozzáférhe­tővé válik a széles nyilvánosság számá­ra. Szokatlan volt a döntés, hiszen ilyen nagy létszámú, megrázkódtatás nélküü változás egy kommunista párt vezető testületéiben nemigen ismeretes. Most nincs szó megrázkódtatásról, hiszen kedden a munkafolyamat szerves sza­kaszának tekinthető változás történt. Azt, amit korábban a természet törvé­nyeinek kiszámíthatatlan érvényesülé­sére bíztak, most szervezett és kulturált formában meg tudták valósítani — ál­lapítják meg a szovjet fővárosban. A KB-ülésen felolvasott levél tanú­sága szerint a párt vezető testületéinek már hosszabb-rövidebb ideje nyugdíj­ban élő, az aktív mindennapi munkától visszavonult tagjai úgy döntöttek, hogy átadják a helyüket olyanoknak, akik nemcsak támogatják az átalakítás politikáját, de képesek fizikailag-idegi- leg is lendületes munkát folytatni sike­re érdekében. Nem igazolódtak tehát 1 azok a sut­togva terjedő hírek, hogy „rendkívüü személycserék” lesznek, s mégis aligha vitatható a személyi változások súlya. Nagy idők 70-80 fölött járó tanúi és személyes részesei vonultak véglegesen vissza a politikai élettől, olyanok, akik­nek többsége még néhány évvel ezelőtt maga is hozzájárult az átalakítási poli­tika elindításához. A szovjet belpolitikában, a politikai, társadalmi, gazdasági kérdések eldön­tésében, a programok megalkotásában mindmáig meghatározó szerepe van a párt legfelsőbb vezető testületéinek. Ezért is fontos, hogy a keddi döntés továbbvitte a személycserékkel a folya­matot, amelynek célja: a testületek ne politikai panoptikumok, hanem való­ban cselekvőképes politikai fórumok legyenek. Bécsi hangverseny az erdélyi menekültek javára Az erdélyi menekültek javára ma­gyar és osztrák művészek közreműkö­désével nagyszabású gálahangversenyt rendeztek kedden este Bécsben, a Kon­zerthaus nagytermében. A jótékonysá­gi koncert a kormányon levő Osztrák Néppárt szociális segélyszolgálata szer­vezésében zajlott le. Szereplői díjtala­nul vállalták a fellépést, a szervezők pedig a teljes bevételt a Magyarorszá­gon tartózkodó romániai menekültek megsegítésére ajánlották fel. Az ezetörszáz főnyi közönség sorai­ban ott volt az- osztrák kormány két tagja, Alois Mock külügyminiszter és Erhard Busek, a tudományos ügyek minisztere, Fritz Marsch, az osztrák —magyar egyesület elnöke, továbbá Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Nagy János bécsi ma­gyar nagykövet is. A gálaműsor előtt a két miniszter — akik Helmut Zilk bécsi főpolgár­mesterrel együtt a hangverseny védnö­kei is voltak -5 rövid bevezetőt mon­dott. Erhard Busek méltatta a jóté­konysági akció nemes céljait, s eümse- rően szólt arról a három, Bécsben élő, magyar származású személyiségről, akik a hangverseny megrendezését kez­deményezték: Gál Károly egyetemi ta­nárról, Sebestyén Györgyről, az oszt­rák Pen Club elnökéről és Sivó József hegedűművészről. Alois Mock éles sza­vakkal bírálta a römán vezetés politi­káját, amely nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és méltatlanul bánik az ország nemzeti kisebbségeivel. A kül­ügyminiszter hangoztatta, hogy Auszt­ria politikai eszközökkel következete­sen fellép a romániai jogsértések ellen, s az osztrák társadalom — mint a mos­tani rendezvény is igazolja — gyakorla­ti segítséget is igyekszik nyújtani a ro­mániai elnyomás áldozatainak. A gálaest zenei programjában Bar­tók, Kodály, Liszt, Mozárt, Haydn, Verdi, Puccini és más klasszikus szer­zők művei hangzottak el budapesti mű­vészek — az Éder-kvartett, Jandó Jenő zongorista és Takács Tamara énekesnő —, külföldön élő magyar szólreták — Marton Éva, Laki Krisztina énekes­nők, Sivó József hegedűművész —, va­lamint osztrák előadók — Heinz Hol- cek és Kurt Schreibmayer énekesek, Paul Badura-Skoda, Alexander Jennel és Ronald Schneider zongoraművészek — tolmácsolásában. Fellépett két híres osztrák színművész is: Fritz Muliar a műsort vezette és egy részletet szavalt József Attila A Dunánál című verséből, Michäel Heltau pedig dalt adott elő a pusztulásra ítélt romániai falvakról. A közönség számára külön meglepetés volt a világhírű Badura-Skoda fellépé­se, mivel ő nem szerepelt a meghirde­tett műsorban, de külföldi útját befe­jezve a pályaudvarról egyenesen a hangverseny helyszínére hajtatott és a rendezvény legvégén sikerült „beugra- nia”. (Folytatás az 1. oldalról) — a világ valamennyi kormányzó párt­jánál vagy hatalomra törő pártjánál gyakorlat, hogy a fontos vezetői funk­ció betöltését politikai eszközökkel kí­vánja befolyásolni: jelöltek állításával, ajánlásával, a nyilvánosság biztosításá­val. Az adott helyzetben, mikor még a régi szabályok hatályban vannak, de az új törekvések szellemisége is érvényre kell hogy jusson, nyilvánvaló: a Köz­ponti Bizottság az utóbbiak szerint kí­ván eljárni. Kimmel Emil mindehhez hozzáfűz­te, hogy véleménye szerint a kormány jelenlegi helyzetében nem lehet közöm­(Folytatás az 1. oldalról) feszültségnek a feldolgozására dolgoz­ták ki a módosítást; azaz lehetővé tet­ték, hogy a tanácsi vagy a' tanácstól származó munkáltatói vevőkijelölés alapján lakást vásárlók abban az eset­ben is megkaphassák a kiemelt támo­gatást, ha az új lakás vásárlása, illetve építésé nem ugyanannál a szervezetnél bonyolódik le, mint ahol a régi lakás értékesítése. Az az alapelv továbbra is megmaradt, hogy használt lakáshoz csak akkor kapcsolódhasson kiemelt támogatás, ha annak vásárlása új lakás építésével is együtt jár. Ez a korlátozás egyértelműen a lakásalap bővítését és az új lakás létrehozását elősegítő mobi­litást szolgálja. Ha a szabályozás nem ehhez az alapelvhez kötődne — mon­dotta a Pénzügyminisztérium szakem­bere —, akkor a magánforgalomban lebonyolódó cserék — évi 90 ezer lakás — fokozatosan a támogatott körbe ke­rülnének, s ez évi 5-6 milliárd forinttal A Minisztertanács elnöke a küszö­bönálló kormányátalakításra készülve Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkárnak ajánlotta fel a külügymi­niszteri tárcát. A magyar diplomácia je­lenlegi vezetője, Várkonyi Péter a ter­vek szerint Washingtonban képviseli majd hazánkat. A hat új kormánytag­jelölt közül Horn Gyula volt az egyet­len, akinek posztjára nem került szóba más jelölt neve. A tervezett személyi vál­tozásokról Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta szerdán az Országgyűlés külügyi bizottságát. A külügyi tárca várományosának bi­zottsági meghallgatásán részt vett Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ugyan a most első alkalommal meg­tartott bizottsági meghallgatás, véle­ményezésjogi szempontból nem tartal­maz kötelezettségeket ájelölt személyé­re, a külügyi bizottság tagjai egyhangú­lag támogatásukról biztosították Horn Gyula jelölését. Az általános vélekedés szerint az eddig is sikerágazatnak szá-- mitó magyar külpolitika Horn Gyula személyében ,jó kezekbe kerül”. Horn Gyula megköszönte a bizal­mat, majd a képviselők kérdéseire vála­szolva kisebbfajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban vázolta elképze­léseit. A magyar semlegesség esélyei fe­lől érdeklődő törvényhozóknak az ál­lamtitkár elmondta; a Külügyminiszté­rium vezetői abból indulnak ki, hogy a nemzetközi realitások figyelembevéte­lével maradéktalanul érvényesítsék ha­zánk érdekeit. A tömbönkívüüségi elé­bös: a párt Központi Bizottsága támo- gatja-e a kormányfő elképzeléseit vagy sem. Ugyanakkor a pártnak sem kö­zömbös, hogy ebbéli véleményét még a parlament ülése előtt kinyilvánítsa és. a Központi Bizottság szintjén megfogal­mazza. (MTI) (Tegnapi lapunkban, a megyei képvi­selőcsoport üléséről szóló tudósításunk­ban azt feltételeztük, hogy a kormány­ban történő személyi változásokról a képviselők is csak az Országgyűlés má­jusi ülésszakán szerezhetnek tudomást. Akkor még sem a képviselők, sem la­punk nem tudott Németh Miklós javas­latairól. A szerk.) növelné a költségvetési többletkiadáso­kat. Mindkét módosító intézkedés a költ­ségvetés terheinek fokozódását ered­ményezi. A korábbi feltételek mellett ebben az évben 11,5 milliárd forintot terveztek a magánlakás-építés költség- vetési támogatására. A módosítások további 500 millió forintos terhet jelen­ítenek abban az esetben,.ha az építési igény nem csökken. A módosító rendelkezés kitér még a közmű-, út-és járdaépítő közösségi hoz­zájárulás teljesítéséhez felvett kölcsö­nök törlesztésére is. A lakossági közmű- beruházások egy séges támogatása érde­kében ezentúl a közműtársulatok által felvett kölcsönökhöz is nyújt támoga­tást az állam: a kamat 70 százalékát a költségvetés megtéríti a hitelező pénzin­tézetnek. Ez a módosítás azonos feltéte­leket teremt, függetlenül attól, hogy a közműépítés társulati vagy társulási for­mában valósul meg—mondotta végül a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. fése nemzeti érdekünk, olyan távlati cél, amelyet Magyarország nyugodtan vállalhat. Rövid távon azonban — ép­pen a már említett nemzetközi realitá­sok következtében — ennek nincs esé­lye. A közeljövő magyar külpolitikájá­nak tennivalói közé sorolta Horn Gyu­la a szuverenitás, az önálló kezdemé­nyezés erősítését. Hangoztatta, hogy Magyarország aktívan támogatja azt az elmúlt három évben mindinkább ki­bontakozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés korszerűsítését szolgálja. Különösen jelentősek azok a törekvé­sek, amelyek a katonai kiadások terhe­inek erőteljes csökkentését szorgalmaz­zák. A hadseregek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga részéről elképzel­hetőnek tartotta egy jóval kisebb lét­számú, alapjaiban „profi” katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg lét­rehozását. Fontosnak nevezte a hadse­regek struktúrájának átalakítását is, kizárólag védelmi jeliegűre. Utolsó napirendi pontként a testület tagjai új nagykövetek kinevezéséről tá­jékozódtak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István Hollandiában, Demus László Dániában, Göbölyös Gábor Belgiumban és az Európai Közösségek mellett, Gyenis Jenő Törökországban, Hajdú József Svédországban, Horváth Ernő Iránban, Hargita Árpád Ausztri­ában, Kiss János Uruguayban, Korni- desz Mihály Albániában, Nagy Gábor Franciaországban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli hazán­kat. (MTI) MÁR A VÁLASZTÁSOK JEGYÉBEN A lakóterületi pártmunkáról Kecskeméten Tegnap délután a megyeházán tartott ülést az MSZMP Kecskemé­ti Városi Bizottsága. Dr. Bodóczky László első titkár üdvözlő szavai után Donáth Tibor, a munkabizott­ság vezetője tartott tájékoztatót a lakóterületi politikai munka leg­fontosabb feladatairól, a választá­sokra való felkészülésről. A munkabizottság megállapítot­ta, hogy az elmúlt időszakban nem kapott kellő figyelmet és segítséget a lakóterületi pártmunka, ez a tevé­kenység színvonalában, tartalmá­ban elmarad a követelményektől. Ez egyrészt életkori sajátosságok­kal, másrészt a csalódott, a vissza­húzódó, bizalomvesztett réteg nö­vekedésével magyarázható. A gaz­dasági és társadalmi reformfolya­mat időszakában elkerülhetetlen a párt egész tevékenységének megújí­tása, elsődlegesen a lakóterületi po­litikai munka színvonalának javítá­sa. Emiatt a lakóterületi pártalap^- szervezeteknek jelentős segítségre, friss utánpótlásra van szüksége. A városi pártbizottság ülésén szenvedélyes vita bontakozott ki a munkabizottság javaslatáról, ame­lyet vitaanyagként fogadtak el. A pártbizottság úgy határozott, hogy felkéri a párttagságot, hogy a lakókörzetben vegyen részt a ta­nácstagi beszámolókon, - ismerje meg saját lakóhelye fejlődését, az ezzel összefüggő gondokat. A párt- bizottság kérjen fel aktív párttago­kat, hogy a választások előkészíté­sének időszakában segítse a válasz­tókörzetekre épülő politikai mun­kát. A városi pártbizottság áttekin­ti a tanácstagok munkáját, s azokat támogatja, akik élvezik a lakosság bizalmát. G. G. Diáktüntetés Lengyelországban A függet­len diákszö­vetség tagjai Boleslaw Bi- erut, volt lengyel el­nök (az 1945-ben megalakult országos nemzeti ta­nács elnöke) arcképével vonulnak Bi- erut jelképes temetésén, a róla elneve­zett egyetem előtt. Á diá­kok a jelké­pes temetést azért rendez­ték, mert a politikust a sztálinista rendszer képviselőjé­nek tartják. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán Veszprém megyébe látogatott. A főtitkár megtekintette a fűzfői Nitrokémia vadászlőszergyárat, délután pedig aktívaülésen találkozott a megye pártéletének vezető képviselőivel. Miről tárgyalt a megyei ifjúsági szövetség intézőbizottsága? Kecskeméten tegnap tartotta első ülését a megyei KISZ-bizottság utódja, a Bács-Kiskun Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetsége Ideiglenes Intézőbizottsága. Mint Katus Zoltán szóvivő elmondta, elsőként értékelték a múlt hét végi kongresz- szus tapasztalatait, melyet Molnár Mihály, az ideiglenes intézőbizottság elnöke foglalt össze. Egyebek között elmondta, 'hogy a kongresszuson érezhető volt: az ifjúság képviselői tenni akarnak, össze akarnak fogni a fiatalok érdekeiért. Nyilvánvaló volt, hogy bizonytalanok az ifjúsági alapszervezetek, nem értik a fiatalok, hogy helyben mit is kellene most tenniük. Ezért különösen fontos, hogy a kongresszusi küldöttek, az intézőbizottság tagjai találkozzanak a fiatalokkal. Meg kell magya­rázni, közösen kell értelmezni a döntéseket. A kongresszus egyik fo erénye volt, hogy legalizálta a KISZ-ben eddig is megvolt sokszínűséget es megadta ehhez a szervezeti kereteket, a politikai, a tartalmi garanciát is. Elfogadta az intézőbizottság az újjáalakuló megyei ifjúsági szövetség politikai programjának alapgondolatait. Ezután az együttműködési szabályzatról tárgyaltak, melyet májusban vitára bocsát az intézőbizottság. Megbízták a személyi kérdéseket előkészítő munkabi­zottságot, tegyen javaslatot a második megyei küldöttértekezletig két függetlení­tett tisztségviselő személyére. Az intézőbizottság végül úgy döntött, hogy — a megfelelő előkészítés érdekében — nem az eredetileg tervezett időpontban, május 20-ára, hanem június 17-ére hívja össze a küldöttértekezletet. R. M. Németh Miklós javaslata a kormány átalakítására Kinek jobb a régi és kinek az új?

Next

/
Thumbnails
Contents