Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliv. évf. 98. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 27., csütörtök Bizottság a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára A Minisztertanács a koncepciós büntető­ügyek felülvizsgálatára büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hozott létre —jelentették be szerdán. A bizottság feladata azoknak a büntetőügyeknek a számbavétele, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhe­tő, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. A tennivalói közé tartozik továbbá ezeknek az ügyeknek elemzése jogi és történészi szem­pontból, valamint a véleménynyilvánítás a megvizsgált ügyekről, illetve javaslattétel a törvénysértés következményeinek a kiküszö­bölésére. A bizottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. A bizottság munkájának segítése érdekében minden természetes és jogi személy köteles a birtokában lévő iratokat — azok minősítésétől függetlenül — a bizottság ren­delkezésére bocsátani. A Minisztertanács elnöke a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára létrehozott bi­zottság társelnökévé dr. Földvári József büntetőjogászt és dr. Zinner Tibor történészt nevezte ki. A bizottság tagjává 28 jogászt és 9 történészt nevezett ki. MARGARET THATCHER VÁRATLANUL A MIKROFONHOZ LEPETT ■T? . i v ■ ■ w • . 1 ■' .1 • rogadas az oszi^ londoni magyar kulturális hetek előtt ■ • (JlJt' • POZSGAY IMRE A RENDEZVÉNY FŐVÉDNÖKE Margaret Thatcher kormányfő megjelenése és rögtönzött üdvözlő­beszéde politikai eseménnyé avatta azt a kedd esti fogadást, amelyet az ősszel esedékes londoni magyar kulturális hetek beköszöntőjeként tartottak a Barbican központban. Erre az alkalomra érkezett Lon­donba a „Magyarok: Nagy-Britan- nia tiszteleg Magyarország előtt” cimmel meghirdetett fesztivál ma­gyar fővédnökeként Pozsgay Imre államminiszter. A fogadást megelő­zően Pozsgay Imrét fogadta a brit kormányfő és az államminiszter eszmecserét folytatott Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel is. A fogadáson a brit közélet veze­tői és a londoni kulturális élet ki­emelkedő személyiségei előtt mon­dott beszédében Lord Rothermere, a magyar hetek szervezőbizottságá­nak elnöke hangsúlyozta: a minisz­terelnök asszony megjelenésének ténye annak bizonyítéka, milyen nagy jelentőséget tulajdonít az el­múlt nyolcvan év legnagyobb sza­bású londoni magyar kulturális ese­ménysorozatának. Egyúttal meg­köszönte Pozsgay Imrének, hogy erre az alkalomra Londonba re­pült, jóllehet — mint mondotta — „idejét és energiáit erősen lekötik a gyors mozgású reformfolyamatok, amelyekről oly sokat olvasunk mostanában”. Pozsgay Imre beszédében a ma­gyar nép nevében köszönetét fejezte ki a fesztivál nagy vállalkozásáért, a kormányfő és más brit személyi­ségek megtisztelő figyelméért. — Nagy merészség lenne és nem vállalkozhatok rá — mondotta —, hogy részletes tudósítást adjak most arról, ami hazámban történik. Annyit tudjanak, hogy olyan or­szágból jöttem, ahol nagy átalaku­lások mennek végbe. Az önök ro- konszenve általában, és érdeklődé­sük a mi kultúránk, művészeteink iránt nagy támogatás számunkra. Országaink között jelenleg kitűnő­ek a politikai kapcsolatok is. Őszi bemutatkozásunkon nem hival­kodni akarunk, hanem megosztani önökkel szerény teljesítményeinket Londonban, Angliában. Azt remél­jük, érzékelik majd, hogy a magya­rok nélkül szegényebb lenne a világ. Kérem a jelenlévőket, terjesszék ezt 'mm&. a gondolatot fejezte be rövid be­szédét, általános tetszést keltve, Pozsgay Imre. Ekkor váratlanul a mikrofonhoz lépett Thatcher asszony: — Engem nem kértek fel arra, hogy beszédet mondjak. De azt hal­lottam, hogy valami hézag támadt , a programban. Ezt most én kitöl­tőm — kezdett nagy derültség köze­pette beszélni a kormányfő. — Több oka van annak, hogy támogatni kívánjuk Magyarorszá­got, amint jelenlétükkel az itt össze­gyűlt kiválóságok is demonstrálják — mondotta. — Mindenekelőtt azért, mert Magyarország történe­te, kiváltképpen háború utáni tör­ténete e nemzet elhivatottságát ta­núsítja. Nyilvánvaló, hogy ez az or­szág szabadságszerető és a szabad­ság irányjelzőjeként mutat utat Ke­let-Európábán. A továbbiakban felelevenitette 1984-es magyarországi látogatásá­nak emléket, hangoztatva, hogy megragadta és felvillanyozta mind­az, amit akkor tapasztalt. Megemlí­tette, hogy a Westminster palotá­hoz megszólalásig hasonlító Or­szágház akkor még nem igazi parla­mentként működött. Elragadtatás­sal szólt a Tolbuhin körúti vásár­csarnokról, amely viszont már ak­kor is igazi piac volt.- Visszatérve ahhoz, amivel kezdtem — folytatta a kormányfő —, Magyarország a sors országa. I Azóta, hogy ott jártam, minden tő­lünk telhetőt megtettünk, hogy erő­sítsük a Nyugat Magyarországhoz fűződő kapcsolatait. Ennek nagyon fontos eleme az a megállapodás, amelyet az EGK kötött Magyaror­szággal. Nem volt könnyű ezt elér­ni. Nagy-Britannia kezdeményező szerepet vállalt ebben: Ez ma még fontosabb, mint valaha, amikor Magyarország mutatja az utat egy politikai és gazdasági értelemben egyaránt szabadabb társadalom fe­lé. ' Utalt arra, hogy a magyar refor­mok megelőzték a Szovjetunióban kezdeményezett változásokat, s azt a véleményét hangoztatta, hogy „a magyar tapasztalatok hatottak Gorbacsov szovjet elnök gondolko­dására”. (Folytatás a 2. óldalon) HAT BÁRSONYSZÉKNEK LESZ ÚJ GAZDÁJA? Németh Miklós javaslata a kormány átalakítására A miniszterelnök — a korábban tett nyilatkozatainak megfelelően — levonta a következtetéseket az egyes miniszterek munkájában tapasztalt következetlenségekből, s kezdeményezte az Elnöki Tanácsnál, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a Minisztertanács szeriiélyi összetétele meg­változtatására. A kormányátalakítás indokairól, a miniszteri kinevezések eljárásjogi szabályainak módosulásáról, illetve az ebből következő patt­helyzetet feloldó miniszterelnöki elhatározásról nyilatkozott dr. Raft Mik­lós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke az MTI-nek. A Minisztertanács személyi összetételének megváltoztatására több in­dok miatt kerül sor. Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben zavart okozó intézkedésekért néhány minisztert személyes felelősség is terhel — mondta Raft Miklós. Ezt egyébként a miniszterelnök az Elnöki Tanácshoz benyújtott előterjesztésében is megfogalmazta. Ugyanakkor a személycse­réket az is indokolja, hogy a kormányzati munkában erősíteni szükséges a szakmai elemet. Ezt a törekvést jelzi, hogy a megválasztásra javasolt személyek nagy szakmai tekintéllyel bírnak. Gyakorlatuk van a politikai közszereplésben és bizton remélhető, hogy megfelelnek a plurális viszo­nyokból adódó sajátos követelményeknek is. Végezetül: kinevezésükkel egységesebb, fiatalabb korösszetéteiű és így munkabíróbb, nagyobb kor­mányzati összhangot felmutatni képes Minisztertanács állhat össze. Mind­ezek alapján tett indítványt Németh Miklós az Elnöki Tanácsnak. A Mi­nisztertanács elnöke előterjesztésében kezdeményezte, hogy az Országgyű­lés május 10-eí hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert; dr. Czibere Tibor művelődési minisztert; dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhi­vatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; dr. Várkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Egyidejűleg nevezze ki: dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettest pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet, az MTA Történettudományi Intézete igazgatóját művelődési miniszterré, Horn Gyula külügyminisztéríumí ál­lamtitkárt külügyminiszterré, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtit­kárt ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt, a tervhivatal államtitkárát miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. — Milyen eljárásjogi szabályok teszik lehetővé a miniszterelnök indítvá­nyának előterjesztését? _— Az alkotmány egyik szakasza kimondja, hogy a Minisztertanács elnö­két és az MT tagjait az Országgyűlés az Elnöki Tanács javaslatára menti fel, illetve választja meg. Ezt az alkotmányi rendelkezést egészítik ki a házszabá­lyok azzal, hogy kimondják: az Elnöki T anács a maga javaslatát az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közös kez- demenyezésének alapján terjeszti az Országgyűlés elé. Tehát a miniszterek megválasztása jelenleg egy háromlépcsős eljárást kíván. Az első a kezdemé­nyezés, a második a javaslattétel, a harmadik a döntés a felmentésről, illetve a megválasztásról. Most azonban egy lépcsőfok kiesett, mivel a HNF OT nem kívánt élni kezdeményezési jogával. Ugyanakkor semmiféle tiltó ren­delkezés nincs arra nézve, hogy a Minisztertanács elnöke a miniszterek kivá­lasztásakor ne tehessen indítványt. Ilyen tilalom egyébként ellentmondana minden logikának és ésszerűségnek. Hiszen a kormány elnöke dolgozik együtt minisztereivel, tevékenységükért egyfajta politikai felelősséget visel, s ezért kiválasztásukban is szerepet kell kapnia. Jelenleg ennek a szerepválla­lásnak még nem alakult ki a pontos jogi szabályozása. Ez majd az új alkot­mányra vár. Addig azonban a most követett eljárás látszik célszerűnek és egyben törvényesen megalapozottnak. .—, Az eddigi gyakorlattól eltér, s szokatlan, hogy még a döntés előtt nyilvánosságot kapott az egyes miniszteri tárcák élére jelölt személyek neve. Korábban az ilyen jellegű személyi döntéseket zárt ajtók mögött hozták meg, és a közvélemény csak akkor értesült minderről, amikor már a kész tényekről leheteti informálni. J- Most ebben is változás van, s természetesen lehetőség nyilik arra is, hogy a házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés illetékes bizottságai megismerjék és meghallgassak az egyes jelölteket, és róluk véleményt ala­kítsanak ki. Az Országgyűlés, amikor az Elnöki Tanács javaslata felett dönt, figyelembe veszi e bizottsági véleményeket Él mondotta végezetül Raft Miklós. Kimmel Énül nyilatkozata A káderhatáskör gyakorlása nem felel meg a politizáló párt munkastílu­sának, éppen ezért annak jogszabályokkal biztosított érvényesítése sem indokolt. A Központi Bizottság elé kerülő javaslat értelmében ennek a jogszabálynak az érvényesítéséről a párt le kíván mondani — nyilatkozta Kimmel Emil, az MSZMP szóvivőhelyettese az MTI-nek a kormányátala­kítással kapcsolatos kérdésekre válaszolva. Kimmel Emil elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága április 19-ei ülésén foglalkozott a párt káderhatáskörének mó­dosításával. Erről az ülést követő szóvivői értekezleten szakértői tájékozta­tás hangzott el. Ott is szó esett arról — bár úgy tűnik, akkor nem kapott ez kellő figyelmet •—, hogy a Politikai Bizottság nem döntött, hanem egy javaslatot fogadott el, amelyet a Központi Bizottság soron következő ülése elé kíván terjeszteni. A javaslat szerint a párt kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok hatá­lyon kívül helyezését. Ugyanakkor — s ez hozzátartozik e témakörhöz (Folytatás a 2. oldalon) KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK A LAKÁSFINANSZÍROZÁS RENDSZERÉBEN [K fmm Es WÍW^MII 1^1 ■■KM A Minisztertanács legutóbbi ülésén néhány ponton módosította a január 1-jén életbe lépett, lakáscélú támogatá­sokról szóló rendeletet. A változások­ról kérdezte az MTI munkatársa Szé­kely Istvánt, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjét. Az egyik döntő, és sokakat érintő módosítás: eltekintenek attól a korlá­tozástól, hogy a tavaly december 31-éíg kijelölt lakásvásárlók; vagy építési köl-.. csont igénylők csak 1989. április 30-áig választhatnak: a régi vagy az új feltéte­lek szerint óhajtják igénybe venni a tá­mogatást, illetve a hitelt. Ismeretes, hogy a január 1-jétől érvényes lakástá­mogatási rendszerben a hiteleket a ko­rábbi rögzített, alacsony (3 százalékos) kamat helyett piaci és időben változó kamattal nyújtják a pénzintézetek. En­nek mértéke az idén 18,5 százalék, s ehhez járul további 1 százalék kezelési költség. Az igy kialakuló törlesztések­hez nyújt az állam időben — ötéven­ként — csökkenő mértékű, az eltartott gyermekek számától függő támogatást, így például egy háromgyermekes csa­lád esetében 500 ezer forint kölcsön felvétele után az első öt évben a törlesz­tés 80 százalékát, a második öt évben 40 százalékát az állam vállalja át. Egy­gyermekes család esetében 300 ezer fo­rint a kölcsönösszeg mértéke, a törlesz­tési kedvezmény pedig pontosan a fele a nagycsaládosokénak. Ezt az úgyne­vezett kiemelt törlesztési támogatást különben a bank nem tagadhatja meg. A módosítás tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a szabályozás alkal­mazkodjon az élethez, vagyis ahhoz az eléggé elterjedt gyakorlathoz, hogy hosszabb idő is eltelhet, különböző okok miatt, a lakás elkészülte és a szer­ződés megkötése között. Az április 20- ától érvényes minisztertanácsi döntés főként a kiscsaládokat hozza kedve­zőbb helyzetbe, mivel a lakásátadás el­húzódása esetén nem fosztják meg őket attól a lehetőségtől, hogy a számukra egyértelműen előnyösebb régebbi felté­telek szerint kössék meg a szerződést. A Minisztertanács másik módosító döntése a használt lakások vásárlására vonatkozik. Az eddigiekben, azaz ja­nuár l-jétől csak azokat a használt la­kásokat lehetett kiemelt támogatással értékesíteni, amelyeket a lakásépítéssel, illetve -forgalmazással foglalkozó szervezetek a náluk új lakást vásárló vevőktől vettek meg. Gondot okozott azonban, hogy az új lakást építő vállal­kozók — az OTP kivételével — nem foglalkoznak régi lakások visszavásár­lásával, az ingatlanközvetítők pedig nem építenek új lakásokat. Ennek a (Folytatás a 2. oldalon) KltRB IitiTiPiiim JÚNIUSBAN: BAJAI VENDÉGJÁTÉK — A KÖVETKEZŐ ÉVAD MŰSORTERVE Operettdömping télen-nyáron! A kecskeméti Katona József Színház korábbi hagyományait ápolva az idén júniusban ismét Baján vendégeskedik. A József Attila Művelődési Központ színháztermében tartják előadásaikat. Természetesen napközben jut idejük a művészeknek a pihenésre is. Az egy hónapos bajai vendégjáték műsorterve elkészült, jegyek, bérletek is kaphatók a Sugovica-parti városban. A címből az olvasó nyilván vi­tára számít, arra, hogy e cikk­ben boncolgatom: vannak-e ki­utak — akár egy is — a zsákut­cából, s benne vagyunk-e egy vagy több ilyen utcában? Valójában lenne mit mondani, s arról is beszélhetnénk: vissza­fordulva kell kijönni belőle, vagy —faltörő kos módjára — előre. A politika egyes retorikusai kitö­résre vezényelnek, aminek szép­séghibája: nem garantál (hat)- ják, hogy átvágva a zsákutcát, jobb lesz. A visszafordulás pe­dig .. .Az nem jó, meg pozíciót is veszítenének, s egyáltalán ... Valójában nem erről akarok írni. De amikor kezembe vettem a MTESZ megyei szervezetének műszaki hónapi eseménynaptár rát, s ebben a címben leirt mon­datot olvastam, megindult a fan­táziám. Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában ma 15 órakor a műszaki hónap meg­nyitóján mit mondhat erről dr. Vámos Tibor akadémikus? Kí­váncsian várom, s azt is, hogy e rendezvénysorozat mottójának szánt „Erőforrásaink számba vé­tele és mozgósítása" gondolatot vissza tudják-e tükröztetni az 53 rendezvényen: előadásokon, be­MM mutatókon, kiállításokon, ke- rekasztal-konferenciákon. A műszaki és természettudo­mányok művelőit tömörítő szer­vezet 24. rendezvénysorozatá­nak programfüzetét lapozgatva, a lehetőségek számbavételével foglalkozó előadásokból többet is találtam. A költséggazdálko­dás tapasztalataitól a munkavé­delmi törvénytervezet ismerteté­séig, a szőlőtermesztés helyzeté­nek feltárásától az élelmiszer- export lehetőségeinek megtár­gyalásáig, sőt, még a műhold­meteorológia legérdekesebb kérdéseiről és a devizagazdálko­dás gondjairól is lesz előadás. A lehetőségek megismerése na­gyon fontos, hiszen csupán pici, lépés van ettől a cselekvésig. :Sm Mondhatom, a mottóban hasz­nált kifejezéssel: az erőforrások mozgósításáig. Mert annyi már bizonyos: (meg) állni nem szabad, el kell indulni vagy a zsákutcát áttör­ve, vagy visszafelé, és teljesen más útra térve. S legfőképp akkor ez a feladatunk, ha a holnapot nemcsak tervezni, ha­nem jobb színvonalon meg is akarjuk élni. Ismét az eredeti kérdés: kitör­ni vagy vissza egy másik útra? Ha lesz erre válasz a megnyitón vagy a rendezvénysorozat elő­adásain, akkor bizonyára a leg­sikeresebb műszaki hónapot zárhatja a megyei szervezet. Csabai István A nyár első hónapjában minden este színpadra lépnek a kecskeméti színészek. Hat napon át játsszák Kálmán Imre nagyoperettjét, a Cir­kuszhercegnőt. Ezt követően a ko­molyabb műfaj kedvelőinek tarta­nak előadásokat, Dürrenmatt A fi­zikusok című darabja három estén át tekinthető meg. Én és a kisöcsém: ezt a kétrészes operettet március­ban mutatták be Kecskeméten. Ba­ján június 10-étől 15-éig tapsolhat a közönség a népszerű produkció szereplőinek. Háromszor tűzik mű­sorra az Edith Piaf életéről szóló darabot, a Nem bánok semmit sémi­ét. Június 19-étől három estén át a Maszlag, a Mandragora változata szerepel a programban. Ezután már csak egy operett, a Csárdáskirálynő található a bajai vendégjáték kíná­latában. Bizonyára nagy érdeklő­désre számítanak a szervezők, mi­után kilenc estére „béreltek” helyet Kálmán Imre nagyoperettjének. A bajai vendégjáték június 30-án fejeződik be. Ettől kezdve pihenhet­nek a művészek, az alkotók, ám ez nem jelenti azt, hogy ne gondolná­nak a következő évadra. A minap kaptuk kézhez a kecskeméti Kato­na József Színház 1989/1990-es évadjának műsortervét. Eszerint a nagyszínházban hat bemutató lesz. Elsőként Madách Imre Az ember tagédiája című drámai költeményét Viszik színre. Csurka István drámá­ja,. a Megmaradni Erdélyről szól. Lényegében ez a két darab képviseli a komoly műfajt a kecskeméti nagyszínházban, mert a további négy bemutató könnyű szórakozást ígér. íme a kínálat: Georges Fey­deau: Osztrigás Mici, Szirmai Al­bert: Mágnás Miska, Ábrahám Pál: Viktória, Jacobi Viktor: Leányvá- - sár. Műsoron tartják a Csárdáski- rálynőt is. Örülhetnek tehát az ope­rett kedvelői: Baján és Kecskemé­ten egyaránt válogathatnak majd a most kiváltképp népszerű műfaj je­les darabjai közül. Azt is mondhat­nánk, operettdömping lesz a szín­házban, télen-nyáron. Viszont kér­dezzük: a más igényű nézők hová menjenek? A jövő évadban a Kelemen Lász­ló Kamaraszínházban négy premi­ert tartanak. A műsorterv azt bizo­nyítja, hogy a kisszinházba másfaj­ta közönséget várnak. Arbuzov Ké­sei találkozás című lírai játékát, O’Neill Hosszú út az éjszakába cí­mű drámáját, Mrozek A nagykövet című szinjátékát rendezik majd meg. Bérleten kívüli bemutató lesz Németh László drámája. Az írás ör­döge. A színházbarátok tehát már most tervezgethetik a következő évad estéit. Akik pedig bérletet akarnak váltam, már megtehetik a kecskeméti Katona József Színház Szervezési irodájában. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents