Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliv. évf. 98. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 27., csütörtök Bizottság a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára A Minisztertanács a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hozott létre —jelentették be szerdán. A bizottság feladata azoknak a büntetőügyeknek a számbavétele, amelyekről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. A tennivalói közé tartozik továbbá ezeknek az ügyeknek elemzése jogi és történészi szempontból, valamint a véleménynyilvánítás a megvizsgált ügyekről, illetve javaslattétel a törvénysértés következményeinek a kiküszöbölésére. A bizottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. A bizottság munkájának segítése érdekében minden természetes és jogi személy köteles a birtokában lévő iratokat — azok minősítésétől függetlenül — a bizottság rendelkezésére bocsátani. A Minisztertanács elnöke a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára létrehozott bizottság társelnökévé dr. Földvári József büntetőjogászt és dr. Zinner Tibor történészt nevezte ki. A bizottság tagjává 28 jogászt és 9 történészt nevezett ki. MARGARET THATCHER VÁRATLANUL A MIKROFONHOZ LEPETT ■T? . i v ■ ■ w • . 1 ■' .1 • rogadas az oszi^ londoni magyar kulturális hetek előtt ■ • (JlJt' • POZSGAY IMRE A RENDEZVÉNY FŐVÉDNÖKE Margaret Thatcher kormányfő megjelenése és rögtönzött üdvözlőbeszéde politikai eseménnyé avatta azt a kedd esti fogadást, amelyet az ősszel esedékes londoni magyar kulturális hetek beköszöntőjeként tartottak a Barbican központban. Erre az alkalomra érkezett Londonba a „Magyarok: Nagy-Britan- nia tiszteleg Magyarország előtt” cimmel meghirdetett fesztivál magyar fővédnökeként Pozsgay Imre államminiszter. A fogadást megelőzően Pozsgay Imrét fogadta a brit kormányfő és az államminiszter eszmecserét folytatott Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel is. A fogadáson a brit közélet vezetői és a londoni kulturális élet kiemelkedő személyiségei előtt mondott beszédében Lord Rothermere, a magyar hetek szervezőbizottságának elnöke hangsúlyozta: a miniszterelnök asszony megjelenésének ténye annak bizonyítéka, milyen nagy jelentőséget tulajdonít az elmúlt nyolcvan év legnagyobb szabású londoni magyar kulturális eseménysorozatának. Egyúttal megköszönte Pozsgay Imrének, hogy erre az alkalomra Londonba repült, jóllehet — mint mondotta — „idejét és energiáit erősen lekötik a gyors mozgású reformfolyamatok, amelyekről oly sokat olvasunk mostanában”. Pozsgay Imre beszédében a magyar nép nevében köszönetét fejezte ki a fesztivál nagy vállalkozásáért, a kormányfő és más brit személyiségek megtisztelő figyelméért. — Nagy merészség lenne és nem vállalkozhatok rá — mondotta —, hogy részletes tudósítást adjak most arról, ami hazámban történik. Annyit tudjanak, hogy olyan országból jöttem, ahol nagy átalakulások mennek végbe. Az önök ro- konszenve általában, és érdeklődésük a mi kultúránk, művészeteink iránt nagy támogatás számunkra. Országaink között jelenleg kitűnőek a politikai kapcsolatok is. Őszi bemutatkozásunkon nem hivalkodni akarunk, hanem megosztani önökkel szerény teljesítményeinket Londonban, Angliában. Azt reméljük, érzékelik majd, hogy a magyarok nélkül szegényebb lenne a világ. Kérem a jelenlévőket, terjesszék ezt 'mm&. a gondolatot fejezte be rövid beszédét, általános tetszést keltve, Pozsgay Imre. Ekkor váratlanul a mikrofonhoz lépett Thatcher asszony: — Engem nem kértek fel arra, hogy beszédet mondjak. De azt hallottam, hogy valami hézag támadt , a programban. Ezt most én kitöltőm — kezdett nagy derültség közepette beszélni a kormányfő. — Több oka van annak, hogy támogatni kívánjuk Magyarországot, amint jelenlétükkel az itt összegyűlt kiválóságok is demonstrálják — mondotta. — Mindenekelőtt azért, mert Magyarország története, kiváltképpen háború utáni története e nemzet elhivatottságát tanúsítja. Nyilvánvaló, hogy ez az ország szabadságszerető és a szabadság irányjelzőjeként mutat utat Kelet-Európábán. A továbbiakban felelevenitette 1984-es magyarországi látogatásának emléket, hangoztatva, hogy megragadta és felvillanyozta mindaz, amit akkor tapasztalt. Megemlítette, hogy a Westminster palotához megszólalásig hasonlító Országház akkor még nem igazi parlamentként működött. Elragadtatással szólt a Tolbuhin körúti vásárcsarnokról, amely viszont már akkor is igazi piac volt.- Visszatérve ahhoz, amivel kezdtem — folytatta a kormányfő —, Magyarország a sors országa. I Azóta, hogy ott jártam, minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy erősítsük a Nyugat Magyarországhoz fűződő kapcsolatait. Ennek nagyon fontos eleme az a megállapodás, amelyet az EGK kötött Magyarországgal. Nem volt könnyű ezt elérni. Nagy-Britannia kezdeményező szerepet vállalt ebben: Ez ma még fontosabb, mint valaha, amikor Magyarország mutatja az utat egy politikai és gazdasági értelemben egyaránt szabadabb társadalom felé. ' Utalt arra, hogy a magyar reformok megelőzték a Szovjetunióban kezdeményezett változásokat, s azt a véleményét hangoztatta, hogy „a magyar tapasztalatok hatottak Gorbacsov szovjet elnök gondolkodására”. (Folytatás a 2. óldalon) HAT BÁRSONYSZÉKNEK LESZ ÚJ GAZDÁJA? Németh Miklós javaslata a kormány átalakítására A miniszterelnök — a korábban tett nyilatkozatainak megfelelően — levonta a következtetéseket az egyes miniszterek munkájában tapasztalt következetlenségekből, s kezdeményezte az Elnöki Tanácsnál, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a Minisztertanács szeriiélyi összetétele megváltoztatására. A kormányátalakítás indokairól, a miniszteri kinevezések eljárásjogi szabályainak módosulásáról, illetve az ebből következő patthelyzetet feloldó miniszterelnöki elhatározásról nyilatkozott dr. Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke az MTI-nek. A Minisztertanács személyi összetételének megváltoztatására több indok miatt kerül sor. Ezek közül az egyik, hogy az utóbbi időben zavart okozó intézkedésekért néhány minisztert személyes felelősség is terhel — mondta Raft Miklós. Ezt egyébként a miniszterelnök az Elnöki Tanácshoz benyújtott előterjesztésében is megfogalmazta. Ugyanakkor a személycseréket az is indokolja, hogy a kormányzati munkában erősíteni szükséges a szakmai elemet. Ezt a törekvést jelzi, hogy a megválasztásra javasolt személyek nagy szakmai tekintéllyel bírnak. Gyakorlatuk van a politikai közszereplésben és bizton remélhető, hogy megfelelnek a plurális viszonyokból adódó sajátos követelményeknek is. Végezetül: kinevezésükkel egységesebb, fiatalabb korösszetéteiű és így munkabíróbb, nagyobb kormányzati összhangot felmutatni képes Minisztertanács állhat össze. Mindezek alapján tett indítványt Németh Miklós az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács elnöke előterjesztésében kezdeményezte, hogy az Országgyűlés május 10-eí hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert; dr. Czibere Tibor művelődési minisztert; dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert; dr. Várkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Egyidejűleg nevezze ki: dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettest pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet, az MTA Történettudományi Intézete igazgatóját művelődési miniszterré, Horn Gyula külügyminisztéríumí államtitkárt külügyminiszterré, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökét mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt, a tervhivatal államtitkárát miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. — Milyen eljárásjogi szabályok teszik lehetővé a miniszterelnök indítványának előterjesztését? _— Az alkotmány egyik szakasza kimondja, hogy a Minisztertanács elnökét és az MT tagjait az Országgyűlés az Elnöki Tanács javaslatára menti fel, illetve választja meg. Ezt az alkotmányi rendelkezést egészítik ki a házszabályok azzal, hogy kimondják: az Elnöki T anács a maga javaslatát az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közös kez- demenyezésének alapján terjeszti az Országgyűlés elé. Tehát a miniszterek megválasztása jelenleg egy háromlépcsős eljárást kíván. Az első a kezdeményezés, a második a javaslattétel, a harmadik a döntés a felmentésről, illetve a megválasztásról. Most azonban egy lépcsőfok kiesett, mivel a HNF OT nem kívánt élni kezdeményezési jogával. Ugyanakkor semmiféle tiltó rendelkezés nincs arra nézve, hogy a Minisztertanács elnöke a miniszterek kiválasztásakor ne tehessen indítványt. Ilyen tilalom egyébként ellentmondana minden logikának és ésszerűségnek. Hiszen a kormány elnöke dolgozik együtt minisztereivel, tevékenységükért egyfajta politikai felelősséget visel, s ezért kiválasztásukban is szerepet kell kapnia. Jelenleg ennek a szerepvállalásnak még nem alakult ki a pontos jogi szabályozása. Ez majd az új alkotmányra vár. Addig azonban a most követett eljárás látszik célszerűnek és egyben törvényesen megalapozottnak. .—, Az eddigi gyakorlattól eltér, s szokatlan, hogy még a döntés előtt nyilvánosságot kapott az egyes miniszteri tárcák élére jelölt személyek neve. Korábban az ilyen jellegű személyi döntéseket zárt ajtók mögött hozták meg, és a közvélemény csak akkor értesült minderről, amikor már a kész tényekről leheteti informálni. J- Most ebben is változás van, s természetesen lehetőség nyilik arra is, hogy a házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés illetékes bizottságai megismerjék és meghallgassak az egyes jelölteket, és róluk véleményt alakítsanak ki. Az Országgyűlés, amikor az Elnöki Tanács javaslata felett dönt, figyelembe veszi e bizottsági véleményeket Él mondotta végezetül Raft Miklós. Kimmel Énül nyilatkozata A káderhatáskör gyakorlása nem felel meg a politizáló párt munkastílusának, éppen ezért annak jogszabályokkal biztosított érvényesítése sem indokolt. A Központi Bizottság elé kerülő javaslat értelmében ennek a jogszabálynak az érvényesítéséről a párt le kíván mondani — nyilatkozta Kimmel Emil, az MSZMP szóvivőhelyettese az MTI-nek a kormányátalakítással kapcsolatos kérdésekre válaszolva. Kimmel Emil elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága április 19-ei ülésén foglalkozott a párt káderhatáskörének módosításával. Erről az ülést követő szóvivői értekezleten szakértői tájékoztatás hangzott el. Ott is szó esett arról — bár úgy tűnik, akkor nem kapott ez kellő figyelmet •—, hogy a Politikai Bizottság nem döntött, hanem egy javaslatot fogadott el, amelyet a Központi Bizottság soron következő ülése elé kíván terjeszteni. A javaslat szerint a párt kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok hatályon kívül helyezését. Ugyanakkor — s ez hozzátartozik e témakörhöz (Folytatás a 2. oldalon) KEDVEZŐ VÁLTOZÁSOK A LAKÁSFINANSZÍROZÁS RENDSZERÉBEN [K fmm Es WÍW^MII 1^1 ■■KM A Minisztertanács legutóbbi ülésén néhány ponton módosította a január 1-jén életbe lépett, lakáscélú támogatásokról szóló rendeletet. A változásokról kérdezte az MTI munkatársa Székely Istvánt, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőjét. Az egyik döntő, és sokakat érintő módosítás: eltekintenek attól a korlátozástól, hogy a tavaly december 31-éíg kijelölt lakásvásárlók; vagy építési köl-.. csont igénylők csak 1989. április 30-áig választhatnak: a régi vagy az új feltételek szerint óhajtják igénybe venni a támogatást, illetve a hitelt. Ismeretes, hogy a január 1-jétől érvényes lakástámogatási rendszerben a hiteleket a korábbi rögzített, alacsony (3 százalékos) kamat helyett piaci és időben változó kamattal nyújtják a pénzintézetek. Ennek mértéke az idén 18,5 százalék, s ehhez járul további 1 százalék kezelési költség. Az igy kialakuló törlesztésekhez nyújt az állam időben — ötévenként — csökkenő mértékű, az eltartott gyermekek számától függő támogatást, így például egy háromgyermekes család esetében 500 ezer forint kölcsön felvétele után az első öt évben a törlesztés 80 százalékát, a második öt évben 40 százalékát az állam vállalja át. Egygyermekes család esetében 300 ezer forint a kölcsönösszeg mértéke, a törlesztési kedvezmény pedig pontosan a fele a nagycsaládosokénak. Ezt az úgynevezett kiemelt törlesztési támogatást különben a bank nem tagadhatja meg. A módosítás tulajdonképpen azt a célt szolgálja, hogy a szabályozás alkalmazkodjon az élethez, vagyis ahhoz az eléggé elterjedt gyakorlathoz, hogy hosszabb idő is eltelhet, különböző okok miatt, a lakás elkészülte és a szerződés megkötése között. Az április 20- ától érvényes minisztertanácsi döntés főként a kiscsaládokat hozza kedvezőbb helyzetbe, mivel a lakásátadás elhúzódása esetén nem fosztják meg őket attól a lehetőségtől, hogy a számukra egyértelműen előnyösebb régebbi feltételek szerint kössék meg a szerződést. A Minisztertanács másik módosító döntése a használt lakások vásárlására vonatkozik. Az eddigiekben, azaz január l-jétől csak azokat a használt lakásokat lehetett kiemelt támogatással értékesíteni, amelyeket a lakásépítéssel, illetve -forgalmazással foglalkozó szervezetek a náluk új lakást vásárló vevőktől vettek meg. Gondot okozott azonban, hogy az új lakást építő vállalkozók — az OTP kivételével — nem foglalkoznak régi lakások visszavásárlásával, az ingatlanközvetítők pedig nem építenek új lakásokat. Ennek a (Folytatás a 2. oldalon) KltRB IitiTiPiiim JÚNIUSBAN: BAJAI VENDÉGJÁTÉK — A KÖVETKEZŐ ÉVAD MŰSORTERVE Operettdömping télen-nyáron! A kecskeméti Katona József Színház korábbi hagyományait ápolva az idén júniusban ismét Baján vendégeskedik. A József Attila Művelődési Központ színháztermében tartják előadásaikat. Természetesen napközben jut idejük a művészeknek a pihenésre is. Az egy hónapos bajai vendégjáték műsorterve elkészült, jegyek, bérletek is kaphatók a Sugovica-parti városban. A címből az olvasó nyilván vitára számít, arra, hogy e cikkben boncolgatom: vannak-e kiutak — akár egy is — a zsákutcából, s benne vagyunk-e egy vagy több ilyen utcában? Valójában lenne mit mondani, s arról is beszélhetnénk: visszafordulva kell kijönni belőle, vagy —faltörő kos módjára — előre. A politika egyes retorikusai kitörésre vezényelnek, aminek szépséghibája: nem garantál (hat)- ják, hogy átvágva a zsákutcát, jobb lesz. A visszafordulás pedig .. .Az nem jó, meg pozíciót is veszítenének, s egyáltalán ... Valójában nem erről akarok írni. De amikor kezembe vettem a MTESZ megyei szervezetének műszaki hónapi eseménynaptár rát, s ebben a címben leirt mondatot olvastam, megindult a fantáziám. Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában ma 15 órakor a műszaki hónap megnyitóján mit mondhat erről dr. Vámos Tibor akadémikus? Kíváncsian várom, s azt is, hogy e rendezvénysorozat mottójának szánt „Erőforrásaink számba vétele és mozgósítása" gondolatot vissza tudják-e tükröztetni az 53 rendezvényen: előadásokon, beMM mutatókon, kiállításokon, ke- rekasztal-konferenciákon. A műszaki és természettudományok művelőit tömörítő szervezet 24. rendezvénysorozatának programfüzetét lapozgatva, a lehetőségek számbavételével foglalkozó előadásokból többet is találtam. A költséggazdálkodás tapasztalataitól a munkavédelmi törvénytervezet ismertetéséig, a szőlőtermesztés helyzetének feltárásától az élelmiszer- export lehetőségeinek megtárgyalásáig, sőt, még a műholdmeteorológia legérdekesebb kérdéseiről és a devizagazdálkodás gondjairól is lesz előadás. A lehetőségek megismerése nagyon fontos, hiszen csupán pici, lépés van ettől a cselekvésig. :Sm Mondhatom, a mottóban használt kifejezéssel: az erőforrások mozgósításáig. Mert annyi már bizonyos: (meg) állni nem szabad, el kell indulni vagy a zsákutcát áttörve, vagy visszafelé, és teljesen más útra térve. S legfőképp akkor ez a feladatunk, ha a holnapot nemcsak tervezni, hanem jobb színvonalon meg is akarjuk élni. Ismét az eredeti kérdés: kitörni vagy vissza egy másik útra? Ha lesz erre válasz a megnyitón vagy a rendezvénysorozat előadásain, akkor bizonyára a legsikeresebb műszaki hónapot zárhatja a megyei szervezet. Csabai István A nyár első hónapjában minden este színpadra lépnek a kecskeméti színészek. Hat napon át játsszák Kálmán Imre nagyoperettjét, a Cirkuszhercegnőt. Ezt követően a komolyabb műfaj kedvelőinek tartanak előadásokat, Dürrenmatt A fizikusok című darabja három estén át tekinthető meg. Én és a kisöcsém: ezt a kétrészes operettet márciusban mutatták be Kecskeméten. Baján június 10-étől 15-éig tapsolhat a közönség a népszerű produkció szereplőinek. Háromszor tűzik műsorra az Edith Piaf életéről szóló darabot, a Nem bánok semmit sémiét. Június 19-étől három estén át a Maszlag, a Mandragora változata szerepel a programban. Ezután már csak egy operett, a Csárdáskirálynő található a bajai vendégjáték kínálatában. Bizonyára nagy érdeklődésre számítanak a szervezők, miután kilenc estére „béreltek” helyet Kálmán Imre nagyoperettjének. A bajai vendégjáték június 30-án fejeződik be. Ettől kezdve pihenhetnek a művészek, az alkotók, ám ez nem jelenti azt, hogy ne gondolnának a következő évadra. A minap kaptuk kézhez a kecskeméti Katona József Színház 1989/1990-es évadjának műsortervét. Eszerint a nagyszínházban hat bemutató lesz. Elsőként Madách Imre Az ember tagédiája című drámai költeményét Viszik színre. Csurka István drámája,. a Megmaradni Erdélyről szól. Lényegében ez a két darab képviseli a komoly műfajt a kecskeméti nagyszínházban, mert a további négy bemutató könnyű szórakozást ígér. íme a kínálat: Georges Feydeau: Osztrigás Mici, Szirmai Albert: Mágnás Miska, Ábrahám Pál: Viktória, Jacobi Viktor: Leányvá- - sár. Műsoron tartják a Csárdáski- rálynőt is. Örülhetnek tehát az operett kedvelői: Baján és Kecskeméten egyaránt válogathatnak majd a most kiváltképp népszerű műfaj jeles darabjai közül. Azt is mondhatnánk, operettdömping lesz a színházban, télen-nyáron. Viszont kérdezzük: a más igényű nézők hová menjenek? A jövő évadban a Kelemen László Kamaraszínházban négy premiert tartanak. A műsorterv azt bizonyítja, hogy a kisszinházba másfajta közönséget várnak. Arbuzov Kései találkozás című lírai játékát, O’Neill Hosszú út az éjszakába című drámáját, Mrozek A nagykövet című szinjátékát rendezik majd meg. Bérleten kívüli bemutató lesz Németh László drámája. Az írás ördöge. A színházbarátok tehát már most tervezgethetik a következő évad estéit. Akik pedig bérletet akarnak váltam, már megtehetik a kecskeméti Katona József Színház Szervezési irodájában. B. T.