Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 21. IRAK—IRÁN: Újabb tárgyalási forduló GENF Az iraki és iráni külügyminiszter öthónapos szünet után csütörtökön Genfben — ezúttal negyedik alkalommal — ismét az ENSZ-palota tárgyalóasztalához ült. A tárgyalásokon az ENSZ főtitkára közvetít. Az előzetes nyilatkozatokból úgy tűnik azonban, egyik fél sem táplál túl nagy reményeket az iránt, hogy a zsákutcá­ba jutott békefolyamat új lendületet kaphat. A külügyminiszterek legutóbb no­vemberben folytattak közvetlen tárgyalásokat a svájci fővárosban. Az újabb tárgyalási fordulót Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár szorgalmaz­ta, miután azt tapasztalta, hogy a két fél mind gyakrabban szegi meg az augusztus 20-án aláírt tűzszüneti megállapodást. A két külügyminiszter már a tárgyalások kezdete előtt kölcsönös vádakkal illette egymást, a másikat t^ve felelőssé a kialakult helyzetért. Walesa a pápánál VATIKÁNVÁROS, RÓMA Lech Walesa, az ismét törvényesen működő lengyel Szolidaritás vezetője csütör­tökön a Vatikánban meleg fogadtatásban részesült II. János Pál pápa és a vatikáni Kúria lengyel főpapjai részéről. Az egyházfő örömének és megelégedésének adott hangot, hogy szülőhazájában „sikerült felülkerekedni a kölcsönös előítéleteken és ellenségeskedéseken a kormányzat és a Szolidaritás megállapodásával”. Kifejezte azt a reményét, hogy Lengyelország ezzel „elindul a társadalmi béke és felemelke­dés útján”. II. János Pál arra buzdította a Szolidaritást: folytassa bátran küzdelmét a jogok és érdekek képviseletére, ugyanakkor intette: tanúsítson józanságot és bölcsessé­get, hogy tevékenysége valóban a közjót mozdítsa elő. A Szolidaritásnak és a lengyel katolikus egyháznak azon kell igyekeznie, hogy a lengyel társadalomban, politikában, gazdaságban és az erkölcsiekben egyaránt mélyreható változások következzenek be. A pápa „isten áldását” kérte Lengyelországra, amit a Rómában tartózkodó lengyel hívők és zarándokok hosszan tartó lelkesedéssel fogadtak. Walesa a déli órákban hosszabb négyszemközti megbeszélést folytatott az egyházfővel annak dolgozószobájában. Előtte fogadta őt Agostino Casaroli bíbo­ros érsek, vatikáni államtitkár is. Délután a három olasz szakszervezeti szövetség — CGIL, CISL, UIL — vezetőivel folytak megbeszélések a CISL, a katolikus dolgozók szakszervezetének székházában. ÖSSZETÉTELE MÁIG ISMERETLEN Erős könnygázt vetettek be Grúziában Erős koncentrációjú könnygázt vetettek be Grúziában az április 8-áról 9-ére virradó éjszakán a tüntetők ellen és ez egyes esetekben mérgezést okozott —jelen­tette ki Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő tegnapi moszkvai sajtókonferenciáján. Rámutatott, hogy súlyos hiba volt a könnygáz bevetésének tényét három napon keresztül tagadni, amikor szemtanúk nyilatkozataiból ez nyilvánosságra került. A késedelmes tájékoztatás alapot adott a találgatásokra: így került be a köztudat­ba az is, hogy a harci gázok kategóriájába tartozó idegbénító gázt alkalmaztak a tüntetők ellen. Újságírók kérdése nyomán elismerte: joggal vált ki kedvezőtlen visszhangot az a tény, hogy máig sem ismertették a gáz pontos összetételét. Ez a tájékoztatás hitelét és a beteg személyek gyógyulási esélyeit egyaránt rontja. Hangsúlyozta, hogy nem ismertették, mi okozta az elhunytak halálát, így nem tudni, hányán lettek esetleg gázmérgezés áldozatai. Tény, hogy a könnygáz bizo­nyos koncentrációja eszméletvesztést okozhat és a mérgezéssel szemben a nők szervezete a védtelenebb. TÜNTETÉSEK, HALOTTAK JORDÁNIÁBAN Példa nélküli megmozdulások KAIRÓ A nagyarányú áremelések ellen kirobbant dél-jordániai tüntetéseknek lakossági közlések szerint csütörtökre már 8 halálos áldozata volt, a sebesültek száma pedig mintegy félszáz. Öt ember Maan városában, egy Kamakban, kettő pedig Mazar- ban vesztette életét. A hivatalosan be nem jelentett, de gyakorlatilag érvényben levő kijárási tilalom ellenére csütörtökön a tiltakozások kiindulópontján, Maanban Szórványos lövöl­dözések hallatszottak; egyes csoportok kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erőket, majd rendre elmenekültek. E városban a rendőrség megtiltotta a lakosság­nak, hogy a pénteki nagyimán részt vegyen. A déli térségekbe — amelyeket elvágtak az ország többi részétől — előző este jelentős csapaterősítéseket vezényel­tek, s az éjszaka jelentősebb incidensektől mentesen telt el. A jordániai történelemben eddig példa nélküli nagyarányú tömegmegmozdulá­sok súlyát növeli, hogy azok az ország déli, nagy többségében beduinok lakta térségében robbantak ki — a jordániai lakosság kisebbik részét alkotó beduinok a hásemita uralkodócsalád legfőbb támaszai. SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferenciája. A Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-áig be kell zárni a nyírádi bauxitbányát. A kormány felülvizsgál­ta az autópályadij bevezetésére vonat­kozó korábbi határozatát is. A döntést még érvénybe lépése előtt visszavonják. További két, a lakosságot közvetle­nül érintő témát is megtárgyalt a kor­mány. Az egyik a háztartási energia- hordozók tervezett áremelése. Mint is­meretes, az idei terv május elejére időzí­tette az áremelést, 100 forintos kom­penzálással összekötve bizonyos társa­dalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már koráb­ban bejelentett árintézkedéseket. Ter­mészetszerűleg így a 100 forintos kom­penzáció sem lép életbe. A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak emelésének- problémája. A Minisztertanács beható vita után úgy döntött, hogy ezt a kér­dést is a SZÖT-tal való tárgyalásokon terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A szóvivő tájékoztatta az újságíró­kat arról is, hogy a Minisztertanács felkérte a'belügyminisztert: a Nagy Im­re és társai ellen lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány emellett felkérte az igazságügy-minisz­tert, hogy gyorsítsa meg azokat a mun­kálatokat, amelyeknek célja az államel­lenes bűncselekmények felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőiének javaslatot kell tennie a Btk. idevágó előírásainak esetleges mó­dosításaira, beleértve az ilyen bűncse­lekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az igazságügy-minisztert a büntető eljárá­si törvény felülvizsgálatának a meg­gyorsítására. A szóvivői tájékoztatón részt Vevő újságírók a Minisztertanács ülésén sze­replő napirendi témák közül elsősor­ban a kormány—SZOT találkozóval, valamint a bauxitbánya bezárásával összefüggő kérdéseket tettek fel. A Ké­pes 7 munkatársa az iránt érdeklődött, mikorra várható a soron kívüli kor­mány—SZOT találkozó, s milyen véle­mény alakult ki arról az állásfoglalás­ról, hogy a szakszervezet csak megvál­tozott összetételű kormánnyal hajlan­dó tárgyalni. A szóvivő hangsúlyozta: a Minisztertanács május 12-ét javasolja a megbeszélésre. Hozzátette: ez termé­szetesen csak a kormány javaslata, s ezzel .kívánja jelezni, hogy. viszonylag gyorsan-meg kell-kasdeni a tárgyaláso­kat. Megerősítette: azt a hírt: a SZOT állásfoglalása tartalmazott arra vonat­kozó utalást, hogy csak más összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszterelnök már bejelentet­te, hogy a kormányt jelentős mérték­ben át fogják alakítani. Egyébként — tette hozza'— a kormány sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megszabja: mi­lyen legyen a vele szemben ülő tárgya­lóküldöttség összetétele. Nem tartja te­hát indokoltnak a szakszervezet ilyen fellépését. A Népszava e témához kapcsolódva konkrétan rákérdezett: megváltozott összetételű kormány lesz-e a tervezett találkozón a SZOT tárgyalópartnere. Marosán György megerősítette a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. Utalt azonban arra, hogy az összetétel meghatározása nem a Mi­nisztertanács, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az MTI munkatársának kérdésére elhangzott: Németh Miklós május 15- én egynapos munkalátogatásra Varsó­ba utazik Rakowski miniszterelnök meghívására. A szóvivő véleménye sze­rint a két kormányfőnek sok azonos problémával kell szembenéznie, s nyil­vánvalóan a megoldásokat is hasonló irányban keresik. Érdemes tapasztala­tot meríteni mások munkájából, így bizonyára ötletekben gazdagodva tér­het haza a magyar miniszterelnök — vélekedett. Ugyancsak számos kérdés vetődött fel a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet tu­dósítója — az Állami Tervbizottság 1985-ben a hévízi tó balneológiái álla­potával kapcsolatban hozott határoza­tára hivatkozvajLáazt kérdezte: mi­után a tó állapota romlott, szándéká­ban áll-e a kormánynak megállapítani a felelősséget, s szankciót alkalmazni. Marosán György hangsúlyozta: erről konkrétan nem volt szó a Miniszterta­nács ülésén. Hozzáfűzte azonban: rendkívül nehéz a felelősség megállapí­tása abban, hogy a kárt ki és milyen mértékben okozta, hiszen a szakembe­rek még azon is vitatkoznak, milyen mértékben tulajdonítható a romlás a bauxitbánya tevékenységének. Több újságírónak az autópályadíj jö­vőjével kapcsolatos kérdésére adott vá­laszból kitűnt: nem lehet nélkülözni többletforrásokat az utak karbantartá­sához, az autópályák építéséhez. A meg­oldási módozatok között szóba került a benzinár-emelés, az autó- vagy útadó be­vezetése. Bár valószínűleg egyik megol­dás sem lehet mindenki számára kielégí­tő, a szakemberek keresik a leginkább el­fogadható módozatot. Az NBN rádió képviselője Nagy Im­re rehabilitációjával kapcsolatban em­lékeztetett Grósz Károly amerikai láto­gatására, amelynek soráh az akkori mi- niszterelnök-pártfőtitkár nem tartotta valószínűnek a rehabilitálást. A kérdés arra vonatkozott: mi történt azóta Ma­gyarországon, hogy így megváltoztak a dolgok. Marosán György frappáns vá­lasza úgy hangzott: nem a Kormány- szóvivőnek, hanem az illetékesnek kell ezt a kérdést.feltenni. Hozzáfűzte: a kérdező is láthatja, milyen változás ment végbe az országban, s valószínű­leg ez is közrejátszott a kérdés megíté­lésében. A Magyar Rádió képviselőjének kér­désére, hogy a belügyminiszter felhívá­sa a Nagy Imre-períratok átadására értelmezhető-e egy esetleges rehabilitá­ciós eljárás kezdeteként -4- a szóvivő kifejezte azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet beszelni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét vizsgálatokat kell a jogászok­nak lefolytatniuk. Az utolsó kérdező jogát ismét a tele­vízió kapta meg. Munkatársa azt fesze­gette, hogy a kormány az elmúlt hetek­ben egy sor döntésének megváltoztatá­sára kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program alapján dolgozik a kormány? Marosán György leszögezte: a kormány a kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljövőben a Parlament elé ke­rül. (MTI) A TÁRGYALÓ 11£REMBŐI. JEl.KISTFiiÜK Szükségszerű volt a robbanás Sorozatos szabályszegések Folytatódott a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kecskeméti gyáregységében 1987. május 20-án történt,.négy ember halálát és 8 millió, forint kárt okozó porrobbanás ügyében a tárgyalás a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A szakértők és a tanúk hallgatása közben egyértelműen kirajzolódik a kép a vállalatnál történt sorozatos szabálysze­gésekről. Szerdán délután Babinszky János, a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese tárta dr. Cserjés Sándor bíró ítélőtanácsa elé tapasztalatait. Ő volt ugyanis a baleset körülményeit vizsgá­ló munkahelyi bizottság vezetője. Mint elmondta, Sárai Sza­bó Pálnak, a raktár üzemvezetőjének kellett volna munka­kezdéskor Fekete János előtt ismertetni a speciális, kizárólag a vasbeton silóra vonatkozó tűzvédelmi utasítást. A hegesz­tési engedélyek intézése Trungel Tibor feladata volt. Fekete az ő utasítására, de írásos engedély nélkül végezte a karban­tartási munkálatokat. A műszaki igazgatóhelyettes vélemé­nye szerint ilyen körülmények között — nem volt érvényes szakvizsgája, sem hegesztési engedélye a vádlottnak — meg kellett volna tagadnia a munkát. Továbbá azt is kijelentette, hogy több szabályszegés okozta a balesetet. Az általuk vég­zett vizsgálatok arra vallanak, hogy a silóüzemben rendsze­resen megsértették a munkafegyelmet. A porrobbanás köz­vetlen kiváltója — véleménye szerint — mégis Fekete János volt, mert minden bizonnyal a gép üzemelése közben hegesz,- tett. j Hajdú Károly annak idején a felrobbant vasbeton silóval összeköttetésben álló fémsiló kezelője volt. Nem tudott visz- szaemlékezni, hogy munkába állásakor milyen tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban részesült. Abban azonban telje­sen biztos, hogy havonta tartottak ilyen ismertetést, noha porrobbanásról — emlékezete szerint — soha nem szóltak. Ez utóbbit Szűcs József karbantartó lakatos is alátámasz­totta. „Annak ellenére, hogy sem hegesztői szakképesítésem, sem tűzvédelmi szakvizsgám nem volt, Trungel Tibor, a munkahelyi vezetőm többször utasított hegesztésre. Mindig ő szerezte meg az engedélyt.” Május 19-én Góbor Zoltán, Fekete János és Szűcs József együtt kapták feladatul a kétfe- léváltók hegesztését az ötödik szinten. Vezetőjük, miután nem találtak a raktárban pótlásra alkalmas alkatrészt, kije­lentette, hogy akkor ott a szinten végezzék el a javítást. Arról, hogy leszereljék és műhelyben hozzák rendbe, szó sem lehetett, hiszen kevés volt az idő. Aznap ellenőrizte a munká­jukat és elégedetten kérte, hogy másnap is igy folytassák. Szűcs József azonban ekkor már különvált társaitól, s a 12. szinten látott el más feladatot. Csütörtökön Paksi Dénes tűzoltót hallgatta meg a bíró­ság. Mint akkori tűzvizsgáló, egyértelműnek tartja a robba­nás kiváltó okát: Fekete János a gép üzemelése közben még egy ponttal rögzítette a kétfeléváltohoz a toldalékanyagot. Bár a kihallgatások során a helyszínen és a bíróság számára készített jegyzőkönyvet nem említette, a tűzoltóság számára írott belső jelentésében kitért rá, hogy ha a munkahelyi vezetők reggel ellenőrzést végeztek volna, észlelniük kellett volna a szabálytalanságokat. Annál is inkább, mert a siló épületében szinte mindenütt — kivételek csak azok a szintek voltak, ahol hegesztettek — tiz-húsz centiméter vastagságú por állt. Ez pedig tudvalévőén tűzveszélyes. Végezetül megje­gyezte: „Itt sorozatos szabályszegések történtek. Szükségsze­rű volt, hogy valamilyen baleset bekövetkezzék. Ha akkor nem, hát máskor.” A siló karbantartói nem végezték megfelelően a munkáju­kat. Egyebek között ezt állapította meg dr. Szántó József rendőr alezredes, igazságügyi szakértő. Az épületben nem lett volna szabad pornak lennie, ugyanis folyamatosan javí­tani kell a meghibásodásokat. így nem is kerülhet ki semmi a zárt rendszerből. Az első robbanás véleménye szerint az ötödik szinten történt, majd másodlagos robbanások követ­keztek a nyolcadik emeleten, a földszinten és a külső térben is. Ez utóbbi, amely a rendszertelen karbantartási munkála­tok miatt jött létre, okozta a dolgozók halálát és az anyagi kárt. Azt sem tartja kizártnak, hogy a hegesztés során a zárt rendszer belsejében izzani kezdett a por, és a később beindí­tott gép által felkevert gabonarészecskék ettől robbantak be. Véleménye szerint tűzvédelmi szabályszegés történt akkor is, amikor a munkadarabot nem távolították el a siló területé­ről. A veszélyhelyzetet még inkább fokozta, hogy az eredeti­leg automatikus működésű gépezetben már régóta kézi ve­zérléssel működött a ventilátor. így a kezelőn múlott, hogy mikor kapcsolja be. E szerkezet feladata pedig éppen a por­robbanás automatikus megelőzése volt. Amint a szakértő említette, a 11. és a 12. szinten a baleset bekövetkeztében szétnyílt zárt rendszerben igen komoly és veszélyes lerakó­dást tapasztaltak. Ez egyértelműen bizonyítja a ventilátor elégtelen működését. No, és mit mondanak Fekete János közvetlen főnökei? A tanúként beidézett Trungel Tibor munkahelyigvezető, Ba- rócsi Györgyné, a vasbeton siló akkori felügyelője és vezető­jük, Sárai Szabó Pál mentességi jogukkal éltek. A törvények szerűit ugyanis megtagadhatják a vallomást olyan kérdésre, amellyel kapcsolatban önmagukat bűncselekmény elköveté­sével vádolnák. A bíróság elnapolta a tárgyalást. Bencze Andrea CUKRÁSZOK, SZAKÁCSOK, FELSZOLGÁLÓK Verseny Kalocsán A megyei vendéglátóipari szak­munkástanulók részére rendeztek versenyt tegnap Kalocsán a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szak- középiskolában. A másodévesek között ezúttal még „csak” a szak­mai rátermettség fölmérésére volt alkalmas a verseny, ám a végzősök számára — nem sokkal a vizsgák előtt — nyilvánvalóan nagyobb volt a tét. A cukrászok ötletes és finom remekeikkel, a szakácsok il­latozó, jóízű ételeikkel, a felszolgá­lók pedig talpraesettségükkel és szakmai intelligenciájukkal lepték meg a zsűrit és a meghívottakat. A cukrászok közül Zseni Szilvia (Kalocsa) győzött a harmadévesek közül, Gémes Laura (Kecskemét) a másodévesek versenyének nyertese lett. A szakácsok viadalában Guzs- ván Valéria (Kalocsa) és Valentyik Benedek (Kecskemét) lett a har­mad illetve a másodévesek közül az első, míg a felszolgálók közül Szabó Anikó (Baja) és Tokay János (Kecskemét) lett a kategóriagyőz­tes. A Kecskemét, Kiskunfélegyhá­za, Baja, Kiskunhalas és Kalocsa diákságát képviselő versenyzők — hangoztatta a zsűri — magas színvonalú ismeretekkel rendel­keznek, amiről a nagyközönség is meggyőződhet, ha már mint „iga­zi” cukrászként, felszolgálóként vagy szakácsként találkozik velük, illetve kezük munkájával. Czibulka Zoltán Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levele a miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői azzal a felhívással fordulnak a Miniszterel­nök Úrhoz, hogy a Nagymarosnál folyó építkezési munkálatokat haladéktalanul függesztesse fel. A beruházás folytatása naponta több millió forintot emészt fel, és jelentősen növeli azokat a jövőbeli költségeket is, amelyeket egy, az építkezés folytatása ellen döntő népszavazás után a helyreállításra kellene fordítani. Minden ma elköltött forint vagy schilling többszörös kiadást jelent; bűnös pazarlás. Az Országgyűlés elnökének átadott, népszavazást kérő 124 000 aláírás bármely, hazánkkal azonos nagyságú és demokratikus országban elegendő ahhoz, hogy a vízlépcső építéséről népszavazás irassék ki. Amennyiben a kormány őszintén törekszik a demokratikus politikai berendezkedés megteremtésére, nem térhet ki ennek megrendezése elől. A Magyar Közvéleménykutató Intézet által 1988 szep­tembere és 1989 februárja között végzett kilenc közvélemény-kutatás alapján láttuk, hogy minden olyan esetben, amikor felmerült a lehetőség az eredeti kor­mányzati döntés megváltoztatására, hirtelen és számottevően megnövekedett a megépítés ellenzőinek tábora. Jó okunk van tehát feltételezni, hogy a népszavazá­son a nagymarosi beruházás leállításának javaslata kapna többséget. Az elemzés azt is világosan bizonyítja, hogy a haza jövője iránt aggódók, a demokratikus átalakítást támogatók nyilvánvalóan ellenzik ennek, a kormány szerint is elhibázott beruházásnak a folytatását. Az egymást követő kormányok ellentmondó érvekkel igyekeztek az aggódó közvéleményt meggyőzni. A Lázár-kormány a csúcsidőszaki energiaszükségletre hivatkozott. A Grósz-kabinet az 1988. októberi parlamenti ülésszakon azzal érvelt, hogy az építkezés folyamata már visszafordíthatatlan, és nemzetközi köte­lezettségeink sem teszik lehetővé a szerződések megváltoztatását. Itt már váratla­nul — a korábbiakhoz képest meglepő módon — a környezetvédelmi szempontok is hangsúlyt kaptak. Az Országgyűlésen a kormány ígéretet tett arra, hogy a csúcsüzemmódot a környezetvédelmi létesítmények kiépítéséig elhalasztja. Nem számolt azonban azzal, hogy ez a megoldás Magyarország és Csehszlovákia mai gazdasági helyzetében legalább tizenöt évet venne igénybe. Illene tudni azt is, hogy a nagymarosi gát megépítésének költségei a szennyvíztisztítók létrehozásától minden pénzfedezetet elvonnának. 1989 tavaszán a kabinet, úgy tűnik, másképp látja a helyzetet. Az Országgyűlés március 9-én értesült arról, hogy a Nagymarosnál folyó munkálatokat a minisz­terelnök nem tartja visszafordíthatatlannak, a kormányban pedig van hajlandó­ság némi kompromisszumra. Újabban pedig a Külügyminisztérium sem tart a szerződések módosításával járó, esetleg be nem látható nemzetközi jogi következ­ményektől. Közbülső javaslatunk nem az egyezmények felrúgására, csupán azok módosítá­sára, és a még visszafordítható nagymarosi beruházás elhagyására szólít fel. Ez a legolcsóbb befektetés az ország környezetének és politikai légkörének megóvásá­ra. Miniszterelnök Úr! A kormánypárt és a független politikai szervezetek közötti tárgyalások csak a tettekkel szavatolt bizalom légkörében folyhatnak. Részünkről — egyetértve a Magyar Tudományos Akadémiával és a független környezetvédelmi szervezetekkel — a Nagymarosnál folyó építkezések elhagyásá­nak, a bősi erőmű folyamatos üzemmódjának kompromisszumát javasoljuk. Meggyőződésünk, hogy ez nemcsak országunk, de a szlovák nép környezetének megóvásához is hozzájárul. Ha a kormány az új helyzetben is ragaszkodik azokhoz a még megváltoztatható döntésekhez, amelyeket maga is hibásnak tart, nemcsak a Duna folyása, de a békés megoldások kidolgozására hivatott tárgyalások elé is gátat állít. A kerekasztal-megbeszéléseken részt vevő politikai szervezetek bejelentik, hogy megkezdik a felkészülést a népszavazásra annak érdekében, hogy a lakosság tisztességes és hiteles információk birtokában foglalhasson állást. Felkéijük a kormányt, hogy hatáskörében mindent tegyen meg az elfogultságtól mentes tájékoztatás érdekében. Miniszterelnök Úr! Van szerencsénk bejelenteni, hogy ezt a felhívást az Önnek történő eljuttatás után a sajtó útján nyilvánosságra hozzuk. Válaszát és késlekedés nélküli intézkedését elvárjuk. Tisztelettel: az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, FIDESZ, Független Kisgazdapárt, Ma­gyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligája. A közvélemény indokolatlannak tartja az előrehozott választást (Folytatás az 1. oldalról) nyilatkozásukat, elgondolásaikról, programjaikról. A népfrontelnökség tagjainak szá­mos kérdésére válaszolt a bizottság el­nöke, majd szavazásra került sor. Az elnökség — egy tartózkodással — úgy döntött, hogy a társadalmi bizottság által előterjesztett öt személyt jelöli ta­nácselnöknek, ha a megyei tanács új elnököt választ a nyáron, dr. Gajdócsi István nyugállományba vonulásakor. Mindenekelőtt azonban azt javasolja az elnökség, hogy — egyetértve a köz­véleménnyel — Tohai László általános elnökhelyettest bízzák meg az elnöki teendők ellátásával a rendes idejű vá­lasztásokig. t Á népfront megyei elnöksége jegyző­könyvben mondott köszönetét a ta­nácselnök jelölését előkészítő bizott­ságnak alapos, körültekintő, nagy fele­lősséggel végzett munkájáért. Végül a testület elfogadta a megyei népfrontbizottság 1988. évi település­politikai munkájáról, a társadalmi munkaszervezés eredményeiről szóló tájékoztatóját. Rapi Miklós Nincs kilátás a szociális gondok közeljövőbeni megszűntetésére (Folytatás az 1. oldalról) deli követendő példaként áll: az intéz­ményekkel, szolgálatokkal, társadalmi szervezetekkel kialakított kapcsolat- rendszer révén foglalkozni tudnak a kismamák szülésre való felkészítésétől a beilleszkedési zavarokkal viaskodó fiatalokon át az idősek ellátásának kér­déseivel is. Kisebb településeken az egészségügyi alapellátó szolgálat képes felvállalni ezt a feladatot. A szociálpolitika nem a szegények megsegítésére irányuló jótékonyság és nem csupán a munkaerő újratermelését segítő feladat, hanem közügy. Küjönö- sen veszélyes lehet, ha az egészségügy és a szociálpolitika hiányosságai köl­csönösen egymást terhelik. A valósá­gos helyzet naprakész elemzése, az igé­nyek feltárása képezheti csak ^lapját a bajok megszüntetésének. Ezért is javasolta a bizottság elnöke, Hegedűs István, hogy a bizottság aján­lására a megyei tanács a jövőben fog­lalkozzon a megye lakosságának élet- körülményeivel, a szociális gondokkal és tegyen intézkedéseket. N. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a buda- pesten megtartott 16. heti lottósorsoláson a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 11, 13, 20, 22, 36.

Next

/
Thumbnails
Contents