Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 21. IRAK—IRÁN: Újabb tárgyalási forduló GENF Az iraki és iráni külügyminiszter öthónapos szünet után csütörtökön Genfben — ezúttal negyedik alkalommal — ismét az ENSZ-palota tárgyalóasztalához ült. A tárgyalásokon az ENSZ főtitkára közvetít. Az előzetes nyilatkozatokból úgy tűnik azonban, egyik fél sem táplál túl nagy reményeket az iránt, hogy a zsákutcába jutott békefolyamat új lendületet kaphat. A külügyminiszterek legutóbb novemberben folytattak közvetlen tárgyalásokat a svájci fővárosban. Az újabb tárgyalási fordulót Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár szorgalmazta, miután azt tapasztalta, hogy a két fél mind gyakrabban szegi meg az augusztus 20-án aláírt tűzszüneti megállapodást. A két külügyminiszter már a tárgyalások kezdete előtt kölcsönös vádakkal illette egymást, a másikat t^ve felelőssé a kialakult helyzetért. Walesa a pápánál VATIKÁNVÁROS, RÓMA Lech Walesa, az ismét törvényesen működő lengyel Szolidaritás vezetője csütörtökön a Vatikánban meleg fogadtatásban részesült II. János Pál pápa és a vatikáni Kúria lengyel főpapjai részéről. Az egyházfő örömének és megelégedésének adott hangot, hogy szülőhazájában „sikerült felülkerekedni a kölcsönös előítéleteken és ellenségeskedéseken a kormányzat és a Szolidaritás megállapodásával”. Kifejezte azt a reményét, hogy Lengyelország ezzel „elindul a társadalmi béke és felemelkedés útján”. II. János Pál arra buzdította a Szolidaritást: folytassa bátran küzdelmét a jogok és érdekek képviseletére, ugyanakkor intette: tanúsítson józanságot és bölcsességet, hogy tevékenysége valóban a közjót mozdítsa elő. A Szolidaritásnak és a lengyel katolikus egyháznak azon kell igyekeznie, hogy a lengyel társadalomban, politikában, gazdaságban és az erkölcsiekben egyaránt mélyreható változások következzenek be. A pápa „isten áldását” kérte Lengyelországra, amit a Rómában tartózkodó lengyel hívők és zarándokok hosszan tartó lelkesedéssel fogadtak. Walesa a déli órákban hosszabb négyszemközti megbeszélést folytatott az egyházfővel annak dolgozószobájában. Előtte fogadta őt Agostino Casaroli bíboros érsek, vatikáni államtitkár is. Délután a három olasz szakszervezeti szövetség — CGIL, CISL, UIL — vezetőivel folytak megbeszélések a CISL, a katolikus dolgozók szakszervezetének székházában. ÖSSZETÉTELE MÁIG ISMERETLEN Erős könnygázt vetettek be Grúziában Erős koncentrációjú könnygázt vetettek be Grúziában az április 8-áról 9-ére virradó éjszakán a tüntetők ellen és ez egyes esetekben mérgezést okozott —jelentette ki Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő tegnapi moszkvai sajtókonferenciáján. Rámutatott, hogy súlyos hiba volt a könnygáz bevetésének tényét három napon keresztül tagadni, amikor szemtanúk nyilatkozataiból ez nyilvánosságra került. A késedelmes tájékoztatás alapot adott a találgatásokra: így került be a köztudatba az is, hogy a harci gázok kategóriájába tartozó idegbénító gázt alkalmaztak a tüntetők ellen. Újságírók kérdése nyomán elismerte: joggal vált ki kedvezőtlen visszhangot az a tény, hogy máig sem ismertették a gáz pontos összetételét. Ez a tájékoztatás hitelét és a beteg személyek gyógyulási esélyeit egyaránt rontja. Hangsúlyozta, hogy nem ismertették, mi okozta az elhunytak halálát, így nem tudni, hányán lettek esetleg gázmérgezés áldozatai. Tény, hogy a könnygáz bizonyos koncentrációja eszméletvesztést okozhat és a mérgezéssel szemben a nők szervezete a védtelenebb. TÜNTETÉSEK, HALOTTAK JORDÁNIÁBAN Példa nélküli megmozdulások KAIRÓ A nagyarányú áremelések ellen kirobbant dél-jordániai tüntetéseknek lakossági közlések szerint csütörtökre már 8 halálos áldozata volt, a sebesültek száma pedig mintegy félszáz. Öt ember Maan városában, egy Kamakban, kettő pedig Mazar- ban vesztette életét. A hivatalosan be nem jelentett, de gyakorlatilag érvényben levő kijárási tilalom ellenére csütörtökön a tiltakozások kiindulópontján, Maanban Szórványos lövöldözések hallatszottak; egyes csoportok kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erőket, majd rendre elmenekültek. E városban a rendőrség megtiltotta a lakosságnak, hogy a pénteki nagyimán részt vegyen. A déli térségekbe — amelyeket elvágtak az ország többi részétől — előző este jelentős csapaterősítéseket vezényeltek, s az éjszaka jelentősebb incidensektől mentesen telt el. A jordániai történelemben eddig példa nélküli nagyarányú tömegmegmozdulások súlyát növeli, hogy azok az ország déli, nagy többségében beduinok lakta térségében robbantak ki — a jordániai lakosság kisebbik részét alkotó beduinok a hásemita uralkodócsalád legfőbb támaszai. SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferenciája. A Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-áig be kell zárni a nyírádi bauxitbányát. A kormány felülvizsgálta az autópályadij bevezetésére vonatkozó korábbi határozatát is. A döntést még érvénybe lépése előtt visszavonják. További két, a lakosságot közvetlenül érintő témát is megtárgyalt a kormány. Az egyik a háztartási energia- hordozók tervezett áremelése. Mint ismeretes, az idei terv május elejére időzítette az áremelést, 100 forintos kompenzálással összekötve bizonyos társadalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már korábban bejelentett árintézkedéseket. Természetszerűleg így a 100 forintos kompenzáció sem lép életbe. A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak emelésének- problémája. A Minisztertanács beható vita után úgy döntött, hogy ezt a kérdést is a SZÖT-tal való tárgyalásokon terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a Minisztertanács felkérte a'belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány emellett felkérte az igazságügy-minisztert, hogy gyorsítsa meg azokat a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőiének javaslatot kell tennie a Btk. idevágó előírásainak esetleges módosításaira, beleértve az ilyen bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az igazságügy-minisztert a büntető eljárási törvény felülvizsgálatának a meggyorsítására. A szóvivői tájékoztatón részt Vevő újságírók a Minisztertanács ülésén szereplő napirendi témák közül elsősorban a kormány—SZOT találkozóval, valamint a bauxitbánya bezárásával összefüggő kérdéseket tettek fel. A Képes 7 munkatársa az iránt érdeklődött, mikorra várható a soron kívüli kormány—SZOT találkozó, s milyen vélemény alakult ki arról az állásfoglalásról, hogy a szakszervezet csak megváltozott összetételű kormánnyal hajlandó tárgyalni. A szóvivő hangsúlyozta: a Minisztertanács május 12-ét javasolja a megbeszélésre. Hozzátette: ez természetesen csak a kormány javaslata, s ezzel .kívánja jelezni, hogy. viszonylag gyorsan-meg kell-kasdeni a tárgyalásokat. Megerősítette: azt a hírt: a SZOT állásfoglalása tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy csak más összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszterelnök már bejelentette, hogy a kormányt jelentős mértékben át fogják alakítani. Egyébként — tette hozza'— a kormány sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megszabja: milyen legyen a vele szemben ülő tárgyalóküldöttség összetétele. Nem tartja tehát indokoltnak a szakszervezet ilyen fellépését. A Népszava e témához kapcsolódva konkrétan rákérdezett: megváltozott összetételű kormány lesz-e a tervezett találkozón a SZOT tárgyalópartnere. Marosán György megerősítette a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. Utalt azonban arra, hogy az összetétel meghatározása nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az MTI munkatársának kérdésére elhangzott: Németh Miklós május 15- én egynapos munkalátogatásra Varsóba utazik Rakowski miniszterelnök meghívására. A szóvivő véleménye szerint a két kormányfőnek sok azonos problémával kell szembenéznie, s nyilvánvalóan a megoldásokat is hasonló irányban keresik. Érdemes tapasztalatot meríteni mások munkájából, így bizonyára ötletekben gazdagodva térhet haza a magyar miniszterelnök — vélekedett. Ugyancsak számos kérdés vetődött fel a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet tudósítója — az Állami Tervbizottság 1985-ben a hévízi tó balneológiái állapotával kapcsolatban hozott határozatára hivatkozvajLáazt kérdezte: miután a tó állapota romlott, szándékában áll-e a kormánynak megállapítani a felelősséget, s szankciót alkalmazni. Marosán György hangsúlyozta: erről konkrétan nem volt szó a Minisztertanács ülésén. Hozzáfűzte azonban: rendkívül nehéz a felelősség megállapítása abban, hogy a kárt ki és milyen mértékben okozta, hiszen a szakemberek még azon is vitatkoznak, milyen mértékben tulajdonítható a romlás a bauxitbánya tevékenységének. Több újságírónak az autópályadíj jövőjével kapcsolatos kérdésére adott válaszból kitűnt: nem lehet nélkülözni többletforrásokat az utak karbantartásához, az autópályák építéséhez. A megoldási módozatok között szóba került a benzinár-emelés, az autó- vagy útadó bevezetése. Bár valószínűleg egyik megoldás sem lehet mindenki számára kielégítő, a szakemberek keresik a leginkább elfogadható módozatot. Az NBN rádió képviselője Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatban emlékeztetett Grósz Károly amerikai látogatására, amelynek soráh az akkori mi- niszterelnök-pártfőtitkár nem tartotta valószínűnek a rehabilitálást. A kérdés arra vonatkozott: mi történt azóta Magyarországon, hogy így megváltoztak a dolgok. Marosán György frappáns válasza úgy hangzott: nem a Kormány- szóvivőnek, hanem az illetékesnek kell ezt a kérdést.feltenni. Hozzáfűzte: a kérdező is láthatja, milyen változás ment végbe az országban, s valószínűleg ez is közrejátszott a kérdés megítélésében. A Magyar Rádió képviselőjének kérdésére, hogy a belügyminiszter felhívása a Nagy Imre-períratok átadására értelmezhető-e egy esetleges rehabilitációs eljárás kezdeteként -4- a szóvivő kifejezte azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet beszelni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét vizsgálatokat kell a jogászoknak lefolytatniuk. Az utolsó kérdező jogát ismét a televízió kapta meg. Munkatársa azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program alapján dolgozik a kormány? Marosán György leszögezte: a kormány a kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljövőben a Parlament elé kerül. (MTI) A TÁRGYALÓ 11£REMBŐI. JEl.KISTFiiÜK Szükségszerű volt a robbanás Sorozatos szabályszegések Folytatódott a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kecskeméti gyáregységében 1987. május 20-án történt,.négy ember halálát és 8 millió, forint kárt okozó porrobbanás ügyében a tárgyalás a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A szakértők és a tanúk hallgatása közben egyértelműen kirajzolódik a kép a vállalatnál történt sorozatos szabályszegésekről. Szerdán délután Babinszky János, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese tárta dr. Cserjés Sándor bíró ítélőtanácsa elé tapasztalatait. Ő volt ugyanis a baleset körülményeit vizsgáló munkahelyi bizottság vezetője. Mint elmondta, Sárai Szabó Pálnak, a raktár üzemvezetőjének kellett volna munkakezdéskor Fekete János előtt ismertetni a speciális, kizárólag a vasbeton silóra vonatkozó tűzvédelmi utasítást. A hegesztési engedélyek intézése Trungel Tibor feladata volt. Fekete az ő utasítására, de írásos engedély nélkül végezte a karbantartási munkálatokat. A műszaki igazgatóhelyettes véleménye szerint ilyen körülmények között — nem volt érvényes szakvizsgája, sem hegesztési engedélye a vádlottnak — meg kellett volna tagadnia a munkát. Továbbá azt is kijelentette, hogy több szabályszegés okozta a balesetet. Az általuk végzett vizsgálatok arra vallanak, hogy a silóüzemben rendszeresen megsértették a munkafegyelmet. A porrobbanás közvetlen kiváltója — véleménye szerint — mégis Fekete János volt, mert minden bizonnyal a gép üzemelése közben hegesz,- tett. j Hajdú Károly annak idején a felrobbant vasbeton silóval összeköttetésben álló fémsiló kezelője volt. Nem tudott visz- szaemlékezni, hogy munkába állásakor milyen tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban részesült. Abban azonban teljesen biztos, hogy havonta tartottak ilyen ismertetést, noha porrobbanásról — emlékezete szerint — soha nem szóltak. Ez utóbbit Szűcs József karbantartó lakatos is alátámasztotta. „Annak ellenére, hogy sem hegesztői szakképesítésem, sem tűzvédelmi szakvizsgám nem volt, Trungel Tibor, a munkahelyi vezetőm többször utasított hegesztésre. Mindig ő szerezte meg az engedélyt.” Május 19-én Góbor Zoltán, Fekete János és Szűcs József együtt kapták feladatul a kétfe- léváltók hegesztését az ötödik szinten. Vezetőjük, miután nem találtak a raktárban pótlásra alkalmas alkatrészt, kijelentette, hogy akkor ott a szinten végezzék el a javítást. Arról, hogy leszereljék és műhelyben hozzák rendbe, szó sem lehetett, hiszen kevés volt az idő. Aznap ellenőrizte a munkájukat és elégedetten kérte, hogy másnap is igy folytassák. Szűcs József azonban ekkor már különvált társaitól, s a 12. szinten látott el más feladatot. Csütörtökön Paksi Dénes tűzoltót hallgatta meg a bíróság. Mint akkori tűzvizsgáló, egyértelműnek tartja a robbanás kiváltó okát: Fekete János a gép üzemelése közben még egy ponttal rögzítette a kétfeléváltohoz a toldalékanyagot. Bár a kihallgatások során a helyszínen és a bíróság számára készített jegyzőkönyvet nem említette, a tűzoltóság számára írott belső jelentésében kitért rá, hogy ha a munkahelyi vezetők reggel ellenőrzést végeztek volna, észlelniük kellett volna a szabálytalanságokat. Annál is inkább, mert a siló épületében szinte mindenütt — kivételek csak azok a szintek voltak, ahol hegesztettek — tiz-húsz centiméter vastagságú por állt. Ez pedig tudvalévőén tűzveszélyes. Végezetül megjegyezte: „Itt sorozatos szabályszegések történtek. Szükségszerű volt, hogy valamilyen baleset bekövetkezzék. Ha akkor nem, hát máskor.” A siló karbantartói nem végezték megfelelően a munkájukat. Egyebek között ezt állapította meg dr. Szántó József rendőr alezredes, igazságügyi szakértő. Az épületben nem lett volna szabad pornak lennie, ugyanis folyamatosan javítani kell a meghibásodásokat. így nem is kerülhet ki semmi a zárt rendszerből. Az első robbanás véleménye szerint az ötödik szinten történt, majd másodlagos robbanások következtek a nyolcadik emeleten, a földszinten és a külső térben is. Ez utóbbi, amely a rendszertelen karbantartási munkálatok miatt jött létre, okozta a dolgozók halálát és az anyagi kárt. Azt sem tartja kizártnak, hogy a hegesztés során a zárt rendszer belsejében izzani kezdett a por, és a később beindított gép által felkevert gabonarészecskék ettől robbantak be. Véleménye szerint tűzvédelmi szabályszegés történt akkor is, amikor a munkadarabot nem távolították el a siló területéről. A veszélyhelyzetet még inkább fokozta, hogy az eredetileg automatikus működésű gépezetben már régóta kézi vezérléssel működött a ventilátor. így a kezelőn múlott, hogy mikor kapcsolja be. E szerkezet feladata pedig éppen a porrobbanás automatikus megelőzése volt. Amint a szakértő említette, a 11. és a 12. szinten a baleset bekövetkeztében szétnyílt zárt rendszerben igen komoly és veszélyes lerakódást tapasztaltak. Ez egyértelműen bizonyítja a ventilátor elégtelen működését. No, és mit mondanak Fekete János közvetlen főnökei? A tanúként beidézett Trungel Tibor munkahelyigvezető, Ba- rócsi Györgyné, a vasbeton siló akkori felügyelője és vezetőjük, Sárai Szabó Pál mentességi jogukkal éltek. A törvények szerűit ugyanis megtagadhatják a vallomást olyan kérdésre, amellyel kapcsolatban önmagukat bűncselekmény elkövetésével vádolnák. A bíróság elnapolta a tárgyalást. Bencze Andrea CUKRÁSZOK, SZAKÁCSOK, FELSZOLGÁLÓK Verseny Kalocsán A megyei vendéglátóipari szakmunkástanulók részére rendeztek versenyt tegnap Kalocsán a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak- középiskolában. A másodévesek között ezúttal még „csak” a szakmai rátermettség fölmérésére volt alkalmas a verseny, ám a végzősök számára — nem sokkal a vizsgák előtt — nyilvánvalóan nagyobb volt a tét. A cukrászok ötletes és finom remekeikkel, a szakácsok illatozó, jóízű ételeikkel, a felszolgálók pedig talpraesettségükkel és szakmai intelligenciájukkal lepték meg a zsűrit és a meghívottakat. A cukrászok közül Zseni Szilvia (Kalocsa) győzött a harmadévesek közül, Gémes Laura (Kecskemét) a másodévesek versenyének nyertese lett. A szakácsok viadalában Guzs- ván Valéria (Kalocsa) és Valentyik Benedek (Kecskemét) lett a harmad illetve a másodévesek közül az első, míg a felszolgálók közül Szabó Anikó (Baja) és Tokay János (Kecskemét) lett a kategóriagyőztes. A Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Baja, Kiskunhalas és Kalocsa diákságát képviselő versenyzők — hangoztatta a zsűri — magas színvonalú ismeretekkel rendelkeznek, amiről a nagyközönség is meggyőződhet, ha már mint „igazi” cukrászként, felszolgálóként vagy szakácsként találkozik velük, illetve kezük munkájával. Czibulka Zoltán Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levele a miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői azzal a felhívással fordulnak a Miniszterelnök Úrhoz, hogy a Nagymarosnál folyó építkezési munkálatokat haladéktalanul függesztesse fel. A beruházás folytatása naponta több millió forintot emészt fel, és jelentősen növeli azokat a jövőbeli költségeket is, amelyeket egy, az építkezés folytatása ellen döntő népszavazás után a helyreállításra kellene fordítani. Minden ma elköltött forint vagy schilling többszörös kiadást jelent; bűnös pazarlás. Az Országgyűlés elnökének átadott, népszavazást kérő 124 000 aláírás bármely, hazánkkal azonos nagyságú és demokratikus országban elegendő ahhoz, hogy a vízlépcső építéséről népszavazás irassék ki. Amennyiben a kormány őszintén törekszik a demokratikus politikai berendezkedés megteremtésére, nem térhet ki ennek megrendezése elől. A Magyar Közvéleménykutató Intézet által 1988 szeptembere és 1989 februárja között végzett kilenc közvélemény-kutatás alapján láttuk, hogy minden olyan esetben, amikor felmerült a lehetőség az eredeti kormányzati döntés megváltoztatására, hirtelen és számottevően megnövekedett a megépítés ellenzőinek tábora. Jó okunk van tehát feltételezni, hogy a népszavazáson a nagymarosi beruházás leállításának javaslata kapna többséget. Az elemzés azt is világosan bizonyítja, hogy a haza jövője iránt aggódók, a demokratikus átalakítást támogatók nyilvánvalóan ellenzik ennek, a kormány szerint is elhibázott beruházásnak a folytatását. Az egymást követő kormányok ellentmondó érvekkel igyekeztek az aggódó közvéleményt meggyőzni. A Lázár-kormány a csúcsidőszaki energiaszükségletre hivatkozott. A Grósz-kabinet az 1988. októberi parlamenti ülésszakon azzal érvelt, hogy az építkezés folyamata már visszafordíthatatlan, és nemzetközi kötelezettségeink sem teszik lehetővé a szerződések megváltoztatását. Itt már váratlanul — a korábbiakhoz képest meglepő módon — a környezetvédelmi szempontok is hangsúlyt kaptak. Az Országgyűlésen a kormány ígéretet tett arra, hogy a csúcsüzemmódot a környezetvédelmi létesítmények kiépítéséig elhalasztja. Nem számolt azonban azzal, hogy ez a megoldás Magyarország és Csehszlovákia mai gazdasági helyzetében legalább tizenöt évet venne igénybe. Illene tudni azt is, hogy a nagymarosi gát megépítésének költségei a szennyvíztisztítók létrehozásától minden pénzfedezetet elvonnának. 1989 tavaszán a kabinet, úgy tűnik, másképp látja a helyzetet. Az Országgyűlés március 9-én értesült arról, hogy a Nagymarosnál folyó munkálatokat a miniszterelnök nem tartja visszafordíthatatlannak, a kormányban pedig van hajlandóság némi kompromisszumra. Újabban pedig a Külügyminisztérium sem tart a szerződések módosításával járó, esetleg be nem látható nemzetközi jogi következményektől. Közbülső javaslatunk nem az egyezmények felrúgására, csupán azok módosítására, és a még visszafordítható nagymarosi beruházás elhagyására szólít fel. Ez a legolcsóbb befektetés az ország környezetének és politikai légkörének megóvására. Miniszterelnök Úr! A kormánypárt és a független politikai szervezetek közötti tárgyalások csak a tettekkel szavatolt bizalom légkörében folyhatnak. Részünkről — egyetértve a Magyar Tudományos Akadémiával és a független környezetvédelmi szervezetekkel — a Nagymarosnál folyó építkezések elhagyásának, a bősi erőmű folyamatos üzemmódjának kompromisszumát javasoljuk. Meggyőződésünk, hogy ez nemcsak országunk, de a szlovák nép környezetének megóvásához is hozzájárul. Ha a kormány az új helyzetben is ragaszkodik azokhoz a még megváltoztatható döntésekhez, amelyeket maga is hibásnak tart, nemcsak a Duna folyása, de a békés megoldások kidolgozására hivatott tárgyalások elé is gátat állít. A kerekasztal-megbeszéléseken részt vevő politikai szervezetek bejelentik, hogy megkezdik a felkészülést a népszavazásra annak érdekében, hogy a lakosság tisztességes és hiteles információk birtokában foglalhasson állást. Felkéijük a kormányt, hogy hatáskörében mindent tegyen meg az elfogultságtól mentes tájékoztatás érdekében. Miniszterelnök Úr! Van szerencsénk bejelenteni, hogy ezt a felhívást az Önnek történő eljuttatás után a sajtó útján nyilvánosságra hozzuk. Válaszát és késlekedés nélküli intézkedését elvárjuk. Tisztelettel: az Ellenzéki Kerekasztal résztvevői Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, FIDESZ, Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. A közvélemény indokolatlannak tartja az előrehozott választást (Folytatás az 1. oldalról) nyilatkozásukat, elgondolásaikról, programjaikról. A népfrontelnökség tagjainak számos kérdésére válaszolt a bizottság elnöke, majd szavazásra került sor. Az elnökség — egy tartózkodással — úgy döntött, hogy a társadalmi bizottság által előterjesztett öt személyt jelöli tanácselnöknek, ha a megyei tanács új elnököt választ a nyáron, dr. Gajdócsi István nyugállományba vonulásakor. Mindenekelőtt azonban azt javasolja az elnökség, hogy — egyetértve a közvéleménnyel — Tohai László általános elnökhelyettest bízzák meg az elnöki teendők ellátásával a rendes idejű választásokig. t Á népfront megyei elnöksége jegyzőkönyvben mondott köszönetét a tanácselnök jelölését előkészítő bizottságnak alapos, körültekintő, nagy felelősséggel végzett munkájáért. Végül a testület elfogadta a megyei népfrontbizottság 1988. évi településpolitikai munkájáról, a társadalmi munkaszervezés eredményeiről szóló tájékoztatóját. Rapi Miklós Nincs kilátás a szociális gondok közeljövőbeni megszűntetésére (Folytatás az 1. oldalról) deli követendő példaként áll: az intézményekkel, szolgálatokkal, társadalmi szervezetekkel kialakított kapcsolat- rendszer révén foglalkozni tudnak a kismamák szülésre való felkészítésétől a beilleszkedési zavarokkal viaskodó fiatalokon át az idősek ellátásának kérdéseivel is. Kisebb településeken az egészségügyi alapellátó szolgálat képes felvállalni ezt a feladatot. A szociálpolitika nem a szegények megsegítésére irányuló jótékonyság és nem csupán a munkaerő újratermelését segítő feladat, hanem közügy. Küjönö- sen veszélyes lehet, ha az egészségügy és a szociálpolitika hiányosságai kölcsönösen egymást terhelik. A valóságos helyzet naprakész elemzése, az igények feltárása képezheti csak ^lapját a bajok megszüntetésének. Ezért is javasolta a bizottság elnöke, Hegedűs István, hogy a bizottság ajánlására a megyei tanács a jövőben foglalkozzon a megye lakosságának élet- körülményeivel, a szociális gondokkal és tegyen intézkedéseket. N. M. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a buda- pesten megtartott 16. heti lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 11, 13, 20, 22, 36.
