Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 20. A NATO NAPIRENDJÉN: Rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek modernizálása Brüsszelben tegnap megkezdődött a NATO nukleáris tervezőcsoportjának kétnapos ülése, amelyen az európai rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek modernizálásáról tanácskoznak. Az Észak-Atlanti Szövetség 16 tagállama közül 14 ország védelmi minisztere alkotja a csoportot, ugyanis Franciaország és Izland nem képviselteti magát. A harcászati atomrakéták sorsa már hosszabb ideje vitatéma a NATO tagállamai között. Mig az Egyesült Államok, és Nagy-Britannia úgy véli, hogy mielőbb határozni kell e fegyverek új típusainak bevezetéséről, addig az NSZK, amely a legfőbb érintett az ügyben, szeretné 1991—92-re halasztani a döntést. Az NSZK több más tagállammal együtt szorgalmazza azt is, hogy hamarosan kezdjenek tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a rövid hatótávolságú atomrakéták sorsáról, s megegyezés esetén nem lenne szükség a modernizálásra. Washingtonban és Londonban azonban elutasítják e tárgyalási javaslatot. * A Szovjetunió visszautasítja azokat a vádakat, melyek szerint tizennégyszeres fölény ban van a taktikai nukleáris rakéták területén, az elmúlt négy évben számukat megkétszerezte, jelenleg pedig korszerűsítésük folyik. Jurij Gremitszkih kül- ügyminisztériumi szóvivő szerdán a moszkvai nemzetközi sajtóközpontban bírálta a NATO nukleáris tervezőcsoportjának ülésén — Manfred Werner NATO- főtitkár és John Rodger Galvin, a NATO európai erőinek főparancsnoka részéről — elhangzott felszólalásokat. Utalt arra, hogy a szovjet katonai tervekről teijesztett valótlan híresztelésekkel a NATO népszerűtlen fegyverkezési terveinek elfogadtatására törekszik, vagyis újfajta, korszerű atomfegyverek európai elhelyezésére készül. A Szovjetunió különböző fórumokon, beleértve a legmagasabb szintet is, leszögezte, hogy nem korszerűsíti nukleáris rakétáit. Mihail Gorbacsov legutóbb londoni látogatásán határozottan kiállt a nukleáris rakéták korszerűsítése ellen. Moszkvában továbbra is kitartanak amellett, hogy ha a Szovjetuniót nem kényszerítik ilyen lépések megtételére, úgy ellenzi ezen fegyverek modernizálását. Az utóbbi hónapok legsúlyosabb zavargásai voltak kedden Chilében. A megmozdulásoknak két halálos áldozata van, sokan megsebesültek, mintegy másfélszáz személyt letartóztattak. A Chilei Dolgozók Egységes Központja ugyanerre a napra általános sztrájkot hirdetett, a felhívás nyomán részleges munkabeszüntetésekre került sor. A CUT az általános sztrájkkal a minimumbér 65 százalékos — havi 100 dollárra történő — emelését, két háziőrizetben lévő szakszervezeti vezető szabadon bocsátását és az állami vállalatok magánkézbe adásának leállítását akarta elérni. A Manuel Rodriguez Hazafias Front (FPMR) nevű illegális fegyveres szervezet tagjai több helyen megrongálták az országos villamos hálózatot. Tíz pokolgép robbant a fővárosban is, melynek egyik negyedében tűzharc volt a titkosrendőrség és az FPMR tagjai között. Két gerillát lelőttek, egy rendőr súlyosan megsebesült. Rendőri szervek tájékoztatása szerint a szervezet tagjai a fővárostól kétszáz kilométerre felrobbantottak egy hidat, ezáltal megszakadt az összeköttetés az ország északi részeivel. IOANTOTU SZERINT: Antikommunista keresztes hadjárat folyik Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: BUKAREST loan Totu román külügymi-' niszter a Nagy Nemzetgyűlés ülésén azt hangoztatta, hogy „az utóbbi időben — miként kitűnt a bécsi összejövetel során is ;— fokozódik az ellenséges pró- ■ paganda a szocialista országok ellen, újból tanúi lehetünk egy valódi antikommunista keresztes hadjáratnak. Totu szerint —-akinek felszólalását a bukaresti lapok szerdán ismertették — „az emberi jogok védelmezőinek szerepében tetszelgők valójában szeretnék elterelni saját népeik figyelmét az ember- milliók súlyos helyzetéről, akik nem élvezhetik a munkához, az egészségvédelemhez, az oktatás- . hoz, a lakáshoz, a korszakunknak megfelelő méltó életfeltételekhez való jogot.” „Románia a leghatározottabban visszautasított és visszautas sít a bel ügyei be történő minden beavatkozást, bármilyen formában vagy űrüggyel történjen is az” — fűzte hozzá, majd kifejtette: Románia az államok közötti kapcsolatok új elveihez következetesen ragaszkodva, a továbbiakban is munkálkodik az együttműködésért és biztonságért, de solja senkinek nem engedi meg a belügyeibe való beavatkozást, a nemzeti szuverenitás és függetlenség megszegését. loan Totu vázolta az ország haladásának eredményeit. Ki- . emelte: a nagy vívmányok történelmileg rövid időszak alatt megváltoztatták Romániát, amely ma ipari-agrár országgá lett, modem iparral, teljes lendületben levő szocialista mező- gazdasággal, eredeti és hatékony, széles demokratikus rendszerrel rendelkezik. Amerikai fegyverek a kambodzsai ellenzéknek? Az amerikai kormány kész katonai segítséget nyújtani a kambodzsai ellenzéknek — írta a The Washington Post című amerikai napilap szerdai számában. Az amerikai álláspont változásáról a cikk szerint Son Sann egykori kambodzsai miniszterelnököt, a kambodzsai ellenállás egyik frakciójának jelenlegi vezetőjét a héten tájékoztatták Washingtonban. A Fehér Ház és a külügyminisztérium megkérdezett képviselői azonban úgy nyilatkoztak, hogy még semmiféle döntés nem született, bár a kérdést pénteken a Nemzetbiztonsági Tanács is megvitatta. Thaiföldi diplomáciai forrásokból hétfőn vált ismertté, hogy Franciaország a közelmúltban jelentős mennyisé- • gű fegyvert szállított a kambodzsai ellenzék Norodom Szihanuk áltál vezetett csoportjának. Francia—NSZK csúcs Párizsban Frangois Mitterrand francia elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár négyszemközti megbeszélésével megnyílt az 53. francia—NSZK csúcstalálkozó. A két ország részéről összesen mintegy húsz miniszter vesz részt a találkozón, amely ma közös díszebéddel zárul. Már Mitterrand és Kohl megbeszélése előtt összeült a két külügyminiszter, Roland Dumas és Hans-Dietrich Genscher, hogy rövid ceremónia keretében kicseréljék a közös védelmi cs biztonsági tanács, illetve a gazdasági és pénzügyi tanács létrehozását elhatározó jegyzőkönyv ratifikációs okmányait. . A közös védelmi és biztonsági tanács első ülésére éppen most, a csúcstalálkozó alkalmával kerül sor. Genscher kijelentette, hogy „védelmi együtt- működésünk olyan parancsoló szükség, amit a történelem diktál”, Dumas pedig elégedetten nyugtázta, hogy a két ország katonai együttműködése „a Rajna mindkét partján egyetértésre talál”. Ebben a közös tanácsban egyébként a két ország külügy- és védelmi miniszterei, valamint vezérkari főnökei vesznek részt. A kétnapos csúcstalálkozón ezúttal is áttekintik a legfontosabb nemzetközi, európai és kétoldalú kérdéseket. Ezek között francia forrásból származó hír szerint előkelő helyen szerepelnek majd a kelet—nyugati kapcsolatok, a leszerelési tárgyalások, a NATO májusban és a hét legerősebb tőkés ország júliusban esedékes csúcsértekezlete. Az EK időszerű kérdései közül a legnagyobb figyelem a pénzügyi egység, az adórendszerek összehangolása, a társadalombiztosítási rendszerek egységesítése, a környezetvédelem és a televíziós műsorgyártás közös fejlesztésének kérdéseire irányul. LENGYELORSZÁG „Főnök a főnökkel” VARSÓ „Főnök a főnökkel. Igaz?” — mondta bizalmasan mosolyogva Wojciech Jaruzelski Lech Walesának, amikor kezet nyújtott neki. Politikusok szoktak így félhangosan szót váltani tárgyalás kezdete előtt a tv-lámpák fény özönében, a vakuk pergőtüzében, a nagyközönségnek csak mosolyukat szánva. A keddi találkozót megelőző fotós-ötpercben az üdvözlő szavak is hallatszottak. „Azt hiszem, útjaink most már nem fognak elválni”. Walesa ezzel szorította meg a tábornok kezét. „Én is így hiszem. Lengyelországnak is ez az érdeke” — felelte a párt és az állam első embere. „Főnök a főnökkel” — ez a lengyel kifejezés szó szerint úgy hangzik, hogy hegy a heggyel. Szemernyi gúny sincs Jaruzelski hangjában. Talán kissé elmereng a tekintete és a többieké. A sors iróniája fölött? Kettőjük közül az egyik 1981. december 13-án minden hatalmat a kezébe ragadott. Néhány tábornoktársával és bizalmas politikus-barátjával együtt szükségállapotot vezetett be. A másikat a szükségállapot első óráiban internálták, a legfontosabb személyekkel együtt. Jó háromnegyed évig tartották házi őrizetben, tárgyalni szerettek volna vele. Aki többször is hiába próbálkozott nála, szintén tanúja a mostani történelmi pillanatnak. Annak idején miniszterelnök-helyettes volt, majd néhány éves kitérőre kényszerült. Ma kormányfő: Mieczyslaw Ra- kowski. Ő is kezet fog a Szolidaritás vezetőjével. Csaknem hét év telt el azóta, hogy Walesát, miután nem tudtak vele dűlőre jutni, szabadon engedték. Öt éven át egy nem létező szervezet nem létező vezetőjének tekintették. A gdanski Lenin hajógyár egyik villanyszerelőjének. Bár Nobel-díjas volt. Walesáik 1980-ban, szocialista országban először, szabad szakszervezetet hoztak létre. Hónapok alatt több millióan csatlakoztak hozzájuk, egy év alatt a munkaképes lakosságnak a kétharmada. Szociális követeléseiket elhűlve olvasták a lengyelek. Túlnyomó többségűk olyasmi volt, amit nálunk évekkel korábban magától vezetett be a fennálló hatalom. Más követeléseik ellenben láthatóan arra irányultak, hogy megfojtsák a fennálló hatalmat. Szinte mindent megtagadtak a 35 évi szocializmusból, bár azt nem mondták, hogy helyette kapitalizmust akarnak. De hát mit akartok — kérdezte 1981-ben e sorok írója vállalati Szolidaritás-aktivistáktól, akiket a nagypolitika nem érdekelt. „Ami Svédországban van” -— felelték. A szerdai lengyel lapok címoldalon közük a képet: két férfi, államférfiúi pózban, stílkanapén társalog. A régi história főszereplői. Ugyanazok, de nem ugyanolyanok. Walesából politikus lett. 1980—81-ben még néptribun, időnként egyszerűen hordószónok. Azóta a Visztula partján — amint másutt is — világossá vált, hogy a szocializmus 40 éves modellje zsákutca, és más modell kell. A reformer vezetők felismerték, hogy a szocialista értékeket nem feltétlenül a magukat szocialistáknak nevező országokban hozták létre. „Gratulálok a Szoüdaritás legalizálásához” — így üdvözölte Walesát Czeslaw Kiszczak tábornok, belügyminiszter, Jaruzelski egyik bizalmasa. „Köszönöm. Remélem, hogy ez most kicsit tovább fog tartani” — válaszolta Walesa. Mire Kiszczak mosolyogva: „Ez most már mindannyiunktól függ”. Stanislaw Ciosek PB-tag, KB-titkár —; aki kezdettől fogva az egyik legfontosabb reformbeállítottságú tárgyaló- partnere volt a Szolidaritásnak a fennálló hatalom részéről — szintén kezet nyújt. „Egyre kisebbek ezek a jelvények” — észrevételezi a szakszervezeti vezető hajtókáján az elmaradhatatlan Szolidaritás-jelvényt. „Most már legálisak vagyunk” — hangzik a válasz. Scipiades Iván Grósz Károly fogadta a lengyel nemzetvédelmi minisztert Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Florian Si- wicki hadseregtá- bomokot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterét, aki átadta a lengyel vezetés, és személy szerint Wojciech Jaruzelski üdvözletét. Elmondta, hogy a LEMP Lengyelország jövőjét, népük boldogulását a szocializmusban látja. A lengyel hadsereg a szocialista rendszer szilárd támasza. Siwicki hangsúlyozta, hogy Lengyel- országban őszinte rokonszenv övezi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az MSZMP tesz a stabilitás megőrzése, a szocializmus védelme és megszilárdítása érdekében. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a MSZMP eltökélt szándéka a szocializmus megvédése, a korszerű szocialista társadalom megteremtése a politikai és gazdasági reformok következetes folytatása útján. Az MSZMP főtitkára aláhúzta: a párt kész a gazdasági válság, a társadalmi robiémák megoldását szolgáló poüti- ai eszközök kialakításában együttműködni a nemzet minden erejével. Az újabb nemzeti tragédia, az adminisztratív eszközök alkalmazásának elkerülése a társadalom közös érdeke. Grósz Károly nagyra értékelte a magyar—lengyel kapcsolatok fejlődését. A LEMP vezetésének, a lengyel kommunistáknak sikereket kívánt a közelgő választásokon. A megbeszélésen részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, a KB tagja, honvédelmi miniszter. Jelen volt Tadeusz Czechowich, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról) hogy az előterjesztés figyelembe veszi az MSZMP-nek a többpártrendszer viszonyai közötti működését, és a politizálás színterét elsősorban a lakóhelyre teszi át. Újdonság, hogy a párt tagjai nem egy alapszervezetnek, hanem az MSZMP-nek a tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon megválaszthatják alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönthetik el, hogy hol és hogyan engedélyezik alapszervezetek alakítását. Petrovszki István utalt arra, hogy nagy ellenállásba ütközött az a gondolat; amely szerint' az üzemekben csökkenteni kell a pártszervezetek feladatkörét, meg kell szüntetni a termelőtevékenységbe való beavatkozást. Hangsúlyozta: az MSZMP politizáló és nem a termelést irányító párt kíván lenni. A munkahelyek nem lehetnek politikai, pártküzűflmek színterei. Az ott szerveződő alapszervezeteket is csak oly módon lehet elképzelni, ha a pártpolitikai élet nem munkaidőben, nem közvetlenül a termelőhelyen folyik, hanem azon kívül, s nem zavarja a termelést. Átértékelődnek tehát a helyi szervezetek feladatai, átrendeződnek a megyei bizottságok tennivalói. Egyszerűbbé, rugalmasabbá váljk a struktúra. Tóth András, az MSZMP szakértője árról számolt be, hogy a Politikai Bizottság első olvasatban tárgyalta meg a képviseleti rendszer továbbfejlesztéséről, illetve a választási rendszer egyes időszerű kérdéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem foglalt állást, további egyeztető tárgyalásokat tart szükségesnek. A testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, pártokkal való együttműködés eredményeként, megállapodás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A továbbiakban elmondta: a Politikai Bizottság véleménye szerint a politikai rendszer továbbfejlesztésének részeként az egy- vagy kétkamarás parlamenti rendszer kialakítása egyaránt elképzelhető, de az, ami a kétkamarás rendszert indokolná — kiegyensúlyozó, kompenzáló, stabilizáló szerepe — az egykamarás forma között is garantálható. Úgy vélték, nem lenne szerencsés, ha ebben a kérdésben az MSZMP ma alakítaná ki álláspontját. A választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a testület megállapította: az 1983-ban született törvény mind politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A választások időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség; a további munkálatokról szakértői szinten, a különböző poütikai szervezetek, pártok képviselőivel, az országgyűlési képviselők budapesti és megyei csoportjaival kell tárgyalni. A testület előtt szereplő alkotmány- jogi kérdésekről Budzsáklia Mátyás tájékoztatta az újságírókat. Emlékeztetett a KB február 20—21-ei ülésére, amely a többi között kimondta: a testület támogatja a köztársasági elnöki intézmény létrehozását, szoros összefüggésben az új berendezkedés elveivel, amely szerint a hatalmi ágak elválasztására van szükség. A köztársasági elnöki tisztséget megfelelően bele kell majd illeszteni az új alkotmány konstrukciójába. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: a demokratikus centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom a május végéig kidolgozandó ideiglenes működési szá- bályzatban sem fog szerepelni. A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraértelmezni; a testület egyértelműen elutasította a mereV, egy centrumból történő irányítás gyakorlatát. A káderhatáskörök módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztereket már a kormány, illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogathatja a jelölteket; politikai eszközeivel akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra történő jelölésnél. Természetesen lesznek olyan funkciók, amelyeknek betöltésénél a párt nem kíván véleményt nyilvánítani. Az ülésen — itfint a szervezeti szabályzat lényeges eleme — szóba került a platformszabadság ügye is. Elhangzott: nincs ellentmondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között ate- kintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott párbeszéde — így a kecskeméti reformmű- hely-tanácskozás is ^ a platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cenzúra a frakció és a platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium mint jogalkotásra jogosult állami szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bizottsághoz, amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény netp tartalmazza, hogy az anyagi kondicionálás taglétszám szerint történne. Az állami költségvetésből származó támogatás 25 százaléka egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig a választásokon való sikeres szereplés arányában. Felvetődött a tájékoztatón az is: vajon megváltozik-e a KEB szerepe, amennyiben az alapszervezetek jogosítványa lesz a tagfelvétel és a kizárás. A szakértők kifejtették: amennyiben az alapszervezet taggyűlése és a párttag között vita alakul ki, igazságtevő szerepe a helyi pártszervezet vezetőségének lesz. A mérvadó azonban a taggyűlés döntése. A KEB feladatköre szűkül. A munkahelyeken a jövőben nem regisztrálják, hogy a dolgozó tagja-e valamelyik pártnak. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a l Budapesti Pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dolgozók ezen a május 1-jén is felvonulnak, s a Felvonulási téren beszéd hangzik el a szak- szervezeti mozgalom és a£ MSZMP részéről is. (MTI) KÖZÉLET Tegnap este dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára részt vett azon a kommunista aktíván, amelyet a jánoshalmi városi pártbizottság szervezett a szakmunkásképző intézetben. Időszerű politikai kérdésekről, a pártmunka megújításáról, az értelmiség helyzetéről cseréltek véleményt a jelenlévők. A rendezvényen jelen volt dr. Honig Ferenc, a városi pártbizottság első titkára. Új mezőgazdasági politikát! A Magyar Néppárt felhívása A Magyar Néppárt agrárpolitikai programja a mezőgazdaságot tekinti annak a népgazdasági ágazatnak, amely elsőként tud számottevően hozzájárulni a gazdasági válság felszámolásához. Ezt igazolják a rendkívül rossz közgazdasági feltételek között elért mezőgazdasági sikerek is. Ezért tűrhetetlennek tartjuk azt az állapotot, hogy az agrárágazatból a jövedelmek elvonása évről évre növekszik. Míg a világon mindenütt támogatja a mezőgazdaságot a költségvetés, addig nálunk az ágazati jövedelemnek mintegy a felét vonja el, s ezt tovább súlyosbítják a szinte gátlástalanul felszökő ipari árak. Ezért elsősorban a kormány a felelős, így a Magyar Néppárt is javasolja, hogy a kormányátalakítás során Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, s Villányi Miklós pénzügyi minisztert mentsék fel. Az új kormányzati vezetőknek konkrét megoldási javaslatokkal is szolgálhatunk a helyzet megváltoztatására. Most elsősorban az export erőteljes liberalizálását és egy új agrárbank, a mezőgazdasági hitelintézet felállítását követeljük. Ismételten felvetjük a Mezőgazdasági Kamara megszervezését a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági ma- gántermelpk részvételével. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termékeket felvásárló, feldolgozó, raktározó és exportáló monopolszervezetek decentralizálása úgy történjen, hogy ezek vegyes vállá- latok keretében kerüljenek a termelők ellenőrzése alá, s így valósuljon meg a közös jövedelemérdekeltség. A Magyar Néppárt kész az új tervek részletes kidolgozásában is közreműködni. Román és bolgár vámintézkedések A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részletes tájékoztatót juttatott el a Magyar Távirati Irodához a Romániában a napokban, valamint a Bolgár Népköztársaságban már korábban bevezetett új vámrendelkezésekről. Április 16-ától külföldi állampolgárok útiholmijaikon felül csak konvertibilis valutáért vásárolt áruféleségeket vihetnek ki Romániából. így konvertibilis valutában fizetett vám esetén vihető ki az országból: személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, autóabroncs, gumiáru, hűtőszekrény, fagyasztóláda, mosógép, varrógép, gáztűzhely, gázpalack, televízió, zenegép, rádió, magnó, számológép, bútor, szőnyeg, készruha, méteráru, kötöttáru, harisnya és szőnyeg, kristályok, porcelánok, vázák, fémből készült zománcozott edények, evőeszközök, építőanyagok, mezőgazdasági eszközök és gyógyszerek. Minden olyan áru, amelynek egyedi értéke meghaladja az 1000 lejt, szintén csak abban az esetben vihető ki, ha a turista konvertibiüs valutában fizette ki a vám ellenértékét. A Bolgár Népköztársaságban szintén az idén változtak a vámszabályok. Ennek értelmében Bulgáriából tilos kivinni húskészítményeket, tejtermékeket, lisztet, darát, cukrot, napraforgó- és egyéb növényi olajat, import élelmiszer- és fűszerkészítményeket, gyermekélelmezési cikkeket, rizst, őrölt pirospaprikát, gabonát, mindenfajta édesipari terméket, konzerveket. Vámmentesen vihetők ki Bulgáriából a személyes használatra szolgáló tárgyak, valamint olyan fogyasztási cikkek, amelyek személyes szükségleteket szolgálnak. Emellett egy liter szeszes italt, két liter bort, Valamint 250 cigarettát vihetnek ki a turisták személyenként vámmentesen. Az ajándéktárgyak összértéke 100 leva lehet. Ezen felül vápiot kell fizetni. Háromszáz százalékos vámfizetés ellenében vihető ki Bulgáriából zsír és margarin, hal és halkészítmények, friss és feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, kristályáruk. Kétszáz százalékos vám terheli a fúró- és csiszológépeket, evőeszközöket, a varrógépet, a színes televíziót, a motorkerékpárt, a kerékpárt, a filmezési és fényképezési anyagokat. (MTI) ZAVARGÁSOK CHILÉBEN Tíz pokolgép a fővárosban
