Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

1989. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3

SZÁMÍTANAK a segítségre

Szeretetotthon épül Kiskőrösön

A népviseletbe öltözött asszonyok és az ünneplőruhás férfiak, akik áhítattal vesznék részt Kiskőrösön a vasárnapi istentisztéleten, az ország negyedik legnagyobb evangélikus gyülekezetének tagjai. Főlelkészük, Lupták György ugyanebben az időben a külterületen élő füveknek tart istentiszteletet. A déli harangszóra ér vissza a városba, s az ebédhez készülődő család meghitt foglalatosságait zavarva kérem, hogy tájékoztasson az egyház Kiskőrösön létesítendő szeretetotthonáról.- Örömmel veszem tudomásul, hogy otthonépítő terveinknek kedvező a fogadtatása a közvéleményben. Ugyan még egy kapavágást se tettünk, de a terv kész. A Bácsterv építészmérnöke, Báhner József vetette papírra az ötven személyt befogadó épületegyüttest, amelynek tervezésekor a fő cél az volt, hogy ne kórházszerű legyen. Tíz egymáshoz kapcsolódó házacskából, valamint a kiszolgáló helyiségekből tevődig össze az intézmény.

— Miből fedezik dz építkezés költségeit?

— A városban több, saját tulajdonú épületet adott el az egyház, a befolyt pénzt nem szerettük volna elherdálni, így született meg a szeretetotthon létesítésének ötlete. Ismerve a gyülekezet tagjainak áldozatvállalási, készségét, a meglévő indulótőkéhez adományokat

is várunk, valamint számítunk a társadalmi munkára is. A városi tanács vezetői támogatják az idős emberek elhelyezési gondjait megoldó építkezést, így jutott birtokunkba a Szűcsi erdő közelében az 1500 négyszögölnyi elhagyott szőlőültetvény, amelyet a város belterületéhez csatoltak. A víz-, villany- és telefonvezeték a telek határáig ki van építve.

— Kapnak segítséget máshonnan is?

— Kérjük és váijuk a támogatást a 45 millió forint előteremtéséhez. Például a Kossuth Szakszövetkezettel folytatunk megbeszéléseket arról, hogy bizonyos számú „férőhely” átadása ellenében hozzájárulnának a költségekhez. Az országgyűlési képviselő, Moravcsik Ferencné is lelkes pártfogónk. Nagyon jó lenne, ha az építkezést érintő hétmillió forint összegű általános forgalmi adó kérdésében méltányosan kezelnék ténykedésünket.

— Mikor kezdődik az építkezés?

— Ezen a nyáron. Egy finnországi testvérgyülékezettől érkeznek vendégeink, őket is megnyerjük a munkának. Amit csak lehet — természetesen szakértők vezetésével pC magunk csinálunk. Van tapasztalatunk: amikor a lel- készlakásók épültek, az alapozásnál százhúszan ténykedtek! ^ mondta végül Lupták György.

N. M.

Megjelent a sztrájk- törvény

A Magyar Közlöny 22. számában megjelent a sztrájktörvény szövege és a jogszabály általános és tételes indoklása^ A törvény leszögezi: a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására — az e törvényben meghatározott feltételek szerint — megilleti a sztrájk joga. A szákszervezetek számára biztosítja a szolidaritási sztrájk jogát is.

'a jogszabály rendelkezik arról, hogy mikor kezdeményezhető sztrájk, illetve felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkabeszüntetés jogellenes. Kimondja, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű munkabeszüntetésben való részvétel nem minősül a munka- viszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A sztrájk miatt kieső munkaidőre azonban a dolgozók csak akkor kaphatnak bért, ha abban a munkavállalók munkáltatójukkal megállapodnak.

Új tetőfedő jft

rendszer **

A Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat hat szakembere új paneles tetőfedő rendszert alakított ki, amelynek darabjai a házgyár hagyományos technológiájával előállíthatok. Az egybeöntött, cserépborítást utánzó tetőfedőelem magába foglalja a tartószerkezetet, valamint a hő- és a vízszigetelő réteget is. Ezzel a már szabadalmaztatott technikával a panelszerelő munkások lényegesen rövidebb idő alatt Végezhetik el a tetőfedést, illetve az épület befejező szerelését.

(MTI-fotó)

Képviselők

álmatlan

éjszakái?

Már a társasági törvény kidolgozásakor és parlamenti vitájában kiderült, ennyi nem elég a csodához, hiszen ebben szó sincs a már meglévő, működő vállalatokról. Ha ezek is gazdasági társasággá akarnak alakulni, törvény nélkül még nem tehetik, elvégre senki sem tudja, mi is legyen közben az évtizedekig „szent és sérthetetlen” állami tulajdonnal.'Ahhoz képest, hogy a folyamatot elindítani hivatott átalakulási törvény tulajdonviszonyainkat úgyszólván gyökerestől változtatná meg, elég csendesen, szinte suba alatt születik a jogszabálytervezet. Ezért érdeklődtünk Kiss István országgyűlési képviselőnél, aki más oldalról is érintett: egy, már működő szervezet, a Tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke.

— Mint képviselő vagy mint vállalatvezető találkozott már a törvény tervezetével?- Igen, az ipari’bizottság, amelynek tagja vagyok, márciusi ülésén tárgyalta.

— Az Országgyűlés elé, úgy hírlik, májusban kerül a törvény. Véleménye szerint mennyire van már készen?

— A fnárciusi tárgyaláson a törvény alapvető elveiről hallgattunk meg tájékoztatót az igazságügyi miniszterhelyettes előadásában. Jelenleg a bizottsági viták első fordulóján vagyunk túl.

— Ha valaki se nem vállalat- vezető, se nem képviselő, viszont kíváncsi, hogyan juthat hozzá a leendő szövegéhez?

— Az én választókerületem vállalati vezetői részletesen megismerkedhetnek vele, amikor ismét a bizottsági ülés napiEGY PERCES INTERJÚ

rendjére tűzzük. Ha a törvény május végén a parlament elé kerül, ennek várható időpontja május első dekádja. Mások, úgy érzem, az idő rövidsége miatt aligha fognak a tervezettel széles körben találkozni.

— És ezt az időt arra elegendőitek véli, hogy a képviselők alaposan megismerjék a törvénytervezetet, átrágják magukat rajta, és meg is értsék?. Azokra a képviselőkre gondolok, akik nem gazdasági szakemberek.

— Az alapvető elveket a tervezet harminc oldalon taglalja, alternativ lehetőségek megjelölésével, érthetően, világosan. De a kérdése jogos. A nem szakmabeliek'bizonyára nehezebben barátkoznak meg a törvénnyel, és talán több álmatlan éjszakájukba kerül, mire az egészet átlátják és megértik. Ezért lenne szükségük a képviselőknek egy gyorsan, közelben elérhető szaktanácsadó testület hathatós segítségére.

— Ha a törvényt elfogadják, az ön szövetkezeténél mérlegelni fogják-e az átalakulás lehetősé— A szövetkezet sajátos vagyon- és személyegyesítő társaság, amelynek hosszú távon is létjogosultsága van a más típusú gazdasági társaságok mellett. Versenyképességüket a szövetkezeti törvény, az ágazati szövetkezeti jogszabályok korszerűsítésével őrizhetik meg, nem feltétlenül az átalakulással. Ezért, bár egyértelműen lehetővé kell tennünk a szövetkezetek gazdasági társasággá való alakulását, véleményem szerint erre nem szükséges kifejezetten ösztönözni őket.

M. Á.

KISKUNHALASI

VÁROSPOLITIKA

Az embernek az az érzése, jobb híján vált sarkalatos kérdéssé Kiskunhalason a pavilonsor ügye. Mondhatni érdemtelen ül tolakodott a várospolitika előterébe. Ámbár az a gondolat sem elvetendő, hogy a kialakult helyzet (mert „helyzet” van) egyfajta erőpróba.

A pavilonsor ügye a dokumentumok szerint két évre nyúlik vissza. 1987-ben a tanács vizsgálatot rendelt el a város területén elszaporodott butikbódék felmérésére. Az elszomorító kép mellé megállapította, hogy az igény a kiskereskedelem részéről a megfelelő üzlet- helyiségek iránt jogosnak, a város részéről pedig —* hogy a magántőkebefektetéseket elfogadja — üdvösnek mopdható, ám a városképet tovább rontani nem szabad. A kecske és káposzta jól ismert egyensúlyát biztosítandó, pályázatot hirdetett „egységes, az építészeti követelményeknek megfelelő, városképbe illő” pavilonok tervezésére.

A beérkezett pályázatokat széles kört átfogó zsűri bírálta (benne a népfrontbizottság és a városszépítő bizottság képviselője) március 24-én, s döntött a pályázat meghosszabbításáról, amit ismételt tervbírálat követett április 14-én. A megvalósíthatónak ítélt nyertes pályamunka elhelyezési terve szerint a kertvárosban, a Kossuth utcán, a Lenin téren és a Hősök terén építhetik majd fel a pavilonokat. (A későbbiekben a két utolsó helyszínt elvetik.)

Ezt követi időrendben az az egyeztető tárgyalás, amely az egyes közterületekről és a felépítendő pavilonok funkciójáról dönt. Meghívott a többi között a népfront, a városfejlesztési és a városszépítő bizottság.

A közműtervek elkészítése, a megbeszélések a jelentkezőkkel az év végéig elhúzódtak. Az első bérleti szerződés 1988 decemberében köttetett meg. Ez idáig a pavilonok ellen semmiféle tiltakozás nem érkezett. Elkezdődött hát az első faház építkezése, s ezzel egy időben az aláírások gyűjtögetése.

Tiltakozó levél a városi laphoz több mint háromszáz aláPa vilonpártiak és az „ ellen

Írással, majd a megyei tanács elnökének.közel százötven aláírással, miszerint ne épüljön a Kossuth II. lakótelepen pavilonsor, s azt az egyet is (időközben elkészült) bontsák le. Volt, aki a pecsenye- és lángossügő pavilont fellenezve (ilyen funkcióval nem terveztek a Kossuth utcára), volt, aki helyette parkolót követelve ragadott tollat, s volt, akinek egyszerűen nem tetszett. A tiltakozás ellentiltakozást is kiváltott, több mint hatszáz aláíró pavilonsort követelt.

Az első összecsapás 1989. március 31-én a Gőzön István Művelődési Központban zajlott le, ahová Somogyi Antal tanácselnök-helyettes nyilvános fórumot hívott össze ez ügyben, s ahol ígéretet tett arra, hogy a lakosság kérését tiszteletben tartva újragondolják a pavüonsor ügyét.

Ma délután 17 órára a végrehajtó bizottság rendkívüli tanácsülést hivott össze, amely a rendezési tervben a szóban forgó terület felhasználásáról dönt majd — természetesen vállalva ennek pénzügyi konzekvenciáit is.

— hajós----éA szakszervezet mint vállalkozó

Aki valamennyire is bízik manapság üzleti érzékében, és akad tőkével formálható fölös pénze, ráadásul ellenáll a tartós lekötésért ígért banki kamatok csábításának, az nagy valószínűséggel kockáztatja pénzét. Ezt tette a taglétszáma alapján legnagyobb érdekvédő szervezet, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete, ráadásul még 1986-ban. Vállalva akkor az úttaposó szerepet, követendő mintát állított a tartalékalappal rendelkező társadalmi szervezetek elé. Ez persze aligha az egyetlen célja lehetett vállalkozásuknak — így kézdem beszélgetésünkét Hódi Zoltánnal, a vasasszakszervezet titkárával.

ALTERNATIVOKKAL

Vita

az agrárpolitikáról

Agrárpolitikai programjaikról, elképzeléseikről tájékoztatták az újságírókat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége agrárpolitikai szakosztályának tegnapi rendezvényén a hazai pártok és szervezetek képviselői.

Takács József, az MSZMP képviselője hangsúlyozta: a jelenlegi nagyüzemi szervezet az elmúlt négy évtizedben olyan teljesítményt produkált, amelynek alapján némzetközi ösz- szehasonh'tásban is előkelő helyre került a magyar mezőgazdaság. A kérdés, hogy a továbbiakban miként sikerül megújítani a gazdaságok munkáját. Az MSZMP szerint a nagyüzemi szféra túlzott megbolygatása nem kívánatos, viszont minél előbb rendezni kell a földtulajdont.

A Magyar Demokrata Fórum képviselője, Bogárdi Zoltán szerint a tulajdonviszonyok megváltoztatása, tisztázása fontos. Ám a változtatások idején sem engedhető meg, hogy az élelmiszer-ellátás ne javuljon. Mindenképpen földhöz kell juttatni azokat, akik azt igénylik. A jövőben ne az legyen a fontos, hogy kis- vagy nagyüzemi földet müvel-e valaki, hanem, hogy azt hatékonyan, intenzív módon teszi-e.

A Szabad Demokraták Szövetségének tagja, Juhász Pál szerint a jelenlegi nagy- és kisüzemi rendszer nem hatékony. A gazdaságok nagy részét szövetkezeti befektetési társasággá kellene alakítani.

— Innovációs közös vállalatot alapítottunk Novofer néven és a tagok között szerepelt még a SZOT, valamint több termelővállalat. így az Ikarus, a Magyar Villamosművek Tröszt, a Labor Műszeripari Művek és a December

4. Drótművek. Végül is a 8,5 millió forintos induló vagyon körülbelül harmadát a tagdíjakból befolyt szakszervezeti pénz alkotta.

^Ha pedig már a célokat említi, hát a Novofer — az alapítólevél szerint is — elsősorban a vasas ágazatban hivatott meggyorsítani a műszaki fejlesztést, elsősorban az újítások és találmányok gyakorlati alkalmazásának segítségével. Emellett szakmai, szervezési és képzési hátteret biztosít az iparjogvédelem és a fejlesztés irányítását végző állami és társadalmi szervezetek számára ...

— Bocsásson meg, de én elsősorban nem a Novofer feladataira voltam kíváncsi, inkább arra, hogy mit reméltek önök a befektetett pénz révén.

— Ez összefügg előbbi válaszommal, mert úgy gondoltuk, hogy az alapítólevélben leírt célok végül is közvetetten szakszervezetünk érdekvédelmi munkáját is segítik. Ám ez mára már nem elsődleges, hiszen időközben, a mozgalom funkciói egyértelműbbé váltak, és

a közvetlen^ érdekvédelem irányába mozdultak. így megváltozott az alapításkor még jogosnak érzett elvárás; hogy a vállalat tevékenysége két-' három év elteltével „hozza be az árát”, és utána nyereséget biztosítson. Komolyabb hasznot várunk a befektetett pénzünk után a Novofer működésétől, és mindeddig nem is csalódtunk. Persze a vállalat gazdasági vezetése ügyesen alkalmazkodott a folyamatosan változó gazdasági körülményekhez és tevékenységi körét bővítve törékszik több lábon állni, a fő hangsúlyt a nyereség növelésére fordítva.

— Melyek ezek a lábak?

— Már 1987-ben négy súlyponti feladatkör alakult ki: a menedzser- és marketingmunka, a szervező tevékenység, az-iparjogvédelem és a számítástechnikai,'informatikai terület.

— Milyen ráfordítással és mekkora nyereséget produkált eddig a Novofer?

— 1987-ben az árbevételi terv 11 millió helyett 25 és fél millióra teljesült,

1988-ban a tervezett 16 és fél helyett közel 33 mülióra. Az árbevétel döntő hányadát az üzleti és a számítástechnikai alkalmazáshoz kötődő szolgáltatás hozta. Tavaly mindezt 14 teljes munkaidőben foglalkoztatott és 6 részmunka- idős szakemberrel érte el a Novofer, és

az összességében tehát kedvező eredményeken csak főként az anyagjellegű költségek nem várt ütemű emelkedése csorbított valamennyit.

— Mit várnak befektetésüktől idén, amikor az általános megélhetési és a mozgalom működésével kapcsolatos kiadások várhatóan meredeken emelkednek?

— A Novofemél maradva: a.tavaly tervezettnél valamivel nagyobb nyereséget. A vállalat gazdasági tervét a korábbi évekétől eltérő feltételekkel számolva dolgozták ki. Számoltak a szabályozóváltozásokkal; a nyereségadóról szóló törvény kedvezőbb helyzetet produkált. Viszont a központi műszaki fejlesztési alap törvényi előírása jelentős többletfizetést ró a vállalatra. Egyértelműbbek a várható piaci hatások, eszerint a Novofer intenzivebb marketingtevékenységre kényszerül, mégpedig a társasági törvény hatására megjelenő kisszervezetek és a külföldi tőke versenyétől ösztökélve.

Számolni kell azzal is, hogy a korábban látszólag tőkeerős vállalatok piaci megítélése változik, sok esetben csökken fizetőképességük. Továbbra is több lábon és versenyben kell tehát maradni, főként az országos szolgáltatási tevékenység további kiépítésével.

Bízunk abban, hogy a MTESZ megyei képviseleteivel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának területi szervezeteivel létrejött a kapcsolatfelvétel, hiszen eddig is történtek próbálkozások erre. Várható a tanácsokkal való együttműködés kiépülése, különösen, ha felismerik, hogy a találmányok vállalkozó jellegű menedzselése együtt járhat munkahelyek teremtésével is.

Voksán György

Jól választott pályán sikeres munka

(Tudósítónktól.) Tornyai Miklós határőr főhadnagy a munkahelyén fogadott. íróasztalán jelentések, szakkönyvek és folyóiratok sorakoztak katonás rendben. A fiatal tiszt foglalkozásra készült. A pályaválasztásról, a tiszti beosztásban szerzett tapasztalatáról kérdeztem.

— Ön 26 éves, nyolc éve katona, Szegeden született, és a középiskolát is ott végezte. A városban több egy etem, főiskola van, miért választotta a távoli katonai főiskolát?

— Édesanyám orosz nyelvtanár Szegeden, viszont a nevelőapám hivatásos katona volt. Mindkettőjük munkája hatással volt rám. Pedagógus vagy hivatásos katona szerettem volna lenni. A középiskola elvégzése után lehetőséget kaptam, hogy Moszkvában határőrtiszti főiskolán tanuljak. A külföldi főiskolát örömmel vállaltam, öt év után hivatásos katona lettem, és az orosz nyelvet is megtanultam.

— Hol kezdte a szolgálatot?- Bácsborsódon, parancsnokhelyettesi beosztásban. Az alegységnél szolgálatot teljesítő határőrök, tisztesek tudat- és jellemformálása, a határőrizet, a katonai kiképzés megszervezése volt a feladatom. Fél éve irányító apparátusban dolgozom.

— Egy. évig dolgozott az őrsön mint pályakezdő tiszt. Milyen tapasztalatokat szerzett? .

— A főiskolán tanult pedagógiai, pszichológiai, didaktikai és más ismereteket nehéz a gyakorlatban érvényesíteni. Különösen olyan közösségben nehéz, ahol az egyének többsége a sorkatonai szolgálatot szükséges rossznak véli és néhányukat az otthoni anyagi jellegű gondok is terhelik. Ennek ellenére is sikerült egységesen cselekvő, eredményesen^ dolgozó közösséget szervezni. Őrsünk 1988- ban elnyerte az élenjáró alegység címet, az önkéntes határőrcsoportunk kitüntetésben részesült, úttörő gárda határőrszakaszunk pedig második lett a megyei szemlén. Az eredmények elérésében a parancsnokomnak, Csontos-János főhadnagynak meghatározó szerepe volt. Neki köszönhetem azt is, hogy megszerettem az őrsöt, s a gyakorlati munkát viszonylag rövid idő alatt ismertem meg.

— Mint pályakezdő tiszt az első évben sikereket ért el, miért került új beosztásba?

— A kerületparancsnokságon megüresedett egyik munkahely betöltésére elöljáróim engem jelöltek. Kinevezésemet megtiszteltetésnek vettem | fél éve a politikai osztályon dolgozom.

— További tervei?

— Eredményesen dolgozni az új beosztásban is, majd később katonai akadémián vagy egyetemenJa- nulni.

Gazsó Béla v