Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

1989. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÁMÍTANAK a segítségre Szeretetotthon épül Kiskőrösön A népviseletbe öltözött asszonyok és az ünneplőruhás férfiak, akik áhítattal vesznék részt Kiskőrösön a vasárnapi istentisztéleten, az ország negyedik leg­nagyobb evangélikus gyülekezetének tagjai. Főlelkészük, Lupták György ugyanebben az időben a külterületen élő füveknek tart istentiszteletet. A déli harangszóra ér vissza a városba, s az ebédhez készülődő család meghitt fog­lalatosságait zavarva kérem, hogy tájé­koztasson az egyház Kiskőrösön létesí­tendő szeretetotthonáról.- Örömmel veszem tudomásul, hogy otthonépítő terveinknek kedvező a fogadtatása a közvéleményben. Ugyan még egy kapavágást se tettünk, de a terv kész. A Bácsterv építészmér­nöke, Báhner József vetette papírra az ötven személyt befogadó épületegyüt­test, amelynek tervezésekor a fő cél az volt, hogy ne kórházszerű legyen. Tíz egymáshoz kapcsolódó házacskából, valamint a kiszolgáló helyiségekből te­vődig össze az intézmény. — Miből fedezik dz építkezés költsé­geit? — A városban több, saját tulajdonú épületet adott el az egyház, a befolyt pénzt nem szerettük volna elherdálni, így született meg a szeretetotthon léte­sítésének ötlete. Ismerve a gyülekezet tagjainak áldozatvállalási, készségét, a meglévő indulótőkéhez adományokat is várunk, valamint számítunk a társa­dalmi munkára is. A városi tanács ve­zetői támogatják az idős emberek elhe­lyezési gondjait megoldó építkezést, így jutott birtokunkba a Szűcsi erdő közelében az 1500 négyszögölnyi elha­gyott szőlőültetvény, amelyet a város belterületéhez csatoltak. A víz-, vil­lany- és telefonvezeték a telek határáig ki van építve. — Kapnak segítséget máshonnan is? — Kérjük és váijuk a támogatást a 45 millió forint előteremtéséhez. Példá­ul a Kossuth Szakszövetkezettel folyta­tunk megbeszéléseket arról, hogy bizo­nyos számú „férőhely” átadása ellené­ben hozzájárulnának a költségekhez. Az országgyűlési képviselő, Moravcsik Ferencné is lelkes pártfogónk. Nagyon jó lenne, ha az építkezést érintő hétmil­lió forint összegű általános forgalmi adó kérdésében méltányosan kezelnék ténykedésünket. — Mikor kezdődik az építkezés? — Ezen a nyáron. Egy finnországi testvérgyülékezettől érkeznek vendége­ink, őket is megnyerjük a munkának. Amit csak lehet — természetesen szak­értők vezetésével pC magunk csiná­lunk. Van tapasztalatunk: amikor a lel- készlakásók épültek, az alapozásnál százhúszan ténykedtek! ^ mondta vé­gül Lupták György. N. M. Megjelent a sztrájk- törvény A Magyar Közlöny 22. szá­mában megjelent a sztrájktör­vény szövege és a jogszabály ál­talános és tételes indoklása^ A törvény leszögezi: a dolgozó­kat gazdasági és szociális érde­keik biztosítására — az e tör­vényben meghatározott feltéte­lek szerint — megilleti a sztrájk joga. A szákszervezetek számá­ra biztosítja a szolidaritási sztrájk jogát is. 'a jogszabály rendelkezik ar­ról, hogy mikor kezdeményez­hető sztrájk, illetve felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkabeszüntetés jogellenes. Kimondja, hogy a sztrájk kez­deményezése, illetve a jogszerű munkabeszüntetésben való részvétel nem minősül a munka- viszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgo­zóval szemben hátrányos intéz­kedés nem tehető. A sztrájk mi­att kieső munkaidőre azonban a dolgozók csak akkor kaphat­nak bért, ha abban a munkavál­lalók munkáltatójukkal megál­lapodnak. Új tetőfedő jft rendszer ** A Hajdú Megyei Állami Építő­ipari Vállalat hat szakembere új pa­neles tetőfedő rendszert alakított ki, amelynek darabjai a házgyár ha­gyományos technológiájával előál­líthatok. Az egybeöntött, cserépbo­rítást utánzó tetőfedőelem magába foglalja a tartószerkezetet, vala­mint a hő- és a vízszigetelő réteget is. Ezzel a már szabadalmaztatott technikával a panelszerelő munká­sok lényegesen rövidebb idő alatt Végezhetik el a tetőfedést, illetve az épület befejező szerelését. (MTI-fotó) Képviselők álmatlan éjszakái? Már a társasági törvény ki­dolgozásakor és parlamenti vi­tájában kiderült, ennyi nem elég a csodához, hiszen ebben szó sincs a már meglévő, műkö­dő vállalatokról. Ha ezek is gazdasági társasággá akarnak alakulni, törvény nélkül még nem tehetik, elvégre senki sem tudja, mi is legyen közben az évtizedekig „szent és sérthetet­len” állami tulajdonnal.'Ahhoz képest, hogy a folyamatot elin­dítani hivatott átalakulási tör­vény tulajdonviszonyainkat úgyszólván gyökerestől változ­tatná meg, elég csendesen, szin­te suba alatt születik a jogsza­bálytervezet. Ezért érdeklőd­tünk Kiss István országgyűlési képviselőnél, aki más oldalról is érintett: egy, már működő szer­vezet, a Tataházi Petőfi Terme­lőszövetkezet elnöke. — Mint képviselő vagy mint vállalatvezető találkozott már a törvény tervezetével?- Igen, az ipari’bizottság, amelynek tagja vagyok, márci­usi ülésén tárgyalta. — Az Országgyűlés elé, úgy hírlik, májusban kerül a törvény. Véleménye szerint mennyire van már készen? — A fnárciusi tárgyaláson a törvény alapvető elveiről hall­gattunk meg tájékoztatót az igazságügyi miniszterhelyettes előadásában. Jelenleg a bizott­sági viták első fordulóján va­gyunk túl. — Ha valaki se nem vállalat- vezető, se nem képviselő, viszont kíváncsi, hogyan juthat hozzá a leendő szövegéhez? — Az én választókerületem vállalati vezetői részletesen megismerkedhetnek vele, ami­kor ismét a bizottsági ülés napi­EGY PERCES INTERJÚ rendjére tűzzük. Ha a törvény május végén a parlament elé ke­rül, ennek várható időpontja május első dekádja. Mások, úgy érzem, az idő rövidsége mi­att aligha fognak a tervezettel széles körben találkozni. — És ezt az időt arra elegen­dőitek véli, hogy a képviselők alaposan megismerjék a tör­vénytervezetet, átrágják magu­kat rajta, és meg is értsék?. Azokra a képviselőkre gondo­lok, akik nem gazdasági szakemberek. — Az alapvető elveket a ter­vezet harminc oldalon taglalja, alternativ lehetőségek megjelö­lésével, érthetően, világosan. De a kérdése jogos. A nem szakmabeliek'bizonyára nehe­zebben barátkoznak meg a tör­vénnyel, és talán több álmatlan éjszakájukba kerül, mire az egé­szet átlátják és megértik. Ezért lenne szükségük a képviselők­nek egy gyorsan, közelben elér­hető szaktanácsadó testület hathatós segítségére. — Ha a törvényt elfogadják, az ön szövetkezeténél mérlegelni fogják-e az átalakulás lehetősé­— A szövetkezet sajátos va­gyon- és személyegyesítő társa­ság, amelynek hosszú távon is létjogosultsága van a más típu­sú gazdasági társaságok mel­lett. Versenyképességüket a szövetkezeti törvény, az ágazati szövetkezeti jogszabályok kor­szerűsítésével őrizhetik meg, nem feltétlenül az átalakulás­sal. Ezért, bár egyértelműen le­hetővé kell tennünk a szövetke­zetek gazdasági társasággá való alakulását, véleményem szerint erre nem szükséges kifejezetten ösztönözni őket. M. Á. KISKUNHALASI VÁROSPOLITIKA Az embernek az az érzése, jobb híján vált sarkalatos kérdéssé Kiskunhalason a pavilonsor ügye. Mondhatni érdemte­len ül tolakodott a várospolitika előteré­be. Ámbár az a gondolat sem elvetendő, hogy a kialakult helyzet (mert „helyzet” van) egyfajta erőpróba. A pavilonsor ügye a dokumentumok szerint két évre nyúlik vissza. 1987-ben a tanács vizsgálatot rendelt el a város területén elszaporodott butikbódék fel­mérésére. Az elszomorító kép mellé megállapította, hogy az igény a kiske­reskedelem részéről a megfelelő üzlet- helyiségek iránt jogosnak, a város ré­széről pedig —* hogy a magántőke­befektetéseket elfogadja — üdvösnek mopdható, ám a városképet tovább rontani nem szabad. A kecske és ká­poszta jól ismert egyensúlyát biztosí­tandó, pályázatot hirdetett „egységes, az építészeti követelményeknek megfe­lelő, városképbe illő” pavilonok terve­zésére. A beérkezett pályázatokat széles kört átfogó zsűri bírálta (benne a nép­frontbizottság és a városszépítő bizottság képviselője) márci­us 24-én, s döntött a pályázat meghosszabbításáról, amit ismételt tervbírálat követett április 14-én. A megvalósítható­nak ítélt nyertes pályamunka elhelyezési terve szerint a kert­városban, a Kossuth utcán, a Lenin téren és a Hősök terén építhetik majd fel a pavilonokat. (A későbbiekben a két utolsó helyszínt elvetik.) Ezt követi időrendben az az egyeztető tárgyalás, amely az egyes közterületekről és a felépítendő pavilonok funkciójá­ról dönt. Meghívott a többi között a népfront, a városfejlesz­tési és a városszépítő bizottság. A közműtervek elkészítése, a megbeszélések a jelentkezők­kel az év végéig elhúzódtak. Az első bérleti szerződés 1988 decemberében köttetett meg. Ez idáig a pavilonok ellen semmiféle tiltakozás nem érkezett. Elkezdődött hát az első faház építkezése, s ezzel egy időben az aláírások gyűjtögeté­se. Tiltakozó levél a városi laphoz több mint háromszáz alá­Pa vilonpártiak és az „ ellen Írással, majd a megyei tanács elnökének.közel százötven aláírással, miszerint ne épüljön a Kossuth II. lakótelepen pavilonsor, s azt az egyet is (időközben elkészült) bontsák le. Volt, aki a pecsenye- és lángossügő pavilont fellenezve (ilyen funkcióval nem terveztek a Kossuth utcára), volt, aki helyet­te parkolót követelve ragadott tollat, s volt, akinek egyszerű­en nem tetszett. A tiltakozás ellentiltakozást is kiváltott, több mint hatszáz aláíró pavilonsort követelt. Az első összecsapás 1989. március 31-én a Gőzön István Művelődési Központban zajlott le, ahová Somogyi Antal tanácselnök-helyettes nyilvános fórumot hívott össze ez ügy­ben, s ahol ígéretet tett arra, hogy a lakosság kérését tisztelet­ben tartva újragondolják a pavüonsor ügyét. Ma délután 17 órára a végrehajtó bizottság rendkívüli tanácsülést hivott össze, amely a rendezési tervben a szóban forgó terület felhasználásáról dönt majd — természetesen vállalva ennek pénzügyi konzekvenciáit is. — hajós----é­A szakszervezet mint vállalkozó Aki valamennyire is bízik manapság üzleti érzékében, és akad tőkével formálható fölös pénze, ráadásul ellenáll a tartós lekötésért ígért banki kamatok csábításának, az nagy valószínűséggel kockáztatja pénzét. Ezt tette a taglétszáma alapján legnagyobb érdekvédő szervezet, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezete, ráadásul még 1986-ban. Vállal­va akkor az úttaposó szerepet, követendő mintát állított a tartalékalappal rendelkező társadalmi szervezetek elé. Ez persze aligha az egyetlen célja lehetett vállalkozásuknak — így kézdem beszélgetésünkét Hódi Zoltánnal, a vasasszakszervezet titkárával. ALTERNATIVOKKAL Vita az agrárpolitikáról Agrárpolitikai programjaikról, elképzelése­ikről tájékoztatták az újságírókat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége agrárpoliti­kai szakosztályának tegnapi rendezvényén a hazai pártok és szervezetek képviselői. Takács József, az MSZMP képviselője hangsúlyozta: a jelenlegi nagyüzemi szervezet az elmúlt négy évtizedben olyan teljesítményt produkált, amelynek alapján némzetközi ösz- szehasonh'tásban is előkelő helyre került a magyar mezőgazdaság. A kérdés, hogy a to­vábbiakban miként sikerül megújítani a gaz­daságok munkáját. Az MSZMP szerint a nagyüzemi szféra túlzott megbolygatása nem kívánatos, viszont minél előbb rendezni kell a földtulajdont. A Magyar Demokrata Fórum képviselője, Bogárdi Zoltán szerint a tulajdonviszonyok megváltoztatása, tisztázása fontos. Ám a vál­toztatások idején sem engedhető meg, hogy az élelmiszer-ellátás ne javuljon. Mindenképpen földhöz kell juttatni azokat, akik azt igénylik. A jövőben ne az legyen a fontos, hogy kis- vagy nagyüzemi földet müvel-e valaki, hanem, hogy azt hatékonyan, intenzív módon teszi-e. A Szabad Demokraták Szövetségének tag­ja, Juhász Pál szerint a jelenlegi nagy- és kisüzemi rendszer nem hatékony. A gazdasá­gok nagy részét szövetkezeti befektetési társa­sággá kellene alakítani. — Innovációs közös vállalatot alapí­tottunk Novofer néven és a tagok kö­zött szerepelt még a SZOT, valamint több termelővállalat. így az Ikarus, a Magyar Villamosművek Tröszt, a La­bor Műszeripari Művek és a December 4. Drótművek. Végül is a 8,5 millió forintos induló vagyon körülbelül har­madát a tagdíjakból befolyt szakszer­vezeti pénz alkotta. ^Ha pedig már a célokat említi, hát a Novofer — az alapítólevél szerint is — elsősorban a vasas ágazatban hiva­tott meggyorsítani a műszaki fejlesz­tést, elsősorban az újítások és találmá­nyok gyakorlati alkalmazásának segít­ségével. Emellett szakmai, szervezési és képzési hátteret biztosít az iparjogvé­delem és a fejlesztés irányítását végző állami és társadalmi szervezetek szá­mára ... — Bocsásson meg, de én elsősorban nem a Novofer feladataira voltam kíván­csi, inkább arra, hogy mit reméltek önök a befektetett pénz révén. — Ez összefügg előbbi válaszommal, mert úgy gondoltuk, hogy az alapítóle­vélben leírt célok végül is közvetetten szakszervezetünk érdekvédelmi mun­káját is segítik. Ám ez mára már nem elsődleges, hiszen időközben, a mozga­lom funkciói egyértelműbbé váltak, és a közvetlen^ érdekvédelem irányába mozdultak. így megváltozott az alapí­táskor még jogosnak érzett elvárás; hogy a vállalat tevékenysége két-' három év elteltével „hozza be az árát”, és utána nyereséget biztosítson. Komo­lyabb hasznot várunk a befektetett pénzünk után a Novofer működésétől, és mindeddig nem is csalódtunk. Persze a vállalat gazdasági vezetése ügyesen alkalmazkodott a folyamatosan válto­zó gazdasági körülményekhez és tevé­kenységi körét bővítve törékszik több lábon állni, a fő hangsúlyt a nyereség növelésére fordítva. — Melyek ezek a lábak? — Már 1987-ben négy súlyponti fel­adatkör alakult ki: a menedzser- és marketingmunka, a szervező tevékeny­ség, az-iparjogvédelem és a számítás­technikai,'informatikai terület. — Milyen ráfordítással és mekkora nyereséget produkált eddig a Novofer? — 1987-ben az árbevételi terv 11 mil­lió helyett 25 és fél millióra teljesült, 1988-ban a tervezett 16 és fél helyett közel 33 mülióra. Az árbevétel döntő hányadát az üzleti és a számítástechni­kai alkalmazáshoz kötődő szolgáltatás hozta. Tavaly mindezt 14 teljes munka­időben foglalkoztatott és 6 részmunka- idős szakemberrel érte el a Novofer, és az összességében tehát kedvező ered­ményeken csak főként az anyagjellegű költségek nem várt ütemű emelkedése csorbított valamennyit. — Mit várnak befektetésüktől idén, amikor az általános megélhetési és a mozgalom működésével kapcsolatos ki­adások várhatóan meredeken emelked­nek? — A Novofemél maradva: a.tavaly tervezettnél valamivel nagyobb nyere­séget. A vállalat gazdasági tervét a ko­rábbi évekétől eltérő feltételekkel szá­molva dolgozták ki. Számoltak a sza­bályozóváltozásokkal; a nyereségadó­ról szóló törvény kedvezőbb helyzetet produkált. Viszont a központi műszaki fejlesztési alap törvényi előírása jelen­tős többletfizetést ró a vállalatra. Egyértelműbbek a várható piaci hatá­sok, eszerint a Novofer intenzivebb marketingtevékenységre kényszerül, mégpedig a társasági törvény hatására megjelenő kisszervezetek és a külföldi tőke versenyétől ösztökélve. Számolni kell azzal is, hogy a koráb­ban látszólag tőkeerős vállalatok piaci megítélése változik, sok esetben csök­ken fizetőképességük. Továbbra is több lábon és versenyben kell tehát maradni, főként az országos szolgálta­tási tevékenység további kiépítésével. Bízunk abban, hogy a MTESZ me­gyei képviseleteivel, az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsának területi szervezeteivel létrejött a kapcsolatfel­vétel, hiszen eddig is történtek próbál­kozások erre. Várható a tanácsokkal való együttműködés kiépülése, különö­sen, ha felismerik, hogy a találmányok vállalkozó jellegű menedzselése együtt járhat munkahelyek teremtésével is. Voksán György Jól választott pályán sikeres munka (Tudósítónktól.) Tornyai Mik­lós határőr főhadnagy a munkahe­lyén fogadott. íróasztalán jelenté­sek, szakkönyvek és folyóiratok sorakoztak katonás rendben. A fi­atal tiszt foglalkozásra készült. A pályaválasztásról, a tiszti beosz­tásban szerzett tapasztalatáról kér­deztem. — Ön 26 éves, nyolc éve katona, Szegeden született, és a középisko­lát is ott végezte. A városban több egy etem, főiskola van, miért válasz­totta a távoli katonai főiskolát? — Édesanyám orosz nyelvtanár Szegeden, viszont a nevelőapám hivatásos katona volt. Mindkettő­jük munkája hatással volt rám. Pe­dagógus vagy hivatásos katona szerettem volna lenni. A középis­kola elvégzése után lehetőséget kaptam, hogy Moszkvában határ­őrtiszti főiskolán tanuljak. A kül­földi főiskolát örömmel vállaltam, öt év után hivatásos katona lettem, és az orosz nyelvet is megtanultam. — Hol kezdte a szolgálatot?- Bácsborsódon, parancsnok­helyettesi beosztásban. Az alegy­ségnél szolgálatot teljesítő határ­őrök, tisztesek tudat- és jellemfor­málása, a határőrizet, a katonai kiképzés megszervezése volt a fel­adatom. Fél éve irányító appará­tusban dolgozom. — Egy. évig dolgozott az őrsön mint pályakezdő tiszt. Milyen ta­pasztalatokat szerzett? . — A főiskolán tanult pedagó­giai, pszichológiai, didaktikai és más ismereteket nehéz a gyakor­latban érvényesíteni. Különösen olyan közösségben nehéz, ahol az egyének többsége a sorkatonai szolgálatot szükséges rossznak véli és néhányukat az otthoni anyagi jellegű gondok is terhelik. Ennek ellenére is sikerült egységesen cse­lekvő, eredményesen^ dolgozó kö­zösséget szervezni. Őrsünk 1988- ban elnyerte az élenjáró alegység címet, az önkéntes határőrcsopor­tunk kitüntetésben részesült, úttö­rő gárda határőrszakaszunk pedig második lett a megyei szemlén. Az eredmények elérésében a parancs­nokomnak, Csontos-János főhad­nagynak meghatározó szerepe volt. Neki köszönhetem azt is, hogy megszerettem az őrsöt, s a gyakorlati munkát viszonylag rö­vid idő alatt ismertem meg. — Mint pályakezdő tiszt az első évben sikereket ért el, miért került új beosztásba? — A kerületparancsnokságon megüresedett egyik munkahely be­töltésére elöljáróim engem jelöltek. Kinevezésemet megtiszteltetésnek vettem | fél éve a politikai osztá­lyon dolgozom. — További tervei? — Eredményesen dolgozni az új beosztásban is, majd később kato­nai akadémián vagy egyetemenJa- nulni. Gazsó Béla v

Next

/
Thumbnails
Contents