Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 19. Prága nem értékeli át az 1968-as eseményeket (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőjében Milos Jakes hangsú­lyozta, hogy a CSKP céljai hasonlóak az SZKP törekvéseihez, ám az eszkö­zök és a megvalósitás üteme eltérőek. Mindezzel együtt országa szempontjá­ból rendkívül fontosnak nevezte a Szovjetuniónak a megújulási folyamat­ban szerzett eddigi tapasztalatait. A csehszlovák vezető a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a hazájá­ban végbemenő politikai folyamatok­kal, megemlítve egyebek között, hogy Prágában erősiteni kívánják a kommu­nista párt mellett működő másik négy párt szerepét és felelősségét a döntések meghozatalában. Kérdésekre válaszolva kitért az 1968-as események jelenlegi hivatalos csehszlovák megitélésére is, hangsú­lyozva, hogy a CSKP KB 1968 januári ülése lényegében választ adott az akkor felhalmozódott problémákra, s ezek ma is érvényesek. Az akkori vezetés azonban nem tudta ellenőrzés alatt tar­tani az eseményeket, így olyan erők is szóhoz jutottak, amelyek a szocializ­mus meggyengítésére törekedtek. A Dubcek rehabilitálására vonatkozó kérdésre azt hangoztatta, hogy az 1956-os Magyarországon történtekkel ellentétben Csehszlovákiában egy el­lenforradalomnak, illetve egy polgár- háborúnak csupán a veszélye állt fenn. S mig Magyarországon felelősségre vo­nás történt az események nyomán, ad­dig Csehszlovákiában ilyen formában nem került sor erre, Dubéeket egysze­rűen felmentették tisztéből, így rehabi­litálásra sincs szükség — mondta. Milos Jakes moszkvai sajtóértekezle­tén igen élesen bírálta Dubéeket, amiért a pártból 1968-ban kizárt valamennyi társa nevében nyilatkozik, nyilvánít vé­leményt. A főtitkár annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a kizártak többsége támogatja a párt mai irányvo­nalát. Egyben a leghatározottabban el­vetette annak lehetőségét, hogy Dubcek visszatérjen a politikai életbe. Ugyancsak a 68-as események téma­körében Milos Jakes kijelentette: a csehszlovák vezetésnek nincs tudomá­sa arról, kik és milyen körülmények között hoztak döntést annak idején a VSZ-csapatok bevonulásáról. MARCOS KEZÉRE DOLGOZOTT Letartóztatták Kasoggit BERN A svájci rendőrség kedden egy berni szállodában letartóztatta Adrián Ka- soggi ismert szaúd-arábiai multimillio­most. Kasoggit „törvénytelen ingat­lanügyekkel” vádolják, őrizetbe vételét pedig az amerikai hatóságok kérték. Az amerikaiak az Interpolon keresz­tül köröztették a szaúdi üzletembert és egyebek között azt róják fel neki, hogy köze volt a bukott fülöp-szigeteki dik­tátor, Ferdinand Marcps és felesége pénzmentő akcióihoz. Mint ismeretes, Marcosék a fülöp-szigeteki állam kincstárából elsikkasztott pénzen nagy értékű ingatlant vettek New York Manhattan negyedében. A vádak kö­zött szerepel, hogy a diktátor távozását követően Kasoggi is részt vett a mani- lai múzeum értékes festményeinek el­tüntetésében. Az amerikai—svájci kiadatási egyez­mény értelmében Washingtonnak hat­van napon belül hivatalosan kérnie kell Kasoggi kiadatását. A szaúd-arábiai üzletembernek tiz nap áll rendelkezésé­re, hogy kérelmezze szabadon bocsátá­sát. Thatcher jövő nyáron a Szovjetunióba látogat LONDON Margaret Thatcher brit minisz­terelnök a jövő év júniusában a Szovjetunióba látogat — jelentette be kedden a kormányfői hivatal szóvivője. Mihail Gorbacsov meg­hívását Vlagyimir Petrovszkij szov- jét külügyminiszter-helyettes adta át. A látogatás pontos dátumát ké­sőbb jelölik ki. A szóvivő közlése szerint Thatcher Kijevben, egy. brit hét rendezvénysorozata keretében találkozik a szovjet párt- és állami vezetővel. A brit miniszterelnök 1987-ben tett látogatást a Szovjet­unióban. 0 Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, államfő április 18-án megbeszé­lést folytatott Lech Walesával, a tegnap újból legálissá vált Szolidaritás független önálló szakszervezet elnökével. (MTI-telefotó.) AMERIKAI KORMÁNYTISZTVISELŐ NYILATKOZATA: Kilátásba helyezett gazdasági könnyítés Magyarországnak is WASHINGTON A lengyelországi vívmányok főként politikaiak, a gazdaság előtt még hosszú, nehéz út áll. Kívülről senki nem mentheti meg az országot, de segíthet olyan folyamatot kialakítani, amelyben a lengyelek megmenthetik önmagukat s egyben modellül szolgálhatnak másoknak. Erről beszélt egy vezető amerikai külügyminisztériumi tisztviselő hétfőn a sajtó előtt. Az illetékes, aki George Bush elnök aznapi beszédéről tájékoztatott, egyúttal méltatta a magyar gazdasági és politikai reformokat s célzott arra, hogy napirendre kerülhetnek Magyarországnak szóló amerikai gazdasági köny- nyitések is. Kérdésekre válaszolva a vezető külügyminisztériumi tisztségviselő kije­lentette: Magyarország — Lengyelországhoz hasonlóan — komoly, nehéz, fájdalmas folyamatban nyitja meg politikai rendszerét, hogy a gazdasági reform hatékony lehessen. Magyarországnak, hangoztatta, a gazdasági reformban már a késő 60-as évekre visszanyúló hagyományai vannak és a gazdasági döntéshozatal decentralizálásában jelenleg előbbre is tart, mint a lengyelek. A tájékoztató rámutatott, hogy míg Lengyelország túlnyomó- részt kormányoknak tartozik, a magyar adósságok általában kereskedelmi hitelek. Ezt előnyösebbnek ítélte, s egyúttal rámutatott, hogy a magyar adóssághelyzet, a gazdaság állapota — Lengyelországgal összehasonlítva — jóval kedvezőbb. Jóllehet konkrétumokat nem említett, szavaiból ki­tűnt, hogy a Bush-kormány magyar vonatkozásban is mérlegel gazdasági könnyítéseket. Az egyik jelentős lépés, hogy Lengyelországot az általános vámkedvez­mény élvező államok csoportjába sorolják, tehát nyersanyagokat, félkész­árukat vámmentesen exportálhat az Egyesült Államokba. E kedvezményt fejlődő országoknak nyújtják, ahol igen alacsony a nemzeti jövedelem. Magyarország nem sorolható e csoportba, közölték. ítélet a tiszafüredi törvénysértő rendőrök ügyében Kedden folytatódott és ítélethirde­téssel zárult a törvénysértő rendőrök pere Tiszafüreden. A Budapesti Kato­nai Bíróság ezúttal is nyílt tárgyalást tartott, s erre a hagy érdeklődés miatt a városi tanács épületének egyik termé­ben került sor. Ezúttal a városban közfelháboro­dást kiváltó ügy másodrendű vádlott­ját, Papp Bálint rendőr zászlóst hall­gatták meg, és ismét felidézték az idén január 22-én az esti órákban történte­ket. A lényeget összefoglalva: az első­rendű vádlott, Kiss Lajos volt rendőr törzsőrmester két fiatalkorút — Szabó Ottót és Fehér Imrét — megállította az utcán, s rádiósmagnó ellopásával és falfirkálások elkövetésével gyanúsítot­ta meg. A fiúk tagadták e vádakat, de mivel nem volt náluk személyi igazol­vány, Kiss Lajos bevitte őket a városi kapitányságra. Ott Papp Bálint ügyele­tet teljesítő rendőr zászlós segítségével tovább folytatta kikérdezésüket. Az eddig törvényes eljárás innen kezdve egy önkényeskedő rendőr túlkapásai miatt jó néhány paragrafust súlyosan sértő fordulatot vett. A kikérdezés so­rán Kiss Lajos több esetben a tettleges- ségtől sem riadt vissza, ütötte, rugdosta a fiatalkorúakat. Egyik erős ütésétől Fehér Imre hanyattesett, a földre zu­hanva fejét alaposan beverte a kövezet­be. A 17 éves fiú elájult, magához térí­tése után többször hányt, ám Kiss La­jost ez nem zavarta a kihallgatásban. A félelem légkörében a rosszulléttel küszködő Fehér Imre „mindent beis­mert”, olyan dolgokat, .amiket el sem követett. Fenyegetések közepette a törzsőrmester Szabó Ottót is kifaggat­ta, akinek édesapját időközben behív­ták a rendőrségre. A szülő, látva a fejle­ményeket, követelte az ügyeletestől, ér­tesítsék Kiss Lajos parancsnokát, mert panaszt akar tenni. Ez megtörtént, de az ügyeletes, Papp Bálint a beérkező parancsnokot szándékosan nem tájé­koztatta teljességgel az eseményekről. A fiúkat végül éjfél körül Kiss Lajos elengedte, Fehér Imrének azonban ott­hon is megmaradt a rossz közérzete. Mivel állapota másnap reggelre sem javult, mentővel a karcagi kórházba szállították. A baleseti osztályon meg­állapították, az esés következtében tar­kótáji koponyacsonttörést és agyzúzó- dást szenvedett. Emiatt súlyos, életve­szélyes állapotban volt, egészsége csak több mint kéthetes szakszerű orvosi ke­zelést követően jött rendbe. Miután az ügy a rendőrségen kitudó­dott, Kiss Lajost január 25-én lefokoz­ták és elbocsátották az állományból. A másodrendű vádlott részben beis­merte bűnösségét, amelyre — hasonló­an Kiss Lajoshoz — ő sem tudott elfo­gadható magyarázatot adni. Ezt köve­tően a sértetteket és törvényes képvise­lőiket, majd a per egyéb tanúit hallgat­ta meg a bíróság. Ennek során több szembesítés is eredménytelen maradt, s a vádlottak jó néhányszor ellentmon­dásokba keveredtek korábbi vallomá­saikkal. Mindezek figyelembe vételével a vád- és védőbeszédek elhangzása után hozta meg ítéletét a katonai bíró­ság. Dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes tanácsa Kiss Lajost életve­szélyt okozó testi sértés és kényszerval­latás bűntette miatt 2 év 6 hónapi bör­tönben végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítélte és 2 évre eltiltotta a köz- ügyektől. Papp Bálintot elöljárói intéz­kedés elmulasztásának bűntettében és hivatalos eljárásban elkövetett bántal­mazás vétségében mondta ki bűnös­nek, ezért 8 hónapi katonai fogdát, s egy évre a £őtörzsőrmesteri rendfoko­zatba való visszavetést kapott. A bíró­ság egyben mentesítette a büntetett elő­élethez fűződő hátrányok alól. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlottak és védőik enyhítésért felleb­beztek. (MTI) A választások előkészületeiről tárgyalt az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) helyzetben egyáltalán nem könnyű, de nem is lehetetlen. Javasolta, hogy a me­gye minden településén létre kell hozni a választásokat előkészítő bizottságo­kat. Brüsszel László arról szólt, hogy szükségesnek tartja a párt választási programjának megfogalmazását. Java­solta, hogy a megyei pártbizottság ké­szüljön fel egy ilyen programra és indít­ványozza felsőbb pártszervnek is ha­sonló program elkészítését. Németh Fe­renc, az SZMT titkára aggodalommal említette, hogy a kecskeméti reform- fórumon fölvetődött a pártszakadás gondolata, s azt többen helyeselték. Szólt a lakóterületi pártmunkáról is, amelynek során fontos feladat lesz, hogy véleményt mondjanak a majdani jelöltekről. ■ Dr. Fehér Géza egyetértését fejezte ki azzal a felvetéssel, hogy a pártalapszer- vezetek hozzanak létre választási előké­születet segítő csoportokat, gyűjtsenek érvanyagokat, tényeket, adatokat. Merjük vállalni azt, amit eddig csinál­tunk, ami eredmény, s meg kell tudni határozni, hogy mit akarunk, milyen társadalmat, milyen jövőt. Dr. Adorján Mihály, Kecskemét tanácselnöke hang­súlyozta: változtatni kell azon a gya­korlaton, amely az elmúlt évtizedekben már szokássá vált, hogy a párt mindig és mindenhol a saját érdekeit, szem­pontjait érvényesítette, még az állam- hatalom helyi szervezeteiben is, amikor káderkérdésekről volt szó. Vagyis aki valamely területen kiemelkedőnek bi­zonyul, azt a párt elvitte, kiemelte. Dr. Bodóczky László annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a választást -meg lehet nyerni, csak arra megfelelően fel kell készülni. Kecskeméten ezek az előkészületek megkezdődtek, s ennek jó próbája lesz a nyáron az időközi kép­viselő-választás a megüresedett 3. szá­mú választókerületben. Gráner Gyula hangsúlyozta, hogy a választásokra való felkészülést a prog­ramalkotással kell kezdeni. Ebbe be kell vonni a helyi erőket, az alternatív politikai kezdeményezéseket, mert ezek esetleg koalíciós erőként jöhetnek majd számításba a választások során. A fel­készülés különösen nagy odafigyelést igényel most, amikor tudjuk, hogy a 0 Az ülés elnöksége a vitát figyeli. választás egybeesik majd az ország gaz­dasági állapota mélypontjának kitelje­sedésével, s ez Bács-Kiskunban is érez­tetni fogja hatását. Javasolta, hogy so- ronkívüli pártbizottsági ülésen foglal­kozzanak a választási program kidol­gozásával. Dr. Greiner József, a Megyei Bíróság elnöke ugyancsak a párt választási programjának kidolgozását sürgette, jelezve, hogy tanulni lehetne olyan pár­tok gyakorlatából, amelyek a több­pártrendszer keretében ilyen téren már gyakorlatot szereztek. Egy azonban biztos: nagyon fontos lesz a személyi­ség, s ennek szerepe, ajelöltek erkölcsi, emberi hitele. Somogyi László úgy véle­kedett, hogy felkészüléssel, megfelelő vitakultúrával a pártnak vannak esé­lyei arra, hogy tömegeket állítson maga mellé. Példaként említette, hogy Jász- szentlászlón az MDF meg akarta alakí­tani helyi szervezetét, a község lakossá­ga azonban higgadt érveléssel felké­szülten ezt sikertelenné tette. Aranyi János annak a reményének adott han­got, hogy a következő tanácsválasztás a községi önkormányzat kialakítása lesz. Elmondta azt is, hogy a választás­sal szinkronban kell lennie a jövő föl­vázolásának, a tervezésnek. S ez na­gyon nehéz éppen a községekben, ahol a legkevesebb a pénz. Molnár Mihály fölvetette,.hogy a testvérvárosi kapcso­latokat kellene fölhasználni a több­pártrendszer kereteiben folyó választá­si harc tapasztalatainak jobb megisme­résére. Gaborják József tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy — mintegy válaszolva Aranyi János felvetésére --y megkezdték a tervezési munkát, s annak főbb szempontjait hamarosan megkapják a települések. A vitát dr. Babinyecz Ferenc foglalta össze. A testület a tájékoztatót, illetve a javaslatot, a vitában elhangzottakat is figyelembe véve elfogadta. A továbbiakban Szabó Károlynak, a munkabizottság vezetőjének előterjesz­tésében azt a tájékoztatót tárgyalta meg a testület, amely az állami, társa­dalmi szervek testületéiben működő kommunista csoportok munkájáról készült, s amely javaslatot tartalmaz a csoportok működési elveiről. Végül a megyei pártbizottság és a területi pártszervek múlt évi költségve­tési gazdálkodásáról és az 1989. évi költségvetési előirányzatról szóló jelen­tést, illetve javaslatote napirendi pont előterjesztője Gaál Gyula, a me­gyei pártbizottság'titkára volt — fo­gadta el a testület. A továbbiakban a megüresedő me­gyei tanácselnöki funkció betöltésével kapcsolatban olyan állásfoglalást ho­zott a megyei pártbizottság, hogy a tisztséget a nyár folyamán, amikor a megyei tanács jelenlegi elnöke nyugdíj­ba vonul, be kell tölteni. A továbbiakban a megyei pártbi­zottság módosította — 107-ről 34-re csökkentette — hatásköri listáját. A megyei pártbizottság ülése beje­lentésekkel ért véget. SS I ■ ■ . G. A tárgyalóteremből jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) Az MDF kerékasztalt javasol A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége elemezte a kor­mányzati rendszer súlyosbodásával előállott helyzetet, amely nemcsak a nép létviszonyait, hanem a nem­zet jövőjét is fenyegető veszélyeket idézett fel. A Magyar Demokrata Fórum ennek folytán szükségesnek tartja kinyilatkoztatni, hogy minden eset­leges erőszakos fellépést a hátalom megragadására, akár annak megtá­masztása ürügyén is, Magyarország békéjét és sorsát kockáztató, meg­bocsáthatatlan véteknek tekint, s kiutat csak az államhatalom de­mokratikus alapokra helyezésében lát. Ezért javasolja, hogy mielőbb induljanak meg az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal egyenjogú megbízottai között a demokratikus választások őszi lebonyolítását elő­készítő konkrét tárgyalások. A tárgyalások megindulása és a demokratikus rendszerre való bé­kés átmenet közösen kialakítandó feltételeinek megteremtése esetén az MDF lojális ellenzéki magatartásra kész olyan átmeneti kormány iránt, amely az MSZMP reformszámyá- nak politikai programját érvényesí­ti az átmenet időszakában, vállalva, hogy legkésőbb 1989. december I- jén leköszön és átadja a végrehajtó hatalom gyakorlásának a jogát a demokratikusan választott Or­szággyűlés, bizalmát élvező kor­mánynak. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége, egyetértésben a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság vezetőségével, a recski ércbánya jö­vőjével kapcsolatos álláspontjáról a kővetkező nyilatkozatot teszi: Magyarország egyik jelentős nemzeti kincse a recski bánya érc- készlete. A hétmilliárdos költséggel megkezdett, s évtizedek óta több százmilliós ráfordítással fenntartott bánya helyzetéről a szakértői véle­ményeket ismertessék az ország nyilvánosságával és semmi Olyan döntést.ne hozzanak, mely a bánya jövendő használatában helyrehoz­hatatlan kárt okozna. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége vizsgája Feketének. Márpedig — hangsúlyozta a vádlott — ő biztosan nem kezd dolgozni, ha nem mondják neki. Hogy robbanásveszélyes az üzem, arról pedig fogalma sem volt. Még a kollégáktól sem hallott ilyesmiről. Azt meg a szakmunkásképzőben megtanul­ta, hogy mozgó gépen és tűzveszélyes helyen nem szabad dolgozni. Erre ügyelt is. „Május' 19-én kezdtük el a két vagy három váltó hegesztését. Trungel meg­nézte és elégedett volt. Azt mondta, holnap is így csináljuk a többit. Május 20-án hat órakor kezdtünk dolgozni Góbor Zoltánnal, aki szintén kilenc napja állt munkába a vállalatnál. Nyolc órakor megreggeliztünk, aztán folytattuk a hegesztést. Szűcs József, már régóta itt dolgozott, de ő felment a tizedik szintre, hogy megnézze, mi­lyen munkát kell majd ott elvégezni. Már nem sok volt hátra, ekkor feljött a silós és megkérdezte, mikor leszünk már kész, mert indítani kellene a gépe­ket a sok, gabonával várakozó teher­autó miatt. Megígértük, hogy majd szólunk neki, amikor bekapcsolhatja a gépet. Mivel sietnünk kellett, már nem varratot készítettem a lemezen, hanem csak pontokkal rögzítettem. A varra­tokat, ahogy kell, lehűtöttük. A ponto­kat nem láttam szükségesnek. Góbor Zoltán lement szólni a silókezelőnek. .Már felfelé tartott, amikor beindult a ventilátor. Nem emlékszem pontosan, hogy a gépeket mikor kapcsolták be. Mi pakolni kezdtünk és ekkor történt a robbanás.” Góbor Zoltánt, a koronatanút saj­nos már nem lehetett beidézni. Ám még a kórházban, egy nappal a robbanás után, vallomást tett. „Amikor Fekete elkészült a hegesztéssel, lement és szólt a silókezelőnek, hogy indíthatja a gé­pet, mert ki akarják próbálni, hogy pontosan elzárták-e a lyukakat. A silós még felment a tizedik szintre lifttel, az­tán a többiekkel együtt lejött. Úgy 15- 20 perc is eltelhetett. Miután elindultak a gépek, Szűccsel együtt visszatért az ötödik szintre. Fekete azzal fogadta őket, hogy az egyik nyíláson jön a por. Tesz oda egy pöttyöt, hogy legalább ne a képükbe fújjon. Meg is tette. Még fenn állt a létrán, amikor bekövetkezett a robbanás.” : A vádlott e vallomást hallva kijelen­tette, hogy nem igaz. A tanácsvezető kérdéseit az ülnökök és a vád érdeklődése követte. A véde­lem egyebek között arra volt kíváncsi, hogy a siló területén mit tapasztalt Fe­kete, a dolgozók betartották-e a tűzvé­delmi rendelkezéseket? Tisztában vol­tak-e vele, milyen robbanásveszélyes helyen végzik munkájukat? Nem, volt Fekete válasza. Nem tartották be még a dohányzási tilalmat sem. A liftben és a szinteken is számtalan eldobott ciga­rettacsikk hevert. Ezzel nem egészen értett egyet Bo- doglári Lajos, a gyáregység volt vezető­je. Hangsúlyozta, hogy meggyőződése: sehol sem foglalkoztak ilyen komo­lyan, sőt mélyrehatóan a tűzvédelmi előírásokkal, mint a kecskeméti gyár­egységben. 0 maga igen nagy gondot fordított arra, hogy a dolgozók figyel­mét külön felhívják a porrobbanás ve­szélyére. Félévente mindenkit újra és újra kioktattak a tudnivalókra. Az új belépőkre is gondoltak. Időnként sze­mélyesen győződött meg róla, hogy Molnár Lajos, a munkavédelmi előadó és Trungel Tibor is leültették a dolgo­zókat, elolvastatták velük a szabályzat tot, sőt még vissza is kérdezték. A ve­szélyről itt mindönkinek tudnia kellett. A vád arról érdeklődött Bodoglári- tól, hogy ha véletlenül piégsem része­sült volna ilyen oktatásban a vádlott, tudhatta volna-e, milyen tűzveszélyes üzem ez? Nem tudhatta, hangzott a válasz. S a többiek? A porrobbanás után néhány órával maga a gyáregységvezető az alábbi nyi­latkozatot adta a Petőfi Népe munka­társának: „Reggel 7 és fél 8 között elle­nőriztem a hegesztésre kijelölt munka- területeket. A hatodik szinten és a lift­ben cigarettacsikkeket találtam, és kü­lön figyelmeztettem a dolgozókat, hogy ne dohányozzanak, mert ezért feljelen­tés és az első esetben kétezer forint pénzbírság jár.” Délután dr. Cserjés Sándor bíró ta­nácsa folytatta a tanúk kihallgatását. Várhatóan csütörtökön fejeződik be a per. Bencze Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents