Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 18. RÁTERMETTSÉGVIZSGÁLAT — EGYELŐRE GYEREKEK NÉLKÜL... Kísérleti fölvételi a tanítóképzőben A Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán az idén először új, kísérleti jellegű eljárást alkalmaznak az in tegrált tani- , _ „ .. tói és ovodapeda- Nem erettsegusmetles gógusi szak nappali tagozatára jelentkezőknél. A komplex felvételi eljárás lényege, bogy a tételes, tantárgyankénti felvételi, az ismeretek számonkérése helyett alkalmassági vizsgán mérik a jelölt adottságait, a pedagóguspályára való alkalmasságát, képességeit. Mindez két lépcsőben történik, melynek első részét a tavaszi szünetben már lebonyolították. W. Miké Magdolnát, a főiskola főigazgató-helyettesét a részletekről kérdeztük. — A Művelődési Minisztérium két intézményben engedélyezett külön felvételi eljárást: a zsámbéki tanítóképzőben és nálunk. A két kísérlet tartalmilag és módszertanilag egyaránt eltérő. Egyediségük pedig azzal a hátránnyal jár, hogy a felvételiző nem kérheti átirányítását más intézménybe. A mi kísérletünk — melyet komplex alkalmassági vizsgának nevezünk Hj a pedagóguspályára való rátermettséget méri, s teljesen elhagyja a hagyományos tételes, érettségit ismétlő eljárást. — Az idei felsőoktatási felvételi tájékoztatóban még nem hozták nyilvánosságra a kísérleti felvételi vizsga létezését Ennyire hirtelen jött volna az ötlet? — Szó sincs róla. Az 1987- ben intézetünkben felvételizők a hagyományos eljárás szerint nyertek ugyan felvételt, vagy lettek elutasítva, de megmérettettek már a kísérleti módszerekkel is. Két évig tehát kétféle eljárással dolgoztunk. A Művelődési Minisztériumtól idén januárban kaptunk engedélyt a kísérletre, s merthogy akkor már megjelent a felvételi tájékoztató, szórólapokat küldtünk szét valamennyi érintett középiskolába. — Mely területeken mérik elsősorban a jelöltek képesség- szintjét? — A hagyományosan is vizsgált négy terület maradt, de tartalmában változott. A testi alkalmasság alapvető követelményein túl a mozgás koordinált- ságát, valamint bizonyos testi képességek szintjét mérjük. A színtévesztés szűrésén túl ezúttal a felvételizők ábrázolási készségét is vizsgáljuk, amikor egy beállítást kell lerajzolniuk. Esztétikai érzékükre, ítélőképességükre pedig akkor következtetünk, amikor egy képző- művészeti alkotás elemzését kérjük tőlük. A zenei alkalmas- sági most is a hallás, a hang és a ritmusérzék vizsgálatából áll, a jelöltek kommunikációs fejlettségének mérése azonban kiegészült. A beszédhibákat természetesen továbbra is szüljük, valamint számos fontos információt kapunk a felvételizőről, az írásbeli értékelésekor. Nyelvtani tesztet töltenek ki a jelöltek, majd megadott szavak alapján mesét írnak, illetve szójelentést magyaráznak adott életkorú gyermek szintjén. Mindez pusztán harminc percet vesz igénybe, de a pedagóguspályához nélkülözhetetlen tulajdonságok meglétét vagy hiányát feltárja. — Hogyan tükröződik e négy területen való alkalmasság a pontszámításban? ' — Továbbra is a 120 pontos rendszert alkalmazzuk. Hatvan pontot szerezhetnek ajelöltek a két lépcsőben, ennek 40 százalékát teszi ki az áprilisi alkalmas- sági vizsga. A maradék 60 százalék a következőképpen oszlik meg: 20 százalékot kaphatnak az értelmi, mentális képességekre, mint a figyelem, értelem, emlékezet, 20 százalékot az empátia, tolerancia, agresszivitás, kommunikáció, további 20 százalékot pedig a személyiség- tulajdonságokra kaphat ajelölt. Az alkalmassági vizsgálatok szűrő jellegűek, tehát egy súlyos beszédhiba vagy bizonyos testi deformálódások kizárják a felvétel lehetőségét. Júniusra már csak azokat hívjuk vissza a második fordulóra, akik e négy alapvető területen teljességgel megfeleltek. — A szóbeli felvételire hogyan kell készülniük a jelentkezőknek? — Nem kell, s nem is lehet rá készülni. A tétel kihúzása után ugyanis egészen más követelményeknek kell megfelelniük a jelölteknek, mint a hagyományos szóbeli számonkéréskor. A cédulán egy-egy élethelyzet vázlatos leírását találják, melyet el kell játszaniuk vagy mesélniük. Mivel egyidőben négy-öt hallgató tartózkodik a magyar, pedagógia, pszichológia szakos felvételi bizottság előtt, a tételhúzó társait is bevonhatja a szerep eljátszásába. — Mondana néhány példát az említett élethelyzetek közül? — Teljesen közönséges, valamennyiünkkel előforduló vagy előfordulható esetek. Például: ünnepel a család, vagy külföldre utazom és elvesztettem az útlevelem ... és így tovább. Még mindig a szóbeli felvételi vizsga része egy pedagógiai helyzet elemzése. Nagyon szeretnénk a felvételizőket gyerekek közé is engedni, de ennek az idén még nincsenek meg a feltételei. Jelöltenként legalább negyedórát kellene biztosítanunk, „ami azonban a gyerekeket nagyon megterhelné. A megoldáson még gondolkodunk. — Összegezné a komplex felvételi eljárással mérhető képességeket? 7;^^ Ezek a pedagóguspályához nélkülözhetetlenek: a mentális értelmi képességek közül a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet. A pedagógiai vizsgálatokon feltérképezett beleérző képesség, tolerancia, agresszivi- tási szint, kapcsolatteremtő képesség, kommunikáció, metakommunikáció, valamint a sajátos képességek, mint a testi, a zenei, a rajz és az ábrázolási alkalmasság. — Milyenek a tapasztalatai? — A jelöltek szeretik ezt az eljárást, mert nem érzik számonkérésnek. Ami a tartalmi és módszertani részét illeti a dolognak, azt főleg az 1987-ben felvételizetteken, vagyis a jelenlegi másodéveseinken tudjuk lemérni. Mint említettem, akkor ez csak kiegészítő eljárás volt, a pontozáskor nem vettük figyelembe. Egyelőre a hagyományos és az új felvételi eljárás eredményét vetettük össze a tanulmányi eredménnyel, valamint a pedagógiai rátermettség vizsgálatának sugallatát a jelenlegi gyakorlati munkával. Jövőre végeznek ezek a hallgatók, akkor a munkahelyek segítségével az úgynevezett beválás vizsgálatokat tervezzük. Idáig mindenesetre úgy tűnik, hogy a gyakorlat igazolja az elméletet. G. Tóth Tímea KÁRPÁTIÉK JÖNNEK Pezsdül-e a dzsesszélet? Kecskeméten soha nem volt pezsgő a dzsesszélet. Nem is töreked(het)ett a város arra, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező muzsikának híveket toborozzon, netán Szegedhez, Debrecenhez hasonló fellegvára legyen a dzsessznek. Pedig jó néhány muzsikus kikerült a hírős városból, akik ma is hallatnak magukról. A különféle művelődési intézményekben próbálkoztak rendezvényekkel, előadásokkal, koncertekkel, de sajnos érdektelenség mutatkozott. így hát attól kell tartani, a mai fiatalok hiányos ismeretekkel rendelkeznek a dzsesszt illetően. A kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonba több-kevesebb rendszerességgel hívogatják a zenekedvelőket, legutóbb pedig az Erdei Ferenc Művelődési Központ hirdetett előadás-sorozatot a dzsessz témakörében. Elsőként április 22-én, szombaton este hét órakor rendeznek programot. Videóról Ella Fritzgerald művészete ismerhető majd meg, élőben pedig a Kárpáti dzsesszquartett játszik örökzöld standardokat. A későbbiek folyamán ellátogat Kecskemétre a huszonöt éves szegedi Molnár Dixieland Band, Benkóék, és a Budapest Ragtime Band. Elsőként tehát Kárpátiék vendégeskednek a művelődési központ aulájában. De kik ők? Kárpáti Zoltán kecskeméti. Jelenleg a fővárosban tanul, a zeneakadémia dzsessztanszakának végzős hallgatója. A kecskeméti Kodály iskolában zongorán, klarinéton játszott, itt szerezte meg a zenei alapismereteket. Egyébként hatéves korában jegyezte el magát a muzsikával. Zenészbarátaival több kecskeméti klubban megfordult, elsősorban hétvégeken álltak dobogóra. A dzsesszen kívül a popzene is foglalkoztatta, a kecskeméti Fly együttes dobosaként igen sokra vitte. Mi lesz az évzáró után? Nos, erre a kérdésre Kárpáti Zoltán sem tud bizakodóan felelni, Szeretné, ha a muzsika töltené ki az életét, de nyilván ezt nem vállalhatja. A dzsessz- ből nem lehet megélni. Éppen ezért magántanulókat oktat majd, a dobolás rejtelmeibe avatja be a növendékeit. Tagja a frissen alakult budapesti Griff együttesnek, velük rockzenét játszik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy hátat fordít a dzsessznek, hiszen Kárpáti dzsesszquartett néven zenésztársaival keresik az alkalmat, hogy minél több helyen bemutatkozhassanak. Örökzöld dzsesszstandardok — elsősorban amerikai zene — szerepelnek repertoárjukban. Hogyan szólnak a dzsesszslágerek? Erről élőben is meggyőződhetünk szombaton este. (borzák) „AZ ILYEN POFONT 1\/TwAw4- menesztet- IVUert ték, mint színigazgatót, néhány éve Komáromi Attilát? Mi a véleménye a megyei párt- bizottság és a Petőfi Népe közötti, közelmúltbeli konfliktusról ? Működik-e ma is a „kézi kormány”? Mennyire stabil beosztás most az ideológiai titkáré? S mennyi fizetéssel jár? — Mindezek olyan kérdések, melyek valószínűleg sok olvasónkat érdekelnek. Ezért kerestük fel velük az illetékest... Hány emelet a mennyország ? Ma ez nem nyugdíjas állás! Egyszerű, két és fél szobás lakás, a szürke betontömbök egyikének negyedik emeletén, Kecskemét belvárosában. Az előszobában plafonig nyújtózkodó könyvespolcok. Hasonmásaiktól zsúfolt a kisszoba; társaságukban egy íróasztal és egy heverő. Közöttük körülbelül annyi hely marad a haladáshoz, amennyit mondjuk a Petőfi Népe kapott alig egy éve még, az őszinte társadalmi-gazdasági kritikák közlésére ... A házigazda a nappaliba invitál. Egyszerű bútorok, színes tévé, melyben éppen egy csepeli munkás kesereg a riporternek, hogy milyen nehéz az élet. Az asztalon piros fedelű könyv. Címe: Kizárt a párt. Házigazdám a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, Komáromi Attila. Negyedmagával él e hatvanegynéhány négyzetméteres lakásban. A decemberi megyei pártértekezlet választotta ideológiai titkárrá. Az ideológiai jelző azóta társadalompolitikaira változott, amiben nincs semmi meglepő, elvégre a változások korát éljük. Kíváncsiskodom, hogyan férnek el ekkorka lakásban, ha beállít egy falka vendég, s a válasz logikus, akár a pluralizmus térnyerése, elvégre az étkezés is megoldható több csoportban. A múlt pedig, a maga tanulságaival, a viszonyítás lehetőségeit is kínálja: a korábbi albérleti, illetve garzonban töltött esztendők után, egy ekkora betonkalitka csaknem h mennyország. Valóban közel van hozzá, már ami a magasságot illeti... — Tanárképző, az egyetem bölcsészkara, katonai akadémia, politikai főiskola ... Ha jól emlékszem, a megválasztását kpvetőeq kiadott koq>n)ij fűkére, t végzett j^oláin^, a^Mjre.ij^je. Hány eves volt, amikor utolsó diplomáját megkapta? — Negyven. — Megérte? — Nem tudom. Újra kellene élnem az elmúlt évtizedeket diplomák nélkül, akkor könnyebb lenne válaszolni e kérdésre. — A megyei pártbizottság apparátusában dolgozott, mielőtt 1982-ben kinevezték a kecskeméti Katona József Színház direktorává. A párt kérte, hogy vállalja el ezt a beosztást? ..— Nem. Én akartam. Évtizedekig foglalkoztam a művészetekkel, az irodalmat és a színházat különösen szerettem mindig. Kicsit zárt, de színes, csodálatos világ a színházi, s én boldog voltam, amikor kineveztek, tele tettvággyal. — Azután kapott három „segítőtársat” ajándékba. Vagyis Jancsó Miklóst, Hernádi Gyulát és Gyurkó Lászlót a színházhoz szerződtették a felettesei. tKYVH.Ma'is azt mondom, hogy én valóban igyekeztem kompromisszumra jutni velük sok tekintetben. Nem sikerült. A lényeg, hogy nem voltam hajlandó aláírni az általuk produkált szabálytalan számlákat. Ezekről tájékoztattam a megye akkori vezetőit, ők mégis a trió kérését teljesítették. — Vagyis félreállították az útból Komáromi Attilát. Valószínű, hogy a döntés éppen abban a nagyházban született, ahol most titkárként tevékenykedik. — így igaz. Mégsem a pártban csalódtam, hanem akkori vezetőinek a magatartásában. Az idő engem igazolt, hiszen akik miatt menesztettek, azok csúfosan megbuktak a kecskeméti színházban. Az már más kérdés, hogy azóta sem mondta egyik illetékes sem, hogy elnézést, neked volt igazad. KÖNYVESPOLC A .magyar családok csaknem kétharmadának van kisebb- nagyobb földtulajdona, családi, hétvégi háza vagy nyaralója. Egyre népszerűbb foglalatosság a ház körüli kertek szépítése, parkosítása. A kézügyességgel és némi szerszámmal bíró kerttulajdonosoknak gyűjtött csokorba sok-sok ötletet a hamburgi Machen und Otto Mayer Verlag Gartenmöbel und Grillplätze című könyvében. Az 1985-ben megjelent NSZK kötetet most a Műszaki Kiadó fordította magyarra és jelentette meg Kerti bútorok és tűzhelyek címmel. A tetszetős, kényelmes és célszerű kerti fabútor nagyon drága, választék hazánkban alig-alig van. A teraszra, az udvarra házilag barkácsolható ülő- és fekvőbútorok, asztalok, kerti padok, nyugágyak, kerti zsúrkocsik, tűzhelyek (grillsütők, grillezőpadok, kemencék) készítési módjait veszi először sorra a szerző. Ezt követően a növények felfuttatására állványötletek, kerti lugasok, védett kerti zugok kialakítási lehetőségeit ajánlja, szemlélteti. Az egyes munkaműveleteket lépésről lépésre ábrák, fotók mutatják, a szükséges anyagok felsorolásától az elkészítésen át a festésig, elhelyezésig. Az igényes, szép kiadású kötetet^-- kitűnő ötlettel—a magyarországi kerti bútorokat, kiskerti termékeket, bar- kácskellékeket forgalmazó cégek hirdetéseinek sora zárja.. k. m. BÉNYEI JÓZSEF: Árnyék a vízen Naptárreform Ünnepi javaslattal lepte meg a konzervatív vüágot a Times. A tekintélyes angol lap szerint itt az ideje, hogy május l-jét, amely elsősorban szocialista érzelmek kinyilvánításának kedvez, töröljék a naptárból. Ehelyett október 13. lehetne az a nap, amikor őfelsége alattvalói önfeledten ünnepelhetnének. A javaslat az újság Levelek a szerkesztőhöz című rovatában jelent meg, vagyis a legolvasottabb helyen, s azt Paul Speaken jegyezte. Az ötlet meg- alapozott, ezt mondja a szerző, mivelhogy a brit munkaadók már jó ideje arról panaszkodnak, hogy sok a fizetett ünnep, kiváltképpen tavasszal. Ezért tehát rendet kellene tenni az ünnepek között, például amit lehet, át kellene helyezni őszre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a javaslat nem volt pusztába kiáltott szó, több kommentár is taglalta, s megemlítették a Times egyik korábbi javaslatát is, amely a trafalgári győzelem napját ünnepeltette volna. Ezt a várható következmények miatt elvetették: nem tenne jót a franciák nemzeti büszkeségének, ha a csatorna másik oldala a Napóleon feletti győzelemtől lenne hangos.. , Esetleg a Közös Piac némely döntésénél állnának bosszút érte. Május 1. detronizálása viszont senkinek sem ártana, október 13. ugyanis Szent Edward király és hitvalló napja. Valamint a Vaslady, Margaret Thatcher születésnapja. . Az önfeledt ünneplés egyben módot adna arra is, hogy mindenki — és nemcsak a konzervatívok—nyugodtan nézhesse a televíziót, amely egyenesben közvetíti a torykongresszust, amelynek a főszónoka éppen Margaret Thatcher. T angolt a víz fölött a nap. Szinte szemlátomást olvadt a folyó, szürke homokdombok bukkantak elő a mélyből, s a ladik lassú vanulása mutatta, hogy az'evezők a meder alját kotorják. A vízparton óriási tölgyek és fűzfák. Idehúzódom alájuk, így ebéd után jólesik lepihenni, élvezni a semmittevés örömét. Előbb egy kutya jön oda a pokrócomhoz. Füttyentek neki. Barátságos. Szürke korcs, szimatol, ennivalót keres. Mikor a gyerekekhez is közelebb ér, alvó arcukhoz bújva, el akarom riasztani. — Isz te! —jut eszembe a régi ku- tyariasztó. Nem érti. Vagy nem akarja. Csak elmozdul ütésre lendülő kezemre is, arrébb dobja a derekát, de marad. Megnyugszik. Leül. — Nem bánt az, kérem — hallom hirtelen hátulról. Öreg ember jön, olyan falusiféle, ruhája tiszta, de régi és olcsó. Bakancs van a lábán, kezében olyan bot, amit lehet védekező fegyver is, valami hivatal jelvénye is. — Nem bánt az — jön közelebb. — Szelíd az kérem. Játszani akar. — Csak a gyerekek... — intek oda. Az öreg botot emel a kutyára, erre odébb somfordái, lefekszik egy óriási tölgy tövébe, kilökött nyelve pirosán mozog. Az öreg leül. — Messziről? — kérdezi. Mondom. Aszott kis arcd van az öregnek, bajusza szürke pamacs. Szemmel láthatóan társat keres a beszédhez, hasra fordul a füvön! fejét a két öklére támasztja, kalapját kicsit a szeméire húzza. Felém néz. Muszáj visszakérdeznem. — Hát maga? — Én? Én vagyok itt a. csősz — mutat a parkírozóhelyen álló kocsikra, biciklikre, meg félmozdulattal a botra is maga mellett. — Megél belőle? — Megélni megélek. A nyugdíjam mellett. — Hát már nyugdíjban? — Ott én/ uram. Megszolgáltam a magam idejét. ■ — Akkor akár otthon is elkelne a segítség — kötöm tovább a szót, hogy megnézzem, ki lakik a fekete kalap alatt. — Otthon?t Kinek uram? " -— No. Csak nem agglegény? —- Nem én kérem, hanem özvegy vagyok. Már egy jó esztendeje, hogy itthagyott az asszony. Azóta aztán magam vagyok. Nyáron még jó is, itt a víz mellett, munkám van, emberekkel is találkozom. De télen ... Csapódik a keserűség a hangjából. Érzem, hogy ereszkedik le mögöttem a vízre a délután árnyéka. — Hát a gyerekek? Először nem szól. Csönd van, már azt is hiszem, nem akar beszélgetni, vagy másra figyel. Körülkémlelek magam is, nem jött-e új kocsi vagy bicikli, nem mozdul-e a kutya. De nyugalom van, csak a forró levegő mozog a víz fölött. — Azok, uram ... azok akár ne is lennének... — Hát vannak? — Voltak. Kettő. Az első feleségemtől. Merthogy aki most itthagyott, az a második asszonyom \olt már. Rendes asszony volt, isten nyugosztalja. Már jól benne voltam az'időben, amikor összekerültünk. Az első feleségem szegény, az hamar itthagyott. Alig hogy megszületett a két fiunk, ő már el is ment. Ott maradtam én, uram, magam a két gyerekkel. Dolgoztam, sokat dolgoztam akkor is, nehéz idők voltak, de inkább én nem ettem kenyeret egy hétig, csak nekik jusson rá egy kis zsírozó is. Mostam, főztem, vasaltam, úgy éltem én, uram, mintha meglett volna az asszony is. Néha ha segített valaki ezt-amazt, de inkább csak bámészkodtak, meg a fejüket csóválták. Lassan beszél az öreg, meg-megáll, bár érzem a szavain, hogy nem először formálja mondatokká őket. Gondolom, ha valaki megáll itt, és ledűl a fák alá az árnyékba, melléje ül az öregember is. S ha kérdezik, beszél. — És a fiai? — Rendesek voltak azok, uram, olyan rendes gyerekek, hogy na. Mikor már tudtak, segítettek. Meg tanultak. Mert azt akartam, hogy tanuljanak. Ha nem is miniszter, de legalább szakmunkás legyen belőlük. Lett is. Aztán megismétli újra, kicsit féloldalra dől közben a füvön, ránéz a kutyára is, mintha annak kéne igazolnia, amit mond.
