Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
REFORMMŰHELY KECSKEMÉTEN Hozzászólások A hozzászólók sorát Keserű Imre nyitotta meg, aki szerint ma Magyarországon patthelyzet alakult ki. A párt a régi elvetése és az új elfogadása között ingadozik. E patthelyzet fenntartása csak felbomlást, összeomlást eredményezhet, minél hamarabb a következő lépcsőfokra kell lépni. — Eljött az idő, hogy átlépjük saját árnyékunkat! - mondta a szentesi tanár, aki szerint annak eldöntésére, hogy a fordulat a párton belül milyen formában menjen végbe, csakis egy előrehozott kongresz- szus alkalmas. A kongresszuson véleménye szerint tisztázni kellene a párton belüli irányzatok szándékait; reformelkötelezett, operatív központi bizottságot választani, és a társadalom előtt hitelképes főtitkárt. Olyan szervezeti szabályzatra lenne szükség, melyet köpetni lehet, és az össztársadalmi kiegyezést szolgáló rövid távú programra. — Ma nyilvánvaló, kik a reformkommunisták. A vezetőknek vállalniuk kell minket, álljanak az élünkre! — mondta befejezésül. A következő felszólaló, Udvarhelyi László szerint az MSZMP még nem nézett őszintén szembe önmagával. — Ezt a szembenézést el lehet végezni —^ mondta — de nem kellene kockára tenni a negyven év alatt felgyűlt politikai és szellemi erőket. A megújülásban a piegőrzés elemének is jelen kell lennie. Szerinte a párt még a népi várakozások utolsó tartalékát éli, de a választási eredményességhez a kormányzati munka aktualitásaitól való elhatárolódás és , rendkívüli pártkongresszus szükséges. Szántó György matematikus, a budapesti reformkor tagja szerint is megérett az idő egy kongresszus összehívására. Megkérdezve a tagságot, minél hamarabb el kell dönteni, melyik legyen az MSZMP fő irányvonala. A legrosszabb taktika lépésről lépésre hátrálni. Felszólalásában kiállt a különböző nézetek szabad kifejtése mellett, mint mondta, országos szinten is legyen esély a kisebbségi vélemény többségivé formálódásához.« Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke e mostanában egyre nagyobb szerepet játszó réteg nevében utasította el azt, hogy a pártvezetés az örökölt csődtömegre hivatkozik. Mint mondta, a felelősséggel együtt a kudarcot is vállalni kell: vagy megoldják a problémákat, vagy ne vállalják a vezetést. A vállalkozók kidolgoztak egy gazdasági programot, melyet kedden hoznak nyilvánosságra,, és elképzeléseket társadalmi vitában kívánják megmérettetni Budapesten és valamennyi megyeszékhelyen. A program a mai helyzet bírálata mellett, az általuk szükségszerűnek tartott lépéseket is felsorolja. Véleménye szerint a megoldást nem lehet a jelenlegi állam- apparátus szakembereire bizni, ha másként nem megy, külföldieket kell felkérni, még akkor is, ha ez nagyon sokba kerül. Mint hozzászólása végén némi iróniával megjegyezte, „progra- 1 munkát szeretnénk a porondra tenni, t remélem ellopják.” | Pálfy István a politikai és kulturális intézményrendszer anomáliáiról beszélt. „Nincs semmi garancia arrai t?- bár ígérték — hogy megszűnik az értelmiségellenes tatárjárás.” Az MSZMP 1 tavaly.május óta nem előre, hanem visszalépett kultúrpolitikai munkájában. Nem az osztályokat kellett volna föloszlatni, hanem kicserélni az apparátusi gárdát olyanokkal, akik erkölcsileg is képesek a múlt hibáinak gyökereihez eljutni. De úgy látszik, az elvtelen takargatás fontosabb volt, mint a párt érdeké, minek következtében csatatérré vált a szellemi élet, ahol egyre mélyebbek az árkok. Elképesztő, hogy az állami kultúrpolitika még mindig 1957-es ideológiai határozatokra épül — például a nacionalizmusról, a népi írókról — amelyeket nem igazol semmi. Éppen ezért rehabilitálni kell mindazokat, akiket érintettek. Felszólalása végén leszögezte: a rendkívüli kongresszus mielőbbi összehívását javasolja, mert bár lehet, hogy a KB erre nincs i felkészülve, a párttagság igen. Dr.- Feleky István bíró az igázság- szolgáltatás jelenlegi paradox helyzetéről szólt. Egyrészről nagyfokú bizalom nyilvánul meg a testülettel szemben, hiszen egyre több feladatot kapnak, ugyanakkor a koncepciós perek következményeként megjelenő bizalmatlansággal is számolniuk kell. Az igazságszolgáltatás reformja — mint mondotta — Össztársadalmi érdek, mivel társadalmi konszenzus mindenekelőtt az igazszágszolgálatásban köthető. Ennek alapvető feltétele, hogy a bírót a I valós függetlenség állapotába helyezzék. Géczi József mielőtt ismertette volna I ! a mintegy 30 reformkor közös nyilatkozatát, elmondta, hogy a reformkörök későszülött gyermekek, és az is jellemzi őket, hogy vidéken(születtek. A nyilatkozatban egyebek között felhívják a párttagságot további reformkorok alakítására, a horizontális struktúra feltételezésével, és visszauta- I sítják a frakciózás bélyegét. „Tevékenységükben az MSZMP-n belüli újfajta pártegység kialakítását, az egyes áramlatok, nézetek, platformok dinamikus együttélését, a tényleges reformcselekvés elsődlegességét és az elméleti alapok újragondolását érvényesítik.” A nyilatkozat leszögezi, hogy a legutóbbi KB-ülésen sem teremtették meg a régóta hirdetett fordulat személyi feltételeit. „Az ülések, a döntések — minden korábbi követelés ellenére — zártak, a közvélemény manipulált hírcsomagokat kap, a párttagság még utólag sem. értesül hitelesen.” Végül 1989 őszéig rendkívüli pártkongresszus ösz- szehívását sürgetik, a küldöttválasztás teljes demokratizmusának megvalósulásával. Huszár Tibor szociológus a „kinek a pártja az MSZMP?” kérdéssel foglalkozva vitába szállt Nyers Rezsővel, aki a „kisemberek pártjaként” jelölte meg. Helyesebb, ha a választások szempontjából az ebben ugyancsak érdekelt rétegek, a művelt munkásság, a vállalkozó szövetkezeti parasztság stb. megnyerésére is törekszik az MSZMP, annál is inkább, mert most a báziskeresés stádiumában van, s ebben a „kisember” megfogalmazás túl anonim, megfoghatatlan réteget, csoportot takar. A káderpolitikával kapcsolatos véleménye: megalapozott a vád, mely szerint a mi rendszerünkben a kontraszelekciós mechanizmus jelen van, s ez kitűnt abban, hogy a politikai és állami vezetői kinevezésekben sok a tévedés, „amikor kizárásra kerül a sor, félelmetes magabiztossággal találják meg a tehetségeket”. Ezután azt boncolgatta, hogy a reform-átalakulásnak kik legyenek a (vezető) szereplői. Csak az értelmiség? Az elmúlt negyven évben sok becsületes munkás- és parasztember lelkesen dolgozott a pártért, kezükhöz nem tapad vér, pem gazdagodtak meg, s ma sem csatlakoztak retrográd erőkhöz. „A magyar baloldali szocialista értelmiségnek, ha van felelősségtudata, ezzef a réteggel is szót kell értenie” — mondotta, s azokkal is, akiknek tévedései voltak, de képesek ezekkel szembenézni. Sarkadi Nagy Barna egyházpolitikai témákról, a párt és egyház viszonyáról beszélt, s arról, hogy a többpártrendszer keretében is meg kell tudni fogalmazni ezt a viszonyt. Kifejtette, hogy az államnak teljesen Jci kell vonulnia az egyház-ellenőrzésből, -felügyeletből is, és el kell érni a teljes vallásszabadságot. Sugár András ugyancsak hangoztatta: még az idén rendkívüli pártkongresszust kell tartani, s az ezen megválasztandó új vezetőségnek fel kell bontania „két eljegyzést”. Ugyanis a párt centrista és konzervatív szárnya egyezséget kötött a „pénzzabáló maffiával, másrészt a költség^etéséfiskális-maffiá-- yal.” Foglalkozóit a sajtó és a politikai vezeti/ Kápés'ó'feíáíáP Szérinténem veszik komolyan a sajtó bírálatait, ellenvetéseit s ezzel kapcsolatban emlékeztetett az adórendszer bevezetésének bírálatára. Medgyessy Péter fél éve is még jónak mondta, s csak apró változtatásokat tartott szükségesnek, a napokban pedig három év alatti teljes átalakításáról beszélt. Noha végighajszolták az „engedelmes parlamenten” az adótörvényt, s az újságírót politikai analfabétának kiáltották ki, mára kitűnt, hogy jól érzékelték a sajtó munkatársai azt, hogy az adótörvény rossz, visszafogja a teljesítményeket, és csalásra is késztet. Az egyszerű párttagok nézőpontjából dr. Kende Péter lesújtónak értékelte a jelenlegi választási esélyeket. - A gőgtől, a magabiztosságtól félek. Elegünk van abból, hogy naivnak tartsanak bennünket. Sok párttag is á párt ellen fog szavazni a választásokon, mert megsértették — mondta. Tiltakozott az ellen, hogy egyes vezetők lenézzék a párttagokat, konzervatívnak bélyegezzenek tömegeket, akikről senki sem tudja, milyenek. Szerinte villámgyorsan dönteni kell a tennivalókról, az eddigi módszerekkel szervezett kongreszszussal nem fog előbbre jutni a párt. Gazsó Ferenc szérint 1989-ben a reform választóvonalhoz érkezett, a pártkohézió felbomlóban van, az átgondolatlan döntések, a hátrálások jelzik, hogy a hatalmi rendszer túlélte önmagát. Sajnos a refom utoljára a pártot érintette, sőt egyes vezetők életbe léptették azokat az elhárító mechanizmusokat, amelyekkel alkalmatlanná vélik tenni a reformereket a cselekvésre. Gazsó Ferenc szerint tulajdonképpen nem reformra, hanem a modell gyökeres átalakítására van szükség, melyre ez idő szerint nincs program. A reformszárny illegalitásban van a pártban, holott óriási szellemi energia halmozódik fel itt, mely képes lenne a társadalommal együttműködve kiutat találni. Felszólalása végén hangsúlyozta: „A párttagság végre saját kezébe akarja venni a politika formálását, nem törődve azzal, hogy mit mondanák erre a, vezetők.” Szabó Zoltán felszólalásában kiemelte, hogy az idő sürget, most van esély arra, hogy a párton belüli búvópatak reform-folyammá szélesüljön. A reformerők értelmiségi jellegével kapcsolatban úgy vélte, hogy ez nem baj, hiszen szerinte a munkás nem vezetni óhajtja a társadalmat, hanem jól akarja érezni magát benne. A reformköröknek platformot kell kialakítaniuk, hogy kilépjenek az illegalitásból — mondta —, a válságból kivezető utat pedig csak a piacgazdaság és a parlamenti demokrácia alapján találhatjuk meg. Balázs Balázs a pécsi reformkor tagja fölvetette, hogy a kisember nem érti, hogy mi az a reform. Azt érti, ha nincs Nyers Rezső Az államminiszter elöljáróban elismerte: éles bírálatok hangzottak el a kormány címére, amelyek jogosságát el kell ismerni, mert — noha a fordulatmegteremtésének ’ igénye vezérli — a kormány munkája nem kiegyensúlyozott...Elismerte a világútlevél kapcsán és a vámpolitikában elkövetett hibákat, kiváltképp a végrehajtás rossz megszervezését, jóllehet hangsúlyozta a lépés szükségességét. A problematikus intézkedések közé sorolta a kétlépcsős forintleértékelést, melynek hatása az árszintet jövőre is emeli, az úthasználati díj bevezetését — s ebből következően értésre adta; új kormányprogramra van szükség, minthogy a 87-es „stabilizációs program” elévült. Az új programot plurálisán, koalíciós alapon célszerű elkészíteni, ám két fontos célt mindenképpen tartalmaznia kell: a szerkezetváltást (nem a régi módon, felülről, hanem világpiaci hatásokra), másrészt pedig a beruházáspolitika újragondolását (a középpontba az infrastruktúra fejlesztése kell, hogy kerüljön külföldi források igénybe vételével). Politikai kérdésekre áttérve Nyers Rezső védelmébe vette azt a vitaindítóban elhangzott meghatározását, mely szerint az MSZMP-nek a kisemberek pártjává kell válnia: munkások, parasztok, alkotó értelmiségiek koalícióját érti ez alatt. A szétválást illetően azt a nézetét hangsúlyozta, hogy inkább meg kellene hódítani az MSZMP-t, a kongresszus kérdéséről szólva pedig értésre adta: ez ugyan a teremben tőbbsé-' get kapott javaslat, de a döntést a tagság kezébe kell adni. Mindenesetre amíg a politikai kérdések nincsenek megoldva, addig a kongresszusnak nincs tartalma. A reformerők jelenlegi széttagoltságát egy laza szellemi összefogás szüntethetné meg, amire már csák azért ris szükség lenne, mert bár maga a reform legfőképpen nemzeti érdek, de azért nemzetközi ügy is. Tegnap tartották a Szabad Demokraták Szövetsége közgyűlésének második fordulóját Budapesten, a Corvin moziban. A tanácskozáson elfogadták a szövetség programját. A programtervezet feletti vita a közgyűlés első—március 19- ei — fordulójában kezdődött meg. A közgyűlés három nyilatkozatot fogadott el. Az első nyilatkozat indítványozza, hogy a választásokig hátralevő egy évig az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alapján áthidaló megoldásként nevezzenek ki szakértői kormányt. Ennek elnöke a jelenlegi államminiszterek valamelyike lehetne. A kormánytagok között — a kül- és honvédelmi miniszter kivételével — ne legyenek sem az MSZMP tagjai, sem más független szervezet képviselői. Ugyancsak nyilatkozatot fogadtak el Magyarország helyéről a szöpénz kenyérre, azt pedig mindenki meg fogja érteni, ha ő nem hajlandó megtermelni a kenyeret. Felszólalásában a reformlépések konkrét megfogalmazását igényelte. Pozsgay Imre Bár sokféle szkeptikus hangotishallot- tunk, tartalmas, ügyeinket előremozdító összejövetel volt ez a mai — húzta meg a tanácskozás mérlegét vita-összefoglalójában az államminiszter, hozzátéve: nem kétli ő Sem, hogy igazuk van azoknak, akik kételkedve szóltak esélyeinkről. Kell-e rendkívüli pártkongresszus? Valóban késésben vagyunk ugyan, és ennek következményeiről nem hallgathatunk, de mi lehet ebben egy kongresszus szerepe? A mai helyzetben talán az, hogy kikényszeríthetne -egy pártszakadást, ami kongresszuson hitelesebb lenne, mint véletlen erő műveként. Mindenesetre Kecskeméten ilyen cél nem volt,az sem szerepelt a tervekben, hogy bármiféle állásfoglalás szülessen — csupán annyit akartak a szervezők, hogy kipróbálják a reformerők gondolatait. Az az erő, amely reformkörök formájá- banjelentmeg,bizonyítékarra,hogyapárt tud kormányzóképes erőként a nemzet javára munkálkodni—ugyanakkor hamis illúziólenneazt hinni,hogy az MSZMPké- pes önmaga megoldani az ország dolgait — hangsúlyozta az államminiszter, majd arra szólított föl, hagyjuk megváltozni az embereket,mert bajainkonareform-szek- tarianizmus sem segíthet. Megnyerhető-e a jövő? Meg — mondotta —, ha nem szűk párthatalmi körben képzeljük el: minden gőgöt és megvetést a nép iránt félre kell tenni. A reformkörök jelentőségét Pozsgay Imre abban látja, hogy bennük kifejeződik a szükséglet a beleszólásra. Akárhány tagú is a Politikai Bizottság, nem hozhat úgy döntést, hogy azt a tagság csupán bó- lintással vegye tudomásul —jelentette ki, befejező gondolataiban pedig annak az örömének adott kifejezést, hogy sokan eljöttek a reformműhely tanácskozására Kecskemétre, elkezdem a párbeszédet. A tennivaló: folytatni a polémiát, hadd dőljön el vitában, hogy kell-e kongresz- szus, kell-e új párt, vagy pedig a mai MSZMP alakul'át reformpárttá, megszabadulva a visszahúzó erőktől: ez az egység jobb lenne. — Folytatni kell ezt a műhelyt, hiszen senki sem lép ki úgy e ház kapuján, mint ahogy bejött B mondotta végezetül Pozsgay Imre. vetségi rendszerben címmel. E dokumentum kiemeli, hogy az SZDSZ magáénak vallja Magyar- ország semlegességének elérését. Szembe kell nézni azonban azzal a realitással, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagja, a kiválás nem valósítható meg egyoldalú kilépéssel. Ehhez nemzetközi tárgyalások szükségesek. A dokumentum ugyanakkor felveti: hazánk szorgalmazzon olyan nyilatkozatot a VSZ-ben, hogy a szövetségnek nincs joga a tagországok belügyei- be beavatkozni. Ugyancsak feladatként fogalmaztak meg: Magyarország. indítványozza, hogy hozzanak határozatot a Brezsnyev- doktrína elítéléséről. A harmadik határozat követeli, hogy haladéktalanul zárolják az MSZMP, a KISZ és a többi hasonló társadalmi szervezet ingatlanvagyonát. A tanácskozás befejezése után Pozsgay Imre és Nyers Rezső részvételével nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. A legérdekesebb kérdéseket és válaszokat az alábbiakban közöljük. MAGYAR HÍRLAP: A tanácskozáson elhangzott, hogy talán csak hetek vannak hátra egy reformprogram elkészítésére. Mennyire érzik az idő sürgetését? Nem fenyeget-e az a veszély, hogy bár a reformerők kerülnek pozícióba, de a sürgető idő elsodoija őket? NYERS REZSŐ: Valóban versenyzőnk az idővel, ennek ellenére csak konzisztens reformokat van értelme megvalósítani, mert a részleges reform egyenlő a visszarendeződéssel. POZSGAY IMRE: A nép indulata a reformerőket is elsöpörheti. A mostani helyzetben a reformerők olyan alkura törekednek, hogy lehetőleg békés úton történhessenek változások: ez az ország eddigi XX. századi történelmében már kimerítette katasztrófatartalékait. HVG: Vállalják-e Önök valóban a reformköröket? POZSGAY IMRE: Én személy szerint vállalom az együttműködést, de a vezetői szerepre önmaga nem nevezi ki magát az ember, a mozgalom nevezi ki magának a vezetőit. Én ez esetben sem zárkózom el. MAGYAR NEMZET: Ez már egy országos értekezlet volt ■— mi különbözteti meg a frakciótól? POZSGAY IMRE: Az MSZMP hamarosan ideiglenes szervezeti szabályzatot léptet érvénybe, hiszen a régi semmilyen módon nem alkalmas már. Nem tudom elképzelni, hogy az ideiglenes szabályzat kizárná a reformköröket. A kecskeméti tanácskozás sem volt frakció : találkozhattak azok, akiknek van kötődésük a reformmal. SZABAD EURÓPA RÁDIÓ: Volt-e pártszakadási szándékuk, hiszen az országban mindenütt ezt lehetett hallani? POZSGAY IMRE: Nem, de önmagában is figyelemre méltó, hogy ez fölmerült. BBC: Kecskemét tekinthető-e egy olyan folyamat kezdetének, mely szükségszerűen vezet hatalmi küzdelmekhez? Ha a pártszakadás bekövetkezne, Pozsgay Imre hajlandó lenne az élére állni? POZSGAY IMRE: Ahol hatalom van, ott nem kizárt a politikai harc — de ez nem valami bűn, természetes dolog. A magam részéről én addig megyek a közösséggel, amíg egyeznek elveink, de szükség esetén a szakításra is kész vagyok. Ha például az események sztálinista fordulatot vennének, nekem ott nem lenne több helyem. Másik kérdésére válaszom : jobb, ha az embert választják, mintha ő választ. (Folytatás az I. oldalról) Karsai Péter (Jánoshalma) arra kérte kollégáit és a szakszervezetet, hogy az elkövetkezendő választásokon azokra a képviselőkre szavazzanak, akik nem csak szóban hívei a magyar közoktatás fellendítésének. Támogassuk a jövőben azt a legitim. Valódi népképviselet útján választott parlamentet és az alája rendelt kormányt, valamint a dolgát értő művelődési szaktárcát, amely végre rájön, hogy a legjobb tőkebefektetés Magyarországon is a szürkeállományban kínálkozik. Valamennyi fölszólalásból nem tudok idézni, pedig érdemes lenne. Ez a néhány kiragadott gondolat nem illusztrálja kellőképpen a felvetett problémák sokszínűségét Zahár László, a központi vezetőség MAGYAR RÁDIÓ: A hagyományos értelemben vett pártfegyelem mennyire szabja meg az Önök helyzetét? NYERS REZSŐ: A hagyományos értelemben vett pártfegyelem az MSZMP- re már nem érvényes, én ezt 49 éves pártmunkával a hátam mögött mondom. Az MSZMP egyre inkább szociáldemokra- tizálódó párt. POZSGAY IMRE: A régi normák már nem érvényesek. Kritikus helyzetben én a meggyőződésem szerint fogok választani. Még csak annyit: semmiféle előzetes megállapodást nem kötöttünk senkivel az itt történteket illetően; BBC: Mi a Központi Bizottság véleménye a rendkívüli kongresszusról? NYERS REZSŐ: A Központi Bizottság ezt megelőző ülésén volt ez téma, akkor az a, döntés született, hogy a KB nem kezdeményezi. POZSGAY IMRE: Mindenesetre a tagság joga, hogy eldöntse. MAI NAP: Lengyelországban a reformkörök nem kaptak esélyt H- kapnak-e vajon Magyarországon? POZSGAY IMRE: A magyar reform- körök fennmaradásának esélyét növeli, ami 1981 óta Lengyelországban történik. 1981 tanulsága: hatalmat fenn lehet tartani erőszakkal, de országot működtetni nem lehet erőszakkal. BBC: Hány ilyen tanácskozás kell még, hogy Grósz úr frakciónak lássa? POZSGAY IMRE: Mi ezt nem ítéltük frakciózásnak. De hogy Grósz úr hogyan ítéli meg, az őrá tartozik — ám a Népszabadságnak adott interjújában hasznosnak ítélte meg a tanácskozásunkat. PETŐFI NÉPE: Elismeri-e Pozsgay elvtárs, amit az egyik felszólaló is kifejtett: a párt szeptember óta állandóan visszakozik, és nincs politikai koncepciója? LPOZSGAY IMRE: Elnagyolt ítéletnek tartom, s ha az lenne, az igazság, hogy az MSZMP-nek nincs koncepciója és szakadatlan csak hátrál szeptember óta, akkor ez a legrosszabb beismerés lenne a reform gyengeségéről. Holott éppen ettől az időszaktól számítható néhány, a jogállamra vaió áttérést szolgáló kezdeményezés: a demokrácia-csomag- terv, februárban a KB-nek a többpártrendszerről szóló határozata, az egyesülési törvény stb. Igaz, a párt hosszú időn át defenzív magatartást tanúsított, s a tagság engedményként élte meg azt, amit kezdeményező erőként is megélhetett volna. Szeptember óta már nincs így, dinamizálódni látom a párt politikáját, és a reformszellem előretörését érzékelem. képviseletében kért szót. Mint mondotta, a legfontosabb, hogy bebizonyítsák: á válságot nem lehet a pedagógusok nélkül megoldani. A kongresszus célja* elsősorban az lesz, hogy határozott koncepcióval álljon elő. O adta át ezután Hegedűs D. Pálnénak a központi vezetőség kitüntetését, az Érdemes munkáért emlékplakettet. A küldöttgyűlés választással fejeződött be. A megyei bizottság elnöke ismét dr. Major Imre. lett. Titkárnak Mészáros István — a Kecskeméti Pedagógusok Pártbizottságának függetlenített titkára — nyerte el a legtöbb szavazatot. Megválasztották az új intéző- és számvizsgáló-bizottságot, valamint a kongresszusi küldötteket. Ez utóbbiak többsége szombati felszólalásával szerezte meg a gyűlés bizalmát. H. K. E. VITA-ÖSSZEFOGLALÓK TALÁLKOZÓ A REFORMKÖRÖK KÉPVISELŐIVEL A kecskeméti tanácskozás befejezéseként Pozsgay Imre találkozott az MSZMP-refoimkörök képviselőivel, akik számos kérdést tettek föl. Elhangzott: ez az első alkalom, hogy Pozsgay Imre személyesen találkozik reformkörök képviselőivel, bár hozzá is eljutottak bizonyos „gyanúsítga- tások” e körökről. Reméli — mondotta, hogy a párt józan többsége nem ül fel ezeknek a gyanúsítgatásoknak. — Remélek az önök számára is egy olyan nyilvánosságot, mely meggyőzheti az egész pártot működésük hasznosságáról — mondotta Pozsgay Imre. A reformkörök képviselői megállapodtak: országos tanácskozást rendeznek május 20-án Szegeden, erre meghívták Pozsgay Imrét is, aki a meghívásra „gondolkodás nélkül” igent mondott. SZDSZ-közgyűlés • Felszólalók a szünetben. A TUDÓSÍTÁSOKAT KÉSZÍTETTÉK: Ballai József, Csabai István, Gál Sándor, Hámori-Zoltán, Lovas Dániel, Váczi Tamás. Fotó: Walter Péter. Ragaszkodnak a 40 százalékos béremeléshez NEMZETKÖZI SAJTÓÉRTEKEZLET
