Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 1. Szétnyílik a függöny Interjú Mark Palmerral GORBACSOV A VÁLASZTÁSOKRÓL A demokratizmus előretörése Mihail Gorbacsov szerint a párttag jelöltek esetenkénti választási kudarcai arra figyelmeztetnek, hogy a szovjet választópolgárok elégedetlenek az át­alakítási program menetének ütemével. A szovjet elnök a tömegtájékoztatási eszközök főszerkesztői előtt fejtette ki szerdán véleményét; szavait pénteken idézik részletesen a hírügynökségek. Gorbacsov a választásokat a pere­sztrojka és a demokratizálódási folya­mat előretöréseként értékelte, mond­ván: a kampány során a vélemények széles skálája kapott hangot, az átala­kítási politikát azonban senki sem kér­dőjelezte meg. A reformprogram sebes­sége miatti elégedetlenséggel kapcsolat­ban az SZKP főtitkára türelemre in­tett. Szavai szerint ha bármi is határt szab jelenleg a nyíltságnak és a demok­ratizálódásnak, az csak a nép és a szo­cializmus érdekében történik. A Reuter az értekezlet után megszó­laltatta Vitalij Koroticsot, a népszerű Ogonyok folyóirat főszerkesztőjét, aki elmondta, hogy Gorbacsov nem látott okot pánikra a párthoz tartozó jelöltek kudarcai miatt, sőt, közvetve bírálta is a kiesetteket, mondván: a választások megmutatták, hogy a párt tekintélye nem direktívákon és kényszerítő eszkö­zök alkalmazásán, hanem csakis a nép­pel kialakított mind szorosabb kapcso­latokon alapulhat. Korotics szerint az elnök kifejtette: most első ízben sike­rült valós képet nyerni az életről, és megtudni, milyen is egy demokratikus folyamatban részt venni. A TASZSZ idézete szerint Mihail Gorbacsov ehhez hozzátette: a választások megmutat­ták, hogy a nép a beindult demokrati­kus folyamatban konkrét tettek és sze­mélyes jellemzők alapján dönt vezetői­ről. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlés ál­tal a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően, mó­dosította a magánkereskede­lemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A jogsza­bály-módosítás kihirdetésekor lép hatályba, a végrehajtást a kereskedelmi miniszter rendele­té szabályozza. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírá­kat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben dön­tött. (MTI) Kelet és Nyugat között annyi hi­dat kell építenünk, hogy a vasfüg­göny elveszítse jelentőségét — je­lentette ki Mark Palmer, az Egye­sült Államok budapesti nagykövete a Newsweek cimű amerikai hetilap­nak. A hírmagazin legújabb számá­ban abból az alkalomból közölt in­terjút Palmerral, hogy a diplomatá­nak hamarosan megjelenik „Kö­zép- és Kelet-Európa: szétnyílik a függöny” című könyve. Az Egyesült Államoknak minden területen robbanásszerű gyorsaság­gal kell fejlesztenie a kapcsolatokat a térség országaival — hangsúlyoz­ta az amerikai nagykövet. Ugyan­akkor elutasította, hogy egy új „Marshall-terv” keretében vagy bankkölcsönökkel hatalmas össze­geket pumpáljanak a közép-kelet- európai szocialista országokba. Az így juttatott összegeket inkább po­litikai, mint gazdasági szempontok szerint használnák föl — véli Pal­mer, ezért azt szorgalmazza, hogy önmaguk megreformálásában se­gítsék ezeket az országokat és csak • bizonyos célkitűzésekhez, meghatá­rozott feltételek mellett kapjanak hiteleket. Véleménye szerint a Nyugat mű­ködjön közre ezen országok piac- gazdaságának kialakításában, de „a gazdasági megjutalmazást tegye függővé a politikai változásoktól”. „Ha Magyarország és Lengyelor­szág tovább halad a jelenlegi úton, az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie, hogy garanciát vállal­jon az itt beruházó amerikai cégek befektetéseire” — jelentette ki Pal­mer. Segíthetünk a kelet-európai országoknak, hogy önmaguktól megváltoztassák gazdasági koncep­ciójukat — mondta és példaként említette a Budapesten létrehozott menedzserképző iskolát, ahol „az amerikai tanárok árra fogják oktat­ni a mintegy 800 magyar kommu­nistát, hogy miként váljanak kapi­talistává”. A Nyugat segítse a magyar és leri'gyel új ellenzéki csoportokat a politizálás megtanulásában, mert az új pártoknak alig van tapasztala­tuk és nagyon kevés a nemzetközi kapcsolatuk. Az amerikai Demok­rata Párt hamarosan Budapestre utazó küldöttsége például átadja tapasztalatait a politikai kampá­nyok szervezéséről — közölte. Kelet-Európábán jelenleg radi­kális ' reformokra van szükség' az élet minden területén, mert a továb­bi stagnálás robbanáshoz fog vezet­ni. Ezt mi is legalább annyira sze­retnénk elkerülni, mint a szovjetek — jelentette ki a Newsweeknek a budapesti amerikai nagykövet. A KB-ülés nemzetközi visszhangja Az MSZMP KB ülésének csütörtökön a világ nagy hírügynökségei megkülönböztetett figyelmet szenteltek. Több hírügynökség adott hírt Nagy Imre hamvainak exhumálásáról és politikai rehabilitációjának megkezdéséről is. A nyugatnémet DPA „Magyarország újabb lépést tesz a demokratizá­lás fele” címmel tudósított a KB-ülésrol. Az AFP francia hírügynökség a KB-ülésen elhangzottak közül kiemelte Grósz Károlynak azt a megfo­galmazását, hogy a pártnak nem szabad ismét felszámolnia azokat az erőket, amelyek nem sorakoznak fel mögé. A nyugati napilapok csütörtökön kommentálták a KB-ülés első napi eseményeit. Azt emelték ki elsősorban, hogy Mihail Gorbacsov — amint erről a KB-plénumon Grósz beszámolt — megerősítette a Brezsnyev- doktrína eltemetését, vagyis megígérte, hogy a Szovjetunió semmiképpen nem avatkozik be Magyarorszag és más szocialista ország belügyeibe. A Mainicsi Simbun című japán lap ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Gorbacsov már tavalyi jugoszláviai és lengyelországi látogatásán bejelentette, hogy eltörli a Brezsnyev-doktrínát, de a Grósz Károllyal folytatott márciusi megbeszélésen tett először tényleges ígéretet arra, hogy a Szovjetunió nem fog más szocialista ország belügyeibe avatkozni. A japán lap szerint a Szovjetunió ezzel szabad utat engedett a magyaror­szági és a lengyelországi demokratizálódási folyamatoknak. Az amerikai AP, a francia AFP és a brit Reuter beszámolt arról, hogy Nagy Imre maradványainak exhumálásával kezdetét vette Nagy politi­kai rehabilitálása. A brit hírügynökség megjegyzi, hogy Kádár János biztonságot ígért Nagy Imrének, de „a külföldi nyomás lehetetlenné tette az ígéret megtartását”. Az ITV brit kereskedelmi televízió harmadik csatornájának csütörtöki heti összefoglalóját teljes egészében a most zajló „magyarországi forra­dalomnak” szentelte. A műsorban Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet kijelentette: „a szavak tekintetében itt mindenki nagyon forra­dalmi, a tettek tekintetében azonban még hosszú utat kell megtenniük, mire azt mondom, hogy ez igazi forradalom. Még bizonytalan a dolog kimenetele, nem tenném rá minden pénzemet a sikerére. Másfelől a szocialista országok közül itt van a legjobb esély a sikerre, jobb, mint Lengyelországban vagy Jugoszláviában, és mindenképpen jobb, mint Kínában vagy a Szovjetunióban.” Állásfoglalás a KISZ továbbfejlesztésének irányairól i. Az MSZMP Központi Bizottsága tudomásul veszi, hogy 1. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusára 1989. április 21—23. között, a Budapest Sportcsarnokban kerül sor. 2. A kongresszusi felkészülés során megalakulnak az önálló tagszerveze­tek, amelyek megvitatják a KISZ Köz­ponti Bizottsága előzetes dokumentu­mait és a szövetség együttműködési szabályzatának tervezetet. n. Az MSZMP Központi Bizottsága ál­láspontja az, hogy 1. Az ifjúság részvétele, közreműkö­dése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz, a gazdasági-politikai modellváltás megvalósításához. A fia­talok élet- és munkaköriilményeiijpk javításában, önálló egzisztenciájuk megteremtésében, közéleti szerepük ér­vényesítésében érdemi változást csak a következetesen végigvitt gazdasági, po­litikai reformok hozhatnak. Az MSZMP meghatározó szerepet akar betölteni egy demokratikus, hatéko­nyan működő és jólétet biztosító szoci­alista társadalom létrehozásában, az, ahhoz vezető reformokban. Ennek ér­dekében a fiatalokkal szoros kapcsola­tot, politikai szövetséget alakít ki. A párt megújulásának is lényeges felté­tele, hogy minél több fiatal támogatá­sát nyelje meg. E célok érdekében az MSZMP-nek új, az ifjúság számára vonzó programra és annak megvalósí­tására van szüksége; ennek keretében ki kell alakítania uj ifjúságpolitikáját. Az MSZMP érdekelt olyan ifjúsági szervezetek létrejöttében, amelyek politi­kai tömegszervezetekként, a fiatalok ér­dekeinek képviselőjeként a szocializmus ügye mellett elkötelezett, a párttal politi­kai-stratégiai szövetséget vállaló fiatalo­kat tömörítik. Lehetővé teszik tagjaik részvételét a közéletben, küzdenek érde­keik érvényesítéséért. Valóságos bázis­sal, befolyással rendelkeznek a fiatalok körében. Lehetőséget teremtenek önte­vékeny és önálló közösségek létrehozásá­ra, demokratikus működésére. Együtt­működnek minden jelentős társadalmi, politikai tényezővel, állami szervvel. A párt fontosnak tartja, hogy ifjúsá­gi szervezetei a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsában ak­tívan, kezdeményezően vegyenek részt. 2. A KISZ szervezetei az MSZMP- vel politikai szövetségben és partneri kapcsolatban, önállóan végzik munká­jukat. Részt vesznek a párt politikájá­nak, a helyi pártszervek és pártszerve­zetek programjának kialakításában, döntéseik előkészítésében és ezek meg­valósításában. Aktív tevékenységet fej­tenek ki annak érdekében, hogy tagjaik minél nagyobb számban párttagként is bekapcsolódjanak az MSZMP munká­jába. Az együttműködés épüljön a val­lott értékek azonosságára, a'közös po­litikai érdekekre és együttes tevékeny­séggel valósuljon meg. A politikai ver­senyhelyzet megköveteli az azonosan gondolkodó erők összefogását, így az MSZMP és ifjúsági szervezetei közös érdekeken alapuló együttműködését. A politikai szövetség feltételezi az elvszerű kritika és az elterő vélemények kifejtésének lehetőségét, mind a két fél részéről. Ez igényli az őszinte párbeszé­det, a konstruktív vitát, a kölcsönös toleranciát. 3. Az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítas nélkül, önállóan dolgo­zik. Tevékenységének alapja az MSZMP elvi-politikai programja, a kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak irányvonala. A párt arra törekszik, hogy befolyá­sát a párttagokon, s elsősorban az ifjú­sági szövetségben dolgozó kommunis­tákon keresztül érvényesítse. Ezt szol- álják az ifjúsági szövetség testületei- en megalakítandó kommunista cso­portok, mint a párttestületek és az ifjú­sági szövetségben dolgozó párttagok kapcsolatának fő eszközei. Az MSZMP a jövőben növelni kí­vánja a fiatal párttagok részvételét a döntésekben. Ahol ezt a fiatal pártta­gok igénylik, a pártszervezetek — saját platformjuk kialakítása és érvényesíté­se céljából — működhetnek ifjúsági szekciók, tagozatok. A Központi Bizottság tudomásul ve­szi, hogy az ifjúsági szövetség a KISZ platformját elfogadó önálló tagszerve­zetek (területi, rétegszervezetek stb.) föderációjaként működik. A szövetség politikai platformjáról, együttműködési szabályzatáról, elne­vezéséről, programjáról, tisztségviselő­iről a KISZ XII. kongresszusa dönt. A tagszervezetek saját programjukról, szervezeti és működési rendjükről, el­nevezésükről, vezetőikről önállóan döntenek. m. A Központi Bizottság megérti az if­júsági szövetség törekvéseit és támo­gatja a megindult politikai, szervezeti megújulást. Szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, a partszervezetek és a párttagok — A Központi Bizottság elvi állás- foglalásának megfelelően segítsék az ifjúsági szövetség átalakítását. A kong­resszusi felkészülést is használják fel a politizálásra, a párt befolyásának nö­velésére. Nyílt, őszinte párbeszéd során az ifjúság minél szélesebb körét nyeljék meg társadalmi céljaink megvalósításá­nak. ’ — A KISZ XII. kongresszusát köve­tően rendszeresen tekintsék át az ifjú­sági szervezetekkel történő együttmű­ködésük tartalmát, munkaformáit és alakítsák ki a közös teendőket. — Tájékozódjanak a párt politikájá­nak, törekvéseinek fogadtatásáról, Ha­tásáról a fiatalok köreben. Hasznosít­sák ezeket mindennapi munkájukban. Igényeljék az ifjúsági szervezetek tisztségviselőinek, illetve képviselőinek részvételét a párttestületek munkájá­ban. A szervezeti szabályzat átdolgozá­sa keretében vizsgálni kell annak lehe­tőségét, hogy a párttestületekbe — a ártalapszervezetekhez és pártszervek- ez hasonlóan — az ifjúsági szerveze­tek is kapjanak delegálási jogot. (OS) AZ MSZMP KB ÁLLÁSFOGLALÁSA A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről NSZKi A géprablók ifjúsági vizsgálati fogságban BONN A Malév-gép elrablói, Stefan Macic- ko és Dusán Styk csehszlovák állam­polgárok jelenleg egy fiatalkorúak szá-* mára fenntartott fegyintézetben, vizs­gálati fogságban várják az ügyükben folyó vizsgálat eredményét — közölte pénteken délelőtt az MTI tudósítójával Hubert Hart államügyész, a majna- frankfurti főállamügyészség szóvivője. Mint jelezte, az államügyészség a vizsgálat lezárása után hivatott hatá­rozni arról, hogy vádat emel-e a gyanú­sítottak ellen, avagy megszünteti az el­járást. A fiatalkorúak ügyében illetékes bjró egy nappal korábban — mint je-' lentettük — túszszedés és a légi közle­kedés ellen intézett támadás bűncselek­ményének alapos gyanúja alapján ren­delte el a két suhanc letartóztatását. Hubert Hart államügyész az MTI tudósítójával úgyszintén közölte: a Csehszlovákia által • előterjesztett ki­adatási indítványt az NSZK szervei két szakaszban fogják elbírálni. Első lépés­ként várhatóan a frankfurti törvény­szék határoz a kiadatás jogi megenged- hetősége felől. Ennek alapján azután a szövetségi kormány hozza meg az érde­mi döntést. A külügyminisztérium szó­vivője korábban bejelentette, hogy ez az igazságügyi minisztériummal való egyeztetés után történik. A román „demokrácia” sajátosságai Romániában a pluralizmust az biztosítja, hogy a nagy nemzetgyű­lésben és a néptanácsokban képvi­selőként jelen vannak a munkás- 1 osztály, a parasztság, az értelmiség, mindenféle különbség nélkül a dol­gozók közvetlen megbízottai. így összegez a demokrácia struktúrái­ról irt cikkében a „Munca”. A romániai szakszervezetek álta­lános szövetségének központi lapja elemzi „a tömegek részvételét a tár­sadalom vezetésében”. Nagy jelen­tőséget tulajdonít a nagy nemzet­gyűlési és a néptanácsi képviselő- választás „széles körű, demokrati­kus rendszerének”, miután egy-egy képviselői helyre immár több jelöl­tet állítanak. A jelölteket a politikai és társadalmi szervezetek, a tömeg­szervezetek, valamint a dolgozók állítják honpolgári gyűléseken. A „Munca” azt hangoztatja, hogy Romániában létrehozták a munkás-önigazgatás új demokrati­kus szerveit. Ezek között vannak a dolgozók tanácsai és azok a kong­resszusok, amelyeket az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományos és oktatásügyi, valamint a kulturá­lis és a szocialista nevelés területén dolgozók részére hívnak össze. Ügy véli a lap, hogy az állami demokra­tikus szervek, valamint a forradal­mi munkásdemokrácia szervei „egyedi, átfogó keretet biztosítanak a nép alkotó képességének érvényre , juttatásához”. Hamarabb vetik a kukoricát (Folytatás az 1. oldalról) A vetéshez elég csapadék hullott. A ve­tőmagok szintén rendelkezésre állnak, néhány fajta — így a Volga, a Pannó­nia, valamint az Sz—488, Sz—Te 344 — hiányát másokkal pótolták. A Bábolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közöß Vállalat a megyében 13 ezer 600 hektáron koordinálja a kuko­ricatermelést ebben az évben. A talaj­előkészítéssel, a műtrágya-kiegészítés­sel, talajfertőtlenítéssel jól haladnak a mezőgazdasági üzemek. Lesz 470 hek­táron hibrid-előállítás is, az eddigiek­ben jól vizsgázott kétvonalas hibridek­kel. - Öntözésfejlesztés összességében mintegy 1000-1200 hektáron várható, Városföld, Ápostag, Hosszúhegy és Szalkszentmárton környékén. A Gabona és Ipari Növények Terme­lési Rendszere (GITRÍ) az idén mintegy 6300 hektáron szervezi a kukoricater­melést a megye homokhátsági gazdasá­gaiban, fővetésű silóból 1800 nektárra számítanak. A felméréseik szerint kö­rülbelül 6000 tonna többlettermeléssel jelentkeznek a gazdaságok, így a rend­szer ki tudja használni azt a lehetősé­get, amelyet többlettermék exportjára kapott. Áz exportár és a belföldi ár különbözetén osztozik a termelőkkel. (Folytatás az 1. oldalról) Az állásfoglalás a továbbiakban rá­mutat : „az MSZMP szükségesnek tart­ja, hogy újabb kezdeményezesekkel lép­jen fel. Ebben legfontosabbnak a gaz­daság területét tekinti. Jávasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapaci­tásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. En­nek a gazdaság törvényszerűségeit, a vi­lággazdaság követelményeit érvényesí­tő, nyitott, .teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatáro­zó szerepét fenntartó gazdasági rend­szeren kell alapulnia”. A dokumentum ugyanakkor leszöge­zi : a gazdasági reformnak feltétele a po­litikai intézményrendszer átalakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szo­cialista társadalom működésének eddi­gi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érde­kek sokfelesége kifejeződhet és képvi­seletet nyerhet. A pártértekezlet megfo- almazta a demokratikus hatalomgya- orlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Az ennek nyomán ki­bontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződé­sek együttesen azt mutatják, hogy ki­alakulóban vannak a feltételek az egy- pártrendszer körülményeinek megvál­toztatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a tár­sadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a több­pártrendszer keretei között érvényesül­jön. Kezdeményezi, hogy ennek feltéte­lei létrejöjjenek és alkotmányos garan­ciát kapjanak!’ — szögezi le az állásfog­lalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folya­matok eredményeként, mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenő­rizhetetlenné válása, anarchikus viszo­nyok kialakulása. Fokozatos átmenet­re, a politikai folyamatok kiszámítha­tóságara, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társada­lomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelős­ségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásá­hoz úgy tudnak hozzájárulni, ha a kriti­kai megnyilatkozások mellett a fejlő­dést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásáhak új módjáról minden, törvényes, peretek között működő, szervezettel. Az együtt­működés feltétele az alkotmány, a tör­vények megtartása, a társadalmi fejlő­Pártmen tes hadseregek léteznek a vi­lágon, de politikamentesek nem. Erről beszélni illúzió, mert minden halatom — függetlenül az ország társadalmi be­rendezkedésétől — önvédelmét nemze­ti érdeknek tekinti — mondta az MTI munkatársának Szombathelyi Ferenc, az. MSZMP főtitkárának katonapoliti­kai szakértője. Az viszont már más kér­dés, hogy az egyes országok milyen módon szervezik hadseregüket. Ebben széles a skála, mert ez már összefügg azzal a kérdéssel, hogy lehetnek-e par­toknak tagjai a katonák, működhet­nek-e pártok a hadseregben, vagy nem. A szocialista országok hadseregeiben mindenütt működnek a kommunista pártok szervezetei •— mutatott rá a ka­tonai szakértő. A politikamentes had­sereg igénye nálunk elsősorban abból fakad, hogy sokan úgy tekintik a Ma- yar Néphadsereget, mint az MSZMP atonai szervezetet. Amíg az MSZMP társadalmi programja elfogadható a nép számára, hangsúlyozta, addig a hadseregben meglévő politikai befolyá­sa is indokolt. A jelenleg érvényes szol­gálati szabályzat szennt a Magyar Néphadseregben egy párt, az MSZMP, egy ifjúsági szervezet, a KISZ, és egy szakszervezet, a Közalkalmazottak Szakszervezetének néphadsereg bi­zottsága működhet. Ez utóbbinak a olgán alkalmazottak lehetnek tagjai, zombathelyi Ferenc elmondta, hogy a tiszti állomány 80 százaléka, a sorkato­náknak pedig 1,5-2 százaléka tagja az MSZMP-nek. A KISZ szervezettsége a korábbi 40-50 százalékról mintegy 35 százalékra csökkent. Azok a fiatalok, akik valamilyen más párthoz vagy mozgalomhoz kapcsolódnak a polgári életben, szolgálati idejük alatt a nép­dés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettsége­ink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolásá­ra.” A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüg­gő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választá­sokon való együttműködéssel kapcso­latos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszé­lések elvezethetnek egy állandó konzul­tációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek kö­zött ellenzékként megjelenő mozgal­mak, pártok. Az MSZMP ezekkel is árbeszédre törekszik, vitázik, és ami­én szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadal­munkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ere­je, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történel­mi tapasztalata. Az MSZMP meghatá­rozó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyő­zéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi vál­tozások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a po­litikai versenyhelyzetre való felkészü­léssel lehetséges. Ennek érdekében vilá­gosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkál­nunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E prog­ram körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai cent­rumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a pártde­mokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a nép- képviseleti és önkormányzati szervek­hez, az állam intézményeihez fűződő vi­szonyáról. A politikai intézményrend­szer mélyreható átalakulásában megha­tározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden, cselekvésre kész erőt az ország­ban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek ré­szesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. hadseregen belül önálló politikai szer­veződést nem hozhatnak létre. Eltávo­zásuk, szabadságuk ideje alatt, persze, nincs akadálya a politizálásnak. Azt semmiképpen nem szabad megengedni, hogy a fegyveres erők párt- vagy politi- l kai küzdelmek színterei legyenek, mert akkor megszűnik az egyseges felfogás, r‘ a működőképesség garanciája. Az utóbbi időben többen felvetették a semlegesség kérdését. Ezzel kapcsolat- | ban a szakértő elmondta: az MSZMP- nek már hosszabb ideje az a véleménye, hogy egységes lépéseket kell tenni a VSZ és a NATO egyidejű feloszlatására. Ha sikeresek lesznek a bécsi leszerelési tár­gyalások, akkor ez talán már az ezred­forduló előtt elképzelhető. Ez a feltétele i a további lépéseknek. Új világhelyzet­ben vagyunk, és most alakul ki egy uj eu-, rópai biztonságpolitika. Emellett válto­zott hazánk gazdasági teherbíró képes­sége, a hadseregben pedig egy sor olyan ellentmondás keletkezett, amelyet fel kell oldani. Ilyen például a fejlesztés és a fenntartás arányának megbomlása. Je­lenleg, ha 100 egységnek vesszük a kato­nai költségvetést, akkor ebből 20 száza­lék a fejlesztés, 80 százalék pedig afenh- tartás költsége. Ez az arany tartósan nem eredményezhet korszerű hadsere­get. Húsz százalékot fordítani fejlesztés­re a mai technikai forradalomban, ami­kor az árak 5-15-szörösei a tíz évvel ez­előttinek, tarthatatlan, miként az is, hogy harci eszközeink a kívánatosnál jóval kevésbé számítanak korszerűnek. Jelentős lemaradások vannak a katonák élet- és munkakörülményeiben is. Ezért mindenképpen szükséges a következő években egy állományában és fegyver­zetében „karcsúbb”, de ütőképesebb hadsereg kialakítása. TILTAKOZÓGYŰLÉS AZ ÓBUDAI HAJÓGYÁRBAN1 Részvénytársaság alakult a sziget hasznosítására A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában pénteken reggel 1300 dolgozó tiltako­zógyűlést tartott. A helyi szakszervezeti bizottság által támogatott megmozdulás részvevői kifogásolták,,hogy — a gyűléssel egy időben — a Ganz Danubius központjában Angyal Ádám vezérigazgató,' a Ganz Danubius Rt. elnöke rész­vénytársaságot szervez az óbudai gyárterület és környezetének idegenforgalmi hasznosításara. A dolgozók "követeltek, hogy ilyen rt. ne alakuljon, ne adják el a fejük felöl a gyárat, Óbudán folytatódhasson a több mint 150 éve kezdett hajó­gyártás. Követelték azt is, hogy Angyal Ádám mondjon le a Ganz Danubius Rt. elnöki tisztéről, mert szerintük ezen funkciója összeegyeztethetetlen cselekedetei­vel. A gyűlés részvevői követeléseikről futárral levelet küldtek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterelnöknek. Á hadseregen belül nem lehetnek pártharcok

Next

/
Thumbnails
Contents