Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

1989. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Levél az MSZMP kiskunfélegyházi alapszervezeteihez Kedves Elvtársak! Mi, Kiskunfélegyháza város kommunistáinak egy munkásokból és értelmiségiekből álló csoport­ja, 1989. február 27-én létrehoztuk az MSZMP városi bizottsága lakóhelyi alapszervezetét, amely a kollektív döntés és a személyes felelősség együt­tes érvényesítésével tevékenykedik. Magunkra nézve érvényesnek és kötelezőnek tartjuk az MSZMP Szervezeti Szabályzatát és az 1988. májusi országos pártértekezlet állásfoglalá­sát. Egyetértünk a Politikai Bizottságnak az MSZMP cselekvési programtervezetében rögzített megállapításaival, amely szerint a párt jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokra­ta szellemiség ötvözése határozza meg. Elhatároljuk viszont magunkat a pártélet külön­böző szintjein meggyökeresedett formalitásoktól, a mozdulatlanságtól, a fásultságtól és a reformszó­lamokkal álcázott maradiságtól. Továbbá elhatá­roljuk magunkat azoktól, akik az elmúlt időszak­ban a közösség bizalmát és a közösség vagyonát hitbizománynak tekintették, amelyet kockázat- mentesen állíthattak saját céljaik szolgálatába. Elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a reformot késlelteti vagy a visszarendeződést cé­lozza. (így például azt is, hogy a városi pártbizott­ság a párttagság mellőzésével jelölje ki a megtar­tandó városi pártértekezletet előkészítő bizottság tagjait!). Célunk: a szükséges átalakulás lendületben tar­tása, legfőképpen a demokratizálás elindítása és kibontakoztatása ott, ahol ez a legközvetlenebb és a leghatékonyabb lehet: az alapszervezetekben. Olyan alapszervezetet akarunk, amelyben a kommunisták mint a kibontakozást elősegitő-szer- vező állampolgárok jól érzik magukat; olyan alap­szervezetet, amely a szorosabb társadalmi környe­zet kontrollja mellett és annak egyetértésével mű­ködik. Legfőbb célunk: a megújhodás történelmi esé­lyének, a szocializmus és a demokrácia egységé­nek, a demokratikus szocializmus megvalósításá­nak helyi szolgálata és szorgalmazása. Tevékeny­ségünkkel aktívan közre akarunk működni azért, hogy a párt tekintélye és befolyása ne csökkenjen tovább. A párttagság tekintélyének, önbecsülésé­nek és tömegbefolyásának megérdemelt és megala­pozott erősödését akaijuk elérni. Eszmei közösséget vállalunk a párttagok Bács­Kiskun, Csongrád, Békés és Somogy megyei re­formkörével, ugyanakkor elhatároljuk magunkat a Münnich Ferenc Társaságnak a többpártrend­szerrel és 1956 értékelésével kapcsolatos nyilatko­zataitól. Várjuk mindazoknak a munkahelyi párttagok­nak jelentkezését, akik az eleven mozgalmi párt­életnek és politikai csatáknak színterét egy alulról szerveződő, demokratikusan működő lakóhelyi alapszervezetben akarják megvalósítani. Kedves Elvtársak! A májusi pártértekezlet iga­zolta, hogy az MSZMP legfelső vezetése elkötelez­te magát a szükséges változások mellett és a maga körében biztosítani is tudta annak személyi feltéte­leit. Ugyanakkor a pártélet legalsó színterén, a pártszervezetekben azt érzékeljük, hogy az átala­kulás megteendő lépései — felülről lefelé haladva — lelassulnak, a középszintű, pártvezetés körében lefékeződnek, sőt helyenként el is akadnak. A helyzet értékelése alapján elmondható, hogy az országos, de a megyei pártértekezlet óta sem történt meg a fordulat városunkban. Tovább csök­kent az MSZMP akcióképessége, tömegbefolyása. Ezért kezdeményezzük a városi pártértekezlet mielőbbi, de legkésőbb 1989. április 15-éig történő megtartását, a város párttagságának teljes részvé­telével. Feltétlenül szükségesnek tartjuk a városi pártér­tekezlet előtt a kialakult helyzet kritikus elemzését, s ennek előzetes pártvitára bocsátását. Javasoljuk, hogy a városi párttisztségekre jelöl­tek névét és a jelölés indoklását legalább három héttel korábban hozzák nyilvánosságra. Az előké­szítő és jelölőbizottság tagjait az alapszervezetek válasszák meg! Kérjük a város pártalapszervezeteinek tagjait, kisérjék 'figyelemmel munkánkat és támogassák kezdeményezéseinket. Ha meghivnak taggyűlése­ikre, szívesen tájékoztatunk mindenkit feladata­inkról és céljainkról. Kiskunfélegyháza, 1989. február 28. Elvtársi üdvözlettel: az MSZMP Kiskunfélegyháza Városi Bizottsága I. sz. önálló lakótelepi alapszervezete alapító tagjai: íványi László, Kelemen József, Nógrádi László, dr. Tóth Sándor Levélcim: 6100 Kiskunfélegyháza, Pf. 80 BŰNÖZŐK NYOMÁBAN Az elrabolt bocik Elkeseredtek a tehenek KÖRNYEZET ÉS KÖZÉRZET Tavaszi nagytakarítás a városokban 9 Takarít a család. A kecskeméti Bajcsy-Zsilinszky utcában Rácz István (jobbra) apósával éa kisfiával kihasználja a jó időt. v. A kisteleki Kolompár Zoltán 40 ezer forinttal tartozott ismerősé­nek. A 26 éves fiatalember kelle­metlenül érezte magát, amiért adós maradt, így hát mindent megtett a helyzet megszüntetéséért. No, azértv túlzásba sem esett, s ügyelt rá, nehogy kérges legyen a tenyere a sok munkától. Inkább gondolkodott. Ennek aztán meg is lett az eredménye: megszületett a t^rv. A végrehajtáshoz összecsődí- tette a családot, ami szintén nem volt nehéz feladat. Két testvére, a 28 éves Kolompár Mátyás és a 27 éves Faragó Attila, valamint uno­katestvére, a 33 esztendős Rostás Jenő szívesen segített a szorult helyzetben lévő öcsnek. Kolompár Zoltán egy percig sem tétlenkedett az ötlet megszületése után. Febru­ár 16-án este ellátogatott a Csó- lyospálosi Kunsági Szövetkezet pétermajori tehenészetébe. Termé­szetesen nem friss tejért. Terep­szemlét tartott. Másnap este már utánfutós Zsi­gulival érkeztek, mert tudták, hogy az éjjeliőr este 9 óra után már nem jön ki a házból. Összesen hat bocit „csábítottak el” azon az es­tén. Miután elhagyták a telepet, egy 2-3 kilométerre levő erdőben leálltak. Lekapcsolták a fényszó­rókat, majd a fához kikötött nö­vendék állatok füléből kivették a krotáliákat. Ezeken olvasható a borjúk kora és a tulajdonos neve. Ha vállalaté, akkor sárga színű azonösítólapocska van a szarvas- marha bal fülében. A magántulaj­donos négylábúja a jobb fülében kék krotáliát hord. Kolompárék ezelőtt már tartottak teheúet és az eladottak papírjait, azonosítólap­jait mind megőrizték. Most ezeket a krotáliákat tették a bocik — ál­taluk csavarhúzóval kifúrt —jobb fülébe. Előtte azonban valameny- nyin kijavították az állat születési dátumát, valamint a nemét. A ré­giek ugyanis üszőborjak voltak. Amint elkészültek, Mohácsnak vették az irányt, mert tudták, ott -vásárt tartanak. Nem is csalódtak, s az első vevőnek rögtön oda is adták a növendék bikákat. Mind­össze ötvenezer forintot kértek és kaptak értük. Aztán igen sebesen elviharzottak haza. Kolompár Zoltán frissiben visszafizette az adósságát. Nem sokáig henyéltek a sikeres akció után, mert még aznap este újabb körútra indultak a tehené­szetbe. Szó ami szó, Kolompár Zoltán alaposan felmérte a terepet, mert sejthette, hogy a kutyának sem fog hiányozni az ellopott hat borjú. A dolgok menetrend szerint történtek. Most azonban hét négy­lábút vittek magukkal. Még dél­előtt kinézték az újságból, hogy Pécsen lesz vásár, igy hát első út­juk oda vezetett. Ám itt pórul Jártak, mert csak kirakodóvásár volt. Töprengeni kezdtek, hogy most aztán hol sza­baduljanak meg a lopott állatok­tól. Mígnem eszükbe jutott, hogy Kecskeméten is el lehetne adni őket. Csak délre érkeztek meg, ilyenkor pedig már pang a piac. Csak két bocin sikerült túladniuk. A legnagyobbak keltek el 15 ezer forintért. A többit hazavitték Kis­telekre és bekötötték az istállóba. Közben azonban már dolgozott a rendőrség is. No, nem a tehené­szet feljelentése miatt. Nekik ugyanis még nem tűnt fel a hiány, csak később, amikor felfigyeltek esete rá, hogy igen el vannak keseredve a tehenek. Ezért számolták meg az állatokat, s jöttek rá a lopásra. Csakhogy ekkor már a rendőrség nyomon volt. A második alkalommal, amikor Kolompárék leálltak az erdőszélen fülbevalót cserélni, egy közelben lakó házaspár autóval hazafelé tar­tott. Feltűnt nekik az éjfélkor az út mellé húzódott, lekapcsolt fényszó- rójú utánfutós személygépkocsi. Furcsák voltak a sötétben tüstén­kedő alakok is, valamint a fákhoz kikötött állatok. Megállni nem mertek, de másnap a férjet csak nem hagyta nyugodni a dolog. Vissza is ment oda, ahol tegnap azt a különös társaságot látták. Azon- nak megértette: mi járatban voltak, mert a földön szanaszét hevertek a szakszövetkezet krotáliái. Követ­kező útja a rendőrségre vezetett. Szerencsére, még arra is emléke­zett, hogy milyen betűkkel kezdő­dött a Zsiguli rendszáma. A rend­őrség pedig kiadta a körözést. Kolompárék pechsorozata pe­dig folytatódott, ugyanis a házuk előtt, Kisteleken mondta fel a szol­gálatot az autójuk. Két járőr pedig épp az utcájukban sétált és feltűnt nekik a kocsit tologató társaság. A rendszám láttán gyanúsak let­tek. Őrizetbe vették őket. Az öt borjút, valamint a náluk megtalált 30 ezer forintot lefoglalták. A bi­zonyítékokkal szemben már a négy férfi sem látta értelmét a taga­dásnak. így hát véget ért rövid — február 17-étől február 20-áig tartó §i bociszöktető kalandjuk. Hamarosan a bíróság előtt kell számot adniuk lopás és nyolc rend­beli okirat-hamisitás bűntettéért. Bencze Andrea Az idén hó nélkül teleltünk, ami a csapadékszegénység mellett azzal is jár: nincs fehér takaró, hogy a lakóhelyek egy részén a szemetet elfedné. A Lajosmizsén átutazók vasárnap láthatták, hogy az út men­ti árkokból még nem seperték ki a barna faleveleket. Tavaszi ünnepe­ink közeledtével Kecskemét is elég vegyes képet mutat. Hétfőn, amikor szünetelt az árusítás a piaci ABC- ben, csak a kirakatban lévő piros­fehér zöld csík hozott új színt. A teli szeméttartók és az üzlet előtt heve­rő zacskóhulladék annál kiábrándí­tóbb látványt nyújtott, jóllehet más­nap reggel ketten a boltból takarí­tással kezdték a napot. A tavaszra való készülődésben a lakók, a vállalatok s az intézmé­nyek egyaránt megméretnek. Míg Kecskeméten, a Vörösmarty utca 4. számú ház előtt üvegtörmelék' bántja a szemet, s egy mélyedésben tócsát látunk, addig az Ipari Szö­vetkezetek Bács-Kiskun Megyei Jogi Irodája mellett tisztára sepert járdán lehet elhaladni. Pár lépés­nyire közlekedési jelzőtábla: elszá­radt gaz a tövében. Közérzetünk akkor javul ismét, amikor a Szol­noki út 4. szám alatt látjuk: Nyitrai István nyugdíjas a száraz leveleket gereblyézi össze tanácsi bérlaká­suk közelében. Buda Lajos az Aka­démia körúton ugyancsak óvja a parkot; gereblyézik és sepreget az ötemeletes házak környékén. Az egyéni segítségen túl, mit vár­hat a lakosság a tanácsok kommu­nális költségvetési üzemeitől, hogy jobban érezhesse magát a lakóhe­lyén? Erről érdeklődtünk ezután a megyeszékhelyen és négy másik városban. A Kecskeméti Városgazdasági Vállalat igazgatója, Pólyák Péter nyomasztónak találja azt a helyze­tet, amellyel ma szembe kell nézni. Kevés a tanács pénze, a korábbi esztendőkben felhasznált félmillió helyett az idén csupán 50 000 fo­rintot költhetnek facsemeték vá­sárlására. A körzeti népfrontbi­zottságoktól így hétfőn hiába tele­fonáltak és kértek telepítésre fá­kat, az igazgató nem tudta meg­mondani : hová, mennyi csemete jut az elosztható ezerből? Cserjéből 30 ezret szeretnének a népfrontosok elültetni, viszont csak 2500-ra szá­míthatnak. Termőföldre és tőzegre is szükség lenne sok helyen. November eleje óta a vállalat a Széchenyiváros kétharmad részét feltakarította. Hatvan nap alatt 750 köbméter lombot és egyéb hul­A Kecskeméti Alföld Szakszö­vetkezet fejlődése nem rekedt meg. Szombaton délután több mint há­rom és fél száz tag hallgatta ezt a gazdaság közgyűlésén, az elmúlt évről szóló elnöki beszámolóban. A szakszövetkezet elnöke, dr. Domokos Zoltán az 1988-as eszten­dőt a feszítő pénzügyi és szabály­zók okozta gondok ellenére jónak ítélte. Az előző évhez viszonyítva ugyanis 12 százalékkal — 20 millió forintra — növekedett a gazdaság­ban elért nyereség, a bevételeik pe­dig meghaladták a 930 millió fo­rintot. Az eredmény egyértelműen az oly sokat emlegetett „több lá­bon” állásnak köszönhető. Az alaptevékenységen sokat lendített az, hogy a gabona jól fizetett, a szőlő, bor körüli problémákat is sikerült áthidalni, a tagoknak an­nak ellenére tudtak fizetni termé­keikért, hogy a feldolgozó fizetési késésben volt velük szemben. A tá­pok, takarmányok jelentős minő­ségromlása ellenére sertésből mint­egy 10 százalékkal többet adtak át a feldolgozóknak, míg a kisállatte­nyésztés visszaesése 32 százalékos, különösen nagy a húscsirke, a liba és a pulyka esetében. Tavaly kezd­ték meg a lótartás integrálását is, 1200-at értékesítettek külföldre. A gazdaságban a nyereség több mint felét az alaptevékenységen kí­ladékot szállított el onnan. Sajnos, néhány helyen már meg is kezdő­dött azóta az újraszemetelés. Ami a munkaerőhelyzetet illeti: megfe­lelő utánpótlás továbbra sincs. Öt­ven segédmunkás hiányzik, ám ugyanekkor sokan munkanélküli- segélyért állnak sorban. Amikor reggelente munkába állítják Kecs­kemét út- és parktisztítóit, azok — a rabokkal együtt — mindössze 10-15 fős csoportot alkotnak, és munkájuk csupán a városközpont takarítására elegendő. A Bajai Városi Tanács az év ele­jén 20 millió forint hitel felvétele mellett szavazott, amelyet a közte­rületek állapotának javítására for­dítanak. Február első felétől sep­rőgéppel tisztítják az utakat. Már­ciusban a takarítást szombaton és vasárnap sem hagyják abba. Le­mossák az utakat, a tereket és a járdákat. A városi parkokban — a Béke téten, a Dózsa György úton, az Újvidék és a Szabadka utcában s másutt — háromszázötven fát, ezerháromszáz suhángot, ötezer cserjét és húszezer virágpalántát ültetnek el. Felújítják a játszótere­ket, s hatvan padot és százötven hulladékgyűjtő edényt is kitesznek a közterületekre. Ezenfelül — hon­védségi segítséggel — hét szemét­dombot is felszámolnak — tájé­koztatta lapunkat Berwinkl Mi­hály költségvetésiüzem-igazgató. Kiskőrösön lomtalanítással kez­dik a tavaszi nagytakarítást. Már­cius 18-án ingyen elszállítják az ut­cákra és a terekre kihordott lim­vüli tevékenységek hozták, a múlt évben már 27 átalányelszámolású részleg dolgozott a szakszövetke­zetben és két gazdasági társulás gesztorságát is fölvállalták. Ezek az ország több részén dolgoznak, nagy önállósággal, megbízhatóan. Külön kiemelte az elnök az úgyne­vezett bedolgozói részleget, amely ma huszonöt embernek ad mun­kát, háziasszonyoknak, nyugdíja­soknak, csökkent munkaképessé­gűeknek. Elmondta azt is, hogy ezek az emberek munka nélkül nem élnének meg, elsősorban tehát nem gazdasági érdek, hogy a rész­leget fejlesszék. A szakszövetkezet vállalta, hogy erre áldozzon, de pá­lyázatot is nyújtottak be a munka­helyteremtés támogatásának el­nyerésére. A szakszövetkezet— ugyanúgy, mint a többi mezőgazdasági gaz­dálkodó szervezet — erősen meg­érezte a hitelszükítés hatását. Tag­jainak, dolgozóinak tudott folya­matosan fizetni, partnereinek ugyanakkor nem mindig. Például, készpénzfizetési késedelmük miatt az Áfor üzemanyagkútjuknak nem szállított egy ideig, ami bevételki­esést jelentett a gazdaságnak. A közgyűlésen az ellenőrző és a döntőbizottság jelentése után ke­rült sor a főkönyvelő, Garaczi Lászlóné beszámolójára, aki. a lomót. A város központjában foly­tatják a parkosítást — tudtuk meg dr. Oláh Pál tanácselnöktől —, és rendbe teszik a Luther tér, a köny­vesbolt, a vegytisztító szalon, a pa­rókia, az ABC és az evangélikus templom környékét. A lakóknak a tanács annyi facsemetét ad utcai ültetésre, amennyit kémek. Kalocsán a lakosság és az üze­mek egyaránt részt vesznek a tava­szi előkészületekben. Nagy össze­fogás előzi meg március 15-e meg­ünneplését. Miután gondozták az 1848-as honvédek sírjait, ezekben a napokban már a Városkertben teremtenek méltó körülményeket a nemzeti ünnepre. Borostyánt és fe­nyőfákat ültettek a Petőfi-szobor köré, s új zászló- és fáklyatartókat szereltek fel. A termelőüzemek pa­dokat készítenek az emlékhelyen való felállításra. Segítenek az egy­kori Érsekkertben az általános is- kolások-is.-Tegnap húsz nyolcadi­kos gereblyézett és sepregetett a parkban — újságolta Zeller Jó- zsefné műszaki főelőadó, a tanács­házán. Kiskunhalason ez évben 2,4 mil­lió forintot költenek a parkok fenntartására. Akárcsak Kecske­méten, itt is egyre kevesebb jut fa­csemeték vásárlására. így azt az ezret, amelyet a csemetekertekből várnak, a népfronttagok közremű­ködésével elsősorban az új utcák­ban, főként a Kertvárosban ültetik el. K -r T múlt év számadatainak ismertetése után az 1989-eS' pénzügyi elképze­léseket is vázolta. Elmondta, hogy a várható gyors változások figye­lembevételével igyekeztek megha­tározni az ez évi terveket, kevesebb létszámmal számolnak, szeré­nyebb eredménnyel. A múlt évben alakult két gazdasági társulás kft- vé változik. Szerény mértékben, de jut gépberuházásra is. A hozzászólók dr. Bukta László­hoz, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyetteséhez intéz­ték kérdéseiket, aki egyebek között ezt mondta: a meghirdetett piac- gazdálkodás hozza magával, hogy az élet bizonytalanná válik. Éppen ezért üdvözlendő a gazdálkodó egységeknél a több lábon állás megteremtése. A különböző vállal­kozási formák segítésére, érdekeik védelmére' nagyobb gondot kell fordítani. Fontos a hosszú távú ér­dekeltség elérése. A munkaügyi kormányzat feladatának érzi min­den olyan foglalkoztatási forma támogatását, amely adott környe­zetben a népesség megtartását ga­rantálhatja. Ezek közé tartozik az Alföld Szakszövetkezet bedolgo­zói részlegének fejlesztése is, tehát az áprilisi pályázattárgyaláson re­mélhetően kedvező elbírálás alá esik. G. E. ZARSZAMADAS AZ ALFÖLD SZAKSZÖVETKEZETBEN Önálló, megbízható részlegek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents