Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 13. Hazánk, csatlakozott az „ózonegyezményhez” Harmincegy független, demokratikus szervezet felhívása Független március 15-ei ünnepségre, békés tüntetésre hívunk benneteket. Találkozunk fél tizenkettőkor a Petőfi-szobornál, a Március IS. téren. A déli harangszókor elénekeljük a Himnuszt, majd rövid ünnepi szónoklatok és a Nem­zeti dal elhangzása után a Szabadság térre vonulunk, ahol a békés tüntetők nevében jelképesen lefoglaljuk a televíziót. A Batthyány—Nagy Imre-örökmécses- nél elhelyezzük a megemlékezés virágait, s a Kossuth térre megyünk. Itt is rövid szónoklatok hangzanak el, majd a Margit hídon át Bem apó szobrához vonulunk, ahol hitet teszünk, a kelet-közép-európai népek összetartozása és szolidaritása mellett. A délutáni független megemlékezés körülbelül 17 órakor.ér véget a Batthyány téren, a Himnusz költőjének szobránál. Este fél hétkor ismét találkozunk a Roosevelt téren, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, majd fáklyákkal átvonulunk a Lánchídon, fel a Várba, ahol a Dísz téren csatlakozunk a Magyar Demokrata Fórum budai szervezetei által rendezett megemlékezéshez. Postássztrájk Lengyelországban Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: A csütörtöki 38-ról péntekre több mint 80-ra emelkedett a sztrájkoló varsói postahivatalok száma, zárva maradt a főpos-' ta is, amelynek bejáratán lengyel nemzeti színű zászlók lengenek és egy felirat: „okkupációs sztrájk”. A postások változatlanul 30 ezer zlotys alapbéremelést követelnek és azt, hogy szüntessék meg a sajtó házhoz szállítását. A lengyel posta vezérigazgatója szerint vál­lalata legfejlebb 23 ezer zlotyt tudna emelni, vagyis az alapbért ennél is kevesebbel. A követelt béremelés teljesítése az idén 50 milliárd zlotyjába kerülne a postának, ami­nek előteremtéséhez legalább 50 százalékkal emelni kellene a postai tarifákat. Sekula miniszterelnök-helyettes és Wilczek ipari miniszter más bérsztrájkkal összefüggésben is megerősítette, hogy a kormány nem hajlandó sem adó-, sem más kedvezményekkel a sztrájkok miatt nehéz helyzetbe került vállalatok segítségére sietni. Lengyel vámszigor Csütörtökön és pénteken az egy héttel korábbihoz hasonlóan ismét több mint háromezer lengyel turistát fordítottak vissza a lengyel határról az ország vámszervei, mivel üzleti célból nagy mennyiségű árut, főleg élelmiszert akartak kivinni, hogy azt külföldön, elsősorban Nyugat-Berlinben próbálják meg értékesíteni. Autóbuszok tucatjainak, személygépkocsik százainak kellett a határról visszafordulniuk és az alapos vámvizsgálat miatt 4-7 órára nőtt a várakozás főleg a nyugati határokon, de a Magyarország és Csehszlovákia felé vezető utakon levőkön is. NSZK—NDK Lövések a határon Helmut Haussmann, az NSZK szövetségi gazdasági minisztere lemondta az Erich Honec- kerrel, az NDK párt- és állami vezetőjével hétfőre tervezett megbeszélését. Döntése okaként arra hivatkozott, hogy a másik német allam határőrei pénteken újra tüzet nyitottak menekülő NDK-állampolgároicra. A nyugatnémet miniszter által felrótt eset péntek délután történt a nyugat-berlini határon, Spandau közelében. A határőrök lövéseket adtak le három személyre, majd őrizetbe vették őket. A nyugat-berlini ügyekben illetékes hatalmak képviseletében a brit városparancsnok nyilatkozatban Ítélte el es az emberi jogok megcsúfolásának nevezte az NDK-határőrök eljárását. Az NSZK kormánya—szóvivője útján—a közelmúltban arra intette az NDK kormányát, hogy a határon való fegyverhasználat folytatódása, a Berlin által hivatalosan cáfolt tűzpa- rancs fenntartása megterhelheti a két német állam kapcsolatait. Párttá szerveződik a Magyar Demokrata Fórum (Folytatás az J. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) adott a Magyar Hírlap, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda kiküldött tudósítóinak. — Ez a felhívás, deklaráció nem. hagyományos értelemben vett nemzetközi jógi szerződés, hanem inkább első állomása annak, hogy ráirányítsuk a figyelmet a légkör védelmének fontosságára, s a há­gai program ezt a célt jól szolgálta — mondotta Németh Miklós. — Látni kell ugyanakkor, hogy a munka neheze még csak ezután következik. A levegő szennyezett­sége nincs tekintettel az államhatá­rokra, a bioszférában nem is lehet határokat húzni. Tehát ha a Hágá­ban aláírt nyilatkozat csak 24 or­szág kezdeményezése marad, ak­kor nem lesz igazán eredményes. Ezért lenne fontos — ahogy a kon­ferencia zárómegbeszélésén Ruud Lubbers holland miniszterelnök hangsúlyozta —, hogy egyre több állam csatlakozzon a felhíváshoz, s az országok közötti együttműkö­dés erősödjön a környezetszennye­zés megakadályozásában. — Sokaknak feltűnt, hogy a há­gai konferenciáról hiányoztak a nagyhatalmak. Nem írta alá a nyi­latkozatot sem az Egyesült Álla­mok, sem a Szovjetunió, én azon­ban azt hiszem, hogy ennek nem politikai oka volt, s nem^s az, hogy a két ország nem támogatja a kör­nyezetvédelem ügyét. A francia diplomácia már Mitterrand elnök moszkvai látogatásakor említést tett a szovjet vezetésnek a hágai Volt román vezetők nyílt levele a BBC-ben Ceausescuhoz (Folytatás az 1. oldalról) Az aláírók szerint Romániában „gyakorlatilag felfüggesztették az al­kotmányt”. A román államfőt azzal vádolják, hogy „semmibe veszi és meg­sérti az alapvető emberi jogokat”. Ki­váltképpen élesen bírálják a több ezer falu lerombolását előirányzó „sziszte- matizálási” programot. Nyílt levelük vonatkozó passzusaiban ezt írják: „A tervezés többé már nem működik a román gazdaságban. A politikai vég­rehajtó bizottság ülései a múlt felé te­kintenek: a munkásokat arra buzdít­ják, hogy hozzák be az előző évi, az előző félévi vagy az előző havi tervle­maradásokat, közben egyre több gyár szenved nyersanyag-, energia- vagy pi­achiányban. Zűrzavarba került a mezőgazdasági politika is. Durva adminisztratív rend­szabályokat alkalmaznak a parasztok ellen, azok ellen, akik az ön adatai sze­rint is a főzelékféleségek 40 százalékát, a gyümölcs 56, a tej 60 és a hús 40 százalékát adják, jóllehet csupán a megművelhető föld 12 százalékával rendelkeznek. Most, természetesen, mindenekelőtt amiatt vált úrrá a féle­lem a falvakban, hogy a szisztematizá- lás hét-nyolc, ezer falut tesz földdel egyenlővé. A civilizált világ gazdasági, kulturá­lis és humanitáriánus természetű ellen­vetésein túlmenően is felvetődik-a kér­dés: vajon mi értelme van egyáltalán a falvak urbanizálásának, amikor ön még a városokban sem tud tisztességes életfeltételeket biztosítani, például fű­tést, világítást és közlekedést, az élel­mezésről már nem is szólva. Egy olyan kormány, amely öt egymást követő té­len át képtelen volt á népesség ilyen elemi problémáit megoldani, az bi­zonyságot tett tehetetlenségéről és kor­mányzásra való alkalmatlanságáról, s így ebben a vonatkozásban nem is tá­masztunk követeléseket önnel szem­ben” — írja Ceausescu elnökhöz inté­zett nyílt levelében a Román Kommu­nista Párt hat egykori vezető tisztségvi­selője. Silvu Brucan professzor a BBC rádi­ónak adott telefonnyüatkozatában ki­jelentette, hogy a nyílt levelükben kifej­tett nézeteket „a Román Kommunista Párt sok jelenlegi tagja is osztja”. ' A BBC hírmagyarázója ehhez hoz­záfűzte: „A nyílt levél aláírói remélhe­tik, hogy személyes biztonságukat és véleménynyilvánítási jogukat illetően mostantól.fogva nagyobb nemzetközi támogatásban részesülnek, miután a múlt csütörtökön az ENSZ emberi jogi bizottsága külön megbízottat nevezett ki az emberi jogok dUeni romániai visz- szaélések kivizsgálására. A párt hat ve­teránja aligha képvisel a diktatórikus rezsimmel szembeszegülni képes erőt. Ámde nyilvános kiállásuk esetleg meg­győzhet más, a kormányzatot kiszolgá­ló embereket is, hogy elérkezett az idő a süllyedő hajó elhagyására”. nyilatkozat gondolatáról, s Moszkvában üdvözölték a kezde­ményezést. Nem tekintem véletlen­nek azt sem, hogy Hágában az ál­lam- és kormányfők tiszteletére adott vacsorán a holland minisz­terelnök elsősorban azokra emelte poharát, akik nem ültek ott az asz­talnál, jelezve: számít arra, hogy mielőbb más országok is csatla­koznak az egyezményhez. A hollandiai látogatás alatti két­oldalú megbeszélésekről Németh Miklós elmondta: három találkozó —a holland, a svéd és a francia mi­niszterelnökkel —viszonylag hosz- szabb ideig tartott. Sikerült véle­ményt cserélnie Helmut Kohllal, az NSZK kancellárjával, Felipe Gon- zález spanyol, Gro Harlem Brundt- land norvég és Brian Mulroney ka­nadai kormányfővel is. Néhány perces beszélgetésre jutott idő Francois Mitterrand francia és Hoszni Mubarak egyiptomi állam­fővel . A partnerek nagy érdeklődést mutattak a magyarországi esemé­nyek iránt, hangot adtak szimpátiá­juknak, s felhívták a figyelmet az előrehaladás összehangolt, jól'ki- számított tempójának fontosságá­ra. Különösen Felipe González hangsúlyozta a spanyol tapasz­talatok alapján —, hogy egy, a de­mokráciába történő békés átmenet programjának megtervezése és megszervezése életbevágóan fontos feladat. Egyik-másik partnerem egyenesen úgy fogalmazott: ha öt­ven év múlva forgatni fogják a tör­ténelemkönyveket, e demokratikus átalakításra talán két modellt fog­nak találni: a spanyol és a magyar gyakorlatot — mondta Németh Miklós. —A kétoldalú kapcsolatok kere­tében szót váltottunk az EGK 1992- re tervezett egységes belső piacának hatásáról. Ezzel kapcsolatban kü­lönösen Ingvar Carlsson hangsú­lyozta : már a felkészülés során szo­ros együttműködést kell kialakítani a piacon kívüli országokkal, nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy ez a lépés Európát két részre szakítsa. Utalt arra, hogy a svéd kormány, a szociáldemokrácia, s maguk az EFTA-országok is azon lesznek, hogy ez ne következzék be. —Az elmondottakból is kitűnik, hogy egy ilyen tanácskozás nemzet­közi ismeretségekre, új kapcsolatok felvételére, az esedékes meghívások megerősítésére, a programok egyez­tetésére is kiválóan alkalmas. Tár­gyalópartnereink közül többen megerősítették az én meghívásomat, így például Hollandiába az év máso­dik felében, késő ősszel várnának, a norvég miniszterelnök asszony pe­dig a bergeni környezetvédelmi kon­ferenciára hivott még, javasolva, hogy egyúttal hivatalos látogatást is tegyek országában. Ami leendő ven­dégeinket illeti: Kojj|l kancellár meg­erősítette, hogy — még ha akár egy rövid munkanapra is—mindenkép­pen ellátogat Magyarországra az év második felében. Carlsson minisz­terelnök ugyancsak tervbe vette a lá­togatást, erre legkésőbb a jövő év ele­jéig sor kerül. Tiltakozó tüzhalál egy erdélyi siudulőben Két brit síturista volt szemtanúja március 1-jén egy ismeretlen férfi ön­kéntes tiltakozó tűzhalálának Brassó Pojánában, a Kárpátok főleg külföldi turisták látogatta híres síüdülőjében. A két brit síelő, George Melvin, 36 éves edinburghi biztosítási ügynök és Doug­las Wallace, 24 éves renfrewshire-i la­kos a The Sunday Timesnak adott be­számolójukban elmondották, hogy már égő ruhában lépett ki a férfi a fák közül, s elsőként ők ketten rohantak oda a lángokban álló emberhez, hogy megpróbálják elfojtani a tüzet. A szemtanúk szerint az elevenen égő férfi nyilvánvalóan iszonyú kínok kö­zött csaknem egy percig szótlanul állva maradt, majd földre zuhant. Valaki egy pokrócott hozott, azzal fojtották el vé­gül a lángokat. A férfit kórházba szállí­tották, ahol belehalt súlyos égési sérü­léseibe. A két brit síelő egy késsel odatűzött cédulát talált a fa törzsén, amely mellől a tűzhalált választó férfi kilépett. A cé­dulán románul és kezdetleges angol­sággal ez a szöveg állt: „Állítsátok meg a gyilkosságokat Brassóban!”. George Melvin szerint helyi román lakosok elmondták, hogy nem ritkaság 'a politikai öngyilkosság, de a legtöbb nem kerül nyilvánosságra. A külföldi turisták szeme láttára bekövetkezett önkéntes máglyahalált megelőző na­pon egy férfi, tiltakozásként, felakasz­totta magát Brassóban. Douglas Wal­lace elmondta, hogy később kihallgat­ták a rendőrségen szemtanúként; a ro­mán rendőrtiszt szerint az öngyilkos férfi „őrült” volt. Harckészültség a KNDK-ban Harci készültségbe helyezték a KNDK fegyveres erőit az ország kato­nai főparancsnokának utasítására — jelentette szombaton a KCNA hírügy­nökség. Az intézkedést Phenjanban az­zal indokolták, hogy a Team Spirit fe­dőnevű amerikai—dél-koreai hadgya­korlat hamarosan a „támadó hadmű­veletek” kidolgozásának szakaszába jut. v A mintegy 200 ezer amerikai és dél­koreai katona részvételével évenként, megrendezett hadgyakorlat kritikus helyzetet teremt a Koreai-félszigeten — hangoztatja a KNDK főparancs­noksága a hírügynökség által nyilvá­nosságra hozott közleményében. A do­kumentum szerint a jelenlegi erőde­monstráció súlyos kihívást jelent a KNDK-nak a béke megteremtésére és a koreai egyesítésre irányuló erőfeszíté­seivel szemben, veszélyezteti Ázsia és az egész világ biztonságát. A KNDK nem híve a szembenállás­nak és a háborúnak, arra törekszik, hogy az országegyesítés problémáját békés úton, a párbeszéd és a tárgyalá­sok eszközével lehessen megoldani. A koreai nép ugyanakkor fegyveres erői révén kész megvédeni hazáját, a forra­dalmi vívmányokat — olvasható a ka- , tonai parancsnokság közleményében. Új amerikai védelmi­miniszter-jelölt Richard Cheney képviselőt je­lölte-védelmi miniszternek pénte­ken George Bush amerikai elnök. A jelölés mindössze egy nappal kö­vette az elnök vereségét, amikor a szenátus elutasította eredeti jelölt­jét a Pentagon élére, John Towert. A 48 éves Cheney az előjelek szerint gyors és gond nélküli meg­erősítésre számíthat, mivel ellene nem várhatók erkölcsi kifogások. A befolyásos republikánus tör­vényhozó a 70-es évek közepén Gerald Ford elnök fehér házi tör­zsének vezetője volt. Tíz éve képvi­selő és a hírszerzést felügyelő bi­zottság tagjaként szerzett nemzet­közi tapasztalatokat. Katonai szakismerete, tapasztalatai nincse­nek, de jó menedzsernek tartják és másik nagy előnye, hogy elismerik képességeit a törvényhozás de­mokrata többségének tagjai is. Szerepe volt az „Irangate” ügy kongresszusi kivizsgálásában, ahol Cheney Reagan elnök fő védelme­zői közé tartozott. A szenátus már a jövő héten kezdi Cheney meghallgatását, de tekintettel a közelgő húsvéti szü­netre, megerősítésére aligha kerül­het sor április előtt. A vitában többen hangsúlyozták azt is, hogy az MDF-re mint egyfaj- tá alternatív népfrontra, illetve szel­lemi koalícióra van szükség amíg a demokrácia jobban meg nem erősö­dik hazánkban. Készülődni kell a választásokra is, a helyi csoportok­nak az alkotmányozásban, a tör­vénytervezetek vitájában aktívan részt kell venniük —jelezték a fel­szólalók. v A gyűlés első napjának a terveze­tek feletti vita, s a párttá alakulás kérdése mellett kiemelt témája volt egy határozottan politizáló, saját sajtóorgánum: napilap alapítása is. Az országos gyűlés első napián a le- endőnapilappróbaszámakentmeg- jelent az MDF-újság első száma, s eztköveti vasárnapamásodik. Köz­ük a gyűlésen elhangzott felszólalá­sokat, interjúkat, elemzéseket és a helyi szervezetek dokumentumait. A harmadik, hétfőn megjelenő la- potmárcius 15-ének szentelik a szer­kesztők. Az alapszabálynak és a mozga­lompolitikai programjának vitáival folytatta munkáját vasárnap a Ma­gyar Demokrata Fórum első orszá­gos gyűlése. A^élelőtti vita kezdetén a küldöt­tek nagy szótöbbséggel elfogadták azt ajavaslatot, hogy más pártnak a tagja ne lehessen az MDF választott tisztségviselője. A szervezet a lassan kialakuló többpártrendszerben a politikai kö­zépmezőnyben kíván elhélyez- kedni. (MTI) Amerikai törvényhozók Magyarországról Hogyan látják Magyarország jelenlegi helyzetét, belpolitikai fejlődését, ennek tükrében az amerikai—magyar kapcsolatokat? Ezzel a kérdéssel fordult az MTI washingtoni tudósítója befolyásos demokratapárti tör­vényhozókhoz, akik tevékenységük vagy éppen amerikai-magyar válasz­tóik révén korábban- is-érdeklődést mutatlak hazánk iránt. Republikánus törvényhozók nem kívántak ez idő szerint nyilatkozni — ugyanakkor több, hazánk számára fontos, elsősorban gazdaságpolitikai kérdés megoldása nagymértékben a törvényhozás mindkét házában több­ségben lévő demokratáktól függ. (A válaszokból:) Christopher Dodd szenátor: „Országuk vezetésének tavalyi megújhodása igen merész reformprog­ramnak nyitott utat Ütemét mutatja, hogy Grósz Károly főtitkárt július­ban kértem arra amerikai látogatásán: engedélyezze Nagy Imre és társai megfelelő eltemetését, egyidejűleg pedig sürgettem, normalizálja Magyäf- ország kapcsolatait Izraellel. Pozitív szellemben válaszolt, azzal, hogy már mindkét kérdés megoldásán dolgoznak és nagyon örülök, hogy azóta mindkét kérdés megoldódott.” „Amint tudják, az új elnököt és kormányát még mindig lefoglalják a személyi kérdések és a külpolitika alapjainak lerakása. Biztosíthatom, hogy amint ezzel végeztek, kormányunk és törvényhozásunk igen pozití­van reagál majd á magyarországi reformokra. Eltűnőben vannak azok a dolgok, amelyek elválasztottak bennünket, és nagy haladást várok gazda­sági, kulturális és politikai kapcsolatainkban” — hangoztatta. Dodd szenátor utalt arra is, hogy Pozsgay Imre már 1982-es amerikai látogatásán biztosította az amerikai szenátorokat: a magyar gazdasági reformokat szükségszerűen követni fogják a politikai reformok is. „Kitűnő előrelátásról tett tanúságöt, olyan időben, amikor a Szovjetuniót még Brezsnyev vezette és senki nem hallott még glasznosztyrol és peresztrojká­ról” — mondotta Christopher Dodd. Steny Hoyer, a képviselőház európai biztonsági és együttműködési bi­zottságának társelnöke: „Természetesen nagyon örülök a reform fejleményeinek, amelyeknek- napjainkban Magyarországon tanúi vagyunk. Régen vártunk a napra, amelyen a pluralizmus és a demokrácia ismét egyszer fejlődési lehetőséget kap egy kelet-európai országban. A helsinki záróokmány és a folyamat többi dokumentuma kelet-európai aláírói közül Magyarország jó mérleget mutat fel az emberi jogok területén. Úgy tudjuk, hogy az új útlevéltörvény alapján lényegében minden állampolgár kaphat útlevelet, beleértve azokat is, akiktől ezt korábban politikai tevékenységük miatt megtagadták. Ma­gyarország bontakozó szabad sajtója sok, korábban -tabu témát vitt a nyilvánosság elé. Azelőtt ilyen kérdésekkel csak földalatti kiadványokban foglalkoztak s azok szerkesztőit, teijesztőit megbüntették. Pontatlan és félrevezető volna azonban azt mondani, hogy nincsenek komoly aggodal­mak a magyarországi emberi jogok körül. Bármennyire is üdvözlendőek a legutóbb bejelentett és most vitatott új törvények, megítélésükkel vár­nunk kell, amíg azokat alkalmazzák. E törvényeknek egyébként árthatnak a tekintélyuralom olyan maradványai, mint az, úgynevezett élösködésről szóló jogszabály, vagy az izgatásra vonatkozó. Úgy tudom, hogy mindket­tőt még tavaly is alkalmazták az állampolgárok ellen, akik 4 szólásszabad­ságot akarták gyakorolni. Nem értem, miért lehetnek e jogszabályok még mindig érvényben Magyarország jelenlegi reformlégkörében.” „Nagyon remélem, hogy a magyar vezetők továbbra is .haladni fognak országuk közelmúltjának újraértékelésével és összhangba hozzák a hivata­los véleményt azzal, amit a magyarok világszerte oly mélyen éreznek: 1956 rendkívül fájdalmas sebe a magyar népnek, nem fog megfakulni sem mint emlék, sem mint eszmény. Üdvözlöm a döntést, hogy végül is Nagy Imre tiszteletteljes temetést kap, s csak azt kívánom, hogy hasonló tisztelettel emlékezzenek meg mindenkiről, aki 1956-ban harcolt a szabadságért, amely ma megvalósul Magyarországon.” BiÜ Frenzel képviselő: „Igen bátorítónak tartom a magyarországi változásokat, annál is in­kább, mivel a magam részéről mindig a két ország viszonyának javulását akartam. Úgy hiszem, korai még a politikai változásokat értékelni az új alkotmányt, a többpártrendszert, de nyilvánvaló, hogy azok új lehetősége­ket jelentenek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, így gazdasági területen is. Támogatom azt a magyar igényt, hogy a legnagyobb kereskedelmi ked­vezményt ne évenkénti hosszabbítással, hanem több évre adjuk meg. En­nek elkészítésén most dolgozunk, s véleményem szerint a (pozitív) döntésre még ebben az évben sor kerülhet.” Stephen Solarz képviselő: Ezúttal egy kérdést kíván aláhúzni: azt, hogy milyen nagyfa értékeli a magyar kormány, személyesen Miklós Imre egyházügyi államtitkár szere­pét a magyarországi'zsidó temetők gondozásában. Ez a kérdés különösen közel áll sok magyarországi származású választójához, New York Brdokly n kerületében, amelyet a törvényhozásban képvisel, mondotta a képviselő. Heltai András (Washington), MTI-Panoráma • Felszállás közben lezuhant az Air Ontario kanadai\ helyi légitársaság egyik Fokker F—28 típusú repülőgépe március 10-én. A gép 30 méter széles és 500 méter hosszan tarolta le a fákat. A rendőrség jelentése szerint 22 ember meghalt és 48-an élték túl a szerencsétlenséget. (MTI-telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents