Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIV. évf. 61. szám Ara: 4,30 Ft 1989. március 13., hétfő Afgán felhívás Nadzsibullah afgán elnök levélben kérte Mihail Gorbacsov szovjet államfőt és George Bush amerikai elnököt: segítsenek megakadályozni, hogy az afgán probléma széles körű konfliktussá fajuljon. Mint a genfi megállapodás végrehajtását szavatoló államok vezetőit, kérem önöket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyzet további kiéleződésének elkerülése érdekében — irta Nadzsibullah. Az afgán elnök hasonló célzattal levélben fordult az ENSZ főtitkárához és az iszlám konferencia szervezetéhez. Mint jelentettük, a kabuli kormány ellen harcoló mudzsahidok ideiglenes kormánya pénteken tartotta első ülését afgán területen. A kabinetülésre 30 kilométerre Hoszt városától, egy kis faluban került sor. Szebgatollah Modzsaddedi, az ideiglenes kormány elnöke szerint „minden feltétel adott” ahhoz, hogy a február 23-a óta létező ellenkormányt más országok elismerjék. EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI CSÚCS Hazánk csatlakozott az „ózonegyezményhez” 0 Hágában állam- és kormányfői szintű környezetvédelmi tanácskozást rendeztek március 11-én. Hazánkat Németh Miklós miniszterelnök képviselte. Képünkön a résztvevők Beatrix holland királynővel. (MTl-Telefo- tó) Szombaton, az éjszakai órákban hazaérkezett Budapestre Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, aki Hágában részt vett a 24 állam- és kormányfő részvételével rendezett környezetvédelmi csúcstalálkozón. Szombaton délután 24 ország állam- és kormányfői — hazánk nevében Németh Miklós, a Minisztertanács , elnöke —, illetve megbízottaik aláírták a Hágai Nyilatkozatot a Föld, az élet, a természetes környezet védelmének erősítéséről. A nyilatkozat megállapítja, hogy a Föld légkörét érő súlyos támadások, a légkör felmelegedése és az ózonrendszer pusztulása a mai tudományos ismeretek szerint nemcsak a mai ökológiai rendszereket veszélyeztetik, hanem magukat az emberi élet feltételeit. A dokumentum aláírói elvi egyetértésüket adták egy új, intézményes hatáskörnek az ENSZ keretében történő kifejlesztéséhez. Az állam- és kormányfők felkérik a világ valamennyi államát, hogy csatlakozzanak az intézményesített hatáskör létrehozásához szükséges egyezmények kidolgozásához, váltsák valóra a Hágai Nyilatkozat elveit, hogy sikerüljön megvédeni a légkört! csökkentve az éghajlatváltozás, különösen a globális felmelegedés ütemét. Németh Miklós a környezetvédelmi csúcstalálkozón elhangzott beszédében kiemelte: „Hogy jövőnk jó irányba forduljon, alapvetően meg kell változtatnunk gondolkodásunkat, politikánkat és gyakorlati cselekvésünket. Együtt kell működnünk. A probléma globális, nem találhatunk rá megoldást, ha külön-külön próbálkozunk. A rövid távú nemzeti, gazdasági érdekek oltárán nem áldozhatjuk fel az emberiség közös jövőjét.”' „Magyarországon hosszú ideig keveset tettünk a környezet védelméért. Az utóbbi években felismertük, hogy nem késlekedhetünk tovább, és tevékenységünket össze kell hangolnunk a többi országgal. Ezért csatlakoztunk az ózonréteg védelmét célzó nemzetközi egyezményhez, és ezért fogadtuk örömmel a megtisztelő meghívást erre a konferenciára. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy a Hágai Nyilatkozat szelleme és betűje valóra váljék, hogy ez a konferencia egy új típusú nemzetközi együttműködés alapja legyen.” A hágai környezetvédelmi csúcstalálkozóról hazatérőben, a repülőgép fedélzetén Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozatot (Folytatás a 2. oldalon) Az Univer küldöttgyűlése Tegnap reggel a kecskeméti SZMT-székház zászlótartó rúdjain még nem látott lobogók lengtek, amelyekkel az Univer ÁFÉSZ küldöttgyűlésén részt vevőket köszöntötték. Mint később a szövetkezet múlt évi tevékenységéről szóló igazgatósági beszámolóban — első napirendi pontként j— Szarka Balázs elnök elmondta, a megyeszékhelyre és a tizenhárom községre kiteijedő működési körzetükben mától a most bemutatott új embléma jelzi az Univert és e védjeggyel hozzák forgalomba termékeit is. A beszámolóban szó volt arról, hogy a szövetkezetnek — a nehezedő gazdasági helyzetben — sikerült megőrizni fizetőképességét, sőt a tervezettnél nyereségük négymillióval több, meghaladta az 50,4 millió forintot. A több mint tizennégyezer tagot számláló és ezerszáztíz dolgozót foglalkoztató szövetkezet ez évi tervéről és üzletpolitikai célkitűzéseiről Kovács Imre gazdasági igazgató tartott előadást, amelyben elmondta, hogy az előző évi mintegy kétmilliárdos árbevétellel szemben most 2,1 milliárd forint az előirányzat. Ennek teljesítése alapvetően meghatározza a célokat, ezért — mint hangsúlyozta — az árubeszerzési tevékenységre kiemelt figyelmet kell fordítani és a kereslethez rugalmasabban alkalmazkodó gazdálkodásra van szükség. A felügyelőbizottság jelentése után elismerések átadására került sor. A tavaly fennállásának 40. évfordulóját ünneplő áfész a jubileum alkalmából Univer-díjat alapított, amelyet minden évben azok kapnak, akik legtöbbet tettek a szövetkezeti mozgalom erősítéséért. A több mint másfél száz küldött előtt Győri Endréné laborvezető, Horváth István, a felügyelőbizottság elnöke és Kovács Imre gazdasági igazgató vette át a kitüntető elismerést. A mandátum vizsgáló bizottság jelentése után a hozzászólók között Cseh Miklós helvéciai tanácselnök megköszönte, hogy a mozgóbolttal segítik a tanyai lakosság ellátását, ugyanakkor rugalmasabb nyitva tartást kért. Kovács Mihály, törökfái küldött a helyi Univer-egységbe a telefonbekötést sürgette. Tyukász Alajosné a lakiteleki iskolaszövetkezet kis boltosainak nevében szólt, Keresztes Benedek kecskeméti küldött a szövetkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Gaborják Csaba, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének titkárhelyettese a tagsági kapcsolatok erősítését, valamint az elosztással szemben pedig a termelés elsődlegességét húzta alá. Pozitívan értékelte a 23 áfész, közös vállalat közül az Univer működését, szerepét. Kákái István igazgatósági tag-— a többi között—a szövetkezés előnyeire és szükségességére irányította rá a figyelmet és szólt a szociálpolitikai támogatások fontosságáról is. Szarka Balázs zárszava után határozathozatallal fejeződött be a küldöttgyűlés. P. S. ■■■■ Városavató ünnepségek a Kiskunságon A hét végén Bács-Kiskun megyében két települést avattak várossá. Tudósítóink az alábbiakban ezekről az ünnepségekről számolnak be. KISKUNMÁJSA Szombaton Kiskunmajsán, a tanácsháza bejárata mellett 'táblacsere nyomait véltük felfedezni a falon: jobbról az új már városi tanácsot hirdet, baloldalt á régi tábla helyét pedig csak sötétebb folt jelzi. A nézelődő itt is, ott is a település patinás, de mégis új címerével találkozik. Március 11. fontos nap lett a helybéliek számára: városavató. Ebből az alkalomból több országos, megyei és városi vezető jött el, hogy együtt ünnepeljen az újdonsült városlakókkal. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a díszoklevéllel együtt az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét is átadta a majsaiaknak. Az ünnepi beszédet dr. Szabó Miklósnak, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának saját élményeire épített hozzászólása követte, majd dr. Kardos András, Kiskunfélegyháza ta-" nácselnökének köszöntője hangzott el a szomszédos város nevében. Végül Nigrényi László, helyi népfronttitkár összefoglalta mindazokat az eredményeket, melyeket — mint mondta — az állampolgárok összefogásával, anyagi és erkölcsi támogatásával eddig elért és ezután elérhet az immár város Kiskunmajsa. Mint Csávolyszky László vb- titkártól megtudtuk, 1837-ben Majsa egyszer már mezővárosi rangot kapott, ám ez nemcsak előnyt — például vásártartási jogot —. de terhet is jelentett — a városi szolgáltatásokat az adófizetők pénzéből tartották fenn — így aztán 1872-ben a település önként lemondott erről a méltóságról. A vb-titkár elmondta, hogy a jelenleginél sokkal több támogatásra most sem számit a vezetés. H. T. KUNSZENTMIKLÓS Zászlódíszbe öltözött szombaton Kunszentmiklós, s a kora délutáni órákban megtelt az általános, művelődési központ nagyterme. A Himnusz hangjai és Lévainé Bognár Edit pedagógus szavalata után Mózes Er- ^nő tanácselnök köszöntötte a város polgárait és a vendégeket. A városi rang elnyerése nagy elismerést, ugyanakkor nagy felelősséget is jelent —r mondta a tanácselnök, majd emlékeztetett arra, hogy Kunszentmiklós 1794-ben már mezővárosi címet kapott, de városi rangját 1872-ben elvesztette. Az utóbbi évtizedek fejlődése tette lehetővé, hogy az itt élők 117 esztendő után ismét városi polgároknak mondhassák magukat. Az új város ünneplő lakosait az Elnöki Tanács és a kormány nevében Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter köszöntötte. — Sok minden osztja meg ma az embereket, de abban, hogy a haza felvirágozzék, bizonyára az itt élők között is teljes az egyetértés — mondotta Derzsi András. — S vajon nem a szőkébb hazában kell-e ott élő emberek jelenét és jövőjét meghatározó kérdésekben mindenekelőtt egyetérteni ahhoz, hogy reális esélyünk legyen az országos dolgokbán való megegyezésre? — A várossá válás Kunszentmiklós esetében hosszú, tudatos, tervszerű munka eredménye — mutatott rá a miniszter, majd arról beszélt, hogy a városi rang tekintélyt, elismerést hoz a község számára. Ez nem csak a címnek szól, sokkal inkább annak a munkának és erőfeszítésnek a megbecsülését jelenti, ami az új minősítés mögött meghúzódik. Miután a miniszter átnyújtotta a ■ill' városi tanács elnökének a várossá nyilvánítást dokumentáló oklevelet, Komáromi Attila, a megyei pártbizottság titkára gratulált az új város polgárainak. Erőt, kitartást kívánt a kunszentmiklósiaknak az ünnepet követő, embert próbáló hétköznapokhoz. Bács-Kiskun megye városainak üdvözletét Oláh Pál, Kiskőrös tanácselnöke hozta el. Mint mondta, minden település igénye, vágya, hogy kisugárzó központ legyen. Kunszent- miklósnak ez sikerült, a településen élő és érte dolgozó emberek munkájának, összefogásának eredményeként. Szeretettel emlékezett meg szűkebb hazájáról, a Kiskunságról, s benne Kunszentmiklós nemes városáról Varga Domokos író, a település szülötte. — Mindannyian tudjuk — mondotta —, hogy a tanyasi emberek itt sohasem a faluba vagy a községbe, mindig a városba szekereztek. A kunszentmiklósiak pedig a városházára indultak, ha ügyes-bajos dolguk akadt. Ha pedig a nép ajkán így maradt meg, joggal mondhatjuk: nem elnyerte, hanem visszanyerte a városi rangot a település. S.B. MIHAIL GORBACSOV ÜDVÖZLETÉT KÜLDTE Párttá szerveződik a Magyar Demokrata Fórum Mozgalmi jelleggel párttá szerveződött a Magyar Demokrata Fórum, mert csak ily módon vehet részt a választásokon. Az MDF hét végi, első országos gyűlésén a 700 küldött hangsúlyozta: alapvetően az MSZMP-t támogatják. A leendő elnökség feladata lesz a párttá szerveződéshez szükséges programtervezetkidolgozása. A mozgalomnak jelenleg 13 200 tagja van. A létrehozandó tanácsadó kollégiumba a legkiválóbb magyar tudósokat vonják be. A küldöttek vasárnap döntöttek arról, hogy bár'az MDF-hez bárki csatlakodat, de funkcióra kizárólag azok választhatók, akik semmilyen más politikai pártnak nem tagjai. Az országos gyűlésen Csurka István közölte: Mihail Gorbacsov szovjet államfő válaszolt az MDF hozzá küldött-levelére és üzenetében üdvözölte a fórumot. A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényen megjelent Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai. A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi működésről, az MDF helyzetéről. Áz elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás. E szellemi mozgalom valójában politikai küzdőterep. Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idejen az MDF úgy jött létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta mar szó nélkül hagyni azt a gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával fenyegetett, s fenyeget még ma is. Bíró Zoltán kifejtette: elkerülh'etetlen, hogy az MDF amennyiben részt kíván venni a politikai életben — előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásokon. Az átmenet időszakára egy alkotmány ózó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán, mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi, alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. Lezsák Sándor a helyi szervezetek létrejöttéről, a taglétszám alakulásáról beszámolva határpontként jelölte meg a mostani tanácskozást. Mint mondotta: ezzel véget ért az úgynevezett hőskorszak, a mozgalom kezdeti időszakának fejezete lezárult. Az ideiglenes elnökség tagjainak felszólalása után megkezdődött a vita az MDF program- és alapszabály-tervezetéről, lehetőségeiről, feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon ) Volt román vezetők nyílt levele a BBC-ben Ceausescuhoz A Román Kommunista Párt hat vezető tagja nyílt levelet intézett Ceausescu elnökhöz. A párt vezetőjét és a Román Népköztársaság államfőjét a szocializmus lejáratásával és az ország gazdaságának tönkretételével vádolják. Az aláírók megállapítják, hogy a helsinki záródokumentum előírásainak megszegése miatt Románia teljesen elszigetelődött a nemzetközi közösségtől. Követelik az alkotmányos garanciák helyreállítását és felszólítják Ceausescu elnököt a falurombolási program feladására. „A németek, a magyarok és zsidók tömeges emigrálásának már a puszta ténye is tanúsílja, hogy a kényszerasszimilálás politikáját fel kell adni” — hangoztatják a levélírók. A BBC rádió világhírszolgálata pénteken este adott hirt először a levélről, majd szombaton ismertette a nyílt levelet, amelynek aláírói között van a Román Kommunista Párt Politikai Bizottságának két volt tagja, Gheorghe Apostol és Alexandra Birladcau, továbbá Cornel Manescu volt külügyminiszter. Aláírta a levelet Constantin Parvulescu, a Román Kommunista Párt egyik alapító tagja is. A BBC kelet-európai tudósítója szerint a most közzétett nyílt levél az eddigi legfajsúlyosabb támadás, amely Ceausescu elnököt valaha is érte azóta, hogy a hatvanas évek közepén a párt élére került. Gheorghe Apostol, a román szakszerve- .zeti szövetség egykori vezetője, az ötvenes évek közepén a párt első titkára is volt. Egy további aláíró, Silviu Brucan professzor, egy időben a Scinteia főszerkesztője, majd Románia ENSZ-nagykövete volt, aki a közelmúltban önállóan is tiltakozott a romániai elnyomás miatt. (Folytatás a 2. oldalon)
