Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 11. Csökken az állomány KSH-felmérés az állattenyésztésről J0& A kereskedő Pár esztendővel ezelőtt Csertő Gábor és családja Kunpeszérről Kecskemét- Szarkásba költözött. A kertes családi házak során egy félkész otthonban telepedtek le. Akkor ez a környék sem volt különb a hasonló korú lakónegyedektől : nem volt — és ma sincs — kiépített út, járda, egy kis üzlet, ahol a napicikkeket be lehetett volna szerezni. De ez utóbbi jellemző Csertőék érkezése után nem sokkal megszűnt. Az asszony, Ká- lózi Agnes ugyanis ízig-vérig kereskedő. így aztán nemigen bírta sokáig, hogy ne változtasson a helyzeten: vegyesbolt lett a garázsból. De, ha hű akarok lenni — és miért ne? — az ott lakók szóbeszédéhez, a háziasszonyok „kincstára" lett az alagsor. Az üzletbe nyitva feltűnő, hogy itt visszaköszönnek még az ismeretlennek is. A ki-bejövők legtöbbjét azonban név szerint szólítja az eladó, aki épp egy árjegyzéken próbál eligazodni: — Ki győzi már követni az állandó árváltozásokat?^— mondja. Közben a háziasszony szemével nézek szét. A friss kenyérhez vehetnék felvágottat, olcsó kolbászt, a kisebb hűtőből bármilyen tejterméket. Számtalan konzervféle is a polcokon. Odébb egy másikon tisztító- és mosószerek, testápolók, feltörlőruhák, olcsóbb WC-papír, alapvető irodaszerek: füzetek, tollak, ceruzák. Látom a «diópótlót, a fokhagymahalmazt, van fagyasztott baromiiáru, számos italféle. A sarokban söprű, kefe, légyirtó, fésű, meszelő. A felvágott ára is megkerült, Békési Ferencné a pénzét számolja. — Én naponta vásárolok. Minden van. Be nem megyek én a városba semmiért. Azt is mondhatom, Agneska hozzánk igazodik. Mikor mi kell, beszerzi. — És már az ajtóból visszafordulva mondja az asszony: tudja, menynyit számit, hogy itt köszönnek is az emberek. Csertőné pedig a soron következő kisfiút hamarjában figyelmezteti: — Biztosan a felállított tejeszacskók közül vetted ki. Tedd vissza, mert az folyik. Válassz másikat! ■ — Sűrűn nyitják az ajtót... — Csúcsidő jön, mert lassan a városban dolgozók is hazatérnek. Kitapasztaltam, hogy ki mikor ér rá, azért alakítottam így á nyitvatartási, hiszen fél négy előtt nemigen jönnének egyébként sem. Reggel nyolc óra tájt érkezik az első vevő. Délben? amikor bezárok, felrohanok a lakásba egy kis ebédet ösz- szecsapok. A féljem teherfuvarozó. A gyerek — amelyik épp itt nyafogott az iméfit — óvodáskorú. Sajnos, ma is a délutáni nyitás előtt ebédeltünk, este meg összemosogatok. Volt úgy, azt mondtam, abbahagyom, de másnapra kialudtam. Komótosan nyílik az ajtó. — Aggyon isten. Meggyüttem — veszi le sapkáját a pörge bajszú, nagycsizmás, hajlott hátú idős ember, Nagy József, aki — mint az eladó mondja szombaton általában csirkeaprólékot vesz, most kolbászt visz. — Egyedül? — fordulok a barátságos öreghez. — Özvegyen, két éve. Nincs gyerek se. A betonút-túlról jöttem, biciklivel. Nézze, mit teszek a szatyorba: oszt nem. elég a százas! Most emeltek 360-at. a nyugdíjon. Ez annyi, mintha' kalapot-emeltek véna. A portéka meg drágább. A háromezer-ötszázból néha egy asz- szonynak is kell fizetni nagytakarításért, -mosásért. — Szinte tudom, hogy ki mit szeretne venni — folytatja beszélgetésünket a 26 éves kereskedő. Mások itt a szoká- • sok, mint városon. A környékbeli tanyákról nem jöhetnek nap mint nap. Ók egyszerre megvesznek hat-hét kiló kenyeret, cukrot zsákkal, rizst is többet. Ősszel, amit lehet, bespejzolnak télre. c*«c. rr A — Akkor nagyjából ki tudja számolni, mikor mit szerezzen be. Apropó! Ki hozza az utánpótlást? — Legtöbbször magam. Csak a tejesek, a kenyeresek, meg a sörösök jönnek. Semmi gond a szállítókkal. Segítenek is. A húsárut Félegyházáról veszem, általában az olcsóbbakat: párizsit, főzőkolbászt, disznósajtot, virslit. Még ilyenkor nem nagyon fogy, hiszen errefelé szokás a tor. Ha több mindenért megyek, felkapcsolom az IZS-re CSEHSZLOVÁKIA • Békési Ferencné türelemmel várja, míg Csertő Gáborné eligazodik az árváltozások rengetegében. • Nagy József a betonút-túlról általában biciklivel érkezik. (Straszer András fotói) az utánfutót. Nem fog ki rajtam! — mondja mosolyogva, jogos, ám alig titkolt büszkeséggel. — Néha megkérnek, hogy hozzak ezt, azt. Ha kapok, miért ne? Itt például ez a cigarettapapír, rendelésre. Most meg vízkőoldó kellene. De hálásak is az emberek. Minden kitüntetésnél többet ér kedveskedésük. A múltkor egy asszony például almával kínált... — Milyen a forgalma? — A legerősebb a szeptember és a december. Évente úgy kétszázezer körüli. Nem könnyű összehordani. Az adminisztratív munkát egyébként Bö- röcz István nyugdíjas bácsi csinálja. Nagyon érti a dolgát, precíz ember. Az én karjaim nem is bírnák annyira a ceruzát. De azért mégis azt szeretném, ha egyszer egy igazi boltot tudnánk építeni! Nem olyan itt, mint városon. Nézze! Ott jön Gáborka, a Papszék- dűlőről, a család anyagbeszerzője ... Pulai Sára A mezőgazdasági terület adta lehetőséggel nem él kellőképpen a hazai állattartás, a teljesítmény elmarad az európai átlagtól; az állatállomány IS éve folyamatosan csökken 9 ezek a főbb megállapításai a Központi Statisztikai Hivatal felmérésének, amelyet az „Állattenyésztésünk nemzetközi összehasonlításban” című kiadványban tett közzé. Az egységnyi mezőgazdasági területre jutó állatállomány Európában Hollandiában a legmagasabb. Itt száz hektár mezőgazdasági területre 322 állat jut; Magyarország ebben az összehasonlításban — 54 haszonállattal — a 14. helyen áll. A fejlett állattartó országokon kívül megelőz bennünket Norvégia, Finnország és Csehszlovákia is. Az állattenyésztés intenzitását tekintve hazánk a középmezőnyben helyezkedik el: egy hektárnyi mezőgazda- sági területen S00 dollár körüli értékű állati terméket állítunk elő, hasonlóan Franciaországhoz, Angliához, Írországhoz, Finnországhoz, Svédországhoz és Olaszországhoz. Az állattenyésztés szerkezetére Európában két ország — Görögország és SZOVJETUNIÓ Banksegítség szövetkezeteknek A félig elfelejtett bádogos- ;és burkolószakmák „újraélesztésére” született nemrég döntés a Dnyepropetrovszk- ban működő Progresz ipari szövetkezetnél. A szövetkezet műszaki lehetőségeit, illetve a szolgáltatásaikra mutatkozó hefyi keresletet tanulmányozva a Szovjetunió lakásépítési szociális bankjának helyi fiókja hitelt nyújtott a Progresznek a termelés bővítésére. Kapcsolataik szerződéses alapon alakultak ki; a bank tanácsokat ad arra, hogy hová érdemesebb befektetni az általa kölcsönzött pénzt, milyen technológiákat és berendezéseket célszerűbb beszerezni és milyen területeken érdemes bővíteni a nyersanyagbázist. Más szövetkezetek is kaptak segítséget. A lakáscserék lebonyolítására létrehozott Abiko szövetkezet például nagy kapacitású számítástechnikai eszközöket vásárolt, míg számos építőipari szövetkezet tehergépkocsikat és jó minőségű javítási munkáknál használható gépeket szerzett be bankhitelből — mindez javította e cégek munkájának minőségét és versenyképességét. A fentiek eredményeként Dnyepropet- rovszkban ma már nem okoz problém- mát a gyors és jó minőségű lakásfelújítás vagy garázsépítés sőt, még a nagytatarozás sem. Reformok az idegenforgalomban Csehszlovákiában, mely a 39 nemzetközileg is elismert idegenforgalmi látványosságból a tengeren kívül mindegyikkel rendelkezik, a külföldi idegenforgalmat, mint exportágazatot csupán most kezdik értékelni. Az idegenforgalom a szocialista országokba irányuló export-' ból 4,4 százalékkal, a nem szocialista exportból 2,2 százalékkal részesedik. Ez pedig kevés! A népgazdaság átalakítása ezt a területet sem kerülte el és így itt is megtört a jég. A külföldi I turisták érdeklődése Csehszlovákia, elsősorban a főváros iránt, nem kerülte el az idegenforgalmi iparban nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező társaságok figyelmét. Nyugati cégekkel megalakítottak az első közös vállalatokat is, melyektől a beutazó turizmus fellendülését váiják. A máris érzékelhető változások jegyeként például 1988-ban Prágában megnyitották az új Fórum Szállodát. Aláírtak a szerződést az első közös vállalat alapításáról a Csedok utazási iroda és az osztrák WARIMPEX cég között. A BALNEA utazási iroda is, mely Csehország fürdőibe szervez utakat, ugyanezzel az osztrák céggel alapította meg a BALNEX közös vállalatot. Ennek feladata lesz a nyugat-csehországi fürdővárosok, elsősorban Karlovy Vary fokozatos rekonstrukciója és modernizálása, hiszen a város nevezetességeivel a világ élvonalába való visszatérésre számít. Más egyéb vállalkozások eredményeképpen Prága 1992-ig mintegy 3500 szállodai hellyel gazdagszik majd. De nem csupán a szálláshelyek számának növeléséről van szó. A vendéglá• Európa építészeti kincstára — Prága. tás is, melynek Csehszlovákiában sokéves hagyományai vannak, szolgáltatásai színvonalának növelésére törekszik. Növelik az éttermek, kávéházak és borozók nyitvatartási idejét, szaporodnak a gyorsfalatozók. De nem maradnak le a többi szolgáltatások sem. Ezek közé tartozik a csehszlovák vízumok gyors kiadása a kijelölt határátkelőhelyeken, a tranzitvízumok 24 helyett 48 órára történő kiadása, vagy a vámkezelés gyorsítása. A gazdasági reform hatására a csehszlovák utazási irodák sokkal érdekeltebbék lesznek a devizabevételekben. Ennek egyharmadát saját szükségleteik fedezésére tarthatják meg. Minélnagyobb lesz ez az arány, annál nagyobb tér nyílik saját vállalkozásaikra. Az átalakítás fokozatosai! eléri a kereskedelmi hálózatot is. Nem csupán az üzletek berendezése és külseje változik, hanem a turistaközpontokban struktúrájuk is úgy, hogy jobban megfeleljen a látogatók igényelnek. Ma már biztos, hogy 1989- ben Csehszlovákiában a külföldi látogatók számára biztosított feltételek érezhetően jobbak lesznek, mint tavaly. (Orbis—MTI-Press) Magyarország — kivételével a szarvas- marha túlsúlya jellemző, ezután általában a sertés kpvetkezik. Görögországban a baromfi-, Magyarországon pedig a sertéstartás a legnagyobb részarányt kitevő állattenyésztési ágazat. Összességében állatállományunk több mint fele sertés és baromfi, az állati termékeknek pedig kétharmadát adja ez a két állatfaj, ami Európában a legnagyobb ilyen arány. Európában a tejtermelés színvonala az egy tehénre jutó hozam alapján Dániában a legmagasabb. Hazai állami gazdaságaink átlaga megfelel a dániainak, megközelíti az évi 5000 kilogrammot. Az országos átlag azonban 20 százalékkal elmarad az élenjáró országokétól. A tojástermelés ugyancsak Dániában a legjobb, s e téren Magyarország csupán a 17. helyen áll, mindössze Lengyelországot és Görögországot előzve meg az európai államok közül. A baromfihús-termelés viszont számottevő, amit az is mutat, hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb baromfihús-exportőre. * Állati termékekből az egy lakosra jutó éviv termelés ’ Magyarországon meghaladja a 300 dollárt, ami igen jó teljesítmény. Csak három ország ér el Európában ennél jobb eredményt: Írország, Dánia és Hollandia. Az egy lakosra jutó.baromfihús-, tojás- és ser- téshús-termelés alapján Magyarország az első, második, illetve harmadik helyen áll. Marhahús- és juhhús-, valamint tej- és gyapjútermelésünket tekintve viszont hátrább vagyunk az európai országok sorában. A külkereskedelmi forgalom egyenlege állati termékekből hazánkban — a gyapjú kivételével — pozitív. A juhhúsnak kereken 90, a marha- és baromfihúsnak 40, a sertéshúsnak 25, a tojásnak 5 százalékát exportra termelik a gazdaságok. Marha- és baromfihúskivitelünk az utóbbi 20 évben, sertéshús-kivitelünk pedig az elmúlt tíz évben dinamikusan emelkedett. A kivitel további növekedését és a belföldi fogyasztás szinten tartását — statisztikusok megállapítása szerint — az állatállomány csökkenésének a megállítása, a szaporulati arány emelése, a szarvas- marhánál pedig a vágási súly növelése biztosíthatja. HAZUNK TAJA ELÁRVULT TANYA, KIÜRÜLT ISTÁLLÓK Miért panaszkodik Hunyadi Mihály Hunyadi Mihály jeles gazda hírében áll Kalocsa környékén. Talán egy évtizede sincs, hogy komoly farmot épített Kisfoktőn. Ám akkor még jobban mentek a dolgok. Volt keletje a malacnak, a takarmány ára sem szökött az égig. No még az állam dotálta a kistermelőt, kamatmentes hitellel segítette, az anyakocát kölcsönre vehette. Mostanság Hunyadi Mihály azt mondja: felszámolja az állományt, bár nehezen válik meg kedvenc állataitól. Feledni akaija az évtizedes vesződséget, a kora hajnali keléseket, a dolgos ünnepeket, az átvirrasztott éjszakákat. víMÍAz ellentmondások korát éljük — panaszkodik —. Ami ma még igaz, holnapra már nem. A hitelmegszorításokkal, a kedvezmények megvonásával a kormányzat érdekeink ellen cselekszik. Nem kell különösebb matematikai felkészültség, hogy kiszámoljuk: akár a hizlalás, akár a malacoztatás haszna árnyéka a korábbinak. Arról nem is beszélve, hogy a mostani fajták sokkal igényesebbek, érzékenyebbek, idegesebbek, a takarmányok rossz minőségéről nem is beszélve. Ezek arra kényszerítenek, hogy foltos vagy fekete sertést tartsunk. Csakhogy a színes hízó kilója kevesebb. De ha a húsboltba megyek, mint vásárló, ott egyformák az árak. A hentes nem írja ki, hogy ez fekete sertés volt, ennyivel olcsóbb kilója. — Az átvételi súlynál is vannak kötöttségek. A 125 kiló fölötti hízóért súlyos százalékkal kevesebb jár darabonként. Mindegy, hogy kinek a hibájából haladta meg a súlyhatárt az állat. A termelési szerződések csak olyan „játékszerződések”, s á megállapodásnak nincs kötelező ereje. Hunyadi Mihály főfoglalkozásban a Kalocsai Állami Gazdaság háztáji ag- ronómusa, éppen a kistermelői sertéshizlalást koordinálja. Tehát van tapasztalata, ismeri az állapotokat a „barrikád” túlsó oldalán is. — A sertéstartók szívós emberek, ha egyszer item sikerül, összeszoritják fogukat, kezdenek mindent elölről. Lemondanak üdülésről, nem öltöznek ünneplőbe; hanem megfogják a szerszám nyelét, mázsákat emelgetnek munkaidő előtt, után, húsvétkor, május elsején — mindegy —. De falugyűlésen vagy a kistenyésztők összejövetelén ott vannak, fülelnek, érdeklődnek. Üresednek az ólak soijában. Nemcsak nálam, máshol is. Egymást érik a kocaszállítmányok, rohamosan csökken az állomány. Alulfizetés határán táncol a vállalkozás. Múltkoriban lemosattam a szervizben a Trabantomat, 140 forintba került. Az utóbbi hízófalkámoil ennyi haszon maradt darabonként. Miféle fordított értékarányok ezek? Vagy álljak be kocsimosónak? Zs. K. I. Kistermelők akadémiája Ebben a hónapban tartják a kistermelők téli akadémiájának idei utolsó előadásait. Baján, a HNF-székház lesz a helyszíne március 13-án 17 órakor a gyümölcsfák metszéséről szóló előadásnak, amelyet Sugár János, a Bereczki Máté Szakközépiskola tanára tart. Március 14-én 17 órakor Kiskunhalason a HNF-székházban találkozhátnak Pfenning Gyula nyugalmazott főkertésszel, aki a korszerű gyü: mölcstermesztés tudnivalóiról szól azoknak, akik a halasi homokon foglalkoznak ezzel. Kalocsán a Művelődési Központban március 28-án 17 órakor Gedai László a Zöldért osztályvezetője beszél a kisárutermelők részvételéről a város és a vonzás- körzet zöldség- és gyümölcsellátásában. Kerti munkák A házikertben még vethetjük a zöldborsót, de most már csak a rövid tenyészidejű fajtákat. A korai és a kései sárgarépa, petrezselyem, a hónapos és a nyári retek magja is most kerüljön földbe. A helybevetett fejes saláta sortávolsága 25—30 centiméter, a sóskáé, spenóté szintén 25 centiméter legyen. Esedékes a fejes káposzta-palánták kiültetése 50 x 30 centiméteres kötésben és a tűzdelés nélküli karfiolpalántáké 5(Lx 40 centiméteresben. Telepítsük a ribiszke, a köszméte, a szeder és a málna bokrait. Az utóbbi egy betegségére hívjuk fel a figyelmet. Nagy károkat okoz ébben a növényben a didimellás pusztulás (Didymella ap- lanata), amelynek kártételét egy kicsit nagyobb figyelemmel, gondoskodással csökkenthetjük, megelőzhetjük. A károkozó gomba támadásának biztos jele a nyáron, amikor a levéllemez az erezet között megbámul, a hajtások héján kékes és pirosás foltok jelennek meg. A fertőzött héj rétegekben hámlik le, a vesszők elszáradnak, a beteg tövek elpusztulnak. Tehát az, idős, elszáradt vesszőket évről évre vágjuk ki és égessük el. A talaj fellazításával a vízháztartás egyensúlyát őrizzük meg. Előnyös a szalmával, trágyával, fűvel végzett takarás. A réztartalmú készítmények használata a tenyészidő kezdeti szakaszában kedvező. A gyümölcsfák metszése után végezzük el a télvégi lemosó permetezést, ha szakszerűen, gondosan csináljuk, később kevesebb permetezésre kell sort kerítenünk. Most már mindenütt fejezzük be a szölőnyitást, utána fogjunk hozzá a metszéshez is. >
