Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 11. Csökken az állomány KSH-felmérés az állattenyésztésről J0& A kereskedő Pár esztendővel ezelőtt Csertő Gábor és családja Kunpeszérről Kecskemét- Szarkásba költözött. A kertes családi házak során egy félkész otthonban tele­pedtek le. Akkor ez a környék sem volt különb a hasonló korú lakónegyedek­től : nem volt — és ma sincs — kiépített út, járda, egy kis üzlet, ahol a napicik­keket be lehetett volna szerezni. De ez utóbbi jellemző Csertőék érkezése után nem sokkal megszűnt. Az asszony, Ká- lózi Agnes ugyanis ízig-vérig kereske­dő. így aztán nemigen bírta sokáig, hogy ne változtasson a helyzeten: ve­gyesbolt lett a garázsból. De, ha hű akarok lenni — és miért ne? — az ott lakók szóbeszédéhez, a háziasszonyok „kincstára" lett az alagsor. Az üzletbe nyitva feltűnő, hogy itt visszaköszönnek még az ismeretlennek is. A ki-bejövők legtöbbjét azonban név szerint szólítja az eladó, aki épp egy árjegyzéken próbál eligazodni: — Ki győzi már követni az állandó árváltozásokat?^— mondja. Közben a háziasszony szemével né­zek szét. A friss kenyérhez vehetnék felvágottat, olcsó kolbászt, a kisebb hűtőből bármilyen tejterméket. Szám­talan konzervféle is a polcokon. Odébb egy másikon tisztító- és mosószerek, testápolók, feltörlőruhák, olcsóbb WC-papír, alapvető irodaszerek: füze­tek, tollak, ceruzák. Látom a «diópót­lót, a fokhagymahalmazt, van fagyasz­tott baromiiáru, számos italféle. A sa­rokban söprű, kefe, légyirtó, fésű, me­szelő. A felvágott ára is megkerült, Békési Ferencné a pénzét számolja. — Én naponta vásárolok. Minden van. Be nem megyek én a városba sem­miért. Azt is mondhatom, Agneska hozzánk igazodik. Mikor mi kell, be­szerzi. — És már az ajtóból visszafor­dulva mondja az asszony: tudja, meny­nyit számit, hogy itt köszönnek is az emberek. Csertőné pedig a soron következő kisfiút hamarjában figyelmezteti: — Biztosan a felállított tejeszacskók közül vetted ki. Tedd vissza, mert az folyik. Válassz másikat! ■ — Sűrűn nyitják az ajtót... — Csúcsidő jön, mert lassan a város­ban dolgozók is hazatérnek. Kitapasz­taltam, hogy ki mikor ér rá, azért alakí­tottam így á nyitvatartási, hiszen fél négy előtt nemigen jönnének egyébként sem. Reggel nyolc óra tájt érkezik az első vevő. Délben? amikor bezárok, fel­rohanok a lakásba egy kis ebédet ösz- szecsapok. A féljem teherfuvarozó. A gyerek — amelyik épp itt nyafogott az iméfit — óvodáskorú. Sajnos, ma is a délutáni nyitás előtt ebédeltünk, este meg összemosogatok. Volt úgy, azt mondtam, abbahagyom, de másnapra kialudtam. Komótosan nyílik az ajtó. — Aggyon isten. Meggyüttem — ve­szi le sapkáját a pörge bajszú, nagycsiz­más, hajlott hátú idős ember, Nagy József, aki — mint az eladó mondja szombaton általában csirkeaprólé­kot vesz, most kolbászt visz. — Egyedül? — fordulok a barátsá­gos öreghez. — Özvegyen, két éve. Nincs gyerek se. A betonút-túlról jöttem, biciklivel. Nézze, mit teszek a szatyorba: oszt nem. elég a százas! Most emeltek 360-at. a nyugdíjon. Ez annyi, mintha' kalapot-emeltek véna. A portéka meg drágább. A háromezer-ötszázból néha egy asz- szonynak is kell fizetni nagytakarítá­sért, -mosásért. — Szinte tudom, hogy ki mit szeret­ne venni — folytatja beszélgetésünket a 26 éves kereskedő. Mások itt a szoká- • sok, mint városon. A környékbeli ta­nyákról nem jöhetnek nap mint nap. Ók egyszerre megvesznek hat-hét kiló kenyeret, cukrot zsákkal, rizst is töb­bet. Ősszel, amit lehet, bespejzolnak télre. c*«c. rr A — Akkor nagyjából ki tudja számol­ni, mikor mit szerezzen be. Apropó! Ki hozza az utánpótlást? — Legtöbbször magam. Csak a teje­sek, a kenyeresek, meg a sörösök jön­nek. Semmi gond a szállítókkal. Segíte­nek is. A húsárut Félegyházáról ve­szem, általában az olcsóbbakat: pári­zsit, főzőkolbászt, disznósajtot, virslit. Még ilyenkor nem nagyon fogy, hiszen errefelé szokás a tor. Ha több minde­nért megyek, felkapcsolom az IZS-re CSEHSZLOVÁKIA • Békési Ferencné türelemmel várja, míg Csertő Gáborné eligazodik az árvál­tozások rengetegében. • Nagy József a betonút-túlról általá­ban biciklivel érkezik. (Straszer András fotói) az utánfutót. Nem fog ki rajtam! — mondja mosolyogva, jogos, ám alig tit­kolt büszkeséggel. — Néha megkérnek, hogy hozzak ezt, azt. Ha kapok, miért ne? Itt például ez a cigarettapapír, ren­delésre. Most meg vízkőoldó kellene. De hálásak is az emberek. Minden ki­tüntetésnél többet ér kedveskedésük. A múltkor egy asszony például almával kínált... — Milyen a forgalma? — A legerősebb a szeptember és a december. Évente úgy kétszázezer kö­rüli. Nem könnyű összehordani. Az adminisztratív munkát egyébként Bö- röcz István nyugdíjas bácsi csinálja. Nagyon érti a dolgát, precíz ember. Az én karjaim nem is bírnák annyira a ceruzát. De azért mégis azt szeretném, ha egyszer egy igazi boltot tudnánk építeni! Nem olyan itt, mint városon. Nézze! Ott jön Gáborka, a Papszék- dűlőről, a család anyagbeszerzője ... Pulai Sára A mezőgazdasági terület adta lehe­tőséggel nem él kellőképpen a hazai állattartás, a teljesítmény elmarad az európai átlagtól; az állatállomány IS éve folyamatosan csökken 9 ezek a főbb megállapításai a Központi Sta­tisztikai Hivatal felmérésének, amelyet az „Állattenyésztésünk nemzetközi összehasonlításban” című kiadvány­ban tett közzé. Az egységnyi mezőgazdasági terület­re jutó állatállomány Európában Hol­landiában a legmagasabb. Itt száz hek­tár mezőgazdasági területre 322 állat jut; Magyarország ebben az összeha­sonlításban — 54 haszonállattal — a 14. helyen áll. A fejlett állattartó orszá­gokon kívül megelőz bennünket Nor­végia, Finnország és Csehszlovákia is. Az állattenyésztés intenzitását tekintve hazánk a középmezőnyben helyezke­dik el: egy hektárnyi mezőgazda- sági területen S00 dollár körüli értékű állati terméket állítunk elő, hasonlóan Franciaországhoz, Angliához, Íror­szághoz, Finnországhoz, Svédország­hoz és Olaszországhoz. Az állattenyésztés szerkezetére Eu­rópában két ország — Görögország és SZOVJETUNIÓ Bank­segítség szövet­kezeteknek A félig elfelejtett bádogos- ;és burko­lószakmák „újraélesztésére” született nemrég döntés a Dnyepropetrovszk- ban működő Progresz ipari szövetke­zetnél. A szövetkezet műszaki lehetősé­geit, illetve a szolgáltatásaikra mutat­kozó hefyi keresletet tanulmányozva a Szovjetunió lakásépítési szociális bank­jának helyi fiókja hitelt nyújtott a Progresznek a termelés bővítésére. Kapcsolataik szerződéses alapon ala­kultak ki; a bank tanácsokat ad arra, hogy hová érdemesebb befektetni az általa kölcsönzött pénzt, milyen tech­nológiákat és berendezéseket célsze­rűbb beszerezni és milyen területeken érdemes bővíteni a nyersanyagbázist. Más szövetkezetek is kaptak segítsé­get. A lakáscserék lebonyolítására lét­rehozott Abiko szövetkezet például nagy kapacitású számítástechnikai esz­közöket vásárolt, míg számos építőipa­ri szövetkezet tehergépkocsikat és jó minőségű javítási munkáknál használ­ható gépeket szerzett be bankhitelből — mindez javította e cégek munkájá­nak minőségét és versenyképességét. A fentiek eredményeként Dnyepropet- rovszkban ma már nem okoz problém- mát a gyors és jó minőségű lakásfelújí­tás vagy garázsépítés sőt, még a nagy­tatarozás sem. Reformok az idegenforgalomban Csehszlovákiában, mely a 39 nemzet­közileg is elismert idegenforgalmi látvá­nyosságból a tengeren kívül mindegyik­kel rendelkezik, a külföldi idegenforgal­mat, mint exportágazatot csupán most kezdik értékelni. Az idegenforgalom a szocialista országokba irányuló export-' ból 4,4 százalékkal, a nem szocialista ex­portból 2,2 százalékkal részesedik. Ez pedig kevés! A népgazdaság átalakítása ezt a terü­letet sem kerülte el és így itt is megtört a jég. A külföldi I turisták érdeklődése Csehszlovákia, elsősorban a főváros iránt, nem kerülte el az idegenforgalmi iparban nagy nemzetközi tapasztala­tokkal rendelkező társaságok figyelmét. Nyugati cégekkel megalakítottak az el­ső közös vállalatokat is, melyektől a be­utazó turizmus fellendülését váiják. A máris érzékelhető változások jegye­ként például 1988-ban Prágában meg­nyitották az új Fórum Szállodát. Aláír­tak a szerződést az első közös vállalat alapításáról a Csedok utazási iroda és az osztrák WARIMPEX cég között. A BALNEA utazási iroda is, mely Cseh­ország fürdőibe szervez utakat, ugya­nezzel az osztrák céggel alapította meg a BALNEX közös vállalatot. Ennek fel­adata lesz a nyugat-csehországi fürdő­városok, elsősorban Karlovy Vary fo­kozatos rekonstrukciója és modernizá­lása, hiszen a város nevezetességeivel a világ élvonalába való visszatérésre szá­mít. Más egyéb vállalkozások eredmé­nyeképpen Prága 1992-ig mintegy 3500 szállodai hellyel gazdagszik majd. De nem csupán a szálláshelyek szá­mának növeléséről van szó. A vendéglá­• Európa építészeti kincstára — Prága. tás is, melynek Csehszlovákiában sok­éves hagyományai vannak, szolgáltatá­sai színvonalának növelésére törekszik. Növelik az éttermek, kávéházak és bo­rozók nyitvatartási idejét, szaporodnak a gyorsfalatozók. De nem maradnak le a többi szolgáltatások sem. Ezek közé tar­tozik a csehszlovák vízumok gyors kia­dása a kijelölt határátkelőhelyeken, a tranzitvízumok 24 helyett 48 órára tör­ténő kiadása, vagy a vámkezelés gyorsí­tása. A gazdasági reform hatására a csehsz­lovák utazási irodák sokkal érdekelteb­bék lesznek a devizabevételekben. En­nek egyharmadát saját szükségleteik fe­dezésére tarthatják meg. Minélnagyobb lesz ez az arány, annál nagyobb tér nyílik saját vállalkozásaikra. Az átalakítás fo­kozatosai! eléri a kereskedelmi hálóza­tot is. Nem csupán az üzletek berendezé­se és külseje változik, hanem a turista­központokban struktúrájuk is úgy, hogy jobban megfeleljen a látogatók igényelnek. Ma már biztos, hogy 1989- ben Csehszlovákiában a külföldi látoga­tók számára biztosított feltételek érez­hetően jobbak lesznek, mint tavaly. (Orbis—MTI-Press) Magyarország — kivételével a szarvas- marha túlsúlya jellemző, ezután általá­ban a sertés kpvetkezik. Görögország­ban a baromfi-, Magyarországon pedig a sertéstartás a legnagyobb részarányt kitevő állattenyésztési ágazat. Összes­ségében állatállományunk több mint fele sertés és baromfi, az állati termé­keknek pedig kétharmadát adja ez a két állatfaj, ami Európában a legna­gyobb ilyen arány. Európában a tejtermelés színvonala az egy tehénre jutó hozam alapján Dá­niában a legmagasabb. Hazai állami gazdaságaink átlaga megfelel a dániai­nak, megközelíti az évi 5000 kilogram­mot. Az országos átlag azonban 20 szá­zalékkal elmarad az élenjáró országo­kétól. A tojástermelés ugyancsak Dáni­ában a legjobb, s e téren Magyarország csupán a 17. helyen áll, mindössze Len­gyelországot és Görögországot előzve meg az európai államok közül. A ba­romfihús-termelés viszont számottevő, amit az is mutat, hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb barom­fihús-exportőre. * Állati termékekből az egy lakosra jutó éviv termelés ’ Magyarországon meghaladja a 300 dollárt, ami igen jó teljesítmény. Csak három ország ér el Európában ennél jobb eredményt: Írország, Dánia és Hollandia. Az egy lakosra jutó.baromfihús-, tojás- és ser- téshús-termelés alapján Magyarország az első, második, illetve harmadik he­lyen áll. Marhahús- és juhhús-, vala­mint tej- és gyapjútermelésünket te­kintve viszont hátrább vagyunk az eu­rópai országok sorában. A külkereskedelmi forgalom egyen­lege állati termékekből hazánkban — a gyapjú kivételével — pozitív. A juh­húsnak kereken 90, a marha- és barom­fihúsnak 40, a sertéshúsnak 25, a tojás­nak 5 százalékát exportra termelik a gazdaságok. Marha- és baromfihús­kivitelünk az utóbbi 20 évben, sertés­hús-kivitelünk pedig az elmúlt tíz év­ben dinamikusan emelkedett. A kivitel további növekedését és a belföldi fo­gyasztás szinten tartását — statisztiku­sok megállapítása szerint — az állatál­lomány csökkenésének a megállítása, a szaporulati arány emelése, a szarvas- marhánál pedig a vágási súly növelése biztosíthatja. HAZUNK TAJA ELÁRVULT TANYA, KIÜRÜLT ISTÁLLÓK Miért panaszkodik Hunyadi Mihály Hunyadi Mihály jeles gazda hírében áll Kalocsa környékén. Talán egy évti­zede sincs, hogy komoly farmot épített Kisfoktőn. Ám akkor még jobban mentek a dolgok. Volt keletje a malac­nak, a takarmány ára sem szökött az égig. No még az állam dotálta a kister­melőt, kamatmentes hitellel segítette, az anyakocát kölcsönre vehette. Mos­tanság Hunyadi Mihály azt mondja: felszámolja az állományt, bár nehezen válik meg kedvenc állataitól. Feledni akaija az évtizedes vesződséget, a kora hajnali keléseket, a dolgos ünnepeket, az átvirrasztott éjszakákat. víMÍAz ellentmondások korát éljük — panaszkodik —. Ami ma még igaz, holnapra már nem. A hitelmegszorítá­sokkal, a kedvezmények megvonásával a kormányzat érdekeink ellen cselek­szik. Nem kell különösebb matemati­kai felkészültség, hogy kiszámoljuk: akár a hizlalás, akár a malacoztatás haszna árnyéka a korábbinak. Arról nem is beszélve, hogy a mostani fajták sokkal igényesebbek, érzékenyebbek, idegesebbek, a takarmányok rossz mi­nőségéről nem is beszélve. Ezek arra kényszerítenek, hogy foltos vagy fekete sertést tartsunk. Csakhogy a színes hí­zó kilója kevesebb. De ha a húsboltba megyek, mint vásárló, ott egyformák az árak. A hentes nem írja ki, hogy ez fekete sertés volt, ennyivel olcsóbb ki­lója. — Az átvételi súlynál is vannak kö­töttségek. A 125 kiló fölötti hízóért súlyos százalékkal kevesebb jár dara­bonként. Mindegy, hogy kinek a hibá­jából haladta meg a súlyhatárt az állat. A termelési szerződések csak olyan „já­tékszerződések”, s á megállapodásnak nincs kötelező ereje. Hunyadi Mihály főfoglalkozásban a Kalocsai Állami Gazdaság háztáji ag- ronómusa, éppen a kistermelői sertés­hizlalást koordinálja. Tehát van ta­pasztalata, ismeri az állapotokat a „barrikád” túlsó oldalán is. — A sertéstartók szívós emberek, ha egyszer item sikerül, összeszoritják fo­gukat, kezdenek mindent elölről. Le­mondanak üdülésről, nem öltöznek ünneplőbe; hanem megfogják a szer­szám nyelét, mázsákat emelgetnek munkaidő előtt, után, húsvétkor, má­jus elsején — mindegy —. De falugyű­lésen vagy a kistenyésztők összejövete­lén ott vannak, fülelnek, érdeklődnek. Üresednek az ólak soijában. Nemcsak nálam, máshol is. Egymást érik a koca­szállítmányok, rohamosan csökken az állomány. Alulfizetés határán táncol a vállalkozás. Múltkoriban lemosattam a szervizben a Trabantomat, 140 fo­rintba került. Az utóbbi hízófalkámoil ennyi haszon maradt darabonként. Miféle fordított értékarányok ezek? Vagy álljak be kocsimosónak? Zs. K. I. Kistermelők akadémiája Ebben a hónapban tartják a kistermelők téli akadémiájának idei utolsó előadá­sait. Baján, a HNF-székház lesz a helyszíne március 13-án 17 órakor a gyümölcs­fák metszéséről szóló előadásnak, amelyet Sugár János, a Bereczki Máté Szakkö­zépiskola tanára tart. Március 14-én 17 órakor Kiskunhalason a HNF-székházban találkozhátnak Pfenning Gyula nyugalmazott főkertésszel, aki a korszerű gyü: mölcstermesztés tudnivalóiról szól azoknak, akik a halasi homokon foglalkoznak ezzel. Kalocsán a Művelődési Központban március 28-án 17 órakor Gedai László a Zöldért osztályvezetője beszél a kisárutermelők részvételéről a város és a vonzás- körzet zöldség- és gyümölcsellátásában. Kerti munkák A házikertben még vethetjük a zöld­borsót, de most már csak a rövid te­nyészidejű fajtákat. A korai és a kései sárgarépa, petrezselyem, a hónapos és a nyári retek magja is most kerüljön földbe. A helybevetett fejes saláta sor­távolsága 25—30 centiméter, a sóskáé, spenóté szintén 25 centiméter legyen. Esedékes a fejes káposzta-palánták ki­ültetése 50 x 30 centiméteres kötésben és a tűzdelés nélküli karfiolpalántáké 5(Lx 40 centiméteresben. Telepítsük a ribiszke, a köszméte, a szeder és a málna bokrait. Az utóbbi egy betegségére hívjuk fel a figyelmet. Nagy károkat okoz ébben a növényben a didimellás pusztulás (Didymella ap- lanata), amelynek kártételét egy kicsit nagyobb figyelemmel, gondoskodással csökkenthetjük, megelőzhetjük. A kár­okozó gomba támadásának biztos jele a nyáron, amikor a levéllemez az erezet között megbámul, a hajtások héján ké­kes és pirosás foltok jelennek meg. A fertőzött héj rétegekben hámlik le, a vesszők elszáradnak, a beteg tövek el­pusztulnak. Tehát az, idős, elszáradt vesszőket évről évre vágjuk ki és éges­sük el. A talaj fellazításával a vízház­tartás egyensúlyát őrizzük meg. Elő­nyös a szalmával, trágyával, fűvel vég­zett takarás. A réztartalmú készítmé­nyek használata a tenyészidő kezdeti szakaszában kedvező. A gyümölcsfák metszése után végez­zük el a télvégi lemosó permetezést, ha szakszerűen, gondosan csináljuk, ké­sőbb kevesebb permetezésre kell sort kerítenünk. Most már mindenütt fejez­zük be a szölőnyitást, utána fogjunk hozzá a metszéshez is. >

Next

/
Thumbnails
Contents