Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11. • PETŐFI NEPE • 3 tesen kívánja. Összességében tehát a javasolt szabályozás megfelelően tük­rözi a. szabályozott Viszonyok ellent­mondásos jellegét. A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz hasonló hord­erejű szabály az egyeztetési eljárás be­vezetése. A jelenlegi szabályozás kime­rítően rendezi az úgynevezett jogviták elbírálásának rendjét, tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését, ame­lyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó. Hatályos szabályaink között viszont még csak utalást sem találunk az ezen kívüleső, többnyire a dolgozók nagyobb cso­portját érintő konfliktusok feloldására. E konfliktusokat — a nemzetközi gya­korlatban is meghonosodott kifejezés­sel élve — érdekvitának szokták nevez­ni, s főként a nyugati országokban fel­oldásukra a gyakorlat' számos intéz­ményt, technikát alakított ki. A javas- latbarf megfogalmazott egyeztetési el­járás kezdeti lépés a jelzett hiány meg­szüntetéséhez. Az érdekegyeztetés témakörében még két szabályra hívom fel a tisztelt képviselők figyelmét. A dolgozóknak a vezetésben való részvételét illetően a jelenlegi szabályokat veszi át a tervezet, a jogalkotási törvényre /tekintettel azonban mellőzi az alacsonyabb szintű szabályozást. Itt említem meg: több képviselői javaslatként megfogalmazó­dott az, hogy a gazdásági társaságok esetében is valamifajta véleményezési jogot biztosítani kell a gazdasági társa­ságokban részt vevő dolgozóknak. En­nek megfelelően kezdeményezem, hogy a jogszabályban a 30 főnél több főfog­lalkozású gazdasági társaságokra vo­natkozzanak a korább^ szabályozás-’ ban is megfogalmazott véleményezési jogosítványok. Vitatott az a bekezdés, amely arra az esetre ad eligazítást, ha a munkáltató­nál több szakszervezet működik és ezek nem egységesen lépnek fel.' Dön­tést igénylő kérdés ugyanis az, hogy ezek közül melyik gyakorolhatja azo­kat a jogokat, amelyekkel jellegüknél fogva e szakszervezetek külön-külön nem élhetnek, mint például a kollektív szerződéskötés vagy a döntés joga. A vitatott rendelkezés ilyen esetben, a külföldön mindenütt elfogadott gya­korlattal egyezően, a legnagyobb tag­létszámú szakszervezetet részesíti előnyben. Hangsúlyozom, hogy e ja­vaslat nem kívánta korlátozni a szak- szervezeti pluralizmust. A főállású munkaviszony védelme A jelenlegi szabályozás a főállású munkaviszony védelmét tékinti alapve­tő feladatának. Ennek érdekében olyan korlátokat határoz meg, amelyek széles körű beleszólási jogot biztosítanak a főállás szerinti munkáltató részére úgy, hogy e munkáltatói joggyakorlással szemben a jogorvoslatot is kizárja. A hatályos szabályozás e koncepcióját és módszerét a javaslat nem veszi át, mert a tiltások és a korlátozások bo­nyolult rendszere több feszültség forrá­sává vált. Részben korlátozta a dolgo­zók hatékony foglalkoztatását, más­részt jogalkalmazási nehézségekhez, sőt a vonatkozó rendelkezések kiját­szásához is vezetett. Ugyanakkor a ja­vaslat sem támogatja a dolgozók társa­dalmilag is káros (teljesitmény-taktiká- záshoz vagy egészségkárosodáshoz vé- zető) többes foglalkoztatását. E cél megvalósítására azonban az eddigi ad­minisztratív korlátok alkalmatlanok, s ma már általános a felismerés, hogy csak közvetett eszközökkel szorítható vissza e negatív jelenség. Ennek lénye­ge, hogy a főállású munkaviszony kere­tében nyíljék lehetőség a dolgozó olyan foglalkoztatására, mely mellett sem anyagi, sem egyéb érdekei nem kény­szerítik további munkavállalásra. Uta­lok mindenekelőtt az 1989. január 1-jé- től bevezetésre került liberalizált bér- gazdálkodásra, valamint arra, hogy a munkajogi szabályozás nem tiltja a dolgozók eredményérdekeltségen ala­puló, bizonyos vállalkozói elemeket is magában hordozó foglalkoztatását. A javasolt módosítások kapcsán* a jogi szabályozás funkciója álapvetően változik: a főállású munkáltató védel­me helyett döntően csak a társadalmi szempontból káros többes munkavál­lalást korlátozza. E szabályok az előkészítés során egyetértéssel találkoztak, ezért a javas­lat részleteinek ismertetése helyett két további rendező elvet emelek ki. Az első szerint lényegében egyetlen formá­lis gátja marad ä dolgozók többes fog­lalkoztatásának, £z összeférhetetlen­ség. Hä a második munkaviszony vagy munkavégzésre 'irányuló egyéb jogvi­szony összeférhetetlennek minősül, en­nek megtiltása lehetőségét továbbra is garantálja a javaslat. A második lénye­ges újítás az, hogy a mellékfoglalkozás létesítésének szabályozásában széles körű lehetőség nyílik a kollektiv szer­ződéses rendezésnek, azaz a helyi sajá­tosságok érvényesítésének. A munkajogi szabályozás megújítá­sának egy szerény, kezdő lépéseként értékeljük a most napirendre kerülő javaslatot mondotta az államtitkár, „Ünnepeljünk! Együtt, ha lehet! BECK TAMÁS EXPOZÉJA Egyhangú szavazás a belkereskedelmi törvényről A házszabályoknak megfelelően kö­vetkezett a tervezet általános vitája, amelyben két képviselő jelezte felszóla­lási szándékát: Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) és dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). Mi­után mindketten kielégítőnek találták az előterjesztésben elhangzottakat, el­álltak álláspontjuk kifejtésétől. Halmos Csaba válaszában csupán a terv- és költségvetési bizottság módosí­tó javaslatairól szólt. A házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés ezután — 12 tartózko­dással — úgy határozott, hogy a terve­zetet részletes vitára bocsátja. Két képviselő is jelezte, hogy az érde­mi vitában való részvételhez szükséges írásos bizottsági anyagot többen nem kapták meg. Az elnöklő Jakab Róbertné a doku­mentumok szétosztásának idejére fel­függesztette a napirend tárgyalását. A szünet után határozathozatal követ­kezett. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslatot a már meg­szavazott módosításokkal együtt álta­lánosságaiban és részleteiben az Or­szággyűlés három ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta. — e fontos törvényjavaslat, a sztrájk- törvény tárgyalását elkezdjék-e. Nagy Sándor (országos lista) kapcso­lódva az előtte felszólalóhoz javasolta, hogy március 22-én, az ülésszak folyta­tásakor foglalkozzanak a sztrájktör­vénnyel. Javaslatához több képviselő csatlakozott. Ezt követően a sztrájkról szóló törvényjavaslat vitáját 18 ellen- szavazattal és 2 tartózkodással március 22-ére napolta el az Országgyűlés. Többen javasolták, hogy interpellá­ciókkal folytatódjék a vita, de az elnök közölte, hogy miután ez eredetileg nem szerepelt a pénteki programban, az érintett kormánytagok nem mindegyi­ke van jelen az ülésteremben. Beck Ta­más kereskedelmi miniszter viszont ké­szen állt a belkereskedelemről szóló 1978. évi. I-es törvény módosításának előterjesztésére, így e napirendi pont tárgyalására tértek rá. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye (Folytatás az 1. oldalról) s kérte a kormány által benyújtott ja­vaslat elfogadását. Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottságok tag­jai kiemelték, hogy a törvényjavaslat a társasági törvényre tekintettel egyrészt korszerűsítést tartalmaz, másrészt a gyakorlati tapasztalatokat is figyelem­be veszi, mert a jelenleginél sokkal szé­lesebb körben biztosítja a helyi szabá­lyozás lehetőségét, jelentősen kibővíti a kollektív szerződésben rendezhető kér­dések körét. Uj elem az érdekelt felek közti egyeztetési eljárásjogintézményé­nek bevezetése, amely nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a felek a felmerült érdekkonfliktusokat igyekez­zenek minden külső beavatkozás nélkül maguk megoldani. A kollektív szerző­dés megkötésének lehetősége növeli a vállalatok önállóságát, csökkenti a köz­pontilag meghatározott korlátokat. Az előadó ismertette a bizottság szö­vegmódosító javaslatait. Jakab Róbertné, az ülés soros elnöke elmondta, hogy a most napirenden sze­replő törvényjavaslathoz a terv- és költségvetési bizottság nyújtott be mó- dositó javaslatot, amelyet a képviselők között szétosztottak. A következő napirendi pont tárgya­lása előtt Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) kért szót, s egy felhívást adott közre, amelynek szövegét 15 képviselő- társa írta alá. A felhívás március 15-e miéltó megünneplésére szólít fel. „Ün­nepeljünk! Együtt, ha lehet! 1989-ben végre teljesülhet évszázados kívánsá­gunk, hogy történelmünk eme legdi­csőbb eseményéről őszintén, nyíltan és büszkén emlékezhessünk meg. Tegyük ehhez méltóan:” A képviselők a felhí­vást egy ellenszavazattal és két tartóz­kodással elfogadták. Ezután Páli! Dénes (Zala m., 3. vk.) az ügyrendre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy ha elkezdik egy napirendi pont tárgyalását, akkor azt be is kell fejezni. Ezért kérte képviselőtársai vé­leményét, hogy — délután 3 óra lévén Beck Tamás expozéjában rámuta-| tott: a belkereskedelmi tevékenységet érintő ma érvényes jogi keretek már túlhaladottak. Az érvényben lévő ren­delkezések bizonyos kereskedelmi tevé­kenységek folytatását ugyanis csak jogi személyek és ezek társaságai részére te­szik lehetővé. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a magánkereskedőknek, a közke­reseti és betéti társaságoknak nincs le­hetőségük nagykereskedelmi, záloghi­telnyújtási, reklám- és hirdetési, vala­mint utazásszervezési és közvetítési te­vékenységre. E korlátozás fenntartása nincs összhangban az Országgyűlés ál­tal korábban elfogadott társasági tör­vénnyel, és lényegében ma már akadá­lyozza a tőkeáramlást is. A gazdasági életben erősödő versenyhelyzet és a kí­vánatos. szektorsemlegesség elvének megfelelően szükséges, hogy ezeket a jogi tilalmakat feloldjuk. A vállalkozási szabadság szükséges­sé teszi és indokolja azt is, hogy ne csak a jogi személyek köthessenek üzleteik üzemeltetésére magánszeméllyel szér- ződést. Ez a rendelkezés felel meg a versenysemlegesség követelményeinek. Kiegészítő indítványt sem a bizottsá­gok, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztéshez senki sem kívánt­hozzászólni. Határozathozatal követ­kezett: a benyújtott törvénymódosítói javaslatot a képviselők egyhangúlag el­fogadták. Ezután az Országgyűlés idei várható programjának tárgyalását tűzte napi­rendre a törvényhozó' testület. A rövid bevezető .után a vitában An­gyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), minde­nekelőtt azt szorgalmazta, liogy a tör­vény-előkészítés műhelymunkáiról több információ álljon rendelkezésre. Javasolta, hogy az Országgyűlés vizs­gálja felül a munkatervet, és állapítsa meg az egyes témák időbeni sorrendjét. Kovács László (Pest m., 20. vk.), szó­vá tette, hogy az előzetes munkaprog­ramban szerepelt, de a jelenlegi terve­zetből kimaradt az időszerű bér- és munkaerő-gazdálkodási feladatokról szóló beszámoló. Megfontolásra’ ajánlotta, hogy a kormány adjon tájékoztatást a jelenleg folyó, illetve az előkészítés alatt álló állami nagyberuházásokról, ezeknek az államháztartásra gyakorolt hatásai­ról­* * Névcsere. Az alkotmány koncepció csütörtöki parlamenti vitájában dr. Varga János (Pest m., Monor, 11. vk.), a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kerületi főállatorvosa fejtette ki véleményét so­ron kívüli felszólalásában. Az MTI — sajnálatos tévedésből — ezt Tolna megyei névrokonának tulajdonította.) I Dr. Hellner Károly (Budapest,. 32. vk.) hozzászólásában a Budapest— Bécs Világkiállításról szólva kifejtette, hogy ebben a kérdésben szükség lenne konszenzust elérni, már csak azért is, hogy a jövő évi választásoknál ez a téma ne lehessen politikai harcok tár­gya. Indítványozta: az Országgyűlés fogadja el a kormánynak azt a javasla­tát, miszerint két alkalqmmal foglal­kozzanak a világkiállítás kérdésével. Juhász Ferenc (Bp.. 62. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés 1989. évi várható üléster­ve igen zsúfolt, ennek ellenére egyetért vele. Tóth Attiláné (Bp., 52. vk.) nem tar­totta célszerűnek, hogy egy előzetes tá­jékoztató alapján- az Országgyűlés a Budapest—Bécs Világkiállítás megren­dezésével kapcsolatban előre elkötelez­ze magát valamilyen döntés mellett. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Buda­pest, 22. vk.), egyrészt indítványozta, hogy ne csak a decemberi ülésszakon, hanem már korábban tárgyalják meg a sajtótörvény tervezetét. Másrészt hiá­nyolta, hogy az előterjesztésben nem szerepel az új választási törvény terve­zetének megvitatása. Szerinte ezt első olvasatban már ősszel, a párttörvény megalkotásával egy időben meg lehet­ne tárgyalni. Bódi János (Baranya m., 11. vk.), két tárgykört—a gazdaságilag elmaradott térségek problémáját, valamint a bős­nagymarosi vízlépcső kérdését hiányol­ta a napirendből. Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), szerint célszerű volna a parlamenti ülésszakokat hétfőnként kezdeni, hogy ne kelljen szétszabdalni a tanácskozást. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután megkérdezte az érintett tárcák jelenle­vő vezetőit, hogy kívánnak-e reagálni a képviselői javaslatokra. Halmos Csaba államtitkár kijelen­tette: kész arra, hogy ez év második felében átfogóan megvitassa a törvény- hozás a bér- és munkaügy kérdéskörét. Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter Szirtesné dr. Tomsits Erika felveté­sére kifejtette: valószínűtlen, hogy de­cember előtt a Parlament elé kerülhet­né a sajtótörvény tervezete, miyel ez olyan téma, amely társadalmi vitát igé­nyel. Ugyanígy vélekedett a választójo­gi törvényről. Szirtesné dr. Tomsits Erika ekkor újból szót kért és kijelentette: a minisz­ter válasza nem győzte meg. Ezt követően a soros elnök összegez­te a vitában elhangzottakat. Mindezek után megállapította: nem látja biztosí­tottnak, hogy most eldönthető volna az Országgyűlés idei várható programja. Indítványozta, hogy erről az éves prog­ramról csak március 22-én döntsenek. Indítványát a Parlament elfogadta. * Képviselői bejelentések következtek. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) arról adott tájékoztatást, hogy 12 kép­viselőtársával együtt február 22-én lét­rehozták az országgyűlési képviselők bányászati és energetikai csoportját. Céljuk, hogy elősegítsék a megalapo­zott energiapolitikai elképzelések ki­dolgozását, .a szükségletek takarékos kielégítését, s megteremtsék az e terüle­ten dolgozók biztonságos munkájának feltételeit.. Az elnök kérte az Országgyűlést, hogy a bejelentést vegye tudomásul, majd Tóth Jánosnak (Bp., 37. vk.), adott szót. A képviselő bejelentettedét képviselőtársával együtt március 1-jén megalakították az Országgyűlés mű­szaki és gazdasági modernizációs szek­cióját. A szekció legfőbb célja: a mű­szaki fejlesztés meggyorsításának,' a progresszív struktúraátalakításnak az elősegítése. Az elnök bejelentette: megalakult az Országgyűlés tömegtájékoztatási cso­portja is. Feladatának tekinti az új saj­tó- és médiatörvény előkészítésének és végrehajtásának szakmai támogatását. * A háromnapos tanácskozás utolsó napirendi pontjaként parlamenti bi­zottságok tisztségviselőinek és tagjai­nak felmentéséről, illetve megválasztá­sáról, megüresedett helyek betöltéséről döntöttek a képviselők, az érintett bi­zottságok javaslatai alapján. Elsőként felmentésekről szavaztak: dr. AntaHTy Györgyöt (Csongrád m., 9. vk.) - egészségi okok miatt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság el­nöki tisztéből; Nyers Rezsőt, (Bács- Kiskun m., 1. vk.) államminiszterré történt kinevezése miatt a kereskedelmi bizottság és a reformügyi ad hoc bi­zottság elnökségéből; dr. Vida Miklóst (Bp., 23. vk.) az Országgyűlés alelnöké- vé való megválasztása miatt a telepü­lésfejlesztési és környezetvédelmi bi­zottsági tagsága alól, továbbá dr. Pus­kás Sándort (Heves nv, 2. vk.) a re­formügyi ad hoc bizottság titkári tisz­téből felmentették. Az elnök javaslatokat tett bizottsági tisztségek és tagság betöltésére. Ennek alapján a külügyi bizottság titkárává Réger Antalt (országos lista), tagjává Péter Jánost (országos lista), Viczián Jánost (országos lista) és Moravcsik Ferencnét (Bács-Kiskun m., 19. vk.)vá- lasztotta. A kereskedelmi bizottság el­nöke dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) lett. A terv- és költségvetési bizott­ság elnökévé dr. Puskás Sándort, titká­rává Fehérné Eke Katalint (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.'), tagjává pedig Farkas Lajost (Bp., 11. vk.) vá­lasztották meg. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság új tagja Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) lett. A reformügyi ad hoc bizottság élére — elnökül — Fekete Jánost (Békés m., 11. vk.), e testület titkárává pedig dr. Gágyor Pált (Bp., 13. vk.) választották meg. Az elnöklő Jakab Róbertné vala­mennyi új tisztségviselőnek és bizottsá­gi tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást be­rekesztette. A márciusi ülésszak mun­kája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjeszlésével és vitá­jával március 22-én délelőtt folytató­dik. MIT AKARUNK? 1. A népakarat érvényesítését — jogállamot; demokratikus, szoci­alista alkotmányt; — képviseleti demokráciát; — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot; — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak; — a napi politikai harcoktól men­tes, a haza, a közrend védelmét az al­kotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket; 2. A politikai intézmények korszerű rendszerét — alkotmányos többpártrendszert; — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban; — független szakszervezeteket, önál­ló érdekképviseleteket; — megújuló népfront-mozgalmat. 3. Az egyén és a közösség biztonságát — alkotmányban szavatolt állam- polgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet; — a fiatalok önálló politikai cselek­vési lehetőségét; — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt; — haladó nemzetiségi törvényt; — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét; — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet. 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból — a gazdasági visszaesés megfékezé­sét, az eladósodás megállítását, a fel­lendülés megalapozását; — a gyenge teljesítmények visszaszo­rítását; — az, ütközések, kikerülhetetlen ál­dozatok vállalását; — a terhek igazságos megosztását. 5. A gazdasági rendszer reformját — következetes átmenet a hiánygaz­daságból a piacgazdaságba; — tulajdonreformot; a tulajdonfor­mák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szere­pét; — forgalmi értéket,a földnek; — eredményes gazdaságon alapuló fokozatosan megvalósuló konvertibili­tást; — a KGST reformját. 6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát — Európa és a világba beépülő gaz­daságot; . — a saját források jobb hasznosítá­sát, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt; — a gazdasági szerkezet, az infra­struktúra korszerűsítését; — a vállalkozások szabadságát, biz­tonságát; — teljesítményt ösztönző adópoliti­kát; — társadalmilag ellenőrzött, új ala­pokra helyezett költségvetést. 7. Jobb megélhetést — az infláció mértékének csökkenté­sét, az indokolatlan áremelések elleni fellépést; — a teljesítmények és a bérek össz­hangját biztosító bérreformot; — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul; — az elmaradott térségek fejleszté­sét. 8. A létbiztonságot szavatoló szociálpo­litikát — a családok támogatását, hogy be­tölthessék hivatásukat;-— az első lakás megszerzésének álla­mi támogatását; — a .fiataloknak jobb, biztonságo­sabb -feltételek teremtését az elhelyez­kedésre, a pályakezdésre, a családala­pításra; — támogatást az önmagukról gon­doskodni nem tudóknak, a halmozot­tan hátrányos helyzetűeknek; — a közösségek egyént védő szerepé­nek erősítését; — a munkanélkülivé válóknak át­képzést, munkalehetőséget. 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénz­ügyileg független, egységes társada­lombiztosítást; — az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását; — az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást; — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdijak, majd az átlagnyugdíjak ér­tékállandóságát megőrző nyugdíjrend­szer bevezetését. 10. Környezetvédelmet —* környezetbarát magatartást és gondolkodást; — környezetkímélő technológiákat;-— a környezet további romlásánák megállítását. 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabad­ságát; — a tehetségek érvényesülési lehető­ségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben; — az alkotói szabadság kiteljesedé­sét, a művészeti, irodalmi élet sokszínű­ségét. 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülését; — az egyéni képességet fejlesztő, de­mokratikus iskolarendszert; — önállóságot, tanszabadságot a fel­sőoktatásban;- szabadabb egyetemi felvételi rendszert. 14. Lelkiismereti szabadságot és a val­lásgyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, együttműködést — a független külpolitika folytatá­sát; — katonai tömbök nélküli világot; — közös európai otthont; — baráti kapcsolatot a szomszéd né­pekkel; — a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval; — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal. HOGYAN AKARJUK? Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, a konfliktu­sok vállalásával, és nemzeti összefogás­sal. MI SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormány­zás. A törvényes biztosítékok megalko­tása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladá­sában. A nyilvánosság, a felelős, sza­bad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meg­határozó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politi­kai befolyást a társadalomban. Pár­tunk a reformpolitikáját erősíti, törek­véseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. * * * Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondo­latok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló vélemé­nyét, javaslatait. Budapest, 1989. március 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága PARLAMENTI FOLYOSÓ „Nem így mondtam" A Mai Nap csütörtöki számában közreadta dr. Südi Bertalan véleményét képviselőtársa, dr. Molnár Frigyes visszavonulásáról, A lapban többek között ezt olvashattuk: „Képviselőtársam felte­hetően megsértődött, hogy visszahívását kezdeményezték, melyet egyébként még a megyei lapban is szorgalmaztak — Hogyan értsük szavait? Mintha valamit felróna a Petőfi Népének a visszahívás ügyében?— kérdeztem a szünetben a jános­halmi képviselőt. , — Sajnálatos elírás történhetett. Én ezt nem így mondtam. Annyit említettem, hogy a megyei lap is közölte a nyilatkozatot, I melyből kivehető volt, hogy Molnár Frigyes visszahívása napiren­den van. A legmesszebbmenöen korrektnek tartom a képviselők és a megyei lap kapcsolatát. Tényszerűen, tárgyszerűen tájékoztatják az olvasókat az országgyűlésen elhangzott Felszólalásaikról, képvi­selői munkánkról. — Mi az, amit esetleg még elvárnának a képviselők a sajtótól? — Azt hiszem, nagyobb gondot kellene fordítani az olyan alkalmakra, amikor a képviselő a választókerületén belül mozog, főleg ott, ahol több település is tartozik egy választókerülethez. Az en esetemben 11 község. Az ottani szerepléseinket jobban figyelemmel kísérhetnék. r^-Ön azok közé tartozik, akik gyakran szerepelnek .nyilatkoznak a sajtóban. De nem mindegyik képviselő ilyen. Mi a különbség oka ? — Azt hiszem, a sajtó felismerte — nagyon helyesen —, hogy igazából a személyi szuverenitással rendelkező embereknek lehet építő javaslata. Mert amelyik képviselő azon rágódik, hogy eset-- leg később milyen hátránya származhat abból, amit mond, akár­milyenjói felkészült ember, nem tudja magát a közlemény számá­ra elfogadhatóan kifejezni. Sok képviselőtársam nagyon jól látja a dolgokat, csak beidegződésből, a hatalmi reflex következmé­nyeitől tartva inkább nem mondja el a véleményét, csak itt a folyosón négy- yagy hatszemközti beszélgetés során. Szakértőként a Ház elnöke mellett A Tisztelt Ház újonnan megválasztott elnöke, Szűrös Mátyás azzal kezdte első sajtótájékoztatóját, hogy bemutatta a mellette ülő szemüveges fiatalem­bert. Mint mondta, Soós Tibor szakértőként segíti munkáját. — - Mi a szakértő szerepe ? — kérdeztem Soós Tipor államjogászt á sajtótá­jékoztató után. — Eddig az volt a feladatom, hogy az MSZMP parlamenti csoportja mellett végezzek szakértői munkát Azt várták tőlem, hogy jelezzem az ügyrendből eredő, előrelátható buktatókat azokat a kérdéseket, melyek kiéleződhetnek, melyekre a parlament vagy a bizottságok reagálása nem számítható ki pontosan. Ebbe a szerepbe az is belefért, hogy tartsam vissza a pártot: ne kötelezze a párttag képviselőket az állandó egyhangú szavazás­ra. hisz az egypártrendszer viszonyai között ezzel csak kivételesen élhet. — Nemcsak a kommunista frakciónak, a parlament egészének is szüksége van szakértőkre. Több felszólalásban is szóba került a háznagyi tisztség felújítása. — A háznagyi intézmény úgy vetődött most fel a parlamentben: jogi szakértő, aki a mindenkori levezető elnöknek nyújtana segítséget. Volt rá példa a koalíciós időkben, hogy ezt a tisztséget szakmai feladatokat ellátó jogász szakember töltötte be. Hasonló a helyzet ma az amerikai kongresz- szusban. Szerintem is kellene valamilyen segítség a levezető elnököknek. Elképzelhető, hogy a jegyzők mellett szakértők ülnének az elnök mellett, de elképzelhető az is, hogy a szakértő a feladat jellegéből adódóan a háttérbe húzódva mondana véleményt a vitás kérdésekről. .. — Gondolom, Szűrös Mátyás nem véletlenül mutatta be a sajtó képviselői­nek. Milyen feladatot lát majd el az Országgyűlés elnöke mellett? — Nehéz így frissiben nyilatkozni, mert én ebben a pillanatban még a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese vágyók. Nem jutott még idő, hogy Szűrös Mátyás körvonalazza a jövendő feladatait számomra. Boldo­gan folytatnám szakmai pályafutásomat mellette. Szóba került a parlamenti iroda átszervezése és az említett szakértői tevékenység is. Bármelyik munká­ra gondolok, azt tartom legfontosabbnak, hogy a parlamenti iroda vállalja föl a képviselők és rajtuk keresztül a választópolgárok jobb informálását, kiszolgálását — lovas __

Next

/
Thumbnails
Contents