Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

1989. március 11. • PETŐFI NEPE • 3

tesen kívánja. Összességében tehát a javasolt szabályozás megfelelően tükrözi a. szabályozott Viszonyok ellentmondásos jellegét.

A kollektív szerződések rendszerét érintő javaslatainkhoz hasonló horderejű szabály az egyeztetési eljárás bevezetése. A jelenlegi szabályozás kimerítően rendezi az úgynevezett jogviták elbírálásának rendjét, tehát azoknak a konfliktusoknak a rendezését, amelyekben jogszabályban meghatározott igényt érvényesít a dolgozó. Hatályos szabályaink között viszont még csak utalást sem találunk az ezen kívüleső, többnyire a dolgozók nagyobb csoportját érintő konfliktusok feloldására. E konfliktusokat — a nemzetközi gyakorlatban is meghonosodott kifejezéssel élve — érdekvitának szokták nevezni, s főként a nyugati országokban feloldásukra a gyakorlat' számos intézményt, technikát alakított ki. A javas- latbarf megfogalmazott egyeztetési eljárás kezdeti lépés a jelzett hiány megszüntetéséhez.

Az érdekegyeztetés témakörében még két szabályra hívom fel a tisztelt képviselők figyelmét. A dolgozóknak a vezetésben való részvételét illetően a jelenlegi szabályokat veszi át a tervezet, a jogalkotási törvényre /tekintettel azonban mellőzi az alacsonyabb szintű szabályozást. Itt említem meg: több képviselői javaslatként megfogalmazódott az, hogy a gazdásági társaságok esetében is valamifajta véleményezési jogot biztosítani kell a gazdasági társaságokban részt vevő dolgozóknak. Ennek megfelelően kezdeményezem, hogy a jogszabályban a 30 főnél több főfoglalkozású gazdasági társaságokra vonatkozzanak a korább^ szabályozás-’ ban is megfogalmazott véleményezési jogosítványok.

Vitatott az a bekezdés, amely arra az esetre ad eligazítást, ha a munkáltatónál több szakszervezet működik és ezek nem egységesen lépnek fel.' Döntést igénylő kérdés ugyanis az, hogy ezek közül melyik gyakorolhatja azokat a jogokat, amelyekkel jellegüknél fogva e szakszervezetek külön-külön nem élhetnek, mint például a kollektív szerződéskötés vagy a döntés joga. A vitatott rendelkezés ilyen esetben, a külföldön mindenütt elfogadott gyakorlattal egyezően, a legnagyobb taglétszámú szakszervezetet részesíti előnyben. Hangsúlyozom, hogy e javaslat nem kívánta korlátozni a szak- szervezeti pluralizmust.

A főállású

munkaviszony

védelme

A jelenlegi szabályozás a főállású munkaviszony védelmét tékinti alapvető feladatának. Ennek érdekében olyan korlátokat határoz meg, amelyek széles körű beleszólási jogot biztosítanak a főállás szerinti munkáltató részére úgy, hogy e munkáltatói joggyakorlással szemben a jogorvoslatot is kizárja. A hatályos szabályozás e koncepcióját és módszerét a javaslat nem veszi át, mert a tiltások és a korlátozások bonyolult rendszere több feszültség forrásává vált. Részben korlátozta a dolgozók hatékony foglalkoztatását, másrészt jogalkalmazási nehézségekhez, sőt a vonatkozó rendelkezések kijátszásához is vezetett. Ugyanakkor a javaslat sem támogatja a dolgozók társadalmilag is káros (teljesitmény-taktiká- záshoz vagy egészségkárosodáshoz vé- zető) többes foglalkoztatását. E cél megvalósítására azonban az eddigi adminisztratív korlátok alkalmatlanok, s ma már általános a felismerés, hogy csak közvetett eszközökkel szorítható vissza e negatív jelenség. Ennek lényege, hogy a főállású munkaviszony keretében nyíljék lehetőség a dolgozó olyan foglalkoztatására, mely mellett sem anyagi, sem egyéb érdekei nem kényszerítik további munkavállalásra. Utalok mindenekelőtt az 1989. január 1-jé- től bevezetésre került liberalizált bér- gazdálkodásra, valamint arra, hogy a munkajogi szabályozás nem tiltja a dolgozók eredményérdekeltségen alapuló, bizonyos vállalkozói elemeket is magában hordozó foglalkoztatását.

A javasolt módosítások kapcsán* a jogi szabályozás funkciója álapvetően változik: a főállású munkáltató védelme helyett döntően csak a társadalmi szempontból káros többes munkavállalást korlátozza.

E szabályok az előkészítés során egyetértéssel találkoztak, ezért a javaslat részleteinek ismertetése helyett két további rendező elvet emelek ki. Az első szerint lényegében egyetlen formális gátja marad ä dolgozók többes foglalkoztatásának, £z összeférhetetlenség. Hä a második munkaviszony vagy munkavégzésre 'irányuló egyéb jogviszony összeférhetetlennek minősül, ennek megtiltása lehetőségét továbbra is garantálja a javaslat. A második lényeges újítás az, hogy a mellékfoglalkozás létesítésének szabályozásában széles körű lehetőség nyílik a kollektiv szerződéses rendezésnek, azaz a helyi sajátosságok érvényesítésének.

A munkajogi szabályozás megújításának egy szerény, kezdő lépéseként értékeljük a most napirendre kerülő javaslatot mondotta az államtitkár,

„Ünnepeljünk! Együtt, ha lehet!

BECK TAMÁS EXPOZÉJA

Egyhangú szavazás a belkereskedelmi törvényről

A házszabályoknak megfelelően következett a tervezet általános vitája, amelyben két képviselő jelezte felszólalási szándékát:

Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) és dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). Miután mindketten kielégítőnek találták az előterjesztésben elhangzottakat, elálltak álláspontjuk kifejtésétől.

Halmos Csaba válaszában csupán a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatairól szólt.

A házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés ezután — 12 tartózkodással — úgy határozott, hogy a tervezetet részletes vitára bocsátja.

Két képviselő is jelezte, hogy az érdemi vitában való részvételhez szükséges írásos bizottsági anyagot többen nem kapták meg.

Az elnöklő Jakab Róbertné a dokumentumok szétosztásának idejére felfüggesztette a napirend tárgyalását. A szünet után határozathozatal következett. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta.

— e fontos törvényjavaslat, a sztrájk- törvény tárgyalását elkezdjék-e.

Nagy Sándor (országos lista) kapcsolódva az előtte felszólalóhoz javasolta, hogy március 22-én, az ülésszak folytatásakor foglalkozzanak a sztrájktörvénnyel. Javaslatához több képviselő csatlakozott. Ezt követően a sztrájkról szóló törvényjavaslat vitáját 18 ellen- szavazattal és 2 tartózkodással március 22-ére napolta el az Országgyűlés.

Többen javasolták, hogy interpellációkkal folytatódjék a vita, de az elnök közölte, hogy miután ez eredetileg nem szerepelt a pénteki programban, az érintett kormánytagok nem mindegyike van jelen az ülésteremben. Beck Tamás kereskedelmi miniszter viszont készen állt a belkereskedelemről szóló 1978. évi. I-es törvény módosításának előterjesztésére, így e napirendi pont tárgyalására tértek rá.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye

(Folytatás az 1. oldalról)

s kérte a kormány által benyújtott javaslat elfogadását.

Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottságok tagjai kiemelték, hogy a törvényjavaslat a társasági törvényre tekintettel egyrészt korszerűsítést tartalmaz, másrészt a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe veszi, mert a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét, jelentősen kibővíti a kollektív szerződésben rendezhető kérdések körét. Uj elem az érdekelt felek közti egyeztetési eljárásjogintézményének bevezetése, amely nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a felek a felmerült érdekkonfliktusokat igyekezzenek minden külső beavatkozás nélkül maguk megoldani. A kollektív szerződés megkötésének lehetősége növeli a vállalatok önállóságát, csökkenti a központilag meghatározott korlátokat.

Az előadó ismertette a bizottság szövegmódosító javaslatait.

Jakab Róbertné, az ülés soros elnöke elmondta, hogy a most napirenden szereplő törvényjavaslathoz a terv- és költségvetési bizottság nyújtott be mó- dositó javaslatot, amelyet a képviselők között szétosztottak.

A következő napirendi pont tárgyalása előtt Király Zoltán (Csongrád m.,

5. vk.) kért szót, s egy felhívást adott közre, amelynek szövegét 15 képviselő- társa írta alá. A felhívás március 15-e miéltó megünneplésére szólít fel. „Ünnepeljünk! Együtt, ha lehet! 1989-ben végre teljesülhet évszázados kívánságunk, hogy történelmünk eme legdicsőbb eseményéről őszintén, nyíltan és büszkén emlékezhessünk meg. Tegyük ehhez méltóan:” A képviselők a felhívást egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták.

Ezután Páli! Dénes (Zala m., 3. vk.) az ügyrendre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy ha elkezdik egy napirendi pont tárgyalását, akkor azt be is kell fejezni. Ezért kérte képviselőtársai véleményét, hogy — délután 3 óra lévén

Beck Tamás expozéjában rámuta-| tott: a belkereskedelmi tevékenységet érintő ma érvényes jogi keretek már túlhaladottak. Az érvényben lévő rendelkezések bizonyos kereskedelmi tevékenységek folytatását ugyanis csak jogi személyek és ezek társaságai részére teszik lehetővé. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a magánkereskedőknek, a közkereseti és betéti társaságoknak nincs lehetőségük nagykereskedelmi, záloghitelnyújtási, reklám- és hirdetési, valamint utazásszervezési és közvetítési tevékenységre. E korlátozás fenntartása nincs összhangban az Országgyűlés által korábban elfogadott társasági törvénnyel, és lényegében ma már akadályozza a tőkeáramlást is. A gazdasági életben erősödő versenyhelyzet és a kívánatos. szektorsemlegesség elvének megfelelően szükséges, hogy ezeket a jogi tilalmakat feloldjuk.

A vállalkozási szabadság szükségessé teszi és indokolja azt is, hogy ne csak a jogi személyek köthessenek üzleteik üzemeltetésére magánszeméllyel szér- ződést. Ez a rendelkezés felel meg a versenysemlegesség követelményeinek.

Kiegészítő indítványt sem a bizottságok, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztéshez senki sem kívánthozzászólni. Határozathozatal következett: a benyújtott törvénymódosítói javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.

Ezután az Országgyűlés idei várható programjának tárgyalását tűzte napirendre a törvényhozó' testület.

A rövid bevezető .után a vitában Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), mindenekelőtt azt szorgalmazta, liogy a törvény-előkészítés műhelymunkáiról több információ álljon rendelkezésre. Javasolta, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül a munkatervet, és állapítsa meg az egyes témák időbeni sorrendjét.

Kovács László (Pest m., 20. vk.), szóvá tette, hogy az előzetes munkaprogramban szerepelt, de a jelenlegi tervezetből kimaradt az időszerű bér- és munkaerő-gazdálkodási feladatokról szóló beszámoló.

Megfontolásra’ ajánlotta, hogy a kormány adjon tájékoztatást a jelenleg folyó, illetve az előkészítés alatt álló állami nagyberuházásokról, ezeknek az államháztartásra gyakorolt hatásairól*

* Névcsere. Az alkotmány koncepció csütörtöki parlamenti vitájában dr. Varga János (Pest m., Monor, 11. vk.), a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kerületi főállatorvosa fejtette ki véleményét soron kívüli felszólalásában. Az MTI — sajnálatos tévedésből — ezt Tolna megyei névrokonának tulajdonította.)

I Dr. Hellner Károly (Budapest,. 32. vk.) hozzászólásában a Budapest— Bécs Világkiállításról szólva kifejtette, hogy ebben a kérdésben szükség lenne konszenzust elérni, már csak azért is, hogy a jövő évi választásoknál ez a téma ne lehessen politikai harcok tárgya. Indítványozta: az Országgyűlés fogadja el a kormánynak azt a javaslatát, miszerint két alkalqmmal foglalkozzanak a világkiállítás kérdésével.

Juhász Ferenc (Bp.. 62. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés 1989. évi várható ülésterve igen zsúfolt, ennek ellenére egyetért vele.

Tóth Attiláné (Bp., 52. vk.) nem tartotta célszerűnek, hogy egy előzetes tájékoztató alapján- az Országgyűlés a Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezésével kapcsolatban előre elkötelezze magát valamilyen döntés mellett.

Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), egyrészt indítványozta, hogy ne csak a decemberi ülésszakon, hanem már korábban tárgyalják meg a sajtótörvény tervezetét. Másrészt hiányolta, hogy az előterjesztésben nem szerepel az új választási törvény tervezetének megvitatása. Szerinte ezt első olvasatban már ősszel, a párttörvény megalkotásával egy időben meg lehetne tárgyalni.

Bódi János (Baranya m., 11. vk.), két tárgykört—a gazdaságilag elmaradott térségek problémáját, valamint a bősnagymarosi vízlépcső kérdését hiányolta a napirendből.

Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), szerint célszerű volna a parlamenti ülésszakokat hétfőnként kezdeni, hogy ne kelljen szétszabdalni a tanácskozást.

Az elnöklő Jakab Róbertné ezután megkérdezte az érintett tárcák jelenlevő vezetőit, hogy kívánnak-e reagálni a képviselői javaslatokra.

Halmos Csaba államtitkár kijelentette: kész arra, hogy ez év második felében átfogóan megvitassa a törvény- hozás a bér- és munkaügy kérdéskörét.

Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Szirtesné dr. Tomsits Erika felvetésére kifejtette: valószínűtlen, hogy december előtt a Parlament elé kerülhetné a sajtótörvény tervezete, miyel ez olyan téma, amely társadalmi vitát igényel. Ugyanígy vélekedett a választójogi törvényről.

Szirtesné dr. Tomsits Erika ekkor újból szót kért és kijelentette: a miniszter válasza nem győzte meg.

Ezt követően a soros elnök összegezte a vitában elhangzottakat. Mindezek után megállapította: nem látja biztosítottnak, hogy most eldönthető volna az Országgyűlés idei várható programja. Indítványozta, hogy erről az éves programról csak március 22-én döntsenek. Indítványát a Parlament elfogadta.

*

Képviselői bejelentések következtek.

Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.) arról adott tájékoztatást, hogy 12 képviselőtársával együtt február 22-én létrehozták az országgyűlési képviselők bányászati és energetikai csoportját. Céljuk, hogy elősegítsék a megalapozott energiapolitikai elképzelések kidolgozását, .a szükségletek takarékos kielégítését, s megteremtsék az e területen dolgozók biztonságos munkájának feltételeit..

Az elnök kérte az Országgyűlést, hogy a bejelentést vegye tudomásul, majd Tóth Jánosnak (Bp., 37. vk.), adott szót. A képviselő bejelentettedét képviselőtársával együtt március 1-jén megalakították az Országgyűlés műszaki és gazdasági modernizációs szekcióját. A szekció legfőbb célja: a műszaki fejlesztés meggyorsításának,' a progresszív struktúraátalakításnak az elősegítése.

Az elnök bejelentette: megalakult az Országgyűlés tömegtájékoztatási csoportja is. Feladatának tekinti az új sajtó- és médiatörvény előkészítésének és végrehajtásának szakmai támogatását.

*

A háromnapos tanácskozás utolsó napirendi pontjaként parlamenti bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak felmentéséről, illetve megválasztásáról, megüresedett helyek betöltéséről döntöttek a képviselők, az érintett bizottságok javaslatai alapján. Elsőként felmentésekről szavaztak: dr. AntaHTy Györgyöt (Csongrád m., 9. vk.) - egészségi okok miatt, saját kérésére, érdemei elismerése mellett — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöki tisztéből; Nyers Rezsőt, (Bács- Kiskun m., 1. vk.) államminiszterré történt kinevezése miatt a kereskedelmi bizottság és a reformügyi ad hoc bizottság elnökségéből; dr. Vida Miklóst (Bp., 23. vk.) az Országgyűlés alelnöké- vé való megválasztása miatt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsági tagsága alól, továbbá dr. Puskás Sándort (Heves nv, 2. vk.) a reformügyi ad hoc bizottság titkári tisztéből felmentették.

Az elnök javaslatokat tett bizottsági tisztségek és tagság betöltésére. Ennek alapján a külügyi bizottság titkárává Réger Antalt (országos lista), tagjává Péter Jánost (országos lista), Viczián Jánost (országos lista) és Moravcsik Ferencnét (Bács-Kiskun m., 19. vk.)vá- lasztotta. A kereskedelmi bizottság elnöke dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) lett. A terv- és költségvetési bizottság elnökévé dr. Puskás Sándort, titkárává Fehérné Eke Katalint (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 10. vk.'), tagjává pedig Farkas Lajost (Bp., 11. vk.) választották meg. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság új tagja Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) lett. A reformügyi ad hoc bizottság élére — elnökül — Fekete Jánost (Békés m.,

11. vk.), e testület titkárává pedig dr. Gágyor Pált (Bp., 13. vk.) választották meg.

Az elnöklő Jakab Róbertné valamennyi új tisztségviselőnek és bizottsági tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjeszlésével és vitájával március 22-én délelőtt folytatódik.

MIT AKARUNK?

1. A népakarat érvényesítését

— jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt;

— képviseleti demokráciát;

— a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot;

— önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak;

— a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket;

2. A politikai intézmények korszerű rendszerét

— alkotmányos többpártrendszert;

— szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban;

— független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket;

— megújuló népfront-mozgalmat.

3. Az egyén és a közösség biztonságát

— alkotmányban szavatolt állam- polgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet;

— a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét;

— a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt;

— haladó nemzetiségi törvényt;

— a törvényesen szerzett tulajdon védelmét;

— közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet.

4. Határozott kormányzással kitörést a válságból

— a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását;

— a gyenge teljesítmények visszaszorítását;

— az, ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását;

— a terhek igazságos megosztását.

5. A gazdasági rendszer reformját

— következetes átmenet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba;

— tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét;

— forgalmi értéket,a földnek;

— eredményes gazdaságon alapuló fokozatosan megvalósuló konvertibilitást;

— a KGST reformját.

6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát

— Európa és a világba beépülő gazdaságot;

. — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt;

— a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését;

— a vállalkozások szabadságát, biztonságát;

— teljesítményt ösztönző adópolitikát;

— társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést.

7. Jobb megélhetést

— az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést;

— a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot;

— a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul;

— az elmaradott térségek fejlesztését.

8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát

— a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat;-— az első lakás megszerzésének állami támogatását;

— a .fiataloknak jobb, biztonságosabb -feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra;

— támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek;

— a közösségek egyént védő szerepének erősítését;

— a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget.

9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert

— törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást;

— az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását;

— az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást;

— igazságosabb, előbb az alacsony nyugdijak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését.

10. Környezetvédelmet

—* környezetbarát magatartást és gondolkodást;

— környezetkímélő technológiákat;-— a környezet további romlásánák

megállítását.

11. Tiszta közéletet

12. Szabad szellemi alkotómunkát

— a kutatás és a publikálás szabadságát;

— a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben;

— az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét.

13. Az oktatás gyökeres megújítását

— a pedagógusok megbecsülését;

— az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert;

— önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban;- szabadabb egyetemi felvételi rendszert.

14. Lelkiismereti szabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát

15. Békét, biztonságot, együttműködést

— a független külpolitika folytatását;

— katonai tömbök nélküli világot;

— közös európai otthont;

— baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel;

— a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval;

— kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal.

HOGYAN AKARJUK?

Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva.

A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva.

Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával, és nemzeti összefogással.

MI SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT?

A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős, szabad sajtó.

Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával érjen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg.

* * *

Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait.

Budapest, 1989. március 7.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

PARLAMENTI FOLYOSÓ

„Nem így mondtam"

A Mai Nap csütörtöki számában közreadta dr. Südi Bertalan véleményét képviselőtársa, dr. Molnár Frigyes visszavonulásáról, A lapban többek között ezt olvashattuk: „Képviselőtársam feltehetően megsértődött, hogy visszahívását kezdeményezték, melyet egyébként még a megyei lapban is szorgalmaztak

— Hogyan értsük szavait? Mintha valamit felróna a Petőfi Népének a visszahívás ügyében?— kérdeztem a szünetben a jánoshalmi képviselőt.

, — Sajnálatos elírás történhetett. Én ezt nem így mondtam. Annyit említettem, hogy a megyei lap is közölte a nyilatkozatot,

I melyből kivehető volt, hogy Molnár Frigyes visszahívása napirenden van. A legmesszebbmenöen korrektnek tartom a képviselők és a megyei lap kapcsolatát. Tényszerűen, tárgyszerűen tájékoztatják az olvasókat az országgyűlésen elhangzott Felszólalásaikról, képviselői munkánkról.

— Mi az, amit esetleg még elvárnának a képviselők a sajtótól?

— Azt hiszem, nagyobb gondot kellene fordítani az olyan alkalmakra, amikor a képviselő a választókerületén belül mozog, főleg ott, ahol több település is tartozik egy választókerülethez. Az en esetemben 11 község. Az ottani szerepléseinket jobban figyelemmel kísérhetnék.

r^-Ön azok közé tartozik, akik gyakran szerepelnek .nyilatkoznak a sajtóban. De nem mindegyik képviselő ilyen. Mi a különbség oka ?

— Azt hiszem, a sajtó felismerte — nagyon helyesen —, hogy igazából a személyi szuverenitással rendelkező embereknek lehet építő javaslata. Mert amelyik képviselő azon rágódik, hogy eset-- leg később milyen hátránya származhat abból, amit mond, akármilyenjói felkészült ember, nem tudja magát a közlemény számára elfogadhatóan kifejezni. Sok képviselőtársam nagyon jól látja a dolgokat, csak beidegződésből, a hatalmi reflex következményeitől tartva inkább nem mondja el a véleményét, csak itt a folyosón négy- yagy hatszemközti beszélgetés során.

Szakértőként a Ház elnöke mellett

A Tisztelt Ház újonnan megválasztott elnöke, Szűrös Mátyás azzal kezdte első sajtótájékoztatóját, hogy bemutatta a mellette ülő szemüveges fiatalembert. Mint mondta, Soós Tibor szakértőként segíti munkáját.

— - Mi a szakértő szerepe ? — kérdeztem Soós Tipor államjogászt á sajtótájékoztató után.

— Eddig az volt a feladatom, hogy az MSZMP parlamenti csoportja mellett végezzek szakértői munkát Azt várták tőlem, hogy jelezzem az ügyrendből eredő, előrelátható buktatókat azokat a kérdéseket, melyek kiéleződhetnek, melyekre a parlament vagy a bizottságok reagálása nem számítható ki pontosan. Ebbe a szerepbe az is belefért, hogy tartsam vissza a pártot: ne kötelezze a párttag képviselőket az állandó egyhangú szavazásra. hisz az egypártrendszer viszonyai között ezzel csak kivételesen élhet.

— Nemcsak a kommunista frakciónak, a parlament egészének is szüksége van szakértőkre. Több felszólalásban is szóba került a háznagyi tisztség felújítása.

— A háznagyi intézmény úgy vetődött most fel a parlamentben: jogi szakértő, aki a mindenkori levezető elnöknek nyújtana segítséget. Volt rá példa a koalíciós időkben, hogy ezt a tisztséget szakmai feladatokat ellátó jogász szakember töltötte be. Hasonló a helyzet ma az amerikai kongresz- szusban. Szerintem is kellene valamilyen segítség a levezető elnököknek. Elképzelhető, hogy a jegyzők mellett szakértők ülnének az elnök mellett, de elképzelhető az is, hogy a szakértő a feladat jellegéből adódóan a háttérbe húzódva mondana véleményt a vitás kérdésekről.

.. — Gondolom, Szűrös Mátyás nem véletlenül mutatta be a sajtó képviselőinek. Milyen feladatot lát majd el az Országgyűlés elnöke mellett?

— Nehéz így frissiben nyilatkozni, mert én ebben a pillanatban még a

Központi Bizottság osztályvezető-helyettese vágyók. Nem jutott még idő, hogy Szűrös Mátyás körvonalazza a jövendő feladatait számomra. Boldogan folytatnám szakmai pályafutásomat mellette. Szóba került a parlamenti iroda átszervezése és az említett szakértői tevékenység is. Bármelyik munkára gondolok, azt tartom legfontosabbnak, hogy a parlamenti iroda vállalja föl a képviselők és rajtuk keresztül a választópolgárok jobb informálását, kiszolgálását — lovas

__