Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
Őszinte segítőkészséggel (Folytatás az 1. oldalról.) A menekültek közérzetét nagyban befolyásolja, hogyan foglalkoznak velük, miként intézik ügyeiket az erre hivatott szervek. Tapasztalataink azt igazolják, hogy az eljáró állami, közöttük a tanácsi hatóságok és intézmények méltányosan, felelősségérzettel, őszinte segítőkészséggel keresik a lehetőségeket. eszközöket a róluk való gondoskodásra, beilleszkedésük megkönnyítésére. Ugyanakkor kaptunk jelzéseket bürokratikus eljárásról, magatartásról. Ismerjük, hogy esetenként nehezen mozdul, nem elég kezdeményező az apparátus. Szóba került a legutóbbi Országgyűlésen, hogy előfordul a lakásingatlanszerzés pénzügyi engedélyezésének, valamint a beérkező segélyszállítmányok vámkezelésének elhúzódása. Tájékoztatom a tisztelt képviselőket, hogy a tárcaközi bizottság kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium jelentősen egyszerűsítette a román állampolgárok lakásingatlan-ügyeiben az eljárást. Április 1-jétől a menekültek számára érkező gyógyszer-, élelmiszer- és ruhasegély- küldeményeket pedig külön engedély nélkül vámmentesen vámkezelik. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a családegyesítés megoldatlansága. Az itt-tartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házastársa maradt Romániában. Az aradi találkozón a magyar küldöttség által felvetett kérdések között fontos helyen szerepelt a .családegyesítés. Akkor román részről ólyári ígéret hangzottéi, hogy partnerek lesznek ennek a megoldásában. Úgy tűnik, hogy erőfeszítéseink eredményeként a kivándorlási és családegyesítési kérelmek elbírálásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. Erre utal, hogy a múlt évben 1936 törvényes kivándorlási kérelmet teljesítettek, több mint kétszer annyit, mint 1987-ben, ez év januátjár ban pedig 528-at.' Február végéig családegyesítés keretében több mint 200-an jöhettek át Magyarországra, zömmel gyermekek az itt-tartózkodó szüleikhez. Bízunk bénne, hogy ez a folyamat tartós marad. A kormány kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy a hozzánk érkezettekről pusztán állami erőből, ha a fő terheket az állami szervek viselik is, nem lehet gondoskodni. Elismeréssel szólhatok a lakosságnak és a társadalmi szervezeteknek a szerepéről. Kiemelem a menekülteket sokoldalúan segítő és ehhez nemzetközi' támogatást is megszerző, a családegyesítésben közreműködő Magyar Vöröskereszt, valamint a menekültek önszerveződését bátorító és felkaroló Hazafias Népfront tevékenységét. Külön kell hangsúlyozni, hogy minden lényeges kérdésben nézetazonosság és példás együttműködés alakult ki a magyarországi egyházakkal, amelyek nemzetiségi és vallási megkülönböztetés nélkül veszik ki részüket a menekültek segélyezéséből, gondozásából, és hasznosan munkálkodnak határainkon kívül menekült- politikánk megértetésében, elismertetésében. Meg kell említenem, hogy számottevő segítséget kaptunk külföldről is, beleértve magyar emigráns szervezeteket is. Körültekintőbb mérlegelés a visszaadásnál A menekültügy intézésében — szabályozásában és a végrehajtásban is — a stabil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a menekültek száminak emelkedése, a rendezésre váró újabb és újabb kérdések jelentkezése, Valamint tapasztalataink gyarapodása tette szükségessé» illetve lehetővé. Elsőként említem a határt engedély nélkül átlépők esetében a visszaadási gyakorlatot, amely — a közvélemény egy részében jogosan -— erőteljes érzelmi hatásokat váltott ki, s amely miatt sok bírálatot kaptunk. 1988-ban a Romániából illegális határátlépéssel érkezők mintegy negyedét adták vissza hatóságaink a román határőrizeti szerveknek. Eleinte nem voltak elég viiágo- J sak az erre vonatkozó elvek és így bizonytalan volt a gyakorlat is. Bár sokan vannak olyan véleményen, hogy még nagyobb szelektálásra és nagyobb arányú visszaadásra lenne szükség, jelentősen szűkítettük a visszaadási okok körét, s változtattunk az eljárás rendjén is. Mindezek következtében az utóbbi hónapokban minimálisra csökkent, ez év, februárjában például a 3 százalékot sem érte el a visszautasítottak aránya. Fontos változást jelentett, hogy a rövid időre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyeket felváltottuk a 6 hónapos ideiglenes, tartózkodási, illetőleg ennek lejártával a 2 éves letelepedési célú tartózkodási engedélyek rendszerével. A jövőben azok a menekültek,' akik Magyarországon kívánnak, maradni, mindjárt letelepedési célú tartózkodási engedélyt kapnak. Akik pedig tartósan itt akarnak letélepedni és helyzetük AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL JELENTJÜK rendezett, a két év letelte előtt, akár azonnal megkapják a külföldiek személyi igazolványával,7s személyi számmal járó úgynevezett végleges letelepedési engedélyt. Ez lényegében a magyar állampolgárság megszerzése nélkül is a magyar állampolgárokkal azonos jogokat biztosít, és — természetesen — egyben kötelességeket is jelent számukra. A kormány további tervezett intézkedéseiről Horváth István elmondta: az elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Miniszter- tanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állómások felállítását. Ezt a menekülés várható folytatódása teszi szükségessé. A Belügyminisztériumban szakértői bizottságot alakítottunk, hogy dolgozzon ki javaslatot az állomások helyére, feladat- és hatáskörére, szervezetére, működési és irányítási rendjére. E bizottság munkájában az érdekelt állami szervek mellett részt vesznek a társadalmi szervezetek, az egyházak, valamint egyes alternatív mozgalmak és menekültegyesületek képviselői is. Befogadóállomások létesülnek Úgy látjuk, három-négy ilyen intézményre lesz;szükség a határ menti megyékben (de nem közvetlenül a határon), illetve a főváros környezetében. Áz állomások fő rendeltetése az itt- tartózkodásért, illetve letelepedésért folyamodók kérelmének körültekintő és megnyugtató első - fokú elbírálása lesz. Itt kerül sör a szükséges egészség- ügyi vizsgálatokra is. Megszervezik to-' vábbá, hogy a tartózkodási engedélyt kapott embereket olyan megyékbe irányítsák, ahol megfelelő Szálláshoz és \ munkához juthatnak. Az ehhez szükséges adatbázis kiépítését már megkezdték. Azt széretnénk, hogy a.befogadóál- ' . lomások működésének segítésében, ellenőrzésében, lakóinak gondozásában tevékenyen vegyenek részt a társadalmi szervezetek és az Egyházak is. j Ismeretes, hogy a kormány előterjesztésére az' Elnöki Tanács február 21-ei ülésén határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetéről szóló 1951-ben Genfben aláírt egyezményhez és annak 1967-es New York-i kiegészítő jegyzőkönyvéhez. Ezt a döntést az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával folytatott előzetes tár- ■ gyalások és a menekültügyi egyezményből fakadó jogosultságok és kötelezettségek alapos és sokoldalú vizsgá-. lata előzte meg. A tárca, vezetője szólt azokról az elő- nyökről is, amelyeket az egyezményhez való csatlakozás jelent hazánk számára: Mindenekelőtt legalizálja, széles körben elismert nemzetközi szerződés- , hez kapcsolja a menekültekkel foglalkozó mindennemű tevékenységünket. Lehetővé teszi a menekültek helyzetének, jogainak és kötelezettségeinek . megnyugtató rendezését, részükre személyi és nemzetközileg elismert utazási okmányok kiállítását. Lehetőségünk nyílik arra, hogy az egyezmény részeseként tájékoztathatjuk a világ közvéleményét a menekültekkel kapcsolatos tényekről és intézkedéseinkről. Végül az* eddigieknél megalapozottabban vehetjük igénybe gondjaink megoldásához a menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek és intézmények közöttünk elsősorban az ENSZ menekültügyi Főbiztosságának — segítségét. A napokban érkezik hozzánk a Főbiztosság küldöttsége annak tényszerű felmérésére, milyen segítségre van szükségünk a menekülteket befogadó állomások létesítéséhez, működtetéséhez, a meneküljek beilleszkedésének segítéséhez, illetőleg továbbutaztatásuk- hoz> Az anyagi-technikai segítség konkrét módjáról és mértékéről a Főbiztosság Végrehajtó Bizottsága fog dönteni. Az Egyezményhez való csatlakozás következményeként megfelelő előkészítés után lehetővé tesszük, hogy a Menekültügyi Főbiztosság irodát nyisson Budapesten. Az iroda segíteni fogja a menekültstátus megadásában illetékes hatóságainkat, másfelől ellenőrzi, miként érvényesítjük a genfi egyezményelőírásait. A kettős állampolgárság A kormánynak is áz az álláspontja, hogy jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani azok számára, akiknek itt- tartózkodási kérelmét hatóságaink elutasítják. Erre a Menekültügyi Egyezi mény is kötelez bennünket. Él kbll tehát majd dönteni, hogy mi legyen a jogorvoslati út. Előzetesen az a véleményünk, hogy közigazgatási szerv — hatóság vagy bizottság —járjon el fellebbezési fórumként, mint ahogyan ez több országban is történik. Mindemellett a törvényi előkészítés során gondosan mérlegelni fogjuk, milyen érvek szólnak a közigazgatási és milyen a bírósági felülvizsgálati út mellett. Amennyiben az Országgyűlés szükségesnek minősíti, hogy ellenőrzést gyakoroljon a befogadó állomások működése felett, kézenfekvő, hogy ez terjedjen ki a befogadásról első és másodfokon határozó szervek tevékenységére is. • A kormány feladatul szabta az érdekelt minisztériumoknak: a jogi szabályozás keretében azt is vizsgálják, hogy a genfi Menekültügyi Egyezményhez történt csatlakozásunkkal illetve ettől függetlenül, a Polgári és Politikai Jogok — hazánk által elismert — Nemzetközi Egyezségokmányával is összefüggésben mennyiben válik szükségessé kétoldalú — közöttük a határkérdésekben kötött — szerződéseink módosítása. Külön kérdés a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről szóló, ma hatályos magyar- román egyezmény sorsa. Ennek értelmében ugyanis román állampolgár csak akkor kaphat magyar állampolgárságot, ha őt előbb elbocsátják a román állampolgári kötelékből. Az egyezmény hatálya 1990! február 10-én jár le. Felmondására ez év augusztus 10-étől számított hat hónap alatt kerülhet sör. A kormány addig is keresni fogja a megfelelő megoldás lehetőségeit, beleértve tárgyalások megkezdését az egyezmény módosítására. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezni fogja a felmondást. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán felvetődött: kívánatos lenne az ügyek gyorsabb intézésé érdekében kormány biztos kinevezése, a tárcaközi bizottság működésének- fenntartása mellett. A Minisztertanács amíg nem feltétlenül indokolt — nem .szíveseit bontja meg az igazgatóság kialakult .rendjét, Úgy látjuk, a menekült- - ügy igazgatásában egyelőre nem szükséges' kivételes eszközökhöz nyúlnunk. A tárcaközi bizottság’a lehetőségekhez mérten megfelelően látja el feladatát. . Indokoltnak tartjuk azonban, hogy a . tárcaközi bizottság munkájának segítésére a Belügyminisztériumon belül alakuljon égy. Menekültügyi Hivatal. • Bízzunk és cselekedjünk A lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával,1 beilleszkedésük elősegítésével kapcsolatos intézkedéseinket, kisebb részre azonban eltérő, olykor szélsőséges nézeteket vall. Vannak olyanok és számuk növekszik —, akik az ország mai nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva ellenzik a menekültek befogadását. Mások éppen ellenkezőleg, keveslik á menekültek érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. Intézkedéseinknél ezért — legalábbis a fő kérdésekben — bizonyos társadalmi közmegegyezésre van szükség. Úgy-ér- zem, ehhez jó alkalmat nyújt most az Országgyűlés nyilvánossága. A tömegtájékoztatási szervek segítségét is . igényeljük ä menekültek ügyében a köz- megegyezés kialakításához. ígérhetem, hogy az érintett állami szervek még rendszeresebben és. alaposabban tájékoztatják majd a sajtó, a rádió és a tele víziómunkatársait, még nyitottabbá teszik tevékenységüket. Végezetül a magyar—román viszonyról fejtette ki a kormány álláspontját Horváth István: — Nehéz megérteni bizonyos román körök tevékenységét, amelyek a magyar-román kapcsolatok tudatos szűkítését célozzák, amelyek kapcsolatainkban zavarokat keltenek, tartósítják a feszültséget. Mindezek, óhatatlanul kedvezőtlenül hatnak az európai folyamatokra is. A két állam politikájában meglévő elvi és gyakorlati különbségek manapság — sajnálatunkra — behatárolják az együttműködés lehetőségeit. A magunk részéről változatlanul készek vagyunk ésszerű kompromisszumokra, politikánknak azonban továbbra is szerves része marad a határainkon túl élő, így az erdélyi magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Ámint ezt az utóbbi időben tettük, lehetőségeinkhez mérten a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsuk á romániai emberi jogok, az ottani nemzetiségek, így á magyarság súlyos helyzetére. — Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink tartós, mindkét nép érdekeit szolgáló javulásának elengedhetetlen feltétele á romániai magyarság emberi és kollektív jogainak teljes körű elismerése, és. biztosítása, Amíg ebben nem lesz változás, . addig , megmaradnak a menekülést kiváltó okok is. Ezért nem tudunk határidőt szabni a romániai menekültkérdésnek, ném tudjuk, meddig tart ez a folyamat; számolnunk kell vele továbbra is. De-bízzunk benne, éljünk és cselekedjünk úgy Magyarországon, hogy ne legyen meddő a re- - mény, ne. legyen hiábavaló az igyekezet, hogy ebben az ügyben is jobbra fordul a sors! — jelentette ki végezetül a belügyminiszter. _ Barcs Sándor (országos' lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója képviselőtársai nevében tisztelettel köszönte meg az egyházak fáradozását az erdélyi magyar menekültek felkarolása ési megsegítése érdekében. Leszögezte, hogy a menekülés megállításának egyetlenegy megoldása van: a romániai magyarság helyzetének rendezése. Bírálta azokat a magyarországi véle-' ményeket, amelyek szerint nincs hely nálunk az áttelepült erdélyi magyarok számára. Ennek kapcsán rámutatott: súlyos demográfiai helyzetben vagyunk, minden esztendőben egy Makó nagyságú város lakosságával leszünk szegényebbek. Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára kijelen tette:, a hazai románok vitathatatlanul elkötelezett magyar állampolgárok, ugyanakkor érzelmileg nem lehetnek közömbösek a ro.mán nép iránt. Ám az utóbbi időben a két ország között kialakult nézetkülönbségek zavarólag hatnak mindkét ország nemzetiségeire. A román—magyar viszonyt érintő külpolitikai törekvéseink hosszú távon a kapcsolatok normalizálását, a jószomszédi viszonyok kialakítását szolgálják — hangsúlyozta a képviselő. E cél érdekében — tette hozzá — meg kellene keresni azokat a szálakat, amelyek á jelenlegi helyzetben is összekötik a két népet. Rámutatott: más a román nép és más a román politikai irányítás. Ezt azonban a közvéleménynek is tisztábban kellene látnia. ■ Végül kifejtette: a politikai irányítás felelőssége elejét venni annak, hogy az . aktuális események ne váltsanak ki nacionalista"érzelmeket. Király Zoltán (Csongrád m., 5: vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere elvi jelentőségűnek ítélte, hogy az új alkotmány készítésekor figyelemmel legyenek arra: Magyarországnak a nemzet államává kell lennie. Ne tegyenek egyenlőségjelet az ország és a magyarság közé. Az alkotmányban is rögzíteni kell az . állam kötelességeit a határokon túl élő magyarsággal szemben. Ezt az igényt az vezérli — mondta —, hogy a jövőben egyetlen kormány se áldozhasson fgl magyar érdekeket idegen célok oltárán, A felszólalásokra Horváth István azzal reagált, hogy a kormány hasznosítja majd a képviselői észrevételeket, javaslatokat. Áz ülés elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely kimondja: a törvényhozó testület tudomásul veszi a belügyminiszter tájékoztatóját, s felhívja a kormány figyelmét arra, hogy döntéseinél, tervezett intézkedéseinél vegye figyelembe a parlamenti vitában elhangzottakat. A határozatot egyhangú szavazással hozta meg a Ház. Szűrös Mátyás az új házelnök Ezután Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), a házelnök megválasztásának előkészítésére alakult jelölőbizottság elnöke ismertette a testület jelentését. Eszerint a jelölőbizottság minden, az ülésen'jelenlévő képviselővel véleményt cseréljen. A házelnök személyére. tett javaslat tehát teljes körű konzultációra épül. A bizottság többes jelölést kívánt kialakítani, de minden egyes jelölőbizottsági tagnál az első helyen Szűrös Mátyásnak, az O'rszággyü- . lés külügyi bizottsága elnökének neve szerepelt. Első helyre más jelölés szóba sem jött. Mivel karakterisztikus javaslat nem alakult ki a második helyre, a testület egyes jelölés mellett döntött. Az Országgyűlés kétséget kizáró többséggel — két ellenszavazattal, tartózkodás nélkül ^ elrendelte a szavazás megtartását. A titkos szayazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. Az ellenszavazatok a következőképpen oszlottak meg: Király Zoltán 7, Pozsgay Imre 6, Horváth Jenő 5, Südi Bertalan 3, Grósz Károly 2, Gajdócsi István, Jakab Róbertné, Kiss István (Komárom m., 7. vk.) és Stadinger István egy-egy szavazatot kapott. Horváth Lajos megállapította, hogy az Országgyűlés 318 egyetértő és.27 ellenszavazattal Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választotta meg. Szűrös Mátyás 1933rban született Püspökladányban. Felsőfokú tanulmányait .1953 és 1959 között Moszkvában, az Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diplomáciai szakán, végezte. Az egyetem elvégzése után a Külügyminisztérium kötelékében dolgo-. zott. 1962-től 1965-ig hazánk berlini nagykövetségén teljesített szolgálatot titkári rangban. Munkája mellett 1964-ben doktori címet szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudomá-. nyi Egyetemen. A külszolgálatból ' visszatérve 1965• és 1974. között áz MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársaként dolgozott, majd osztályvezető-helyettesi tisztei töltött bei. 1975—1982 között Berlinben,s majd Moszkvában képviselte hazán- ■ kát nagykövetként. Magyarországra visszatérve csaknem egy éven át az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1983-ban a Központi Bizottság titkárává választották. Szűrös-Mátyás 1951 óta tagja az MSZMP-nek; 1978-tól a Központi Bizottság tagja. 1985-ben s'zülövá- < rosában, Püspökladányban ország- gyűlési képviselővé választották.. A törvényhozó testületben a parlament külügyi bizottságának elnöki I tisztét töltötte be, egyben az Országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője volt. Az Országgyűlés 1989. 1 márciusi ülésszakán a Ház elnökévé választották. (MTI) Köszöntötte az új házelnököt és eredményes munkát kívánt neki. Szűrös Mátyás rövid beszédben, köszönte meg a képviselők megtisztelő bizalmát. Ezután egy — több képviselő által beterjesztett —1 önálló indítványról döntött a törvényhozó testület: módosította a gyülekezésről szóló 1989, évi III. törvény 4.- paragrafusát, amely minden rendezvény szervezését megtiltotta az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A három tartózkodással elfogadott módosítás szerint a gyülekezési tilalom a parlamenti ülésszakok idejére vonatkozik. A napirend szerint ezt követően Halmos Csaba államtitkár terjesztette elő a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítási javaslatát. HALMOS CSABA EXPOZÉJA Elfogadták a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény módosítását . Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a Munka Törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel — nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is jjlsfjösszhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy a hazai munkajogi szabályozás történetében először hozták nyilvánosságra a tervezetet, s bocsátották széles körű vitára. gjrS| Talán túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt 40 évben jogszabály- tervezet nem váltott ki ilyen‘heves, gyakran érzelmektől, sőt indulatoktól sem mentes vitát. Az egyeztetés, a felek rugalmas hozzáállása a leglényegesebb ellentétek feloldásához vezetett: vagy sikerült egymást meggyőznünk, vagy kompromisszumos megoldás született. Az Országgyűlés élé kerülő tervezet ennek megfelelően egy széles körben megalapozott konszenzust tükröz. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három nagy csoportba sorolhatók. Az első •—! s talán a legnagyobb azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az érdekegyeztetési mechánizmus korszerűsítését célozzák. A szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását, azaz a másodállás és mellékfoglalkozás rendezését. A harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat által felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák. Halmos Csaba a továbbiakban sorra vett néhány olyan rendelkezést, amely az előkészítés során vitát váltott ki. Az érdekegyeztetési mechanizmust érintő szabályozás , elsősorban a kollektív szerződések rendszerét érinti. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hiányossága, hogy alapjaiban csak a munkaszervezeteken belüli konfliktusok feloldását célozza. A továbblépés egyik fontos eszközé a kollektív keretszerződés intézményének bevezetése. A tervezet szerint kollektív keretszerződést egyfelől a munkáltatók, másfelől a munkavállalók érdekképviseleti szervezetei köthetnek. Mindkét oldalon érdekképviseleti szervézet jár el, olyan szervezetek, amelyek előzetesen tagjaiktól felhatalmazást kaptak a kollektív keretszerződés megkötésére. A felhatalmazás módját a javaslat nem szabályozza, erre nyilvánvalóan az adott érdekképviseleti szervezetek belső szabályzataiban kerül sor. E szervezetek felépítésének demökratikus jellege, illetve az emlitett felhatalmazás elegendő biztosíték arra, hogy a keretszerződések a hatályuk alá tartozó valameny- nyi szervezet, illetve munkavállaló számára elfogadható megállapodást, konszenzust tükrözzenek. További garanciát jelent és a munkáltatók önállóságát biztosítja az a rendelkezés, amely szerint a keretszerződés hatálya csak a szakszervezettél egyetértésben történt csatlakozás alapján terjed ki arra a munkáltatóra, amely a szerződéskötés időpontjában nem volt tagja az érdek- képviseleti szervezeteknek. Ugyanák- kor a munkavállalói érdekék érvényesülését szolgálja az a szabály, amely a kollektiv' keretszerződések megkötésé-. néi is kötelezővé teszi a dolgozók körében az előzetes megvitatást. Ennek módját a javaslat nem határozza meg, ezt a szerződést kötő felek közösen szabják meg. A kollektív szerződések rendszerének második jelentős módosítása e szerződések tartalmát érinti. Régi vita végére tesz póntot a javaslat, amikor kimondja, hogy. a kollektív szerződés bármely kérdést szabályozhat, természetesen a jogszabállyal nem ellentétesen. Kötelező a kollektív szerződés A tervezqt előkészítése során á legnagyobb vitát az az elképzelés váltotta ki, amely a munkáltatói kollektív szerződés köté§éneK kötelező jellegét meg kívánta szüntetni. Ez az elgondolás a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek autonómiájából indult ki, amelyből következik, hogy egyik fél sem kötelezhető szerződés kötésére. Szó sem volt tehát arról, ami egyes szélsőséges véleményekből kitűnt, miszerint a kormányzat megszüntetné a helyi kollektív szerződéseket. Azt gondoltuk, hogy. a jogi kényszer helyett a gazdaság diktálta érdekek vezessék a feleket, .valódi viták alapján, valódi konszenzust. eredményezve. Tudomásul kellett azonban vennünk, hogy egy ilyen liberális gyakorlat kialakításának számos társadalmi-gazdasági feltétele még nem teremtődött meg, s különösen az érdekérvényesítési képesség hiánya jogos munka- vállalói érdekeket sérthetett volna. A térvezet általános szabályként, kötelezővé teszi a munkáltatói kollektív szerződés megkötését, Ugyanakkor utal arra is, hogy ez a jogi kényszer egyben semmiféle biztosítékot nem ad arra, hogy a konszenzus ténylegesen létre is jön. Ebben az esetbén kötelezővé teszi egyeztető eljárás lefolytatását, ennek során azonban, döntés csak akkor születhet, ha azt mindkét fél élőze-:
