Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

f

FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

(Folytatás az 1. oldalról.)

nemzetközi egyezmények beépítését a hazai jogrendszerbe;

— az önkormányzat és az önigazgatás széles körű kiépítését és megerősítését, nemcsak területi elv szerint, hanem a szakmai, hivatásbeli önkormányzatoknál is;

— az önszerveződések, közösségek, társulások, vállalkozások széles hálózatának kiépítését, amelyek a település- fejlesztésben, az építészeti és környezeti értékek ápolásában, a szociális gondok megoldásában, a kulturális értékek gazdagításában működnek közre;

— az állam ne legyen a társadalom gyámja, de éjjeliőrként szemlélődő mellékszereplője sem! Legyen közpönti szervező erő — vagy ha úgy tetszik menedzser —, amelynek feladatai:

— egyrészt: olyan gazdálkodási feltételek kialakítása, amelyben a tőke hasznot eredményez és abból a bővített újratermelés, a humán szféra és az államapparátus költségei fedezhetők. Az állami költségvetés a nyereséget csak olyan mértékben ossza újra, hogy a társadalmi esélyegyenlőtlenséget mérsékelje és az államszervezetet fenntartsa; |— másrészt: annak megszervezése, hogy a társadalom döntően saját'maga elégítse ki igényeit és szükségleteit. Az állam nyisson tág teret a különböző tulajdonformák (társaságok, önkormányzatok, egyesületek, alapítványok) működése számára;

— harmadrészt: a legfontosabb állami döntéseket az Országgyűlésben alkotott törvények tartalmazzák. S a törvények nemcsak az állampolgárokra, hanem az államra, annak szerveire is kötelezőek legyenek!

Külső és belső békét

A pártok és a különböző politikai szerveződések közötti párbeszéd, vita, a politikai harcok közegében a kormány kötelessége a kormányzati alapfunkciók rendezett működtetése központi szinten és a közigazgatás különböző szintjein is.

Ide tartozik, hogy a kormány a hadsereget és a belügyi szervek működését függetleníteni kívánja a napi politikai hullámzásoktól. Arra törekszik, hogy ezek tartós, stabil intézmények, a nemzetbiztonság és az állami integráció erői legyenek az alkotmányosság és a törvény talaján.

Az alkotmányozási folyamat csak az alkotmányosság, a törvényesség érvényesülésének közegében lehet eredményes. Az emberek most két dolgot igényelnek : demokratikus társadalmat, valamint külső és belső békét.

A kormány feladatának tekinti az alkotmányozási folyamat nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeinek biztosítását. H5 a politikai pártok jelszóversenye uralja a politikai közéletet, akkor az alkotmányozási folyamat könnyen vakvágányra kerülhet. Ez könnyen bekövetkezhet, ha a többpártrendszer művi úton jön létre és a hatalmi pozíciókat a nép háta mögött osztják el, nem pedig fokozatosan, hitelesen, a tényleges érdekérvényesítési törekvések bázisán épül az ki!

A reformcentrum körüli erős társadalmi és politikai szerveződés kialakítása nagyon fontos! Csak így kerülhető el, hogy rossz közéleti hagyományunk, az érzelmi-indulati túlfűtöttség szétzilálja politikai közállapotainkat.

Nem vitatható, hogy a nyugati demokráciák hatalmas tömegű tapasztalatokat halmoztak fel a demokratikus alapelvek gyakorlati alkalmazásának történelmi küzdelmeiben. Ez mindenkinek kincsesbánya, aki tanulni akar,

' de szeretné elkerülni az egyéni tanulásban a már elkövetett hibák, tévutak csapdáit. Ilyen értelemben mi is okkal fordulunk a nyugati demokráciák felé. De nem azért, hogy másoljunk bármilyen modellt! Igaz, vannak olyanok, akik a megszenvedett saját megoldás helyett könnyebbnek látják egy kész recept átvételét. Én azt mondom, ők tévednek. Mindig tévedtünk, olykor tragikusan nagyot, ha szolgai módon másoltunk egy külső modellt!

Potyautasként nem juthatunk zászlóshajóra

Van saját értékrendünk, de nem lehet minden értékünk csak belső eredetű. Be kell fogadnunk és társadalmunk szervezetébe kell építenünk a külvilágban felmutatott értékeket is. Ne féljünk ettől! Az egészséges szervezet befogadja és asszimilálja, ami hasznára lehet, és kiveti magából, ami testidegen. Mi akkor is magyarok maradunk, ha vérünkben és szervezetünkben már Európa összes népeinek éltető nedvei lüktetnek! Nekünk saját történelmünk van, saját nemzettudatunk, sajátos jele- • nünk, és saját magyar modellt akarunk felépíteni. Van hozzá keservesen megszerzett tapasztalatunk, építőanyagunk, amibe már a Kőmíves Kelemenénél nem kisebb áldozatunkat is beleraktuk! A ház tehát állni fog, ha közös

akarattal és összefogással rakjuk egymásra az építőköveket.

Az új alkotmány lehet az ünnepélyes alapkőletétel. És amit benne megfogalmazunk, az nem csak mai önmagunkról szóló dokumentum kell legyen, hanem hosszú időre érvényes, előrelátó és előremutató valódi alaptörvénye e nép országépítő tevékenységének, sorsának, emberi életének.

Az alkotmányozó munkával, a jogalkotással és általában a politikai intézményrendszer reformjával szemben igényes követelményeket kell támasztanunk, de nem szabad illúziókat táplálnunk!

A világban elfoglalt helyünket befolyásolja ugyan, de nem meghatározóan, milyen társadalmunk működési rendje, hogyan működik a demokrácia, a nyilvánosság, milyen a döntési mechanizmus, erős-e a társadalmi kontroll. Helyünket a nemzetek gazdaság erősorrendjében alapvetően tehát nem mi — vagy nemcsak mi — határozzuk meg! A kicsi és erőtlen országok, ha magukban akarnak küzdeni, a süllyesztőbe kerülnek. Létük és felemelkedésük egyetlen esélye, ha összekötik sorsukat a haladás irányát és ütemét meghatározó erőkkel. De potyautasként nem kerülhetünk a zászlóshajóra! Meg kell váltanunk a jegyünket. Azt pedig csak egy európai jogrenddel, demokráciával, iskolázottsággal, kulturáltsággal, néhány eddigi társadalmi magatartásforma sutba vágásával, az adni és befogadni képes szellem felmutatásával válthatjuk meg.

Bízom abban, hogy országgyűlésünk, társadalmunk, országos és helyi szervezeteink, politikusaink és közembereink a társadalmi viták és politikai küzdelmek során összeadják garasaikból azt a politikai tőkét, amiből ez a jegy megváltható lesz!

Ä Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében támogatom a Magyarország alkotmányának szabályozási elveire vonatkozó javaslatot - mondotta végezetül a kormány elnöke.

Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója az alternatívák közül a népköztársaság elnevezés mellett tette le voksát. Egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek nem tartják szükségesnek az Elnöki Tanács fenntartását. Bár a képviselő maga is tagja a testületnek, azt személyes tapasztalatai alapján, a „sztálinista ragadványok” közé sorolta. Javasolta: a leendő köztársasági elnök mellett hozzanak létre egy olyan intézményt, amely tanáccsal szolgálna mind az elnöknek, mind az Országgyűlésnek. A képviselő végezetül a Kossuth-címer bevezetését javasolta, mert ez segíti leginkább a nemzeti azonosságtudat erősítését. /

Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy még két egymástól eltérő alkotmánykoncepció van a birtokában, s az először közzétettben szerepel: új, nagy lehetőséget kap hazánk fővárosa, amikor sajátosságainak .megfelelő önkormányzati szabályozást alakíthat ki. Szükségesnek látta, hogy ez a lehetőség a második alkotmánytervezetben is helyet kapjon.

Dr. Szíjjártó Károly legfőbb ügyész felszólalásában fontosnak tartotta, hogy az ügyészi struktúra eddig bevált elemeit megőrizzék, ugyanakkor korszerűsítsék is. Vitába szállt azokkal a nézetekkel és javaslatokkal, amelyek ^z ügyészség jelenlegi jogállásának megváltoztatására törekednek. A jog- államiság eléréséhez persze szükség van néhány új intézmény, például a köz- igazgatási bíráskodás bevezetésére, de az tévedés, hogy ez a forma orvosol minden jogsértést, hiszen csak olyan kérdésekben dönthetnének, amelyeket az állampolgárok e bírói szervek elé I visznek.

Szíjjártó Károly Jplhívta a figyelmet az ügyészi munka megváltoztatásával - kapcsolatos javaslatok ellentmondásaira is. Szerinte visszarendeződés lenne, ha megszüntetnék az ügyészség parlamenti alárendeltségét, mert ez a lépés megfosztaná az Országgyűlést, mint törvényhozó hatalmat a végrehajtás ellenőrzésétől.

A legfőbb ügyész nem értett egyet a vizsgálóbírói intézmény felélesztésével sem, és szükségtelennek tartotta az ítélőtábla létrehozását. Kérte a képviselőket: alkotmányos elvként határozzák meg az ügyészség jelenlegi funkcióját és parlamenti alárendeltségét.

Sarlós István (országos lista), az Elnöki Tanács helyettes elnöke az alkotmánykoncepció számos belső ellentmondására hívta fel a figyelmet. Helytelenítette például azt az elgondolást, amely szerint a köztársasági elnöknek joga lenne feloszlatni a Parlamentet. Sarlós István szerint a köztársasági elnök ne legyen a hadsereg főparancsnoka, ne hirdethessen ki rendkívüli állapotot, politikai pártban ne tölthessen be funkciót. Ne legyen képviselő sem, s ne helyettesíthesse őt az Országgyűlés elnöke, aki viszont képviselő, hanem válasszanak helyettes elnököt is.

Sarlós István indítványozta: az alkotmány módosítása csak népszavazással történhessék meg. A most még csak koncepcionálisan tárgyalt alkotmánytervezetet is népszavazás szente• Megyei képviselők az ülésteremben.

sítse, ezt megelőzően azonban ez év •telén hívjanak össze egyfajta kibővített Országgyűlést 9 javasolta az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Ebben az egyszeri alkalofnra összehívott testületben képviseltesse magát valamennyi politizálni akaró szervezet, intézmény, párt, s itt szavazzanak a referendumra bocsátandó szövegről.

Szóljon önálló fejezet az alkotmányban a fegyveres testületekről — javasolta Sarlós István. Szerinte az Országgyűlésnek beleszólást kell biztosítani abba, hogy milyen hadgyakorlatokat tartanak az ország területén, illetve, hogy hol és mikor vesznek részt külföldön magyar katonák nemzetközi békefenntartó tevékenységben.

A képviselő szót emelt a halálbüntetés eltörlése, valamint az ügyészség jelenlegi funkciójának fenntartása mellet. Az államforma meghatározásaként a köztársaság kifejezést tartotta a leghelyesebbnek. A címer ügyét — mint mondta — népszavazásra kell bocsátani; ő maga a Kossuth-címerrel rokonszenvezik a leginkább. Indítványozta azt is: az alkotmányhoz fűzött kiegészítésben határozzák meg nemzeti ünnepeinket, vagyis — az 1848-as forradalom jogán — március 15-ét és — Szent István emléke jogán — augusztus 20- át.

Dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.), á dunaújvárosi kórház gyermek- gyógyász főorvosa az. alkotmánykoncepció fundamentumát jelentő emberi és állampolgári jogokkal foglalkozott. Egyebek között hangsúlyozta: a hazánk által ratifikált emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a politikai és polgári jogok nemzetközi egyezség- okmánya olyan. alapjogokat rögzít, amelyeknek az alkotmány első fejezetét kell képezniük.

— Nekem, mint orvosnak — folytatta a képviselő — az élethez való jog eskümből adódóan is nagyon fontos, ezért a halálbüntetés eltörlése mellett vagyok. A jog alapján álló társadalomnak nem lehet olyan felfogása, hogy az élettől bárkit is megfoszthat. A társadalom normáihoz nem igazodó egyént viszont — ha kell, élete végéig — ki kell vonni a társadalom hatóköréből.

A képviselő javasolta, hogy rögzítsék á létbiztonság fogalomkörét. Fontosnak tartotta a házasság védelmének a kinyilvánítását is.

A törvényhozó és végrehajtó hatalom egyensúlyáról kifejtette: a független bíró, a független ügyvéd mellett a független vádló is szükségeltetik. Az ügyészség függetlenségének bármilyen korlátozása feltétlenül visszalépést jelentene — mutatott rá.

Korom Mihály, (Bács-Kiskun m., 8. vk.) a házszabályt előkészítő bizottság elnöke ismertette azt a javaslatot, amelyet az Országgyűlés ügyrendjének módosítására dolgozott ki a testület. Eszerint abban az esetben, ha a szavazás kézfelemeléssel történik, csak akkor számiáltatja meg az Országgyűlés elnöke a szavazatokat, ha az eredménnyel kapcsolatban kétség merül fel, vagy ha bármelyik képviselő kéri ezt.

Az Országgyűlés a házszabály 46. paragrafusának 2. bekezdésére vonatkozó módosítást öt ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta.

A határozathozatal után soron kívül szót kért Biacs Péter Budapest, 30. vk.): ő továbbra sem ért egyet az ügyrend megváltoztatásával — jelentette ki. Mint mondotta, kétsége támadt e szavazás eredményét illetően is, ezért kérte a szavazatok megszámlálását. Ez megtörtént: az Országgyűlés 279 igenlő és 5 nemleges szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a házszabálymódosítást.

Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány bevezető része — a preambu- lum — szóljon részletesebben az állam- alapítástól napjainkig tartó időszak kiemelkedő eseményeiről, rögzítse azt is, hogy az új alkotmánnyal egy minőségében is új társadalom megteremtése a cél.

Az Országgyűlés szerepének, súlyának erősítésére utalva megfontolásra ajánlotta a független képviselői intézmény bevezetését, mert a feladatok sokaságát csak így lesznek képesek elvégezni a képviselők.

' Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.), a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyésze a népfelség érvényesülésének legfontosabb garanciáját az államhatalmi ágak megosztásában látja, ám véleménye szerint az előterjesztésben ez szűkszavúan, csak felsorolásszerűen szerepel. Hiányolta azt is, hogy a koncepció nem tartalmazza a hatalmi ágak egyensúlyának elvét. Nézete szerint ugyanis az, hogy a hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátái, még nem feltétlenül jelent egyensúlyi állapotot.

Álláspontja szerint az álkotmányban nem célszerű deklarálni, hogy az állami és a politikai viszonyok szocialista jellegűek. Ellenkező esetben ugyanis a megalakuló pártok programjukban az alkotmányszerű njűködés elismerésével egyszersmindlutet tesznek amellett, hogy a szocialista ideológiát magukévá teszik.

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára elvi fontosságúnak nevezte, hogy az .alkotmány rögzítse: a gazdaság elsődleges szereplőit, az egyéni és közösségi természetes személyeket megilleti a tulajdonnal való rendelkezés joga. Bizonyított ugyanis, hogy a totalitárius szo- cializmus-modell — amely mára kimerítette minden tartalékát ■— a legszorosabb oksági kapcsolatban állt az állami tulajdon felsőbbrendűként való kezelésével. Ennek következménye lett, hogy az erőforrások feletti rendelkezési hatalom elszakadt azoktól, akik az értékeket előállítják, akik ezeket az erőforrásokat a lehetőségeknek megfelelően képesek ésszerűen kombinálni, modernizálni.

A képviselő támogatta az alkotmány-előkészítő bizottság elnökének álláspontját, azoknak a területeknek a felsorolását, amelyeknél az állami tulajdon fenntartása a piacgazdaságban is szükségszerű. Ide sorolhatók például a villamosenergia-szolgáltató intézmények, a vasút, egyes infrastrukturális létesítmények. Ezzel együtt az alkotmányban azt is ki kellene fejezni, hogy nem a hagyományos állami tulajdon- formáról van szó, hanem az államtól, mint közhatalomtól külön kezelt, különvált államkincstári szektorról. Olyan szektorról, ahol nem fonódik össze a közigazgatással a gazdálkodás, s_ amely az Országgyűlés, a Legfőbb Állami Számvevőszék közvetlen irányítása alatt áll.

Ajánlotta annak .kimondását is, hogy a gazdasági társaságok és a szövetkezetek jelentik a társadalmi tulajdon sokszínű és legdinamikusabb formáit, amelyekhez kapcsolódnak az egyes állampolgárok, illetve kisebb- nagyobb tartós közösségeik, mint rész- tulajdonosi jogosítványok birtokosai.

Javasolta: fogalmazzák meg az alkotmányban, hogy az Országgyűlésnek döntenie kell a kormányprogramokban, tervekben szereplő nagyberuházásokról, fejlesztési koncepciókról. Ugyanakkor a kormánynak legyen kötelessége a lakosság széles körét érintő programokat a Parlament, illetve annak bizottságai elé teijeszteni.

Végezetül ajánlotta, hogy az új alkotmányban nyíltan is fejezzék ki az államhatárok integritásának elvét. Azt, hogy a párizsi békeszerződésben meghatározott határoknak a helsinki okmányok szerinti kiigazítását, ha arra sor kerül — tudvalevőleg ez csak a szomszédos országgal egyetértésben történhet —, az Országgyűlésnek, illetve .népszavazásnak kelljen megerősítenie. A népszavazással kapcsolatban azt javasolta, hogy az alkotmány fő szabályként rögzítse: százezer aláírás esetén szükséges elrendelni a népszavazást.

' Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp., 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegédje egyetértett az előtte szóló Szabó Kálmánnal abban, hogy a közösségi és az egyéni tulajdont egyenrangúnak kell tekinteni, de feltétlenül fontosnak tartja, hogy az alkotmány rögzítse a népfelség elvét. Megítélése szerint a koncepció szűkíti az Országgyűlés népképviseleti jogkörét, s javasolta: az Országgyűlésnek álljon jogában minden olyan kérdésre vonatkozóan törvényt alkotnia, amely elé az alkotmány nem állít korlátot, vagyis nem ír elő népszavazást.

Hangsúlyozta: az alkotmánynak rögzítenie kell az Országgyűlésnek azon jogát, mely az államháztartás pénzügyi egyenlegének elfogadására vonatkozik. Hasonlóképen: a Legfőbb Állami Számvevőszék illetőségének ki kellene teijednie az államháztartás egyenlegére, a Pénzügyminisztérium, az adóigazgatás, a jegybank ellenőrzésére, ideértve a nemzetközi pénzügyek és beruházások teljes ellenőrzését is.

A képviselőnő hiányolta, hogy az alkotmányerejű törvények felsorolásában nem szerepel az egyesülési és gyüle- kezési jogról, a sajtóról, valamint a sztrájkról szóló törvény, és javasolta, hogy a fegyveres erőkről ugyancsak alkotmányerejű törvényt alkossanak. Véleménye szerint a politikai pártokról szóló törvény mellett nem a szakszervezetekről, hanem az érdekképviseletről általában kellene törvényt alkotni. Kifogásolta továbbá, hogy az alapvető, minden embert megillető jogok között nincs felsorolva a lakáshoz, a lakhatáshoz, a létminimumhoz való jog.

Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke a jogegyenlőségről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a települések országon belüli elhelyezke-. dése se lehessen megkülönböztetés alapja. „Meg kell akadályozni, hogy tovább terjedjen a falvak szellemi és néha anyagi kifosztása. Parasztságunk vaskos történelmi tapasztalatai óva intenek a tulajdonosi bizonytalanságtól. Garanciát követelnek arra, hogy soha, semmilyen körülmények között ne következhessen be a vétlenek megaláztatása, az emberek eltiprása” — mondotta.

Sebők János vezérőrnagy (Veszprém m., 12. vk.), olyan alkotmányt szorgalmazott, amely garanciát ad arra, hogy egyetlen párt, kormány vagy személy sem sajátíthatja ki magának a hatalmat. Száműzni kell az alaptörvényből az ideológiát, az utópiákat, a kinyilatkoztatásokat, sőt a demagógiát is. Az alkotmány mondja ki, hogy a működő pártok egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

Javasolta, hogy a képviselőválasztás

csak választókerületekben legyen, megítélése szerint nincs szükség országos listára, sem kétkamarás Ország- gyűlésre vagy lajstromos választásra: Az Országgyűlés gyakoroljon rendszeres ellenőrzést a kormány felett, s mielőbb vezessék be a meghallgatás rendszerét, vagyis: amikor egy miniszter a kinevezése előtt bizottsági meghallgatáson vesz részt, ez a testület nyilatkozzon a jelölt szakmai alkalmasságáról.

Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), a Salgótartjáni Öblösüveggyár igazgató- helyettese az államformát illetően a népköztársaság elnevezés fenntartását indítványozta, hozzáfűzve, hogy alkotmányunkból egyértelműen tűnjék ki társadalmi berendezkedésünk „szocialista perspektívája”. Szükségesnek minősítette, • hogy mondja ki az alkotmányba tulajdonformák egyenrangúságát. Úgy vélekedett, hogy a közösségi tulajdonon belül külön meg kell nevezni az állami, a szövetkezeti és — új elemként — az önkormányzati tulajdont.

Az állampolgári jogok szószólójának és a vizsgálóbírói intézménynek Magyarországon nincs gyökere — vélekedett, nem javasolva ezek bevezetését.

Dr. Horváth Jenő (Bp., 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke hangsúlyozta: az alkotmány legjelentősebb, részének azt tartja, hogy az egy- centrumú államhatalmi szerkezettel szakítva, a hatalmi ágak megosztásának elvét figyelembe véve kívánjuk államszerkezetünket kialakítani. Mint mondta, a háromhatalmi struktúrából számára a bírói hatalom a legfontosabb, mert a kormányzás alapelve a törvényesség. Nem tudja elképzelni új alkotmányunkat ezen alapelv érvényesülése nélkül, a bírói hatalom mindentől független, csak a lelkiismeretnek és a törvénynek alávetetten történő gyakorlása nélkül.

Hámori Csaba (országos lista), a Pest Megyei Pártbizottság első titkára korszerűnek, vállalhatónak nevezte az új alkotmány szabályozási elveit, s a maga részéről támogatásáról biztosította azokat. Ugyanakkor óvott a határidők merev korlátáitól: „az alkotmányozás addig tartson, ameddig a legfontosabb kérdésekben nem tudunk megegyezni”. A mai lázas, túlfűtött polijjjcai közvéleményt meg kell győzni arról, hogy jobb alaposan előkészíteni, mintsem gyakorta módosítani az alaptörvényt.

Pozsgay Imre sajtóbeszélgetésé

Még javában tartott az alkotmány szabályozási koncepciója feletti vita, amikor Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Parlamentben’találkozott külföldi újságírókkal, egyben eleget téve számos interjú-kérésnek is. A nagy érdeklődéssel kísért beszélgetésen — több mint egy tucatnyi országból csaknem negyven újságíró jelent meg a világ nagy hírügynökségeinek tudósitói, rangos lapok munkatársai, tv- és rádiótársaságok riporterei vettek részt.

Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy leg- > utóbb ugyancsak az Országgyűlés idején, tavaly novemberben találkozott a külföldi újságírókkal, s akkor éppen az úgynevezett demokrácia-csomag- tervet terjesztette a Parlament elé. Elmondta, hogy azóta e csomagot „felbontották”, és már az egyes részletkérdéseit vitatják meg a képviselők, •illetve alkotják meg az ezzel kapcsolatos törvényeket. A rövid bevezető után átadta a szót a kérdezőknek, mondván, hogy az utóbbi időben sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, szinte minden — közérdeklődésre számot tartó — témával kapcsolatban kifejtette véleményét.

A jelenlegi alkotmányvitáról érdeklődőnek válaszolva kijelentette : nem elsősorban az újfajta szabadság kodifikációjának lehetősége foglalkoztatja ■—bár ezt is fontosnak ítéli—, mert nézete szerint nem az az igazi kérdés, hogy az alkotmány milyen garanciákat tartalmaz, hanem az: az alaptörvény betartásának milyenek lesznek a garanciái. A köztársasági/elnök funkciójával összefüggésben megemlítette, hogy elképzelése szerint e tisztség a hatalmi ágak megosztásának rendszerébe tartozik, nem csupán az állami protokoll megtestesítője lenne, hanem meghatározott pontokban . összehangolná a különböző ágakat. A pártok vele tárgyalnák meg a miniszterelnök személyére vonatkozó javaslataikat, és a köztársasági elnök mutatná be a parlamentnek a kormányfőt, ő lenne a hadsereg főparancsno- . kav tehát nem súlytalan személyiség lenne a hatalom gyakorlásában. Megkerülte a választ viszont' arra a kérdésre, hogy vállalná-e a köztársasági elnök tisztét, mondván: „nálunk egyelőre rejtegetni kell a szándékokat, j hogy azok érvényesüljenek”.

Az államminiszter sok kérdést kapott a többpártrendszerrel, a kiépüléséig tartó átmeneti időszakkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben leszögezni tej a többpárti berendezkedés híve, ugyanis az eddigi politikai gyakorlat tapasztalatai szerint az egypártrendszer körülményei között nem lehetett létrehozni az egyensúlyt Magyarországon.

A társadalmi közmegegyezés fontossága mellett szólt, de kijelentette, hogy ezt nem az MSZMP hatalmának átmentése érdekében szorgalmazza, *\ hanem azért: ne jöjjön létre hazánkban olyan vákuum, amelyben kormá- É nyozhatatlanná válik az ország. Az átmenet legnagyobb nehézségeként az- elmúlt 40 év társadalmi, lélektani struktúráját nevezte meg, hozzátéve azt is, hogy az MSZMP 35 éve szakadatlanul küzd a sztálinista struktúra meghaladásáért. Érintette azt a témakört is, hogy az MSZMP és annak vezetői kialakíthatnak ugyan valamiféle követelményt a többpártrendszer funkcionálására nézve, de elképzeléseik érvényre juttatására a politikaia- ;i- kon kívül más eszközük nem lesz.

Az államminiszter beszámolt arról is, hogy a kormány foglalkozik az új pártok infrastruktúrája kialakitásának kérdéseivel, számbaveszik: a párt- törvény életbelépése után a költségvetésből milyen normák szerint — kiváltságok nélkül -«részesülhessenek a politikai pártok.

Pozsgay Imre természetesen sok, a kedvezőtlen gazdasági helyzettel, a munkanélküliség veszélyével, a bős—nagymarosi vízlépcső építésével kap- csolatos kérdést is megválaszolt Ez utóbbiról szólva kijelentette: azok közé- a kormánytagok közé tartozik, akik e tárgykörben a népszavazás lehetőségét szorgalmázták. A munkanélküliséggel összefüggésben kijelentette, nézete szerint az nem lesz nagymértékű, bár a korábbi helyzethez képest jelentős számban veszíthetik el munkahelyüket a dolgozók. Egy jó átképzési rendszerrel ugyanakkor levezethetőnek ítélte az ezekkel járó feszültségeket A nagy veszedelmet szerinte a magasan kvalifikált pályakezdő fiatalok munka nélkül maradása jelentené, hiszen így akkor ők külföldön keresnének, s minden bizonnyal találnának if munkát.

Pozsgay Imre az MTI kérdésére válaszolva elmondta: március 15-ét Győrben fogja ünnepelni, a nagygyűlés résztvevőjeként. Ebben a városban megállapodásra jutott valamennyi politikai szervezet az ünnepi szónok személyét s a demonstráción megjelenő nemzeti szimbólumokat illetően is.