Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

1

FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Bajaiak az ötös karzaton

—1 Merre jártak? •— kérdeztem a bajai Béke téren személygépkocsiból kilépő Fiedler Györgyöt, Jván Istvánt és Millmov Dánielt.

— Csak Budapesten. Éppen a Parlamentből jövünk.

Ne csodálkozzon az olvasó, ha még egyszer feltettem a kérdést. Azt gondoltam, hogy valami baj lehet a hallásommal. Szerencsére jól hallottam: három bajai választópolgár gondolt egyet, s meghivatta magát az országgyűlésbe. Azaz nem is három, hanem négy, ugyanis Hamháber József vállalta a fuvarozást.

— Fél hétkor indultunk, tele izgalommal. A Parlamentben még egyikőnk sem járt soha, nem csoda, ha kiváncsiak voltunk, hogyan intézik az ország sorsát — meséli Millunov Dániel. —■ Rápillantottam az órámra, amikor a Kossuth térre érkeztünk, fél tízet mutatott. Egy rendőr udvariasan megkérdezte, hogy hova megyünk. Felmutattuk a belépőnket, s már szabad is volt az út. A XIV-es kapunál az őr egyeztette a személyi igazolványunkkal a meghívót, majd útbaigazított, hogy melyik lépcső vezet a helyünkre, az ötös számú karzatra.

— Rögtön ismerőssel találkoztunk: dr. Tóth Antal megyei rendőrfőkapitány-helyettessel néhány szót váltottunk, és már kezdődött is a tanácskozás — fűzi hozzá Fiedler György. — Természetesen mi elsősorban a Bács- Kiskun megyei képviselőkre voltunk kíváncsiak. Jólesett hallani, amikor dr. Kőrös Gáspár a nyugdíj értékének fenntartása, az életszínvonal javítása érdekében való hozzászólást jelentett be. A barátaimmal együtt én is rokkantnyugdíjas vagyok. Ők a Kismotorból, jómagam pedig a cementiparitól kerültem idő előtt pihenőre érthető, hogy ez a téma módfelett izgat bennünket.

Ugyanez Iván István véleménye. aki még hozzáteszi:

— Egyszerű emberek vagyunk, de jól megértettük dr. Kulcsár Kálmán

előadását: olyan alkotmányt akarnak, mely mindenkinek egyenlő jogokat biztosít. Kérdezte, hogy milyen benyomásokkal tértünk haza. Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy felejthetetlen élmény marad számunkra a mai nap. Biztos, hogy ezután minden országgyűlési* tudósítást figyelmesen elolvasunk. G. Z.

Ahhoz, hogy a mai változások ne felemás eredményeket hozzanak, a csírájában már meglévő társadalmi önkormányzatiság kiteljesedésére van szükség. Ezzel kapcsolatban indokoltnak tartotta az önkormányzat szélesebb értelmű megközelítését, mint ahogy azt a koncepció tartalmazza. Figyelmeztetett arra, hogy a tanácsokról szóló fejezet csaknem egyenlőségjelet tesz a helyi önkormányzat és a tanács, mint népképviseleti szerv közé, holott az önkormányzat alanya a település egész lakossága és az általuk létrehozott szervezetek is.

Az Országgyűlés szervezetével kapcsolatban a kétkamarás parlamenti rendszer megfontolását ajánlotta kép-' viselőtársainak. A kooperációs alapon szerveződő második kamara csökkentené az átmeneti politikai helyzetből adódó veszélyeket — vélekedett.

A megyei önkormányzatúnk a községek, városok szövetségeként, a települések által delegált tagokból álló testületként kellene működnie, amely mintegy közvetít a helyi és az országos érdekek között.

Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m„ 18. vk.), a sárospataki Comeni- us Tanítóképző,Főiskola főigazgatója elsősorban a címer és a zászló alkotmányos rendezésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Úgy vélekedett, hogy — a kontinuitás jegyében — visz- sza kell állítani a régi, koronás nemzeti címert. Történeti érvekkel alátámasztott fejtegetése szerint a korona nem a királyság, hanem a magyar államiság

DR. BAK ISTVÁN:

szimbóluma. Azt is indítványozta, hogy a kormány tagjai a koronára tegyenek esküt, ezért a szent koronát az Országház épületében helyezzék el. A képviselő szerint a piros-fehér-zöld nemzeti lobogón föl kell tüntetni a nemzeti címert is, de a címer nélküli zászló használata is engedélyezhető. Földy Ferenc úgy vélte, a megyék, városok és községek ugyancsak visszahelyezhetnék jogaikba régi zászlójukat és címerüket, illetve újakat alkothatnának.

Azt is indítványozta, hogy az alkotmány bizonyos alkalmakkor tegye kötelezővé a Himnusz és a Szózat elhangzását.

Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Mgtsz elnöke felszólalásában aha figyelmeztetett, hogy az alkotmánynak, mint alaptörvénynek a kidolgozása széles körű, hosszadalmas társadalmi vitát igényel. Ennek a vitának a végén közmegegyezés kell hogy szülessen. A mai összetett belpolitikai helyzet ismeretében azonban a képviselő kétségeit fejezte ki, hogy ez a társadalmi közmegegyezés létrejön. Hangsúlyozta, hogy a mostani Országgyűlést legitimnek tartja, alkalmasnak arra, hogy törvényerőre emelje az alkotmányt. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezt a Parlamentet a társadalom is alkalmasnak ítélje az alkotmányozásra. Ha ez mégsem következne be, akkor érdemes lenne megfontolni az országgyűlési képviselők választásának nehány hónappal való előrehozását.

Az ügyészség fontos szerepet tölt be a törvényesség biztosításában

Dr. Bak István (Bács-Kiskun m., 7. sz. választókerület) a* benyújtott alkotmánytervezetet hozzászólásában abból a szemszögből elemezte, mennyiben erősíti a törvényhozó hatalmat és az Országgyűlés ellenőrző szerepét.

A jelenlegi — elsősorban az Igazságügyi Minisztérium által elfogadásra javasolt'— elképzelésekkel csak részben tudok egyetérteni. Valóságos törvényességi igényeket elégít ki az alkotmánybíróság felállítása, amely már a hatályos alkotmányunkban is megjelent. Indokoltnak tartanám azonban az alkotmánybíróságnak az Ország- gyűléshez való viszonyát, beszámolási kötelezettségét is szabályozni — mondta, majd így folytatta:

— Azzal mindenképpen egyetértek, és azt a magam részéről is szívből támogatom, hogy a parlamentnek végre lesz egy olyan, a végrehajtó hatalomtól független, csak neki alárendelt ellenőrző szerve^- itt a 9. pont szerinti Állami Számvevőszékre gondolok —, amely a költségvetési, államháztartási kérdésekben- garanciális jellegű intézményként fog működni.

A szabályozási elvek az ügyészség jogállásának megváltoztatását javasolja. Ha ez a tervezet idézett pontja sze- \ rint történne, a parlament saját magát fosztaná meg az egyik fontos törvényességi garanciától.

Az ügyészség univerzális és ágazatok feletti törvényességi felügyeletet lát el, s a társadalmi élet szinte minden területén jelen van. Ma már nemcsak hagyo- 4 mánya van, hanem a különböző állami, szövetkezeti és társadalmi szervek és az állampolgárok által is elfogadott, hogy az ügyészség fontos szerepet tölt be a törvényesség és az állampolgári jogok érvényesítésének biztosításában.

A tanácsok törvényes működésének nézőpontjából felhívom az Ország- gyűlés figyelmét arra a fontos szerepre, amelyet az ügyészségek a tanácsrendeletek törvényességének biztosítása terén kifejtenek. Érdeklődésemre a megyei főügyész arról tájékoztatott, hogy Bács-Kiskun megyében az ügyészek az elmúlt négy év alatt 574 esetben tettek észrevételt tanácsrendelet-tervezetre. Az észrevételeknek például 1988-ban több mint a fele érdemi volt, azaz törvényességi kérdésekre vónatkpzott.

Mankó Mihály (Békés m., 2. vk.) nyugalmazott tsz-elnök választói véleményét is tolmácsolva — a' Kossuth- címer elfogadását javasolta. Csatlakozott azokhoz a képviselőkhöz, akik a számvevőszék mielőbbi létrehozását szorgalmazzák.

Hellner Károly (Bp., 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója néhány — az alkotmányi koncepcióban szereplő — fogalom tisztázásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Szóvá tette például a „Minisztertanács” és a „kormány” szó váltakozó használatát. A „népgazdaság” helyett a „nemzetgazdaság” kifejezés használatát nevezte helyesebbnek. A „népgazdasági tervezéssel” kapcsolatban tisztázandónak minősítette, hogy milyen időszakra — csak ötéves ciklusra vagy egyéves időtartamra is — hozzon-e tervtörvényt az Ország- gyűlés.

Dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), rábapordányi körzeti orvos hangsúlyozta, hogy nem híve a tévedhetetlenségnek, egyetért azzal: ne legyen korlátlan hatalma egyetlen állami szervnek sem. El kell fogadni tehát azt is, hogy az államhatalom legfelsőbb szervének, az Országgyűlésnek is egy tőle jogilag független, pártatlan bírói szerv ellenőrizze a munkáját, a törvényalkotást. Az Országgyűlés és az alkotmánybíróság közötti viszony azonban csak mellérendelt lehet: a törvényt csak az a szerv vonhatja vissza, változtathatja meg, amelyik meghozta.

Balogh Károly — a Győr-Sopron megyei Erdélyi Kör nevében — köszönetét fejezte ki a kormánynak és a különböző szervezeteknek, hogy mindent megtesznek a romániai menekültek társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésére, egzisztenciájuk megteremtésére. Ennek ellenére a menekültek nem élhetnek azzal az emberi jogukkal, hogy önként választott új hazájuk állampolgárai legyenek. Ezt a hazánk és Románia között, a kettős állampolgársággal kapcsolatban hozott államközi szerződés megakadályozza. Kérte az 1990-ben léjáró egyezmény magyar részről történő felmondását, mert ennek hiányában újabb öt évre meghosszabbodna a megállapodás. Az igazságügy-miniszternek indítványozta annak megvizsgálását, hogyan lehetne megjeleníteni az alkotmányban a kettős állampolgárság intézményrendszerét.

Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára úgy vélekedett: az alkotmány bevezető részében rögzíteni kell azt, hogy a társadalom történelmi célkitűzése a szabad, demokratikus, szocialista állam megteremtése.

Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára kifejtette: az elmúlt évtizedek választási tapasztalatai és a többpártrendszer nyújtotta lehetőségek alapján az arányos képviseletet biztosító lajstromos választási rendszer lehetne célravezető. Véleménye szerint a területi alapon létrejövő politikai képviseletet érdek- és szakmai képviselettel kellene kiegészíteni.

Méhes Lajos (Budapest, 44. vk.), a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára az új alkotmány előkészítését jó alapnak nevezte egy széles körű társadalmi eszmecseréhez a lehetséges közmegegyezés érdekében. Az új alkotmány megalkotása felzárkózást jelenthet a világ korszerű alkotmánnyal rendelkező országaihoz, ezért át kell vennünk a tőkés országok alkotmányainak értékeit, de meg kell őrizni a szocialista jelleget, a szocialista vívmányokat is.

Radnai Gábor (Budapest, 48. vk.), a MÁV Vezérigazgatóság üzemmérnöke azt vizsgálta, hogyan lehelj gazdaság mindenkori teljesítőképességével összhangba hozni a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok érvényesítését. Úgy ítélte meg, hogy szükségszerű az ellátások alsó szintjének a meghatározása, s erre épülhetnek rá azok az eszközök, amelyek az államnak a jogérvényesülés irányába ható cselekvését eloltják. Kérdéses, hogy az állam korábban vállalt kötelezettségei közül mit tud a jövőben ellátni, s a jelenlegi helyzetben mit tud ebből a lakosság átvállalni.

Szűcs Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), a KISZ vásárosnaményi bizottságának titkára az igazságszolgáltatás helyzetét érintve több ezer választója véleményének hangot adva támogatta az alkotmányszabályozás azon elvét, hogy a helyi, városi bíróságokat — ahol a működési feltételek megteremthetők — legkésőbb az új alkotmány elfogadásával visszaállítsák.

Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák gépészeti szakosztályvezetője választóinak, megyéje lakosainak megbízásából kérte: Komárom megye nevét változtassák Komárom-Esztergom megyére, mert ez az elnevezés történelmileg jobban elfogadható, s megőrzi a terület két ősi vármegyéjének nevét.

Zsóka Endre (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 9. vk.), a Kohászati Gyárépítő Vállalat diósgyőri főépílésvezetőségé- nek csoportvezetője úgy vélekedett, hogy az előteijesztett alkotmánykoncepció—miközben igen alaposan részletezi az állampolgári jogokat — meglehetősen vázlatosan szól az állampolgárok kötelezettségeiről.

Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára üdvözölte, hogy a továbbfejlesztett alkotmánykoncepció rövidebb és tézissze- rűbb, mint az előző változat volt. Kifogásolta azonban, hogy ez sem tartalmaz az ifjúságra és a sportra vonatkozó utalásokat.

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa azt az indítványt fogalmazta meg, hogy a határozati javaslatot a következőképpen módosítsák: „Az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit S az előterjesztésnek megfelelően —jóváhagyta, és felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Ország- gyűlés vitájában felmerült javaslatok alapján — kiemelkedő figyelemmel az állampolgárok, a különböző társadalmi szervezetek és csoportok, illetve szakemberek véleményére is — készítse el az alkotmány tervezetét, majd ezt az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértése után bocsássa társadalmi vitára”.

Kulcsár Kálmán vitazárója

A kétnapos vita lezárásaként Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter ösz- szegezte az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselő számára elfogadható volt, találkozott a Tisztelt Ház egyetértésével.

A vitapontok közül elsőként az Országgyűlés szerepét emelte ki. Nem értett' egyet azzal a megközelítéssel, amely a törvényhozó testület szerepének fokozásából indul ki, mert az nézete szerint nem egyeztethető a hatalom megosztásának és egyensúlyának alapelvével. Nem fogadható el az a javaslat, amely a Parlament szerepének erősítése címén — amellyel egyébként egyetért — gyengítene más hatalmi ágakat. Különösen nem értett egyet azzal, hogy a bíróságok fölött 'társadalmi kontrollt teremtsenek. A bíróság felett ne legyen kontroll, mert az a hatalmi ágak egyike, és saját felügyeletét végzi el.

Az egy- vagy kétkamarás Ország- gyűlés kérdésében állást foglalók többsége az egykamarás változat mellett érvelt. Ennek ellenére'a miniszter azt kérte, hogy az Országgyűlés járuljon hozzá : a kétkamarás megoldást is szerepelNyilvánvalóan ez a körülmény nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Bács-Kiskun megyében a tanácsok több mint tíz év óta nem alkottak jogszabálysértő helyi rendeleteket.

A városok megyei irányításában való közreműködésének megszűnése a megyei tanácsi apparátust új, megnö- vekédett feladatok elé állította.

Véleményem szerint a tanácsi szak- igazgatásban bekövetkezett változások, amelyek egyértelműen a velük szemben támasztott társadalmi követelmények növekedését jelentik, még inkább szükségessé teszik az ügyészi «általános törvényességi felügyeletet. Erre alapítom azt a véleményem, mely szerint nagy hiba lenne az ügyészi szervezettől ezt a jogosítványt megvonni, különösen, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ezzel az Országgyűlés ellenőrző szerepe is csökkenne - mondta dr. Bak István.

Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója így vélekedett: a tulajdonformák átalakulása nem a szocializmus kiárusítását jelenti — mutatott rá a képviselő —, hanem a piacgazdálkodáshoz alkalmazkodó fejlődési pályára történő átállást. Nem lehet azonban cél, hogy a felszabadulás utáni erőltetett, sok esetben irracionális, alapvetően ideológiai indíttatású államosítási, kollektivizálási folyamatokat a visszájára fordítva megismételjük.

tethessék a vitára bocsátandó koncepcióban.

Az igazságügy-miniszter javaslatát azzal indokolta, hogy a kétkamarás Országgyűlés adott esetben biztosíték lehet akár a többség véleményével szemben is, a kisebbség jogainak biztosítását jelentheti.

A két fokozatú jogorvoslat fórum- rendszerének alakításáról alapos ügyforgalmi elemzéssel és a földrajzi elhelyezkedés körültekintő tanulmányozásával kell dönteni-— mondta Kulcsár Kálmán. A tervezett bírósági reform legfontosabb eleme az, hogy az elsőfokú bíráskodás jóval közelebb kerüljön a lakossághoz. Ezért nem ragaszkodnak majd minden esetben a közigazgatási határok figyelembe vételéhez, mert nem mindig azok az irányadók. A reform akkor történhet meg, ha az alkotmányt elfogadták, ha sikerült kidolgozni a bírói szervezeti törvény, s a bevezetés feltételei megértek.

Az alkotmánybíráskodás témájára térve Kulcsár Kálmán leszögezte: az új intézmény nem tartozhat beszámolási kötelezettséggel az Országgyűlésnek, szuverén szerv, saját döntései alapján kell, hogy eljáijon. Biztosítani kell, hogy vizsgálhassa a törvények alkotmányosságát, ugyanakkor azon lehet vitatkozni, hogy a népszuverenitás tiszteletben tartása folytán ne helyezhesse hatályon kívül az alkotmányellenesnek ítélt törvényt, hanem forduljon az Országgyűléshez. A mindenen felül álló 11 tagú testületbe olyan embereket kell kiválasztani, akik tekintélyt adnak a széknek, s nem a szék ad tekintélyt nekik — mondotta, hozzátéve, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény készül, s rövidesen az Országgyűlés elé kerül.

A fegyveres testületekkel kapcsolatban elhangzott észrevételekre reagálva jogosnak tartotta azt az igényt, hogy a testületeket az alkotmány „helyezze el” az államszervezetben, határozza meg funkcióikat. Ezt ki kell munkálni, az alapvető elvek valóban kerüljenek az alkotmányba, s utána egy új honvédelmi törvény szabályozza a részleteket, majd pedig — mint minden hadseregben — a szolgálati szabályzat hivatott a katonák feladatait, kötelezettségeit meghatározni.

Kulcsár Kálmán elmondta, hogy „Szabályozási elvek” című tervezetet elküldték sok társadalmi, egyházi, oktatási szervezetnek, intézménynek. A dokumentumot most nyilvánosságra hozzák majd, s ezután minden állampolgár eljuttathatja véleményét— akár országgyűlési képviselőjén keresztül — a jogalkotókhoz. Ezért egy ideig várnak a megszövegezéssel. A kész tervezet a Parlament alkotmányozó bizottsága elé kerülne, és a jóváhagyás után kezdődne meg a társadalmi vita. Az országgyűlési vita és döntés után kerülne sor a népszavazásra. Ezzel a miniszter egyúttal azt is jelezte, hogy

A lottó nyerőszámai

A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 10. heti játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki:

20, 43, 47, 57, 87.

nem tartaná szerencsésnek maguknak az alapelveknek a népszavazásra bocsátását. Kérte a tömegkommunikáció segítségét abban, hogy a tervezetet a közvélemény megismerhesse, a sajtó útján is hozzájuthasson azokhoz az ismeretekhez, amelyek segítik az értelmezést.

A miniszter elmondta, hogy a népszavazást két formákban képzeli el. Egyrészt az alaptörvény egészére kellene majd voksolni, másrészt arra az öthat fontos részkérdésre (államforma, címer, egyéb szimbólumok), amelyek ügyében a döntés nem kell hogy megszabja az egész alaptörvény elfogadását vagy elutasítását.

Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkotmányozási folyamatban az egész társadalomnak részt kell vennie. Megvizsgálhatónak, s a pártokkal folytatót párbeszéd hatáskörébe tartozó politikai kérdésnek tartotta azt a javaslatot, hogy az Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg —valamilyen kulcs alapján—a különböző politikai érők képviselőit, akik szavazati joggal vennének részt a vitában, így egyúttal a döntés szélesebb bázison nyugodna. A miniszter ugyanakkor megemlítette: az Országgyűlés által létrehozott alkotmányozó bizottságot is bővítheti a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb tagokat, akik különböző politikai erőket képviselnek. Ez valószínűleg ügyrendmódosítást igényel, hiszen első alkalommal fordulna elő, hogy parlamenti bizottságnak nem képviselői tagja lenne — mondta befejezésül, ígéretet téve, hogy a vitában elhangzottakat gondosan elemezni fogják, s 'felhasználják a jogalkotó munkában.

A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Áz Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előteijesztés- nek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján — különös figyelemmel az állampolgárok S- a különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére, készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára”.

Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés; a testület ma folytatja munkáját.^

PARLAMENTI FOLYOSO

gspIPII $

Képviselők időzavarban

A képviselők már tegnap tudni vélték: három nap alatt nem fejeződik be a mostani ülésszak. A folytatás ék esetben március 22-én következik, s újból akár több napig is eltarthat. Előtte azonban a jövő héten, március 14-én ünnepi ülésszakot is tart a Parlament.

Vajon mennyire megterhelőek á mind sűrűbbé vétő parlamenti ülések? — erről kérdeztem két képviselőt.

A Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat elnöke, Tóth István:

' — Részt kell vennünk az ülésszakon, a bizottsági üléseken, a megyei csoportüléseken, emellett fel is kellene készülni és lehetőleg konzultálni a választópolgárokkal. Jelenleg a képviselő napjainak szinte a Me ezzel az elfoglaltsággal telik. Úgy érzem, ez komoly gond. En minden szombat-vasárnap benn vagyok a munkahelyemen, sokszor estéket, éjszakákat is benn töltők, hogy pótoljam a kiesett időt. Azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül.

Dr. Horváth László, tiszaalpári körzeti állatorvos:

— Én is úgy oldom meg, hogy az akciós munkákat szombat-vasárnap végzem. Minden vasárnap dolgozom, négy éve nem voltam egyetlen napot sem szabadságon. Egyébként amikor itt vagyok a parlamentben, a kollégám helyettesít. Öeeznem megoldás, hosszú távon nem lehet csinálni. Volt operabérletem, szinházbérletem. Megmaradt a családnak, egyelőre nem tudok velük menni. A szakmámból viszont nem szeretnék kiesni. Elsősorban állatorvosnak érzem magam, és emellett képviselőnek.

Mi lehet a megoldás? Tóth István az egyik felszólaló javaslatával ért egyet:

— Aki vállalja, hogy függetlenített képviselő legyen, annak meg kellene teremteni a lehetőséget. Persze itt felmerülnek olyan gondok, hogy mi lesz a képviselői mandátum lejárta után? Mégis úgy érzem, ez az egyetlen megoldás arra, amit az állampolgárok joggal követéinek: hogy rendszeresen konzultáljon velük és ténylegesen hangot tudjon adni véleményüknek a képviselőjük.

A jelölőbizottság mindenkit megkérdezett

Tegnap délre befejezte munkáját az Országgyűlés új elnökét jelölő bizottság, melynek tagjai közt ott volt dr. Bak István, a Bács-Kiskun megyei képviselő- csoport vezetője is. Megkértem, avasson be a jelölés kulisszatitkaiba.-— A bizottság minden egyes képviselő véleményét külön-külön megkérdezte. Technikailag ezt úgy oldottuk meg, hogy megyénként összegyűjtöttük a javaslatokat, így én a tizennyolc Bács-Kiskun megyei képviselőjét — mondta.-— Hogyan alakultak a megyei javaslatok?

— Egy személy több nevet is mondhatott. így alakult ki a következő lista: Szűrös Mátyásra 16, dr. Horváth Jenőre 5, Király Zoltánra 3, dr. Gajdócsi Istvánra'2, Márton Jánosra 2, és T omstcs Erikára 1 javaslat érkezett. A megyei listákat azután összegeztük a jelölőbizottságban.

— Folytáé vita a bizottságban valamilyen kérdésről?

— Különösebb vita nem volt. Mindenki a kettős jelölést pártfogolta volna

— magam is—, de végül is elvetettük, mert az egyetlen képviselő, aki Szűrös Mátyás mellett jelentős számú szavazatot kapott, dr. Horváth Jenő, elhárította a jelölését így magam sem láttam célszerűnek, bár mindenképpen szerettem volna a kettős jelölést. Természetesen az ülésen még lesz lehetőség erre.

— Tett-e javaslatot valamire a bizottságban?

— Szerintem olyan személyt kell állítani a parlament elnöke mellé, aki jogilag felkészült. Ezért javasoltam, hogy a mostani alelnököket is ki kellene cserélni, mégpedig jogi végzettségű képviselőkre. Javaslatom a lényegét tekintve belekerült az előterjesztésbe. :

. — 5 végül: megtudhatjuk, kit javasolt a parlament ebtökének ? ■

— Három személyre is javaslatot tettem: Szűrös Mátyásra, dr. Horváth Jenőre és dr. Gajdócsi Istvánra.

■ IIlii lovas —