Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területére ma estig: Változóan felhős lesz az ég, és legfeljebb északkeleten lehet jelentéktelen zápor. A többfelé erős, néhol viharos északi szél estére mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7,12 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PÉT ■ NE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA AZ ALKOTMÁNYKONCEPCIÓ FELETTI VITÁVAL FOLYTATTA MUNKÁJÁT A PARLAMENT Az Országgyűlés jóváhagyta az új alkotmány szabályozásának elveit Németh Miklós: Jogi garanciák nélkül nincs demokrácia XLIV. évf. 59. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 10., péntek FELEGYHAZI VSZM-GYAR: Műanyag alkatrészek nyugati autókhoz? I Ü m • Az autóalkatrészeknek komoly „nyúzópróbákat” kell majd kiáDni- uk. Ezek sorába tartozik a mínusz negyven—és plusz száz fok közötti öregedés-vizsgálat, amelyhez az elmúlt évben szerezték be a képen látható NDK gyártmányú klímaszekrényt. A fejlett országokban az autógyártás mindig az ipar élvonalába, a húzó ágazatok közé tartozott. Nem véletlen ez, hiszen kevés olyan terület van, ahol annyira kiélezett lenne a piád verseny, mint éppen itt. Egyik gyártó sem lazíthat, mert azonnal teret vészit. Ezért kiemelt figyelmet szentelnek a gépkocsik korszerűsítésére, a minőség megőrzésére-és javítására. Nehéz megfelelni ezeknek a magas követelményeknek. Talán ez az oka annak, hogy eddig csak kevés hazai vállalat tudott bekapcsolódni a nyugati személyautó gyártásba. Remélhetőleg rövidesen egy újabb magyar üzem, a Villamosszigetelő- és Mű- anyaggyár (VSZM) kiskunfélegyházi gyára is e szállítók sorába léphet. A bizakodásra okot adhat, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy NSZK-beli világhírű autógyárral — a szerződés megkötéséig, a cég neve üzleti titok — az ott készülő személygépkocsikhoz műanyag alkatrészek gyártásáról. A nyugatnémet cég szakemberei már fel is keresték a félegyházi üzemet, hogy meggyőződjenek róla: megvannak-e a gyártás személyi és tárgyi feltételd. Vizsgálták, hogy a műszakiak és a gépek mellett dolgozók, a minőségi ellenőrzést végzők kellően felkészültek-e a termék előállítására. A gépek, vizsgáló berendezések mellett szemügyre vették a raktározási lehetőségeket, s az egész gyár rendjét, tisztaságát. Tapasztalataik — úgy tűnik — kedvezőek voltak, mert az egyeztető tárgyalásokat tovább folytatják. A szerződés megkötése tehát elérhető közelségbekerült. Ha minden kedvezően alakul, néhány héten belül hozzáfoghatnak az alkatrészgyártáshoz Félegyházán. ■Kállai Ferencné, a gyár meo-vezetője elmondta, hogy az üzemben már 1985 óta készítenek tőkés exportra por- és vízbehatolás ellen fokozottan védett, spedális fémcsöves lámpatesteket. Etermékeknek a szokásosnál is magasabb minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. Ám az autóalkatrészek gyártásánál még kényesebb igényeket kell kielégíteniük. Ezért a nyugatnémet autógyár követelményeihez igazodó minőségbiztosító rendszer kialakításán dolgoznak. Itt nem utólag „kritizálják” a termékeket, hanem az egész termelést folyamatosan vizsgálják. A rendszer része a gépek, berendezések folyamatos ellenőrzése is, ami ugyancsak a selejtmentes gyártást szolgálja. A meo-vezető vallja, hogy a jó minőség nem csupán a korszerű technikán, beruházásokon, hanem elsősorban az önmagukkal szemből igényes dolgozókon múlik. Ezért azt várja, hogy a szerződés megkötésével, az új feladatokhoz felnőve jól vizsgáznak a VSZM kiskunfélegyházi gyárának dolgozói. G. B. ODAÍTÉLTÉK A VÖRÖS VÁNDORZASZLOT Vitatják a KISZ utódszervezetének alapszabályát A KISZ Bics-Kisktm Megyei Bizottsága legutóbbi ülésén egyebek mellett ma I a vitaanyaggal foglalkozott, mely utódszervezetének alapszabályára tesz javaslatot. A Bács-Kiskun Megy« Ifjúsági Szervezetek Szövetsége önálló területi ifjúsági szervezetekből áH majd, melyek együttműködésének alapja a közös érdekek megyei és or- szágos képviselete, érvényesítése — úja a vitaanyag, majd rögzíti még a szövetség célját, a tagsági vizony alapelveit, a szervezeti rendet, javaslatot tesz a döntéshozatal rendjére, valamint a nyilvánosság értelmezésére is. Mindez azonban — égésén a második megyei küldöttgyűlésen való megvitatásáig —pusztán tervezet marad. Külön napirendi pontként tárgyalták az MSZMP-bez való viszonyokat, melyre a későbbiekben a stratégiai szövetség lesz jellemző. A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága döntött a Vörös V ándorzászló kitüntetés odaítéléséről is, melyet ezúttal öt KISZ-alapszervezet kap meg megyénkben. tgy a 623-as Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző Intézet, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, a Kecskeméti Ágiikon, a kecskeméti egészségügyi ágazati, valamint a kalocsai BV. Konfekcióipari Vállalat KISZ- bizottsága. G.T.T. Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés tegnap reggel 9. órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. — Az új alkotmány szabályozási eb i veinek országgyűlési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom: igazán történelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben je-, lentös állomása. A vitában részt vesz-' nek a „hagyományos” társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményképes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszterelnök. A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüggés és szabályozási részletkérdés is felmerült. Úgy vélem; ez is azt bizonyítja, hogy az előteijesz- tett koncepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szöveg- változatának kidolgozása. Társadalmunk állapotváltozásának ütemét és irányáf jól mutatja, hogy amíg 1988 tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthatja ki. Új alaptörvényünknek a nép nem társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az 1948—49- ben kialakult társadalmi-gazdasági- politikai rend — amelynek jogi leképezése volt az 1949-es alkotmány^- már nem alkalmas kerete a modem ipari világhoz történő felzárkózásnak. A szocializmus modellváltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelműen: a bürokratikus, túlcentralizált, államszocialista társadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a modernizáció fékezőjének bizonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, történelmileg múlandó eredményei lehetnek, és a visszarendeződés Damoklesz-kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alap- értékeihez: a fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését! Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk magunk és a múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk. Egyre több szocialista országra jellemző már a felismerés: eddigi gyakorlatunkban a demokrácia igencsak erőtlenül működött. Csaknem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia kifejlődéséhez kiteijedt jogalkotási munka, a demokrácia jogi garanciáinak kialakítása szükséges. Saját utunkat járjuk! Amit viszont mi, magyarok szinte egyöntetűen nélkülözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek intézményes politikai kifejeződésé. Én nem tartom lényegesnek, ha úgy tetszik vízválasztónak, hogy van-e jelző a demokrácia előtt. Általában vett demokratikus modell ugyanis nem létezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés örökségét képező demokratikus alapelvek, amelyeket adott társadalmi rendszerben, adott kulturális és történelmi hagyományok közegében sajátosan érvényesítenek. Ez a mi demokráciánkban is igaz kell legyen. A lényeg az, hogy a demokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és hogy a demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben működőképes is legyen. Hogy ez hogyan működhet egyáltalán, vagy a lehető legjobban, azt nem lehet általános érvénnyel meghatározni. De valamilyen formában meg kell próbálni. Most a társadalom politikai erőcsoportjainak többsége — múltbeli tapasztalatai, a jelen törekvései és jövőképe alapján 4^ a többpártrendszerben- látja a demokrácia garanciáját. Teremtsük hát meg ennek feltételeit, de felelősen és elhivatottan! És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy saját utunkat járjuk. Erőnket- most nem kell magyarázkodásra vagy védekezésre fordítani: mert nem vitatja már senki, hogy mindenkinek joga van a saját út megválasztásához. Koncentráljuk tehát energiánkat arra, hogy ezt az utat kiépítsük és járhatóvá tegyük. És hatástalanítsuk, ne pedig felrobbantsuk az útmenti, múltból itt maradt „időzített bombákat”! Szövetséget alakítanak a szőlészek és borászok A TOT Kertészeti Bizottságának szőlő- és borgazdasági szakbizottsága tegnap tartotta ülését Kecskeméten a szövetkezetek házában. Dr. Németh András elnök köszöntötte a megjelenteket, közöttük Katona Istvánt, az állami gazdasági szakbizottság elnökét és Kása Gyulát, a kiskőrösi szőlő- és bortermelők egyesületének elnökét, ugyanis a téma mindhárom szektort érintette, mivel a napirenden a Magyar Szőlészek és Borászok Országos Szövetsége megalakításának előkészítése szerepelt. Dr. Horváth Gyula, a TOT tanácsosa vázolta a szövetség létrehozásával kapcsolatos féléves munkát, amelynek eredményeként elkészült az alapszabály-tervezet is. A szőlőtermelők, borelőallítók és a kereskedelemmel foglalkozók érdekegyeztető-képviselő szövetsége az eddig megalakult 13 területi szövetséget is egységbe tömörítené, képviselné az ágazatot a kormányzati szerveknél, biztosítana a verseny- és szektorsemlegességet, koordináló és meghatározó szerepet töltene be az export-import ügyekben, a minőség- és márkavédelemben, az információáramoltatásban, a szakmai és piaci ismeretek közreadásában stb. Áz élénk eszmecserében kifejtette véleményét ar. Ivicz Vilmos is, a Kiskunsági és Homokhátsági Tsz- Szövetség titkára, hangoztatva, hogy a létrejövő szövetségnek előnyös lenne a szövetkezetek szövetségével vagy egy megalakítandó agrárszövetséggel (kamarával) együttesen kifejteni munkáját. Á Magyar Szőlészek és Borászok Országos Szövetségének megalakítását a ’M Pil !*» la fém Mert vannak ilyenek; mert voltak bűnök és e bűnöknek áldozatai. Őket mi most megkésve — de a történelmi lehetőséggel azonnal élve — rehabilitálni fogjuk. A tények feltárása, összeillesztése és minősítése történészi alaposságot, igazságos mérlegelést, tárgyilagosságot, távolságtartást, érzelemtől és indulattól mentes megközelítést és értékelést igényel. Ez rendkívül időigényes feladat. Elégtételt akarunk szolgáltatni, és nem azt keresni: kin lehet elégtételt venni. Rehabilitálásra és nem bűnüldözésre vállalkoztunk. Még meglevő sebeket akarunk gyógyítani, s nem begyógyultakat feltépni! Ha nemzeti összefogást és közmegegyezést akarunk, nem tehetünk mást. Ha äz előbbiekben arra utaltam, hogy az 1949-es alkotmányunk az akkori társadalmi-politikai viszonyok terméke volt—joggal adódik a kérdés, ma milyen viszonyok szülik új alkotmányunkat? Természetesen nem támaszkodhatunk — egyébként sohasem volt iS- stabil, megszilárdult politikai viszonyokra. Mégis joggal várhatjuk, hogy időtálló alaptörvényünk legyen, mert az stabil értékekre támaszkodik, és átfogó fordulatot alapoz meg a társadalom által létrehozott és az általa is ellenőrzött államrendszer irányába. Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek ellenére az én válaszom határozott igen! Mert tapasztalhattuk: jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs alkotmányosság, s alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gazdasági fejlődésnek. S ha a gazdaság nem fejlődik, nincs alapja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésének. Hazánkat Európához akarjuk fölemelni Ezt tudva indokoltnak fogadhatjuk el, hogy most átmenetileg a politikai intézményrendszer reformja — évtizedes lemaradás után — elébük vágott a gazdasági reformoknak. De ez csak átmeneti lehet. Tendenciájában a kettőnek együtt kell haladnia, a tartós leszakadás ugyanis töréshez vezet! Szívós és türelmes munkával kell szinkronra törekedni, hogy az összhang hiánya ne váltson ki önveszélyes radikalizmust. Se a rohanni akarók részéről, se a régi keretek felbomlására rendcsinálással, a vaskéz politikájával reagálni hajlamosak oldaláról. Hazánkat Európához akarjuk felemelni. Tudjuk: nagy a szintkülönbség, és ez csak fokozatosan történhet. A sikeres átmenethez minden lépésnél szilárd támaszt kell találnunk, nehogy visszazuhanjunk. A haladás ütemét úgy kell meghatároznunk, hogy követni tudjanak bennünket azok, akikért il IÁI III előrehaladni egyáltalán érdemes. Mert támaszunk csak követőinkben van, szélsőségeket csak kevesen követnek!' Erő csak a centrumban van, s a centrumot a reform köré kell megszervezni! A kormány ezt akarja, s ez az, amit én reformcentrumnak nevezek. Tisztelt Ház! A magyar szocializmus új modelljének sorsa, az ahhoz vezető konszolidált átmenet esélye — mint ezeréves történelmünk minden jelentős lépése — a nemzetközi feltételek alakulásától is függ- V Mi A „peremfeltételek” kedvezőek. A szocialista országokban a reformpozíciók erősödnek, érlelődik a modellváltás szükségességének felismerése és a váltás előkészítése. A mi új alkotmányunk ebbe a folyamatba illeszkedik. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európa is üdvözli ezt a lépést, amit fontos építőkőnek tekint a közös európai ház megalapozásában. Nem is alaptalanul, hiszen az új alkotmány nemcsak a szocialista alkotmányfejlődés szakaszhatára; nemcsak az ezeréves államiság kifejeződése; nemcsak a magyar progresszió alkotmányjogi elgondolásainak vállalása, hanem olyan vállalkozás, amely újból az európai fejlődés élvonalába lendíthet bennünket! De csak akkor, ha nem riadunk meg a szükségképpen felmerülő éles konfliktusoktól, és türelmes, együttműködésre kész magatartással keressük azok megoldását! Ez a reformokat megvalósítható átmenet záloga. Úgy kell haladnunk a reformok útján, hogy a hatalom és társadalom viszonyában ne bénító szembenállás, hanem az együttműködés legyen meghatározó. Ne feledkezzünk el róla: az ezeréves magyar történelemben mindig csak akkor volt eredményes a gazdaság- és társadalomépítés, amikor a reformok útjátjártuk, amikor a reformokat erős, a társadalom támogatását élvező kormányzat vezérelte. A sodródó hatalom mindig széthúzáshoz, széteséshez, anarchiához vezetett. De nem volt eredményes az önkényuralmi berendezkedés sem! A magyar reformidőszakok sikerének titka abban rejlett, hogy a folyamatot központilag vezérlő erős kormányzat együttműködött a reformfolyamatokat hordozó társadalmi rétegekkel. A jelenlegi helyzetben a modellváltás bázisa már nem lehet egy vagy két osztály, illetve társadalmi réteg! Az állam ne legyen a társadalom gyámja A célul tűzött modell, az ahhoz vezető átmenet társadalmi bázisa nem lehet ugyanaz, mint amire eddig támaszkodhattunk. Tulajdonreformot hajtunk végre és vállalkozásösztönző politikát követünk. Ebből az következik, hogy az új bázis a vállalkozásra kész és képes emberek, szervezetek összessége; mindazok, akik egy ilyen rendben esélyt látnak az érvényesülésre és a biztonságos létre. Ha ez a bázis érdekelt teljesítménye növelésében, ezzel létrehozza azokat a forrásokat is, amivel á széles körű szociális biztonság erősíthető, a rászorultak megsegíthetők. Bízom benne, hogy az átmenet karakterében és az új modell tartalmában egyetértés alakítható ki a társadalomban és a politikai élet lényeges szereplői között. Egyetértésre kellene jutnunk az emberarcú, közösség- és környezetbarát, | ugyanakkor a társadalmi jólétet hatékony gazdasággal megalapozó szocialista társadalom szükségességében; egy ilyen társadalmat építő, a modellváltást dinamizáló demokrácia kiépítésé- ' ben; nemzeti érdekeink érvényesítésében, az emberiség egyetemes érdekeinek védelmében, az egyenrangú és szuverén államok világot átfogó kapcsolatrendszerében; történelmi múltunk, ezeréves államiságunk és az egyetemes magyarság iránt érzett felelősségünk vállalásában; egy olyan politikai rendszer kialakításában, amely megszüntet minden egyeduralmat, a hatalomgyakorlás minden kizárólagos formáját. A társadalmi konszenzus megteremtéséhez az éj alkotmánynak feltétlenül tartalmaznia kell: — az emberi és állampolgári jogok, valamint az állampolgári kötelességek részletes szabályozását és az alapvető emberi, állampolgári jogokról szóló I (Folytatás a 2. oldalon)
