Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 7. Ülést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról.) ' gyobb mértékben nőttek, ezért egyebek között a nyugdíjak és a családi pótlék további növelésére tesznek majd javas­latot, s igényelni fogják olyan csomag­terv kidolgozását és megvalósítását, amivel a leginkább rászorulók gondja­in enyhíthetnek. A szákszervezetek újabb javaslatainak megvalósítása ösz- szességében mintegy S milliárd forintot igényelne, s ebből 4,5-5 millió ember részesülhetne valamilyen formában. A szaktanács felhívást fogadott el március 15-e megünneplésére. Abban közös ünneplésre hívnak mindenkit,- aki hajlandó átérezni napjaink törté­nelmi felelősségét. Legyen ez a nap mindannyiunk ünnepe, az egész népé, a nemzeté, s álljon fölötte a társadal­munkat megosztó érdekeknek,' szétsza­kító céloknak — tartalmazza a felhí­vás. A tanács állást foglalt május elseje megünneplésével kapcsolatban is. A testület indokoltnak tartja, hogy a nemzetközi munkásmoz^álom e nagy ünnepe ezúttal szerves része legyen a szakszervezeti mozgalom megújulásá­nak, a választásoknak. A SZOT felhí­vást ad ki május elseje méltó megün­neplésére. A Minisztertanács ülését immár ha­gyományosan szóvivői tájékoztató kö­vette. Marosán György elöljáróban utalt arra, hogy a szerdán kezdődő or­szággyűlési ülésszak miatt ülésezett hétfőn a kormány, amely a szokottnál kevesebb napirendi pontot tárgyalt. Ennek okaként a parlamenti ülésre tör­ténő megfelelő felkészülést jelölte meg. A napirendre áttérve hangsúlyozta: Németh Miklós miniszterelnök moszk­vai munkalátogatásáról beszámolva kiemelte, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokra, ezen belül is mindenekelőtt a gazdasági együttmű­ködés kérdéseire fordították a fő figyel­met. Mindkét részről megelégedéssel szóltak országaik megújulási politiká­jának összhangjáról, a reformpolitiká­ról. Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolatfelvételét, kiemelték ennek politikai jelentőségét. A kormány a pénztartozás után fize­tendő kamatokra vonatkozó szabályo­kat megvitatva úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek egymás közötti szerződéseiben jelenleg érvényes, irreá­lisan alacsony, maximum nyolc száza­lékos kamatot célszerű emelni. Mérté­kéről és módjáról a testület következő ülésén dönt majd. A jogszabály hatály- . ba lépéséhez a Polgári Törvénykönyv módosítására is szükség van, így ebben a kérdésben az Országgyűlés mondja ki a végső szót — szögezte le a szóvivő. A kormány régi ígéretét betartva korszerűsítette a belföldi kiküldetési napidíj-rendszert — jelentette be Ma­rosán György. A jövőben a munkálta­tó maga határozza meg annak össze­gét, a megkötés mindössze annyi, hogy a számlával elszámolható napidíj a mindenkori másodosztályú vendéglá- tóipari áraknak megfelelően állapítha­tó meg. Ha átalányt fizet, az összeg nem haladhatja meg a napi 80 forintot. A képviselők, az érintett tanácsok és a lakosság észrevételei alapján a Mi­nisztertanács felülvizsgálta egy korábbi döntését. Megállapították, hogy a helyi tömegközlekedési díjak emelése az or­szágos átlagot meghaladó mértékűén történt Budapest és Miskolc vonzás- körzetében. Ezért a KEHM és az Árhivatal ja­vaslatot tett a Minisztertanácsnak, hogy az 50 milliós kihatású intézkedés­sel a többletterheken módosítson. Mi­vel a közlekedési vállalatok bevétele ennyivel kisebb lesz, valójában támo- gatástöbbietről döntött a kormány. Marosán György a kormány ülésén szereplő további témákra visszatérve elmondta, hogy a Minisztertanács ki­alakította végjeges álláspontját a szer­dán kezdődő országgyűlési ülésszak­ról. A parlament növekvő szerepére te­kintettel úgy határozott, hogy minden ülésszak előtt megvitatja a bizottsá­gokban és a megyei képviselőcsopor­tok tanácskozásain elhangzott legfon­tosabb javaslatokat. Több mint tíz megyei képviselőcso­port és három parlamenti bizottság tár­gyalta meg az alkotmányszabályozási koncepciót. Általános tapasztalat, hogy egyetértettek a tervezet lényegé­vel, tartalmával. A parlamenti bizott­ságokban lefolytatott vita megerősítet­te a szabályozási koncepciónak azt a felfogását, hogy az alkotmány ne poli­tikai deklarációk és jelszavak gyűjte­ménye, hanem jogilag is élő alaptör­vény legyen. Fejezze ki az emberi és Tanácskozás az erdélyi menekültek elhelyezéséről Előreláthatóan öt befogadó állomást alakítanak ki az év végéig az országban az erdélyi menekültek ideiglenes elhe­lyezésére —jelentették be hétfőn a me­nekülteket befogadó állomásokat elő­készítő bizottság Szabolcs-Szatmár megyében — Vaján — tartott tanács­kozásán. A tervek szerint az egyiket Nyíregy­házán hozzák létre. A megyei tanács e célra egy augusztusban felszabaduló szovjet katonai laktanyát javasolt, de mint mondták, addig is, amíg annak felújítása befejeződik, Vaján be lehet rendezni egy átmeneti, ideiglenes szál­lást. A tanács elképzelése szerint az utóbbit az ottani általános iskolai diák­otthonból és a helyi termelőszövetkezet továbbképző központjából lehetne kia­lakítani. Á bizottság tagjai mindkét ja­vasolt helyszínt megtekintették. A többi befogadó állomás helyét a tervek szerint Hajdú-Bihar, Békés és Pest megyében, valamint Budapesten jelölik ki. A tapasztalatok szerint ugyanis az erdélyiek többsége ezeken a helyeken telepedik le. Á tanácskozáson azt is elmondták, el akarják érni, hogy a vidéki állomáso­kon a menekültek ügyét lehetőleg gyor­san — általában 14 napon belül — rendezzék, hogy aztán nyomban végle­ges letelepedési helyet választhassanak maguknak. A bizottság a délutáni órákban a KISZ hajdúszoboszlói politikai képzési központját kereste fel. Á 160 személy el­helyezésére alkalmas KISZ-iskola je­lenleg többnyire kihasználatlan, ezért javasolta a Hajdú-Bihar Megyei Tanács esetleges befogadó állomás helyéül. A Szabolcs-Szatmár és a Hajdú- Bihar megyei látogatás tapasztalatait Ferenczy Vilmos,- a Belügyminisztéri­um osztályvezetője, a bizottság vezető­je összegezte az MTI és a Népszabad­ság debreteni tudósítójának adott nyi­latkozatában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a befogadó állomások létesítése jelenleg az előkészítés szakaszában van; létrehozásukkal a menekültek tár­sadalmi beilleszkedését szeretnék segí­teni. A minisztériumok, az egyházak, valamint az Erdélyi Magyarok Egyesü­letének képviselőiből álló 23 tagú bi­zottság ezért minden megyei javaslatot tanulmányoz, hogy ennek alapján ja­vaslatot tegyen a kormánynak az előre­láthatóan májusban megszülető végle­ges döntésre. A mai napon látottak alapján úgy véljük mondotta a továbbiakban Ferenczy Vilmos —, hogy Szabolcs- Szatmár megyében további vizsgálatot igényel a megyei tanácsnak mind az ideiglenes, mind a végleges táborhelyre vonatkozó javaslata. Hajdú-Biharban jobb a helyzet. A korábban kezdemé­nyezett nyíradonyi helyszínt elvetettük, mivel a település kollégiumának igény- bevételével sok gyermek elhelyezése ke­rült volna veszélybe. A leglényegesebb az, mondotta befe­jezésül Ferenczy Vilmos, hogy mi nem bezárni akarjuk a menekülteket, ha­nem elősegíteni jogaik érvényesítését, a társadalomba való beilleszkedésük fo­lyamatát, biztosítva persze e táborok működésének törvényes rendjét is. (MTI) Grósz Károly amerikai politikusokkal találkozott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára hétfőn este a KB székházá­ban fogadta az amerikai Külkapcsolatok Ta­nácsának küldöttségét. Tájékoztatást adott az MSZMP bel- és külpolitikai törekvéseiről, válaszolt az amerikai politikusok kérdéseire. A szívélyes hangulatú, közvetlen beszélgetésen részt vett Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. KB-titkárok munka­találkozója PRÁGA A KGST-tagországok gazda­sági kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai munkatalalkozóra ültek össze hétfőn Prágában. A testvérpártok KB-titkárai azt vitatják meg, hogyan lehetne el­mélyíteni a kölcsönös tájékozta­tást és egyeztetni a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos elképzeléseket. A prágai munkatalálkozón a magyar küldöttséget Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, KB-titkár vezeti. Kormányszóvivői tájékoztató polgári jogok azon felfogását, hogy az állam nem adományozza e jogokat, ha­nem csupán garantálja és elismeri az egyénék jogait. Indokolt olyan alkot­mányvédelmi rendszer kiépítése, amely megteremti az állam, a pártok és a tör­vénykezés alkotmányos működésének garanciáit, s meg kell valósítani a ha­talmi ágak megosztását. Döntő fontos­ságú, hogy a képviselők a koncepció alternatíváit illetően határozott orien­tációt adjanak a további törvény- alkotási munkához §| hangzott el a kormány ülésén. A Munka Törvénykönyvét módosí­tó törvényjavaslattal a képviselők többsége egyetértett,, támogatták azt a szándékol, hogy egyszerűsödjön a sza­bályozás, s nagyobb lehetőség legyen a kollektív szerződéses rendezésekre. A kormány — a képviselőkkel egyetér­tésben — úgy véli, hogy az elkövetkező években új törvénykönyv megalkotásá­ra van szükség. A sztrájktörvényt ille­tően jóval élesebb a vita: többen a tör­vény megalkotásának indokoltságát is kétségbe vonták. A kormány megítélé­se szerint indokolt, hogy a sztrájkok kezdeményezése, lefolytatás és az érdekegyeztetés szabályozott legyen. A munkavállalók, a munkaadók és a kormány érdeke egyaránt az, hogy mi­nél előbb megszűnjön a jogbizonyta­lanság e kérdésben. A törvényi szabá­lyozással világos és jogilhg egyértelmű helyzetet lehet , teremteni. Marosán György a kormány sztrájkkal kapcso­latos álláspontját kifejtve hangsúlyoz­ta:. a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a munkavállalóknak alapvető jo­guk a sztrájk. Megalkotásánál az a szándék, hogy a játékszabályok kiszá­míthatóak legyenek, ne következzen be se túlszabályozás, se indokolatlan és szükségtelen korlátozás. Ésszerű egyensúlyt kell teremteni az ellentétes érdekek között: a sztrájkjogot úgy kell biztosítani, hogy gyakorlása a lehető legkevésbé sértse a társadalmat. Meg­hirdetését előzetes egyeztetéshez kell kötni, s a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csak végső eszközként al­kalmazható. Az egész társadalmat élénken érdek­lő további két témában is jelentést nyújtott be a kormány a parlamentnek. A testület úgy véli, hogy a Budapest 1—Bécs világkiállítás mindenképpen élénkítené az.ország gazdaságát, húzó­erőt gyakorolna a műszaki fejlődésre, jelentősen növelné hazánk nemzetközi presztízsét. Ésszerű beruházáspolitiká­val elkerülhetők a túlzások. Az infra­strukturális és idegenforgalmi beruhá­zások többségére egyébként a rendez­vénytől függetlenül is szükség van. Jel­szava — Híd a jövőbe — kifejezi, amit e.nagy vállalkozás az ország számára jelenthet. A .romániai menekültekkel kapcso­latos intézkedésekről, elképzelésekről is beszámol a Minisztertanács az Or­szággyűlésnek. Ebből kitűnik, hogy február végéig 14 ezer román állampol­gár kapott tartózkodási engedélyt. A legnagyobb gondot az elhelyezésük jelenti. A letelepedési segély jelentős részét — 326 millió forintot — e célra fordítják. A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Vissi Ferencnek. Mindenek­előtt érdeklődtek arról, hogy az Orszá- , gos Árhivatal reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos inf­lációt. Az árhivatal elnöke úgy véleke­dett: eddig semmiféle olyan folyamat, változás nem következett be, amely ve­szélyeztetné az áremelkedés már meg­hirdetett prognózisát. Megkérdezték azt is az Országos Árhivatal elnökétől: terveznek-e intézkedéseket a nyugati bevásárlóturizmus mérséklésére. Vissi Ferenc leszögezte: az árhivatal semmi­féle feladatot nem kapott a bevásárló- turizmus korlátozására, s ilyen intézke­dések nem is várhatóak. Arra a kérdésre, 1990-ben lehet-e mérsékelni az áremelkedés ütemét, az árhivatal elnöke elmondta: egyelőre még az elején tartanak az úgynevezett inflációsráta-tervezési munkálatoknak. Közölte: személyes megbízást kapott a miniszterelnöktől egy tanulmány elké­szítésére az antiinflációs gazdaságpoli­tika feladatairól. Ez a munka az elkö­vetkezendő hónapokban jut olyan sza­kaszba, hogy annak főbb elemeiről be­számolhassanak. Az MTI tudósítója utalt arra az in­tenzív párbeszédre, amelyet társadalmi szervezetek, politikai pártok folytat­nak egy „nemzeti kerekasztal” létreho­zására. Ezzel kapcsolatban megkérdez­te : a majdani kerekasztal mellett helyet foglaló társadalmi szervezetek, a már újjáalakult, illetve az újonnan szerve­ződő pártok jelentkeztek-e valamiféle költségvetési támogatásért a kormány­nál, illetőleg a kormánynak van-e ilyen célra elkülönített pénzalapja? A szóvivő elmondta: a kormánynak nincs külön pénzalapja a most alakult szervezetek költségvetési .támogatásá­ra. A most folyó beható eszmecserék egyik*oldalán az MSZMP mint kor­mányzó párt áll, a másik oldalon he­lyezkednek el a különféle alternatív szervezetek. Ahhoz, hogy a kormány ebben a kérdésben kialakíthassa az ál­láspontját, elsőként e tárgyalásokon kell dűlőre jutni. A támogatás kérdése ezután kerülhet napirendre. A szóvivő egyébként nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy megegyezés esetén az adott keretek között az alternatív szervezetek ilyen irányú igényeit ki lehessen elégíte­ni. Az elmúlt napokban több mint 100 ezer aláírással nyújtottak be kérelmet a Parlament elnökéhez, kérve a népsza­vazás elrendelését a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében. Ezzel kapcsolatban a kormány véleményét kérdezték a népszavazásról. Marosán György el­mondta, hogy a Minisztertanács ülésén ez is szóba került. A Minisztertanács álláspontja sze­rint a kormányzati szervek feladata ma az, hogy az Országgyűlés októberi ha­tározatát végrehajtsák. A kormány úgy ítéli meg, hogy a tavaly októberi hely­zethez képest nem történt alapvető vál­tozás a beruházás ügyében, így annak újratárgyalását a kormány nem tartja indokoltnak. Ami a népszavazást illeti, a szóvivő utalt arra, hogy á ma érvé­nyes alkotmány megfogálmazása' sze­rint külön törvényt kell alkotni a nép­szavazás elrendelésének és lefolytatásá­nak szabályozásáról. Ez a törvény, az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatá­sa szerint, elkészült, s társadalmi vita után várhatóan nyáron kerül az Or­szággyűlés elé. Addig azonban nincs lehetőség népszavazás kiírására. A Szabad Európa Rádió tudósítója a március 15-ei békés demonstrációk tervével kapcsolatban arról érdeklő­dött, nem fenyeget-e valamiféle atroci­tás veszélye. A kormány szóvivője az erről szóló értesüléseket rémhírnek ne­vezte. Leszögezte: a kormánynak ilyen félelme egyáltalán nincsen. Pártoktól független, önálló arculatú szövetség I Folytatás a; !. oldalról.') A Hazafias Népfrontnak — folytatta a főtitkár — pártoktól független, önálló, arculattal bíró társadalmi szövetségként kell működnie a jövőben. Mégpedig úgy, hogy alulról építkező nemzeti szövetségként elősegítse a partnerkereső erők közötti párbeszédét és együttműködést. Huszár István úgy vélte, hogy e feladathoz a népfrontnak szükséges levonnia tartalmi, szervezeti és személyi konzekvenciákat, az országos tanácsbari és az elnökségben éppúgy, mint a helyi szervezetekben. A jövőbeni teendőkről szólva kiemelte: legfontosabbak a politikai reformmal összefüggő feladatok, amelyek terén a tömegmozgalom nemcsak kezdeményező, hanem egyfajta katalizá­tor is lehet. A Hazafias Népfrontnak ennek értelmében ösztönöznie kell az egypáftrendszerből a politikai pluralizmuson alapuló demokratikus jogállamba való átmenetet. Ez azért is fontos — vélte Huszár István — mert a politikai differenciálódás még korántsem fejeződött be, sőt éppen most — a párttörvény elfogadását követően — új lendületet kaphat. Az ülésen megalakították az Országgyűlés elnökét jelölő bizottságot, valamint a HNF OT alkotmánybizottságát. A vitában többen is foglalkoztak a programtervezetnek azzal a részével, amely szerint a népfront kezdeményezni kívánja — 1956 tanulságaként — hogy Magyarországon politikai tevékenységért halálbüntetés kimondására és végrehajtására soha többé ne kerülhessen sor. Mándi Barnabás azt fejtette ki, hogy a népfrontmozgalom többet foglalkozhatna a fiatalok­kal. Az Országos Tanács fejezze ki nemtetszését —javasolta —, hogy az idősek helyzetén segélyezéssel kíván segíteni a kormányzat. Ez megalázó módszer. Az embereket állampolgári jogoú illesse meg az alapvető életfeltételekhez elegendő nyugdíj. Huszár István zárszavában annak adott hangot: ha egy testület nemcsak tudomásul veszi, de alakítja az elképzeléseket, az csak a mozgalom javát szolgálhatja-. A javaslatokra reagálva megemlítette, hogy ügyvezető elnökség most csak tovább bonyolítaná az irányítást. Ha az Országos Tanács elégedetlen a mozgalom vezetésével, akkor ennek megoldása a személyek cseréje, s nem egy újabb vezetői szint kialakítása. A felszólalók többsége arra utalt — mondotta —r, hogy a kongresszusi felkészülés az eredeti ütemterv szerint folytatódjék. A kongresszus júniusi megrendezését nem javasolta, hiszen addig már nincs elég idő az igényes elemzések elkészítésére, az alapos előkészületekre. Az ülés végén az elnöklő Márton János szavazatképtelenséget állapított meg, ezért a napirenden szereplő megújulási programtervezetről nem dönthetett a testület. Az ülésen elhangzó vélemények figyelembevételével, az érdemi javaslatokkal élő felszólalók bevonásával a dokumentumot ismét átdolgozzák s a március vége, április közepe között összehívandó OT-ülés elé terjesztik. KÜLÜGYMINISZTEREK BÉCSBEN Európa biztonsága a terítéken (Folytatás az 1. oldalról) használni bécsi tartózkodásukat. A legnagyobb várakozás kétségkívül Sevardnadze és Baker eszmecseréje iránt mutatkozik, amelyen, úgy hírlik, a két nagyhatalom külügyminisztere nem csak ismerkedni akar egymással (minthogy Baker csupán néhány hete van hivatalban), hanem mindjárt egész sor fontos témáról is tanácskozik: a leendő Bush—Gorbacsov találkozóról, a Közel-Keletről, Közép-Amerikáról és állítólag Irán és a nyugati országok között a Rushdie-ügyben kialakult el­lentétekről. ' Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter a Hofburg dísztermé­ben a háromnapos külügyminiszteri ta­lálkozót megnyitva kifejtette, hogy a bé­csi tárgyalásoktól Európa lakosai nem öncélú diplomáciai műveleteket és ok­mányokat várnak, hanem gyakorlati lé­péseket a katonai kiadások csökkenté­sére, a háborútól való félelem okainak ■ megszüntetésére, a biztonságérzet erő­sítésére. Ez együttműködésen alapuló békerendet követel meg, amelyhez az osztrák fővárosban elinduló bizalom­erősítési és leszerelési tanácskozások fontos építőelemeket nyújthatnak. Bécsben most nem egyszerűen a csa­patok létszáma és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről kezdődnek tárgyalások, hanem Európa megosz­tottságának leküzdéséről is—jelentet­te ki a bécsi külügyminiszteri találkozó megnyitó ülésén Eduard Sevardnadze. Ezután ismertette az európai hagyo­mányos fegyveres erők csökkentésére vonatkozó szovjet elképzelést, amely szerint a leszerelési lépéseket három szakaszban kellene végrehajtani. Az el­ső, két-három évig tartó időszakban felszámolnák az egyenlőtlenségeket mind a csapatlétszám, mind a fegyver­zet tekintetében, s mindenekelőtt a fegyverek különösen destabilizáló ha­tású fajtáira és kategóriáira összponto­sítanák a figyelmet: a harcászati légierő ■csapásmérő gépeire, a harckocsikra, a harci helikopterekre, a páncélozott szállító harcjárművek különféle típusa­ira, a tüzérségi eszközökre és az akna­vetőkre. A VSZ-nek és a NATO-nak olyan közös felső határokig kellene rrtérsékelnie hagyományos haderejét és fegyverzetét, amelyek 10-15 százalék­kal alacsonyabbak lennének a jelenlegi legalacsonyabb szinteknél. A második szakaszban, amely szintén 2-3 évet ölel­ne fel, további 25 százalékos (a csapat- létszámban mintegy 500 ezer főt jelen­tő) csökkentés következhet, s ennek so­rán megkezdődhet a fegyveres erőknek a védelemhez elégséges szintre történő korlátozása. A harmadik szakaszban ennek az elégséges védelmi szintnek az elérésére kellene összpontosítani az in­tézkedéseket. Természetesen el kellene kerülni — mondta Sevardnadze —, hogy a jelen­legi katonai erőviszonyokra vonatko­zó, mindkét fél által nyilvánosságra ho­zott számokról' terméketlen vitákat folytassanak, mert ez már a Bécsben folytatott közép-európai haderőcsök­kentési tárgyalások felett is meghúzta a lélekharangot. Fontos az is, hogy a fegyveres-erők leendő „felső határait” megfelelő szakemberek kellően tudo­mányos alapon és objektiven munkál­ják majd ki. Ha mind a Kelet, mind a Nyugat szerint a növekvő bizalom le­hetővé teszi a katonai szembenállás csökkentését, akkor ennek a közös né­zetnek a gyakorlatban a nyíltság maga­sabb és a haderők alacsonyabb szintjé­vé kell változnia. A biztonság egyetlen helyes és elfogadható útját olyan hely­zet kialakítása jelenti, amely kizárja a kölcsönös fenyegetést — szögezte le a szovjet külügyminiszter. Ami a leendő leszerelés] megállapo­dások végrehajtásának ellenőrzését, a kialakítandó biztonsági rendszer e lé­nyeges követelményétílleti, a miniszter kijelentette: nincs olyan ellenőrzési for­ma, amelyet a Szovjetunió ne lenne haj­landó fontolóra venni és közös alapon elfogadni. James Baker amerikai külügyminisz­ter a bécsi találkozón elhangzott beszé­dében felszólította a Szovjetuniót, hogy vesse el az úgynevezett „Brezs- nyev-doktrinát” és a gyakorlatban is alkalmazza a Mihail Gorbacsov nevé­vel fémjelzett „új gondolkodásmódot”. Bejelentette, hogy Bush elnök tanulmá­nyozza, miként lehetne meggyorsítani az NSZK-ban tárolt' amerikai vegyi fegyverek eltávolítását. Az amerikai külügyminiszter, közöl­te: Bush elnöktől megbízást kapott az amerikai vegyi fegyverek NSZK-ból való kivonásának meggyorsítására. Hangoztatta, hogy a nagy vegyifegy- ver-készletekkel felszerelt Szovjetunió­nak együtt kellene működnie az Egye­sült Államokkal e borzalmas hatású fegyverfajta teljes felszámolásában. A szónok méltatta az egyoldalú csa­patcsökkentésekről hozott szovjet dön­tést, s azt igen-jó és biztató kezdetnek nevezte. Mindjárt hozzáfűzte viszont azt az amerikai számítást, amely sze­rint e csökkentések végrehajtása után is a Varsói Szerződés hadereje a páncélo­sokat és a tüzérséget illetően még min­dig több mint kétszeres fölényben lesz a NATO-éval szemben. Baker szerint a VSZ-országoknak a hagyományos fegyveres erőkben mutatkozó túlsúlya a Nyugat számára inváziós veszélyt rejt magában. Hazánk rendkívül nagy szerepet tu­lajdonít az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak — mon­dotta felszólalásában Várkonyi Péter magyar külügyminiszter. — Itt és most, kifejezetten katonai biztonsággal foglalkozó két tárgyalási fórum meg­nyitóján is szükségesnek-és időszerű­nek tartjuk hangsúlyozni, hogy mi az európai biztonsági és együttműködési folyamatot egységes egésznek tekint­jük, amelynek a gazdasági együttmű­ködés, a kulturális kapcsolatok fejleszr tése, az emberi jogok érvényesítése ép­pen Olyan fontos, integráns részét ké­pezik, mint a katonai kérdések. Termé­szetesen a mostani alkalommal figyel- münk a katonai biztonság kérdéseire összpontosul, hiszen ezek alapvetően meghatározzák Európa további sorsát, és ezek nélkül nem tehetjük visszafor- díthatatlánná mindazt, amiben Bécs­ben korábban megállapodtunk. A Magyar Népköztársaság kormá­nya kiemelkedő jelentőséget,tulajdonít annak, hogy a most Bécsben kezdődő két tárgyalási fórum belátható időn be­lül konkrét, kézzelfogható eredménye­ket hozzon a biztonság és a stabilitás erősítésében. Meggyőződésünk, hogy ennek minden feltétele adott. A magyar kormány több ízben kife­jezte azon szándékát, hogy kezdettől fogva részt vegyen a meghozandó le­szerelési intézkedések végrehajtásában. Szeretném most is megerősíteni érde­keltségünket abban, hogy mielőbb konkrét eredmények szülessenek a tár­gyalásokon, amelyek lehetővé teszik a magyar és a magyar területen állomá­sozó fegyveres erők további lényeges csökkentését. A hétfői tanácskozás Várkonyi Péter felszólalásával zárult. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1989. március 7-én Devizanem: Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint tr font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK máska Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és Cl. rubel USA-dollár ECU (Közös Piac) Vételi Közép árfolyam száz egységre forintban Eladási 9280,92 9290,21 9299,50 4380,97 4385,36 4389,75 138,87 139,01 139,15 ?47,65 748,40 749,15 1248,27 1249,52 1250,77 857,00 857,86 858,72 2579,70 2582,28 2584,86 7757,39 7765,16 7772,93 418,98 419,40 419,82 4493,76 4498,26 4502,76 18574,72 18593,31 18611,90 797,68 798,48 799,28 2911,13 2914,04 2916,95 39,57 39,61 39,65 413,70 414,11 414,52 35,27 35,31 35,35 46,74 46,79 46,84 3401,34 3404,74 3408,14 848,31 849,16 850,01 2897,10 2900,00 2902,90 5358,81 5364,17 5369,53 6048,32 6054,37 6060,42 d alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul a jani k érvényben. I

Next

/
Thumbnails
Contents