Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliv. évf. 56. szám Ára: 4,30 Ft ' 1989. március 7., kedd A kormány javasolta a Polgári Törvénykönyv módosítását A Minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Mik­lós beszámolóját szovjetunióbeli látogatásáról, Mihail Gorbacsowal és Nyikolaj Rizskowal folytatott tárgyalásairól. A kormány a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összhangban javasolta a Parlamentnek a Polgári Törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács áttekintette az Országgyűlés márciusi plénumára történő felkészülést. A kormány létrehozta a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó testületét, és módosította a korábban megalakított Tanácsadó Testületének összetételét. A kormány elfogadta a belföldi kiküldetési napidíj-rendszer korszerűsítéséről szóló előterjesztést, továbbá mérsékelte a budapesti és miskolci városkörnyéki közlekedési tarifákat. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertfetjük). HUSZÁR ISTVÁN, A HNF OT FŐTITKÁRA: Pártoktól független, önálló arculatú szövetség Az elnöki tisztség a kongresszusig betöltetlen marad A soron következő IX. kongresszusra való előkészület jegyében kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a Parlamentben. ' A testület elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztéről, s egyúttal döntött arról, hogy egyelőre nem jelöl új elnököt. Személyéről az előrehozott kongresszus határoz majd. Az ülés kezdetén ezenkívül még egy személyi kérdésben foglaltak állást a testület tagjai: Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüs­pököt megválasztották az országos tanács tagjává. Élénk vita kerekedett a Hazafias Népfront által kijelölendő két bizottságról. Az egyik — amely országgyűlési képviselőkből áll — a megüresedett országgyűlési elnöki posztra tesz javaslatot, míg a másik a Hazafias Népfrontnak az új alkot­mánnyal kapcsolatos javaslatait, véleményét összegezi, s erről állásfoglalást ter­jeszt majd az országos tanács elé. A jelölőbizottságról szólva többen felvetették: az MSZMP részéről már elhangzott ajáiilás az országgyűlés elnökére, s ezután vajon nem csupán látszatfeladat-e a népfrontbizottságé? Volt aki úgy vélekedett, hogy tisztázatlan mindkét bizottság jogköre. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára az észrevéte­lekre reagálva elmondta: a jelöles teljesen nyitott, így a népfrontbizottság természet­szerűleg az MSZMP-től eltérő javaslattal is előállhat. A Központi Bizottság egyéb­ként is csak ajánl, s ez nem kötelezi a jelölőbizottságot sem, s természetszerűen a Parlamentet sem — tette hozzá. Ezt követően Huszár István a népfrontmozgalom megújulásának lehetőségeit taglaló Mit akar a Hazafias Népfront? című programtervezethez fűzött szóbeli kie­gészítést. Bevezetőként utalt arra, hogy a jelenlegi politikai változás sókkal gyor­sabb, mint az akárcsak néhány hónappal ezelőtt is előrelátható volt, így a népfront múlt év végi állásfoglalásai több ponton túlhaladottak. Nem véletlen tehát, ha a népfrontmozgalom — megélénkülő belső élete ellenére — bizonyos tekintetben késésben van. A főtitkár hangsúlyozta: a Hazafias Népfront olyan politikai rendszert támogat, amelyben—többpártrendszeri alapon—valóságos pluralizmus érvényesül. Enftek jegyében a népfrontmozgalomnak is tükröznie kell a politikai, a társadalmi tagolt­ságot. E politikai platform alapján a HNF teljes mértékben elhatárolja magát a sztálini tarsadalomszervezési modelltől, annak valamennyi intézményétől. (Folytatás az 2. oldalon) KÜLÜGYMINISZTEREK BÉCSBEN Európa biztonsága a terítéken Várkonyi Péter felszólalása Tegnap délelőtt Bécsben megkezdődött a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország háromnapos külügy­miniszteri találkozója, amelyen Európa életbevágóan fontos katonai-biztonsági kérdéseiről lesz szó. Konti­nensünkről Albánia kivételével valamennyi állam, to­vábbá az Egyesült Államok és Kanada külügyeinek irányítói az év eleje óta már másodszor gyűltek össze az osztrák fővárosban; • Az amerikai és a szovjet külügyminiszter Ma összeül a Központi Bizottság Március 7-én, kedden ösz- szeül az MSZMP Jíözponti Bizottsága. A testület Berecz Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatja a párt rövid távú cselekvési programjáról szóló javasla­tot. Szűrös Mátyás, a KB tit­kára időszerű nemzetközi kérdésekről tart tájékozta­tót. A testület ezenkívül foglal­kozik március 15. méltó meg­ünneplésének előkészítésével. Dönt, illetve előzetesen állást foglal a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. (MTI) Bécsben csütörtökön két másik nagyfontosságú európai fórum kezdi meg munkáját: a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama által a hagyomá­nyos fegyveres erőkről, valamint a Hel­sinki Záróokmány 35 aláíró országa áltál a bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről tartandó tárgyalássoro­zat. A találkozón 31 ország képviselteti magát külügyminiszterével, Izland, Monaco és a Vatikán valamivel alacso­nyabb. rangú külügyi vezetőt küldött, Kanadából pedig a. hadügyi államtit­kár utazott Bécsbe. Az élénk kiegészítő diplomáciai tevé­kenység már vasárnap megkezdődött. Baker amerikai külügyminiszter a nap folyamán először Alois Mockkal, majd a magyar külügyminiszterrel találko­zott. Várkonyi Péter vasárnap este megbeszélést tartott Eduard Sevardna­dzéval is, alig egy órával azután, hogy a szovjet külügyminiszter az osztrák fővárosba érkezett. így lesz ez a továb­biakban is: a miniszterek minél több partnertárgyalásra igyekszenek fel­|Folytatás a 2. oldalon) ÜLÉST TARTOTT A SZOT A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa hétfői ülésén felfüggesztette a magyar szakszervezetek jelenleg ér­vényben lévő alapszabályát, hogy megvalósíthassák a szövetségi rend­szerre való áttérést. Az új alap­okmány kidolgozásáig a decemberi országos tanácskozáson elfogadott irányelvek szellemében szerveződik újjá a mozgalom, s működnek to­vább a szakszervezetek testületéi. A testület tagjai megállapodtak ab­ban: a Szaktanács felhívással fordul a tagsághoz, hog^ a most kezdődő szak- szervezeti választások során az érdeke­iknek leginkább megfelelő formában, szakmai, foglalkozási vagy munkahelyi elv alapján hozzák létre alapszervezete­iket; döntsenek az országos, ágazati és szakmai szervezetekhez való csatlako­zásról ; keressék az együttműködésre, a közös fellépésre vállalkozó szövetsége­seket. A testület irányelveket fogadott el a magyar szakszervezetek előrehozott kongresszusának előkészítésére, a szakszervezeti testületek és tisztségvise­lők választására. A Szaktanács döntése értelmében legkésőbb jövő év február­jáig megtartják a szakszervezetek kongresszusát, amely egyben az orszá- gös szövetség alakuló'' kongresszusa1 lesz. Politikai pártoktól független, a tag­ság véleménye szerint alakított, felelős érdekképviseletet, érdekvédelmet foly­tató szakszervezeteket akarunk - hangsúlyozta a felhíváshoz és az irányelvekhez fűzött szóbeli kiegészítő­jében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Kiemelte: a szakszervezetek csak olyan gazdasági, szociális program megvaló­sításában partnerei az állami szervek­nek, amely megfelel a mozgalom törek­véseinek. Irreális követelésekkel, fele­lőtlen, demagóg fellépéssel a szakszer­vezetek nem kívánják tovább súlyosbí­tani a jelenlegi, amúgy is nehéz gazda­sági helyzetet. Ugyanakkor nem fog­nak ínegéptést tanúsítani a presztízsből fakadó vagy szűkkörű érdekek és ho­mályos politikai szempontok iránt. Ezért a szakszervezetek ragaszkodnak' ahhoz, hogy teljes áttekintéssel rendel­kezzenek a megtermelt tiszta jövedelem sorsa, elosztása felett. Teljes áttekintést a tiszta jövedelem sorsáról Milyen sztrájktörvényt akarnak a szakszervezetek? A szakszervezetek érdekeltek a de­mokratikus jogállam megteremtésé­ben; abban, hogy a társadalom valós érdek-, nézet- és értéktagoltságának megfelelő politikai intézményrendszer alakuljon ki hazánkban — folytatta a főtitkár. Azt azonban nem szabad megenged­ni, hogy a politikai harcok szétzilálják a mozgalmát. A szakszervezeteknek a politikai pártoktól függetlenül, teljes önállósággal kell tevékenykedniök, s aszerint kell alakítani viszonyukat az egyes pártokhoz, hogy azok program­jukban, gyakorlati politikájukban mi­lyen módon képviselik a munkaválla­ló^ érdekeit. Ezzel összefüggésben vetette fel a fő­titkár a párt káderhatásköri listájának kérdését, valamint azt, hogy az érdekek ütközésekor milyen magatartást tanú­sítson az a szakszervezeti tisztségviselő, aki egyben párttag is. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a párt, vagy a pártok beleszóljanak a szakszervezeti vezetők választásába. Biztosítani kell a szakszervezeti tisztségviselők számára a szabad, párttestületük döntésétől el­térő véleményük kinyilvánításának jo­gát is — mondta Nagy Sándor. A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag kijelentette: véleménye szerint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének módosítása jelenle­gi formájában alkalmatlan arra, hogy az Országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor és Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kifej­tette : bár a szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményezték a sztrájk jogi szabályozását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a Szaktanács bizonyos feltételekkel tá­mogassa a sztrájktörvény megalkotá­sát. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják elfogadhatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szoli­daritási sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszüntetéseket a dolgozók is kezdeményezhessenek. A szakszerve­zetek feltételei között szerepel: jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget, hogy ha a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval, akkor a munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni. A Független Szakszervezetek De­mokratikus Ligájának a tanácskozásra meghívott képviselője kifogásolta, hogy a sztrájktörvény bizonyos esetek­ben az egyeztetési eljárást a Munka Törvénykönyve hatáskörébe utalja, annak előírását betartva viszont az egyeztetésből kimaradnának a függet­len szakszervezetek. A Munka Tör­vénykönyve szerint ugyanis, ha egy munkahelyen több szákszervezet mű­ködik, és közöttük nem jön létre egyet­értés valamilyen kérdésben, akkor a munkáltatónak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kell egyeztetnie. Nagy Sándor ezzel kapcsolatban kijelentette: ezt a megkülönböztetést a SZOT nem kérte, s így azt sem kifogásolja, Tia ez a kitétel kimarad a módosított Munka Törvénykönyvéből. Ezt követően a tanács tájékoztatót hallgatott meg időszerű gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről, valamint a SZOT apparátusának átalakításáról és a szakszervezetek megyei tanácsainak létszámcsökkentési intézkedéseiről. Sándor László, a SZOT titkára arról szólt, hogy a tagság bizalma a hivatalos gazdaságpolitika iránt megrendült, s a gazdaságirányítók jövőre vonatkozó elképzelései sok tekintetben elfogadha­tatlanok a szakszervezetek számára. Csikós Pál, a SZOT titkára arról tájé­koztatta a résztvevőket, hogy a kor­mány és á szakszervezetek vezetőinek legközelebbi, előreláthatóan még e hó­napban megtartandó megbeszélésen a szakszervezetek újabb kompenzációs igénnyel fordulnak a kormányhoz. Mi­vel az árak a kormány és a SZOT ko­rábbi megállapodásához képest na- (Folytatás a 2. oldalon.) Helyesnek tartom a reformkor megalakulását Villáminterjú dr. Szabó Miklóssal ( Tegnapi lapszámunk első oldalán rövid tudósítás jelent meg arról, hogy Kecskeméten, a széchenyivárosi pártszék­házban megalakult az MSZMP-tagok reformköre, dekla­ráltan azzal a céllal, hogy fellépésükkel segítsék a reform- folyamatok kibontakozását, gyorsítását. ■ — Mi a véleménye a reformkor megalakulásáról ?—kér­deztük dr. Szabó Miklóst, az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának első titkárát.- — Az elmúlt hetekben több fiatal munkatársam kere­sett meg azzal a kérdéssel, hogy mit szólnék egy ilyen kör megalakulásához. Helyeseltem, s most is ezt tudom mon­dani. Több szempontból tartom jónak. Jó, mert egyfajta vitafórum, s egyben kontroll a pártnak a nyilvánossághoz való viszonyában. Hangsúlyozni szeretném, helyeslem azért is, mert spontán szerveződésű, „alulról” jött kezde­ményezésre alakult meg a reformkor. Ez is mint minden más fórum, alkalmas arra, hogy különböző, a társadalmat érintő kérdésekben a vita résztvevői megismerjék, átéljék azokat a nehézségeket, hogy ne mondjam kínokat, ame­lyeket a döntéshozók is átélnek, s így a végrehajtásban, a megvalósításban is közvetlenül érdekeltek. —Konkrétan milyen, a társadalmat érintő kérdések vitá­jára gondol? — A pártközpont több ilyen vitát kezdeményezett, s ezek vagy most zajlanak, vagy ezután kerülnek sorra. Gondolok itt például az új alkotmány koncepciójára, az agrárpolitikai tézisekre stb. Ezek megvitatásának egyik fő fóruma lehet — és remélem lesz a megyei reformkor. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyik fóruma. Mert a re­formkor nem akar integrálni semmiféle más szerveződést, nem óhajt magába,olvasztani más alternatívákat. — Említette, hogy „alulról” jött a kezdeményezés. De ha jól emlékszem, a megyei pártbizottság múlt év augusztus 23-i ülésének anyagában már megjelent ehhez hasonló gon­dolat. — Valóban, ott megjelent az az igény, de mi akkor az oktatási igazgatóságra gondoltunk, és konkrétan ideoló­giai, elméleti kérdések tisztázásának szándékával. Sajnos ez, ahogyan mondani szokás, nem jött össze. Ezért is örü­lök a reformkor megalak ulásának, bár itt nem tisztán elvi, sőt elsősorban nagyon is gyakorlati kérések vitgja várha­tó. '— Nem elég gyors a reform. Ez volt a címe a tegnapi cikknek. Mi erről a véleménye?- Hadd kérdezzek vissza. Mihez képest nem elég gyors? Mert van olyan vélemény is — s ezt nem kevesen vallják —, hogy túlságosan is gyors. De itt is differenciálni kell. A politikai reform például előre szaladt. A gazdasági reform igazából most jelentkezik az agrárpolitikai tézisek-,, ben. Az ideológia megújításáról pedig alig esik szó.-r Gondolja, hogy a reform körben, ahol egy politikai né­zetet valló emberek vannak együtt, kialakulhat érdemi vita ? — Ez nemcsak a reformkor, hanem minden más egyéb szerveződés gondja is lehet. Magam is hiányolom az olyan csoportokat, ahol együtt ülnek párttagok, pártonkívüliek. Vagyis hiányoznak az „agörák”. Elvileg nem kizárt, hogy a mostani szerveződések ténylegeses érdemi viták színtereivé válhatnak, de az elveket mindig a gyakorlat igazolja, vagy cáfolja. Mégis örülnünk kell a fórumoknak, köröknek, klu­boknak, mert alkalmasak arra, hogy ne a lakosság, a nép nélkül döntsünk az ő ügyükben. Szerintem minél több re­formszervezetre van szükség. G.S. A KECSKEMÉTI TÖREKVÉS TSZ TEHENÉSZETÉBEN: Veszteségek után nyereséget várnak • A szarvasmarhatartást megkönnyíti, hogy a szakemberek a számítógép segítségé­vel folyamatosan figyelemmel kísérhetik az állományra vonatkozó legfrissebb adato­kat. A szarvasmarhatartás or­szágszerte nehéz helyzetben van. Esztendők óta egyre növe­kednek a költségek, a gazdasá­gosság nagymértékben csökken. Jó néhány termelőszövetkezet­ben és állami gazdaságban üres istállók jelzik: a gazdaságok nem képesek tovább vállalni az így keletkezett veszteségeket. A Kecskeméti Törekvés Tsz pár éve még hasonló gondokkal küsz­ködött. Négy esztendővel ezelőtt tízmilliós veszteseget „termelt” a szarvasmarha-tenyésztés. Akkoriban két tejelőtelepen 800-nál több tehenet tartottak alacsony termelési színvonalon, rendkívül nehéz takarmányellátási körülmények között. Mészöly Gábor főállattenyésztőtől megtudtuk, hogy a tsz szakem­berei, a helyzet alapos elemzését követően, egy öt-hateves programba fogtak, hogy rendbe hozzák a beteg ágazatot. Első lépésként 1986- ban megszüntették a talfáji telepet; átmenetileg hízómarhatelepnek használták, majd a jövedelempozíciók romlása miatt pecsenyekacsa- előnevelőnek alakították át. A megmaradó kisfái telepen — ahol ma 505 tehén van — akadt még bőven tennivaló. Az állatállomány nem volt egységes, s a tartás továbbra is túl sokba került. Ezért az üszőnevelesre új módszert vezettek be. Míg korábban karámokban tartották, most tavasztól késő őszig villanypásztor őrzi a fiatal állatokat. Ugyancsak a költség- csökkentést szolgálta, hogy télire szenázst készítettek és silókukoricát tároltak be. Ehhez olyan új kukoricafajtákat honosítottak meg, ame­lyek jól bírják az aszályt. (A Törekvés Tsz-ben például jelesre vizsgá­zott a Kiskunhalason nemesített „Kiskun-TC” fajta.) Végül a takar­mányköltségeket két év alatt mintegy 15 százalékkal mérsékelték. Eb­ben az időszakban új, a teljesítményekhez igazodó, ösztönző bérezést vezettek be, ami ugyancsak hamarosan éreztette jótékony hatását. A szakemberek következetes munkájának eredményeként jelentő­sen javultak az állomány geneükai tulajdonságai. Ehhez hatékony segítséget nyújtott a két éve vásárolt Commodore 64-es számítógép is, amely naprakész adatokkal szolgál minden állatról s a takarmány- optimalizálasban is segítséget nyújt. Mészöly Gábor végezetül elmondta azt is, hogy a változtatások máris éreztetik hatásukat, hiszen tavaly már — a tej állami támogatá­sa nélkül — csupán 1,2 milliós veszteséget „hozott” a szarvasmarha- ágazat. Az idén az időközben bekövetkezett vegyszeráremelések és egyéb költségnövekedések ellenére pedig már 2,5 milliós nyereségre számítanak. G. B. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents