Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 6. Sevardnadze bizakodó „Nagy reményeket fűzünk a Bécsben kezdődő leszerelési tárgyalásokhoz. Teljesen megalapozott az az elvárás, hogy ésszerű időnkéiül sikerül könnyíteni a hagyomá­nyosnak nevezett, de igen költséges fegyverzet révén a részt vevő országokra nehezedő terheken, létrehozhatjuk a biztonság és bizalom minőségileg új szintjét az európai szárazföldön, s ezáltal lerakhatjuk az európai közös otthon megbízható fundamentu­mát. Ezt Eduard Sevardnadze, szovjet külügyminiszter jelentette ki a TASZSZ diplo­máciai tudósítójának adott és szombaton megjelent nyilatkozatában. Eduard Sevardnadze nyilatkozatában kitért az' új amerikai külügyminiszterrel Bécsben sorra kerülő találkozójára is. Elmondta, hogy a szovjet fél nagyra értékelte a volt külügyminiszterrel, George Shultzcal kialakult tárgyszerű kapcsolatokat. „Re­méljük, hogy az új külügyminiszterrel, James Bakerrel is megtaláljuk a közös nyelvet.” Mint Sevardnadze hangoztatta, a Bakerrel való találkozónak nem lesz rögzített napirendje, s így az lehetőséget kínál majd a feleket érdeklő kérdések igen széles körének megvitatására. események sorokban WASHINGTON Az amerikai kormány figyelmeztette a PFSZ-t: a dél-libanoni palesztin ka­tonai akciók folytatódása megkérdője­lezi a szervezet által vállalt kötelezettsé­geket. A külügyminisztérium szóvivője pénteken a hírt bejelentve megerősítet­te, hogy az állásfoglalást Izrael sürget­te. Az izraeli kormány eleve hevesen bírálja Washington és a PFSZ néhány hónapja kezdett párbeszédét s a meg­megújuló palesztin katonai akciókra hivatkozva azok megszakítását sürgeti. HAVANNA Salvadorban szombaton anélkül telt, le a felkelők által javasolt tárgyalási határidő, hogy a kormány bármiféle választ adott volna rá. Ezzel a polgár- háború befejezésének ígéretes lehetősé­ge szertefoszlóban van, noha a gerillák tettek még egy kísérletet: szombati nyi­latkozatukban hetedikét tűzték ki újabb időpontként. A felkelők főpa­rancsnokságának rádióközleménye szerint a tények azt mutatják, hogy sem a kormányban, sem a hadseregben, sem pedig a parlamenti többségben nincs meg a kellő akarat a háború befe­jezéséhez. A Farabundo Marti Nemze­ti Felszabaditási Front (FMLN) ennek bizonyítékait abban látja, hogy nem történt meg a hivatalos elnökjelöltek visszahívása — ami azt mutatná, hogy a kormány és a pártok komolyan gon­dolnak a választások elhalasztására —, a hadsereg által szerdán bejelentett egyoldalú tűzszünet a gyakorlatban hazugságnak bizonyult, a parlamentet ellenőrző szélsőjobboldali ARENA párt pedig hátat fordított a múlt heti pártközi megállapodásnak, és újból ra­gaszkodik a választások eredeti idő­pontjához, március 19-éhez. MOSZKVA A Szovjetunió az idei év első hat hónapjában mintegy öt százalékkal csökkenti külföldi olajkivitelét a tava­lyi esztendő hasonló időszakához ké­pest. A csökkentés a konvertibilis valu­táért értékesített olajmennyiségre vo­natkozik — jelentette péntek este a TASZSZ szovjet hírügynökség Vlagyi­mir Arutyunjanra, a Szojuznyeftyeex- port vállalat elnökére hivatkozva. A Szovjetunió a múlt héten jelezte, hogy kész csatlakozni a kőolajtermelő országoknak az árfolyam fenntartását célzó erőfeszítéseihez. BOGOTA 1 Lázongások robbantak ki a kolum­biai fővárosban pénteken azt követő­en, hogy fegyveresek agyonlőtték a bal­oldali Hazafias Szövetség egyik vezető­jét. A rendőrség könnyfakasztó gráná­tokat vetett be a lázongok feloszlatásá­ra, akik autógumikat égettek, bariká­dokat építettek és kövekkel dobálták meg a rendőröket, tiltakozásul Jósé Anteguerának, a Hazafias Szövetség nevű párt alelnökének meggyilkolása miatt. A biztonsági erők a merényletet végrehajtó csoport egyik tagját agyon­lőtték, kettőt pedig őrizetbe vettek. A merénylet oka egyelőre nem ismere­tes. Köztudott viszont, hogy szélső- jobboldali halálbrigádok a közelmúlt­ban a Hazafias Szövetség több tagját meggyilkolták és halállal fenyegettek meg más baloldali politikusokat is. Elítélték McFarlane-t Kétévi felfüggesztett börtönbünte­tésre, illetve 20 000 dollár pénzbünte­tésre ítélték Robert McFarlane-t, Rea­gan elnök egykori nemzetbiztonsági ta­nácsadóját; mert félrevezette a törvény- hozást az „Irán—kontra” ügyben. McFarlane és a reagani Fehér Ház több más vezető embere a törvényeket megsértve Iránnak szóló fegyvereladá­sokat szervezett, a befolyt összegből pedig a nicaraguai kontrákat fegyve­rezte. McFarlane az első, akit elítéltek a 80-as évek közepére visszanyúló ügy­ben. Az enyhe ítéletet annak köszön­hette, hogy megegyezett az ügyésszel és vállalta, hogy tanúskodik egykori be­osztottja, Oliver North alezredes ellen annak most folyó perében. Afgán tiltakozás a pakisztáni kémrepülés miatt Az afgán külügyminisztérium szom­baton Pakisztán ideiglenes ügyvivőjé­nél tiltakozott amiatt, hogy egy pakisz­táni vadászgép aznap behatolt Afga­nisztán légterébe, és felderítő repülést végzett afgán területek fölött. Az afgán külügyminisztérium követelte, hogy Pakisztán haladéktalanul szüntesse be az ellenséges akciókat, amelyek feszült­séget keltenek a két ország kapcsolatai­ban. CUELLAR: „ Temessük el ezt az ügyet” A Rushdie-ügy körüli viszály befeje­zését szorgalmazta pénteken Pérez der Cuellar ENSZ-főtitkár. — A világban valódi problémák várnak megoldásra, temessük el ezt az ügyet, és nézzünk szembe a valós gondokkal — mondta a főtitkár Calcuttában, indiai látogatá­sa utolsó napján. Pérez de Cuellar ugyanakkor kifejtette: a szólásszabad­sagot Nyugaton és az iszlám világban egyaránt tiszteletben kell tartani, csak­úgy, mint az eltérő vallási meggyőződé­seket. Az iráni hírügynökség szombati érté­kelése szerint Tnacher brit kormányfő énteken a Sátáni versek körüli viszály irobbanása óta első ízben fejezte ki rokonszenvét a mohamedánok iránt, azzal, hogy elismerte: a könyv valóban sérti a muzulmánok érzéseit. Ez „vilá­gos utalás arra, hogy London megpró­bálja elsimítani a viszályt Nagy-Bntan- nia és Irán között a teheráni parlament megszabta jövő keddi határidő előtt” — vélte a hírügynökség. SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL IS ÚTITÁRSA LEHET AZ IBUSZ! Kedvezményes ajánlataink: 1989. április 5—8-áig Ruhpolding—München (gépkocsi-vásárlási lehetőség) Részvételi díj: 6000 Ft Költőpénz: 4000 Ft Üzemanyag: 2000 Ft 1989. június 3.—szeptember 9-éig (egyhetes turnusokban) üdülés a jugoszláv tengerparton, Tribunjban. Részvételi díj: 4720—5668 Ft Költőpénz: 5600 Ft Üzemanyag: 1500 Ft Részletes felvilágosítás és jelentkezés: IBUSZ Utazási Iroda Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. Tel.: 20-799, 22-955 165424 r SZKP—KKP kapcsolatok ? A nemzeti kerekasztal előkészítése Mihail Gorbacsov május közepi pekingi látogatásán ismét felveszik a kapcsolatokat az SZKP és a KKP között. Ezt közölték a legfelső kínai vezetők George Bush amerikai el­nökkel a múlt héten Pekingben, jelen­tette szombaton a The Washington Post. Mint kínai részről közölték, Gorbacsov ugyan állami tisztében ér­kezik, de találkozik majd Csao Ce- janggal, a KKP KB főtitkárával is. A lapnak amerikai kormánykö­rökből kapott értesülései szerint kí­nai részről egyúttal biztosították Bush elnököt: a pártközi kapcsolatok újrafelvétele nem jelenti az 50-es évek szovjet—kínai szövetségének felújítá­sát, így például a katonai együttmű­ködést. A KKP nemzetközi pártkapcsola­tait illetően a kínai vezetők rámutat­tak, hogy azok nem szocialista orszá­gokra is kiterjednek, s utaltak arra, hogy készek lehetnek a kapcsolatok­ra az amerikai Republikánus, illetve a Demokrata Párttal is. Ünnepség a Csemadok-évfordulón „A legfelsőbb politikai vezetés part­nerének tekinti a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szövetségét. Erről tanúskodnak azok a megbeszélé­sek, amelyeket a vezetéssel folytatunk a nyelvhasználat, az iskolaügy, és a nem­zetiségi élet számos más területén észlel­hető fogyatékosságok kiküszöbölése ér­dekében.” Egyebek között ezt hangoz­tatta Sidó Zoltán, a Csemadok Közpon­ti Bizottságának elnöke azon a szomba­ti ünnepi ülésen, amelyen a szövetség megalakulásának 40. évfordulójáról emlékeztek meg Pozsonyban. A 40. évforduló alkalmából magas hivatalos elismerésben részesült a. szö­vetség: elnyerte a köztársasági elnök által alapított Győzelmes Február Ér­demrendet. Sidó Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar nyelv és a kulturális hagyományok ápolása mellett a Cse- madoknak számos általános társadal­mi-politikai kérdéssel is foglalkoznia kell. A szövetség ugyanis tagja a Csehszlovák Nemzeti Frontnak, s ez a front a kommunista párt vezetésével mozgósítja a társadalmi szervezeteket az országos politika kialakítására, megvalósítására, és ellenőrzésére.. Ennek szellemében időszerű feladat az új alkotmány és az arra épülő vá­lasztási törvény kidolgozása, a „több szocializmus, több demokrácia” elve alapján. A Csemadok ünnepi ülésén felszólalt Ondrej Sáling, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Mint mondta, a Csehszlovákiában prestavbának nevezett átalakítást nem lehet tankönyv alapján végezni. Tá­maszkodnak a lenini alapelvekre, és merítének a szovjet gyakorlatból, figye­lembe véve az ország sajátosságait. A szónok a demokratizálás szükséges­ségét hangoztatta, ugyanakkor — az ellenzék megélénkült tevékenységére utalva — a „legnagyobb határozott­ságról” beszélt. Bognár József akadémikus, aki a -— meghívottként most első ízben kép­viselt — Magyarok Világszövetsége, valamint az egész magyar társadalom és a magyar hivatalos személyek nevé­ben örömét fejezte ki, hogy mód nyílt az együttes ünneplésre, röviddel az or­szágainkat irányító pártok vezetőinek találkozója után. Távol vagyunk azon­ban még attól, hogy teljes mértékben kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek az egymással szomszédos né­pek és nemzetiségek együttműködésé­ből adódhatnak — tette hozzá. Bognár József szólt annak fontosságáról, hogy szabadon kibontakozhassanak az egyénben, mint a közösség tagjában rejlő képességek. Az ünnepi ülésen a beszédek után kitüntették a Csemadok veteránjait, legáldozatkészebb aktivistáit, majd a Szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, valamint a Szőttes nevű népzenei és népitánc-együttes adott műsort. Külföldi újságírók Magyarországról Hazánkban a külföldi újságírókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint magyar kollégáikat — mondta az MTI munkatársának Szombath Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának helyettes vezetője. A külföldi tu­dósítók számára semmiféle kényszerpálya nem létezik, önállóan szervezhe­tik programjukat. Mint mondta, a mai munkafeltételek megteremtése nem a legutóbbi időkhöz kötődik. Amilyen ütemben a magyar külpolitika nyitottabbá vált, úgy nyilt meg a lehetőség a külföldi újságírók szabadabb mozgására. Ehhez a folyamathoz újabb lökést adott a reformfolyamat felgyorsulása a politikai és a társadalmi szférában. Magyarország fontos érdeke, hogy külföldön reális kép alakuljon ki rólunk. Országunkban kedvező folyamatok zajlanak. Lényeges, hogy a külföld lássa az ebben rejlő lehetőségeket, de azt is: ennek a folyamatnak vannak ellenzői is. Kiemelte: az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a nyugati országok érdeklődése hazánk iránt. Sok tény tanúskodik erről, egyebek közt az is, hogy 1987 elejéig lényegében csak a szocialista országok rendelkeztek állandó magyarországi tudósítókkal. A nyugati hírügynökségeket, lapokat inkább csak magyar újságírók informálták. Ezt a gyakorlatot törte meg a The New York Times, amikor belgrádi irodáját áthelyezte Budapestre, kelet-európai hatáskörrel. Azóta már 18 nyugati újságíró dolgozik állandó jelleggel hazánkban. Irodát nyitott többek között a Reuter, a BBC és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. Szombath Jenő elmondta, hogy továb­bi 12 kérelem vár elbírálásra. Várhatóan a Koreai Köztársaság és Izrael is állandó tudósítót küld Magyarországra. Az adott ország újságírói kérel­mük ügyintézése ideje alatt is dolgozhatnak hazánkban. Szólt arról is, hogy Magyarország liberális vízumpolitikát folytat a külföldi újságírókkal. A tudósítók két-három nap alatt megkapják a beuta­zási engedélyt, de )ia nagyon sürgős, akkor azonnal, akár a-határon is kiadjuk a vízumot. Megjegyezte azonban, hogy a magyar újságíróknak gyakran hetekig kell várni a beutazási engedélyre. Nemrég megnyílt a magyar határ az utolsó olyan újságírócsoport előtt, amelynek eddigi beuta­zásait külön bírálták el. Ilyenek voltak a Szabad Európa Rádió munkatár­sai, akikkel most már hasonlóan foglalkoznak, mint más nyugati tudósí­tókkal. Sokat gondolkodtunk azon, hogy miért ez a nagy érdeklődés. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem a válságjelenségek miatt, mert ilyen helyzetben nyugati orgánumok miért nyitnának nagy költséggel irodákat. Szerintünk arról van szó, hogy Magyarország iránt tartós lesz az érdeklő­dés, s azért érkeznek hazánkba a külföldi újságírók, hogy közelről figyel­hessék egy világrendszer megújulási folyamatait. A főosztályvezető-helyettes elmondta: a tudósítók nagy többségének írásaiból áltálában érződik, hogy „szurkolnak” a magyar reformoknak, annak az útkeresésnek, amely egész Európa szempontjából nagyon fontos. Az újságírókat elsősorban gazdasági helyzetünk és adósságállományunk alakulás^, a demokratizálási folyamat kibontakozása, az alternatív szerve­ződések tevékenysége, az új pártok alakulása, s nem utolsósorban a közvé­lemény hangulata érdekli. Nagy figyelmet fordítanak az Országgyűlés munkájára és az MSZMP Központi Bizottságának üléseire is. A lapok többsége objektivitásra törekszik, ám az utóbbi időben kritikusabban vizsgálják nehézségeinket. A szocialista országok is saját belső fejlődésükön keresztül szemlélik a magyarországi eseményeket, más-más szemüvegen át nézik a .felgyorsult politikai folyamatokat. Széles a skála a magyar történések színes, pontos bemutatásától a tények egyszerű közléséig, illetve a nagyon visszafogott, esetenként csak a negatívumokat előtérbe helyező tudósításokig. Szombath Jenő végül arról szólt, hogy közeleg a londoni információs fórum, amelynek megrendezéséről a bécsi utótalálkozón állapodtak meg a részt vevő országok. Az értekezleten többek között szeretnénk bemutatni nyitott tájékoztatáspolitikánkat, azt, hogy a külföldi újságíróknak megfe- • lelő munkafeltételeket nyújtunk, és ugyanezt szorgalmazzuk a többi ország részéről is. j A Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyarországi Ifjúsági Szerve­zetek Országos Tanácsa, a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folytatódott vasárnap az a kétoldalú tárgyalássorozat, ámelyet az MSZMP kezdeményezett, s amely­nek célja egy széles körű, a különféle társadalmi-politikai szervezetek rész­vételével összeülő, „nemzeti kerékasz­tal” előkészítése. Az MSZMP székházában vasárnap délelőtt elsőként a MISZOT küldöttsé­ge — Stumpf István elnök, valamint a KISZ, a FIDESZ, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, az Ifjúsági Környezetvé­delmi Szövetség és a katolikus ifjúsági mozgalom képviselője — ült a tárgya­lóasztalhoz. A MISZOT és az MSZMP tárgyaló delegációja egyetértésre jutott abban, hogy mindenki, aki az ország sqrsáért felelősséget érez, tegyen lépé­seket az érdemi kérdések megtárgyalá­sára alkalmas fórum létrehozásába. A MISZOT képviselői elfogadhatónak tartották az MSZMP erre vonatkozó elképzeléseit, amelyekről Fejti György, az MSZMP tárgyalódelegációjának vezetője, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást. Egyebek között hangsúlyozta: a mai gondok abban is gyökereznek, hogy az ifjúság nem ve­hetett részt a mindenkori politika ala­kításában. Az MSZMP-nek ma az az érdeke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport, valamilyen formá­ban jelen legyen a „nemzeti kerékasz­talnál” és az azt előkészítő konzultáci­ókon is. Stumpf István úgy értékelte ezt a találkozót: az MSZMP először fordít intézményesen figyelmet a MISZOT működésére. Hangsúlyozta: a MI­SZOT és az ifjúság érdekelt abban, hogy a mai hatalom központi szerve, az MSZMP átalakulásának eredmé­nyeként a reformerők kapjanak meg­határozó szerepet a párton belül, és a többpártrendszerre történő békés át­menet feltételeit közös párbeszéd során alakítsák ki. Kifejtette azt is: minthogy a MI­SZOT a konszenzus elve alapján mű­ködő érdekegyeztető fórum, a jelenlé­vőknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy bármilyen politikai kérdésben ezen a napon megállapodjanak. A köz­gyűlésnek kell döntenie abban is, hogy a MISZOT milyen státussal vesz részt a „nemzet; kerékasztalnál”. Az eszmecsere másik súlyponti kér­dése a készülő párttörvény volt. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy indo­koltnak látszik — ha nem is a pártoké­val azonos tartalommal — a politikai ifjúsági szervezetekre vonatkozó sza­bályozásnak is helyet adni a párttör­vényben. Abban viszont már megmu­tatkozott a MISZOT-on belül meglévő nézetkülönbség — s ez sok más fóru­mon zajló vita témája, is —, hogy a munkahelyeken, illetve a fegyveres tes­tületekben milyen helyük, szerepük, le­hetőségük lesz a különböző szervező­déseknek, mozgalmaknak. Stumpf István — nem a vita újbóli kirobbantásának szándékával — már­cius 15-e megünneplésével összefüggés­ben felvetette: a párt tegyen meg min­dent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes legyen. Ezt az ifjúsági szervezetek is igyekeznek majd minden erejükkel elkerülni. Fejti György vála­szában rámutatott: az MSZMP eddigi megnyilatkozásai egyértelműek voltak ebben a kérdésben. Minden embernek, minden politikai és társadalmi szerve­zetnek joga, hogy a gyülekezésről szóló törvény keretei között, a maga válasz­totta formában ünnepeljen. De min­denkitől önmérsékletet kért és kér, a hatóságoktól pedig azt, hogy a törvény betűjének és szellemének megfelelően járjon el. A katolikus ifjúsági mozgalom kép­viselője arról szólt: a vallásos fiatalok is szeretnének hozzájárulni a nemzeti konszenzus kialakításához, ezzel együtt olyan feltételrendszer megte­remtéséhez, amelyben a hívők nem má­sodrendű állampolgárok. Ez óriási energiát, alkotóerőt szabadítana fel. A FIDESZ képviselője azt kérte: szülessen hivatalos állásfoglalás arról, hogy a FIDESZ egyenrangú politikai szervezetnek tekinthető-e bármely in­tézményben, munkahelyen, a politikai közéletben. Eddigi működésében ugyanis adminisztratív hatalmi korlá­tok, intézkedések akadályozták. Fejt; György véleménye szerint az MSZMP általában a diszkrimináció el­len van, de nem tartja a párt kötelessé­gének, feladatának és jogának, hogy konkrét szervezeteket megnevező elvi állásfoglalást tegyen. Két téma: akcióterv és nemzetközi kapcsolataink I (Folytatáshoz. oldalról.) összefogás, a koalíció; olyan demokra­tikus közélet megteremtése, amelyet a társadalmilag . ellenőrzött többpárt­rendszer jellemez- a tiszta, korrupció­tól, nyerészkedéstől mentes közélet, a{ bürokrácia korlátozása. Az anyagban megfogalmazták az MSZMP álláspontját az időszerű gaz- ' dasági kérdésekkel kapcsolatban is. Az MSZMP véleménye szerint korszerű, a világgazdasághoz szorosan kapcsoló­dó, hatékony gazdaságot leéli létrehoz­ni Magyarországon; meg kell fékezni a gazdaság visszaesését, és meg kell ala­pozni az új fellendülési szakaszt. Ehhez szükség van az ország eladósodásának megállítására, a világgazdasághoz való szorosabb kötődésre, hazai viszonya­ink között pedig a piacgazdaság, a ha­tékony szociálpolitika megteremtésére. A párt támogatja a hatékonyan mű­ködő tulajdonformák sokféleségét, a vállalkozásók szabadságát. Egyetért azzal, hogy az ország költségvetését a társadalom ellenőrizze. A feladatok megvalósításához a források bővítésé­re törekszik. Az MSZMP fontosnak tartja a tár­sadalmi és a létbiztonság újrateremté­sét hazánkban; szükségesnek a csalá­dok támogatását, a fiatalok helyzeté­nek javítását. Az anyag kitér az MSZMP külpoliti­kai törekvéseit is. Leszögezi: az MSZMP katonai tömbök nélküji, fegy­vermentes, békés világ megteremtésé­ben érdekelt. Ezért támogatja a külföl­di csapatok kivonását minden ország­ból. Hisz az egyenrangú, szuverén nemzetek közösségében, baráti kap­csolatot akar a szomszédos népekkel. A párt fontosnak tartja a világban élő magyarokkal a szoros, kapcsolattar­tást. A Központi Bizottság elé,kerülő té­zisek a párt rövid távra szóló akció- programját fogalmazzák meg, s ez az anyag nem tekinthető a párt hosszú távra szóló programnyilatkozatának — azt a következő pártkongresszusig kell kidolgozni. Az írásos anyaghoz Berecz János, a Központi Bizottság titkárává Politikai Bizottság tagja fűz majd szóbeli kiegé­szítést. A Központi Bizottság második napi­rendként Szűrös Mátyásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának tájékoztató­ját hallgatja meg időszerű nemzetközi témákról, köztük a világpolitika és két­oldalú kapcsolataink legfontosabb kér­déseiről. Éhhez a témához nem készült előzetesen írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kér­déseket is megtárgyal a testület, majd arra a kérdésre, hogy mi az MSZMP álláspontja március 15-e méltó megün­nepléséről, így válaszolt: Március 1 S-e valószínűleg szóba ke­rül majd a Központi Bizottság ülésén is, hiszen az MSZMP a Hazafias Nép­fronttal együtt elindítója volt annak a javaslatnak, hogy az 1848-as forrada­lom kitörésének napja nemzeti ünne­pünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspontja, hogy en­nek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és konszenzus ünnepévé kell lennie. Ezért az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront február 18-ai kiáltványát, amelyben arra szólította fel népünket, hogy a nemzet együtt ünnepelje meg március 15-ét. (MTI) A nemzetiségi ifjúság közérzete (Folytatás az 1. oldalról) ugyan, de a jövőben több segítséget kér­nek és várnak. Manz Antal németet tanít a közgazda- sági szakközépiskolában. Az anyanyelvi képzést, illetően úgy vélte, hogy most in­kább csak tanítgatás folyik, es a megol­dást a nyelvoktatás intenzitásának növe­lésében látta. Tanítsanak például a csak­nem teljesen nemzetiségi lakosságú Ne­mesnádudvaron az orosz arányában is németet —javasolta. Dr. Zorn Antal, a német szövetség alel- nöke a nemzetiségi törvény mielőbbi megalkotásáért emelt szót. Aggódott amiatt, hogy a nemzetiségi politika és a nyelvoktatás jelentősége elsikkad a hibás szemlélet következtében. Mindjárt pél­dát is említett: a BajaiTanítóképző Főis­kolán a nemzetiségi tanszék összesen négy szakemberrel működik, míg az újonnan létesült idegen nyelvi oktatásra más főiskolák egyszerre nyolc álláskere­tet kaptak. Véleményéhez csatlakozott Kishegyi Simon, a megyei német küldöttcsoport vezetője, aki szerint az óvodákban hétfő­től péntekig, és nem pedig mint most, he­ti egy napon kellene az anyanyelvet meg­tanítani. Markovicsné Sokac Angéla, a megyei délszláv küldöttek vezetője a kétnyelvű oktatást szorgalmazta, Raics János, a szövetség munkatársa a Bács-Kiskun- ban folytatott nyílt nemzetiségi politikát dicsérte, és megemlítette, hogy Kalocsán szérbhorvát kétnyelvű gimnázium meg­nyitását tervezik. Ezen a ponton élessé vált a vita, mert Matkovics Koméi a helymegválasztást tévesnek ítélte. Azzal érvelt, hogy Kalocsán egyáltalán nem él­nek szerbnorvátok, Baján viszont igen,' tehát nyilvánvalóan ide kell az iskola. ■ A kérdésekre Ernőd Péter és dr. Geri István adott választ, majd az elhangzot­takat Hajdú István megyei nemzetiségi titkár foglalta össze. G.Z.

Next

/
Thumbnails
Contents