Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
1989. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Hosszúhegyi hétköznapok t A márciusi napos idő nem csak a rügyeket, a dolgozókat is kicsalogatta a földekre. Hosszúhegyen metszik az almafát. (Fent) • A kiöregedett gyümölcsfák helyére új facsemetéket ültetnek. A gazdaság folyamatosan gondoskodik a kivágott fák pótlásáról. MB • Készül a húsvéti sonka a hildpusztai vágóhídon. A kötözött és parasztsonkából egy tonnát szállítanak a boltokba. • Palackozott bor és pezsgő is lesz bőven az ünnepekre. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát borászati üzemében milliós tételekben készítik a vendégváró italokat. (Szabó Ferenc felvételei) SZENVEDÉLYES VITÁBAN! „ Ütközet” a tanácsházán Csütörtök este 20 órakor javában világítottak a díszterem ablakai a kecskeméti tanácsházán. Lapzártakor — mint pénteken írtuk — még tartott, sőt újabb hozzászólásokkal folytatódott a 13 órakor kezdődött tanácsülés a megyeszékhely idei tervéről és költségvetéséről. A vitában, szenvedélyesen és roppant részletesen, szinte izekre szedték a végrehajtó bizottság erről készített előterjesztését. Alkalmas-e a 2,1 milliárd forint pénzalapra épülő tervjavaslat a város és intézményei üzemeltetésére, mire költsenek és mire nem, amikor nem csak a lakosság : a tanács is szegény ? Tóth István dem látott fedezetet arra, hogy a telekértékesítésből számított bevétel teljesíthető-e, hiszen az OTP magas kamatterhe elriasztja az embereket a telekvásárlástól. Példaként említette, hogy a megyében az elmúlt két hónapban csupán 29 házhely talált vevőre, s hogy az idén eddig már huszonhármán bontották fel Kecskeméten az OTP-vel kötött telekvásárlási szerződésüket. Benkó Zoltán a város jobb ivóvízellátásáért nagyobb anyagi áldozatot kért. Kijelentette: a csatornázás két, a szennyvíztisztítás pedig három ötéves terVvel van lemaradva. Gárdonyi Zoltán, a Széchenyivárosból, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Lánchíd Utcai Általános.Iskolában olyan lehetetlen körülmények közt tanulnak a gyerekek — az ebédlőben, a könyvtárban, de még a folyosó elkerített részében is tanítanak , hogy^eleltetésre, beszélgetésre nincs alkalom. Dr. Havasi László a tervben nem talált elég biztosítékot arra'—'kevés az utcaseprő, az ABC-k, a vendéglők környéke szemetes és piszkos —", hogy a megyeszékhely romló köztisztasági helyzete javulna. Dr. Pánczél Gyula főorvos — az MDF helyi szervezetének képviseletében — egy egészségesebb társadalom mellett tette le jelképesen voksát, amikor azt javasolta: a tanács fordítson nagyobb gondot az ifjúság nevelésére és sportjára, nehogy néhány év múlva arról kelljen itt dönteni: hol épüljön kábítószer- és alkoholelvonó ambulancia? Az információszegény — s a mai körülmények közt egyoldalú - pénzügyi tervjavaslatra végül is hiába szavaztak 31 igennel, a megvitatott tferv elbukott. Elfogadására — mivel nagy horderejű kérdésről volt szó — minőségi • többségre*, vagyis Kecskemét város hetvenöt tanácstagja nagyobbik felének a támogatására lett volna szükség. Erre azonban azért sem nyílhatott alkalom, mert csütörtökön mindössze ötvennégyen jöttek el a lakosság helyi választott, képviselői közül. . A terv- és költségvetési ajánlást — átdolgozva — így egy későbbi időpontban újra tárgyalja a Kecskeméti Városi Tanács, amely viszpnt továbbra is fedezi az intézmények napi működéséhez való kiadásokat. Itt teszünk eleget annak a kötelességünknek is, hogy a dr. Kuczka Antal vezette terv- és közgazdasági bizottságra vonatkozó utalásunkat kiigazítsuk. A kiváló szakember vezetésével dolgozó bizottság ugyanis . nem elkészítette, csupán véleményezte — sőt, bírálta is — a terv visszautasított változatát. Az estébe nyúló tanácsülésen megtárgyaltak néhány más kérdést is. Az új városi szeméttelep létrehozására a Törekvés Tsz egyik szántóföldi területét látják a legalkalmasabbnak — erről azonban á szövetkezet közgyűlésén a tagságót is meg kell kérdezni. Dr. Széki Bálintné tanácstagot, iskolaigazgatót a tanács társadalmi elnökhelyettessé választotta, míg a Bartha Imréné vezetésével dolgozó jelölőbizottság tovább keresi: kit ajánljon a népfront főállásban tanácselnök-helyettesi beosztásra. Kohl Antal SZOMBATI LEVÉL V annak olyan idegen szavak, amelyeket naponta használ az ember, s úgy goüdolja, tökéletesen tisztában van értelmükkel'jelentésükkel, fel sem merül benne a kételkedés. Az-- tán, ha van egy ráérő órácskája, előveszi az idegen szavak szótárát, s elkezd lapozgatni benne. Nagyon jó szórakozás ez, tanul, okosodik tőle az elme, megvilágosodnak az eredeti és átvitt értelmek. Én például nagyon szeretek így bogarászni a szótárban. Itt van a többi között a butik szó, amely francia eredetű. Ugyebár mindenki „tudja”, mit jelent. Ma butikosnak lenni fölér egy jól jövedelmező, kényelmes állással. De mit is jelent az, hogy butik: „kis, szegényes elárusítóhely, bódé, csapszék” — olvasom a szótárban. Vagy egy másik példa. Gyakorta használjuk a banzáj kifejezést, amikor összejövetelre utólag ráfogjuk, hogy nagy banzáj volt. Mit jelent ez? Japán szó — jelentése 1 éljen tízezer évig. Nem kerülgetem azonban a kását, hiszen a bruttóról akarok írni, mint olyan idegen szóról, amelyet naponta (elsősorban fizetés táján) emlegetünk különböző hangsúllyal és hangerővel, ki-ki vérmérséklete szerint. Sajnos, úgy érezzük, nagyon is tisztában vagyunk a szó értelmével, jelentésével. Itt most az a sajátos helyzet állt elő, hogy a szótárban ugyanazt a magyarázatot olvassuk, amit mi is valamennyien tudunk: nyers bevétel, összbevétel a kiadások levonása nélkül. Most viszont nem filológiai értekezést akarok írni, ezt a kis bevezetőt csak azért vetettem papírra, hogy eljussak a bruttóig, éspedig azért, mert úgy érzem.: itt nincs valami rendben. Nem -az adótörvény ki tudja hányadik bírálójaként akarok fellépni, hiszen a jelek szerint ez a jogszabály már az utolsókat rúgjá (megjegyzem: jó nagyokat rúg). Azt sem kell magyarázni, hogy csak a fizetést, a munkabért szokták bruttósítani, mert ez a szabály. Elmondok azonban" egy szomorú történetet, amelyből én arra következtetek, hogy milyen helyzetbe sodorhat egy embert, ha csak a munkabérét bruttósítják. Mert mást is lehetne, sőt kellene. Rögtön az elején elárulom: egy kecskeméti gyárról van szó, noha máshol is bizonyára megtörtént hasonló eset. Az asszony, akiről írok, nem tudja, hogy róla írok. Munkatársa mondta el esetét a napokban, bár jobban szerettem volna, ha a gyár vezetőjének, szakszervezeti titkárának teszi fel a kérdést: Hogyan lehet ilyet csinálni? Azoknak ugyanis hiába mondanám, legyintett beszélgető- társam. Bruttó De miről van szó? Az asszony 22 éve dolgozik a gyárban. Megbízható, jó szakember, s ha a termelés úgy kívánta — márpedig egyfolytában úgy kívánta — nem kímélte magát. Ez a hajtás azonban visszaütött. Megbetegedett, s. orvosi tanácsra most már kímélnie kell a szivét. Nem hajthat úgy, mint eddig. Vitte is az onmsi papírt a munkahelyre, s ott azonnal döntöttek. Könnyebb feladattal bízták meg — könnyebb fizetésért. Havi ezer forinttal lett kevesebb a pénze: bruttó ’5 800. Szabályos ez? Lehet, hogy szabályos, de én ezt a szabályt nagyon rossznak, alkalmatlannak, sőt károsnak tartom. Az jut eszembe, amit valaha az iskolában a kapitalista kizsákmányolásról tanultunk. Neki ugyanis az ember csupán munkaerő és csak addig kell, amíg egészséges, amíg profitot termel. Ha megbetegszik, kiteszi az utcára. Meg aztán eszembe jut József Attila Munkások című versének egy sora: „A munkabér a munkaerő ára”. Tehát, ha csökken a munkaerő, csökken, annak ára: a munkabér is. Ez a vers a harmincas években íródott s így kezdődik: „Forgolódnak a tőkés birodalmak, / Csattog világot szaggató foguk ..«” Ezt az asszonyt nem tették az utcára, mert ugyebár még bír dolgozni, két- három éve van a nyugdíjig. De mi lesz, ha közben tovább csökken a munkaereje? Akkor esetleg majd nem mer orvoshoz menni, nem mer az újabb papírral bekopogni az illetékes ajtón, nehogy a bruttó 5 800-at még lejjebb vegyék, s mire eléri a „megérdemelt nyugdíjat”, esetleg már csak a gyógyszerekre lesz elég a pénze. Akkor mi lesz vele? Az, ami jó néhány nyugdíjassal, hogy az önkiszolgáló éttermekben, büfékben a szégyentől égő arccal lesik, ki hagy valamit a tányéron, a pohárban? Téljünk vissza azonban az asszony esetére. Azt írtam az előbb, hogy nem csak a munkabért, mást is lehetne bruttósítani^ Mire gondolok itt? Első hallásra talán képtelenségnek tűnik, de például arra, hogy lehetne bruttósítani a megbízhatóságot, a munkahelyhez való hűséget, a szaktudást, a helytállást is. Ennél az asszonynál ugyanis nem arról van szó, hogy azért maradt 22 .évig egy vállalatnál, mert máshol nem kellett. Erről szó sincs. Igaz, mostanában már hallani olyan véleményt, hogy nem érdem, ha. valaki hosszú ideig egy helyen dolgozott. Legalábbis nem forintra átszámítható érdem. Gyakorlatilag az jár jól, aki következetesen és előre megfontoltan megy egyik helyről a másikra, mindig magasabb bérért, és fütyül hűségre, helytállásra, meg ilyenekre. Jó érvet is talál ehhez: A hűségért semmit nem adnak a piacon. Sajnos, igaza van. De a hűséget, szakértelmét nem is a piacon, hanem a munkában kellene megfizetni, ott kellene érte adni valamit. Nem pedig leértékelni, lefokozni. Igazgatók, elnökök és mindenféle vezetők, tessék belegondolni: mit érez az az ember, ákinek — 20-30 évi jó és örömmel, mert egészségesen végzett munka után — egyszer azt mondja az Orvos,; hogy lassabban, könnyebben, mert baj van. Ezt az embert, ha csak egy pillanatra is, megcsapja a végzet szellője. S utána jön a másik csapás, hogy: ja, szákikám, ha maga nem bírja úgy, mint eddig, ákkor már kevesebbet, ér. Mint szezonvégi vásárban a jéger- alsó. Hát ez ellen berzenkedik bennem a jó érzés, az emberség. Mert szerintem — erősen hiszem, hogy sokan vagyunk ilyenek —, egy ember jővál több, mint munkaerő, amelynek ára van. A benne fölhalmozódott értékeket „bruttósítani” kellene, s ahogyan halad fölfelé az élet lépcsőin, gazdagodva tapasztalatban, tudásban, szakértelemben — úgy emelkedne az „értéke”. Ha valóban emelkedik. Mert kivétel sajnos itt is van. Nem mindenki érzi úgy, hogy a munka „becsület és dicsőség dolga” -i~ hanem nyűg. Az ilyeneknek persze, hogy nem emelkedik az értéke — noha a fizetése általában igen. Ez azonban egy másik téma lehetne, másféle vizekre vinne ez a csónak. Vannak, akik csak átvegetálják az évtizedeket, s itt nincs különbség aszerint, hogy kalapáccsal vagy tollal dolgozó emberről van-e szó. Mindenütt találunk, találnánk példát erre is. A kalapácsról jut eszembe a példa értékű anekdota az öreg vasutasról. Nevezzük Józsi bácsinak, aki emberemlékezet óta egy hosszú nyelű kalapáccsal kopogtatta a vonatkerekeket az állomáson. Elérkezett a nyugdíjba vonulás ideje — ünnepség, virágok, kitüntetés, néhány pohár bor. Az öreg meghatottan áll munkatársai, főnökei között, s a harmadik pohár után megszóláL- Kérdezhetek valamit, főnök kartárs?- Természetesen, aranyos Józsi bácsi! Kérdezzen nyugodtan. — Tessék már elárulni, hogy miért kellett nekem 30 évig kopogtatni a vonatkerckeket? Példatár a veszélyes hulladékok kezeléséről A Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a napokban a veszélyes hulladékok keletkezéséről, kezeléséről és tárolásáról tárgyalt. A népi ellenőrök jelentésükhöz egy példatárat is csatoltak: felsorolták a vizsgálataik során szerzett kedvező és kedvezőtlen tapasztalataikat. A megyében hét településen összesen 19 gazdasági egységet vizsgáltak, s a példatárban a legjellemzőbb megállapításokat 'sorakoztatták fel. Ezúttal ezekből válogattunk. Betartják-e a bejelentési kötelezettséget? A Baján vizsgált három vállalat, illetve gyáregység — a Ganz Elektrik készülékgyára, a kismotor- és gépgyár 5. számú gyára és a Foka -^révi 114,4 tonna veszélyes hulladék keletkezését jelenti. A vizsgálat megállapította, hogy bejelentési és nyilvántartási kötelezettségüknek eleget tettek. Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységét — a vizsgálat által ki nem derített okból gr az OKTH 1985-ben felmentette az anyagforgalmi diagram és anyagmérleg, készítése alól, annak ellenére, hogy néhány hónappal koráb-. ban ugyanezt jegyzőkönyvben hiányosságként állapították meg. A Kecskeméti-Parkettagyártó Vállasainál a termelés során selejtté vált 8,3 tonna nyugatnémet műanyagragasztót nem tartják nyilván mint veszélyes hulladékot mert nem tudják Egyértelműen eldönteni a veszélyességi osztályba való besorolását. A vállalat több hatóságot megkeresett ez ügyben, de a vizsgálat kezdetéig nem kapott választ. A Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat kiskunfélegyházi üzemegysége 1984-ben adatokat szolgáltatott a felügyeletnek, de azután az 1987- ben bekövetkezett változást — az üzem kapacitása a kétszeresére növekedett — nem közölte. Hogyan tárolják a veszélyes hulladékot? Az Agrikon Vállalat kecskeméti törzsgyárában a veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtésére ötkazettás, betonozott, vízszigetelő fóliával ellátott fedett gyűjtőt építettek. A megyei gyógyszertári közporit raktárbázisán eredeti csomagolásban, zárt. konténerben, zárt betonaljzatú raklár- helyiségben tárolják a selejt gyógyszereket és egyéb hulladékot. Kecskeméten a vizsgált egységek közöl átmeneti tárolás után csak az Újpesti Gépelemgyárból szállítják el rendszeresen a veszélyes hulladékot. Hosszabb idő óta tárolnak viszont a reszelőgyárban 450 tonna cián- és bári- umvegyületeket tartalmazó edzősót, a parkettagyárban pedig 14,2 tonna formaldehid-tartalmú ragasztót. Kiskunhalason, a Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat kiskunsági üzemében a fáradtolajat belekeverik a nyersolajba, míg az olajjal szennyezett anyagokat a Filantróp Vállalat a harkakötö- nyi baktériumos lebontó telephelyre szállítja. A nagy mennyiségű fúrási iszapot ideiglenes tárolókban tartják. Az anyagok kezelése, ártalmatlanítása Az olajösrongy, homok, szennyezett fürészpor kezelése gyakorlatilag nem megoldott. A vizsgált egységek közel fele ezeket az anyagokat nem tekinti veszélyés hulladéknak. A rendeletet sértő módon a kommunális szemétbe rakja az Agrikon törzsgyára, a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregysége, a Petőfi Nyomda. Környezetvédelmi hatósági engedély nélkül elégeti a kismotor és- gépgyár 5. számú gyára, a kecskeméti re- szelögyár és a Remix tiszakécskei gyára. Utóbbi a helyi szeméttelepen nyílttéri égetéssel. A fémhulladékok a MÉH-be kerülnek, de a 'vizsgált egységek nem hívják fel a figyelmet, ha a felkínált anyag szennyezett hulladékot tartalmaz. Baján a kismotor- és gépgyárban új eljárással előbb közömbösítik, majd beszáritják a szennyvíziszapot, s az így csökkentett térfogatú maradványt tárolják fémhordókban. Elképzelések, tervek A Petőfi Nyomdában környezetbarát magnéziumlemez használatára tértek át az addigi szennyező cinklemez helyett. A parkettagyár Kecskeméten új, csökkentett formaldehid-tartalmú ragasztót használ. A reszelőgyárban új. biztonságosabb öntöttvas tégelyeket alkalmaznak az edzésnél, egy újítás eredményeként pedig jelentősen csökkent a keletkező salak mennyisége. Kunszentmiklóson az Akkumulátor- és Szárazelem Gyárnál a technológia következetes betartásával 1988-ban az előző évhez viszonyítva az ólomtartalmú hulladék közel ötvenszázalékos, csökkentését érték el. A Temaforg kun- szentmiklósi gyáránál pedig a veszélyes hulladék mennyiségét nagyobb hatású vegyszer alkalmazásával csökkentették. A jelentés készítői azt javasolják a vizsgált vállalatoknak, hogy társuljanak a négy megye által Kétpó község (Szolnok megye) mellett felépülő veszélyes- hulladék-kezelö és -tároló részvénytársaságba, kisebb mennyiségű hulladék ártalmatlanítása esetén pedig keressék e kapcsolatot a megyében működő Filantróp Vállalat szakembereivel. Összeállította: Lovas Dásid
