Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1989. március 4. A Rushdie-ügy fejleményei Grósz Károly megbeszélése JozefLenárttal Az iráni kormány rendezni akarja a „Sátáni versek” című könyv körül folyó, nemzetközivé terebélyesedett vitát, a szovjet külügyminiszter pedig készségét nyilvánította arra, hogy közvetít az ügyben — jelentette ki csütörtökön a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Amerikai újságírókkal folytatott beszélgetésében Jurij Dubinyin figyelmeztetett arra, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem sikerül elsimítani a Nyugat és Irán között támadt viszályt. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter teheráni tárgyalásain ugyanakkor kiviláglott, hogy „az iráni kormány őszintén érdekelt a helyzet rendezésében, és a Szovjetunió pozitív szerepet játszhat ebben” — fűzte hozzá a diplomata. A szovjet közvetítési kísérlet alapja az a megfontolás, hogy érvényt kell szerezni bizonyos „emberi értékeknek, Ribinszk ismét Ribinszk Visszakapta régi nevét a jarosz- lavli területen fekvő Ribinszk vámosa. Mint a szovjet rádió és a TASZSZ hírügynökség pénteken jelentette, a terület lakosságának kérésére állította vissza a város régi nevét az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a kormány. A döntés értelmében hatálytalanná vált a szovjet vezető testületek 1984 februárjában, Jurij Andropov néhai pártfőtitkár halála után hozott döntése, amelynek értelmében Ribinszk akkor Andropov nevét vette fel. MIT TAPASZTALT AZ ENSZ EMBERI JOGI BIZOTTSÁGA KUBÁBAN? Senkinek nem okozott örömet és senkit sem igazolt az a jelentés, amelyet az emberi jogok helyzetéről készített Kubában az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának megbízásából egy nemzetközi diplomatacsoport. A majd’ 400 oldalas jelentést a hét közepén kezdték el tárgyalni Genfben, de a vita szinte azonnal elszakadt a dokumentumban rögzített tényéktől és visszatért oda, ahonnét a helyszíni felmérés ötlete született. A jelentés ürügyén ugyanis ismét akörül folyik a huzavona, hogy szükség van-e újabb nemzetközi bizottságot küldeni a karibi szigetországba? Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésein már hosszú évek óta állandó napirendként szerepel Kuba és az Egyesült Államok párharca. Az amerikai küldöttség minden évben megpróbálta, hogy a bizottság foglalja határozatba az emberi jogok durva kubai megsértésének tényét, míg a kubai delegáció rendre viszontváddal élt. A testületen belüli erőviszonyok miatt lényegi döntés soha nem született. A kubai kormány tavaly úgy döntött, hogy szakít a vita hagyományos menetével. A soros amerikai vádra válaszolva azt javasolta, hogy a bizottság ne foglaljon állást, hanem a helyszínen győződjön meg arról, hogy kinek is van igaza. Enköztük a vallás tiszteletének és a véleménynyilvánítás szabadságának” — mondta Dubinyin. Ami a konkrét teendőket illeti: „mindenekelőtt tárgyalásokat kell kezdeni. Ha megkezdődnek a tárgyalások, az már voltaképpen a siker ígéretének tekinthető”. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter csütörtökön a BBC-nek adott interjújában kijelentette: tudatában van annak, hogy Salman Rushdie könyve „mélységesen sértő” a muzulmán hívőkre nézve, de sérti a birteket is, mert Nagy-Britanniát a náci Németországhoz hasonlítja. Az ÍRNA iráni hírügynökség néhány óra múltán reagált a külügyminiszter nyilatkozatára, megállapítva, hogy Sir Geoffrey „megpróbálta igazolni London álláspontját, de nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy csak játszik a szavakkal”. Szovjet baptisták Pénteken Washingtonba utazott a Szovjet Evangélikus Keresztény Baptisták Szövetségének három magas rangú vezetője. Az egyházi vezetők részt vesznek a Baptista Világszövetség végrehajtó bizottságának ülésén, továbbá Kaliforniában előadást tartanak az ottani baptista szeminárium hallgatói előtt. A szovjet baptista közösség a legnagyobb Európában: több mint félmillió a hívők száma. Tavaly, a kereszténység felvételének ezredik évfordulóján különösen gyorsan bővült a baptisták tábora. A jubileumi évben ötven új templomot szenteltek fel, nyáron többször tartottak vízi keresztelőket a Volgán, a Dnyeperen és különböző víztározókon. nek a kubai engedménynek volt köszönhető, hogy szeptember közepén hat külföldi diplomata 14 technikai szakértő társaságában Kubába érkezett. A küldöttség járt börtönökben, találkozott Fidel Castróval és 1600 egyéni panaszossal. A jelentés készítői igyekeztek tartani magukat ahhoz, hogy megbízatásuk nem „vizsgálatra", hanem „helyszínifelmérésre" szólt. Amit láttak, hallottak, azt leírták, de a tényekből nem vontak le következtetést. Megállapították, hogy a kubai kormány minden segítséget megadott munkájukhoz, s rögzítették azt is, hogy 137 ember fizikai és lelki kínzásról tett panaszt náluk. Az amerikai küldöttség a jelentés .felszínességét" panaszolta Genfbeyt. A kubai képviselő nem mondott véleményt, Havanna álláspontját inkább azon lehet lemérni, hogy a kubai sajtó az egyéni panaszok mibenlétét nem taglalta. Annyi biztos: a dokumentum nem igazolta Washingtonnak azt az állítását, hogy Kuba lenne a KNDK mellett az az ország, ahol a legdurvább módot) megsértik az emberi jogokat. Az Egyesült Államok most igyekszik elérni újabb küldöttség Kubába menesztését. Ennek fogadására azonban Havanna már nem hajlandó, hiszen az állandósuló nemzetközi vizsgálat önmagában is vád lenne Kuba ellen. Hétfőn kezdődik Bécsben a leszerelési fórum Külügyi szóvivői tájékoztató Az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről hétfőn Bécsben kezdődő tárgyalásokról tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit Tóth Tibor, a Külügyminisztérium szóvivője pénteken, a minisztériumban. A szóvivő a kérdéskör ismertetése előtt szomorú kötelességének tett eleget : a Külügyminisztérium együttérzését fejezte ki a diplomáciai tudósítók egyik doyenje, Tímár András elhunyta miatt. A Külügyminisztérium úgy véli: reális esély van arra, hogy a tárgyalások a nem túl távoli jövőben eredményre vezessenek. Ezt lehetővé teszi a két nagyhatalom viszonyában, valamint az európai politikai légkörben az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás, az együttműködés kiszélesedése. Bizakodásra ad okot, hogy a két szövetségi rendszer államai között nincsenek áthidalhatatlan nézetkülönbségek a haderőcsökkentés megvalósításának szükségességét és módját illetően. Mindkét fél szerint az egyes fegyverrendszerek terén meglévő aszimmetriák megszüntetése, majd a haderők további jelentős csökkentése útján valósítható meg a fegyveres erők mostaninál jóval alacsonyabb szintjén a katonai egyensúly — hangoztatta a szóvivő. Rámutatott arra is: egyetértés van a tekintetben is, hogy a fegyveres erőkre vonatkozó adatok hitelességéről és a leszerelési intézkedések végrehajtásáról szigorú ellenőrilés útján kell meggyőződni. Ez egyebek között lehetővé teszi, hogy ne ismétlődhessen meg az a létszámvita, amely több mint tíz évig mozdulatlanságra kárhoztatta a közép-európai haderők csökkentéséről folytatott korábbi tárgyalásokat. Több tudósító érdeklődött: mi a Külügyminisztérium álláspontja az ENSZ emberi jogi bizottságának ülésén elhangzott magyar felszólalást követő román vélekedésről, amely irredenta külpolitikával vádolta Magyar- országot. Komoróczki István, a másik szóvivő válaszában rámutatott: a Külügyminisztérium visszautasítja az egyoldalú román értékelést tartalmazó megfogalmazásokat, mert ezek nélkülöznek minden igazságot. A minisztérium ugyanakkor szükségtelennek tartja, hogy nyilvános polémiába, szópárbajba keveredjen a román partnerrel, e kérdést is nyugodt hangnemben, kétoldalú tárgyalásokon igyekszik megvita- toroni. A Romániával kapcsolatos másik kérdésre felelve elmondta: hazánk új bukaresti kereskedelmi tanácsosa már munkába állt, megkezdte hivatalos tevékenységét, értesülése szerint — mint fogalmazott — normálisan fogadták. Az egyik tudósító az iránt érdeklődött, hogy megtudható-e, ki az a három kisgyermek, aki a román hatóságoktól engedélyt kapott a magyarországi áttelepülésre, hogy Romániából menekült szüleivel élhessen. Komoróczki István elmondta, hogy a „közvetítésben” a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztálya is részt vett, így az adatok is ismerhetők, ám részletekkel ő nem tudott szolgálni. A Külügyminisztérium őszintén bízik abban — mondotta —, hogy ez az esemény egy folyamat kezdetét jelzi, nem korlátozódik néhány kisgyermekre, s a kényszerből szétszakadt családok szeretteiket hamarosan viszontláthatják Magyarországon. (MTI) Romániai útlevélrendszer Romániában megtagadható vagy visszavonható az útlevél attól, aki ellen hatósági eljárás kezdődött, vagy aki ellen büntetőpert indítottak. Megtagadható ' attól, aki tartozik valamely szocialista egységnek vagy természetes személynek, aki külföldre utazásával kárt okozhatna a román állam érdekeinek vagy érinthetné más államokkal fennáló jó kapcsolatait—- írja a Vörös Lobogó című magyar nyelvű román lap az országban érvényben lévő útlevélrendszert ismertetve. A jelenlegi útlevélrendszert 1970-ben alakították ki. A törvényerejű rendeletet 1971-ben, 1973-ban, majd 1985-ben módosították. Négy. évvel ezelőtt egységes szövegig foglalták a rendeletet és újra közzétették. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Jozef Lenártot, a CSKP KB Elnökségének tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Jozef Lenárt tájékoztatást adott a KGST-tagállamok testvérpártjai gazMoszkvából hazafelé tartva, a repülőgép fedélzetén Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke nyilatkozatot adott az őt kísérő újságíróknak. Moszkvai megbeszéléseinek tapasz-, talatait összegezve először—a Magyar Hírlap tudósítójának kérésére :— Mihail Gorbacsowal folytatott megbeszéléséről szólt. — Gorbacsov elvtárs beszélt saját reformtörekvéseik helyzetéről, hangsúlyozva, hogy sokkal nehezebb feladatnak tűnik a felhalmozódott problémák megoldása, a feszültségek felszámolása, mint ahogy azt korábban gondolták. E munka közben természetesen előfordulhatnak hibák is, kellő türelemre és szilárdságra van szükség ahhoz, hogy ezen az úton végig tudjanak menni, de hozzátette, hogy nincs más út.- Ennek kapcsán érdeklődéssel hallgatta — annak ellenére, hogy meglehetősen tájékozott volt a magyar belpolitikai helyzetről — a belpolitikai és társadalmi intézményrendszer viszonyairól adott tájékoztatásomat. Sok hasonlóságot vélt felfedezni az alapelveket, az irányokat illetőén, ugyanakkor természetesnek tekintette azt, hogy különféle megoldások és különféle módszerek jellemezhetik az egyes országokat. Kiemelte a sokszínűséget, azt, hogy minden ország másfajta módon alakíthatja ki egy emberarcú és emberközpontú, nyitott és demokratikus szocializmus modelljét. Mihail Gorbacsov azt is hozzátette: minden párt és kormány elsősorban a saját népe előtt viseli a felelősséget a konkrét megoldásokért. — Beszéltünk a párhuzamokról, arról, hogy az alapirányojcban való egyetértés mellett Magyarországon is nagy viták folynak a konkrét megoldásokat és a folyamatok ütemét illetően. így éldául Mihail Gorbacsov kiemelte, ogy a politikai intézményrendszer reformja és a gazdasági reform között percről percre megvalósuló, tökéletes összhangot megkövetelni illúzió lenné, de rögtön hozzátette: a politikai intézményrendszer reformja tartósan nem járhat a gazdaság reformja előtt, mert ez sokféle veszéllyel járhat. Uralkodóvá válhat például a rendpártiság, a kemény kéz politikája, és a visszarendeződés olyan megoldások keresését eredményezheti, amelyek nemcsak a mai társadalomnak, hanem a jövőnek is kárt okoznak. Nagyon fontos tehát az, hogy kellő türelemmel, de ugyanakkor kellő határozottsággal biztosítsuk e két fontos folyamat összhangját. Ezt a szovjet értékelést nagyon fontosnak daságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai március 6—7-ei, prágai tanácskozásának előkészületeiről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó megtartását. Hangsúlyozta: érdekünk a KGST-együttműködés érdemi átalakítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a testvérpártok közös erőfeszítésekkel tartom a mi helyzetünk elemzése szempontjából is. Egy újabb kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának február 10—11-ei ülését, az 1956-os események értékelését Mihail Gorbacsov a „higgadt” és a „mértéktartó” jelzőkkel illette, üdvözölve a múlt értékelésére talált megoldást, amelyet természetesen nem lehet véglegesnek tekinteni, hiszen további hazai és nemzetközi kutatómunka segítheti a párbeszéd, a közmegegyezés és a konszenzus kialakítását a történelem értékelését illetően. — A főtitkár üdvözölte a pluralizmust, a demokrácia lényegének nevezte, hogy a vélemények, érdekek a maguk sokszínűségében megjelenjenek, intézményesüljenek és nyíltan ütközzenek. Hozzátette: azt majd a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a pluralizmus az egypártrendszer körülményei között, avagy a magyar párt által válaszott Úton, a többpártrendszer feltételei között teljesedik-e ki. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ezt nem tekinti elvi kérdésnek: ők az egypártrendszer körülményei között törekednek pluralizmusra, ugyanakkor nem tett semmiféle elmarasztaló megjegyzést a tekintetben, hogy a magyar vezetés a pluralizmus érvényesítésében megoldási formaként a többpártrendszerre való áttérést választotta. Hangsúlyozta azt is, hogy a többpártrendszer nem csodaszer. A lényeg a demokrácia kiteljesítése, az emberek beavatása, a tulajdonosi érzet, tudat kialakítása a tulajdonosi reform megvalósításával. Németh Miklós azt is elmondta, -hogy a Mihail Gorbacsowal folytatott megbeszélésen konkrét gazdasági kérdésekről nem esett szó. Egyetértettek abban, hogy a korábbi magas szintű találkozókon megfogalmazottakat ismételten át kell tekinteni, mégpedig elsősorban annak érdekében, hogy a fizetési mérleg kiegyensúlyozása lehetőleg ne járjon a kétoldalú árucsere-forgalom visszaesésével. Az MTI kiküldött tudósítója arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a KGST megújításával kapcsolatos törekvésekről mi volt Mihail Gorbacsov véleménye. — Úgy fogalmazott, hogy a KGST- ben gyökeres átalakulásra, reformokra van szükség — mondta Németh Miklós. — Ma még sok ellentmondás és visszahúzó elem van jelen az együttműködés mechanizmusában. A fo irányokat illetően mindenképpen az érdekeltség, a vállalatok közötti kapcsolatok erősítése lehet a megoldás. Hozzátette, biztosítsák az ehhez szükséges politikai feltételeket. A találkozón részt vett Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia magyarországi nagykövete. (MTI) Megalakult a megyei tanácselnök jelölését előkészítő bizottság (Folytatás az 1. oldalról) neveit a megyei népfrontbizottság május 18-ai ülése elé terjeszti majd a népfront-elnökség, végleges jóváhagyásra. Javaslatot lehet tenni nemcsak a bizottsági tagoknál, hanem a megyei népfrontbizottságnál is levélben, telefonon vagy személyesen. Ezt követően dr. Simon Jenő, a megyei tanács személyzeti osztályvezetője arról beszélt, hogy a bizottság'tagjainak a legszélesebb körben ki kell kérni az állampolgárok véleményét, javaslatait. Ismertette a jelöltekkel szemben támasztott követelményeket is, majd felhívta a figyelmet ,arra, hogy az érvényben lévő tanácstörvény értelmében csajc a megyei tanács tagjai közül lehet elnököt választani. A jelölés a megyei népfrontbizottság, a választás a megyei tanács feladata lesz. _ ., R. M. Pártviták a politikai rendszer reformjáról (Folytatás az I. oldalról) „Fejezzük ki szemrehányásunkat a Központi Bizottságnak, mert nem tart igényt a párttagság véleményére” — mondta dr. Bitó István rendőr ezredes. Olykor az őszinteség hiánya is felmerül. A politikai vezetés munkastílusa nem célravezető, s az erő megítélésében tévednek. Sajnos, nem tudnak elszakadni a régi vezetési stílustól. Dr. Griner Gyula országos pártértekezlet összehívására tett javaslatot. A további felszólalók hasonló véleményüknek adtak kifejezést, amelyek közül néhány mondatot emelünk ki. Javasolták: változtassa meg a párt a nevét, a többpártrendszer már tény, ezzel együtt kell élni, a.párt jóléti társadalom megteremtésére törekszik, olyan felszólalás is elhangzott, nem szükséges, hogy a pártnak nyolcszázezer tagja legyen. A pártbizottsági ülés á hozzászólásókkal egybecsengő határozatot hozott. „ _ hogy több KGST-ország ma még ezzel nem ért egyet, de nem kell mindig a tökéletes egyetértésre törekedni. Ha a két- vagy háromoldalú viszonyban jó megoldásokat lehet találni, akkor azokat kell alkalmazni, nem pedig bevárni, hogy teljes egyetértés legyen. Ismeretes, hogy erről a kérdésről a főtitkárok ez év közepén Prágában tanácskozni fognak. Én most jeleztem, hogy a külgazdasági nyitás koncepciója és programja keretében a KGST-hez fűződő kapcsolatainkról néhány variációt konkrétan kidolgoztunk, és hamarosan a hazai politikai testületek elé terjesztünk. Ezeket a javaslatokat, variációkat Moszkvába is elküldjük majd, hogy ily módon is segítsük az együttes gondolkodást a KGST reformjáról. A Mihail Gorbacsov személyiségéről érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök hangsúlyozta: valamennyi moszkvai megbeszélésén érezhető volt, hogy a választások közeledtével felgyorsult szovjet belpolitikában nem lehet a régi módszerekkel politizálni, újfajta kapcsolatteremtésre van szükség az emberekkel, hogy a politika hitelesen, eredményesen képviselhető legyen. — Én azt hiszem, hogy Gorbacsov elvtárs személyisége, az a dinamizmus és az a határozottság, ahogy ő a reformprogram lényegét meg tudja fogalmazni, egyszerűen magával ragadja az embert. Tárgyalásainak összegzéseként Németh Miklós végezetül elmondta: a rövid látogatáson csak egy gyors leltár elvégzésére volt lehetőség, de megállapodtak abban, hogy a szakértőié milyen területeken folytatják a konkrét munkát az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi együttműködés javításáért. Megállapodás született arról is, hogy a magyar miniszterelnök néhány hónapon belül hivatalos, baráti látogatásra tér vissza a Szovjetunióba, s akkor mód lesz a részletesebb eszmecserére konkrét ügyekben is. — Nagyon őszinte, párbeszédszerű tárgyalásokat folytattunk, gondolat gondolatot szült, az pedig újabb véleményt váltott ki. A légkör végig megfelelt annak ä szellemnek, amelyről Gorbacsov elvtárs Donyeckben, illetve legutóbb Kijevben beszélt: a teljes szuverenitás, az önállóság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás kell hogy meghatározza két szocialista ország kapcsolatát. Ez a szemlélet számunkra érezhetően új lehetőségeket jelent, s bűn lenne ezekkel nem élni — fejezte be nyilatkozatát Németh Miklós. (MTI) Állásfoglalások a többpártrendszerről Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy a többpárti politika — amelyben nem érvényesülne a kommunista párt vezető szerepe — és több szakszervezet működése Kínában nem lenne megfelelő. A hongkongi China News jelentése szerint — amelyet az MTI tokiói tudósítója ismertetett pénteken — Csao megjegyzése a kelet-európai országok mozgalmaira vonatkozott. „A kelet-európai országok történelme, kultúrája, ideológiája, a régió politikai helyzete nagyon különbözik a kínaitól” — idézi a jelentés a Kínai Kommunista Párt főtitkárát. A hatalmas ázsiai országban végbemenő.— úgymond — korlátozott politikai változásokat érintve Csao kijelentette: „A reformot folytatni kell, de annak Kína saját helyzetén kell alapulnia és a jelenlegi pártok közötti együttműködést tökéletesíteni kell”. Mint ismeretes, Kínában nyolc, névleg független demokratikus párt működését engedélyezik a kommunista párt irányítása alatt, és azok jóformán semmilyen hatalommal vagy befolyással sem rendelkeznek. Mint az MTI belgrádi tudósítója jelenti, a jugoszláv államelnökség véleménye szerint új politikai pártok létrehozása összeegyeztethetetlen az ország jelenlegi alkotmányos rendszerével. Ezért a kollektív államfői testület szorgalmazza, hogy az illetékes állami szervek az alkotmánnyal összhangban ítéljék meg a pártalapítási bejelentéseket. Az államelnökség Belgrádban most közzétett állásfoglalása ugyanakkor hangoztatja, hogy a pártalapítási törekvéseket a népfront keretében politikai kérdésként kell kezelni. Számítógépes kelet—nyugati kémkedés BONN A nyugatnémet hatóságok egy hivatalosan meg nem nevezett keleti felderítő szervezet számára végzett állítólagos kémkedés gyanújával ideiglenesen őrizetbe vettek három nyugatnémet állampolgárt. Az NSZK-beli kémelhárítás azt rója fel terhűkre, hogy „komputerbetörést” követtek el, vagyis NSZK-beli, más európai, amerikai és japán katonai, kutatási és gazdasági jellegű titkok megszerzése végett bekapcsolódtak ilyen adatokkal dolgozó számítógépes rendszerekbe. Az ARD országos tévélánc csütörtöki, „Panoráma” című programjában azt állították, hogy a „keleti akció irányítója a szovjet KGB volt”. Az ARD televízió emellett úgy vélte, hogy az eset az eddigi egyik legsúlyosabb kémkedési ügy az NSZK-ban. A pénteken megjelenő nyugatnemet újságok szerint, amelyek az NSZK-ban működő felderítőhalózat leleplezéséről mértéktartóan számoltak be, az állítólagos kémkedés a többi között az NSZK-beli Max Planck atomfizikai intézet ellen irányult. A HÉT KÉRDÉSE A világkiállítás fejlesztései ne álljanak meg a Duna vonalánál! Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértékben elősegíthetné Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésébe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkóztatása, az idegenforgalom további lendületes fejlődése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföldi működő tőke megélénkülő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök részvételével tartottak pénteken, a Belügyminisztériumban. Az eszmecserén részt vett a tárca vezetője, Horváth István. A világkiállítás terveit áttekintve a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. így nem csoda — mondotta több tanácselnök —, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős—nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az állampolgárok „feje felett” születik a döntés. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések „megállnak” a Duna vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért szükségesnek tartották olyan programok kidolgozását, amelyek valamilyen módon a közvetlenül nem érintett megyéket is bekapcsolják a rendezvénysorozat eseményeibe. Az elhangzottakra válaszolva Somogyi László, a tervezett világkiállítás magyar kormánybiztosi tisztének várományosa rámutatott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruktúra erőteljes fejlesztése kerülne előtérbe. Konkrét számadatokat is említett ennek alátámasztására. A legfrissebb adatok szerint a világkiállítás létesítményeinek közvetlen költsége 15 milliárd forintba kerülne. Ez magában foglalná az építmények 8,5, a közművesítés 3,5 és a távközlés 3 milliárdos kiadásait. Ezeket a létesítményeket — mutatott rá — később gazdaságosan hasznosíthatnák. Jókora summát tennének ki azok az infrastrukturális beruházások, amelyekre előbb-utóbb mindenképpen szüksége lenne hazánknak, de amelyek megvalósítását a világkiállítás előkészítése során előbbre kellene hozni. A Budapest—Bécs vasútvonal korszerűsítését, a két fővárost összekötő autópálya építését, a metró- hálózat bővítését, a dunai hajózás fejlesztését magában foglaló beruházások végösszege 45,5 milliárd forintra rúgna. A fejlesztések egy része külföldi működő tőkével is finanszírozható lenne, döntő hányadát azonban a költségvetés állná. További 22,2 milliárd forintot kellene fordítani azokra az építkezésekre — például az MO autópálya és a lágymányosi Duna-híd —, amelyek megvalósításáról már korábban született döntés, amelyeknek azonban feltétlenül el kellene készülniük 1995-re. A számítások utolsó tétele egy 40-60 milliárdos összeg. Ezt kizárólag vállalkozói alapon teremtenék elő, főként külföldi működő tőke bevonásával. A fejlesztés célja mintegy 12 ezer szállodai férőhely kialakítása, kempingek, kereskedelmi létesítmények felépítése lenne. Németh Miklós nyilatkozott az újságíróknak