Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 29. A politikai és gazdasági reform összefüggései Pozsgay-inteijú az International Herald Tribune-ben Pozsgay Imre államminisiter, az MSZMP KB PB tagja az amerikai International Herald Tribune-nek adott intetjúban elmondotta, hogy a jövő évtized közepére várja a többpártrendszeren alapuló demokrácia kialakulását, de nem hiszi, hogy az új Magyarország megváltoztatná nemzetközi elkötelezettségeit. Pozsgay Imre ezeket mondotta a folyamatban levő politikai reformokról: „Az idén megszervezzük a politikai pártokat és anyagi fenntartásukat, sajtótörvényt hozunk, ami biztosítja nekik a televízióhoz és rádióhoz való hozzájutást. A pártok adómentes vállalatokat alapíthatnak majd, amelyek jövedelméből megszervezhetik híveik politikai oktatását. Jövőre először tartunk választásokat. így arra számíthatunk, hogy a következő választásokig, 1995-ig az a fajta pluralizmus lesz, amire szükségünk van, többpártrendszerrel, autonóm szakszervezetekkel és más érdekcsoportok új befolyásával.” Nem bocsátkozott annak latolgatásába, hogy koalíciós kormányzás várható-e jövőre vagy sem, de kijelentette: „az ellenzék számíthat arra, hogy a párt szabad vetélkedést hoz létre és tiszteletben tartja a szabályokat. Ha veszít (a választáson), fel kell adnia a hatalmat. De reálisan számolva azt hiszem, hogy ez a kérdés kompromisszummal fog megoldódni.” A politikai és a gazdasági reform összefüggéséről, amit Nyugaton nem mindig értenek, így beszélt: „Sok nyugati kérdezi, miért van előbb szükségünk politikai reformra ahhoz, hogy lehessen növekedésorientált gazdaságunk. Csak azt felejtik el közben, hogy nekünk nincs gazdaságunk. Amit látnak, az látszatgazdaság, amelyben a politika felfalja a gazdasági tevékenységet és energiát. Helyre kell állítanunk az állampolgárok autonómiáját, tulajdonreform révén kell gazdává tennünk őket. Egyébként az új alkotmányunk által biztosítandó jogok üresek maradnak.” A magyar reformfolyamat külső környezetéről úgy vélekedett, hogy azok „először kínálnak alapot a diktatúráról a pluralizmusra való békés átmenetre... Mi nem akarunk változtatni nemzetközi elkötelezettségeinken. Mégis, hazánk küzd Európa tömbökre oszlásának megszüntetéséért. Reméljük, végül mindkét fél belátja, hogy kezdeményezéseink mindenki érdekében állnak, és Magyarország talán híd lehet Kelet és Nyugat között.” Ennek révén Magyarország remélhetőleg hamarosan részt vehet a különböző európai szervezetekben — mondotta Pozsgay Imre. Ami a Nyugatot illeti, szerinte két módon segítheti elő a reformokat Magyarországon. „Működő tőkére van szükségünk, de ezt feltételekhez kell kötni. Ragaszkodjanak ahhoz, hogy szerkezetátalakításra fordítsák, ne elveszett gazdasági ügyek mentegetésére... Ne fordítsák el egy pillanatra sem a tekintetüket Magyarországról. Vannak erők, amelyek alig váiják, hogy leállíthassák a változást” — mondotta az inteijúban Pozsgay Imre, hozzátéve, hogy nem újfajta Marshall-segélyre van szükség, hanem minden ország saját külön fejlődésére. Összeül a VSZ külügyminiszteri bizottsága A Kissinger-javaslat lehetőségei Április 11-én és 12-én a megállapodás szerint Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés Tagállamai .Külügyminiszteri Bizottságának soros ülésére. (MTI) Űjabb támadás a kínai vízlépcső ellen A kínai népfront országos ülésén minden eddiginél élesebb támadást intéztek a Jangce folyóra tervezett óriás vízi erőmű ellen. Ma Ta-jo, a Kínai Demokratikus Liga elnevezésű nem kommunista párt képviselője követelte az erőműépítés ügyének felülvizsgálását és parlamenti bizottság létrehozását a felülvizsgálat végrehajtására. Megfigyelők jelentőséget tulajdonítanak annak á ténynek, hogy a kínai képviselő nézeteinek' megkülönböztetett teret szenteltek a Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapjának hasábjain. Kínai politikai körökben arról beszélnek, hogy az óriás vízerőmű felépítésének ügye kezd politikai jelleget ölteni. Pe- kingben immár nyíltan utalnak arra, hogy Li Peng miniszterelnök talán túlságosan is elkötelezte ihagát a sokak által fölöslegesnek, sőt, károsnak tartott óriás vízlépcső fölépítése mellett. Baker Kelet-Európáról Az amerikai kormány mérlegeli azt a lehetőséget, hogy tárgyaljon a Szovjetunióval Kelet-Európa jövőjéről, de a jelenlegi helyzetben, főként Magyarország és Lengyelország fejlődésének tükrében, ez nem látszik időszerűnek. Erről szólt James Baker külügyminiszter a The New York Timesban kedden megjelent nyilatkozatában. Baker, aki januári hivatalba lépte óta először foglalkozott behatóan a nyilvánosság előtt Kelet-Európa kérdéseivel, elmondotta: Henry Kissinger volt külügyminiszter javasolta George Bushnak, amikor Bush még elnökjelölt volt, hogy kezdeményezzen Washington és a NATO tárgyalásokat a Szovjetunióval Kelet-Európáról. Az amerikai elgondolás szerint a Szovjetuniót felhívnák: csökkentse jelentősen a térségben politikai és katonai ellenőrzését, hogy ezek az országok valóban maguk intézhessék ügyeiket, szovjet beavatkozás veszélye nélkül. Viszonzásul a Nyugat kötelezné magát: a NATO nem használja fel ezt a helyzetet arra, hogy behatoljon Kelet-Európába, hogy aláaknázza a Szovjetuniót. Ideális esetben ilyen megállapodás nagyobb esélyt adna a kelet-európai országoknak a liberalizálásra, a NATO és a Varsói Szerződés pedig lehetőséget kapna katonai erőinek csökkentésére anélkül, hogy megbomlana a két katonai szövetség között a háború befejezése óta fennálló erőegyensúly. Baker kifejtette, hogy bár a javaslat egyes elemei „igen vonzóak, elővigyázatosságra van szükség. Nem adhatunk olyan jelzést, hogy ösz- szefogunk a Szovjetunióval és felosztjuk Kelet-Európát”. Az ellenérvek is vonzóak: miért kötnének megállapodást, amely a Szovjetuniónak bármifajta hivatalos jellegű státust ad Kelet-Európábán, amikor a térség államai, mint Lengyelország és Magyarország, máris a nagyobb nyugati orientáció felé mozognak gazdaságukban és politikai rendszerükben? — mondta Baker. „Amennyiben viszont nem folytatódna a kelet-európai országok nyitásának, a Nyugat felé való közeledésének folyamata, amennyiben visszafordulás következne be, vagy anarchia lenne, és reagálás szovjet részről, véleményem szerint ilyen helyzetben sokkal célszerűbb volna a Kissinger- féle javaslat lehetőségeit vizsgálni” —jelentette ki a miniszter. A javaslat egyébként tárgya az amerikai külpolitika általános felülvizsgálatának, amely május elejére fejeződik be — tette hozzá. AKIK A HÍREKBEN SZEREPELNEK Borisz Jelcin Ki az a Borisz Jelcin? Miért keltett személye példátlanul nagy érdeklődést és heves politikai vitákat? Mi a magyarázata annak, hogy a választáson fergeteges győzelmet aratott vetélytársával szemben? Borisz Jelcin a peresztrojka nemzedékének derékhadához tartozik. Mihail Gorbacsowal egykorú, 1931-ben született. Politikai pályafutása a nyolcvanas évek közepéig hasonló a munkásból lett pártvezetőkéhez. Legfeljebb jó ismerősei, barátai ismerhették fel átlagostól eltérő karakterét. Harmincéves kora óta tagja az SZKP-nak. A diploma megszerzése után építkezéseken dolgozik, 1968-ban bekerül a pártapparátusba. 1976—1985 között a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára. 1985-ben az SZKP KB építési osztályának vezetője lesz, s rövid ideig KB-titkár. A párt XXVII. kongresszusán a politikai bizottság póttagjává választják. 1985 decemberétől 1987 novemberéig a moszkvai városi pártbizottság első titkára. 1987 végétől mindmáig az Állami Építési Bizottság első elnökhelyettese, miniszteri rangban. Ettől a funkciójától most meg kell válnia, minthogy népi küldötté választották. Ellentmondásos politikai arca akkor kezdett kirajzolódni, amikor a főváros pártvezetője lett. Kezdettől fogva az átalakítás, a demokratizálás legradikálisabb egyéniségei közé tartozott, de meghirdetett céljait, különféle okokból, nem sikerült elérnie. Bírálói — s nem csak politikai ellenfelei tartoznak közéjük — elsősorban türelmetlenségét, hevességét rótták és róják fel neki. A politikai érdeklődés középpontjába 1987 őszén robbant be — az októberi jubileumi előadói beszéd téziseit megvitató KB-ülésen elhangzott felszólalásával. Beszédéről több „hiteles” jegyzőkönyvi kivonat terjedt el, szamizdat formában. Akkor már több mint két éve a glasznoszty fogalmával is jellemezték a szovjet politikát, de' éppen a nyilvánosság hiánya vezetett találgatásokhoz, félremagyarázásokhoz. (Az 1987. októberi KB-ülés gyorsírásos jegyzőkönyvét csak ez év elején közölte az Izvesztyija CK KPSZSZ című folyóirat.) E felszólalásban Jelcin bírálta a peresztrojka menetének alakulását, lassúnak tartotta az átalakítást. Bizonyos jelek, mondta, arra utalnak, hogy a főtitkár személyét egyesek szükségtelenül dicsőíteni kezdték, újabb személyi kultusz veszélyét idézve fel. Az akkor második számú vezetőnek tartott Jegor Ligacso- vot név szerint bírálta, a legfelsőbb pártvezetésen belüli munka kapcsán. A KB-ülésen hosszú vita után hozott határozat politikaüag hibásnak minősítette Jelcin felszólalását, s testület elfogadta kérését: felmentették PB-póttagsága alól. Novemberben a moszkvai városi pártbizottság — ugyancsak viharos ^ ülésén, szintén saját kérésére, első titkári tisztségéből is felmentették. Erről már részletes tájékoztatást közölt a pártsajtó. Ezután egy ideig elsősorban a nyugati tömegtájékoztatási eszközökben került reflektorfénybe, odahaza nemigen szerepelt a nyüvánosság előtt. Az 1988-ban tartott pártértekezleten szenvedélyes, érzelmektől fűtött felszólalásban kérte politikai rehabilitációját. Szavai váratlan reagálásra ragadtatták Jegor Ligacsovot, aki indulatosan utasította vissza Jelcin bíráló megjegyzéseit. A rehabilitáció elmaradt. Jelcin viszont keresett inteijúalany lett. A különböző szovjet lapokban közölt nyilatkozataiban elsősorban arról beszélt, hogy szerinte az átalakítást nem a legszélesebb frontok egyidejű megnyitásával kellett volna megkezdeni, hanem először a közellátásban, az élelmiszerfronton kellett volna megnyerni a csatát — a katonai és űrkutatási költségek lefaragása árán is —, és az embereket így felsorakoztatni a peresztrojka mögé. A haladást fékező, hatalmához elkeseredetten ragaszkodó bürokráciát kérlelhetetlenül bírálta. Elpanaszolta azt is, hogy az apparátus „névtelenjei” szervezett kampányt folyattak ellene a választási harc idején. Az eredmények ismeretében nem túlzás azt állítani, hogy talán ez is segített a voksok 89,44 százalékának megszerzésében. Hívei utcai gyűléseken, falragaszokon utasították el az „apparatcsikok” gáncsoskodását. Tévébeli szereplése most azt mutatta, hogy higgadtabb, megfontoltabb lett, bár továbbra is szókimondás, őszinteség jellemzi. Abból, amit 1987 őszén mondott, sok minden ma is helytálló, csak az időzítés, a hangszerelés és a tálalás volt rossz. Borisz Jelcin választási sikere többértelmű jelzés. Az emberek valódi változásokat akarnak, s Jelcinben személyi garanciát látnak. Azt várják tőle, hogy erősítse a gorbacsovi peresztrojka térnyerését. A bürokrácia szorításából a valóban szabadon választó emberek ki akarnak szabadulni. Jelcin számára pedig mindez igazi politikai rehabilitáció. Szántó-András (Moszkva) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Izrael három hónapon belül rendezi diplomáciai viszonyát —- így idézte keddi számában a Jerusalem Post című újság Fock Jenőt, az MSZMP KB tagját, a MTESZ elnökét, aki a'MTESZ küldöttségének élén tartózkodik Izraelben. A lap idézte Focknak azt a kijelentését, hogy Magyarország lesz az első kelet-európai állam, amely fölújítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. „A szovjetek előbb vagy utóbb követnek bennünket” ^nyilatkozta a magyar politikus. Az újság szerint Fock azt jósolta, hogy Lengyelország, Bulgária és Csehszlovákia is hatonló lépéseket tesz majd. Az interjúról szóló tudósítás ki- • emeli: Fock Jenő, akt 1967—75 között kormányfő volt, elhibá- zottnak vélte, hogy a szocialista országok 1967-ben, a hatnapos háború idején megszakították kapcsolataikat Izraellel, mert — mint mondotta — ezzel nem sikerült egyesíteni az arabokat, és Izraelt sem kényszerítették engedményekre. Alaszkai olajkatasztrófa Az óriási szélviharok keddre virradóan lehetetlenné tették a mentési műveleteket az alaszkai Val- deznél, ahol negyedik napja folyik az olaj egy megsérült tankhajóból. A szakértők évtizedekre kiható környezeti szerencsétlenségtől félnek, s a súlyos báleset hírére máris emelkedni kezdtek az olajárak az Egyesült Államokban. Az Exxon cég tartályhajójából becslések szerint 42 millió liter olaj jutott a tengerbe, s eddig mintegy 300 négyzetkilométernyi területet szennyezett. A hajót védőberendezésekkel yették körül, hogy megakadályozzák a további, 160 millió liter olaj kiáramlását, ám a heves szélviharok a berendezéseket elsodorták. Párhuzamosan kísérleteket tesznek arra, hogy a hajó rakományát átpumpálják egy másik tankhajóba — ám ez a művelet még akkor, is egy hetet venne igénybe, ha csendes lenne a tenger. A rendkívüli viharok miatt, amelyek még a valdezi repülőtér tetőzetét is letépték, a vegyi anyagokat szállító gépek nem tudnak felszállni s a mentés a katasztrófa utáni negyedik napon rosszabbul áll, mint az elsőn. A szakértők attól tartanak, hogy a példátlan méretű olajszeny- nyeződés óriási károkat okoz a tenger gazdag állatvilágában és további, felmérhetetlen veszteségeket a partvidéken, amelyet a jelek szerint hamarosan elér a gyorsan terjedő szennyeződés. A mentők többek között vegyszerekkel próbálnak gátat vetni az olajnak, a kemikáliák azonban a mentőszemélyzet egészségét is megtámadták, és bizonyosra veszik, hogy végzetesek lesznek a halakra és a tengeri emlősökre is. . (Folytatás az 1. oldalról) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: az MSZMP-nek határozott törekvése és érdeke, hogy a nyilvánosság fórumain megjelenjenek az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes, különböző nézetek. Álláspontja szerint a politikai nyilvánosság a szocialista jogállamiság keretei között nem osztható fel első és második nyilvánosságra, azonban ki kell dolgozni a véleménynyilvánítás széles jogi garanciarendszerét. Ennek hiánya ugyanis jelenleg zavarokat okoz. Ä nyilvánosság különböző fórumai gyakran nem a valóságnak megfelelően tükrözik a társadalomban meglévő érdekkülönbségeket, s ez nem segíti a társadalmi megegyezést. A politikai, gazdasági rendszer bírálói mellett nem kapnak azonos nyilvánosságot azok, akik nem éleznek konfliktusokat, hanem a nemzeti összefogás megteremtésén fáradoznak. Az MSZMP fontosnak tartja a tényeken és összefüggéseken alapuló társadalomkép kialakításán keresztül közel-, múltunk és jelenünk objektív feltárását. Az intézményes keretek megteremtéséhez tartozik az új sajtótörvény kidolgozása — hangsúlyozta a továbbiakban Major László —, mert a jelenlegit már túlhaladták a társadalmi, gazdasági változások. Létrejötte az alkotmányozási folyamatnak is egyik fontos állomása lesz; összhangban áll majd a nemzetközi joggal, a Magyarország által is aláírt deklarációkkal. Alaptétel, hogy a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlása nem járhat bűncselekmény elkövetésével, mások jogainak sérelmével — hangsúlyozta a szóvivő, majd arról szólt: a párt véleménye szerint a törvénynek lehetővé kell tennie, hogy bárki, tehát magánszemély is alapíthasson lapot, helyi, kereskedelmi jellegű Még nincs döntés arról,'höl'létesülnek befogadóállomások az erdélyi menekültek számára — nyilatkozta Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a tárcaközi koordinációs bizottság vezetője, azzal kapcsolatban, hogy Hajdúszoboszlón aláírás-gyűjtési akciót kezdett a helyi KISZ-bizottság és az úttörőelnökség. Az ellen tiltakoznak, hogy a városban élők megkérdezése nélkül kívánják a helyi KISZ-iskolát befogadóállomássá átalakítani. Ä miniszterhelyettes elmondta: több határ menti megyétől kértek javaslatot, hogy hol lehetne befogadóállomásokat felállítani. Természetesen minden esetben a helyi és a megyei vezetéssel közösen tervezik a táborok létrehozását és működtetését. A javaslatokat az erre a célra alakult szakértői bizottság vizs- álta meg. Ezek egyike volt a hajdúszo- oszlói KISZ-tábor is. Hangsúlyozta, hogy a helykijelölés még csak javaslat, a bizottság még nem készítette el írásbeli véleményét. Ä következő hetekben jelölik majd ki a befogadóállomások helyét és kidolgozzák működési rendjüket. Szó sincs, azonban szögesdrótos tábor létesítéséről. Hozzátette: nem elsősorban a szakértők feladata, hogy a helyi közösségek vezetőivel az ügyet megtárgyalják. Ez majd a döntéshozók dolga lesz. Mint mondta, az első információk szerint a vitatott KISZ-tábor nagyon alkalmasnak látszik befogadóállomás létrehozására, mert jelenlegi formájában is megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a tábor létrehozásához szükségesek. Nincs szükség jelentősebb beruházásra, s ugyanakkor kulturált elhelyezést biztosíthatna a menekültek számára. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy döntés előtt mindenképpen kikérik a helyi vezetés véleményét. Az ügy megrádió- és tv-stúdiót, nyomdát. Az elgondolás szerint arról is rendelkeznie kellene, hogy a hazai sajtóban milyen arányban vehessen részt a külföldi tőke, hogyan lehet megvédeni a nemzeti szuverenitást a tájékoztatáspolitikában. Ugyancsak a véleménynyilvánítási szabadság törvényes garanciájához tartozik a sajtó feletti törvényességi felügyelet, amelyet jelenleg az ügyészség lát el. A törvénynek meg kell határoznia, hogy a felügyeletet ellátó szerv milyen eszközökkel rendelkezik a törvényesség fenntartása érdékében, valamint a sajtóbüntetés, a sajtóvétség, a helyreigazítás fogalmát. Áz MSZMP hasznosnak tartaná, ha a törvény megalkotására még ebben az évben — széles körű társadalmi vita után — sor kerülne. A különfélék között szerepel a Központi Bizottság előtt a Lukács György Alapítvány létrehozását szorgalmazó javaslat. Ennek célja, hogy hozzájáruljon a marxista, szocialista szellemiségű társadalomtudományi kutatás, nevelés, oktatás, politikai ismeretterjesztés feltételeinek javításához. A KB az alapítvánnyal a szocialista célokkal összhangban álló tudományos igényű tevékenységet kívánja támogatni, ösztönözni. Az alapítvány — amelynek induló vagyona 40 millió forint; s.fedezete az MSZMP Nógrád megyei oktatási igazgatósága épületének értékesítéséből származó bevétel — nyitott, minden magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pénzeszközökkel és különféle tevékenységekkel. A javaslat szerint évente egy alkalommal ítéli oda a kuratórium a Lukács György-díjat. A szóvivő végül arról tájékoztatott, hogy amennyiben a testület felmenti Szűrös Mátyást KB-titkári funkciójából, a Politikai Bizottság javasolja: Grósz Károly főtitkárt bízzák meg, hogy a következő időszakban lássa el az Országgyűlés MSZMP-frakciójának vezetői tisztét. (MTI) ítélésében azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számunkra a nemzetközi közvélemény szimpátiájának fenntartása döntő jelentőségű, és — rossz magyar szokás szerint — a teljes odaadás a megajánlásban és a visszatartás a végrehajtásban veszélyezteti ezt a szimpátiát. Egyébként azokat az eszközöket, amelyek a menekülttábor működtetéséhez szükségesek, így egészségügyi szűrőállomásokat, oktatás és egyéb célú eszközöket a város lakossága is hasznosíthatja majd. Ez természetesen nemcsak Hajdúszoboszlóra, hanem valamennyi szóba jöhető településre vonatkozik. Rámutatott, hogy hazánk a genfi konvencióhoz való csatlakozást ahhoz a feltételhez kötötte, högy annak területi illetékessége csak Európára terjed ki, azaz csak e kontinensről érkezhetnek hozzánk menekültek. Olyan befogadóállomásokat kívánnak kialakítani, amelyekben a menekültek rövid ideig tartózkodnának. Fő funkciójuk az lenne, hogy ott munka- és szálláslehetőséget ajánljanak fel a menekülteknek. A tervek szerint a menekültek legfeljebb két hetet töltenének a táborban, mert semmiképpen sem lenne kívánatos, hogy ott hosszabb ideig munka nélkül, bizonytalanságban éljenek. A belügyminiszter-helyettes végezetül arról szólt, hogy az utóbbi időben a Romániából legálisan és illegálisan érkezők száma egyaránt csökkent. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Nyilvános lesz a-KISZ XII. kongresszusa Az Országos KISZ-értekezlethez hasonlóan az április 21. és 23. között a Budapest Sportcsarnokban megrendezendő XII. KISZ-kongresszus is nyilvános lesz. A mozgalom jövője iránt érdeklődő fiatalok megfigyelői joggal vehetnek részt az eseményen. Az érdeklődők számára részvételi jegyeket adtak ki, amelyek március 31- éig a KISZ megyei, illetve városi bizottságainál, továbbá az új szerveződéseknél válthatók 300 forintért. A részvételi jegy belépésre, étkezésre (ebéd, uzsonna, vacsora) jogosít, s a jegyek tulajdonosai a helyszínen megkapják a kongresszus dokumentumait is. A március 31. után megmaradt részvételi jegyek április első hetében — munkanapokon — a KISZ KB székházában (Budapest XIII. , Kun Béla rakpart 37—38.) vásárolhatók meg. Az utazásról és a szállásról az érdeklődőknek maguknak kell gondoskodniuk. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS ÁRFOLYAMAI Érvényes: 1989. március 29-étAl 30-áig. Vételi Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank GM] drachma a), b) Holland forint irfont Japán yen (1600) Kanadai dollár Kavattf dhiár Norvég korona NSZK-márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Peringéi esendő Spanyol peseta Svájd frank Svéd korona USA-doBár ECU (Közös Piac) Jugoszláv dinár csekk (1000) b) a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: lOOfres. b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható. 9374,60 4531.37 140,57 75435 1304,66 870,59 34.73 2609,62 7865,15 417.42 4647,23 1909139 811.20 2943,22 40,14 418.43 35.73 4735 3373.38 863,30 I 5544,14 612833 6,48 9954,48 481137 14937 80135 138536 92435 36,87 2771,04 835135 44334 4934,69 2027231 86138 312538 4232 44431-3735 50,17 358234 916,70 5887,08 650733 6,88 Lesz-e befogadóállomás Hajdúszoboszlón ?
