Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

1989. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 • ■«Pipy''’' 9H| HOTŐLÁDA a TRABANTON — „KIUGRUNK AZ OLASZ PIACRA” Rekordforgalom a határon Joggal sopánkodhatott a tompái ha­tárátkelőhelyen egy dízel Mercedesből kiszálló idegenbe szakadt hazánkfia Szabadkáról jövet: „ .. .megszállják a magyarok Jugoszláviát?” 0 talán még nem tudta, hogy március 15-én munka­szüneti nap van, s honfitársaink ezt az alkalmat sem hagyják ki, hogy a világ- útlevél birtokában ne ruccanjanak át a szomszédba egy kis vásárlásra. — Hétvégeken, főleg pénteken és szombaton nagy a forgalom — mondta Bálind Mihályné pénzügyőr törzszász­lós a tompái vámhivatal parancsnok- helyettese. — Ezeken a napokon a for­galom eléri a 10-15 ezer utast. Ma reg­gel 6 óra óta szinte megállás nélkül érkeznek a személygépkocsik, egy kissé növekszik a forgalom, még az a szeren­cse, hogy kevés a kamion. A törzszászlósnő minősítése túl egy­szerűre sikerült, ugyanis a határállo­más mindkét — kimenő és bejövő j§SEl oldalán ötös-ötös oszlopban araszol­tak a gépjárművek Jugoszlávia irányá­ba. Bármennyire gyorsan is dolgoztak a határőrök, pénzügyőrök, délelőtt 9 órakor az egyre érkező hazaiak miatt a gépkocsioszlop Tompa község határá­ig ért. Kissé meglepte a határon dolgo­zókat — akik hozzászoktak már az ideges jelenetekhez, oly kor durva, sértő megjegyzésekhez —, hogy a vásárolni induló magyarok vidáman, türelmesen egymást, sőt, a határőrök, pénzügy­őrök munkáját segítve, fegyelmezetten várták a 'sorukat. Az egyik gépkocsi­ban ismerős házaspár két gyermekkel, — hová, miért? — Szabadkára csempéért és metla- chüapot venni, ott olcsóbb, nagyobb a színválaszték ... Egy-két üveg Caesart is.szeretnénk hozni, s kiugrunk az olasz piacra farmert nézni... Beszélgetésre alig jut idő, hiszen a tíz oszlopba rendeződő járműsor egyre halad. — Ma főleg Szabadkára, s a környe­ző községekbe igyekeznek az emberek — folytatta a törzszászlósnő, mintha csak most hagytuk volna abba a beszél­getést, de közben már két jegyzőköny­vet is ellenőrzött, aláírt. — Mi volt a jegyzőkönyvekben? Az éjjel érkezett haza Törökországból egy autóbusz. Az egyik hölgynél 50 ezer, a másiknál 15 ezer forint értékű bugyit találtunk, s úgy ítéltük meg, hogy ennyi - fehérnemű egyetlen nőnek sem szüksé­ges. Az első vétség, a másik már sza­bálysértés. A Törökországból érkezők még mindig az irhát, az aranyat, de újabban a farmert, a ruhaneműt, a di­vatárut is behozzák, s természetesen akadnak, akik a megengedettnél lénye­gesen többet kívánnak áthozni a hatá­ron. Sajnos, a tavalyihoz képest növe­kedett a vámrendelkezések megsértésé­nek száma. Síéntíi, 0 A tompái határátkelő kimenő sávjai március 15-én. 0 Rendkívül gyors volt az útlevél- és vámellenőrzés. Készültek erre a napra, amit bizo­nyít a zökkenőmentes útlevél- és vám­ellenőrzés, természetesen jugoszláv részről a gyors fogadókészség. A „ro­ham” délelőtt 11 órára enyhült, egyre kevesebb és kevesebb lett a gépjármű, s délre már visszatért az élet a rendes kerékvágásba, azaz négy sorban halad­tak már a járművek. Gyors számítás alapján több mint tízezren lépték át kifelé a magyar határt. Délutánra már megoszlott a forgalom, de így is bőven volt munka. Trabant érkezett odaátról, Tetején a hűtőláda. — Érdemes? — kérdezem az elége­dett arcú családfőtől, aki nyilvánvaló­an a devizakeret érdekében egész csa­ládját bezsúfolta a kocsiba. — Igen, mert a háromszáz literes fagyasztóládát mindössze 13 ezer fo­rintért vettem, s ki sem merítettük a hároméves valutakeretünket. Körül­néztünk, nagy a drágaság, de mégis olcsóbb a bútor, a farmer, a fürdőszo­ba-berendezés, a kárpitos garnitúra ... Alapos ember, de szavai elgondol­kodtatok, vajon miért nem költhetjük el itthon korlátozás nélkül devizánkat, nyugati és olcsóbb televízióra, hűtőlá­dára, olyan tartós fogyasztási cikkekre, ami itthon hiányzik? Ezzel az állam is jól járna, nem kellene az állampolgár­nak kiutaznia, néni vinné ki a konverti­bilis fizetőeszközt; nem kényszerülne esetleges fekete devizaüzletekre.- — Valóban így van — erősítette meg Bálind Mihályné. — Ezzel kapcsolat­ban szeretnék egy jugoszláv kérést is tolmácsolni. A iriágy ár állampolgárok a bankban Váltsák be a magukkal vitt fizetőeszközt, mert ott erről igazolást adnak. Ha jelentősebb értékű árucik­ket vásárolnak, a jugoszláv vámszer­vek szúrópróbaszerűen ellenőriznek, s ha nem tudják igazolni a pénz eredetét, kellemetlenségeik származhatnak. Ezt pedig ugye senki sem akarja? Érdemes megfogadni a jó tanácsot. Gémes Gábor ÚJ GYÓGYSZÁLLÓ ÉPÜL A Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vál­lalat a Margitszi­gettel szemben, a pesti Duna-par- ton, a Dráva utca és a Kárpát utca sarkán a finn HA- KA céggel, új nyolcszintes, 254 szobás és nyolc lakosztályos gyógyszállót épí­tett. A szállodához komplett fürdő­gyógyászati léte­sítmény csatlako­zik, ahol mozgás- szervi és ízületi gyulladásos meg­betegedések gyó­gyítására a csőve­zetéken érkező margitszigeti Magda-forrás vi­zét használják fel. Az új létesítményt várhatóan 1990 közepén adják át. (MTI-fotó) Csak semmi szex, angolok vagyunk „Úgy tűnik, Őfelsége alattvalói elhatározták, hogy a családra és a munkára fordítják az energiáju­kat” — állapította meg a Figaro, amikor a franciák elé tárta a brit családstatisztika legújabb eredmé­nyeit. Ezekből kitűnik, hogy a szi­getországban nemcsak az erkölcs szigorodását jelentő újviktoriánus hullám erősödik, hanem emelke­dik a születések száma is. Nyugat­német vélemények szerint is, ha to­vábbra is marad a „baby boom”, Nagy-Britannia Nyugat-Európa legnépesebb országa lesz. Az NSZK-ban, Francia- és, Olaszor­szágban ugyanis mind kevesebb gyerek születik. Ám a statisztika az ország vo'nzerejének növekedését is jelzi: 1987-ben 51 900-an költöz­tek a csatorna túlsó oldalára, míg a világ más részébe alig 44 ezer brit állampolgár távozott. Ami a csalá-. di hátteret illeti: sajátosan értelme­zik a puritán erkölcsöt. A statiszti­ka szerint ugyanis a megkérdezet­tek 62 százaléka határozottan el­lenzi a fogamzásgátló tabletta használatát, s elítélik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot. Mindazonáltal minden negyedik gyerek olyan párkapcsolatból szü­letik, amelyet nem szentesített a törvény. Ám tudni vélik, hogy a szülők 70 százaléka ez esetben is úgy él, mintha szabályos házasság kapcsolná össze. A, homoszexuali­tás megítélésében is változott a kép: 1983-ban a britek 62 százalé­ka ellenezte, öt évvel később már 74 százaléka tartotta elfogadhatat­lannak. Mi több: a lakosság fele azt is kifogásolja, hogy állami pén-v zen gyógyítják az AIDS-es homo­szexuálisokat. E beszédes adatokhoz hozzáve- hetjük az intézményi puritanizmus néhány hete ismert tényét: az újra magánkézbe adott távközlés be­szüntette a „magányos szívek” cí­mű szolgáltatást, amely enyhén szólva erotikus szöveggel bátorí­totta mindkét nembeli előfizetőit. / Milyen legyen az új alkotmány? A szakértő véleménye Elkészült az új alkotmánykoncepció. A szükebb szakmai körökben már ismert tartalma. Hogy&n vélekedik készülő alaptörvényünkről az államjogász? Erre vol­tunk kíváncsiak, mikor dr. Csefkó Ferenccel, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem államjogi tanszékének tanárával, a Magyar Tudományos Akadémia Regio­nális Kutatások Központjának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. — Az. új alkotmánykoncepció még egy sor vitára vár, tehát véglegesnek egyáltalán nem tekinthető. A jelenlegi stádiumban arra alkalmas, hogy a szakmai közönség vitázzon felette. A szakmán természetesen nemcsak a jogásztársadalmat értem, hanem az ér­dekszövetségeket, az alternatív szerve­zeteket és > minden érdekét kifejezni akaró csoportot, amélynek a jövőben a politikaalakításban szerepe lehet. A társadalmi vita eredményeit szin­tén be kell építeni, majd a módosított szöveg felett az alkotmányozó ország- gyűlés döntene, amit a népszavazás erősítene meg vagy vetne el. Meggyő­ződésem, hogy .ezt az utat végig kell járni. — Úgy véli, társadalmi vitára alkal­mas lesz a tervezet szövege ? Mármint az egyszerű emberek által is érthető? — Nézze, az tény: jogi szófacsarással meg lehet tűzdelni1 a szöveget és akkor az átlagember nem érti, legföljebb for­gatja a kezében. Ezt mindenképpen el kell kerülni. A cél: közügyeinkbe be­vonni a társadalmat, tehát az alkot­mány szövegét köznyelvre kell lefordí­tani, hogy mindenki értse a lényegét. A Bács-Kiskun-beli gazdálkodó is ért­se, mi az a jogállam vagy a hatalom- megosztás. — Az alkotmány a jogszabály jegyeit hordozza majd magán? — Feltétlenül meg kell felelnie a jog­szabályi követelményeknek. A jelenlegi alaptörvényünk nem jogszabály, in­kább a jog nyelvére lefordított politikai kinyilvánítások, elvárások, óhajok cso­korba gyűjtése. Ezt támasztja alá az is, hogy a bírósági gyakorlatban nemigen fordult elő, hogy akár a bíró vagy az ügyvéd az alkotmányra hivatkozva ho­zott volna ítéletet vagy indított volna keresetet. — Megfelelő részletességgel szabá­lyoz majd az új alaptörvény? — Bármilyen jó is egy alkotmány, nem az képezi a mindennapok állami és jogi életének részletekbe inenő szabá­lyozását. Erre az úgynevezett alkotmá­nyos törvények hivatottak, melyek ugyan alkotmányerővel bírnak, de részletes törvényi szabályozást biztosí­tanak. Ezeket a törvényeket az Or­szággyűlésnek kéne meghozni, még­hozzá minősített, vagyis kétharmados többséggel. — Az alkotmányt az ön véleménye szerint jnilyen garanciákkal lehetne kö­rülbástyázni, hogy a bennük foglaltak maradéktalanul érvényesüljenek? J..Í-T Ennek egyik oldala társadalmi jellegű és nehezen lefordítható a jog nyelvére. És csak akkor lehetséges, ha a jogállamiság legfőbb jellemzői áthat­ják mind a politikát, mind az állami szervek működését. Tehát az állampol­gár és a hatalom kapcsolatát, a min­dennapok világát. Ez a jogállamiság kell, hogy érvényesüljön például a gyár vezetője és a munkás vagy a tanács és a lakosság viszonyában, kapcsolat- rendszerében. De ehhez az is szükséges, hogy a polgárok is ismerjék az alkot­mányt, tudjanak vele élni (és nem visz- szaélni!), vagyis a hétköznapok valósá­gává váljon. A garanciáknak van egy másik, állami jogi oldala. Ez pedig a hatalmi ágak megosztásának elvén ala­pul. Tehát a bíróság legyen független minden tekintetben, a kormány pedig hajtsa végre az Országgyűlés törvénye­it, de a maga mozgási körletében és a számára biztosított hatáskörben. E szabályok érvényesítését elsősorban az alkotmánybíróság biztosítaná, amit az Országgyűlés választana, de ezt kö­vetően önállóan működne. Ezenkívül persze az Országgyűlés működését is vigyázó figyelemmel kisérné. Ezekben a garanciákban látom a jogállamiság működési mechanizmusának nélkülöz­hetetlen feltételeit. Véleményem szerint csakis az elmondott szempontok figye­lembevételével nyílik lehetőség a min­denkit megnyugtató, igazságos társa­dalmi berendezkedésre. Zs. Kovács István Erősödő önállósulási törekvés a somogyi társközségekben Erősödik a falvak önállósulási szán­déka Somogy megyében. A tavalyi há­rom „válás” után az idén újabb négy település lakossága juttatta kifejezésre, hogy szabadulni kíván társközségi kö­telékeitől. Balatonszemesen már a helyi szavazás is megtörtént, s csupán az El­nöki Tanács hozzájárulása szükséges, hogy az üdülőközség elszakadjon Bala­tonszárszótól. Balatonfenyves és Bu- zsák lakossága április 15-én járul az urnákhoz, ..míg. a .Siófokhoz _ közeli Nagyberényben a helyi népfrontbizott­ság a napokban kezdeményezte a köz- igazgatási önállóság helyreállítását. A Somogy Megyei Tanács továbbra is semleges állásponton van a társkö­zségek törekvéseivel kapcsolatban. Nem ösztönzi a folyamatot, mert nem tud pótlólagos anyagi eszközöket ren­delkezésükre bocsátani a különálló közigazgatási apparátus létrehozásá­hoz, de tudomásul veszi, ha egy-egy falu közössége úgy véli, hogy szűkös költségvetéséből meg tudja oldani e fel­adatot. Az egyetlen követelmény, hogy a közigazgatási tevékenység ne szen­vedjen csorbát. Jó példát teremtett e tekintetben a tavaly önállósult Balatonberény, ahol a tanácselnöki tisztséget társadalmi megbízatásként töltötték be, s kilenc­tíz fős helyett mindössze öttagú szak- apparátust hoztak létre, Bizonyos funkciók összevonásán túl a ritkábban előforduló, speciális .szakértelmet igénylő ügyek intézésére részmunka- időben alkalmazzák a szomszédos ta­nácsok szakembereit. A létszám- és költségcsökkentés szolgálatába állítot­ták a számítástechnikát is. A megyei tanács számítástechnikai apparátusa az ügyintézést és a gazdálkodást lénye­gesen könnyítő programokkal látta el a balatonberényieket. s ez a szolgálta­tás más helyi tanácsoknak is rendelke­zésére áll. A herényi példa mellett faluszövetsé­gek létrehozását ajánlja a Somogy Me­gyei Tanács a válni szándékozó közsé­geknek. Ez a megoldás a teljes szakítás helyett szerencsésen ötvözhetné a nép­képviseleti, önkormányzati és gazdasá­gi önállóság, valamint a közigazgatási együttműködés előnyeit. (MTI) KÉPERNYŐ A muzsika hangja A kissé dagályos, szenvelgő című Os- car-díjas amerikai filmet — a holly­woodi álomgyár termékét — sugározta húsvétvasámap este fő műsoridőben a Magyar Televízió. Jól választottak? If­jú barátom szerint csapnivaló film volt, nézni sem bírták. Mások állítólag megkönnyezték az apácafőkötőt egy szemrevaló, dúsgaz­dag férfiért feláldozó Maria megpró­báltatásait. Erre mondják, hogy ízlesek és pofonok különbözők. Viszolygok az érzelgős (majdnem giccsest írtam) ha­tásvadászattól.' Az 1965-ben forgatott filmmusical azonban mestermü („mestermű”?) volt a javából. Az ég kékebb volt a legké­kebb égnél, a hegyekből az apácakolos­tor magányába, majd egy kastélyba ve­tődő dalos pacsirta maga volt a tökéle­tesség. Tudtuk, hogy a felsőbb körökbe' betolakodó ifjú postásról előbb-utóbb kiderül valami disznóság, az is nyilván­való volt: végül is egymásra talál a hü­lyeségig katonás tengerész és az égi és földi szerelem közt vívódó szegény, ám lelkiekben gazdag ifjú hölgy. Kis híján azt írtam a történet végére, hogy amen, de mégsem szeretnék gonoszkodni. Azt sem mondom, hogy a film véletle­nül kapta meg az Oscar-dijat. írtam fen­tebb, hogy igazi mestermunka volt, a film készítői tudták, mit akarnak, értet­ték szakmájukat, profik a szó legjobb értelmében. Sikerük annyira biztos volt, mint az énekes család boldogulása. 1965-ben már azt is megengedhették — foszladozott a második világháború emléke —, hogy kicsit ostobácskának ábrázolják az osztrák nácikat. Végül is szépen zenéltek a filmkoc­kák, hangulatos dalokat hallhattunk, még a megszépített alpesi táj is gyönyö­rű, és legalább ilyen, mesésnek tűnő történetben győzzön a szeretet. * * * Méltóan adózott a színházi világ­napnak a Szabadság téri intézmény. Tetszett, hogy gyönyörű semmitmon- dások helyett fiatalok kaptak helyet a főműsorban. Noha elvágatlanok ma­radtak annak a vitának a szálai, amely­ben a Színház- és Filmművészeti Főis­kola színvonaláról hangzottak el eny­hén szólva különböző megállapítások, noha kevesen utaltak a meghívottak közül színházi struktúránk korszerűt­lenségére, mégis fontosnak és időszerű­nek minősíthető a Wissinger István ál­tal vezetett műsor. A kedves fiatalok látták, hallották Perczel Zitát a kettesen? A világért sem szeretném lebecsülni főiskoláink taná­rait, de nehezen hihető, hogy bármelyi­küktől olyan sokat tanulhatnának nem egészen egy óra alatt, mint a magyar, a francia, az amerikai, a német színhá­zakban, filmstúdiókban tehetségét számtalanszor bizonyító magyar mű­vésznőtől. Élni tanított Perczel Zita, az élet szeretetét hirdette hetven-egyné- hány évesen az egykori világsztár. Csodálattal hallgattam míves ma­gyar mondatait. Több mint fél évszáza­da él külföldön, megtanult angolul, franciául, németül, olaszul, de ponto­sabban és szebben beszél magyarul, mint némely honatyánk a Parlament­ben. A nyilvános felszólalásokon, köz­érdekű megnyilvánulásaikon szüntele­nül „lehetőséget biztosítunk”, „a mi­nisztérium felé” beszélő és hasonló nyelvi vétségek elkövetői szégyenlik-e ilyenkor magukat? Vajon miként vélekedne a hazánk rossz hírét Olaszországban terjesztő „Husika” Perczel Zita magyarságtuda­táról? Teljesen mellékes, hogy kettejük színészi tehetsége úgy aránylik egy­máshoz, mint egy horpadt vakondtú­rás a hegyóriáshoz. Nem az a bajom az ifjú hölggyel, hogy akkor is mutatja kebleit, amikor senki sem kíváncsi rá; magatartása viszolyogtat. Miért hí­vunk meg országunkba olyanokat, akik képesek egy évtized alatt elfelejte­ni nyelvünket? Lám, ünnepi hangulat ide, húsvét oda, köznapi bosszúságainkba botlot­tam. * * * A sok szép muzsikával nézőit, hall­gatóit megajándékozó televízió sem ha­tározhatja el, hogy csak jó, boldogító hireket közöl a feltámadás, a megúju­lás, a mindig lehetséges újrakezdés ün­nepén. Abban azonban reménykedem, hogy a jövő évtől kezdve legalább az ifjúságnak szánt, húsvétkor közvetített történetekben nem folyik a vér, hüve­lyükben maradnak a kardok, szárazon tartják a puskaport. A Lagardére ka­landjaihoz hasonló filmeket máskor ve­títik. Heltai Nándor A Józan Elet Szövetség nyilatkozata Az Országgyűlés március 24-ei ülé­sén egy interpelláció válaszaként Beck Tamás kereskedelmi miniszter felelőt­len ígéretet tett a reggeli szeszárusítási tilalom teljes körű feloldására, s a kép­viselők megfelelő elemző tájékoztatás hiányában ezt a választ nagy többség­gel el is fogadták. Kénytelenek va­gyunk a lakosságot fenyegető veszély miatt tiltakozni a bejelentett intézke- déstervek ellen, s megkerülhetetlennek tartjuk, hogy a parlament egy alapo­sabb tájékoztatás birtokában visszatér­jen a témára. A Józan Élet Szövetség által képvi­selt mintegy 50 tagszervezet és 100 ezernél több tag már a válasz egyezteté­se során fölajánlotta a hatályos, alko­holkínálatot korlátozó jogszabályok hatékonyságvizsgálatát, illetőleg a köz­reműködését ebben. Már az eddig be­gyűjtött tapasztalatok is egybeesnek a nemzetköziekkel: az alkoholkinálat ésszerű korlátozása jól szolgálja a baj­megelőzést, csökkenti a rászokás esé­lyeit. Jórészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi négy évben egyaránt megtor­pant az alkoholfogyasztás fejenkénti átlaga és a produktívkori. európai vi­szonylatban legkedvezőtlenebb halálo­zási arányunk. Az Országos Egészségvédelmi Ta­nács hasonló meggondolásból ellenezte és ellenzi a megfontolatlan rendeletmó­dosítást. Az egyeztető tárgyalások so­rán azonban el tudtukfogadni a keres­kedelmi tárca olyan módosított javas­latát, amely a bor, és a sör árusítását csak az élelmiszer-kereskedelemben kí­vánta felszabadítani, mert ennek fejé­ben a legveszélyesebb és legkárosabb tömény szeszes italok bolti árusítását viszont déli 12 óráig hajlandó lett volna kiterjeszteni. A miniszteri válaszból úgy tűnik, hogy a tárca most már ezt a kompro­misszumot is fel kívánja rúgni. A „lő­fegyverügyhöz” hasonló politikai bak­lövés lenne, ha az általános liberalizáci­ós törekvések jegyében hozandó új jog­szabályt a már bekövetkezett súlyos következmények miatt kellene utóbb visszavonni. (OS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents