Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 28. DOBOSTORTA ÉS VILÁGEGYETEM — TÁNCISKOLA ÉS PITAGORASZ-TÉTEL — TÖBB SZÁZAN A TANÁRKÖSZQNTŐN SAJTÓPOSTA Sok ezren lettek jobbak általa A nyolcvanadik születésnapját köszöntő ünnepségen is többet adott Szemerey Andor nyugalma­zott tanszékvezető főiskolai tanár, mint amennyit kapott. Mindenki elégedetten, lelkesül­ten távozott a kecskeméti Tudo­mány és Technika Házában rende­zett összejövetelről. Mintha erre az alkalomra valaki felfüggesztette volna a társadal­munkat rongáló értékválságot. A jelenlevők és hazánk más tájairól, a világ számos országából távirattal, telefonon üdvözlő volt tanítványok egyaránt a kivételes képzettségű és még inkább a foltta- lan életű, magatartásával példát mutató pedagógust köszöntötték. Németh László választ kapha­tott volna gyötrődve reménykedő kérdésére: „hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy em­berben, s azon túl az egész társada­lomban egy kitűnően sikerült órá­ból?” Ma is úgy tartja a maga is kuta­tó öregdiák, hogy azon az órán értette meg a világegyetemet, ami­kor a Tanár Úr képzeletbeli do­bostortákat röptetett a diákok feje fölött. A talán egy évtizeddel fiata­labb Szemerey-tanítvány az abszo­lút demokratát és az abszolút re­formembert köszöntötte volt taná­rában. Társa a mens sana in corpo­re sano elvet és életvitelt rene­szánsz teljességgel példázó idősebb embert dicsérte hálásan. Azt a fizi­ka- és matematikatanárt, aki meg- barátkoztatta diákjait a vízzel, a természetjárással, aki maga is pó­lózott az olasz válogatott ellen, aki a tánc- és illemtantanfolyamot olyan fontosnak tekintette, mint a Pitagorasz-tételt. Kétszázan-háromszázan zsúfo­lódtak az értelmiségi székház föld­szinti klubjában? Eldönthetetlen. Körbenézve azt bizonyossággal megállapítottam: kivétel nélkül mindenki szeretne hozzátenni va­lamit Tohai László (a megyei ta­nács általános elnökhelyettese), volt iskoláit képviselő Szabó Gá­bor esperes (református főgimná­zium), Mester Barna (Katona Jó­zsef Gimnázium) és dr. Kulcsár Béla (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola), a városi tanács elismerését kifejező Széky Bálintné elnökhelyettes félig-meddig hiva­talos. köszöntőjéhez. Szólni szere­tett volna a máskor hallgatag, sze­rette volna előadni Bandi bácsi­hoz, a Tanár Úrhoz, az Igazgató Úrhoz kapcsolódó felejthetetlen élményét a nyilvános szerepléstől máskor húzódozó, még többen szerették volna tudatni: szegényeb­bek lettek volna, ha nem lehettek volna növendékei. • Vincze János felvételei. Sajnos, ilyen szép alkalom sem lassíthatja a futó időt. így is sokan szólhattak, ki tömör-magvasan, ki érzelmes rigmusokban, ki .a mából nézett vissza a múltba, ki a har­minc-negyven éve hallottakat szembesítette tapasztalataival. Né- hányan a már örökre elköszönte- ket idézték, volt, aki elhozta érett­ségiző unokáját. Lásd, fiam, csak így, ilyen becsületes, munkás szere- tetben szabad élni. Rendszerek változhatnak, butaság, becstelen­ség felhőzheti az igazság napját, de hosszú távon csak így szabad. Ezt bizonyítja hosszú életművé­vel — 43 évig nevelt, oktatott — Szemerey Andor, az Ember, aki titkolhatatlan meghatottsága elle­nére már-már kényelmetlennek érezte a sok-sok köszönetét, az emelkedett hangulatot, a százszor megszolgált, ám mégis szokatlan ünnepélyességet. Nem lett volna az, aki, ha egy időzített tréfával nem deríti mosolyra az arcokat. Tudván tudja: a humor az élet só­ja. Enélkül bizony nehezen bírta volna ki a legalább lelkileg örökif­jú pedagógus nemzedéke, amit ez a század rájuk mért. Még ilyen szabálytalan tudósí­tásból'Sem ifiaradhát ki: az élete kilencedik évtizedét megkezdő pe­dagógusnak ezúttal adták át — a művelődési miniszter jókívánság­üzenetével — a Kiváló Munkáért elismerést, Kecskemét emlékpla­kettjét, a református egyház jubile­umi emlékérmét. Rangos elismerések, de az ünne­pelt fél világért nem cserélné el eze­ket sokezemyi tanítvány szereteté- ért. Heltai Nándor Ki segíthet nekünk? Pár évvel ezelőtt vásároltunk kertes házat, nagyobb összegű takarékszövet­kezeti hitellel. Később korszerűsítettük a fűtésünket, melynek költségeit OTP- kölcsönből fedeztük. Ebből következő­en a havi törlesztőrészletünk megha­ladja a hatezer forintot. Korábban azzal számoltam, hogy én és a férjem keresete elegendő lesz a kiadásainkhoz, a megélhetésünkhöz. Ám a sors közbeszólt: hosszabb ideje betegeskedek, emiatt nem dolgozhatok* rendszeresen. Két kisgyermekünkről azonban gondoskodni kell. Bár az idős édesanyám a háromezer forinton aluli nyugdíjával támogat bennünket, az egy főre jutó havi jövedelmünk így is mini­mális. Nekem diétáznom kell, ami még több pénzt visz el a családi kasszából. És még fürdőszobánk sincs, ráadásul vizesedik, penészesedik a régi házunk fala,'amely nem megfelelőén szigetelt. Arra gondoltam, hogy ha a kiskorú eltartottjaink jogán szociálpolitikai kedvezményben részesülnénk, lényege­sen mérséklődnének anyagi gondjaink. De hát az efféle megoldásról hallani sem akarnak a helyi pénzintézetnél. Ezek után fogalmam sincs, mit tegyek. Egyáltalán, ki segíthet nekünk? D. L.-né Jánoshalma Olvasónk ügyéről értesítettük az Or­szágos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságát, amelynek hite­lezési és ingatlanforgalmazási osztálya az alábbiakról tájékoztatta lapunkat: Az érvényben levő jogszabályok ko­rábban sem tették lehetővé,^ most is kizárják, hogy a magánforgalmú ház (lakás) vásárlói szociálpolitikai jutta­tásban részesüljenek a meglevő vagy vállalt gyermekeik után. Nos, ha az egyik előírás elutasít, a másik talán a rászoruló érdekét szol­gálja. És valóban: az egészségügyi mi­niszter 17/1986. (VII. 28.) számú rende­leté az esetenkénti segélyezed feltételei­vel foglalkozik. Lényege: évente legfel­jebb hat alkalommal kaphat ilyen se­gélyt az a tizennyolcadik életévét betöl­tött személy, akinek megélhetése veszé­lyeztetve van, s anyagi helyzetének ja­vítása más módon nem biztosítható. A folyósítandó összeget úgy kell meg­állapítani, hogy az hathatósan segítse a bajba jutottat. Bár hivatalból is kezdeményezhető ilyesféle eljárás, azt javasoljuk olva­sónknak, hogy mielőbb nyújtsa be írás­beli kérelmét a helyi tanács szociálpoli­tikai hatóságához, amely a döntésre, illetvé a pénz kiutalására jogosult. Nyitott lépcsőházak Éjfél múlik pár perccel, amikor illu- minált állapotú fiatalok hangoskodnak a nagyváros egyik utcáján. A rövid fri- zurás gyakran mondogatja: álmos, leg­alább egy fél óra tentézésre vágyik. Jól megtermett társa erre a közeli 10 emele­tes ház felé mutat, mondván: bemehet, nyitva a bejárati ajtó, s még a lépcsőn is jobb ott megpihenni, mint a szabadban. E jelenethez hozzá tartozik, hogy az éjszakai látogatók nem a megjelölt épületben laknak, egyszerűen csak tisz­tában vannak vele, hogy a lépcsőházak többsége éjszakánként sincs bezárva. A házirend ugyan tartalmaz utalást arra, hogy este 10 és reggel 5 óra között zárandók a tömbházak bejáratai, ám a lakók nemigen vigyáznak biztonságuk­ra, a közös tulajdonra, s az ajtót nyitva felejtik. Pedig a rosszban sántikálók szinte tálcán kínált prédái az ilyen helyek, ahol alkalom nyílik a lopásra és a betö­résre. Elsősorban a házfelügyelők és a közös képviselők feladata, hogy gon­doskodjanak a lakóépületek bejáratai­nak, kapuinak éjszakai zárva tartásá­ról. Igaz, a lakóknak is van ezzel kap­csolatosan dolguk, felelősségük. 1, Itt mindannyiunk érdekéről van szó! És a nyugodt pihenés, meg az éjszakai értékvedelem csupán egy zárszerkezet rákattintásán múlik ... Súlyhiányos lehet-e a tasakos tej? körültekintőbben végzik a munká­jukat, elejét véve a fogyasztói érde­kek megsértésé­nek. E témával kap­csolatosan be­szélgettünk nagy forgalmú élelmi­szerüzletek keres­kedőivel, akiktől megtudtuk, nekik nincs idejük, hogy a több száz tasakos tejet kü- lön-külön meg­nézzék minden Fotóriporterünk felvételén két eltérő méretű tejes tasak látható. Tartalmu­kat a vásárló, Bognár Lászlóné meg­mérte odahaza, s kiderült, hogy a ki­sebb zacskóban nem 1 liter, hanem csu­pán 9 deciliter tej volt. — Áremelés után effélét tapasztalni • nagyon bosszantó. Érthetetlen, hogy a boltban miért teszik a súlyhiányos árut is a normális súlyúak közé, bár az is rejtély, az efféle adagok miképpen hagyhatják el a gyártási területet... — dohog kecskeméti olvasónk. A történteket ellenőriztettük a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályá­val, melynek vezetője, dr. P. Kovács István ekképpen számolt be a megálla­pításokról: — A megyeszékhelyen lévő tejüzem­bén gépek adagolják és csomagolják a te­jet. Az esetleges mennyiségi eltérést azonnal jelzi a műszer, vagyis lehetőség van a hiba gyors kijavítására. E helyen naponta 70-80 ezer liternyi mennyiséget mérnek a fél- és egyliteres tasakokba. Súlyhiányt okozó műszaki probléma évente csupán egyszer-kétszer fordul elő. A reklamációra reagálva az üzem ve­zetője Ígéretet tett, hogy a jövőben még reggel. Szúrópróbaszerűen azonban el­lenőriznek, s ha találnak súlyhiányos tejadagot, azt már nem teszik a hűtő­pultra. Felhívták viszont a figyelmet a vásárlók lehetőségeire, jogaira. Ők ugyanis a kiválasztott zacskót kézbe veszik, .s ha valamilyen rendellenesség­re bukkannak, , nyomban jelezhetik bármelyik eladónak, aki köteles soron kívül intézkedni. Egyébként többször előfordul, hogy az egyik zacskó kisebb, a másik nagyobb, ami még nem jelenti automatikusan a súlyhiányt. A kisebb tasak ugyanis jobban megtöltött, mint a nagyobb. Persze, mindegyik boltban ott a pénztár közelében a mérleg, s azon ellenőrizhető a tejadag súlya. Amennyiben megállapítható a mennyi­séghiány, a kereskedő köteles kicserél­ni az árut. ÜZENJÜK FOLYOIRAT-TALLOZÓ WSm Március első, immár meleg és napfé­nyes napjaiban jelent meg a szombat- helyi Életünk összevont, 1—2. száma. A lap első fele sem érdektelen, a máso­dik viszont különösen fontos. Kovács Imre emlékezete címmel közöl a lap összeállítást. Ki is volt Kovács Imre? Bizony a többségnek már ?zt is magya­rázni kell, hiszen az 1947 végén a bör­tön helyett az emigrációt választó poli­tikusról azóta idehaza nagyon kevés szó esett. Az emigrációt megelőző bő évtized viszont Kovács Imre—s egyút­tal a népi mozgalom — fontos és ered­ményes időszaka volt. Esztendeje ün­nepelhettük .volna méltóképpen 75. születésnapját (1913 és 1980 között élt), de az igazi emlékezés első jele ez a mos­tani összeállítás, a következő pedig az a megjelenés előtt álló kötet, amely a szerző szociográfiai írásait tartalmaz­za. Kovács Imre a harmincas évek falu­kutató mozgalmában vált szociográ- fussá és politikussá, s ezt a kettős ér­deklődését haláláig megőrizte. A népi írók mozgalmából neki kellett — kell — a legtovább várnia a „rehabilitáció­ra”, s ezt elsősorban nem az emigráció ténye magyarázza, hanem az, hogy a Parasztpárt főtitkáraként szuverén módon politizáló ember volt, olyan te­hát, aki pártját valóban a többi párt szövetségesének tekintette, s nem az egyeduralomra törő MDP lerakatá- (nak. Az Életünk összeállításában egykori társa, Mikita István emlékezik a politi­kusra. Tóth Pál Péter azt vizsgálja ta­nulmányában, hogy milyennek látta Kovács Imre a magyar parasztság jö­vőjét. 1945 után is úgy gondolta, hogy ez a jövő a demokratikus szövetkezésé, s hogy nálunk az adottságok és a ha­gyományok miatt sem az amerikai, sem a szovjet utat nem lehet alkalmaz­ni. Gondolom, már ez egymagában sej­teti, mi várt volna rá az ÁVH celláiban. Erdész Ádám Kovács Imre magyar- országi pályáját tekinti át adatokban és az összefüggések feltárásában gazdag írásában. Egyértelművé válik az is, hogy magyar nemzeti politikus volt a Para&tpárt főtitkára, aki a magyarság érdekeit védte és kívánta védeni. Révai József ezért „magyarkodónak” nevezte őt is, s a magyarkodást végső soron reakciósnak. Valuch Tibor az író-poli­tikus 1945 utáni pályaképét vázolja fel,' azt a gondolkodásmódot, amelynek, egyik végső summája 1970-ben: „Való­színűleg erről a Magyarországról már nem jönnék el, de erre még nem me­gyek vissza.” Egyfajta harmadik út ide­ológiáját kívánta képviselni, a demok­ratikus szocializmus eszmekörét. Az összeállítás további írásai olykép­pen kötődnek-Kovács Imre emlékéhez, hogy a népi írók mozgalmának kérdés­körével foglalkoznak: a harmincas évek szellemi életével (Szabó Miklós), Németh László gondolkodásának 1930 —32 közötti alakulásával (Fűzi Lász­ló), a népi—urbánus vita történetével (Salamon Konrád, Barabás Tamás), Bibó Istvánnal (Bilecz Endre). Németh László nevével találkozha­tunk az Új Forrás idei első számában is. Dr. Lakatos István a rokon és az orvos szemével egyaránt láthatta az író beteg­ségét, s feljegyzései alapján erről írt elemzésének első részét olvashatjuk. A szám élén áll Vekerdi László repre­zentatív beszélgetése a hatvaneszten­dős Fodor Andrással. Tanulmányok sorának anyaga sűrűsödik itt össze, s nemcsak a kérdező, hanem az olvasó is eltölthet „egy napot” Fodor András­sal, a költővel, az esszéíróval, a zeneér­tővel, az emberi kapcsolatok rontha- tatlan kedvű mesterével. A Forrás második számában is szó van egy népi íróról: Sinka István isme­retlen verseiből olvashatunk —y Med- vics Endre kísérő tanulmányával és Gellért Sándor Sinkát magyarázó leve­leivel együtt. Ugyané számban jelent meg Balázs József filmregénye Csem­pész csembalóval címmel. A szerző min­dig nevezetes volt filmes látásmódjáról, s ennek most is bizonyságát adja. Iro­dalmi alkotásként olvassuk a történe­tet, de közben szinte rákényszerülünk arra, hogy már a filmet is él-elképzel- jük, a figurákat, a helyszíneket. Jó vol­na az elképzeltet minél előbb szembesí­teni a megvalósulttal. A márciusi Kortársból most egy versciklust emelnék ki. A romániai ma­gyar költő, Markó Béla Költők koszo­rúja című művéről van szó, amely úgy versciklus, hogy egyúttal szonettkoszo­rú is, vagyis 14 szonett kezdősoraiból áll össze a koszorú, a tizenötödik. Rit­kán vállalkoznak költőink e nagy-nagy anyagismeretet és találékonyságot kí­ván«) formai bravúrra, s nyilván azért is, mert szinte lehetetlen végig azonos szinten maradni gondolatilag. Markó Bélának ez most sikerült, s alighanem azért is, mert olyan témát talált a ma­gyar költészetben, a költők sorsában Janus Pannoniustól Radnóti Miklósig, amely minden szonettet feszes egésszé tesz, s amelyet a koszorú méltóképp koronáz meg. \ Vasy Géza Csertő Istvánnénak, Hetényegyházá- ra: Az Ön lakóhelyén levő villamos há­lózat körülbelül 1 kilométernyi szaka­szán cserélte ki nemrégen a kábelt, s létesített új transzformátorállomást a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltsége. A több százezer forint költséget jelentő korszerűsítés azzal a kellemetlenséggel jájrt, hogy legalább két héten át, a nap­pali órákban szünetelt a helyi áram­szolgáltatás. Ez utóbbi intézkedésre a munkálatok biztonságos végzése érde­kében volt szükség. Czilling Edének, Kecskemétre: Igaza van abban, hogy a városi tanács vb több utcanév megváltoztatása tárgyá­ban tavaly hozott határozatának gya­korlati végrehajtása nagyon késedel­mes. Ennek magyarázata: az új utca­névtáblák elkészítését csak idén febru­ár végi szállítási határidővel vállalta a Bonyhádi Zománcárugyár. A megye- székhelyre már megérkeztek a megren­delt táblák, melyek felszerelésére folya­matosan kerül sor. Fábián Mihálynak, Lakitelekre: A napraforgóval rokon ipari és takar­mánynövény, a „szegények krumpli- ja”-ként is emlegetett csicsóka jelentős édesítőszert és rostanyagot tartalmaz. Fogyasztása ajánlott azoknak, ákik hí­vei az egészséges táplálkozásnak. A jó termőképességű és művelést alig igény­lő csicsókát az elmúlt években több háztáji és kisegítő gazdaságban ter­mesztették, s a termést a sükösdi köz­pontú Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát dolgozta fel. Ha On az idén legalább 400 négyszögölnyi területen szándékozik e növényt elvetni, feltétle­nül indokolt, hogy az értékesítés lehe­tőségeiről, feltételeiről információkat szerezzen. E célból keresse fel az emlí­tett mezőgazdasági nagyüzemet. Kis Jánosnak, Ordasra: Az örökség­gel kapcsolatos illetékfizetés szabályait az 1986. évi I. törvény, valamint a vég­rehajtására kiadott i 9/1986. (IV. 11.) PM számú rendelet tartalmazza, mely­nek részletei az 1986-ban megjelent 13-as számú Magyar Közlönyben meg­találhatók. Ehelyütt olvasható az is, hogy az illetéktartozás esetében mód van — a lakossági adóigazgatási eljá­rásnak megfelelően IE a részletfizetési kedvezmény igénybevételére, a fizetési halasztás engedélyezésére, s az örökös terhére ilyen jogcímen kirótt összeg részben vagy egészben történő elenge­désére. Mivel az Ön hasonló ügyet tag­laló leveléből arra következtetünk, hogy az örökségi illeték kifizetése na­gyon kedvezőtlenül befolyásolhatja az érintett családok anyagi helyzetét, ja-' vásoljuk: levélben kérjenek felülvizsgá­latot és méltányos döntést a megyei illetékhivatal vezetőjétől. Kiss Lajosnénak, Soltra: A rokkant­sági nyugdíjas egész évben korlátozás nélkül dolgozhat, feltéve, hogy a kere­sete négy hónapon át lényegesen keve­sebb, mint ezen ellátásának folyósítása előtt volt. Ha azonban a bére megköze­líti a korábbi összeget, a hatályos ren­delkezések «szerint meg kell szüntetni nyugdíját. M. G.-nének, Kunszentmiklósra: A településfejlesztési hozzájárulás mér­sékléséről, törléséről a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága határozhat, például a kérelmező nehéz szociális' körülmé­nyeire tekintettel. Arra vonatkozóan, hogy az Ön fiának, aki jelenleg sorka­tonai szolgálatát tölti, ám telektulajdo­nosként ez idő alatt is tehót fizetni kö­telezett, milyen esélye van az ilyesféle kedvezményre, szerkesztőségünk nem bocsátkozhat jóslásokba. Tanácsoljuk azonban, hogy igényével írásban for­duljon az illetékes hatósághoz. Sz. J.-nek, Méntelekre: Leveléből úgy véljük, hogy a térségben található 130-as számú tanyai épület menti dűlő­ét hivatalosan nyilvántartott, így hát a szántással történő keskenyítése, s ezál­tal az ottani jármű- és gyalogosforga­lom zavarása alighanem kimeríti az ön­kényes eljárás, a jogsértés tényét. He­lyesen teszi, ha a részleteket jelzi a terü­leti közigazgatás hivatali szervének, a Kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának, amely bizonyára kivizs­gálja az esetet, s megteszi a szükséges intézkedést. Téglás Ibolyának, Fülöpszállásra: A megyei adófelügyelőségtől kapott tá­jékoztatás szerint ä lakóház korszerűsí­téséhez megvásárolt építőanyagárhoz felszámított forgalmi adó akkor igé­nyelhető vissza, ha a fogyasztói számla összege meghaladja az 50 ezer forintot. „Tiszakécskei lakos” jeligére: A szer­kesztőségünkhöz érkezett levelében foglaltakkal ellentétben jól szervezett a munkavédelemmel összefüggő vala­mennyi tevékenység a helyi Móricz Zsigmond Általános Iskolában és Gimnáziumiban, ahol e feladatkört pél­damutatóan látja el Bognár János ta­nár. Amint az ügyben vizsgálatot foly­tatott megyei tanács vb művelődési osztálya informálta lapunkat: az intéz­mény évente több mint 50 ezer forintot költ ilyen célra, e pénzből védőfelszere­lést, tisztálkodási szert, védőitalt stb. vásárol, s azokat a munkaügyi szabály­zat előírásainak megfelelően kapják meg a technikai dolgozók. Egyikük nemrégen valóban ittasan jelent meg a munkahelyén, de emiatt fegyelmi bün­tetésben részesült. Végül elmondjuk: a munkavédelmi felelősnek minden gaz­dálkodó szervnél és intézménynél joga van úgynevezett szondás ellenőrzést tartani. „Várjuk az intézkedést” jeligére, Katymárra: A lapkézbesítési hiányos­ságokkal foglalkozó panaszukat — fel­kérésünkre — kivizsgálta a megyei pos­tahivatal vezetője, Növök Rostás Sán­dor. Megállapítása szerint az újságok előfizetését lemondok jó része a meg­emelt árak miatt hozta meg döntését, s nem pedig a kézbesítés pontatlanságá­ból következően. Ami pedig a megbí­rált helyi postahivatali vezetőt és a szintén e szolgáltatásban dolgozó há­zastársát illeti, ők már nem alkalma­zottai a postának. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents