Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

1989. március 28. • PETŐFI NÉPE A TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK TAPASZTALATAI KISKŐRÖSÖN Mi lesz a bejelentések sorsa? Egy település közéletében jelentős szerepet tölthetnek be a tanácstagi beszámolók, ugyanis jelenleg az egyik legalkalmasabb fórumok arra, hogy a tanácstag közvet­lenül találkozzon a választóival, es nyilvánosság előtt adjon számot a lakók érdekében végzett tevékenységéről. Ezek a találkozók azonban nem szűkülhetnek csupán a tanácstag monológjára. Hivatásukat csak akkor töltik be, ha a lakók és a tanácsot képviselő, tanácstag közt párbeszéd alakul ki, azaz a választók hozzászólnak, kér­deznek, észrevételeket, javaslatokat tesznek. E párbeszéd azonban csak akkor jön létre, ha a lakosság tapasztalja: bejelentése nyomán imézkednek, változások történnek. A napokban tartott ülést a kiskőrösi tanács végrehajtó bizottsága, ahol egyéb napirendi témák mellett a beszá­molókon elhangzott közérdekű észrevételek, javaslatok megvalósításáról esett szó- Megállapították: kevesebben jelentek meg a tanácstagi beszámolókon, mint tavaly, az aktivitás viszont növekedett. A közéletben egyébként nem szereplő emberek is hasznos tanácsokat, javaslato­kat fogalmaztak meg a város építésével kapcsolatosan. Általános tapasztalat —1 hangzott el az ülésen hogy a lakosok többnyire elégedettek Kiskőrös fejlesztésével, de szűkebb környezetük alakulásával már kevésbé. Szinte valamennyi körzetben foglalkoztak a település- fejlesztési hozzájárulás fizetésével és ennek kapcsán a fürdő fejlesztésével. Sürgették mielőbbi elkezdését, vala­mint többen javasolták, hogy a fejlesztés külföldi tőke bevónásával történjen. Évek óta visszatérő gondja Kis­kőrösnek" a rossz közvilágítás és az áramingadozás. A felszólalók a központtól távolabb eső utcákba lámpa­testek felállítását, a meglévőkbe pedig üzembiztos izzók elhelyezését kérték. Sokan követelték a vízelvezetés meg­oldását, a csapadékvíz-csatorna építését és a Sáhor- csatoma lefedését. Több utca —• köztük a Drégely, a Lehel, a Tömöri, a Rákóczi és a Mező — lakói jogosan sürgették az utak és a járdák építését, felújítását. A beszámolókon nagyon élesen vetették fel a cigányla­kossággal kapcsolatos gondokat, és bírálták az intézke­désre jogosult szervek tehetetlen magatartását. Javasol­ták: kössék feltételekhez a segélyek kifizetését, ilyen felté­tel lehetne például a gyermekeik rendszeres iskolába jára­tása, a környezetük tisztán tartása. Mind többen sürget­ték a cigányok foglalkoztatásának megoldását, a lopást elkövetők és a garázda magatartást tanúsítók szigorú megbüntetését. A közterület-felügyelettel szembeni elvárásokat is megfogalmazták a kiskőrösiek, miszerint szigorúbb eljá­rást követelnek a köztisztaságot megsértőkkel, az illegá- i lis szemétlerakókkal szemben. Néhányan a kereskedelmi ellátásban találtak kifogásolnivalót. Főként a peremke­rületekben lévő ABC-k hiányos árukészletére és a Rá­kóczi úti „presszó”‘uzemeltetésére panaszkodtak. A felvetéseken kívül, egyebek közt, javasolták a kábel- televízió kiépítését, a szemétszállítás jobb megszervezé­sét, a szeméttelep őrzését, parkolók építését a központ­ban, valamint a gyors, naprakész tájékoztatás érdekében a Kiskőrösi Tájékoztató gyakoribb, tartalmasabb és szé­lesebb körű megjelentetését. A felszólalók azt a szándékukat is kifejezték, hogy a javaslatok, kérések megvalósításában a tanáccsal együtt részt kívánnak venni, s ha szükséges, akár társadalmi munkával támogatni. A végrehajtó bizottság az elhang­zott felvetések megoldására határozattervezetet dolgo­zott ki, ami azt jelenti, hogy a bejelentéseket megvizsgál­ják és intézkednek. Néhány közülük már az ülést követő napokban megtörtént. Ezáltal a lakosságban erősödhet a tudat: városának sorsába beleszólhat, életkörülményeinek közvetlen alakí­tójává válhat, tehát a párbeszéd nem hiábavaló. Benke Márta RÁDIÓJEGYZET SZOLIDARITÁS Együttérzés és szolidaritás csendül ki azokból a műsorokból, amelyek az emberek napi gondjairól szólnak segítő akarattal és siránkozást mellőzve. A múlt hét adásaiból csupán egy nap „termését” kiemelve máris érzékelhető ez a törekvés. ötezer embernek kell új munkahelyet keresnie Ózdon, s aki ott akar élni, meg kell barátkoz­nia az újrakezdés nehézségeivel — hallottuk az Ózdi küzdelmek című riportműsorban. Mi tagadás: az jut ilyenkor az eszünkbe, hogy Vajon nem kellene-e ilyenfajta nézőpontra felkészí­teni másutt is a pályaválasztókat, szakmát tanulókat. Mielőtt az ózdihoz hasonló helyzet bekövetkeznék. Allandóműsora a Petőfi rádiónak a Helykereső, amely a fiataloknak készül a pályaesélye­ket, -lehetőségeket latolgatva. Sokan hívják ilyenkor — kedden 17.30-kor, de jnas megadott időpontokban is — telefonon a szerkesztőket. A pedagógusok érdekvédelmében szólalt meg ugyanaznap a havonta jelentkező Védtelenül? című műsor, szintén telefonos kapcsolattal, véleménynyilvánítási lehetőséggel. Tagadhatatlan, hogy a hallgató számára is szívszorongató szövegek ezek. Nem kis beleélő képességet és kitartást kívánhatnak a szerkesztőktől, akik mindent elkövetnek, hogy eligazí­tást adjanak, segítsenek az egyre növekvő számú helykeresőnek vagy éppen a bérvitába keveredett pedagógusnak. A kérdés csak az, hogy vajon figyelnek-e rájuk azok is, akik hivatalból tehetnének valamit a panaszok enyhítése érdekében. HOL VAN AZ A NYÁR... Különös véletleneket produkál az élet. Huszár Sándor író a múlt hét szerda reggeli adásá­ban szólalt meg abból az alkalomból, hogy előző nap érkezett Bukarestből Magyarországra. Mint mondta, feleségével együtt jött, és véglegesen. Hatévi „belső emigráció”, hallgatásra ítéltetés után szánta rá magat erre a lépésre. Es mintha csak köszöntője lett volna, szerda este a Kossuth rádióban hangzott el A tiszteletes című hangjáték, melyet az író Hol van az a nyár... című regényéből Készített Koppányi György. Az eletre keltői Erdélyből elszármazott színészek voltak, többek között Bács Ferenc, Rajhona Adám, Bencze Ferenc, Szélyes Imre stb. A Hol van az a nyár... című kisregényt egyébként a Forrás 1986-os januári és februári száma közölte. Talán még emlékeznek az olvasók az aggok menhelyére jutott, és ott életcélt talált pap különös figurájára. A bonyolult felépítésű, életrajzi elemekkel is átszőtt regény dramatizálásá, rádiójátékká formálása önmagában is művészi teljesítmény volt. A különös véletlen, az író megérkezése csak nagyobb hangsúlyt adott ennek a műnek. Huszár Sándor, reméljük, nem fog csalódni az új hazában, írásait a Forrásban is szívesen olvasnánk. SZÜLETÉSNAPOK .. .és újból le kell írnom: „Hol van az a nyár?” Mert Zsoldos Imrére nem lehet úgy emlékezni, hogy fülünkben fel ne csendüljön kedves dala, trombitaszólójának hangja. Most lett volna hetvenéves. A szombat esti Éjszakai klub vendépei is megidézték szellemet. S még egy születésnap: Psota Irént köszöntötték születésnapján az „Énmellettem elaludni nem lehet” című műsorral, ugyancsak szombaton, a Petőfi rádióban. Március 28-án tölti be a . ,-adik évet. A gratuláció tehát még ma sem késik el. F. T. P. Feltámadási körmenetek, szentmisék CIKKÜNK NYOMÁN Tájékoztatás kerülő úton? Február 23-án Szélmalomharc-e a fogyasztói érdekvédelem? címmel a kecskeméti, Rákóczi úti Dióhéj vendéglőben tett látogatásunk ta­pasztalatait is közreadtuk. Szak­szervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőrökkel megállapítottuk: itt a vendéglátás — az akkori körülmé­nyeknek megfelelően — menthetet­lenül „beteg”. Kiszolgáltak ittas embert is. A WC-kben hiányzott a papír, a törülköző és a szappan. A nokedlis pörkölthöz két szelet kenyeret is felszámított a fölszolgá­ló, noha a próbavásárló kenyeret nem kért. A hűtőszekrényben lévő „illatos” karajra az üzletvezető azt mondta: azon csak a tejsavas erje­dést érezzük. Cikkünk nyomán a megyei ta­nács kereskedelmi osztályvezetője vizsgálatot tartott, s megállapítása­inkat a Dióhéjról igazolva látta. Sőt, újabb észrevételekkel egészítet­te ki azokat, nevezetesen: a WC- kben a fal egyharmadát fedi kőny- nyen tisztítható burkolat; a terme­lő- és tárolóberendezések elhaszná­lódtak. Az asztalterítők 30 százalé­ka lyukas, foszlott, pecsétes. Az üz­let összhatásában*‘nem felel meg a II. osztályú követelményeknek. Ezért az osztály vezetője levelet írt dr. Csöszi Tibornak, a Vendéglőt üzemeltető Kiskunsági Vendéglátó Vállalat igazgatójának, s kérte, hogy tegye meg a szükséges intézke­déseket. Az igazgató — bár a tényfeltárás alapja február 23-ai cikkünk volt, mi erre vártunk választ 30 napon belül —elküldte lapunknak annak a levélnek a másolatát, amelyet az osztályvezetőhöz-írt. Ebhői tudjuk, hogy „ ... az egység valóban lela­kott állapotban van,, esztétikai te­kintetben nem felel meg a mai elvá­rásoknak. Vállalatunk megbízást adott építészeti tervezésre, amelynek határideje 19891. félévének vége. Az engedélyezési eljárás után teljes re­konstrukciós munkát kezdünk a Di­óhéjban". A továbbiadban, a vendéglő je­lenlegi helyzetével kapcsolatban említi: „A termelő-, tároló- és hűtő­berendezések állapota ma is megfe­lelő, ezeket folyamatosan cseréljük és karbantartjuk. A vendégek által használt eszközök osztályba sorolási feltételeknek megfelelő biztosítására felhívtam a szerződéses vezető fi­gyelmét. (Ez számunkra érthetet­len. — A szerk.) „Gyermekülőpárna biztosítása, színvonalasabb étlap- szerkesztés, kis adag étel, gyermek­menü, új terítő vásárlása" szerepel a levélben, végül pedig egy kérés: „Kérem szives türelmét az átalakítás megkezdéséig, és tolmácsolását a fo­gyasztóközönség felé." Csüpán azt nem értjük, hogy ri­portunk nyomán miért nem fejtette ki mindezt a vállalatigazgató köz­vetlenül olvasóink, azaz a fogyasz- tóközönség előtt? K—4 A kereszténység 2000 éves hagyomá­nya szerint köszöntötték nagyszombat estéjén Jézus Krisztus feltámadásának - ünnepét az ország templomaiban. A ka­tolikus egyházközségek ünnepi szentmi­sével emlékeztek a feltámadás misztériu­mára, ezt követően sok helyütt tartottak körmenetet, megmutatva a híveknek a feltámadt Krisztust ábrázoló szobrot. Az esztergomi bazilikában, hazánk legnagyobb templomában Paskai László bíboros, prímás-érsek vezette a nagy- szombati szertartást. A ceremóniát az egyházi liturgia jegyében, az úgynevezett tűzszentelés vezette be, ami a megváltó feltámadásának szimbóluma. Az ünnepi misét a feltámadási körmenet követte, a helyileg kialakult szokások szerint nem a szabadban, hanem a bazilika belső te­rében. Hasonló feltámadási szertartást rendeztek szombat este az esztergomi fe­rences rend templomában. A Szent István király alapította pécsi egyházmegyében mintegy kétszáz temp­lom szervezett a hívek számára feltáma­dási körmenetet nagyszombat estéjén. Az országrész soknemzetiségű voltának megfelelően magyarul, németül és hor­vátul csendültek fel a Krisztus újjászüle­tését hirdető énekek. Az egyházmegye * központjában, Pécsett a székesegyház: főbejárata előtt tartott tűzszentcléssel és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdő­dött a szertartás. A zsúfolásig megtelt dómban Fényi Sándor nagyprépost, a pécsi székeskáptalan feje celebrálta az ünnepi szentmisét, s eközben kondultak meg ismét a „Rómából hazatért” haran­gok. Ezután a székesegyház előtti téten nagy tömeg sorfala között vonult körbe a feltámadási menet, élén a kereszttel, az égő húsvéti gyertyával, a feltámadt Krisztust jelképező szoborral és a balda­chin alatt az oltáriszentséggel. (MTI) Magyar Gyógyszerészi Kamara létesül A szerveződő Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmai érdekvédelmet akar nyújtani tagjainak, s el kívánja érni, hogy a gyógyszerészetet és a gyógyszerésze­ket érintő jogszabályok meghozatalába beleszólása legyen — mondotta dr. Vincze Zoltán, a SOTE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet egyetemi docense, a kamara szervezőbizottságának vezetője az MTI munkatár­sának. Az országban dolgozó 4500 gyógyszerész szakmai érdekeit a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, s a gyógyszertári központoknak kellene képviselniük, de ezeket az intézményeket az igazgatási funkciók túlzottan igénybe veszik. Ugyanis a gyógyszeripar egészségügyi vonatkozású feladataival is foglalkoznak (például új gyógyszerek bevezetése, minőség-ellenőrzés, gyógyszerbiztonság kérdése). A gyógyszerészek úgy érzik, megkérdezésük nélkül döntenek rájuk vonatkozó fontos kérdésekben, s ezen változtatni szeretnének. A létesülő kamara célja egyebek között, hogy tagjainak véleményével, egyetértésével jelenjenek.meg a gyógyszerészszakmát érintő jogszabályok, rendeletek, Azt is szeretnék elérni, hogy a kamara is kezdeményezhesse jogszabályok meghozatalát. Például jelenleg még nincsenek szabályok a patikák bérbe adásának körülményeire, s e témában is hallathatnák szavukat a gyógyszerészek. A közeljövőben elkészül az alapszabály-tervezet, a kamara alakuló közgyűlését ősszel tartja. A TERMELŐKTŐL A.FELHASZNÁLÓKIG Gázszállítás nagy nyomássá • Ezeken a nagy átmérőjű csöveken indul, 60 bar körüli nyomással, Jugo­szláviába Városföldről a szovjet földgáz. Derékvastagságú, csillogó csőkí­gyók, ház nagyságú, morgó komp­resszorok, egész falat betöltő, vibráló műszeregyüttes. Mindezt a Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) kecske­méti üzemének városföldi kompresz- szorállomásán láttuk. Az állomás a legjelentősebb csomópontja a GOV megyeszékhelyi üzemének, melynek feladata, hogy az országon belül el­juttassa a termelőktől a szolgáltató vállalatokig (Dégáz), vagy a nagyfo­gyasztókig (hőerőművek, vegyi üze­mek) a szénhidrogént. A kecskeméti üzemben 190 speciá­lis szakképzettségű dolgozó üzemel­teti, irányítja és karbantartja a terüle­tén lévő csővezetékrendszert. Felada­tuk lényege, hogy a csövekben a szál­lítás során bekövetkezett nyomás­csökkenést pótolják, hogy a gáz eljut­hasson a legtávolabbi pontokra is. így például az algyői szénhidrogén­mezőről Városföldön keresztül jut el a gáz a Nyugat-Dunántúlra is. Ugyanitt történik a Szovjetunióból Jugoszláviába tartó földgáz nyomás­emelése. E tranzitszállítás különösen nagy felelősséget ró az üzem dolgozó­ira, hiszen szigorú nemzetközi szállít­mányozási megállapodásoknak kell megfelelniük. q, g. '.'“fi." Iff:. jÉ • A technika és a természet találkozása. A csomópont füvét a képen látható birkák gyúrják”. SZOLGÁLTATÓ METEOROLÓGUSOK A „találati arány”: 92 százalék A mezőgazdasági nagyüzemek mind nagyobb számban veszik igénybe a meteorológiai intézet agrometeorológiai osztályának szolgáltatásait. Az intézetnek ez a részlege — megfelelő térítési díj ellenében — előrejelzésekkel, tájékozta­tó anyagokkal teszi lehetővé, hogy az agrártermelők, ameny- nyiben az lehetséges, kivédhessék a szélsőséges időjárási há­tasokat. A szolgálat szakmai anyaga, amely hetente két alkalommal jelenik meg, az eddigi tapasztalatok szerint kifi­zetődő a termelőknek, akik jelentős összegeket takarítanak meg azzal, hogy megfelelő időpontra összpontosíthatják a szezonmunkákat. A szolgálat 42 szerződéses partnerrel — termelési rendsze­rekkel és üzemekkel Sj alakított ki kapcsolatot, amelynek keretében 75 mezőgazdasági nagyüzem kap rendszeres agro­meteorológiai tájékoztatást. Hétfőn és csütörtökön kapják kézhez^ az üzemekben az előrejelzést, amely egyebek között a hőmérsékleti maximum- és minimumértékeket prognoszti­zálja. Ennek alapján például a termelési szezonban a várható fagyokat — legalábbis azok veszélyét — előre jelzik, éspedig olyan formában: meghatározzák, van-e esély a védekezésre, vagy pedig olyan erős lesz a lehűlés, hogy hasztalanul véde­keznének, költekeznének a fagy „elhárításáért”. A talajhő­mérséklet várható adatait is előre jelzik, ami a vetési idői tok meghatározását segíti. Ehhez a munkához most Iái hozzá a gazdaságokban; igy a tavaszi szezonban jó i ménnyel vehetik igénybe a szolgáltatást a termclők. A ti karitási időpontokban szintén jó hasznát vehetik a pro zisnak. Egyebek között a lucerna kaszálásának időpoi határozhatják meg, a meteorológiai előrejelzések /alapj; Az intézeti részleg hat éve alakította ki kpzvetlen kap latát a mezőgazdasággal. A most elkészült összesítés szí 'a prognózisok összességében 86-87 százalékos arányban tak be. A legsikeresebb a hőmérséklet-előrejelzés volt, en „találati aránya” 92 százalék, a szél előrejelzése — at mezőgazdaság számára szintén fontos — 90 százalék« sikerült. A legnehezebben birkóznak meg a meteorologt a csapadék-előrejelzéssel — amiatt is, hogy a csapadék el lása gyakran teljesen „szabálytalan” az országban ilyen prognózisoknak 79 százaléka válik be. A meteorológusok szolgáltatásai egyre népszerűbbek elmúlt hat évben mindössze öt üzem mondta le a szál anyag előfizetését, miközben számuk évente 6-8 új üzent termelési rendszerrel gazdagodik. (MTI) @ A rendszer folyamatos ellen­őrzést, karbantartást igények

Next

/
Thumbnails
Contents