Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

Tl^/\ T A TI A CJ Csökken a Felhőzet, mindenütt kisüt a nap, majd késő lJL/vlÜ /\IY/Vk3 délután nyugat felöl újabb felhősődés kezdődik. Az északi, északnyugati szél megerősödik, a Dunántúlon viharossá fo­kozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10,15 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 71. szám Ara: 4,30 Ft 1989. március 24., péátek Grósz Károly Moszkvában BiiaMaJűaSiJUBiMMaMxiitBLuaiMiBbisUSuMaBSűiatUuKntíl^^^M A többség a világkiállítás mellett szavazott • így szavaztak a megyei képviselők a világkiállítás ügyében. Tegnap este egynapos mun­kalátogatásra Moszkvába érke­zett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Kíséretében van Ma­jor László, az MSZMP KB iro­dájának vezetője, a párt szóvi­vője és Thürmer Gyula, a főtit­kár külpolitikai tanácsadója. A magyar vezetőt a vnukoyói repülőtéren Alekszandr Jakov­lev, az SZKP KB Politikai Bi­A megyei küldöttértekezlet előtti utolsó testületi ülését tartotta teg­nap a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, melyen egyebek mellett a KISZ fejlődésének várható irá­nyai kerültek terítékre. A megyei í bizottság megállapította, hogy a KISZ utódszervezete, a népképvi­seleti munkából és a területi mun­kából semmiképp sem maradhat ki, legyen bármily gyökeres a szerveze­ti átalakulás. Mivel a KISZ-kongresszust kö­vetően drasztikus csökkentésre kell számítaniuk, ezúttal csupán átme­neti költségvetést tárgyaltak. Szó esett még a területi küldöttgyűlések tapasztalatairól, valamint az április 8-án megrendezendő megyei kül­döttgyűlés ügyrendjéről is. Végezetül külön napirendi pont­ként foglalkoztak a bajai KISZ- iskolával kapcsolatos legújabb tör­ténésekkel. Mint ismeretes, a 100 forintért elkelt KISZ-vezetőképző tábor ügyében a városi tanács ható­sági és műszaki osztálya vétót jelen­tett be a bajai Földhivatalhoz, ahol — első fokon,#- megtagadták az adásvétel telekkönyvbe való be-, jegyzését. Á megyei KlSZ-bizottság az ügy­gyei kapcsolatos állásfoglalásában kijelenti, hogy a korábbi döntésé­hez minden tekintetben ragaszko- . dik, s ebben csak megerősítették az elmúlt időszakban a bajai tanács vezetésétől napvilágot látott nyilat­kozatok. Ezek ugyanis értéke­zottságának tagja, a KB nem­zetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos szemé­lyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja ma délelőtt kezdődik, ekkor ta­lálkozik Mihail Gorbacsowal. lésük szerint — csak oly módon kezelhetők, hogy a tanács vezetésé­nek szándéka eme ifjúsági létesít­mény saját tulajdonba vonása. A testület meggyőződése, hogy eh­hez Baja Város Tanácsának sem jogi, sem pedig erkölcsi alapja nincs. Merthogy e létesítmény min­dig is megyei ifjúsági intézmény volt, nem pedig bajai. Másrészt a bajai KISZ-iskola mintegy 50 milli­ós beruházásához a helyi tanács egyetlen fillért sem adott. Ezzel szemben a KISZ jelentős mérték­ben hozzájárult a Petöfi-sziget köz­művi fejlesztéséhez, melyet-- máig használ az egész sziget. A további­akban a testületértetlenségét fejezte kis azon jelenségekkel kapcsolat­ban, hogy miközben a bajai vezetés kollégiumi férőhely- és tanterem- hiányra hivatkozik, a napokban ér­tékesítette a Malomkerék utcai ál­talános iskola épületét, valamint, hogy a szigeten lévő Radnóti-kollé- gium felső szintje évek óta üresen áll. Ezek után a megyei KISZ- bizottság utalt ^rra, hogy tárgyalási készségét és jószándékát bizonyí­totta akkor, amikor a KlSZ-isko- lán 60 kollégista számára helyet biztosított önköltségi áron ez év szeptemberétől, mely vállalásától' továbbra sem kíván elállni. Ami pe­dig a bajai Földhivatal döntését il­leti, a KISZ megyei bizottsága r természetesen — megfellebbezi. G. T. T. A Budapest—Becs Világkiállítás előkészítésének helyzetével foglal­kozó kereskedelmi miniszteri tájé­koztató feletti vitával tegnap reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökle­tével — folytatta munkáját az Or­szággyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi András (Buda­pest, 19. vk.) az építési és közlekedési bizottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállalja a világkiállí­tással kapcsolatos parlamenti bizottsá­gi feladatokat és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondola­tát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődé­sét, kultúráját. El kell érni, hogy a vi­lágkiállítással a nemzet cselekvőén azo­nosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és , részletes tájékoztatást kapjon a világki­állítás körülményeiről és következmé­nyeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Kifogásolta, hogy még nincs végle­ges előkészítő szervezete a világkiállí­tásnak, nem áll a Parlament rendelke­zésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges for­rásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés ki­mozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt je­lenthetnek a szerkezetátalakításban, az idegenforgalomban, a kelet—nyugati gazdasági együttműködésben. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.) a tele­pülésfejlesztési és környezetvédelmi bi­zottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csá­bító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán -sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. A rendezés jogának elnyerése esetén a bizottság arra hívja fel a kormány fi­gyelmét, hogy a kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi mű­ködőtöké széles körű bevonásával kí­vánatos megrendezni. A kiállítással összefüggő fejlesztések tovább növel­hetik a nyugati és az északkeleti or^ szágrész közötti infrastrukturális kü­lönbségeket, ezért az országos telepü­lésfejlesztési koncepció átdolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az aránytalanságok mérséklésére, még a kiállítás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Dunántúl, ha­nem további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen. A bizottság elfogadja, hogy a kiállí­tás alapgondolata a „Hidak a jövőbe” legyen, de szükségesnek tartja a tarta­lom mielőbbi konkrét megfogalmazá­sát, a részletek kidolgozását. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) az Országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottsága által megbízott felszólaló is­mertetve a testület álláspontját, el­mondta: nyilvánosság előtt kell tisztáz­ni, hogy a világkiállítás megrendezése üzleti Vagy politikai vállalkozás lesz-e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról van szó, s felsőbb szinten már elköte­leztük magunkat. Tisztázni szükséges azt is, hogy milyen eredménnyel járna, ha más területre invesztálnánk az eh­hez szükséges pénzt. A bizottság javasolja, hogy a beru­házások nagyobbrészt ne a költségve­tést terheljék, hanem a vállalkozók szá­mára jelentsenek kockázatot. Megfon­tolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében „vizsgáltas- sék meg a KGST-n belüli nagyberuhá­zásokból történő esetleges visszavonu­lásunk lehetősége is”. A bizottság to­vábbi alaposabb tájékoztatást igényel­ve javasolja a világkiállítás megrende­zését. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), a kereskedelmi bizottság álláspontját is­mertette. Elöljáróban leszögezte: a tes­tület támogatja a kormányt a világkiál­lítás megrendezésével kapcsolatos to­vábbi tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás le­gyen valódi vállalkozás, váljon nemzeti üggyé, s járuljon hozzá új munkahe­lyek tízezreinek megteremtéséhez. Felszólalása további részében saját javaslatáról szólt. Utalt arra, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi hálózatban dolgozókat izgalomban tartja az úgynevezett reprivatizálási, vagy más néven vállalkozásélénkítési program. Emögött tulajdonképpen az az igény húzódik meg, hogy az állami kiskereskedelmi hálózat kerüljön ma­gánkézbe — mondotta. Az érvek sorá­ban egyebek között az szerepel, hogy ha ez az átalakítás megtörténik, akkor az államkassza sok milliárddal gyara­podhat. Emlékeztetett arra, hogy Ma­gyarországon a vállalkozások kibonta­kozását a tulajdonviszonyok rendezet­lensége hátráltatja. Indítványozta a mi­niszterelnöknek, hogy a kormány a kö­zeljövőben terjessze a parlament elé a reprivatizálási programot Morvay László (Budapest, 33. vk.) az Országgyűlés külügyi bizottságának állásfoglalását ismertetve kifejtette: a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Ma­gyarország meggyorsíthatja felzárkó­zását a fejlett nyugat-európai orszá­gokhoz. A külügyi bizottság úgy vélte: a társrendezés elnyerése tovább javíta­ná Magyarország nemzetközi megítélé­sét, s ez a gazdasági folyamatokra is jótékony hatást gyakorolna. A világki­állítás főként vállalkozási alapon való­suljon meg, a lehető legkisebb mérték­ben terhelje az állami költségvetést. A rendezés felelősségét pedig a kor­mány vállalja magára. A testület ezzel az elvi állásfoglalással támogatja az előkészítés munkálatait. Derzsi András közlekedési, hírközlé­si és építésügyi miniszter emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Ma­gyarországon roppant méretű elmara­dást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok ar­culatát. Önkéntelenül adórhk az analó­gia — mondta a miniszter —, hiszen akkor is a magyar—osztrák kapcsola­tokban rejlő jó lehetőségeket igyekez­tek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor Budapest nagyvárossá, az or1 szág pedig európai tényezővé vált. Ek­kor épült a Duna-hidak többsége, a kontinens első földalatti villamos- vasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a múzeumot^so­ra. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazar­ló, luxusvállalkozások eredményei vol­tak, ám azzal is együttjártak, hogy ha rövid időre is, de sokkal közelebb ke­rültünk Európához, mint előtte és utá­na bármikor. Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gadaságban, elsősorban az infrastruktúrában — mondta Derzsi András. A hírközlés, az autópálya­hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10 milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz á népgazdaságnak. A világkiállí­tás egyik nyeresége' lenne e veszteség viszonylagos mérséklése. Ebben játsza­na nagy szerepet az autópálya-építési program,, a Budapest—Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának korsze­rűsítése, az 1995-ig létesítendő egymil­lió új telefonvonal. De kérdés, van-e reális esély a szükséges források előte­remtésére. A külföldi működőtöké már megmozdult: több komoly ajánlat ér- ’ kezeit az autópálya-építésre és számot­tevő külföldi érdeklődés mutatkozik a vasúti rekonstrukció és a hírközlés fej­lesztése iránt is. Tudni kell azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelen­tős mértékben motiválja a világkiállí­tás. Önmagában az infrastruktúra fej­lesztése nem jelentene vonzerőt a kül­földi működőtökének. Fontos követel­mény ugyanakkor, hogy a megvalósí­tásban jelentős részt vállalhassanak a magyar cégek, ugyanis így a vállalko­zási nyereség nagy hányada az ország­ban maradna.­Hiba lenne a vállalkozás hatását csak az infrastruktúrára korlátozni — mutatott rá Derzsi András. Előnye az is, hogy legkevesebb 50 ezer munkahe­lyet teremtene az építő- és a feldolgozó- iparban, s 8-10 ezret az idegenforga­lomban és a vendéglátásban. A végle­ges döntésre csak a pontos adatok bir­tokában kerülhet sor, ám az Ország- gyűlés most kialakítandó véleménye döntő lehet ebben a kérdésben — mon­dotta befejezésül.' Varga Imre (országos lista), szob­rászművész elöljáróban elmondta, hogy a kulturális bizottságban megtár­gyalták és teljes lelkesedéssel támogat­ták a világkiállítás ügyét. A rendez­vényt Varga Imre olyan egyszeri,, meg­ismételhetetlen lehetőségnek nevezte, amelyet a fejlett világ egyfajta mentő­övként nyújt Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a világki állítás fogadásához elengedhetetlen a teljes körű konvertibilitás elérése, legalább 1995-re. A konvertibilitás lényeges ele­meinek 1992-re készen kell lenniük. Ha (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Grósz Károly délelőtt még részt vett az ülésszak munkájában és csak a szünetben indult el a szovjet fővárosba. Előtte még Nyers Rezsővel konzultált. A témáról nincs tudomásunk, fotóriporterünk azonban fültanúja volt, amikor a pártfőtitkár szó szerint ezt kérdezte az államminisztertől: — És meddig mehetek el? Meddig? (Az országgyűlési fotókat Walter Péter készítette.) Az elnök tárgyalni készül az alternatívokkal Szűrös Mátyást, a parlament új elnökét egyetlen kérdés erejéig állítottam meg a folyosón: , g■.tg I — Foglalkozik-e azzal az elképzeléssel, hogy hivatalos meghívást küld az alternatív szervezeteknek az országgyűlési ülésszakokra? — Egyelőre még nem. Az azonban tervem, hogy tárgyalok az alternatív szervezetek képviselőivel: hogyan látják ők a parlament működését, milyen elképzeléseik vannak a jövőt illetően, de a mára vonatkozóan is. Természe­tesen el is jöhetnek képviselőik egy-egy ülésszakra—erre azonban egyelőre • még csak vendégként van joguk, mint tulajdonképpen bármely érdeklődő állampolgárnak. _____________ ' (Ballal) ÁP RILISBAN: Gorbacsov Kubába és Angliába látogat MOSZKVA Mihail Gorbacsov április 2—5. között hivatalos, baráti látoga­tást tesz Kubában, s ezt követően, április 5—7. között Londonba látogat — jelentették be tegnap hivatalosan Moszkvában. Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő fontos állomásnak minősítette a látogatást a szovjet—kubai baráti kapcsolatok, együttműködés fejlesztése terén. Hangsúlyozta azt is, hogy Fidel Castro nemrég járt a Szovjetunióban, Mihail Gorbacsovnak viszont ez az első kubai útja. Mihail Gorbacsov hivatalos londoni látogatását is decemberre tervezték — folytatta Perfiljev, kitérve arra, hogy akkor nagy várakozás előzte meg ezt az utat. A kétoldalú kapcsolatok az azóta eltelt időszakban felfelé íveltek, Nagy-Britannia jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott az örményországi földrengés káro­sultjainak. A szovjet—brit kapcsolatokban kovácsolódott új tőke konkrét megállapodásokban ölthet testet a csúcstalálkozó során — hangsúlyozta a szóvivő. A megyei KISZ-bizottság állásfoglalása a bajai KISZ-iskola ügyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents