Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
I I TANÁCSKOZÁS, TEHETSÉGNEVELÉS, NYELVOKTATÁS. A TIT megújulási törekvései Holnap: országos tanácskozás Országos tanácskozást rendez e tavaszon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, hogy tagságával megvitassa álláspontját, programját a jövőre nézve. Ugyanis a gyors társadalmi-gazdasági változások megújulást követelnek a TTT-től is; jövője az eddigi tevékenység kritikus elemzése, a társulat feladatainak újrafogalmazása nélkül nehezen elképzelhető. —Az országos tanácskozás előtt kiadott dokumentum kiemeli az elkötelezettséget a szocialista társadalom építése, a megújuló demokratikus magyar nemzet és a reform mellett — mondja dr. Buchalla Botondné, a TIT Bács-Kiskun Megyei Szervezetének szaktitkára. — Ahogy a társadalmigazdasági élet megannyi más területén, az ismeretterjesztést tekintve is szükséges, hogy meghatározóbb legyén a helyi jelleg; nagyobb a megyei, városi szervezetek önállósága, jelentősebb a menedzselő, közéleti-mozgósító szerepük. — A megyei tanács külön programot dolgozott ki nemrég a tehetségnevelésre. Erre a TIT is megkülönböztetett figyelmet fordított az utóbbi években. — Az egész társadalom kötelessége a tehetséggondozás. Hiszen nem mindegy, hogy időben felfigyelünk-e a kiemelkedő képességű fiatalokra és segítjük előrehaladásukat, vagy hagyjuk elkallódni őket. Az e cél érdekében kialakult társulati formákat — tudomány- baráti körök, szakkörök, ismeretterjesztő táborok, tanulmányi vetélkedők, versenyek, pályázatok stb. változatlanul szívügyünknek tartjuk. A legnagyobb gondot anyagi helyzetünk jelenti ezen a téren is. Éppen ezért nemrég fordultunk kéréssel a megyei tanácshoz, hogy a lehetőségekhez mérten pénzzel is támogassák ezirányú törekvéseinket. — A nyelvtanfolyamok az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendenek Bács-Kiskunban — Kecskeméten különösen. — A már közismert TIT-es nyelvoktatási formákon, törekvéseken kívül előrukkoltak mostanában új kezdeményezésekkel is? — Igen, de hozzá kell tennem, hogy az új kezdeményezést ezúttal is a változásokból eredő igény szülte. Konkrétan arról van szó, hogy a következő tanévtől fakultatívvá válik az orosz nyelv tanulása az iskolákban. Ezért minden bizonnyal kevesebb, orosz szakos tanárra lesz szükség a jövőben, mint eddig. Számukra indítottunk tanfolyamot januárban más idegen nyelvekből. Ha sikeres középfokú nyelvvizsgát tesznek, lehetőségük nyílik arra, hogy kétéves kiegészítő szakon tanári képesítést kapjanak valamelyik felsőfokú oktatási intézményben, a tanult nyelvből. Eddig huszonnégyen jelentkeztek a megye általános iskoláiból, akik angolul, németül vagy franciául akarnak tanulni tanfolyamainkon. Ez az igény várhatóan még nagyobb lesz a jövőben. — Ősszel mintegy 850 hallgató iratkozott be a TIT kecskeméti intenzív nyelvtanfolyamaira. Azóta nagy volt a lemorzsolódás? — Közülük többen már félév végén sikeres vizsgát tettek. Persze olyanok is akadtak, akiket behívtak katonának, elköltöztek, vagy egyszerűen idejük és energiájuk nem maradt, hogy befejezzék a tanévet. Jelenleg 560-an tanulnak az intenzív tanfolyamainkon, akik e hónap végén kísérlik meg sikeresen letenni a nyelvvizsgát. — Mivel magyarázható a nyelvtanulás növekvő népszerűsége? — Minden vállalat a külkapcsolatok bővítésére törekszik, ehhez azonban olyan szakemberekre van szükség, akik jól beszélnek angolul, németül vagy éppen olaszul, spanyolul. Ma már lassan ott tartunk, hogy bizonyos szakmákban a több nyelv ismerete alapkövetelmény. E népszerűség növekedéséhez hozzájárult jelentős részben a világútlevél is; a külföldre utazás szinte korlátlan lehetősége. Persze az sem mellékes, hogy milyen felkészültségű tanárok tanítanak különböző szintű tanfolyamainkon. Túlzás nélkül mondhatom, hogy nekünk sikerült leszerződtetni a legjobb nyelvtanárokat óraadóként. — A napokban a TIT helyi szervezete és az Ibusz helyi kirendeltsége közös bálát rendezett Milyen céllal? — Színvonalas, jó szórakozást akartunk kínálni a TIT tagjainak. Az ilyen rendezvényeknek is megvan a közösségösszetartó jelentőségük. Nem véletlenül szerveztük az Ibusszal közösen, hiszen ez az utazási iroda, országjárás-vezetői szakosztályként, évek óta jó partnere a TIT-nek. A Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat március 22-ei országos tanácskozásán tíz küldött képviseli Bács- Kiskun megyét. Koloh Elek Mit akar a Kulturális Kamara? Térvesztett helyzetben van manapság a kultúra, a művelődés Magyarországon, a kultúrális infrastruktúrának nincs érdekképviselete. Ez indokolta, hogy a Közművelődési Információs Intézet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatásával a Magyar Kulturális Kamara létrehozását kezdeményezte. A Kamara célja—ahogy ez az alapszabály tervezetében olvasható —- a magyar társadalom kulturális örökségének alkotó védelme, a kulturális értékek hiteles képviselete, a társadalom közösségi erőinek fejlesztése. A Magyar Kulturális Kamara— szándékai szerint — segíti a demokratikus kultúra és a kulturális demokrácia erősödését. A hívó szóra, a felkínált lehetőség ismeretében 178 igenlő válasz érkezett még az alakuló közgyűlés előtt, a többi között kulturális vállalatoktól, egyesületektől, társulásoktól, múzeumoktól, könyvtáraktól, de ájelentkezők között találhatók gazdálkodó szervek, termelő vállalatok művészeti csoportjai is. Miközben a kultúra terén az állami mecenatúra menedzselő szerepe egyre szerényebb, a politikai, gazdasági reform szükségessége mellett méltatlanul kevés szó esik manapság arról, hogy a társadalmi fejlődésnek igenis meghatározó része a radikális kulturális reform. Ehhez viszont nélkülözhetetlen annak tisztázása, hogy mit értünk nemzeti kulturális stratégián. Természetesen a művelődésügy reformja nem lehet pusztán a kulturális szervezetek reformja. Ebben az esetben megfeledkeznénk a közösségek, a különféle csoportok öntevékeny, önművelődési kezdeményezéseiről, amelyek újból—szerencsére—tartalmukban és szervezetileg is megteremtik egy megújuló szabadművelődési rendszer feltételeit, segítik az egyesületek, a közösségi házak, az olvasókörök, a népfőiskolák zavartalan működését. Ma már kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a gazdasági és a politikai válság el^sorban a müveletlenségből ered, ezért különösen fontos minden a kultúrában érdekelt intézmény, szervezet összefogása. A Magyar Kulturális Kamara ma még :— hisz a hivatalos létrehozás előtt áll — nem igazolhatta a kezdeményezést támogatók szándékainak igazát. Az érdekképviseleti, érdekegyeztető, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztését elősegítő feladatokat tekintve azonban úgy tűnik, hogy a Kamara reálisan vállalhatja az érdekelt intézmények képviseletét. Ehhez szükséges, hogy folyamatosan tájékoztassa tagjait a távlati és az időszerű kulturális és gazdaságpolitikai elgondolásokról, fejlesztési célokról, döntésekről, szabályozásokról. A Kamara közreműködik a kulturális és népgazdasági tervezés fontos szakaszaiban, tehát cselekvőén reszt vehet a kultúrát érintő koncepcionális elgondolások kialakításában. A Magyar Kulturális Kamara vállalt tevékenységi körét az a közgazdasági ismeretekre épülő pénzügyi magatartás jellemzi, amely nélkül a kulturális intézmények, szervezetek feladataikat a jövőben már képtelenek lesznek következetesen megvalósitani. Ehhez szükséges a piaci magatartás etikai normáinak kidolgozása, ezek érvényesítése, amelyhez a Kamara megteremti á szükséges feltételeket. A Kamarának minden olyan jogi személy tagja lehet, amely valamilyen módon érdekelt a kultúrában, vagy azok a vállalatok, amelyek szabadidős kulturális alappal rendelkeznek. Magánszemélyek csak egyesülés vagy társulás létrehozása után kezdeményezhetik a kapcsolatfelvételt. - (MTI—Press) Az orosz zenedráma megteremtője Százötven éve született Muszorgszkij ellesni az em- L-béri beszédnek azokban a közvetlen és élethű megnyilatkozásaiban lüktető rezdüléseit, melyeket a zseniális Gogol nyújtott...” Egy tehetséges, huszonnyolc éves szentpétervári zongoraművész fogalmazta meg a maga számára az idézett, s egész további élete alkotó tevékenységét részben meghatározó gondolatot, néhány évvel az oroszországi jobbágyfelszabadítás után, és—ami zenetörténeti szempontból különösen fontos — csaknem egyidőben Richard Wagnerral. A kivételes képességű zongoristát, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkijt ugyanis akkoriban már jobban vonzotta a komponálás. Érdeklődése elsősorban az operaszínpad felé fordult, bizonyosan a 19. század első felének nagy orosz zeneszerzője, az életében kevéssé becsült, de halála után eleven erővel ható Glinka művészetének hatására. Muszorgszkij nem az egyetlen volt Glinka csodálpi között. A Nagy Péter uralkodása idején Nyugat felé megnyíló kapuk, az Európától addig elzárt Oroszország politikai és gazdasági felemelkedésével együtt járó kulturális felemelkedés idején természetes volt, hogy Glinka öröksége nem veszhet el, hogy az orosz nemzeti opera megteremtésére tett kísérleteit folytatni fogják az utána következők. Pétervárott létre . is jött a zenetörténet egyik legfontosabb csoportosulása, amelyik egyebek közt ezt tekintette fő céljának, hivatalos neve „Új orosz zenei iskola ” volt, de nevezték magukat „Nagyok kis köré”-nek, vagy röviden „Az Ötök”-nek is. Balakiijev, Kjui, Muszorgszkij, Borogyin és Rimszkij- Korszakov volt az öt muzsikus, akik közül kétségtelenül Balakiijev volt a vezető egyéniség, de az orosz operáért a legtöbbet Muszorgszkij tette. Amikor a százötven évvel ezelőtt, 1839. március 21-én született Muszorgszkij célul tűzte ki, hogy az emberi beszéd lüktetésének, deldamációjának életszerűségét fogja megvalósítani operáinak énekszólamaiban is, akkor még csak második művén, egy Gogol-novella megzenésítésén dolgozott. A házasság című kisoperának azonban, miként az első próbálkozásnak, a Sallammbónak is, csak néhány részlete készült el. Mert ekkor, 1868 őszén, már új, hatalmas terv foglalkoztatja, amelynek megvalósítására éppen egy eszten- dőnyi időre volt szüksége. Talán érzi is, hogy sietnie kell: a mindössze negyvenegy évet élt zeneszerző harmincéves korában alkotta meg az orosz operaköltészet máig legjelentősebb alkotását, a Borisz Godunovot. Akkoriban csak az oroszországi felemelkedést szívükön viselő, haladó rétegek értékelték helyesen a népi realizmusnak ezt az első, monumentális megnyilatkozását. Az uralkodó köröket megriasztotta a mű politikai-eszmei tartalma, a nagyközönséget pedig meglepte merészen újszerű zenei nyelve. A Borisz 1874-es bemutatója után a szerző élete már örökös versenyfutás: a fokozódó idegbaj és alkoholizmus rohamai között születnek azok a zongoradarabjai, dalai és további két jelentős operája, a Hovanscsina és A szoro- csinszki vásár, amelyek máig legismertebb művei közé tartoznak. Alkotó lendülete már a Hovanscsina második felvonásának elkészülte után megtörik, és valójában soha nem is tér vissza. A Borisz utáni két operája befejezetlen maradt, azokon Rimszkij-Korszakov, illetve Kjui és Cserepnyin végezte el a hangszerelés munkálatait. Miként mestere, Bala- kirjev, Muszorgszkij is örök autodidakta muzsikus maradt. Szemére is vetették sokan „sajátos zenei gondolkodásmódját”, különösen hiányos összhangzattani ismereteit kifogásolva. Azt azonban soha seniki nem vonta kétségbe, hogy a nagy Hándel-oratóriumok mintájára szerkesztett hatásos kórustablóval, a dosztojevszkiji, tolsztoji népábrázolást példának tekintő Muszorgszkij volt a hányatott sorsú és történelmű orosz nép és ország leghűbb ábrázolója az európai zenedráma §z> g„ • GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET SAKKOZZATOK TI IS! A hindu uralkodó csapdába esett Biztos gondolkoztatok már rajta, mi is a sakk tulajdonképpen? Játék, sport, vagy talán tudomány, esetleg művészet? Ez is, az is. Ha csak szórakozásból űzöd, játék, ha versenyszerűen, akkor sport. Ez utóbbinál már szükség van az elmélyült, önálló elemző munkára, így válik a sakk tudománnyá. A szép kombinációk pedig a művészi alkotásokra emlékeztetnek. lapjainkban a sakkjáték szerte a világon egyre népszerűbb. Megfontoltságra, logikus, cselekvés előtti gondolkodásra, késztet, fejleszti a küzdőképességedet és a kombinációs készségedet. Ha felkeltette az érdeklődésedet, biztosan kíváncsi vagy a keletkezésére is. A legenda szerint Scheram hindu uralkodó szórakoztatására egyik alattvalója egy játékot szerkesztett, amelyben a legfontosabb figura, a király, csak tisztjei és közkatonái segítségével érvényesülhet. Az új játék — a sakk —, igen nagy hatással volt az uralkodóra. Megígérte a tudósnak, hogy hálából olyan jutalmat ad, amilyet csak kíván. A bölcs szerényen azt kívánta, hogy annyi búzaszemet kaphasson, amennyit a sakktábla mutat, ha annak első kockájára egy szemet tesznek, a másodikra kettőt, a harmadikra kétszer annyit, mint az előzőre és így tovább, egészen a 64. mezőig. A király örült, hogy ilyen olcsón megúszta a dolgot és kiadta az utasítást, hogy azonnal teljesítsék a kérést. Csakhamar kiderült azonban, hogy a tudós kivánságát csak akkor lehetne teljesíteni, ha a föld egész területét nyolcszorosán bevetnék búzával. Eddig a legenda, most pedig valljanak azok a gyerekek a sakkról és önmagukról, akik a. Dutép SC versenyzőiként már alaposan „belekóstoltak” ebbe a játékba. Kovács Adrián (8 éves): —■ Nagycsoportos óvodás voltam, mikor megtanultam sakkozni. Nekem az tetszik benne a legjobban, hogy olyan, mint a háború. Az ellenfél királyát meg lehet támadni és csapdába lehet ejteni. Tavaly kaptam egy sakk-komputert is a szüleimtől, amikor szabadidőm van, mindig leülök vele játszani. Szeretnék nagyon jó sakkozó lenni. Kiss Edina (9 éves): — Apukám tanított meg ötéves koromban a sakkra. Addig mindig csak néztem, mikor a barátaival játszik. Főleg a mattadást szeretem, a játszma kezdetén még gyengébb vagyok. Már három éve járok edzésre heti két alkalommal. Tavaly 6. lettem korcsoportom országos döntőjén, az idén az első hely a célom. Ennek érdekében még a zongorázásról is lemondtam. Mann Gerald (12 éves): — Hétéves koromban tanultam meg játszani. Én főleg a kombinációt szeretem a sakkban. Most éppen a Fischer—Szpasszkij világbajnoki párosmérkőzés játszmáit elemzem, ebben találok erre nagyon sok példát. Eddigi legjobb eredményemnek az NSZK-beli Wur- mannsquickben tavaly elért 2. helyezésemet tartom. Azóta még többet készülök, és végre az idén szeretnék idehaza is bizonyítani. Pál Imre 9 Kovács Adrián 9 Mann Gerald (Fotó: Kiss Dezső) 9 Kiss Edina TI DOSÍTÓINK JELEM IK J Lenin lfjU távírásza Az idén is megrendezik a hagyományos vetélkedőt Leninvárosban az úttörőtávirászok számára. Megyén- ket — ugyancsak hagyományosan fj- a jászszentlászlói gyerekek képviselik. Náluk rendezték meg az „idénynyitót” is, amelyre Szolnok megyéből is érkeztek versenyzők. Szándékukat nem titkolták: „feltérképezni” a nagy ellenfeleket, no, meg egy kis versenyhangulatot érezni. Tudták: Bács-Kiskun megyét esztendők óta a jászszentlászlói úttörők képviselik, hála Győrök Imre pedagógusnak, kiváló eredménnyel. Ezért nem véletlen, hogy számos ifi és felnőtt rádiós lett országos bajnok, s szerepelt külföldön is sikerrel. Vala- mennyiüket Győrök Imre oktatta. A mostani versenyen a lányok közül első lett a szolnoki Dantesz Agnes, a második és harmadik helyezett pedig jászszentlászlói: Kovács Tímea és Varga Anikó. A fiúk versenyében az első és a második végzett a megye színeiben: Abrahám Viktor és Géczi Roland, a harmadik Tolvaj Zoltán képviselte Szolnok megyét. Most javaban gyakorolnak valamennyien, készülnek a tavaszi szünetben sorra kerülő országos versenyre. , Mező István MEGJELENT A KISDOBOS Az alsó tagozatos gyerekek kedves lapja, a, Kisdobos márciusi száma bemutatja Rubik Ernőt, a híres feltalálót. Egy kilencéves kisfiú szlovák mesét fordított magyarra, ezt is olvashatjátok. Húsvéti történet mellett egy kivágós tojástartót is találtok a lapban. Megismerkedhettek a tavaszi madarak életével, és a híres Teleki-expedíció következő mozzanatával. A Varázskezek oldalon a háromszínű zsinórfonás rejtelmeibe avatnak be benneteket, Marék Veronika meseiró pedig ügyes Pablót mutatja be. Amint azt jeleztük, ezen a héten a farsangi mulatságokról, jelmezes felvonulásokról közlünk összeállítást. * „Nálunk—úja Agócs Barbara bács- szőlősi tudósítónk — az elsősök és a másodikosok órák voltak, énekkel köszöntötték a farsangot. A harmadikosok és a negyedikesek a hét törpét személyesítették meg, rajtitkárunk, Peflov Teréz segítségével. Az ötödikesek és a hatodikosok görög isteneknek öltöztek. Volt a bálon Héra, Zeusz, Athéné és még több isten. A többiek Sicc úr kalandjait adták elő, mert ők lassan elhagyják iskolánkat, és ilyen vidám, mókás karneválban ezután már csak nézőként fognak részt venni!” * Mécs Viktória jelentkezett a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából. A felső tagozatosok mulatságáról küldte tudósítását. A tanítás után — szól a levél j|| az osztályokban egy kis bemelegítő bulit tartottunk, tehermentesítve ezzel a mulatság színterét, az aulát, ahol nincs büfé. Az aulát erre az alkalomra megszépítettük, a jelmezverseny idejére már „báli” külseje lett. Az első díjat nagy örömömre osztálytársaim nyerték Tevekaraván összeállításukkal. (Később a Tevekaraván az úttörőház farsangi ra- mazúriján is első lett!) A farsangi felvonulás után megkezdődött a diszkó és a tombola. A hangulat remek volt, egészen este 8 óráig. Ekkor fejeztük be a mulatságot, és láttuk, hogy a gondosan rendbehozott aula utánunk csatatérré változott... * Rendhagyó módon, nagyon ötletesen tartották meg a mulatságot a Kecskeméti Homoki-Nagy István Iskola tanulói — erről szól Takács Annamária levele. Volt jelmezbál, tombola, zsákbamacska, diszkó és Ki, mit tud? is. Jelmezbe az alsó tagozatosok öltöztek, a Ki mit tudón pedig a negyedikesek, az ötödikesek és a hetedikes társaink indultak. Volt pantomim, paródia, és nagy sikert aratott a Kék fény műsora. Valamennyien remekül szórakoztak. * A Magyar Ilona Általános Iskolából négyen írták a beszámolót: Rapajka Zsuzsa, Bíró Barbara, Nagysolymosi Adrienn és Varga Judit. „Iskolánkban — szól a levél — két napon tartottuk a farsangot, az alsó és a felső tagozatosoknak. Volt diszkó, és büfé, ahol szendvicset kólát árusítottak. Tudtuk, hogy a tombola főnyeremény egy zsebszámológép lesz, így nagyon szurkoltunk, ki lesz a szerencsés? A jelmezes felvonuláson a kicsiké lett a babér, ők találták ki a legötletesebb jelmezeket. Közülük is a káposzta aratta a legnagyobb sikert. Fehér ruháját káposztalevelekkel rakták tele, ebből készült kalapja is. A tombola sorsolásakor itt is nagyon izgultunk, mert a főnyeremény egy kvarcóra, illetve egy kazettatartó volt. Este 9 órakor mentünk haza, és arra gondoltunk, hogy jó lenne egy évben több farsangi mulatságot is rendezni.” * Az orgoványi gyerekek farsangi mulatságát Ki mit tud? keretbe foglalták. A kicsik jelmezei közül a strucc volt a legsikeresebb. A felsőtagozatosok kánkánt (!) mutattak be. A hetedikesek pedig az Új hullám műsorát parodizálták és különböző korokból mutattak be történeteket: (őskor, ókor, középkor stb.) Ezután következett a tánc — fejezi be levelét Vig Szilvia. * A következő összeállításban ünnepi megemlékezésekről és rendhagyó rajvagy csapatmunkáról újatok, április 5-eig. Összeállította: SELMECI KATALIN
