Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám

í 1989. március 21. • PETŐFI NÉPE • 3 70 ÉVE TÖRTÉNI VÉLEMÉNY A Tanácsköztársaság első napjai 1919. március*!. Kecskeméten e naptól kezdve „ ... a kecskeméti és vidéki asszonyok három nap óta valóságos lázongásokat kezde­nék, mert a kormány február 28-ával beszüntette a hadisegélyek kifizetését, amibe az asszonyok semmiféleképpen sem akarnak belenyugodni. E zavarok miatt Sándor István polgármester le­mondott” — írja a Népszava. 1919. március 2. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kalo­csa és Kiskunhalas városok munkásta­nácsainak küldöttei részt vettek az e napon Szegeden megnyitott „alföldi munkástanácsok kongresszusán.” 1919. március 3. Kecskeméten e nap „... délelőttjén 100-150 kecskeméti asszony megjelent Papp György főkapitány előtt, akitől szintén a hadisegélyek kifizetését köve­telték. A főkapitány természetesen nem teljesíthette ezt a kérést és kevés híja, hogy őt is nem inzultálták. Ezután An­gyal Vidor főügyészhez mentek, ahon­nan szintén csak erőszakkal lehetett őket eltávolítani” S írja az Est című lap. 1919. március 4. Kecskeméten az MSZDP helyi szer­vezetének vezetősége e napon ;,.. .el­határozta, hogy fölvilágosítja az asszo­nyokat követelésük jogtalanságáról” — írja az Est. Kiskunfélegyházán Mártonfy Ernő, mint az SZDP helyi szervezetének veze­tőségi tagja cikket írt a Félegyházi La­pok e napi számában, amelyben „ ... a dolgozók hatalmának kivívását sür­gette.” 1919. március 5. Kécskemétre megérkezett a földosz­tásban közreműködő háromtagú (Les- tár Albert jogász, Bodor Sándor mér­nök és Vikar János gazdatiszt) bizott­ság, illetve küldöttség Budapestről az Országos Birtokrendező Tanács meg- hatalmazottaiként — jelenti a Kecske­méti-Polgár. Kiskunhalason e napon ülést tartott a Munkástanács. Ezen meghallgatták az alföldi munkástanácsok szegedi kongresszusán részt vett Bor Antal el­nök beszámolóját, ami után „ .... a Kiskunhalasi Munkástanács határo­zatban mondta ki a hatalom átvételét.” 1919. március 6. Kecskeméten a nyomdászok e napon tartott gyűlésén kimondták, hogy * ... a forradalomellenes cikkek, röplapok kiszedését megtagadják, s az ilyen la­pok, röpcédulák kinyomását megaka­dályozzák.” Kecskeméten e napon a földosztással kapcsolatos értekezletet hívtak össze, ám ez „ ... gyorsan feloszlott, mert a szociáldemokrata párt és a keresztény­szocialista párt — helyi szervezete — között olyan politikai ellentétek kelet­keztek, amelyek a további tárgyalást lehetetlenné tették.” Kecskeméten a helyi Néptanács Tor- mássy Dezsőt, Zólyomi volt rendőrka­pitányt és Szegedy Lajost választotta meg a lakáshivatal helyettes elnökeinek — jelenti a Kecskeméti Polgár e napi száma. 1919. március 7. Kecskeméten valamennyi párt helyi képviselője e napon ”... megjelent a lemondott polgármester előtt és kérték, hogy maradjon meg állásában, mire Sándor István kijelentette, hogy a ké­résnek eleget tesz és továbbra is meg­tartja állását” — irja az Ejst. Kecskeméten e napon a Kecskeméti Állami Birtokrendező Bizottság „A földművelő nép földhözjuttatásáról szóló 1919. évi 18. néptörvény alapján jogosult igénylők összeírására” címmel felhívást adott ki. Homokmégyről e napon jelentette Greksa István helyettes vezetőjegyző a főszolgabírónak, hogy „ ... Homok- mégyen megnyílt a gazdaszövetkezeti bolt, aminek következtében tisztelettel kérem Főszolgabíró Urat, hogy mind­azon hatósági cikkeket, amelyek eddig az elöljáróságra voltak szétosztás vé­gett utalva, a jövőben a gazdaszövetke­zethez szíveskedjék utalni.” 1919. március 8. Kiskunhalas városi tanácsa e napon tartott ülésén elfogadta dr. Kolozsváry Kiss István polgármester lemondását és a főispán-kormánybiztosnak java­solta dr. Túróczy Dezső ügyvédnek polgármesterré való kinevezését. 1919. március 9. Kecskeméten e napon tartotta meg alföldi kerületi értekezletét a Mezőgaz­dasági Békéltető és Bérmegállapító Bi­zottság, amely itt és ekkor „ ... beter­jesztette a földmunkások és ipari mun­kások bér- és munkaviszonyát szabá­lyozó kollektív szerződés 13 pontból álló tervezetét”. 1919. március 10. Kecskeméten e napon kezdte meg a jogosult igények összeírását a Kecske­méti Földosztó Bizottság — írja a Kecskeméti Polgár. Kalocsán Madarász főszolgabíró e napon kiadott körlevelében értesíti a járás valamennyi elöljáróságát, hogy a koalíciós pártok helyi szervezetei által népgyűlések tartassanak. 1919. március 11. Kecskeméten e napon megalakult az Első Kecskeméti Gazdasági Termelő-, Fogyasztó és Értékesítő Szövetkezet. 1919. március 12. Kiskunhalason e napon a baloldali szociáldemokrata gimnáziumi tanár, Bemát Lajos a „kommonizmus lénye­géről és annak üdvös hatásáról tartott előadást.” ' 1919. március 13. Kecskeméten e napon ülésezett a Kecskeméti Katonatanács Knapp La­jos elnökletével. Tárgy: a leszerelés ügye volt. 1919. március 14. Kecskeméten e napon a Kecskeméti Szakszervezeti Tanács szakosztályai és szakcsoportjai nevében elfogadták „az ipari munkások bér- és munkaviszo­nyait szabályozó kollektív szerződés tervezetét.” 1919. március IS. Kecskeméten és a megye minden köz- igazgatási helységében méltó módon megünnepelték az 1848-49-es forrada- , lom és szabadságharc évfordulóját. Kiskunfélegyházán e napon a járási munkástanács eltávolította a járás élé­ről dr. Endre Zsigmond főszolgabírót, s ezután „ ... átadta a nép bizalmából és kívánságára a főszolgabiróság veze­tését dr. Musulin Leó elvtársnak.” 1919. március 16. Kecskeméten az MSZDP helyi szer­vezetének vezetősége és a Kecskeméti Munkástanács e napon együttes ülést tartott képviselőjelöltjeinek megválasz­tása céljából. Itt és ekkor eldöntötték, hogy „a szociáldemokraták jelöltjei Bódy János párttitkár, Villám István postai munkás és Soós Albert asztalos lesznek”. 1919. március 17. Kalocsa járás főszolgabírójának je­lentése alapján e napon a megyei alis­pán jelenti, hogy „ ... a kalocsai járás legtöbb községében idegen karhatalom nélkül nem foganatosítható a gabona­feleslegek összegyűjtése.” 1919. március 18. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kis­kunhalas, Kalocsa vezetőit e napon ér­tesíti Búza Barna, hogy „az Országos Birtokrendező Tanács megalakult és átvette a birtokrendezés ügyeinek veze­tését”. 1919. március 19. Kecskeméten dr. Buday Dezső, mint a Közoktatásügyi Minisztérium által a helyi pedagógusok számára később in­duló Kecskeméti Szocialista Tanfo­lyam kinevezett igazgatója e napon hir­deti meg a tanfolyamra való jelentke­zést a Kecskeméti Lapokban. 1919. március 20. Kiskunfélegyházán a helyi Munkás- tanács táviratban kérte e napon a kor­mánytól „ ... Pest vármegye kormány- biztosának, helyettesének és a szolgabí- ráknak az eltávolítását.” Kiskunhalason a pedagógusok e na­pon tartott együttes ülésén .......esküd­te k fel a Népköztársaságra és kollektí­ván beléptek a helyi SZDP-szervezet- be”. 1919. qiárcius 21. Budapesten e napon kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Kecskemét és Kiskunfélegyháza terü­letére e napon „a Minisztertanács dr. Földes Istvánt (...) nevezte ki kor­mánybiztossá.” 1919. március 22. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kalo­csa és Fülöpszállás munkástanácsai el­sők között csatlakoztak a megyéből a Tanácsköztársasághoz, mint hogy e napon vált köztudomásúvá kikiáltása. A megye városaiban e napon külön­böző létszámú munkástanácsok vették át a helyi politikai hatalmat, ugyanak­kor direktóriumok vették át a végre­hajtó hatalmat. Kecskemétre e nap reggelén érkezett meg az MSZP Központi Párttitkársá­gának a Tanácsköztársaság kikiáltásá­ról, s a forradalmi feladatokról szóló körtávirata, ami után Lugosi István elnökletével 15 tagú direktóriumot vá­lasztottak, amely statáriumot hirdetett ki. 1919. március 23. A megye városaiban e napon az MSZP helyi szervezetei, illetve a helyi munkás- és katonatanácsok népgyülé- sein ismertetik a Tanácsköztársaság rendjét és célját, politikáját. 1919. március 24. Kecskeméten e napon alakították meg a Kecskeméti Szovjetet és a 3 tagú direktóriumot Buday Dezső vezetésé­vel s esküdtek fel a Tanácsköztársaság­ra a városházi és törvényszéki tisztvise­lők. Kiskunhalason e napon újjáalakult Szüts József elnökletével a helyi mun­kástanács, s a kommunistákkal 33 főre bővült taglétszáma. 1919. március 25. Kecskemétre látogatott e napon Sza­muely Tibor, mint hadügyi népbiztos­helyettes és részt vett a helyi direktóri­um ülésén, majd a helyi népgyűlésen, a nőgyűlésen, valamint a helyi munkás- tanács és a hejyi népbiztosok tanácsá­nak értekezletén. 1919. március 26. Kecskeméten a direktórium nevében Buday Dezső e napon értesíti a polgár- mestert „ ... népbiztosok tanácsa és a direktóriumi hatásköréről”. Kiskunhalason ülést tartott a mun­kástanács Szűts József elnök vezetésé­vel és 15 napirendi pontot tárgyalt meg és határozott. Dunavecsén e napon megalakult a 3 tagú járási direktórium, amelynek ha­tásköréről értesítették a járás községe­it. Kisszállási déli demarkációs vonal szakaszparancsnoka e napon jelenti „ ... a kiskunhalasi direktóriumnak a Janka-major megszállását és az ott lévő állatállomány lefoglalását.” 1919. márciusa 27. Kiskunhalason ülést tartott e napon a városi direktórium és döntött a helyi közigazgatási hatalom átvételéről, va­lamint a „ ... városi tanács és az elöljá­róság hatásköréről”. Kiskunfélegyházán megkezdődött a „Vörös Hadseregbe való toborzás.” Kiskunhalason „ ... a pedagógusok együttes ülésén kimondották a Tanács- köztársasághoz való csatlakozásukat.” 1919. március 28. Kecskeméten e napon tartották meg a Katona József Színházban a tankerü­leti tanítók gyűlését. Ezen jelen voltak: Bartha József, népiskolai felügyelő igazgató elnök; a Közoktatásügyi Nép­biztosság részéről Qaál Gábor; Nagy Endre; Mangu Árpád; Pataky elvtár­sak ; a kecskeméti összes tanintézetek és a tankerülethez tartozó iskolák nevelő­munkásai”, akik a gyűlés után „egy­hangú lelkesedéssel elhatározták a szakszervezetek megalakítását, melybe mindannyian beléptek.” Kecskeméten e napon ülést tartott a direktórium és döntött „ ... a pedagó­gusok 'tanfolyamának tematikájáról, ütemtervéről” és előadóiról, valamint I... a házicseléd munkaidejéről és bé­rezéséről.” 1919. március 29. Kecskeméten a direktórium e napon tartott ülésén hozott rendeletet „ ... a cukrászsütemények lefoglalásáról és a proletárgyermekek megvendégelésé- ről.” Kiskunhalason a direktórium e na­pon kelt, s a Hadügyi Népbiztossághoz küldött átiratában kéri a Bácskai’Vö- rös Ezred megalakításához, tisztjeinek kinevezéséhez való hozzájárulást. Kalocsán e napon feloszlott a községi képviselőtestület és megalakult Csupó Imre, Nagy János eg Doge Béla tagok­ból a 3 tagú direktórium. Izsákon is e napon alakult meg „Ko­vács Pál, Izsák József, és Hambalgó József. Ihelyi lakosokból a 3 tagú direktórium. Szabadszálláson is e napon alakult meg a 14 tagú tanács és „ ... Rozsnyai Vilmos, Koroknai Lajos és Kanizsai István” helyi lakosokból a 3 tagú di­rektórium. 1919. március 30. Kiskunhalason a direktórium e na­pon kelt táviratában jelenti a |... Hadügyi Népbiztosságnak a Déli demarkációs vonal kiskunhalasi szaka­sza védelmének...” megszervezését, s az ellenséges erők elhelyezkedését. Ordason az e napon tartott „ ... népgyűlésen választották meg a 12 rendes és 4 pót tagból álló munkás- tanácsot.” 1919. március 31. Kecskeméten a direktórium e napon bizta meg „ ... Tóth Lászlót, a város­ban lévő műkincsek lefoglalásával és múzeumba szállításával.” — Ugyan­ezen a napon nyitották meg a városban „ ... a párt szervezésében a pedagógu­sok első szocialista tanfolyamát.” * Kiskunhalas direktóriumától e na­pon kér jelentést a Déli Hadsereg Fő­parancsnoksága az „ ... élelmiszer- begyűjtés ...” állásáról. Dunapataj Munkás-, Katona- és Földművestanácsa e napon tartott ülé­sén határozott „ ... tanácsi alkalma­zottak fizetésének megállapításáról és az egyházi tisztviselők fizetésének meg­vonásáról.” Dr. Békevári Sándor az MSZMP KB 1989. március 7-ei programjáról Az MSZMP Bács-Kiskun megyei tagjainak, reformköre véleményt alakított ki az MSZMP KB 1989. március 7-ei „Mire törekszik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt?” cím­mel nyilvánosságra hozott prog­ramja kapcsán. Álláspontunk, hogy a párton be­lül, valamint a társadalomban meg­lévő várakozást a program tartal­mában nem elégíti ki. Az MSZMP- nek a legjobban megalkotott prog­ram mellett is. mindenekelőtt meg kell teremtenie tartós társadalmi hi­telét. Ehhez nem kerülhető ki a múlt józan felelősséggel történő egyértel­mű értékelése. Következetes elhatá­rolódás kell a ma már semmiképpen nem vállalható korábbi döntésektől, módszerektől és azokat lehetővé té­vő struktúráktól. Közmegegyezés, koalíciós esély, politikai bizalom & erre alapozott hitelesség, cselekvő összefogás to­vábbi személyi változások és más intézményes garanciák nélkül nem biztosítható. Mindezeket a közélet­ben a tanácsi és országgyűlési vá­lasztások, az MSZMP-ben pedig a pártkongresszusi felkészülés során kell teljessé tenni. Ezek a megállapí­tások és követelmények igazak a mi megyénkre is. Véleményünk szerint a párttagság és a lakosság körében bázist terem­teni csak a konkrét cselekvésre ösz­tönző programmal lehet. A közzé­tett dokumentum feltétlen erénye, hogy alkalmas platformot kíván elérni a párton és társadalmon belüli vélemény-egyezség kialakítására a fő kérdésekben. A dokumentumban együtt szere­pelnek és keverednek politikai dek­larációk, hosszabb távú programok és rövid távú célok, amelyek így a teljes programmal való azonosulást nehezen tudják kiváltani. Ezek ösz- szerendezését el kell végezni. Sajná­latos hiány, hogy az igényelt akció- és cselekvési egységet a mellérendelt konkrétumok (eszközök, módsze­rek, időhatárok, felelősök stb.) hiá­nyában, az MSZMP-ben sem tudja megteremteni. Szükséges tehát egy olyan rövid távú program, mely a válságból való kilábalást célozza. Megfogható kitörési pontként ér­zékeljük a politikai intézményrend­szer átalakítását, melyet — jelentő­sen erősítve a gazdasági reformfo­lyamatokat is — még tovább kell fejleszteni és gyorsítani. A várható tendenciák számbavé­tele során arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a politizáló és mar­káns arculatú modem politikai párttá válás során, a jogállamiság felé haladás folyamatában már nem várható el, de nem is biztosítható a korábbi módon értelmezett pártegy­ség. A program megvalósítása során nem zárhatók ki, sőt törvényszerűek is lehetnek a szervezeti átalakulá­sok, az eddigi szerveződési elvek és gyakorlat meghaladása. Er^e. az MSZMP-nek tudatosan készülnie kell, hogy elkerülje a nehezen belát­ható következményekkel járó széte­sést. Sürgetően szükségesnek tartjuk, hogy központi döntésekre^)em vár­va azonnal kezdődjön meg az MSZMP megyei és városi szervei­nek a széles körű — benne más poli­tikai szervezetek, szerveződések vé­leményét és igényeit is.figyelembe vevő -£, reális. mozgósító választási programjának kidolgozása a közel­gő tanácsválasztásokra. Ennek pár­ton belüli feltételrendszerét, mód­szereit párhuzamosan még kell te­remteni. Ehhez reformkörünk á kezdeményezéseken túl teljes és va­lóságos közreműködését ajánlja. Kecskemét, 1989. március 16. Az MSZMP tagjainak Bács-Kiskun megyei reformköre I Örökségével élni kell, mint a kenyérr „Petőfi él!” — írta még 1877-ben Re­viczky Gyula egyik versében, amikor elteijedt az a képtelen álhír, hogy Petőfi a szibériai ólombányákban rabosko­dik. Pedig hát igazában Reviczky sem hihetett már ekkor Petőfi biológiai lété­nek folytatódásában, hiszen több for­rás nagy valószínűséggel bizonyította, hogy a tragikus segesvári csata után a költői madársuhanású testét elnyelte valamelyik tömegsír Fejéregyháza és Héjjasfalva között. Reviczky tehát Pefőff ázfcHönének továbbélését hirdette éáförikus Őröm­mel, s az általa felröppentett jelszó ko­runkig visszhangzott.'Nap mint nap késztet bennünket most is hétköznapi számadásra vagy éppen önvizsgálatra Petőfi szellemi örökségének ápolása­kor. S úgy tűnik, ahogy a tovaperdüld évekkel messzebb kerülünk Petőfitől: időben távolodunjc tőle —j sokszor utak és tévutak csavarodásában - mintha egyre nagyobb szükségünk len­ne arra a letisztult és szilárd eszmerend­szerre és arra a meginditóan szép embe­ri példára, ami Petőfit jellemezte., Igaz, verseit gyakran idézzük, de em­beri és költői vonásait nem ismeijük igazán, vagy rosszul ismeijük, mert szinte koronként és nemzedékenként lehettünk tanúi a Petőfi-kép színválto­zásainak. Ezért tekinthető oly felbe­csülhetetlenül fontosnak és egyben pél­daértékűnek is a Petőfi Sándor Társa­ság irodalmi pályázata, melyet középis­kolás fiataloknak hirdettek még 1988 nyarán, s melynek értékelésére, a díjak átadására szombaton került sor Sárbo- gárdon — a Petőfi nevét viselő közép­fokú iskolák országos találkozóján. A pályázat kiírásának nem titkolt szándéka az volt, hogy népszerűsítse Petőfi költészetét a fiatalok körében, s egyúttal valamiféle jelzést is adjon ar­ról, hogy milyen kép él bennük Petőfi költészetéről és emberi alakjáról. A pályázók az alábbi témák közül választhattak: Mit mond számomra Petőfi Sándor egy szabadon választott verse? (verselemzés, illetve versértelme­zés), Hogyan vélekedem Petőfi Felhők című ciklusáról? (értekező tanulmány), A Petőfi-kultusz alakulása iskolám­ban. (Feltáró, összegző dolgozat az adott iskola hagyományőrzéséről, Pe­tőfi szellemi örökségének ápolásáról.) A pályázat örvendetesen országos visszhangra talált,fiíszen 55-középfbkír iskolából 186 tanuló küldött be pálya­munkát a Petőfi Sándor Társaság kis­kőrösi székhelyére. A dolgozatok félre­érthetetlenül bizonyították Szombat­helytől Békéscsabáig, Pécstől Tisza- foldvárig, hogy Petőfinek van monda­nivalója a ma ifjúsága számára, mint ahogy a mai fiataloknak is van monda­nivalójuk Petőfiről. A pályamunkák színvonalában természetesen voltak el­térések, hisz kisiskolás, leckefelmon­dáshoz hasonló dolgozatok éppúgy akadtak, mint tartalmas, tanulmány- szerű munkák, és a gondolatok nyelvi megformálásában is nagy volt az egye­netlenség. A pályázatok legnagyobb értéke mégis abban keresendő, hogy a középiskolás fiatalok számottevő réte­gét mozgatta meg, késztetve őket egy­fajta állásfoglalásra vagy vélemény- nyilvánításra Petőfivel kapcsolatban, így hű képet kaphattunk — országos pályázatról lévén szó — a középiskolás tanulóifjúság Petőfi-tudatáról, még ak­kor is, ha ez a kép olykor-olykor váz­latszerű vagy nyers, netalán vitára in­gerlő vagy vonalasán merev, de hinni szeretnénk, hogy őszinte. A dolgozatokból felsejlik, hogy azok a fiatalok hordozzák magukban a leg­igazibb és legélőbb Petőfi-képet, akik­Kiosztották a Petőfi Sándor Társaság irodalmi pályázatának díjait nek tudatában az alkotó művész és az 'ember egyet jélent.' A háromtagú bírá­lóbizottság, melynek elnöke dr. Bodo- lay Géza irodalomtörténész volt, több­lépcsős értékelés után döntött a helye­zésekről, s a végső sorrend így alakult: Az első dijat Bana Krisztina (Budapest) és Fabulya Andrea (Békéscsaba) kapta. Második lett Kun Marianna (Túrkeve), Mesics Olivia (Szombathely) és Nagy Viktória (Kiskőrös). Harmadik díjjal jutalmazták Görög Zsuzsanna (Pápa), (Leszkovszki Andrea (Sárbogárd) és " Takács Andrea (Pápa) pályaművét. A felsoroltakon kívül 34 tanuló ka­pott még dicséretet és könyvjutalmat. . Végül is a dolgozatok apoteózis nélkül, meggyőzően tanúsították, hogy a Pető­fi Sándor Társaság irodalmi pályázata jelentőségében túlnőtt önmagán, mert nemcsak jelzést adott a középiskolás fiatalok Petőfi-tudatáról, nemcsak fel­tárt és dokumentált, hanem tanulság­ként elodázhatatlanul sürgeti az iskolai tananyag, az irodalomtanítás és a hagyományápolás felülvizsgálásának szükségességét is. Mindenképpen igaza lehet Czine Mi­hálynak, aki egy tanulmányában azt írja Petőfiről: „Hagyományát ápolni — kevés, örökségével élni kell, mint a kenyérrel.” Araczki László \ RÁDIÓJEGYZET Petőfi koszorúi Legnagyobb nemzeti ünnepünk han­gulati aláfestése uralta a rádió műsorát is az elmúlt héten. Ilyenkor látni csak, hogy mennyivel előnyösebb a „szavak­kal dolgozó” rádió helyzete, mint a lát­ványt „előállítani” kénytelen televízióé. A hang, a szó mesterei élvezték is ezt a lehetőséget, és szinte éjjel-nappal on­tották a jobbnál-jobb műsorokat a nemzeti ünnephez kapcsolódóan. Nem volt ez amolyan „kokárdás” tisztelet- adás, éppen ezért sokszor juttatták eszünkbe,, hogy egész éven át vajon jól sáfárkodunk-e a nemzeti kincset jelen­tő kulturális történelmi emlékekkel. Hogy vajon március 15-e csak egy al­kalmi fénylő petárda, vagy a hétközna­pokat is bevilágítani képes eszmei, gon­dolati, érzelmi örökség melengető csil­laga a számunkra? A sok szép összeállításból hadd emeljem ki a Társalgó című irodalmi műsort, amelyet ezúttal — közvetve, közvetlen — az ünnep gondolata köré csoportosított a szerkesztő. Megérde­melné az ismétlést is a Petőfi koszorúi című adás, amely a költőtárs, Arany János és az utódok verseiből készült füzérrel szerzett örömet hallgatóinak. A fővárosi és vidéki ünnepségekről Rapcsányi László és-csapata tudósított, de kora hajnaltól csaknem éjfélig tal­pon voltak még sokan mások az esemé­nyeket követő munkatársak közül. Csak az elismerés hangján lehet szólni fáradhatatlan munkájukról. Ki lesz a szóvivő? Akik hallgatták, biztosan jól szóra­koztak Szentmihályi Szabó Péter: Ki lesz a szóvivő? című szatíráján, amelyet a Magyar Rádió Karinthy Színpada mutatott be. Méghozzá olyan kiváló színészekkel, mint például Kállai Fe­renc, Galvölgyi János, Császár Angéla, vagy kuriózumként említve, a rádióri­porteri szerepben Kondor Katalin. Korunk, úgy látszik, kínálja a kari- kírozásra alkalmas helyzeteket a hu­morral élni tudó szerzők számára. A rádiójátékban a káderkiválasztás nagy szakértőjeként elképzelt Urbán Dezső oktatási reformer — megszemé­lyesítője: Garas Dezső — különleges képességeit csillogtatta, miközben — komputeres módszerrel — a legalkal­masabb parlamenti szóvivő megtalálá­sán fáradozott. Igen alaposan megcsip­kedve a divattá vált szóvivői rendszer túlzásait és gyengéit, kellemes ó(át sze­rezve a péntek esti hallgatóságnak. Sütő András üzenete Sütő András úgy van jelen a magyar irodalomban, hogy teljesen fölösleges nevéhez illeszteni, mintegy jelzőként, a máig el nem hagyott lakhelyének meg- • jelölését, erdélyiségét. Erdélyi, tehát ro­mániai magyar író, akinek művei jelen vannak a hazai színpadokon, hatnak és üzennek. Üzenetük a szép magyar nyelven előadott drámai konfliktusok, helyzetek színpadi megélésében rejlik. Történelmi témákban is mindig a má­hoz szóló emberség őszinte hitvallása és vállalása. A hatalommal birkózó, a megmaradásért küzdő ember örök himnusza. Ezúttal Az álomkommandó című drámájának magyarországi — 1987-es gyulai — bemutatóját hallot­tuk felvételről. A Lukács Sándor, Kern András és sok másjeles színész fellépté­vel megrendezett előadás akkor nagy visszhangot keltett. Ma talán még- I inkább értette mondandóját a közön­ség, a hallgatóság. Ma, 13 órakor Ma, kedden, a Kossuth Rádió 13 órá­tól a Magyar Nemzeti Galériáitól köz­vetíti a kecskeméti -Pedagógus Énekkar hangversenyét, vezényel Erdei Péter, felcsendülnek majd Palestrina, Monte­verdi és Brahms művei. F. T. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents