Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A POLITIKAI KLUB ALELNÖKE AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A felelősség kölcsönös Az ASPEN-intézet, a neves nyugat-berlini székhelyű konferenciaköz­pont a múlt héten Budapesten rendezett tanácskozást „Kelet—nyugati gazdasági, műszaki és környezetvédelmi együttműködés a közös európai házban” címmel. A konferencia egyik résztvevője, Hans D. Jacobsen professzor a hétvégén időt szakított arra, hogy rövid látogatást tegyen Kecskeméten, AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 67. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 20., hétfő Á BÉKE ÉS AZ ENGESZTELÉS NAPJA A hét végén a Tavaszi Napok rendezvényének gazdag programjából válogathattak a kecskemétiek és a megyeszékhelyre látogató hazai és külföldi vendégek. Képünkön a megyei néptáncegyüttesek, hagyományőrző és nemzetiségi együttesek találkozóján fellépő hercegszántói délszláv együttes műsorának egy látványos jelenete látható. De kedvükre való hangversenyen vehettek részt a komolyzene kedvelői (kritikánk a 3. oldalon olvasható), s a bigband-találkozó közönsége is jól érethette magát — a fellépő zenekarok jóvoltából. Europa Nostra-díj Apostagon gesztelés napján zászlódíszbe öltö­zött Apostag. Zsúfolásig megtelt a faluház, aOtlX. században emelt, s 1987-ben romjaiból megújított mű­emlék zsinagóga. Az Európai Ta­nács rangos szekciója most rendezte meg az „Europa Nostra” (A mi Eu­rópánk) nemzetközi építészeti dQ átadási ünnepségét. A Himnusz eléneklése, valamint az Anna Frank izraelita gimnázium kórusának előadása után a vendég­látók köszöntötték a megjelenteket, a minisztériumok, az országos hiva­talok, a megyei pártbizottság, vala­mint a tanács képviselőit. Külön is üdvözölték Michel Dowerp-t, A mi Európánk szervezet végrehajtó bi­zottságának . tagját, aki. elhozta a • Duua-parti településre a rangos dip­lomát. A megnyitó után Mendele Ferenc, áz Országos Műemléki Felügyelőség igaz­gatója lépett a mikrofonhoz.. Tájékoz-* tatta a hallgatóságot az OMF törekvé­seiről, munkájáról, s bemutatta a dijat adományozó szervezetet. A bevezető előadásból megtudhattuk: az Europa Nostra — az Európai Tanácsnak az építészeti örökség védelmével foglalko­zó szervezete — 1975-ben alakult. Fő feladata akkor annak a nagy nemzet­közi kampánynak az irányítása volt, amely számos országban jelentős ered­ményeket ért el a pusztuló műemlékek megmentése és újrahasznosítása érde­kében. Mendele Ferenc elmondta, hogy a hazai műemlékvédelem évekig nem vehetett részt e szervezet tevékeny­ségében. Az európai enyhülési folya­mat egyik eredménye, hogy Apostagon most méltó ünnepségen fogadhattuk a - szakmai bizottság képviselőit. Az első magyarországi kitüntetettek, a szennai f.lUHHP Wí Hí# Az értékes plakett Michel Dowerp kezében. (Tóth Sándor felvételei.) falumúzeum vezetőinek ugyanis 1984- ben még titkolniuk kellett a sikert. Most a Bács-Kiskun megyei falucska lakói méltán lehetnek büszkék a díjra. Maga a ceremónia pedig egy szintén az Európai Tanácshoz tartozó szervezet, az Ecovast (európai falvak és kisváro­sok tanácsa) ráckevei szimpóziumának záró rendezvénye lehetett — mondta Mendele Ferenc.' Ezután Michel Dowerp kapott szót. Beszédét emlékezéssel kezdte. Felidézte a 45 évvel ezelőtti március 19-ét, ami­kor 1944-ben a német csapatok meg­szállták Magyarországot, s rohamos ütemben megindult a vidéki, majd a fővárosi zsidóközösségek felszámolá­sa. Az apostagi imaház is akkoriban csendesült el. Amikor most — mondta — kitüntetünk egy újjászületett épüle­tet, gondolnunk kell az alapítókra is. M Köszönetét kell mondanunk az euró­pai értékek védelmezői nevében a segí­tőkész apostagiaknak, a Wirth Péter építész vezette teámnek, az OMF-nek, valamint a megyei tanácsnak és a: min­taszerű munkát végző kivitelezőnek, a* Bács-Kiskun Megyei Építő- és Szerelő­ipari Vállalatnak. Nemcsak ez a falucs­ka, nemcsak Magyarország, de egész Európa gazdagodott az áldozatválla­lással. Ezért látta jónak a szervezet vég­rehajtó bizottsága — hangsúlyozta Mi­chel Dowerp —, hogy e rangos diplo­mával, melyet az idén 45 település érde­melt ki kontinensünkön, kitünteti a kétezer-háromszáz lelkes községet. Az Europa Nostra emblémájával dí­szített bronzplakett, valamint az okle­velek átadása után Bolvári József ta­nácselnök mondott köszönetét mind­azoknak, akik segítették a szervezőket a zsinagóga megmentésében. Elmond­ta, hogy a falu népé! azóta is szívvel vigyáz a közös munkával létrehozott intézményre. A faluházban estéről esté­re vitákat, baráti találkozókat, ismeret­terjesztő előadásokat, hangversenyeket szerveznek. Tehát az épület ma is a közösség szolgálatában áll. F. P. J. IDEGENFORGALMI MÉRLEG Nagy a . jövés-menés A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett összesítése szerint jól indult az idei idegenforgalmi szezon. Az év első hónapjában 773 ezer külföldi ke­reste fel hazánkat, 34,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szocialista országokból 432 ezer­nél többen jöttek, mintegy negyedré­szük Lengyelországból. A korábbiak­nál nagyobb számú csehszlovák turista kereste fel Magyarországot. A Szov­jetunióból 33,7 százalékkal többen jöt­tek, mint tavaly az év elején, s azóta is egyre inkább érezhető a szovjet turista- forgalom növekedése. A szocialista or­szágok közül a Romániából érkező lá­togatók száma csappant meg számotte­vően, feleannyian sem jöttek el turista­ként Magyarországra, mint a múlt év elején. Nyugat-Európából és a tengerentúl­ról januárban 340 ezren keresték fel országunkat,-a növekedés üteme a ta­valyihoz képest 13 százalék. Ám az itt töltött idő nem bővült ilyen mértékben; mindössze 3 százalékkal. Az adatok szerint Ausztriából főként bevásárolni jönnek, s ez jellemző a jugoszláv turis­taforgalomra is. Az év első hónapjában két és félszer annyi magyar utazott külföldre, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül az osztrák határszakaszokon csaknem tízszer annyian keltek át, mint 1988 elején. A külföldre utazó magyar ál­lampolgárok döntő többsége — 88 szá­zaléka — a közúti közlekedést válasz­totta, a légi közlekedést igénybe vevők aránya jelentős mértékben visszaesett. A konvertibilis devizabevétel az ide­genforgalomból januárban 42,5 millió dollár volt, 28 százalékkal több, mint tavaly. A kiadások viszont csaknem 70 millió dollárt értek el, a növekedés több mint hatszoros volt. A bevételek és kiadások közötti jelentős eltérés kö­vetkeztében 27,2 millió dolláros passzí­vum keletkezett az év első hónapjában, szemben az egy esztendővel korábbi, 21,8 millió dolláros aktívummal. A ru­belelszámolású idegenforgalmi bevéte­lek jelentős mértékben emelkedtek, a pozitív egyenleg meghaladta all millió rubelt. SZABÁLYOZOTT KISVÁLLALKOZÁSOK A nyugat-berlini Freie Universität vi­lággazdasággal foglalkozó tanárát, a Politikai Klub nevű nemzetközi szerve­zet alelnökét fogadta Komáromi Attila, a megyei pártbizottság titkára. A ven­dég azt követően az európai együttmű­ködésről tartott előadást, majd kecske­méti kutatókkal, tanárokkal beszélge­tett az MSZMP oktatási igazgatósá­gán. Előadásának első részében a’nálunk kevéssé ismert Politikai Klub tevékeny­ségét mutatta be Jacobsen professzor. Mint elmondta, e szervezet az európai együttműködés fóruma, mely 1968 óta nyújt lehetőséget a politika, a diplomá­cia, a sajtó és a tudomány képviselői­nek, hogy találkozzanak és párbeszédet folytassanak a nagy közös kérdésekről. Tanácskozásaikon, melyeket évről évre a világ más-más országában rendez­nek, aktuális és hosszú távú problémá­kat elemeznek és tesznek rájuk megol­dási javaslatot. A résztvevők s a vita formája lehetővé teszi olyan kérdések megtárgyalását is, melyeket hivatalos diplomáciai fórumokon nem lehetne napirendre tűzni. A Politikai Klub nyitva áll minden nemzet jelentős személyiségei előtt, több magyar tagja is van a Tudomá­nyos Akadémia és a diplomáciai testü­letek tagjai közül. A témák megközelítésénél, amint Ja­cobsen professzor előadásában hang­súlyozta, abból indulnak ki, hogy a kelet—nyugati érdekkonfliktusokban mindkét fél felelős azért is, ami a másik oldalon történik. Ez a megközelítés sa­játosan érvényesült egyik legutóbbi ta­nácskozásukon, melynek témája az eu­rópai valuták —- köztük a forint — konvertibilitása, azaz átválthatósága volt. Előadásának második felében erről, illetve a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseiről beszélt a té­ma szakértője. Mint mondta, a nemzeti valuták szabad átválthatósága az egyik legnehezebben megoldható probléma. A Politikai Klub speciális javaslatot dolgozott ki a megoldásra, melyet el­juttattak a Közös Piac illetékes szervei­hez, a Világbankhoz és más fórumok­hoz. Mint kiderült, Jacobsen professzor azok közé a felelősen gondolkodó nyu­gat-európai szakértők közé tartozik, akik szerint a fejlett országok érdekel­tek Közép-Európa országainak gazda­sági megerősödésében. A nyugat-berli­ni professzor helyzetértékelése szerint a szocialista országok gazdasági verseny- képessége az utóbbi két évbén drámai­an romlott, beleértve Magyarországot is. Emiatt ördögi körbe kerültek, a vál­sághelyzetből nem képesek önállóan kilábalni. Az egyetlen út szerinte :a fej­lett országoknak több hitelt kell nyúj­tani a szocialista országok számára. Ám csak olyan típusú hitelt, melyet felhasználóik produktív beruházások­ra fordítanak. Végső soron a gazdaság- fejlődése kívülről elősegíthető, de csak belülről indulhat meg. Analízisét Jacobsen professzor úgy összegezte, hogy Nyugaton az általá­nos hangulat az együttműködés mellett szól jelenleg, de a konkrét kérdésekben nagy ellenállás tapasztalható. A nem­zetközi gazdaság szele szembe fúj Ma­gyarországgal, ezért nem szabad illúzi­ókat táplálni egyik oldalon sem. Ám összefogással, felelelősségérzettel meg­teremthetők azok a lehetőségek, me­lyek szorosabbá tehetik' az európai együttműködést. Tartós békés rendszer Európában ugyanis csak akkor lehetsé­ges, ha azt minden érdekelt igazságos­nak tartja. ■ lovas — Ignácz Zoltán ezüstérme az Alföldi Tüzép Kupán Nagy közön­ségsikert aratott Kecskeméten a nemzetközi birkó­zóverseny. Tizen­négy nemzet kép­viselői léptek sző­nyegre az Alföldi Tüzép Kupáért A számos olimpiai helyezettet fölvo­nultató vetélke­dőn szép megye­beli siker szüle­tett. Ignácz Zol­tán (a képen felül) a kötöttfogású 82 kg-os súlycsoport­ban a döntőbe ju­tott, ahol kikapott ugyan, de így is értékes ezüstér­met szerzett A versenyről és egyéb sportesemé­nyekről lapunk hetedik oldalán találnak tudósí­tást olvasóink. A Képszolg sem a fejlesztésben érdekelt • A felújított zsinagóga részlete és az ünnepség közönsége. Annak idején, még a létrejöttük előtt, arról volt szó, hogy a különböző kisvállalkozások majd szabadabban, önállóbban működhetnek, mint a vál­lalatok. Azóta tudjuk: csaknem ugyan­annyi kötöttség nehezíti tevékenységü­ket, akár az állami tulajdonú cégekét. De nem kevésbé kedvezőtlen tapaszta­lat, hogy a szabályozók évről évre vál­toznak, a gazdálkodás feltételeit tehát mindig újra kell tanulni. Miként az ösz- szes többi termelőegységnél. Ami vi­szont csak a kisvállalkozásokra jellem­ző: a dolgozók legalább annyira figye­lemmel kisérik a szabályozókat, vagy ha úgy tetszik, a játékszabályokat, mint a vezetők. Hiszen zsebükre megy a játék. Nem újdonság, tavaly a sajtó is so­kat foglalkozott vele, hogy a személyi jövedelemadó progresszív növekedése a teljesítmények visszafogására készte­tett. Mégis meghökkentő a gyakorlat­ban találkozni ennek bizonyítékával. Török Ferenc, a Kecskeméti Épület- fenntartó és Szolgáltató Kisszövetke­zet (a Képszolg) elnöke és Csendes Ilo­na gazdasági vezető a szövetkezet el­számolásai alapján szolgáltatnak ada­tokat ehhez. Áz egyik szakmunkásuk nettó órabére például 92 forintra jött ki az elmúlt esztendőben, míg azé a kollé­gájáé, aki 400 órával többet dolgozott, csak 79-re. Nem ez az egyetlen példa, a sort folytatni lehetne. Ádódik a kö­vetkeztetés: a magasabb jövedelemmel kecsegtető kisvállalkozások is megér­ték azt, amit korábban kizárólag a vál­lalati szabályozás nemkívánatos követ­kezményének tartottunk. Nevezetesen, hogy elgondolkodtató mértékben meg­növekedett a táppénzes napok száma az elmúlt esztendőben! Az idén már valamelyest csökkent a jövedelemadó progresszivitása, de még mindig nem olyanok a teljesítmények és a keresetek közötti arányok, hogy érde­mes lenne minél többet dolgozni — a munkahelyen. A Képszolgnál is azt ta­pasztalták, hogy dolgozóik az elmúlt esztendőben a korábbinál sokkal több időt fektettek az úgynevezett második gazdaságba (a legtöbb családban van hobbikért vagy háztáji) a szövetkezeti munkájuk rovására. Ézért változtattak az elszámolás rendszerén úgy, hogy a jövedelem mértéke most már ne csak a kollektíva egészében, hanem szemé­lyenként is arányban álljon a teljesít­ménnyel. A januártól érvényes szabá­lyozók egyébként arra ösztönzik a kis­szövetkezeteket, hogy minél többet osz- . szanak a közös jövedelemből. Ugyanis ha a nyereségük nem haladja mega há­rommillió forintot, akkor annak csak negyven, ha meghaladja, akkor 50 szá­zalékát kell adóba fizetpi. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy már a kisvállal­kozások sem abban érdekeltek, hogy a termelésüket fejlesszék, a vagyont gya­rapítsák, hanem abban, hogy feléljék tevékenységük jövedelmét. A Képszolg egyébként egyike volt annák a négy kisszövetkezetnek, ame­lyek elnyerték a kecskeméti SOS-falu építésének pályázatát. Ez a munka az idén lekötötte volna kapacitásuk nagy részét. Ám a kivitelezők végül is — amint azt Török Ferenc elnök elmond­ta — minden indoklás.nélkül más vál­lalkozókat bíztak meg a feladattal, így a Képszolgnak is új megrendeléseket kellett szereznie. Tulajdonképpen őket nem érte kár emiatt 111 a gyermekfalu alapozásába sem anyagot, sem energiát nem fektettek —, munkájuk pedig akad bőven. Tavaly hozzáfogtak a szentkirályi katolikus templom felújí­tásához — a tornyot meg is kellett ma­gasítani —, ezt az idén befejezik. A GMV lajosmizsei zabpehelyüzemét is ők alakították át, ebben az esztendő­ben szociális létesítményt építenek az üzemhez. A szövetkezet egyébként szakértője az épületdíszek felújításá­nak, kialakításának: egyebek között a kecskeméti színház és a borkombinát székházának míves munkája is a ne­vükhöz fűződik. A. M. Gazdag kulturális választék a Tavaszi Napokon

Next

/
Thumbnails
Contents