Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 20. Megkezdte munkáját az OKP kongresszusa RÓMA Róma legmodernebb negyedében, az E.U.R.-ban szombat délelőtt megkezd­te munkáját az Olasz Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. Az ötnapos­ra tervezett tanácskozáson csaknem másfél millió olasz párttag képviseleté­ben több mint ezer küldött vesz részt. Feladatuk, hogy megvitassák: az or­szág második legnagyobb pártja, Itália legnagyobb ellenzéki ereje milyen úton valósíthatja meg önmaga politikai és szervezeti megújulását. A kongresszus résztvevői az előter­jesztett dokumentumok és Achille Occhetto pártfőtitkár beszámolója alapján keresik a választ arra, hogy miként változik az OKP szerepe egy, az utóbbi esztendőkben szerkezetileg tel­jesen átalakult olasz társadalomban. Az olasz kommunisták e kongresszusu­kon megvizsgálják azokat az eszközö­ket, amelyek révén vissza kívánják sze­rezni a néptömegek körében negymér- tékben csökkent befolyásukat, külön­leges hangsúlyt helyezve a konkrét programadó tevékenységre, a belső szervezeti megújulásra, a párt új arcu­latának a kidolgozására. A világpoliti­kai változások tükrében a küldöttek a szocializmus általános problémáit is elemzik ülésükön, majd saját politikai taktikájukat próbálják tisztázni. Achille Occhetto kétórás beszámoló­jában az OKP által meghirdetendő al­ternatívát helyezte középpontba. Ezzel az irányvonallal az OKP szakít azzal a sok évtizedes hagyománnyal, hogy szö­vetséget és együttműködést keresett más erőkkel, s főként a keresztényde­mokráciával, a haladó társadalmi re­formok érdekében. — A jövőben — fejtette ki Occhetto — az OKP kor­mányzati alternatívát kíván kialakítani az ötpárti koalíció újkonzervatívnak minősített politikájával szemben az „erős reformizmus” talaján. Occhetto nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy az olasz kommunisták nem adják fel azonosságukat, nem sza­kítanak eddigi történelmükkel, de meg kívánják változtatni az eddig sikerte­lennek bizonyult irányvonalat, és en­nek megfelelően megújítják a párt szer­vezetét is. Az OKP olyan politikai platform ki­alakítására törekszik, amely felválthat­ja a kereszténydemokraták eddigi egyeduralmát. Árnyékkormányt kíván alakítani a kongresszus után, és elsősorban a tö­megmozgalmakra (zöldek, pacifisták, nőmozgalom stb.) kíván támaszkodni. A szocialista pártot Occhetto felszólí­totta, hogy csatlakozzék az alternatíva kialakításában az OKP-hoz, „ha való­ban reformpártnak tekinti magát”. A kereszténydemokrata pártot an­nak legutóbbi kongresszusa alapján Occhetto „konzervatívnak” minősítet­te. Ugyanakkor nem zártaik! az együtt­működést sem, - ha a DC hajlandó olyan szociális politikára, amely a tár­sadalom leggyengébb és leginkább ki­szolgáltatott rétegeinek helyzetét is fi­gyelembe veszi. Occhetto azt is nyomatékosan hang­súlyozta, hogy az OKP a nyugat-euró­pai baloldal részeként kíván fellépni, reformpártként. Ezek közös feladata ma a demokrácia — a politikai, gazda­sági, szociális demokrácia és esély- egyenlőség — kiterjesztése, mint az egyetlen lehetséges út az igazságosabb társadalom felé. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Rómában eszmecserét folytatott Betti­im Craxival, az Olasz Szocialista Párt főtitkárával. Craxi a találkozón beha­tóan érdeklődött a magyarországi vál­tozások iránt, hogy mi a különböző pártok, pártkezdemények, mozgalmak társadalmi bázisa és programja. Pozsgay részletes tájékoztatást adott a magyar belpolitikai helyzetről, azok­ról az erőfeszítésekről, amelyek a jogál­lamiság megteremtésére irányulnak, és azokról a feltételekről, amelyek szüksé­gesek a többpártrendszerre való átté­réshez, hangsúlyozva a fokozatosság szükségét és az ezt fenyegető veszélye­ket is. Elmondta: bár sokszor nehezen áttekinthetőnek tűnik a magyarországi helyzet, nem kell dramatizálni a sokszí­nű kavalkádot. Craxi — számos példát idézve — azt hangsúlyozta: egy párt újító program­jának és törekvéseinek megfogalmazá­sához elengedhetetlen az őszinte szem­benézés a történelemmel, a mozgalom saját múltjával. Az Olasz Szocialista Párt ezért is üdvözölte — tette hozzá —, hogy az MSZMP átértékelte az 1956-os eseményeket, népfelkelésnek minősítve azokat. Craxi az OSZP nevében rokonszenv- ről és támogatásról biztosította a szoci­alista országokban zajló reformfolya­matot, különösen a magyar fejlemé­nyeket, amelyek szerinte a legmesszebb mentek a demokrácia megteremtése, a külpolitikai és világgazdasági nyitott­ság terén. Az OSZP vezetője elfogadtá a magyarországi látogatásra szóló meghívást, amelyet a magyar küldött­ségtől kapott. Mihail Gorbacsov az új agrárpolitikáról MOSZKVA Az új szovjet agrárpolitika fő iránya támogatásra talált az SZKP Központi Bizottságában — vonta le a következ­tetést a testület vitájából Mihail Gorba­csov. Az SZKP KB főtitkárának az agrárpolitikai témával foglalkozó KB- ülésen csütörtökön elhangzott záróbe­szédét szombaton közölték a szovjet központi'lapok. Mihail Gorbacsov kifejtette: az új agrárpolitika fő iránya a falusi gazda­sági viszonyok gyökeres átalakítása, a falu szociális és anyagi ellátottságának lényeges javítása. Áz sincs még kellően kidolgozva, ho­gyan viszonyul majd egymáshoz egyfe­lől az állami felvásárlási rendszer, más­felől a szovhozok, kolhozok és egyéb termelőegységék önállósága. Az alap­elvet azonban a Központi Bizottság leszögezte: az állami felvásárlást ezen­túl nem egyfajta kötelező beszolgálta­tásra, hanem szerződésekre kell építe­ni. > A főtitkár végül részletesen kitért az egyik legvitatottabb kérdésre, az ára­kéra. Bírálta azokat, akik a mezőgaz­daság problémáit 'elsősorban árrende­zéssel— amint fogalmazott, a fogyasz­tók rovására — akarnák megoldani. Úgy vélekedett, hogy két-három év­re el kell halasztani az árreformot. Ki­fejtette, hogy előbb fel kell tölteni a piacot árukkal, és rendbe kell hozni az ország pénzügyi helyzetét. Végiül Mihail Gorbacsov úgy fogal­mazott, hogy az egész KB-ülés, az ag­rárpolitikai határozat „nem ér egy lyu­kas garast sem”, ha a párt nem végzi el a határozatból reá hániló óriási szerve­ző- és ideológiai munkát, ha a falusi dolgozókat magukra hagyják problé­máikkal. El kell érnünk, hogy a határo­zat végrehajtása az egész nép ügyévé váljék — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Fejti György varsói megbeszélései Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak meghívására március 16. és 18. között Varsóban tárgyalásokat folyta­tott és fogadta őt Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. [ X tálálkózőkón Fejti György es^tár­gyalópartnerei tájékoztatták egymást a két ország időszerű belpolitikai kérdé­seiről, az MSZMP és a LEMP, illetve a magyar és a lengyel társadalom kü­lönböző politikai tényezőivel, mozgal­maival folyó párbeszéd eddigi eredmé­nyeiről. Véleményt cseréltek ideológiai kérdésekről, a politikai rendszer re­formjáról, az Országgyűlés, valamint a Szejm szerepéről és feladatairól, a vá­lasztási rendszer továbbfejlesztéséről, továbbá a két országban az új alkotmá­nyok kidolgozásával kapcsolatos mun­kálatokról. Városavató ünnepségek Befejeződött azIPU konferenciája Fontos határozatok elfogadásá­val ért véget szombaton késő dél­után Budapesten a 81. Interparla­mentáris Konferencia. A világ csaknem 100 országából érkezett törvényhozók hétfőtől tanácskoz­tak a magyar fővárosban. A gyarmati rendszer megszünte­téséről, a fajüldözés és faji elkülö­nítés minden formájának felszá­molásáról és a nemzetiségek jogai­nak biztosításáról hozott határo­zat egyebek között megállapítja: sajnálatos, hogy egyes országok megsértik a nemzetiségek, az etni­kai kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Minden országot felhiv ar­ra, hogy haladéktalanul szüntesse­nek meg mindenfajta jogi és egyéb korlátozást, amely megakadályoz­za a nemzeti kisebbségeket abban, hogy egyenrangú állampolgárok legyenek. Sürgeti, hogy mindezt megfelelő jogi eszközökkel bizto­sítsák, s szüntessék meg a jelenleg fennálló korlátozásokat. Hangsú­lyozza a határozat, hogy a nemzeti kisebbségek kulturális hagyomá­nyai az emberiség közös kulturális örökségének részét képezik. Állást foglalt az anyanyelvi oktatás sza­badsága mellett, beleértve a nyelv- használat és a vallásgyakorlás sza­badságát is. A legközelebbi Interparlamen­táris konferenciát, amelyen a szer­vezet fennállásának 100. évfordu­lóját ünnepük meg, ez év őszén, Londonban tarják. (MTI) Várossá avatták szombaton Nádud­vart, amely 1506 és 1868 között már birtokolta a mezővárosi státust. Az ün­nepséget az Ady Endre Művelődési Központban tartották, ahol Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, államminiszter mondott be­szédet. — Az ország új reformkorban él — mondotta Nyers Rezső —, amikor is a szocializmus formaváltozására van szükség. Az alkotmányos képviseleti demokráciában teljesednek ki a szocia­lista demokrácia elvei. Az országban olyah tartalmi változásokra van szük­ség, amelyek eredmépyeként szélesebb tömegeket vonhatunk be hazánk fej­lesztésébe, a politikai és a gazdasági életbe. Mindezt vegyes típusú gazda­ságban, vegyes tulajdonformákkal és többpártrendszerrel kívánjuk megol­dani. A magyar reformpolitika nagy fel­adatának jelölte meg a szónok, hogy az ország közállapotának és gazdaságá­nak zavartalan működését biztosítva kell a demokrácia új formáit kialakíta­ni. Az államminiszter' szerint történel­mi a tét, hogy Magyarország helye ja­vuló legyen a világban, hogy hazánk a világtérképen a jövőben is virágzó or­szágként szerepeljen. Várossá avatták a Szabolcs-Szatmár megyei Csengert is. Az ünnepi tanács­ülésén Berecz János, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át az alapító ok­levelet Apáti Györgynek, az újdonsült város tanácselnökének. Kunhegyes várossá nyilvánítása al­kalmából a helyi református nagy­templomban Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Magyar Béketársaság alakult Szombaton tartotta alakuló'köz­gyűlését Budapestén a Magyar Bé­ketársaság. Az MBT közvetlen előzményeinek a 80-as évek elejétől létrejövő új hazai békemozgalmi kezdeményezéseket tekinti. A társaság csoportjai országos hálózatként működnek. Az MBT jogi személy és nemzetközi tevé­kenységet is kíván folytatni — fo­galmazza meg az alakuló közgyűlé­sén elfogadott alapszabály. Ä tár­saság tagja lehet az, aki elfogadja, hogy az MBT minden hatalmi té­nyezőtől függetlenül alakítja ki ál­láspontját. A tagok elutasítják az erőszak alkalmazását mind az egyes államok közötti konfliktu­sokban, mind az ország belső vitái­ban. Az MBT alapelvei közé tarto­zik, hogy a béke nem létezhet sza­badság, emberi jogok és méltóság nélkül. A társaság szerint a termé­szetben nem leigázandó ellenfelet, hanem megóvandó környezetet kell látni. Az MBT tagjai kiállnak a nem büntető jellegű polgári szolgá­lat mellett. Támogatják az általá­nos leszerelés megvalósítására irá­nyuló törekvéseket. A társaságnak csak magánszemély lehet teljes jogú tagja. Kulcsár Kálmán brit tv-műsorban Tudományos emlékülés a Petőfi Körről Az új magyar alkotmányról és a Magyarországon megvaló- , ,suló többpártrendszerről nyi- —"tokozott Kulcsár Kálmán igaz- •gl^gyi miniszter, a brit keres-; KiäelSti televízió 4. csatóraájá- nak szombat esd külpolitikai műsorában. Kulcsár Kálmán a műsor be­fejező részében válaszolt a mű­sorvezető, Sheena McDonald, valamint két meghívott vendég, Linda Chavez, a Reagan- kormányzat volt közép-ameri­kai tanácsadója és Con Botha, a dél-afrikai kormánypárt par­s' : lamenti képviselője'kérdéseire. A műsorvezető megkérdezte: milyen messzire engedheti men­ni Magyarországot Gorbacsov? — AtloT függ, nogyroTefr1 ön szocializmuson — válaszol­ta Kulcsár Kálmán. — Amit mi korábban szocializmusként el­fogadtunk és az alkotmányban is rögzítettünk, az régi, elavult modell volt, amelyről bebizo­nyosodott, hogy túlhaladottá és működésképtelenné vált. Ma még senki sem tudja pontosán definiálni, hogy mi tekintendő szocializmusnak. Az 1956-os reformmozgalom egyik fórumáról, a Petőfi Körről tartottak tudományos emlékülést szombaton a ftáaj*ádó dísztermében,*" ......... AÍ .emlékülést, amelyen arkor szá- ™5W^rtagja, ták és érdeklődők vettek részt, Hege­dűs B. András, a Kör egyik hajdani titkára nyitotta meg. A kutató hosz- szabb ideje dolgozik már a Petőfi Kör dokumentumainak, vita-jegyzőköny­veinek fejdolgozásán. Kosáry Domo­kos történész vázolta azt a légkört, amelyben a viták annak idején folytak. Vásárhelyi Miklós sajtótörténész úgy fogalmazott, hogy a reformgondo­lat egyetlen nyilvános fóruma volt 1955 -56-ban a Petőfi Kör. A reformnak Szovjet választási előkészületek Kisgazdapárt: nagyválasztmányi ülés továbbra is március 23-án A Független Kisgazdapárt főtitkára és párt főügyésze annak közlését kérték az Országos Sajtószolgálattol, hogy a párt főtitkára áltál március 23-ára összehívott nagyválasztmányi gyűlést a politikai bizottság a legutóbbi ülésén tudomásul vette. Azóta a politikai bizottság nem ülésezett. A pártnak sajtóosztálya egyelőre nin­csen, így annak nevében senki sem nyilatkozhatott. Á nagyválasztmányi ülés változatlan időpontja: 1989. március 23. Minden ezzel ellentétes tájékoztatás illetéktelen személytől származik. Az SZDSZ közgyűlése MOSZKVA A sajtó közölte annak a választási bizottságnak a jelentését, amely az SZKP-t képviselő küldöttjelöltek sze­replését kíséri figyelemmel. A jelentés szerint Mihail Gorbacsov 12 ellenszavazatot kapott az SZKP Központi Bizottságának múlt heti ülé­sén megtartott titkos szavazáson, ame­lyen a Népképviselők Kongresszusá­ban az SZKP-t képviselő 100 küldött jelölését hagyta jóvá a testület. A Poli­tikai Bizottság 12 teljes jogú tagja kö­zül kilencen szerepeltek a jelölőlistán. Közülük mindenki kapott ellenszava­zatokat, a legtöbbet, 78-at, Jegor Liga- csov. A legjobb eredményt Nyikolaj Rizskov miniszterelnök érte el, ellene mindössze tízen szavaztak. Borisz Jelcin egy szombati választási gyűlésen beszámolt legfőbb ellenlába­sa, Jegór Ligacsov gyenge szereplésé­ről, egyszersmind cáfolta a KB-ülésen ellene felhozott vádat, miszerint eltérne a párt irányvonalától. „Jelcin! Jelcin!” kiáltásokkal, Borisz Jelcin képeivel több ezer ember vonult vasárnap Moszkvában a városi tanács A szovjet vezérkar a hetvenes évek végén óva intette az ország vezetését egy katonai beavatkozástól Afganisz­tánban. A többi között ez olvasható a kritikus szelleméről ismert Ogonyok vasárnap megjelent legfrissebb számá­ban, amely interjút közöl Valentyin Varennyikov hadseregtábornokkal, honvédelmi miniszterhelyettessel, a szárazföldi csapatok főparancsnoká­val. Az* interjújában, amelyet néhány nappal korábban Kabulban adott a he­épületéhez, követelve, hogy szűnjenek meg a bírálatok a képviselőjelölt Jelcin ellen. Jelszavaikban követelték Jegor Ligacsovnak, az SZKP KB PB tagjá­nak lemondását is. Az SZKP KB csü­törtökön véget ért ülésén ugyanis több KB-tag kezdeményezésére a testület úgy döntött: vizsgálatot indít a moszk­vai pártbizottság volt első titkára ellen, amiért eltért a párt irányvonalától ko­rábbi megnyüatkozásaiban. MOSZKVA A Novosztyi szovjet sajtóügynökség egyik vezető beosztású munkatársa az­zal vádolta a moszkvai pártbizottság illetékeseit, hogy a most folyó választá­si kampányban tisztességtelen módsze­rekkel igyekeznek megakadályozni Borisz Jelcin küldötté választását. „Meglehet, hogy Jelcin kommunista, de most már kívülálló, akit az egész pártapparátus utál — állapította meg egy szovjet politikai elemző. — Ha győz a választásokon, az kisebbfajta forradalom lesz ebben az országban, ahol már szinte senki nem emlékszik arra, milyenek lehetnek a szabad vá­lasztások.” tilapnak, Varennyikov élesen bírálta Babrak Karmai volt afgán elnököt (1979—85 között volt ebben a tisztség­ben), akit felelősség terhel azért, hogy a szovjet csapatok belesodródtak a harcokba. Mint a tábornok elmondta, a vezérkar a bevonulás után megkísé­relte, hogy a helyzet megszilárdításá­hoz a szovjet csapatok puszta jelenlété­vel járuljon hozzá. „Ha a vezérkarnak ez a passzív irányvonala érvényesül, sok áldozat elkerülhető, lett volna” — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. BONNI LELEPLEZÉS Románia eladja az élelmiszer- adományokat Románia keményvalutáért eladja azokat az élelmiszer-adományokat, amelyeket nyugati államok küldenek a szükséget szenvedő romániai lakosság számára. Románia bonni nagykövetsé­ge központi szerepet játszik ebben az üzérkedésben. Az NSZK-ban működő román diplomáciai képviselet ilyen irá­nyú tevékenységéről, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal lebo­nyolítandó egyik ilyen üzletről bizony­latok közzététele útján a Welt am Sonntag című hetilap lebbentette fel a fátylat legújabb számában. Ä lap megszerezte az Ilexim nevű román állami külkereskedelmi vállalat január 19-ei keltezésű angol nyelvű üz­leti levelét, amelyben a bukaresti cég a phenjani koreai általános export- és importtársaságnak egy eredetileg több mint 66 ezer dollár értékű élelmiszer­küldeményt 36 567,50 dollárért, vagyis 40 százalékos árengedménnyel ajánlott fel megvételre. A jegyzékben étolaj, spagetti, rizs, liszt, szárazélesztő, cu­kor, konzervtej, vaj és margarin van feltüntetve. A Welt am Sonntag ismét szóvá te­szi, hogy Románia mind a mai napig nem engedélyezi az élelmiszer-szállít­mányok közvetlen eljuttatását a rászo­rulóknak. Az ilyen irányú nyugatnémet kezdeményezések mindannyiszor ered­ménytelenek maradtak. Nicolae Ceau- sescu párt- és állami vezető ugyanis arra hivatkozva hárította el a kérést, hogy Románia — úgymond — min­dent meg tud vásárolni, amire szüksége van. Vasárnap Budapesten, a Corvin Mo­ziban tartották a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) közgyűlésének el­ső fordulóját. Arnár pártszerűen működő szervezet nagy érdeklődéssel kísért gyűlésén az SZDSZ tagjai megvitatták a kiadott programtervezet főbb téziseit. A részt­vevők a társadalom működési elveiről, a parlamentáris demokrácia mechaniz­musáról, az átmenet politikai program­járól, az alkotmányozás folyamatáról tanácskoztak, és az aktuális kérdésekre a szabad demokraták által adható vála­szokat fogalmazták meg együttesen. Mécs Imre ügyvivő megnyitóját kö­vetően Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ tanácsának tagja kifejtette, hogy szövetségük kis párt, de vitái bizo­nyítják, hogy. telítve vannak energiával és a demokráciát szorgalmazó gondola­tokkal. A szabad demokraták azt sze­retnék, ha a demokratikus mozgalmak segítségével békésen jönné létre olyan, legitim hatalom, amelyet maguk az ál­lampolgárok bízhatnak meg a kedvükre való reformok életbeléptetésével. Eörsi István író, az SZDSZ tanácsá­nak tagja a programot és az elvi nyilat­kozatot egyaránt érintő bírálatában hangsúlyozta azt is, hogy nem lehetnek illúzióink: a társadalom érdekeinek maradéktalan érvényesítését a nyugati típusú piacgazdaság sem szavatolja. Áz SZDSZ-en belül két liberális irány­zat jelentkezett, ezeket a tanács egyfaj­ta centrumból kell, hogy irányítsa — ajánlotta többek között Kis János filo­zófus, a szövetség tanácsának tagja. A társadalmi-gazdasági program el­vi elképzeléseiről, illetőleg a legköze­lebbi jövőben konkrét cselekvésekben is megjeleníthető részeiről szólt mások mellett Tardos Márton és Bauer Ta­más közgazdász és Szabó Miklós törté­nész, mindhárman az SZDSZ tanácsá­nak tagjai. A közgyűlésen részt vevők elfogad­ták a hazai független szervezetek ke- rekasztal-megbeszéléseire tett javasla­tot. A szabad demokraták közgyűlé­sük következő1 fordulóját április 16-án tartják. (MTI) ' csakis akkor van esélye sikerre, győze­lemre, ha radikális és gyors — foglalta össze a Petőfi Kör történelmi szerepé­nek egyik fontos tanulságát. Litván György történész a tudomá­nyos tanácskozás és visszaemlékezés vitaösszefoglalójában azt emelte ki, hogy a Petőfi Körnek igen nagy szerepe volt a sztálinizmus várának megtáma­dásában, s legnagyobb történelmi érde­mének mondotta, hogy a párt által ki­sajátított problémádat, a nemzet és a nép gondjait a párttal szemben is kivit­te az utcára. Indul a szibériai Petőfi- expedíció Április első napjaiban indul a Szov­jetunióba a szibériai Petőfi-expedíció. Pécsi István, a Petőfi Bizottság szóvivő­je elmondta, hogy Zahemszky László egri főiskolai adjunktus vezetésével há­romtagú csoport levéltári kutatásokat folytat majd. Felkeresik Alekszej Tiva- nyenko kandidátust, a szovjet műemlé­ki szervezet burját tagozatának helyet­tes vezetőjét, aki évekkel ezelőtt felve­tette: tisztázni kellene, Petőfi Sándor nyugszik-e a barguzini temetőben. Megkeresik többek között azt az ir- kutszki vegyészprofesszomőt, aki leve­lében jelezte: valószínűleg ő a költő dédunokája. A szakemberek egy csoportja vállal­kozott arra, hogy összehangolja a ha­zai vizsgálódásokat, s előkésziti, szer­vezi a költő szibériai vélt sírjának ki- hantolását. Erre a célra Morvái Ferenc nagyrédei feltaláló 7 millió forintot ajánlott fel. A művelődési miniszter március 2-án kelt levelében megígérte: az expedíció­hoz megadják a szükséges engedélye­ket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A HATOS LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a hatos lottó nyerőszá­mai a következők: 3, 6,10,17, 38, 43 plusz 18. . A szovjet vezérkar ellenezte az afganisztáni bevonulást

Next

/
Thumbnails
Contents