Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 18. EGY ÉV ALATT ELKÉSZÜLT ■HIM • Petemé a fém hídvázakra ■ogszinbevonatot húz. # Burján László és Sutus András az öntökemencéknél. Közérdekű beruházás, összefogással Új fogak új helyen 9 Saskői Zoltán és Adorján Attiláné próbafogsorok alkotása közben. 9 Kövesi Károly mintára öntött fémlemezt készít. A kecskeméti Lánchíd utca felé járók a 12/B szám alatt egy feltűnően új épülettel találkoznak. Ha az idegenek nem is, de az arra lakók tudják: ez a szép létesítmény a Fogtechnikai Vállalat kecskeméti laboratóriuma. Felépülésével 30 éves álom teljesült. Húsz évig a megyei művelődési központ mögött, a régi városi fürdő helyén szétszórtan, szinte lehetetlen körülmények között dolgoztak a fog- technikusok. Az új létesítmény tervét tehát alighanem a kényszer szfilte. A beruházás anyagi feltételét, a 22 millió forintot az egészség- ügyi minisztérium, a megyei és a városi tanács, valamint a Fogtechnikai Vállalat biztosította, s az európai színvonalúnak bátran mondható laboratóriumot a Bács- épszer építette fel egy év alatt. A kétszintes épület földszintjén helyezkednek el az öltözők, irodák és raktárak, mellettük korszerű étterem, az emeleten meg az összesen 52 férőhellyel rendelkező laboratóriumok, melyekben jelenleg 40 fog- technikus dolgozik. A kecskeméti vállalat — mint ahogy vezetőjétől, Libor Tibortól megtudtuk — Bács- Kiskun háromnegyed részét és Pest megye negyecj részét látja el, valamint dolgoznak Fejér megyének is. Bizonyára a jó színvonalú munkának köszönhető, hogy a más megyébe kerülő orvosok továbbra is a kecskeméti labor munkájához ragaszkodnak, elköltözésük után is ide küldik a rendelést. Munka tehát van elég: annyi, hogy a téli és a tavaszi időszakban — mivel a legtöbb ember ekkor csináltatja a fogát — alig győzik, 9 Deák Mária egybeöntött hidat formáz. nyáron viszont jóval kevesebb. Ilyenkor még az is előfordulhat, hogy a fogtechnikusok egy részét fizetés nélküli szabadságra kell küldeni. A kecskeméti labor — mivel jó a munkaellátottsága — más részlegeknek, is tud átadni munkát. így .például a halasi, a hódmezővásárhelyi, a szolnoki, a szentesi és időnként a szegedi laboratóriumnak. Az új létesítmény elkészülése előtt főként azért volt szükség bérmunkára, mert megfelelő körülmények és eszközök híján itt nem lehetett bizonyos munkafázisokat elvégezni. Ma már nem így van. Sok a régi, de jó állapotban lévő gép, de kaptak újakat is, amelyekkel már minden igényt ki tudnak elégíteni. Teljességről persze csak akkor beszélhetnek, ha megvalósul a terv, azaz a fémkerámia, a porcelánfogak készítése. Vajon milyen változásokat hozott a dolgozóknak az új létesítmény? Látogatásunkkor tapasztalhattuk: kényelmes, a munkának megfelelő körülmények között, jó hangulatban dolgoznak az emberek. A munka mennyiségével azonban nincsen arányban a fizetésük. Darabbérben dolgoznak és átlagosan 6500 forintot keresnek, közöttük jó néhány — lakásgonddal küzdő — fiatal. Mégis mi az, ami erre a pályára vonzza őket? A vezető szerint ennek a munkának is megvan a szépsége. Mivel nincs két egyforma fog, az elkészítésük sem monoton, még a képzelőerőnek is teret adhat ez a munka. A cél, hogy minél természetesebb, élethűbb fogművet hozzon létre az alkotó. Egyetlen fájó pontja ennek a munkának, hogy a fog készítőinek nincs közvetlen kapcsolatuk a betegekkel, a fogtechnikus — bármily jól végezte feladatát — névtelen marad. Az új laboratórium vajon lehetővé teszi-e, hogy rövidebb idő alatt készüljön el egy fogsor? - kérdeztük Libor Tibortól. Elmondta, hogy 12 napos forgással dolgoznak, ha az orvos időben rendeli meg a fogsort, miattuk nem kell sokáig várni. Tennészetesen az elkészítés idejét befolyás megrendelés mennyisege es a ínun sorja-vitas — műn szó g B. M. 9 *oo UKMuoYiiutNóiues, HIVATAL Tisztelt Hölgyem, Uram! A másik ennél fontosabb• ^ ev^b°is |pa -ä Amennyiben mi tartozunk Önnek, tartozásunkat mi is időben, a benyújtás időpontjától számított 30 napon belül rendezzük. Az elmúlt év az új adórendszer próbaéve volt. A tapasztalatokat hasznosítjuk. A módosított, és remélhetőleg végleges rendszer szerinti bevallás idején, egy év múlva, újból jelentkezünk. Üdvözlettel: ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENOnZÉU HIVATAL ELNÖK / 9 A labor vezetője, Libor Tibor a csoportvezetővel, Kovács Lászlónéval és dr. Sármási Klárával az elkészült fogsort ellenőrzi. Takarékoskodunk, de milyen áron? továbbra is megmaradt: ha délelőtt 9 óráig beviszik a javítandó fogakat, a laboratórium dolgozol 24 óra alatt rendbe hozzak. Mind a gazdaságpolitika, mind a közgazdászok egyre inkább azt vallják, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtésének csak két eszköze lehet: a kevesebb költségvetési kiadás, valamint a reálbérek és a nyugdijak csökkentése. Nem vitatható, hogy az adott válságos helyzetben még a végső eszközökhöz is hozzá kellett nyúlni, fle .súlyos hiba, ha egyrészt nem azzal kezdtük, amivel minden takarékosságot kezdeni kell, és ezzel még most sem folytatjuk, amikor már a reálbérek és a nyugdijak csökkentése a tűréshatárra került. Az elmúlt negyven év során a gazdaságunk egészét az jellemezte, hogy a gazdasági célok és a túlzott szociális ambíciók érdekében abnormálisán alacsonyan maradtak a bérek. Ennek következménye, hogy a magyar munkaerő — minőségéhez, képzettségéhez — nemzetközi tpsz- szehasonlitásban is. alacsonyan van megfizetve. Ezt azzal a köz- gazdasági trükkel ellensúlyoztuk, hogy a vállalatok számára a munkaerőt a bérjárulékokkal és béremelésre kivetett adókkal drágítottuk. Ennek ellenére a beruházási célokkal ide látogató külföldiek szinte nem is akarják elhinni, hogy nálunk milyen alacsony a bérek színvonala. Tudják, hogy mi itt a drága: elsősorban a nagy adminisztráció, ar rossz munkaszervezet, a kapun belüli munkanélküliség. A józan ész tehát azt diktálná, hogy először a pazarlásokat szüntessük meg, és ha már az ezekben rejlő tartalékok kimerültek, akkor kerülhet sor a reálbérek és a nyugdíjak reálértékének csökkentésére. Látszólag egyszerű problémáról van szó. Am a valóságban más a helyzet. Az, hogy a reálbérek csők-, kentése mit hoz a konyhára, egyszerűen mérhető, és a végrehajtás is adminisztratív- szempontból könnyen biztosítható. Ezzel szemben a kapun belüli munkanélküliség felszámolása, az. értelmetlen adathalmazokat termelő bürokrácia leépítése bonyolult szervezési és politikai feladat. A megvalósítása sem biztosítható egyetlen határozattal. A múlt adminisztratív gazdaságirányításából fakad a hiba, hogy csak annak tulajdonít a vezetés jelentőséget, ami kvalifikálható, mennyiségileg meghatározható. A reálbérek 8 százalékos csökkentése adott vásárlóerő-megtakarítást jelent, a felesleges adminisztráció megszüntetése ugyan a 8 százaléknál lényegesen többet hozna, de azt, hogy mennyi ez a több, és mikor jelentkezik, szinte lehetetlen megállapítani. A - reálbérek, a nyugdíjak csökkentése vagy a fogyasztói árak emelése gyors megtakar!-, tást jelent, a pocsékolás csökkentése azonban nemcsak fáradságosabb, de hosszabb időt is igényel. Márpedig a politika egyre inkább a rövid távú túlélésre és nem hosszú távra koncentrál. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy mindenki tisztában van vele, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségek nem oldhatók fel a napi politika eszközeivel. Még mindig nem vált tudatossá, hogy a reálbérek csökkentése a hatékonyság csökkenését vonja maga után. Köny- nyen feltételezhető, hogy a 8 százalékkal alacsonyabb reálbér ennél nagyobb arányban csökkenti a munka hatékonyságát. Természetesen nem azonnal, nem.is az első évben, de végső soron. A jelen kor egyik legnagyobb tanulsága: a feleslegesen tartott munkaerő akkor is drága, ha olcsó bérrel megelégszik annak ellenében, hogy van kényelmes íróasztala, ha az alacsony bér lényegében csak jelenlétét és nem munkáját követeli meg. Ezt ugyan minden magyar kisvállalkozó tudja, és ennek megfelelően a szocialista szektornál lényegesen többet fizet, de többet is követel. Jó leime tehát, ha az illetékesek néha a sikeres kisvállalkozókkal is konzultálnának. Kopátsy Sándor SZAKMÁJA: GÉPKOCSIVEZETŐ Több mint négyszer kerülhette volna körül a Földet 9 A kisebb javításokat a gépkocsin maga végzi el. Egy Tiszakécskéről, a Vegyépszer gyárából érkezett levél hívta fel a figyelmemet Bállá Sándor gépkocsivezetőre, aki harminckét év óta ül a volán mellett, s már 1,7 millió kilométert tett meg baleset nélkül, vagyis több mint négyszer kerülhette volna meg az Egyenlítő mentén a Földet. — Ötvenkét éves vagyok, s ez az első munkahelyem. Igaz, amikor idejöttem, még Permetezőgepgyámak hívtak. Miért lettem gépkocsivezető? A dolog nagyon egyszerű: kényszerből./Az ötvenes években, a tsz-szervezéskor szüleim beléptek a közösbe, de én nem vágytam oda, nem akartam paraszt lenni. Megszereztem 1957-ben a hivatásos vezetői engedélyt, behívtak katonának, s a szolgálat letöltése után itt helyezkedtem el. A kényszerpályát megszerettem, s megszereztem minden gépjárműkategóriára a jogosítványt. Amikor a vállalathoz került, a motorizáció még gyermekcipőben járt. Régi, csaknem selejtes Opel Blittzel kezdett, de vezetett Framót is. Az anyagbeszerzővel járt, de néhány év múlva az igazgató sofőrje lett, s ahogy növekedett, modernizálódott az ország személygépkocsiparkja, ügy változott az általa vezetett gépkocsi típusa is. Tatraplan után Pobeda, Warsawa, Volga, Polski Fiat, Moszkvics, s most a legújabb Volgát hajtja. — Sokan azt tartják, milyen könnyű a gépkocsivezetőknek. Az ellenkezőjét állítom: nagyon nehéz ez a szakma. En *1 nem nyolc órát dolgozom naponta, hanem havonta másfel hónapot. Azt nem lehet megtenni, hogy üzleti tárgyalásra menet bejelentsem: lejártba munkaidőm. Menni, hajtani kell. Évente átlagosan 50-60 ezer kilométert teszek meg, jártam az ország valamennyi városában, de legtöbbször Budapesten fordulok meg. A család? Most már könnyebb nekik, ugyanis két felnőttkorú gyermekem, egy unokám van. Amikor kisebbek voltak, bizonyára jobban hiányozhattam nekik. Mit csinál egy gépkocsivezető a szabad idejében, ha egyáltalán van? Van saját kocsija, s azzal is autózik? — Van saját gépkocsim, egy 21 éves Moszkvicsom, természetesen vezetem is, de mint korából is kitűnik, az azzal megtett kilométereket számolva nem nyernék versenyt. Négyszáz négyszögöl hobbim van, a Solonov Tsz szakcsoportjának vagyok a tagja, s egy hektár szőlőt művelünk. Csupán ide szoktam kijárni saját gépkocsival. Sajnos, egyre kevesebb idő jut erre, mert a gyár érdekében sokát kell utazni. Háromszor kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést, s természetesen a baleset- mentes közlekedésért járó emlékplaketteket is átvehette. Mint minden embernek, Bállá Sándornak is van egy — beteljesülni látszó — titkos vágya: —Valóban! Szeretném elérni, baleset nélkül, a bűvös kétmilliiykilométert... Gémes Gábor
