Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 18. Új görög kormány ATHÉN Andreasz Papandreu görög miniszterelnök pénteken nyilvánosságra hozta új kormánya összetételét. A kabinetet a kormányfő mintegy harmadával, 43 főre csökkentette, s valamennyi miniszter a parlamentben is abszolút többséggel bíró Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) tagja. A tavaly novemberben kirobbant görögországi pénzügyi botrány következtében szerdáig a korábbi kormány nyolc tagja vált meg tisztségétől. Csütörtök este Papandreu felszólítására az egész kormány benyújtotta lemondását. Az új miniszter- tanácsban is megőrizte tárcáját, többek között, a belügyminiszter, a védelmi miniszter és a külügyminiszter. Az új kormány tagjai még pénteken letették az esküt. Rövid nyilatkozatában Andreasz Papandreu hangsúlyozta: a váltással az eddiginél rugalmasabb kormányt kívánt létrehozni, amely hatékonyabban képes készülni a júniusra kitűzött parlamenti választásokra. MAGYAR—JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK Hagyományosan jó együttműködés BELGRÁD X Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke tájékoztatta a jugoszláv párt vezető testületét a Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával nemrég megtartott találkozójáról. A tájékoztató meghallgatása után az elnökség megállapította, hogy a Suvar—Grósz találkozó kifejezésre juttatta a két párt és a két szomszédos szocialista ország közötti hagyományosan jó együttműködést, s a kapcsolatok továbbfejlesztéséhez fűződő kölcsönös érdekeket. A politikai párbeszédet és az eddiginél is rendszeresebb vélemény- és tapasztalat- cserét különösen indokolttá teszik a jugoszláviai és a magyarországi reformfolyamatok. A megbeszélések igen hasznosak voltak. A két párt legmagasabb szintű vezetői munkatalálkozóinak állandó gyakorlattá kell válniuk — hangsúlyozta a jugoszláv pártelnökség. NAPIRENDEN AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS Összehívták a lengyel szejmet Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: VARSÓ Március 22—23-ára összehívták a lengyel szejmet, ahol az államtanács javaslatára első olvasásban a képviselők elé kerül a szenátus létrehozását és a köztársasági elnöki funkció megteremtését lehetővé tévő alkotmány- módosítás tervezete, az új választási törvény, az egyesülési törvény, a szakszervezeti törvény módosítása és a magánparasztok szakszervezetének létrehozását szabályozó törvénytervezet. Az új törvényeknek a parlament elé terjesztése a kerékasztal-tanácskozás mellett kidolgozott reformelképzelések megvalósítása felé tett első lépés, még mielőtt végleges és átfogó megállapodás születnék a kerékasztalra tett valamennyi témában, aláírnák az úgynevezett „Társadalmi Szerződést”. Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke legutóbbi találkozóján született megállapodás arról, hogy a kerekasztal bizottságainak március 20-áig be kell fejezniük munkájukat és április 3-án meg kell tartani a kerekasztal második és befejező plenáris ülését, ahol a megállapodások végleges formájára pecsétet ütnének. MENEKÜLTÜGYI KONVENCIÓ Bejelentés hazánk csatlakozásáról Magyarország csatlakozott *az ENSZ 1951-ben elfogadott Menekültügyi Konvenciójához és az azt kiegészítő 1967-es, a menekültek státusát szabályozó jegyzőkönyvhöz—jelentette be pénteken Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. A szóvivőt idézve az AFP francia hírügynökség jelenti, hogy Magyarország képviselői március 14-én nyújtották át a világszervezet főtitkárának a ratifikációs okmányokat. Ezzel Magyarország 106. tagországként, a kelet-európai országok közül pedig elsőként csatlakozott a konvencióhoz. Az AFP jelentése kiemeli, hogy a csatlakozást január végén kezdeményezte a Magyar- országon tartózkodó külföldiek — a hírügynökség szóhasználata szerint: a romániai menekültek — ügyeinek intézésére alakult tárcaközi bizottság. Ezt követően februárban — a szervezet megalakulása óta első Ízben — az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága küldöttséget indított Budapestre, hogy megtárgyalja a csatlakozás módozatait. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: március 11—19-éig. SZOMBAT: Lemondott a szudáni kormány. — Richard Cheney képviselőt jelölte Bush elnök védelmi miniszternek. — 25 ország állam- és kormányfői — köztük Németh Miklós — környezetvédelmi világértekezletet tartottak Hágában. — A berlini falnál történt incidens miatt Helmut HauSsmann, nyugatnémet gazdasági miniszter lemondta találkozóját Erich Honeckerrel. — A BBC nyilvánosságra hozta hat román politikus Ceausescut bíráló nyílt levelét. VASÁRNAP: Tanácsi választásokat tartottak Franciaországban. — Megnyílt a lipcsei tavaszi vásár. — Véget ért az Olasz Szociáldemokrata Párt kongresszusa. — Választásokat tartottak három osztrák tartományban, valamint az NSZK-beli Hessenben. HÉTFŐ: Budapesten megkezdődött az IPU konferenciája. — Egy hónapos halasztás után felbocsátották a Discovery amerikai űrrepülőgépet. — Rijádban megnyílt az Iszlám Konferencia szervezetének 18. miniszteri tanácsülése. — Bonnban kezdett hivatalos tárgyalásokat Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. KEDD: Papandreu kormánya bizalmat kapott a görög parlamentben. — Bukarestből ellenzékiek letartóztatásáról érkezett hír. — Tüntetés volt Lipcsében. — Elhunyt Zita, az utolsó osztrák császárné és magyar királyné. — Washingtoni sajtótertekezletén élesen támadta a PFSZ-t és a Szovjetuniót Mose Arensz izraeli külügyminiszter. — Csaknem negyvenezer résztvevővel nagygyűlést tartottak az észtországi Tallinn ban. SZERDA: Megkezdődött az SZKP KB kétnapos agrárpolitikai ülése. — Megkezdődött Londonban Várkonyi Péter hivatalos látogatása. — Kiutasították a Szovjetunióból az amerikai nagykövetség katonai attaséjának munkatársát. — Kohl kancellár fogadta Mubarak egyiptomi elnököt. CSÜTÖRTÖK: Thatcher brit kormányfő fogadta Várkonyi Péter magyar külügyminisztert. — Ellenzéki képviselők mandátumát függesztették fel az indiai parlamentben. — A Magyar Népköztársaság első nagykövete átadta megbízólevelét Ro Te Vunak, a Koreai Köztársaság elnökének. — Az Európai Parlament elítélte Romániát. — Megalakult az új jugoszláv kormány. — Újabo ellenzéki per kezdődött Prágában. PÉNTEK: A jövő hétre összehívták a lengyel szejm ülését. — Szovjet szakértők érkeztek az Egyesült Államokba a rakétamegsemmisítések ellenőrzésire. — Baker amerikai külügyminiszter a chilei kormány két tagjával tárgyalt. — Moszkvába utazott Lavasani iráni külügyminiszter-helyettes. A HÉT KÉRDÉSE Vannak-e következményei a „hatok” nyílt levelének? „ ... Románia nemzetközi tekinté- ' lyének gyors romlása... megmutatkozik abban, hogy ... jó néhány állam bukaresti nagykövetségének bezárása mellett döntött. Ami a legriasztóbb, olyan európai országok, mint Dánia és Portugália követségei már távoztak, s mások követhetik őket...” Az idézet abból a politikai bombaként ható nyílt levélből való, amelyet hat román veterán politikus juttatott el a BBC-hez. A maga nemében az akció egyedülálló: ez volt a láthatóan a végsőkig elkeseredetté vált belső román ellenállás első kilépése a nemzetközi porondra. Mindaz, amit a levél Ceau- sescu önkényéről megfogalmazott, nem új tény, mégis minőségi változást jelzett a nagyvilágnak az a körülmény, hogy román személyiségek a várható megtorlást is vállalva, ezúttal ilyen látványos akcióra szánták el magukat. A megtorlás nem is maradt el, igaz, a nemzetközi közvéleményt a romániai letartóztatások híre csak még inkább meggyőzte arról, hogy a világ nem nézheti tétlenül, ami Romániában történik. A letartóztatások, a vádaskodások g- izgatás, a Conducátor elleni röplapok terjesztése, kémkedés stb. — nyilvánvalóan a diktatúrá további lépéseit készítik elő: Nyugaton arra számítanak, hogy kirakatper készül, amelynek fő vádlottja a Hatok levelét aláíró egyik politikus- fia. A világ mintha most ébredt volna igazán tudatára, hogy itt már nem elégséges a bágyadt és rutinszerű tiltakozás, az általánosságok megfogalmazása. Ez a felismerés már az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának múlt csütörtöki genfi határozatában megnyilvánult, s ennek jegyében született az Európai Parlament Ceausescut elítélő dokumentuma. Sőt, az európai képviselők egy része még élesebb megfogalmazást tartott volna helyénvalónak, különösen, mert a tervezet kritikusabb volt. Az ajánlások lényegében az egyes kormányokra bízzák, milyen eszközökkel próbálnak nyomást kifejteni a romániai emberi jogok betartatása érdekében. Persze, mindig kétséges, vajon a gazdasági szankciók alkalmasak-e változások kierőszakolására. Tény, hogy az első konkrét lépések, az EGK és Románia tárgyalásainak megszakítása, a franciák bejelentése a vegyesbizottsági munka szüneteltetéséről érzékenyen érinthetik Romániát. Nemkülönben a politikai elszigetelődés, amely kiteljesedni látszik: a jelek szerint Bukarest már az eddig tudatosan tartózkodó szocialista országok hallgatására se sokáig számíthat. Kérdés, eljutnak-e ezek a hírek Romániába, az utca emberéhez, adnak-e erőt a kitartáshoz, reményt a túléléshez. Bárhogyan is van, azok, akik szavukat felemelik, bíznak abban, hogy nem hiába teszik ezt. Sz. J. A román sajtó hallgat BUKAREST A román sajtóban eddig nem jelent meg hír arról, hogy hat volt román vezető nyílt levélben fejtette ki véleményét a honi állapotokról. A „Hatok” levelét az angol rádió hozta először nyilvánosságra. A központi lapok, a rádió vagy a televízió nem foglalkozott a levéllel. A tömegtájékoztatás nem adott jelentést az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Romániára vonatkozó, Genfben hozott elmarasztaló határozatáról sem. A Scinteia ugyanakkor „Romániának szentelt rendezvényekről” tudósít. A hír szerint Rómában, a román könyvtár épületében megnyílt az a dokumentációs fényképkiállítás, amely Bukarest urbanisztikai fejlődését, a „szisztematizálás” eddigi fővárosi eredményeit mutatja be, Szovjet katonai szakértők az USA-ban WASHINGTON Szovjet szakértők 20 fős csoportja érkezett csütörtökön Washingtonba, hogy ellenőrizze a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás végrehajtását. A Pentagon szóvivőjének közlése szerint a szerződésnek megfelelően a szovjet szakértők pénteken jelentik be, hogy mely objektumokban kívánják ellenőrizni a rakéták megsemmisítését. Ezután az amerikai fél köteles őket a helyszínre szállítani, ahol 24——32 óráig dolgozhatnak. A megállapodás szerint a felek évente 20 ellenőrzést tarthatnak. Szovjet szakértők idén eddig hét alkalommal végeztek ellenőrzést, hatszor Nyugat- Európában, egyszer pedig az Egyesült Államokban. VORONCOV VÉLEMÉNYE: Az afgán kormányerők megvédik az országot A szovjet csapatok afganisztáni kivonása óta eltelt egy hónap megmutatta, hogy az afgán kormányerők képesek az ország függetlenségének megvédésére — hangoztatta Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese, kabuli nagykövet a TASZSZ hír- ügynökségnek adott pénteki nyilatkozatában. Az afganisztáni helyzetet elemezve Voroncov két fő tényezőt emelt ki. Ezek szerint az ellenzék határozott politikai és katonai lépéseket tesz az úgynevezett ellenzéki kormány létrehozása érdekében. Ugyanakkor erősödik a közvetlen pakisztáni katonai beavatkozás, amely gyakorlatilag agresszióval egyenlő. A jelenlegi helyzet az afgán —pakisztáni háború kezdetét jelenti. Mindez egyelőre nem kapott kellő értékelést az illetékes nemzetközi szervezetek állásfoglalásaiban — hangsúlyozta a szovjet diplomata. A katonai helyzetről szólva Voroncov elmondta, hogy a mudzsahedek, noha az ország mezőgazdasági vidékeinek nagyobb részét ellenőrzésük alatt tartják, nagyobb várost mindeddig nem tudtak elfoglalni. Jól példázza ezt Dzsalálábád ostromának sikertelensége is. Töltetlenül, dobozban szabad... Az Egyesült Államokban ezentúl legalább ezer dollár pénzbüntetést kell fizetnie annak, akit rajtakapnak, hogy engedély nélkül kísérelt meg lőfegyvert felvinni a repülőgépek fedélzetére. Fred Farrar, a szövetségi repülésügyi hivatal szóvivője közölte, hogy a pénzbüntetés 10 ezer dollárig nőhet, ha a fegyver meg van töltve vagy megkísérlik elrejteni azt. Kétezer dollárt fizet az utas akkor is, ha elfelejti bejelenteni, hogy töltött fegyver van nála. A szigorítást azzal magyarázták, hogy az amerikai repülőtereken tavaly 2773 olyan lőfegyvert találtak az utasok ellenőrzésekor, amelyeket tulajdonosaik nem jelentettek be a repülőtéri hatóságoknak. A fegyverek 70 százaléka volt megtöltve. Lőfegyvert ezentúl csak a hatóságok engedélyével, töltetlen állapotban, kulcsra zálrt dobozban lehet felvinni az amerikai repülőgépe^ fedélzetére. TERRY ANDERSON NÉGY ÉVE TÚSZ Ötödik évét kezdte meg libanoni fogságában Terry Anderson amerikai újságíró. Az AP hírügynökség szerencsétlen sorsú közel-keleti irodavezetőjéről csütörtökön az amerikai szenátus ülése is megemlékezett. A testület egyúttal határozatot fogadott el, amely szabadságot követel valamennyi libanoni túsznak. Az egyhangúlag elfogadott dokumentum elitéli a túszszedés minden formáját, bármi legyen is az elkövetők célja, és hasonló jellegű elítélő állásfoglalásra szólítja fel a világ más országait is. Jelenleg 9 amerikai és 14 más nemzetiségű túsz raboskodik Libanonban. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS' Köszönetünket fejezzük ki mindazon párt-, állami és társadalmi szerveknek, elvtársaknak, barátoknak, volt munkatársaknak, amelyek, illetve akik dr. Látos István elhunyta alkalmából részvétnyilvánításukkal, a temetésen részvételükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ SPANYOL HÍRÜGYNÖKSÉGNEK Az MSZMP álláspontja a közelgő választásokkal kapcsolatban Az MSZMP elfogadja annak lehetőségét, hogy nem nyeri meg az első demokratikus választásokat, és ennek következtében ellenzékbe vonul. Ha a párt nem így járna el, kétségbe vonhatnák a reformokkal kapcsolatos őszinteségét — jelentette ki Major László. Az MSZMP szóvivője a Magyar Szocialista Munkáspártnak a legközelebbi választásokkal kapcsolatos álláspontját ismertette az EFE spanyol hírügynökségnek Budapesten adott nyilatkozatában. Demokratikus játékszabályok esetén nem lehetnek eltérő mércék, és a párt elfogadja, hogy az összes többi párttal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék — mondotta a szóvivő. Major.László ugyanakkor kijelentette, hogy az esetleges választási vereség csupán elméleti lehetőség. A párttagok többsége és a párt vezetése biztos abban, hogy a legközelebbi választásokon az MSZMP megszerzi a többséget — az abszolút vagy a viszonylagos többséget. A párt semmi esetre sem számít katasztrofális vereségre — szögezte le Major László. Viszonylagos többség esetén — folytatta a szóvivő — szükségessé válna a tárcák felosztása. A Magyar Szocialista Munkáspárt kész a koalíció elfogadására, nemcsak a választások után, hanem jóval előtte is. A koalícióban részt vevők körének kirajzolódásához arra van szükség, hogy a többi párt is kidolgozza és előteijessze saját programját. „Véleményem szerint nemzeti egységkormány létrehozására van szükség ahhoz, hogy túljussunk a mostani válságos időszakon” — hangsúlyozta Major László, majd emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt már csaknem valamennyi1 ellenzéki csoporttal felvette a kapcsolatot „egy nemzeti kerekasztal” megszervezése érdekében. Összehívták a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányát Március 23-ára összehívták a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányát. A nagyválasztmány összehívása a párt területi szerveinek egyhangú írásos határozata alapján történt. A választmány összehívását az országos főtitkár bejelentette az ideiglenes politikai bizottság ülésén is. Azóta mind a budapesti, mind a vidéki szervezetek többsége megválasztotta küldötteit. A nagyválasztmányon csak az igazolt küldöttek vehetnek részt. A nagyválasztmány ülésének napirendjén szerepel, a többi között, a döntés a korszerűsített pártalkotmányról, az ideiglenes vezetőség felmentése s helyette állandó vezetőség választása. (MTI) Tiltakozás a visegrádi robbantások ellen Az ország közvéleményé fellélegezve hallotta Németh Miklós miniszterelnök ígéretét a magyar országgyűlésnek, hogy a visegrád— nagymarosi gátépítkezésen nem történik visszafordíthatatlan lépés mindaddig, amíg a május-júniusi ülésszak nem dönt az építkezés jövőjéről. Ezért mélységes megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy Visegrád —Nagymarosmái az elmúlt napokban zavartalanul folytak tovább a brutális beavatkozások. Az Oviber és a Donaukraftwerke dolgozói tovább robbantják a sziklát a Duna medre alatt. Mi ezt a miniszterelnöki ígéret (Folytatás az 1. oldalról) Az emberölési kísérletek száma is kevesebb volt, ám — a korábbi évivel megegyezően — 202-en lettek gyilkosság áldozatai tavaly. Nem egy esetben különösen kegyetlen módon, egyszerre több ember sérelmére követték el e súlyos bűncselekményt. Dr. Szíjártó Károly ezt követően arról szólt, hogy — a büntető jogszabályok és a jogalkalmazás felülvizsgálatakor — szükségessé válik több, ma jogellenes magatartás átértékelése. Példaként említette a közveszélyes munkakerülés fogalrpát, amelynek megítélése a munkanélküliség megjelenésével megváltozott. E körbe sorolta a vám- és devizabűncselekményeket is, utalva az életbe lépett kedvezőbb rendelkezésekre. Külön foglalkozott a legfőbb ügyész a korrupciós bűncselekményekkel. Az adatok szerint csökkentek az állam- igazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni cselekmények, egyedül a hivatali vesztegetések száma emelkedett. Az adatok szerint a fiatalkorúak kevesebb bűncselekményt követtelt el, mint korábban, de figyelemre méltó, hogy a felelősségre nem vonható 14 éven aluli „bűnözők” száma több mint 10 százalékkal meghaladta az előző évit. Többségük főként vagyoni kárt okozott, de egy részükre jellemző volt az erőszakos, garázda magatartás. Rámutatott: a rendőri szervek személyi és technikai feltételei miatt a nyomozások eredményessége tovább romlott, s kevesebb ismeretlen tettest sikecinikus semmibevetelenek ítéljük. Visegrádnál most nemcsak a kormány, hanem az egész reformfolyamat iránti bizalmat aknázzák alá. Tiltakozunk a robbantások folytatása ellen! Várjuk a miniszterelnök sürgős és megnyugtató intézkedését. — A Duna Kör, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége tiltakozásához péntek délutánig csatlakozott a Kék Lista, a TDDSZ Környezet- védő Csoport, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság Környezetvédő Csoport és a Duna Alapítvány. (OS) rült felderíteni. Végezetül elmondta, hogy a bíróságok a felnőtt korú vádlottak csaknem 38 százalékát ítélték szabadságvesztésre, s 42 százalékát pénzfőbüntetésre. Ezt követően a sajtó munkatársai számos kérdést tettek fel a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek. A halál- büntetéssel kapcsolatos kérdésre a legfőbb ügyész válasza: mivel ez a büntetés a kívánt visszatartó hatást nem érte el, ezért kiiktatható a büntető törvény- könyvből. Ám ebben az esetben meg kell változtatni a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is, mert a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit végleg el kell szigetelni a társadalomtól. 1975-től napjainkig évente általában 1-3 halálbüntetést szabtak ki — minden esetben emberölés miatt —, 1988-ban három jogerős halálos ítélet született. Az egyre gyakoribb bombariadók kapcsán felvetődött a felelősségre vonás kérdése. Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese szerint az nem büntetőjogi, hanem bűnüldözési probléma. Közösen kell harcolni a rettegést, riadalmat keltő felelőtlen emberek meggondolatlan cselekedetei ellen. A pontos tényállás ismeretében egyébként vádat emelhetnek akár közérdekű üzem megzavarása, hatóság félrevezetése, bizonyos esetekben garázdaság miatt is. Nincs akadálya a polgári jogi felelősségre vonásnak sem —egészítette ki dr. Szabó István, a legfőbb ügyész helyettese —, kártérítésre, esetleg az elmaradt haszon megtérítésére is kötelezhetők a rémhírterjesztők. „Szakosodott” bűnözőbandák
