Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK^ HÉÍ SS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 66. szám Ara: 5,30 Ft 1989C március 18., szombat Grósz Károly fogadta Lothar Späthet Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára pénteken a Központi Bizott­ság székházában fogadta Lothar Späthet, az NSZK Baden- Württemberg tar­tományának mi­niszterelnökét, a CDU elnökhe­lyettesét. A szívé­lyes légkörű talál­kozón az MSZMP főtitká­ri tájékoztatást adott hazánk helyzetéről. Köl­csönösen nagyra értékelték a ma­gyar—NSZK kapcsolatok fej­lődését. Kiemel­ték a Magyaror­szág és Baden-Württemberg között fejlődésnek indult gazdasági, politikai, kultu­rális együttműködés jelentőségét. A megbeszélésen részt vett Alexander Arnot, az NSZK magyarországi és Horváth István, hazánk NSZK-beli nagykövete. (MTI) ALFÖLDI TÜZÉP KUPA — NEMZETKÖZI BIRKÓZÓGÁLA Ignácz bravúros győzelemmel kezdett Péntektől vasárnapig rendezik meg a kecskeméti árpádvárosi sportcsar­nokban a nagy nemzetközi birkózógalát, az Alföldi Tüzép Kupát. A rangos vetélkedőnek megyebeU indulói is vannak, közülük a Tóth Sándor felvéte­lén háttal látható IGNÁCZ ZOLTÁN (KSC) remek akcióval győzte le az osztrák Meindlt. A kép az akció előkészítését örökítette meg, a következő pillanatban óriásit repült — persze, Ignácz segítségével — az osztrák Bú. Részletes beszámolónkat és egyéb sporttémájú írásainkat lapunk 11. oldalán találják meg olvasóink. KEVESEBB EMBERÖLÉSI KÍSÉRLET „Szakosodott” bűnözőbandák A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Hazánkban tavaly 185 344 bűncselekmény vált ismertté —1,6 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel korábban —, az ismert bűnelkövetők száma pedig 11,1 százalékkal volt kevesebb a tavalyelőttinél; a csökkenés azonban alapvetően csak a felderítő munka eredményességének romlásával magya­rázható — hangzott el a Legfőbb Ügyészség pénteki sajtótájékoztatóján. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész elsőként néhány adatot említett. Ki­emelte, hogy az utóbbi évekhez hason­lóan ismét nőtt a vagyon elleni bűncse­lekmények aránya, ezek elkövetői 2 milliárd 7S8 millió forint kárt okoztak a népgazdaságnak, illetve az állampol­gároknak. Elsősorban e területen meg­jelent a szervezett bűnözés: a főváros­ban tavaly 169 bűnözőcsoportot lep­leztek le, ezek többsége lopásra, illetve betörésre „szakosodott”. Az országban egyébként mintegy 31 ezer — ebből a fővárosban pedig csaknem nyolcezer — betörésre derült fény 1988-ban. A statisztika szerint csökkent a hiva­talos, közfeladatot ellátó személyek el­leni erőszak, azonban előfordult né­hány közfelháborodást kiváltó eset is, így például Bukszár Tibor rendőr fő­törzsőrmester meggyilkolása. Az erő­szakos és a garázda jellegű bűncseiemé- nyek — bár ezek összbűnözésen belüli aránya jelentős; 16 százalék — száma csökkent. (Folytatás a 2. oldalon) Üszők és hamu a Pásztortűz után (3. oldal) Közérdekű beruházás * összefogással (4. oldal) Festői selymek és selyem- festmények (5. oldal) SPORT: Nagyüzem szőnyegen és szőnyegszélen (7. oldal) NÉMETH MIKLÓS ÉS JASSZER ARAFAT TALÁLKOZÓJA Nagykövetség lett a képviseletből Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap délelőtt az Országházban találkozott Jasszer Arafattal, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságá­nak elnökével. A magas rangú palesztin vezető Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának meghívására ér­kezett hivatalos látogatásra hazánkba. Németh Miklós és Jasszer Arafat megbeszélésén részt vett Szulejman an-Nadzsab, a PFSZ VB tagja, a Palesztinái Kommunista Párt főtitkára, Mamduk No­fal, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításá­ért Politikai Bizottságának tagja, valamint Abdellatif Abu Hedzseli, a PFSZ politikai osztályának helyettes vezetője. Magyar részről jelen volt Kótai Géza, a Köz­ponti Bizottság nemzetközi pártkapcsolatok osztályá­nak vezetője és Nagy Gábor külügyminiszter-helyet­tes. Az eszmecsere bevezetéseként Németh Miklós meg­állapította : Magyarország és a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet kapcsolatai jók; nyíltság, őszinteség, szolidaritás jellemzi a kontaktusokat. A miniszterel­nök leszögezte: a magyar kormány támogatja azt a megélénkülő nemzetközi aktivitást, amelynek alapját Jasszer Arafat Genfben elhangzott beszéde, illetve a Palesztinái Nemzeti Tanács algíri ülésszakának hatá­rozatai teremtették meg. A palesztin állam kikiáltásáé­nak magyar elismerése jól példázza, miként viszonyul hazánk a palesztinok ügyéhez. A jószándék újabb bizonyítéka, hogy magyar részről hozzájárultak a PFSZ budapesti képviseletének nagykövetségi szintre emeléséhez. Jasszer Arafat mindenekelőtt azt hangoztatta: ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is barátjának tekinti a magyar népet és annak vezetőit. Méltatta azt a támogatást, amellyel Magyarország segítette a palesztin nép igazságos ügyét. A magyar kormányfővel folytatott megbeszélések után a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti irodáján ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a képviselet nagykövetségi szintre emelkedett. Hivatalos látogatásának befejeztével, Jasszer Arafat a kora esti órákban elutazott Budapestről. IPARI TEVÉKENYSÉG ÉS PÉNZÜGYI STABILITÁS Űj munkahelyek Bácsalmáson A KAGE NÖVELI A PAPRIKA FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁT 9 Most még jóformán üres a kicsinosított régi gépműhely, de hamarosan megérkez­nek a famegmunkáló berendezések. Valaha eretnekségnek számított, ha egy termelőszövetkezet a földművelés és az állattenyésztés mellett egyéb, ki­egészítő tevékenységre is vállalkozott. Az agrárolló folyamatos szétnyílása következtében azonban egyre több me­zőgazdasági üzemben csökkent a gaz­dálkodás eredményessége. Súlyosbítot­ta a helyzetet az esztendők óta tartó szárazság is, ami jelentős terméskiesé­seket okozott. Az időjárás és a kedve­zőtlen piac mind több téeszt arra ösz­tönzött, hogy új, ipari melléküzemek­kel stabilizálja labilissá váló pénzügyi egyensúlyát. A Bácsalmási Petőfi Tsz az 1980-as évek elejéig csupán alaptevékenységből akart megélni. Viszonylag kedvező ter­mőhelyi adottságok között, hozzáértő szakemberek irányításával a szorgal­mas tagok a nehezedő gazdasági körül­mények ellenére sokáig képesek voltak „hozni” a várt eredményt a mezőgaz­dasági árutermeléssel. A prosperáló tsz azonban rövidesen kettős szorításba került. Segíteniük kellett a városiasodó, de iparhiányos Bácsalmásnak új munkahelyek terem­tésében. Ugyanakkor a makacsul, hosszú ideje tartó aszály is komolyan fenyegette már a pénzügyi biztonságát. Ezért a vezetők az évtized elején úgy döntöttek, hogy „felfuttatják” a koráb­ban jelentéktelen építő, fémipari és szállítási tevékenységüket. Az elhatá­rozás nyomán tavaly az építőrészleg például az épületfenntartási munkák mellett lakossági és közületi megrende­lésekre kőműves, ács és burkoló szak­ipari feladatokra vállalkozott. A fém­ipari ágazat szakemberei villany- és vízvezetéket szereltek, valamint forgá­csolási tevékenységet végeztek koope­rációban a mélykúti Univerexpo szö­vetkezetnek. Végül 1988-ban kilenc­millió forinttal növelték e tevékenysé­gek a közös gazdaság árbevételét. A Petőfi Tsz azonban nem állt meg ezen a ponton: újabb lehetőségek után nézett. Mint ahogy azt Kiss László el­nöktől megtudtuk, korábbi kisebb bér­munkák során már jól megismerték a helybéli ÉPISZ-t, (Építőipari Szövet­kezet), amelynek faipari részlegében évek óta gyártottak kerti bútorokat, faházakat, gyermekbútorokat — nagy­részt tőkés exportra. Az ÉPISZ-nek le­hetősége nyílt a külföldi eladások nö­velésére, ám ez jelentős beruházásokat igényelt. Az új munkahelyek megte­remtéséhez azonban nem volt elegendő pénzük. Ezért partnert kerestek és ta­láltak : a Petőfi Tsz-szel úgy döntöttek, közösen hozzák létre a faipari üzemet. Kapóra jött a vállalkozóknak, hogy a gazdaság a ’80-as évek elején új gép­műhelyt épített, s a régi, 600 négyzet­méter alapterületű csarnok üresen ma­radt. Ezt hozzák most rendbe és telepí­tik be faipari megmunkáló gépekkel. Az összesen 15 millió forintos beruhá­zás ^ melyhez iparfejlesztési alapjából a megyei tanács is hozzájárult három­millióval — kivitelezési munkái jól ha­ladnak. A csarnokot belülről már be­vakolták, lefestették. A közeljövőben várhatóan megérkeznek a gépek is, amelyeket folyamatosan szerelnek majd be. Áz ötven új munkahelyet adó létesít­ményben június végén kezdik meg a termelést. Faházakat, gyermekbútoro­kat és bútoralkátrészeket készítenek —döntő többségükben NSZK-export- ra. jag I G. B. EGYETLEN MEGYEI RÉSZTVEVŐ Szakmunkástanulók országos történelemversenye —• Igaz, a törté­nelemoktatás vál­ságban van. Mégis remélem, hogy az itt jelen lévőknek a tanáraik olyan is­mereteket nyújtot­tak, melyek valósá­gos tényeken ala­pulnak. Hiszen a történelem nemcsak a múltban, hanem a jelenbéli világban is segít eligazodni, s hozzájárul jövőké­pünk alakításához. =§ E gondolatok je­gyében nyitotta meg tegnap délután Csekei Sándor, a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács műve­lődési osztályának vezetőhelyettese a szakmunkástanulók országos történe­lemversenyét. A felmenő rend­szerű verseny során valamennyi megyé­ből a legjobb tíz dolgozatot küldték fel az Országos Pedagógiai Intézetbe, ahol — a kialakított pontszámok alapján — vá­lasztották ki az országos megmérette­tésre a legjobbakat. így került most Kecske­métre a döntő harmincegy résztvevője, akik a rendező intézmény, vagyis a 623. Számú Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző Intézet vendégszeretetét élvezik a hét végén. Tegnap írásban mérték össze tudásukat a versenyzők — köztűk az egyetlen Bács- Kiskun megyei diák, a kecskeméti egész- ségügyi szakiskola tanulója, Rózsa Ibolya is —, hogy a mai utolsó forduló résztvevőit kijelölhessék. A mai napon már csak tíz diák között kell sorrendet felállítani a nyil­vános szóbeli versenyen. így talál majd gazdára első díjként a külföldi, a második­harmadik helyezett elismeréseként pedig a belföldi jutalomüdülés. A legjobb tíz diák szakmunkás-bizonyítványába automatiku­san jeles osztályzatot írnak majd a társadal­mi ismeretek sorába, de az országos verse­nyen részt vevő, valamennyi tanuló mente­sül e tárgyból a szakmunkásvizsga alól. G. T. T. Konkurensek a fűszerpiacon Üjabb sikert jegyezhetett magá­nak a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés az elmúlt évi gazdálkodá­si, kereskedelmi munkájával. A tegnapi egyesülési tanácsülésen dr. Lakatos Lajos erről számolt be a 16 partnergazdaság képviselői­nek. Fennállásuk alatt a legnagyobb ár­bevételt (1,7 milliárd forint) érték el, és a nyereségük meghaladta a .100 millió forintot. A paprika- és konzervgyáruk elsősorban az exportban jeleskedett, a tejüzemük annak ellenére, hogy a tej­termékek iránti kereslet csökkent, és a felhasznált ipari anyagok ára emelke­dett, nyereséges tudott maradni, az ag­rokémiai üzemük pedig 1987-hez viszo­nyítva fokozni tudta a műtrágya- és vegyszerforgalmat. Az idei gazdálkodásról is döntött az egyesülés tanácsa. Ebben a legfonto­sabb: a fűszerpaprika felvásárlási árát 5 százalékkal emelik (ez hektáronként átlag 5000 forint többletbevételt jelent, ami ellensúlyozza a vegyszer és egyéb ipari termékek áremelkedését), hozzá­járultak ahhoz, hogy a közös szervezet­ben a kereseti színvonal ebben az évben 15 százalékkal emelkedjen. S íjohá vi­ták árán, de elfogadták, hogy az alapí­tó okiratban rögzített évi 12 millió fo­rint vagyoni befizetés helyett az idén 22 millió forint legyen a hozzájárulás, és ebből a pénzből a KAGE képes legyen megoldani a forgóeszköz-finanszírozá­sát. A Monimpex Külkereskedelmi Vál­lalat ugyancsak tagja a KAGE-nak, és a tanácsülésen részt vett Koháry Judit osztályvezető is a vállalat képviseleté­ben. Megragadva az alkalmat, a fűszer­paprika-exportról érdeklődtünk. — Az 1988—89-es paprikaszezon­ban kedvezően alakultak számunkra a piaci körülmények, ugyanis Jugoszlá- * viában és Spanyolországban a szoká­sosnál gyengébb volt a termés, és a tőkés piacon a keresleti helyzetet ki tudtuk használni, ami a kalocsai fű­szerpaprika-exportban is érzékelhető volt. — Mennyit exportáltak, és milyen áron? — Az 1988-as évben 7 ezer tonnát exportáltunk, mintegy 10 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ami az árakat illeti, ma is a magyar fűszerpap­rikáért fizetik a legtöbbet, a tonnán­kénti átlagárunk 1 ezer 700 dollár kö­rül alakult, mivel minőségben a legjob­bat adjuk, amit csak a brazilok terméke közelít meg. . — Brazília tehát az új konkurens a fűszerpaprika-piacon ? — Egyre jobban betörnek a piacok­ra, ezért a jövőben fokozottan számol­nunk kell velük. Brazíliában nagyon komoly beruházásokat végeztek a nyu­gatnémet fűszeresek, ők irányítják a termelést és a feldolgozást, így a minő­ségük is igen jó. — Mi az idei exportstratégiájuk? — További minőségjavítással igyek­szünk a piacokon — elsősorban az NSZK-ban és Ausztriában — nagyobb teret nyerni. Állnunk kell az árver­senyt, amit nemcsak az EGK-tag (és j így kedvezőbb vámtételekkel exportá­ló) spanyolokkal, hanem a feltörekvő brazüokkal is meg kell vívnunk. Cs. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents