Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 17. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÍNTEREI ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS SZÉCSÉNYBEN Körösi Csorna tiszteletére • Körösi Csorna síremléké Darjeelingben. tibeti szót gyűjtött össze és rend- ^ szerezett — írja Gerard doktor, a , tudós utazó, aki 1827-ben Kanam- ban meglátogatta Körösi Csorna Sándort, aki itt újból régi tanító lámája társaságában dolgozott. (Szótárának címlapján munkatár­saként tünteti fel a láma nevét.) A Bengáli Ázsiái Társaság titká­rává választja Csornát, s megbízza, hogy rendezze sajtó alá tibeti kéz­iratait. így jelenhetett meg 1834- ben nagy műve, az első tudomá­nyos-tibeti nyelvtan és szótár. Né­hány példányt elküldött a Magyar Tudós Társaságnak, hazai könyv­táraknak ... „Lássa á világ, hogy az ázsiai tudományosság kútfejei megnyitására mi is tettünk vala­mit.” „Sokat láttam, hallottam ... még többet kívánok” — írja, ami­kor 58 éves korában visszatér a magyar őstörténet forrásainak ku­tatásához. Lhaszába indul, hogy onnan észak-keletre, Kína határán találja meg a ujgurok országát. Út­ja során a malária ágynak döntöt­te, s már nem térhetett haza többé. Darjeelingben temették el, sírjára a Magyar Tudományos Akadémia márványtáblát állíttatott, s felvés­ték rá Széchenyi sorait. Kádár Márta Ahol a tanítók is tanulnak Fórum az integrált intézményekről Az országban körülbelül háromszáz helyen nevezik általános művelődési központnak a kulturális, oktató-nevelő intézményeket. Bács-Kiskun me­gyében 26 ilyen létesítmény működik pillanatnyilag. Helyzetüket a tagin­tézmények együttműködésének lehetőségei, az integráció teszi sajátossá. Hogyan válik ez az együttműködés a munka előmozdítójává, mi teszi AMK-vá a földrajzi közelségben lévő intézményeket? Egyebek mellett e kérdésekre keresték a választ Kunszentmiklóson a közelmúltban megrendezett fórumon. Hogy miért éppen a Kunszentmiklósi Általános Művelődési Központ adott otthont e rendezvénynek, azt Warga Lászlóné igazgató így fogalmazta meg: — Megyénkben jó néhány ÁMK működik, de a mienkhez hasonló mére­tű kevés. Valamiért nem tud ez a ma­mutintézmény kinőni a gyerekcipőből, öt éve épült, impozáns épület, a köz- ■ pontja. Körülbelül 1200 gyerek, 85 szakember, hat épület, tagiskolák, könyvtár, közművelődés, napközi, diákotthon tartozik hozzá. A területek között korrekt együttműködés van, de . az igazi integrációtól még messze va­gyunk. A fórum célja tehát, hogy gya­korlati tanácsokat kapjunk a részterü­letek együttműködéséhez. oktató intézmény — helyhez kötött, személyes lenni. Képes-e a látogatók igényeihez alkalmazkodni? Mint a tör­ténelem egyetlen és megismételhetetlen egyedét, képes-e az egyént kulturálisan kiszolgálni? Válasz a kihívásokra Művelődési folyamatok Pőcze Gábor iskolakutató, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet munkatársa az általános művelődési központokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, a kísérle­tek eredményeiről számolt be. . —-1981—85 között tetőzött hazánk­ban az integrált intézmények kialaku­lása. Sok helyen úgy gondolták, hogy szabályozás híján saját szándékaikat, kezdeményezéseiket tudják ilyen for­mában elfogadottá tenni. S bár kibújni ki lehetett az integrált intézménnyel az egységes szabályozásból,, a fennmara­dáshoz ennél többre van szükség. — Az AMK-k nemcsak összetételük miátt vannak speciális, helyzetben. Itt a tanítók, tanárok, könyvtárosok, nép­művelők is tanulnak: még nem látják tisztán a rendelkezésükre álló játékte­ret, meg kell tanulniuk játszani. — 1982-ben indult az ÁMK-kutatás. A tizenöt kiválasztott intézmény vizs­gálatakor nemcsak művelődéspolitikai kérdésekkel foglalkoztunk, hanem bi­zonyos tartalmi jellemzőkkel is, Alap­kérdés volt, hogy milyenek a művelő­dési folyamatok azokon a települése­ken, ahol a kultúra álapfontpsságú in­tézményeit általános művelődési köz­pontnak nevezik. ' 4— Abból indultunk ki, hogy a műve­lődési folyamat nem más, mint a helyi világ- birtokbavétele. Kérdés tehát, hogy népművelők tudnak-e a kultúra ügynökeiből szervezőkké válni. Olyan­ná, aki nem rákényszerít tudnivalókat az emberekre, hanem a már meglévő igényeket elégíti ki, magas szinten. Tud-e S| mint művelődési, nevelő­Sömorjai Ildikó szociológus, az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársa a helyi társadalom és az általános mű-9 velődési központ kapcsolatáról beszélt. — Egy nagyon lényeges momentum hiányzik a művelődési folyamat legele­jéről : az ember személyes szükséglétéi­nek kielégítettségét is meg kellene vizs­gálni. Hiszen ha egy gyerek éhes vagy fáradt az iskolában, akkor képtelen fi­gyelni. Ez az általános művelődési köz­pontok hatékonyságának is kulcsa. Akkor tud a helyi társadalommal pár­huzamos viszonyba kerülni, há tisztán látja annak kielégítetlen szükségleteit' is. Csak ezen ismeret birtokában tudja, hogy áz egyes csoportokat hói, melyik lépcsőnél kapcsolhatja be, mikór teheti klienssé. A kihívásokra, problémákra a művelődési intézmény köteles reagálni, választ adni. Tudom, nehéz ez, mivel a társadalom tagjai változnak. Ám min­den körülmények között látnunk kell, hogy mely folyamatokat kell behozni, milyen igényeket lehet beengedni, mifé­le jelenségeket érdemes tovább éltetni — á jövő szempontjából. Együtt élve Az általános művelődési központok között jelentős eltérések vannak. Á részlegesen integrált intézmények gyakran csak iskola és művelődési náz összekapcsolásából állnak, míg a na­gyobb létesítmények több száz ember tevékenységét koordinálják. így hát re­cept aligha adható a hatékony műkö­déshez. Az együttműködés, a tevékeny­ségek szinkronba hozása viszont vala­mennyi intézményben nélkülözhetet­len. Azért, hogy az általános művelő­dési központok ne csak egymás mellett, hanem együttélő részegységek egészei lehessenek. G. Tóth Tímea „Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve — Körösi Csorna Sándor—bölcsőjét kereste a magyarnak, ús végre összeros- kadt forradalmai alatt. Távol a ha­zától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetnek védőre, hanem törhe­tetlen honszeretet, zarándoki ön­megtagadás és vas akarat. Vegye­tek példát hazánk nagyjai és gaz- dagai egy árva fiún, de legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szó­val, áldozati készséggel és nem ol­csó fitogtatással.” Széchenyi Ist­ván írta ezeket a drámai erejű so­rokat egy kép keretére. A kép azt az emlékoszlopot ábrázolja, ame­lyet Körösi Csorna Sándor sírjánál emelt a Bengáli Ázsiai Társaság. Körösi Csorna Sándor sírja és tudományos tevékenységének színterei egyaránt távol vannak a hazától. Emlékezetének ápolása nyilvánvaló kötelességünk. Ez késztette ä Nógrád Megyei Múze­umok Igazgatóságát, hogy Szé- csényben, a Kubinyi-Ferenc Múze­um 18. századi műemlék kastélyá­nak kasznárházában megnyissa a Körösi Csorna Sándor Emlékmú­zeum állandó kiállítását. Noha Szécsénynek semmilyen szerepe nem volt a tudós életében (valószínűleg nem is járt a város­ban), a múzeumi és művészeti köz­életben egyre fontosabb szerepet vállaló megyében méltó kiállítást rendeznek Körösi Csornának. Az emlékmúzeum tető alá hoza­taláért hazai és külföldi tudomá­nyos intézmények, múzeumok, magángyűjtők fogtak össze. Érté­kes dokumentumokat ajánlott fel a göttingai egyetem (ahol a nagy tudós annak idején tanulmányait folytatta) és a Körösi. Csorna Tár­saság. Az épület homlokzatán Kő Pál i$ m 9 Körösi Csorna Sándor arcképe. szobrászművész bronz dombor­műve állít emléket a világhírű ori­entalistának. Egy feliratos székely­kapu vezet abba a nyolc terembe, amelyben megkísérlik felidézni Körösi Csorna életét, munkásságát és vándorlásainak színhelyét. Berendeztek egy székely szbbát, utalva Körösi Csorna szülőhelyé­re, a háromszéki Körösre, amelyet azóta tiszteletére — magyarul -— Csomakörösnek neveznek. És re­konstruálták zanglai kolostorszo­báját, ahol egy tudós lámától az akkor már 16 nyelven beszélő Kö­rösi a tibeti nyelvet is megtanulta. Körösi Csorna Sándor még di­ákkorában határozta el, hogy fel­keresi az őshazát, a magyarok ázsiai rokonait. Tanulmányozta a szláv nyelveket, megtanult törö­kül, arabul. Gyalogszerrel, pénz nélkül indult el. Kalandos utazása során hol-álruhában, hol karavá­nokhoz csatlakozva, anyagi nehéz­ségekkel és a hatóságok akadékos­kodásaival küszködve; seregek, járványok elől kitérve, az időjárás viszontagságait mérlegelve válto­gatja útirányát. A Balkánon át Egyiptom, Ciprus érintésével, Szi­liig}*'^ í fi§1 . . * it í Ili }<J&. ■Mv fill H HHHH 1|| I I $,||p ff •> i & .wBSBS > Tibeti írás. Ijjjj .- » , f ' V5s« *v '■ Bite iga IBI I||> in f ' '< jJMsSgm ■MH ............ »R 5 %.v mißt. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN , ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488. Gyermekeknek: Kecske­mét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlö- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Szabadszállás, FülöpSzál- lás, Soltszentimré: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324), Kunszent­miklós: Kunszent mi ki ós, központi ren­delő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szentmárton, j Após tag: Dunavecse, központi rendelő (T..: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerek­egyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér. 14. T..: 71-340), Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek,' egészségház, T.: 42-152), Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844), Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u..2. T.: 44-050). . Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: áz ügyeletet a bajai kórház-baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokomy u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bacsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el (T.: 124). • KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehégy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775), Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz János u. 4. T.: 62-360. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton, vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket láiják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják efBátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent­benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet 213-as meÚék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyeletbe tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Űjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Djmapatáj, Baross.u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nák ügyeletet (T.: 21-011), 275-ös mel­lék. Itt látják el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá­st pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. Kelebia Ady E. u. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő Teggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth-Kálmán tér 2., Bács­almás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/A, Kalocsa: Széchenyi-lakótelep, Kiskő­rös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kmszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltyad- kert: Ifjúság u. 2.: Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. .15— 19., Solt: Béke tér 6., Lajosmizse: Sza­badság tér 7. / ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie : df. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek- csanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A, T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. T askovics L. (V askút, Bajai út 1/A, T.: 12-851), Felsőszenti- ván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z'. (Madaras, Honvéd u. 2,), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanovu. 18.T.: J68). - ~ KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Ka­locsa, Hunyadi u. 90. T. : 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51-348), Dunavecse, Ápostag: dr. Ma­gyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/ A), Solt, Űjsolt, Dunaegyháza, Állam­pusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészá­ros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapa-’ táj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Mészáros L. (Duna­pataj, Vörös Hadsereg u. 7.), Szakmár, Óregcsertő, Homdkmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Mis­ke, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dúsnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. , tér 10! T.: 29-125), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), La­josmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécs­ke: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerek- domb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerek­egyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó-B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp­háza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bo- csányi u. 4. T.: 74-138, Kunszentmik­lós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocs­kai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 31-336), Kecel, Iime- hegy: dr. Sőregby A. (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfél­egyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás:, dr. Fekete M. (Kis­kunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 16. T.: 31-108), Jász- szentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jász- szentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31- 036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72- 570) KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskun­halas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balota- szállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kis­kunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21- 070), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Já­noshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Boro­ta, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás,, Rá­kóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 10). rián, Perzsián és a Turáni-alföl- dön, Afganisztánon keresztüljut el Ladákh fővárosáig, Lehig. Útjá­nak végcélja Dzsungária vö}t, hogy ott feltalálja a jugar vagy ju- gur népet, amelyről úgy tartották, a magyarok közeli rokonai, a hu­nok leszármazottai. Útjában Csorna megismerkedett Moorcroft angol utazóval, politic kai megbízottal. Ez az ismeretség döntő volt Csorna életében. Moor­croft felismerte a magyar utazóban a tehetségetrtóvette, hogy- tanulja j meg a tibeti nyelvet, s, készítsen,,, szótárt, nyelvtant, amelyre a brit gyarmatosítóknak nagy szükségük volt. Csorna maga is meg akart ismerkedni, mint írta „ennek a kü­lönös nyelvnek a szerkezetével”. S Nyugat-Tibetben, a zanglai lá­makolostorban a mellé rendelt tu­dós lámától rövid idő alatt megta­nulta a nyelvet és megismerkedett a tibeti irodalommal. Még sok lá­makolostorban megfordult, tibeti könyveket, kéziratokat gyűjtött. „Egész télen át íróasztalánál ül­ve tetőtől talpig gyapjúruhában burkoltan naphosszat dolgozik itt minden melengető tűz nélkül... Ilyen helyzetben, mely más embert kétségbe ejtett volna, negyvenezer

Next

/
Thumbnails
Contents