Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TUjffi fíjj . - / •- ■ V T / W / / m f ©C: :;W Hb»«*'­AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliv. évf. 37. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 13., hétfő .. Ülést tart a megyei pártbizottság A végrehajtó bizottság február 14-én reggel 9 órára összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának üléséi Kecskemétre, a pártbizottság földszinti termébe. A végrehajtó bizottság az alábbi napirendet javasolja: —* Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának február 10-ei üléséről. , , — Javaslat a megyei pártbizottság és szervei munkarendjére, munka- módszerére és munkastílusára. — Javaslat a megyei pártbizottság apparátusa feladataira és felépíté­sére. —- A jelölőbizottság javaslata a megyei pártbizottság mellett működő tanácsadó testület elnökére, tagjaira, a Petőfi Népe főszerkesztőjére, llpl Javaslat a megyei pártbizottság 1989. évi munkatervére. Tájékoz­tató a végrehajtó bizottság 1989. első félévi üléstervéről. — Különfélék. AZ ÜGYFÉL MOST MÁR VÁLOGAT Lakossági betétgyűjtés Február elsejétől az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete szerint valameny- nyi bank gyűjthet lakossági betéteket. Ezek 85 százalékát jelenleg az OTP, 15 százalékát a takarékszövetkezetek keze­lik. A rendelet értelmében az ezeknél a pénzintézeteknél elhelyezett betétekről a tulajdonosoknak új'szerződést kell köt­niük. Az ügyfelek a döntésre — marad­nak-e az OTP-nél vagy sem — fél év türelmi időt kaptak. Ennyi talán a ban­koknak is elegendő, hogy felkészüljenek' az új tevékenységre. Kecskeméten há­rom pénzintézetnél érdeklődtünk, fog­lalkoznak-e már a lakossági betétek gyűjtésével. Egyelőre legfelkészültebbnek a Posta­bank és Takarékpénztár Rt. tűnik. Két­féle megtakarítási lehetőséget kínálnak: a betétszámlakönyvet és a takarékszel­vényt. A betétszámlakönyv most még csak fenntartásos lehet, bemutatóra szó­lót majd akkor adnak ki, ha az ilyen könyvecskék adatainak ellenőrzésére rendelkezésre áll a megfelelő technikai háttér. A betétkönyv az országban mű­ködő 3200 postahivatal bármelyikében kiváltható, illetve kivehető belőle a szük­séges pénzösszeg. A bank 10 százalékos adómentes kamatot fizet a betett össze­gért. A fix címletű takarékszelvény 10, 25, 50 és 100 ezer forintos névértékben vált­ható. Egy év után 14 százalék, a követke­zőben 15 az adómentes kamat, ami ezt követően évente fél százalékkal növek­szik. A szelvényre nem lehet pénzt beten­ni, kivenni viszont igen, mivel részössze­genként megbontható. Például a 25 ezer forintos szelvény 5, 10, 15 és. 20 ezer forintonként is kivehető a bankból. A Magyar Hitel Bank kiskunfélegyhá­zi igazgatóságának kecskeméti fiókjánál is a bevezetés, felkészülés korszakát élik, de tartós lekötésű betétekre máris szer­ződést tudnak kötni az ügyfelekkel. Mi­vel ilyen lakossági ügyletekkel eddig .ők sem foglalkoztak, a látra szóló, illetve mozgatható — bármikor be- és kivehető — betétek gyűjtésére még fel kell készül­niük. A kamatplafont a Magyar Nemze­ti Bank határozta meg a pénzintézetek számára — egy év alatti lekötésnél 12 százalék, azon túlinái\20 százalék —, ezen belül a bankok maguk határozhat­ják meg saját feltételeiket. Az MHB-nál a tartós lekötésű betétek esetében a ka­mat valószínűleg a letéti jegy kamata körül alakul. A letéti jegy egyébként a kecskeméti fiók ügyfelei körében válto­zatlanul a legnépszerűbb megtakarítási­befektetési forma. A Budapest Banknál azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy június végéig nem fog­lalkoznak lakossági betétek, gyűjtésével. Mostani tartózkodó magatartásuk oka, hogy úgy ítélik: a betét- és hitelkonstruk­ciók kiegészítik egymást, s a bank akkor „fair”, ha nemcsak gyűjt, hanem ad is pénzt. így a lakosság számára nyújtott hitelek feltételeit szeretnék kidolgozni a első félévben, és addig betétet sem gyűj­tenek. Változatlanul kínálják viszont ügyfeleiknek a BB határidős, árfolyam­garanciás kötvényét, amely tulajdonkép­pen a takarékbetéthez hasonló forma. A banknál letétbe helyezett kötvény — 1 évei lekötés esetén — 15 százalékkal kamatozik. A bankfiókok általános tapasztalata, hogy egyre többen térnek be hozzájuk előzetes tájékoztatást kérni. Az ügyfelek egy része már él a lehetőséggel, s alapo­san mérlegelve a különböző bankok fel­tételeit, igyekszik kiválasztani a leg­előnyösebb ajánlatot. M. Á. • Az OTP és a takarék- szövetkezetek mellett a többi bank is verse­nyezhet a la­kosság pénzé­ért. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 1(1—11-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10—11-én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül — tanács­kozási joggal — részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a KB osztályvezetői, vala­mint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — 1988. december 15-ei határo­zatának megfelelően^- időszerű politikai kérdése­ket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták még véle­ményüket. A Központi Bizottság állásfoglalás­tervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsát. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZP kezdeményezően lépjen fel a gazda­sági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvény- szerűségeit, a modem világgazdaság követelmé­nyeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyestulajdo­nú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rend­szer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetet­len a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhe­tetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Ha­sonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek ered­ményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldo­zatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhe­tetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igaz­ságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatal­ság helyzetére, valamint a nehéz körülmények kö­zött élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása ér­dekében, a népszuverenitás és a jogállamiság elvé­ből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézmény- rendszer mélyreható reforjnjí^ Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálasa — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei kö­zött valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapaszta­latok alapján, jobb biztosíték teremthető a kor­mányzati munka kontrolljára és a hatalommal va­ló visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a több­pártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folya­matok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyet­len erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyama­tos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi po­litikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktar­tásával lehet megelőzni. A többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politi­kai reform nem helyettesítheti, de ne is akadályoz­za a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes, kormányzati és vállalati mun­kát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gaz­daság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és felada­tok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai té­nyezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatáro­zó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország destabilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalansá­gának akadályozására, a társadalom nyugalmá­nak megbontására törekszenek, éles politikai har­cot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő foko­zatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság az 1988. májusi pártérte­kezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, a pártalapszervezeteket, a párttag­ságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az előttünk álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmi feladat megvalósításának részesei vagyunk. A demokrati­kus szocializmus új hazai modelljének megteremté­sével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progressziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi eredményeink, de illúzió­ink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Egészében elismerően nyug­tázta, hogy az már jelenlegi formájában is na­gyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesü a tanulmány vitá­ra bocsátását, hangsúlyozza a további alapos tény­feltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellent­mondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956-ban a vezetés megújulásképtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülöníthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasz- szálódott és lumpen elemek, s október végétől fel­erősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi ered­ményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés fél­reértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez szá­mos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitákat tükröztek, és igen sok tanulmányozásra, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérle­gelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munkabizottság — amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilat­kozatának felülvizsgálata — gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanak nyilvánosságot. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bi­zottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bi­zottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy te­kintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bi­zottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasz­talatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetek­kel való két- és többoldalú tárgyalások előkészíté­sére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testü­let a következő ülésein visszatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsá­tott állásfoglalásának tervezetét, valamint az Új Márciusi Front felhívására adott válaszát. Az Alapszervezeti Tájékoztató ismerteti a testület vi­táját. (MTI) ÓVATOSSÁG ÉS REALITÁS Az amerikai külügyminiszter intelmei Izland volt James Baker amerikai külügyminiszter nyugat- kőrútjának első állomása. Baker szombaton a keflaviki repülőté­ren kétórás megbeszélést folytatott izlandi kollégájával, Jón Baldvin Hannibalssonnal a kelet—nyugati viszonyról és a kétol­dalú kérdésekről, s még aznap továbbutazón következő állomá­sára, Londonba, ahol vasárnapra találkozót tűztek ki Thatcher kormányfővel. A miniszter elmondotta: körutazásának célja megnyugtatni a nyugat-európai szövetségeseket, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik lehűteni a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat, viszont értésükre kívánja adni, hogy amerikai vélemény szerint „óvatosan és realistán” kell közeledni Moszkvához. Az amerikai diplomácia vezetője hat nap alatt 14 nyugat-euró­pai országot keres fel. [ Magyar—osztrák határ menti találkozó Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke február 13-án, hét­főn Nagycenker., illetve az auszt­riai Rüszt ban határ menti mun­katalálkozón megbeszélést foly­hat dr. Franz Vranitzky osztrák k szövetségi kancellárra]. (MTI) MÁR CSAK 1 A KABULI REPTÉREN MARADTAK SZOVJET KATONÁK Afganisztán: újabb harcok? Az Afganisztánból kivonuló szovjet csapatkontingens utolsó motorizált egysége is áthaladt már a Szalang­> hágón — jelentette szombaton a í moszkvai rádió. A közlés szerint a re- j pülőtéren még mindig van egy kisebb > szovjet egység, amelynek a segélyszál- : lítmányok érkezését kell biztosítania. A szovjet légierő gépei még hétfőig na- 1 ponta mintegy 500 tonnányi élelmiszert | szállítanak az afgán fővárosba. A Krasznaja Zvezda, a szovjet had­sereg lapja szombaton arról számolt be, hogy a kivonuló egységek utóvédje ; is elérte már a szovjet határtól 130 kilo- * méterre fekvő Ajbak várost. A lap sze- I rint a kivonulás jelenlegi, végső szaka­szában eddig több mint 39 ezren tértek haza; nyugati források mintegy 11 | ezerre becsülik a még afgán területen ü tartózkodó szovjet katonák számát. A TASZSZ a Bahtar afgán hírügy­nökségre hivatkozva számolt be arról, hogy az ellenzéki erők pénteken újabb, halálos áldozatokat követelő rakétatá- ( madást intéztek Hoszt, Kandahar, He- | rat és más városok ellen. Kandahar ? egyik sűrűn lakott kerületében bomba I robbant; az akciónak. 5 halott és 20 ' sebesült áldozata volt Diplomáciai források jelzései alap- 1 ján a nyugati hírügynökségek meglehe­(Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés Az alapítólevél és az alapsza­bály elfogadásával, valamint egy 25 tagú egyeztető bizottság megválasztásával szombaton a TIT természettudományi stúdi­ójában megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) társadalmi szervezet. Az elfogadott alapítólevél szellemében tevékenykedők or­szágos szerveződése demokrati­kusan és mozgalmi jelleggel kí­ván működni. Fellép a gazdasá­gi, politikai, kulturális monopó-. numok és előjogok ellen, és köz­reműködik az esélyegyenlőségen alapuló társadalom kialakításá­ban, az önkormányzó közössé­gek együttműködéséből felépülő demokratikus szocializmus megvalósításában. A BAL tagjai tudományosan is hozzájárulnak a célként megjelölt társadalmi Í szerveződés elméleti kimunkálá­sához, aktuális közéleti kérdé­sekben nyüvános állásfoglaláso­ka t alakítanak ki, s ezek képvise­letére előadásokat, vitafórum o-. kát szerveznek. Alapítólevelükben jelzik, hogy azoknak a szervezete kí­vánnak lenni, akik társadal­munk jövőjét nem a neosztaii- nizmus, de nem is a polgári jelle­gű újkonzervativizmus változa­taiban képzelik el. Szellemi elözményüknekközponti eleme a marxi eredetű kritikai társa­dalomelmélet, amely bizonyítja az alulról szerveződő társadal­mi önkormányzat lehetőségét és történelmi fölényét. Egyben le­szögezték az alapítólevélben, Í hogy a Kelet-Európábán s így Magyarországon is az elmúlt évtizedekben folytatott sztálini alakokon álló tarsadalomszer- vezes nem igazolható a marxiz­mussal, sőt ellentétes vele. Megállapodtak abban is, hogy a demokrácia irányában továbbfejlődő politikai intéz­ményrendszer kialakítását fog­ják kutatni és szorgalmazni. El­méleti és gyakorlati segítséget kí­vánnak nyújtani egy széles körű társadalmi önszerveződés, kö­zösségi önvédelem és szolidari­tás kiépítéséhez, s ebben keresik a kapcsolatot, az együttműkö­dést olyan hazai és nemzetközi csoportokkal, mozgalmakkal, egyesületekkel, intézményekkel, amelyek törekvései közel állnak szándékaikhoz. .(MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents