Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 13. Az MSZMP kezdeményezi a politikai pluralizmus továbbfejlesztését Interjú Grósz Károly főtitkárral A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos ülését követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára interjút adott Aczél Endrének, a tv A Hét cimű műsora főszerkesztőjének, valamint Mester Ákosnak, a rádió 168 óra című műsora felelős szerkesztőjének. — Az lenne a leglogikusabb, hogy ha azzal kezdenénk ezt a beszélgetést, hogy mi a rezüméje a Központi Bizottság ülésének? Én azt hiszem, hogy az meg indokoltabb, hogy ha azt kérdezem, hogy mi volt a tétje? —A tét nagy. A pártértekezlettel elindítottunk egy politikai folyamatot, programunkban is célul tűzve, hogy kialakítjuk a politikai pluralizmus rendszerét és mechanizmusát. Nyolc hónap után most jutottunk el odáig, hogy döntenünk kellett: hogyan valósuljon ez meg a gyakorlatban. Az alternativa: ejypártrendszer viszonyai között legyen-e pluralizmus, vagy pedig többpártrendszer viszonyai Között? Nagyon nehéz kérdés. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a többpártrendszer viszonyai között, annak szervezeti struktúrájában képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését. Ez volt a tét. — Ezen a ponton ketté lehet választani ezt a kérdést? Az említett folyamatot a párt tudomásul veszi, vagy támogatja is? — Nemcsak támogatja, nemcsak tudomásul veszi, hanem kezdeményezi. Sok vita volt arról, szabad-e még egyszer kockáztatnunk, és egy olyan vállalkozást elindítanunk, hogy egy párt viszonyai között építsük ki a szocialista pluralizmus mechanizmusát. Arra a következtetésre jutottunk két nagy élményanyag alapján — az 19S6 előtti, illetőleg az elmúlt évek politikai és gazdasági feszültségei alapján —, hogy ezen az úton nem járhatunk tovább. Nem hiszem, hogy a többpártrendszer önmagában biztosíték arra, hogy egy társadalomban hasonló jellegű hibák nem fordulnak elő. Az azonban látszik, hogy mi, magyarok az egypárt- rendszer viszonyai között nem tudtunk olyan biztosítékokat kiépíteni, amelyek megakadályoznák, hogy ismét előforduljanak ilyen szubjektív forrásból eredő torzulások. — Tehát Ön voltaképpen azt mondja, hogy a többpártrendszer bevezetésével — vagy bevezetésétől — a szubjektivizmusból adódó hibák elkerülését vagy ismétlődésének megakadályozását várják? — Legalábbis a csökkentését. Megakadalyozására önmagában a többpártrendszert nem látom garanciának, de az nagyobb lehetőséget kínál arra, hogy kevesebb ilyen típusú és ilyen természetű hibát kövessünk el. A pártok ugyanis egymás ellenőrzése alatt állnak, a természetesen kibontakozó pártharcok — vagy fogalmazzunk úgy: a versenyhelyzet — minden párttól nagyobb teljesítményt, szigorúbb erkölcsi, morális, politikai normákat, új munkastílust követel. Ettől várjuk tulajdonképpen, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt is nagyobb teljesítményre lesz képes, a szó igaz értelmében a olitikaban, a közéletben, társadalmi ázisának kiszélesítésében. Ez bizonyára módot ad alkalmi szövetségek létrehozására, s a politikai folyamatokba olyan erők bekapcsolására is, amelyeket a párt önmaga egyedül nem lenne képes mozgósítani. — Ez azt is mondatja az emberrel, hogy azért nem egészen úgy van, hogy a párt kezdeményezöen lép fel, hanem sokkal inkább úgy, hogy a párt tudomásul veszi a többpártrendszert, mint realitást, fis ezen a talajon jöhet majd létre egyfajta kiegyezés, egyfajta politikai kiegyezés. Vagy rosszul értem? — Egy részét rosszul. Ugyanis a ártértekezleten, amikor erről vitatoztunk, még úgy gondoltuk, hogy az egypártrendszer viszonyai között próbálkozunk a politikai pluralizmus kiépítésével. Azóta elteltshat-hét hónap, a párton belül folyt erről a vita. Nem a párt folytatott másokkal ilyen természetű vitát, ez a párton belül zajlott. Okosabbak lettünk; arra a következtetésre jutottunk, bogy ezt nekünk kell kezdeményeznünk. Ilyen típusú kezdeményezések évekkel ezelőtt mások részéről is elhangzottak már, ebben semmi új nincs. De most a Magyar Szocialista Munkáspárt teljes politikai súlyával kezdeményezi az együttműködést. Azt hiszem, ez egy kicsit több. — Sőt, nemcsak politikai pluralizmust mondunk, hanem szocialista pluralizmust is. Ebből én azt olvasom ki, hogy van bizonyos alapvető kritériuma annak, hogy több párt egymás mellett élhessen és működhessen legálisan. Nevezetesen az, hogy elfogadják a szocializmust. Egyszerűsítsük le erre. — Mi úgy véljük s az új alkotmány tervezetének vitái is ezt jelzik T~, hogy az új alkotmánynak is szólnia kell a társadalom szocialista berendezkedéséről. Tehát a pártoknak szocialista alapon kell a maguk sajátos feladatuknak megfelelően politikai funkciókat betölteniük.-— Meg fogják kérdezni Öntől, Önöktől: elő lehet-e írni azoknak a pártoknak, amelyek most meglehetősen nagy számban kezdenek felbukkanni, & legalitást kérni a maguk számára, hogy a szocializmust elfogadják? — Kérem, ha az alkotmányt nem fogadják el, akkor a pártok legálisan nem működhetnek. Ez ilyen egyszerű. — Ez azt jelenti, hogy az MSZMP hatalmi helyzetből politizál? " Nem. Az MSZMP versenyhelyzetből fog politizálni. Ha a társadalom többse|ének támogatását me| tudja nyerni, akkor az kormányzó pozíciót jelent a párt számára. — Ahhoz, hogy a párt megnyerje a társadalom többségét, egy sor dolgot tisztázni kell. Nem elég például bizonyos kérdésekben nyilvánosságra hozni az MSZMP állásfoglalását, hanem tudomásul kell venni azt is, hogy efölött majd viták lesznek, és nagyon nem lenne kívánatos, hogy ha a párt és a közvélemény álláspontja bizonyos esetekben széthúzna egymástól, ahelyett, hogy közeledne. Itt vannak például az elmúlt néhány évtizeddel kapcsolatos viták, a történelmi bizottság állásfoglalása, Pozsgay Imrének az az ominózus rádiónyilatkozata, ami éppen a 168 órában hangzott el. Nem kell különösebben nagy fantázia ahhoz, hogy föltételezzem: ezzel kapcsolatban a viták a Központi Bizottság ülésén tovább folytatódtak. • — Természetesen, és még tovább is folytatódnak majd. Tulajdonképpen mi — a Központi Bizottság döntő többsége, mert szavazásra is sor került ebben a kérdésben — azon az állásponton vagyunk, hogy vissza kell térni az alapértékeléshez, az alap- felfogáshoz, amely 19S6 után alakult ki, s ami eltorzult az elmúlt 30 év alatt. Azaz: egy felkelés indult el, amelyben nagyon sok tisztességes, becsületes, nem a rendszer ellen lázongó, hanem a kialakult szituációban egyéni helyzetével elégedetlen ember indult harcba, tüntetett, majd fogott fegyvert a meglévő politikai, hatalmi csoport ellen. Ebben a folyamatban fokozatosan egyre erősödtek az ellenforradalmi elemek. Később, az elmúlt 30 évben ezek az ellenforradalmi elemek tűntek ki, a történet- írásban éppúgy, mint a közgondolkodásban, s váltak a propagandában is egyértelművé. Elfelejtettük a népi elemeket, azt, hogy sok becsületes, tisztességes ember nagyon vegyes — és szerintem végig nem gondolt -r- szándékkal vett részt az akkori politikai struktúra elleni fellépésben. Most tehát az az álláspontunk, hogy itt is, mint oly sok más területen, térjünk vissza az alappozícióhoz, fogadjuk el a tényeket, a fiatalok, a munkások, az értelmiségek jószándékú, aktív részvételét az eseményekben, amelyeket lumpen elemek, s tudatosan rend- szerellenes erők is fokozatosan a javukra kívántak átalakítani. Most azon, hogy forradalom vagy ellenforradalom, nem vitatkozunk. Azon vitatkozunk, hogyan és miképpen lehet pontosabban nyomon követni azt a folyamatot, ahogyan ebből a felkelésből ellenforradalom vált. — Ön egy néhány évvel ezelőtti interjúban azt mondta, sokszor a véletlenen múlt, hogy 1956-ban valaki a barikádnak melyik oldalára került, hiszen nem lehetett megállapítani pontosan, melyik a barikádnak a politikailag helyes oldala. Nekem az a benyomásom, hqgy most az utóbbi időben szellemi barikádok alakulnak ki ez ügyben. És ha megenged egy szubjektív megjegyzést: mintha ezek a szellemi barikádok a párton belül is léteznének. — Ez természetes. Történelmi léptékű átrendezés megy végbe ma Magyarországon, s a párton belül is. Én úgy mondtam a központi bizottsági ülésén — természetesen lehet vitatni —, hogy amit ma teszünk, annak súlya körülbelül olyan, mint azoké az eseményeké, amelyek 1945—48 között, illetve 1956-^s 1960 között Magyarországon lezajlottak. Arról van szó, hogy egy új, a magyarországi viszonyoknak leginkább megfelelő szocialista modell megteremtésén munkálkodunk. Más szóval, ahogy ma divatosan mondják: szeretnénk teljesen megszabadulni a sztálini faépítmény maradványaitól. Azért fogalmazok így, mert sok mindent elhagytunk mar ebből, de teljesen nem bontottuk le. S szeretnénk egy olyan szocialista felépítményt létrehozni, amely elhatárolja magat a sztálini felépítményrendszertől, de meghaladja a polgári társadalom állami struktúráját és intézményrendszerét. — Engedje meg, hogy egy szó erejéig visszatérjek 1956-ra. Azt hiszem, hogy a hallgatók és a nézők nem nagyon bocsátják meg nekünk, ha nem kérdezzük meg nyíltan és nagyon röviden: volt-e, van-e Pozsgay-ügy, és ha volt, mit határozott erről a Központi Bizottság? — Nem volt Pozsgay-ügy, ma sincs és nem is lesz. Mi nem Pozsgay Imre ellen harcoltunk, és nem az o kijelentései, megnyilvánulásai okoztak nekünk gondot. Azon, hogy 1956-ban felkelés, népfelkelés volt-e, a tudományos műhelyeknek kell dolgozniuk, s ezt erősítettük meg most is. Egyébként ebben sincs semmi új: húsz, éve érvényben van az a határozatunk, hogy a párt választott testületéi tudományos kérdésekben nem foglalnak állást, nem döntenek. — Ez politikai kérdés volt, nem pedig tudományos. — Természetesen. A történelmi értékeléseknek, különösen, ha velünk él ez a korszak, vagy mi élünk ebben a korszakban, politikai vetületűk is van. De abban, hogyan lehet tudományosan megítélni ezt a folyamatot, ezt a szakaszt, a Központi Bizottság nem foglalt állást. Ugyanakkor mi Pozsgay elvtárs nyilatkozatát elsietettnek véltük, mindenekelőtt azért, mert a társadalom, és benne elsősorban a párttagság, nem volt felkészülve erre a vitára. A párttagság az elmúlt 30 évben kialakult terminológiákhoz szokott hozzá. S az említett nyilatkozat egyik pillanatról a másikra meglepte. Több mint 500 levelet kaptam — zömét kollektívák írták —, köztük 11 olyant, amely egyértelműen Pozsgay Imre álláspontját támogatja. Tizenhét olyan magánlevelet is kaptam, amely ugyancsak egyértelműen Pozsgay Imre álláspontját támogatja. A többi pedig ellene foglal állast. Tehát látszik, hogy meglepődött a párttagság, sokkolta ez a kijelentés. — Attól tartok nem csak a párttagságot. — Igen, nem csak a párttagságot. Nemzetközileg is nagy visszhangot váltott ki. A tanulmány maga sokkal árnyaltabban fogalmazza meg ezt a folyamatot, mint ez az egyszavas jelző, ezért természetes, hogy meglepődtek az emberek. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a lehető leggyorsabban nyilvánosságra hozzuk az alaptanulmányt, és ahhoz még véleményeket is kérünk. A jövő hét közepén á Társadalmi Szemle különszámában meg fog jelenni, kikerül az utcára. — Abból az aspektusból nézve, ahogy Ön említi a történteket, lehet elsietettnek minősíteni a nyilatkozatot, de abból az aspektusból nézve semmiképpen sem, hogy hány év telt már el 1956 óta, és még mindig nem tudunk tisztán szembenézni a múltunkkal. Ahhoz képest nem lehet azt mondani, hogy korai lenne az értékelés nyilvánosságra hozása. Abból a szempontból nézve azt kétségkívül elsietettnek lehet minősíteni, hogy nagyon meglepte az embereket, és hirtelen nem tudták a dolgot kezeim. De hát nem csak ezzel vagyunk így. — Bocsásson meg, de mintha emlékeimben úgy derengene, hogy még Görgey szerepéről ma is folyik valami vita a történelemtudományokban .,. — Biztos, hogy nem vagyunk birtokában mindenféle ismeretnek, aminek pedig jó lenne, ha a birtokában lennénk, de talán előbbre tartanánk akkor, hogy ha korábban sikerült volna tisztázó vitákat létrehozni. Olyan tisztázó vitákat, mint amilyen — folteszem — ez a mostam központi bízott(Folytatás az 1. oldalról) tősen sötét képet festenek a szovjet csapatkivonás befejezése után várható helyzetről. Egyes vélemények szerint Kabulba az utóbbi napokban már legalább 30-35 ezer fegyveres mudzsahed szivárgott be — ezzel szemben semmi nyoma annak, hogy a kormány által szétosztott fegyverekkel rendelkező lakosság bármiféle védekezésre készülődne. Hírek szerint egyes ellenzéki csoportok vezetői élelmiszer-szállítmányokat indítottak útnak Kabul felé — így próbálják elnyerni a lakosság segítségét a kormány megdöntéséhez. Az afgán ellenzéki fegyveresek a szovjet csapatok kivonulása után nem fogják megostromolni Kabult és az afgán nagyvárosokat — közölte a Reuter brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában Gulbuddin Hekmatiar, a pakisztáni székhelyű afgán ellenzéki szövetség egyik vezetője. Hekmatiar szerint a kormányellenes fegyveresek gyűrűt akarnak vonni az afgán főváros és a nagyobb városok köré, elzárják az összes főútvonalat, hogy'így kényszerítsék megadásra a jelenlegi kormányt. Az ellenzék ugyanakkor el akarja kerülni a vérontást, az anyagi javak megsemmisítését. Az ellenzéken belül felmerült nézet- eltérésekről szólva Hekmatiar úgy vélekedett, hogy különböző frakciók között nem lesz polgárháború, mivel mindenkinek elege van már a harcokból. A Nadzsibullah-kormány megdöntésével pedig végleg befejeződnek a harcok Afganisztánban — hangoztatta az ellenzéki vezető. Hekmatiar megerősítette azt a szombati bejelentést, hogy az ellenzéki csoportok néhány napon belül megtartják az átmeneti kormány létrehozását célzó konzultatív gyűlést, a surát. A megalakítandó kormány hat hónapig lenne hatalmon, hogy felügyelje az általános választások megtartását — mondta áz ellenzéki vezető. Az afgán ellenzéki szervezetek között kirobbant viszály elsimítására vasárnap a pakisztáni fővárosba érkezett Ali Reza Moajerí iráni miniszterelnökhelyettes. Az ÍRNA hírügynökség jelentése szerint Moajerí Ali Khamenei iráni elnöktől visz levelet Gúlám Isz- hak Hán pakisztáni államfőnek, és a pakisztáni kormány tagjaival, valamint az afgán ellenzék pesavari koalíciójának vezetőivel folytat majd megbeszéléseket az iráni székhelyű siíta szerveze-' teknek juttatandó képviselői helyek számáról. Eközben Zabihullah Modzsaddedi, a pesavari hétpárti szövetség egyik mérsékelt pártjának képviseletében vasárnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy szervezete, az Afgán Nemzeti Fel- szabadítási Front a másik két mérsékelt párttal együtt bojkottálni fogja a konzultatív tanács üléseit, ha nem sikerül kedvező megoldást találni a siíta pártoknak járó képviselői helyek elosztásáról, és nem tudják biztosítani az iráni székhelyű pártok részvételét. (Ezek csak akkor hajlandóak bekapcsolódni a Sura munkájába, ha az előzetes , megállapodásnak megfelelően 100 küldöttet delegálhatnak a konzultatív tanácsba, amely az afgán ellenkormány felállításáról hivatott dönteni.) TÖMEGTÜNTETÉS PARAGUA YBAN „Valódi demokratizálás” Paraguayban szombaton — 35 éve először — demokratikus tömegtüntetést tarthattak. A megmozdulást, amelyen becslések szerint 25—40 ezer ember vett részt, az ellenzéki polgári és baloldali erők, továbbá a szakszervezetek és a diákszervezetek szervezték. Domingo Laino, a polgári ellenzék vezetője az egybegyűltekhez intézett beszédében sürgette a május 1-jére kiírt választás elhalasztását, a választási törvény előzetes módosítását, s a diktatúra elnyomó gépezetének felszámolását. Az Egyesült Államok külügyi szóvivője, Charles Redman közölte: Washington nem ígéretekre kíváncsi, hanem konkrét eredményekre a paraguayi demokratizálódást illetően. Az Európai Közösségek brüsszeli központjában ugyancsak „valódi demokratizálás” mellett foglaltak állást. Paraguay mexikóvárosi nagykövetségének első titkára szombati sajtóértekezletén közölte, hogy országában a katonák vissza fognak térni laktanyáikba, párhuzamosan a demokratizálódás előrehaladásával. A diplomata ,jó embernek és jó hazafinak” nevezte Stroessnért, és „korrupt tanácsadóit” ostorozta amiatt, hogy a helyzet válságosra fordult. Elhalasztották az űrmodul felbocsátását Moszkvai idő szerint vasárnap a déli órákban összekapcsolódott a Mir űrállomással a Progressz—40 teherűrhajó. A közelítés és az összekapcsolás automatikus vezérléssel történt. A Progressz—40 üzemanyagot, élelmiszert, vizet, különféle műszaki berendezéseket és az űrhajósok postáját vitte a Mirre. A Pravda vasárnap arról számolt be, hogy műszaki okokból elhalasztották a Mirhez kapcsolandó újabb űrmpdul felbocsátását. Alekszandr Volkov, az űrállomás parancsnoka szerint az űrberendezés felbocsátására csak egy jóval későbbi időpontban kerül sor, esetleg csak a következő Mir- személyzet idején. A tudományos kutatási célokat szolgáló második űrmodul felbocsátását előidéző műszaki okokról további részletek egyelőre nem ismeretesek. A közlés szerint ezzel párhuzamosan másik időpontra tették át a tervezett, soron következő űrsétát is. MÁRCIUSBAN ÚJABB BÉKETÁRGYALÁSOK Irán bizakodik Az iraki és iráni külügyminiszter pénteken New Yorkban megállapodott abban, hogy március második felében folytatják az öböl menti béke megteremtését célzó közvetlen tárgyalásaikat. Pérez de Cuellar ENSZ-fötitkár a világszervezet székhelyén péntek este kétórás megbeszélést tartott Ali Akbar Veiajati iráni és Tárik Aziz iraki kül- ügyminiszterreL Utána újságíróknak kijelentette, hogy a két külügyminiszter az 6 jelenlétében „valahol az ENSZ-székház közelében” újítja fel a közvetlen tárgyalásokat, és a találkozót a két ország küldöttei ENSZ-szakértők bevonásával készítik elő. Az irak-—iráni tűzszünet tavaly nyári kihirdetése óta a két külügyminiszter a svájci konferenciavárosban, Genfben kétszer tárgyalt egymással, de megbeszéléseik nem hoztak kézzelfogható eredményt. Az utolsó tárgyalási forduló november 11-én ért véget. Nem sikerült megállapodásra jutniok sem a csapatvisszavonás, sem a hadifogolycsere kérdésében, sem pedig a Satt el-Arab vízi út határszakaszainak kijelölésében. Tárik Aziz iraki külügyminiszter a pénteki találkozó után nem volt hajlandó nyilatkozni. Veiajati iráni külügyminiszter is csak annyit mondott, bízik abban, hogy sikerül tényleges haladást elérniök az öböl menti béke megteremtésében. Kerekasztal — sztrájkok A lengyel kerekasztal hétfőn a gazdasági reform és a szociálpolitika kérdéseivel foglalkozó bizottság második ülésével folytatja munkáját. A három :— gazdasági, szakszervezeti és a politikai reformokkal megbízott—bizottság közül immár valameny- nyi megtartotta első ülését és szombaton az albizottságok közül elsőként összeült a jog és a bíráskodás reformjáról tárgyaló. A hét végén a korábbi négy sztrájkból kettő megállapodással, kisebb-nagyobb béremelések elérésével véget ért és vasárnap már csak egy Katowice környéki kohóban és a Piotrkow Trybunalski vajdaság autóbusz-vezetői körében tartott a munkabeszüntetés. Közben Lecb Walesa és a törvényes szakszervezet elnöke, Alfred Miodowicz kisebbfajta „korteshadjáratot” tart, sorra látogatva a vidéki üzemeket, ahol mindketten saját mozgalmuk álláspontját ismertetik a dolgozókkal. Nem pihentek a koalíciós pártok vezetői sem, akik pártaktívákat, vezetőségi üléseket tartottak, amelyeket szintén a választások előtti hangulat határozta meg. A LEMP szervezeteiben megkezdődött a tavasszal esedékes országos pártértekezletet előkészítő beszámoló taggyűlések sorozata is. Varsóban szombaton bejelentették, hogy a lengyel népfront kezdeményezésére, „elébe menve az erre vonatkozó növekvő társadalmi igénynek” a sztálinizmus áldozatainak emlékét felkutató és megörökítő bizottság alakult Zénón Körnender, a Pax nevű katolikus szervezet elnöke vezetésével. KÖZÖS PIACI KÜLÜGYMINISZTEREK A KÖZEL-KELETEN Békekonferencia ENSZ-védnökséggel Vasárnap reggel Kairóba érkezett az Európai Közösség három megbízottja, hogy Hoszni Mubarak elnökkel és Ahmed Eszmat Abdel-Megid külügyminiszterrel folytasson tárgyalásokat a közel-keleti rendezés esélyeiről, egy ENSZ-védnökség alatti békekonferencia összehívásáról. Francisco Fernandez Ordonez spanyol, Roland Dumas francia és Karolosz Papuüasz görög külügyminiszter szombaton Ammanban Husszein jordániai királlyal és Marvan al-Kászem külügyminiszterrel tanácskozott, s Kairóból Damaszkuszba folytatják útjukat. A miniszterek szombat esti ammani sajtóértekezletükön állást foglaltak a közel-keleti rendezéssel foglalkozó nemzetközi értekezlet összehívása mellett. Ordonez kijelentette, hogy a nyugat-európai országok nem szándékoznak új közel-keleti rendezési tervet előterjeszteni: az EK a nemzetközi konferencia keretében folytatandó közvetlen tárgyalásokat tartja a rendezéshez vezető útnak, s kész segítséget nyújtani a közel-keleti béke megteremtéséhez. A spanyol külügyminiszter hangsúlyozta: a „tizenkettek” véleménye szerint 1989 döntő év lehet a közel-keleti probléma megoldásában. A három megbízott kedden Madridban, az EK külügyminiszteri tanácskozásán számol be a tárgyalások eredményeiről. Büntetlenség a megbékélőknek Daniel Ortega nicaraguai elnök egy szombati esti sajtóértekezleten megismételte, hogy országa új javaslatot szándékozik előterjeszteni a közép-amerikai államfők hétfőn San Salvadorban kezdődő értekezletén. Indítványozni fogja, hogy a térség államaiban a választásokat nemzetközi eUenőrzés mellett tartsák. Ortega szerint a megfigyelőcsoportokat az ENSZ, az Amerikai Államok Szervezete, illetve más országok képviselőiből állíthatnák össze. Úgy vélekedett, hogy két-három hónapon belül fel lehetne állítani a határsértések kivizsgálására hivatott megfigyelőtestületeket is, amennyiben a csúcsértekezlet jóváhagyja az erre vonatkozó, a külügyminiszterek által e héten New Yorkban kidolgozott tervet. A nicaraguai elnök hozzátette: reméli, hogy Bush amerikai elnök tiszteletben tartja majd az öt közép-amerikai államfő salvadori tanácskozásán születő megállapodásokat. KÓzölte: a kontrák hírek szerint ugyancsak San Salvadorban készülő vezetőivel nem fog tárgyalni, mert az ellenforradalmárok vereséget szenvedtek és ezért nincs értelme a párbeszédnek. Szükségesnek tartotta ugyanakkor a tárgyalások felújítását és a kapcsolatok normalizálását az Egyesült Államokkal. Ortega ismételten büntetlenséget ajánlott fel a fegyveres harcot abbahagyó ellenzéknek és.közölte, hogy javaslatot nyújtottak át a hondurasi kormánynak az ott-tartózkodó kontrák és családtagjaik hazatelepítésére, amelyhez — mondta — az amerikai kongresszus humanitárius segélyt nyújthatna. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ‘ EMELKEDIK A KONZERVEK ÉS HŰTŐIPARI TERMÉKEK ÁRA Február 13-ától emelkedik a húst és húskészítményeket nem tartalmazó'konzerv- és hű ipari termékek ára. Mint azt az ipari és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok közölték gyümölcskonzervek ára átlag 9,9 százalékkal, a főzelékkonzerveké 15,5 százalékkal, a pars csomkonzervé 11,6 százalékkal, a savanyúságoké 11,2 százalékkal nő. Átlagosan 23,6 szá lékkai emelik a gyorsfagyasztott gyümölcsök árát, 14,1 százalékkal a fagyasztott zöldségfi két, 17,5 százalékkal a félkész termékekét és 21,9 százalékkal drágulnak a fagyasztott készt lek. Emelkedik a levesporok és az ételízesítők ára is. Az indokolás szerint az áremelés összefüggésben van az év elején végrehajtott mezőgazda gi és élelmiszer-ipari árrendezéssel, továbbá a csomagoló- és segédanyagok, az energiaár a víz- és csatornadíjak, valamint a társadalombiztosítási járulék növekedésével. (MTI) Afganisztán: Újabb harcok?
