Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 28. szám Ál3! 4,30 Ft 1989. február 2., csütörtök 9 A szerződés aláírói: Láng István akadémikus (balról), dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök és Enyedi György akadémikus. Hosszú távú, 2000-ig szóló keret­megállapodást kötött tegnap a Bács-Kiskun Megyei Tanacs és a Magyar Tudományos Akadémia, A dokumentumokat dr. Gajdócsi István tanácselnök és Láng István akadémikus, az MTA főtitkára írta alá a megyeházán. Amint a megállapodásban olvas­ható, a közösen meghatározott cél a megye tudományos életének fejlesz­tése, a terület- és településfejlesztési kutatások szélesítése. Külön szerző­désben rögzítették, hogy továbbfej­lesztik a Kecskeméten működő aka­démiai településkutató csoportot. A megyei tanács a kutatási progra­mokhoz évi egymillió forintot bizto­sít. Az erről szoló dokumentumokat Enyedi György akadémikus, a Regi­onális Kutatások Központjának ve­zetője látta el kézjegyevei. Az aláírást követően Láng István szólt arról, hogy a regionális kuta­tás a jövőben még inkább a figye­lem előterébe kerül, párhuzamosan az országban végbemenő társadal­mi és politikai folyamatokkal. A most aláirt szerződés jó példa, hogyan tudja két intézmény közös cél érdekében összehangolni anyagi és szellemi erőit. Dr. Gajdócsi István az új alkot­mány elkokészületeire utalva hang­súlyozta, hogy jelentős előrelépést remél a területi autonómia erősödé- sében. Kérdés, hogy az önkormány­zatok hogyan tudjak saját hasznuk­ra fordítani a kutatóintézetek jelen­létét. A településkutató csoport vizsgálatait fel kívánják használni a hosszú távú településfejlesztési kon­cepció alakításában. — A tudomány és a gyakorlati politika stratégiai műhelye jöhet így létre — mondta a megyei tanács elnöke. A kecskeméti akadémiai kutató- csoport — ahoHiat kutató dolgozik februárban zárja le a tanya meg­újulási lehetőségeit feltáró kutatási programját, s itt folyik egy országos vizsgálat koordinálása is a magyar kisvárosokról. Az együttműködési megállapo­dás aláírását kerekasztal-beszélge- tés követte a vidéki tudományosság helyzetéről, amelyen a megyében működő kutatóhelyek vezetői vet­tek részt. L.D. TEGNAP ALÁÍRTÁK A JEGYZÉKET Diplomáciai kapcsolatok Jg ' J[ Von dél-koreai ku­w-T" • JTJT •• J F F W lügymíniszter­a Koreai Köztársasággal S3 táblájára mutat. M agyarország és a Koreai Köztársaság szerdán felvette a dip­lomáciai kapcsolatokat. Az erről szóló államközi jegyzéket a Szöulban tartózkodó Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár és Csői Ho Dzsung külügyminiszter látta el kézjegyével. Aláírták továbbá a kulturális együttműködésről, a diplo­mata- és .szolgálati útlevélre vonatkozó vízumkényszer meg­szüntetéséről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együtt­működésről intézkedő kormányközi egyezményeket. Ez utóbbit magyar részről Gombocz Zoltán kereskedelmi mi­niszterhelyettes írta alá. A teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről intézke­dő államközi jegyzőkönyv és a kormányközi egyezmények aláírása után a nemzetközi sajtó jelenlétében Csői Ho Dzsung koreai külügyminiszter rövid üdvözlő beszédében rámutatott: Ro Te Vu államfő múlt év július 7-én meghirde­tett külpolitikájának szellemében készítették elő a koreai— magyar diplomáciaikapcsolat-felvételt. Horn Gyula válaszában kiemelkedő fontosságú esemény­ként értékelte a hivatalos aktust. A diplomáciai kapcsolatok létesítése általában nem szokatlan a nemzetközi életben, ez a konkrét lépés mégis különleges esemény, hiszen olyan utat kellett bejárni és olyan nehézségeket kellett leküzdeni, ame­lyek különlegessé teszik a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A két ország vezetésének, a két nép eredményeinek és a nemzetközi helyzet kedvező alakulásának egyaránt komoly szerepe volt abban, hogy Magyarország és a Koreai Köztár­saság eljuthatott idáig — mondotta Horn Gyula, hangsú­lyozva azt is, hogy a lépéssel a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához is hozzá kívánt járulni Magyarország. Hangot adott továbbá azon meggyőződésének, hogy a kap­csolatok felvétele segíteni fogja a Koreai-félszigeten is a béke és a biztonság ügyét. Külön kiemelte az államtitkár, hogy további egyezmények előkészítése is megkezdődött. A mű­szaki-tudományos és állategészségügyi kormányközi egyez­ményekről is folynak a tárgyalások. Az együttműködés tehát széles alapokon indulhat meg. Horn Gyula ezt követően Étre Sándor társaságában tisz­telgő látogatást tett,a Kék Házban, az elnöki palotában, Ro Te Vu államfőnél, akinek átadta Grósz Károly írásbeli üze­netét. Délelőtt 11 órakor került sor a Magyar Népköztársa­ság nagykövetségének felavatására. A nagykövetség táblájá­nak leleplezése és a szalag átvágása után felvonták a nemzeti- színű lobogót. Az, ünnepélyes szertartáson jelen volt Sin Dong Von külügyminiszter-helyettes és a koreai politikai és gazdasági élet több magas rangú vezetője. Horn Gyula hivatalos látogatása nemzetközi sajtókonfe­renciával ért véget szerda délután. (A sajtótájékoztatón el­hangzottakat a 2. oldalon ismertetjük.) TEGNAPTÓL: Valamennyi bank gyűjthet lakossági betétet Szerdától, vagyis február elsejétől az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében valamennyi bank be­kapcsolódhat a lakossági betétek gyűjtésébe. A bankok és a pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank által megha­tározott maximumon belül önállóan határozhatják meg a kamatfeltételeket, saját maguk alakíthatják ki — az igényeknek megfelelően — a különböző lakossági betéti konstrukciókat. Az MNB által előirt kamatplafon az egy év alatti lekötéseknél 12 százalék, míg az egy éven túliak­nái 20 százalék. Jelenleg a lakossági betétállomány — amely 312 milli­árd forintra tehető — 85 százalékát az OTP és 15 százalé­kát pedig p takarékszövetkezetek kezelik. Ezeknél a pénzintézeteknél elhelyezett betétekről az ügyfeleknek — a törvényerejű rendelet értelmében — új szerződést kell kötniök. A rendelet fél év türelmi időt engedélyez erre. A betétkönyv-tulajdonosoknak ennyi idő áll rendel­kezésükre, hogy eldöntsék, elfogadják-e az új feltételeket, vagy sem. Ha nem tesznek erről nyilatkozatot, a betét­jükre látra- szóló betétekkel azonos, alacsonyabb kamat jár. Az OTP-ben ezzel kapcsolatban elmondották, hogy a takarékpénztár az év végéig az 1989. január 1-jén megállapított magasabb kamatot fizeti valamennyi be­tétre, függetlenül attól, hogy nyilatkozik-e az ügyfél, vagy sem. (Az OTP mintegy megelőlegezte az Elnöki Tanács rendeletét, már január elsejétől megemelte a betéti kamatokat, összhangban a hitelkamatok változá­sával.) A kedvezmény 9,5 millió betétet és számlát érint az OTP-ben. A betéttulajdonosoknak így december 31-éig van idejük arra, hogy eldöntsék: megtartják-e továbbra is az OTP által megállapított kamatfeltételek mellett betétjeiket Akik az OTP-vel a szerződést megkötik, írásban meg­kapják — a betéttulajdonosok betétkönyveikbe ragaszt­va — az új feltételeket Akik nem kivánnak szerződést kötni, s erről nyilatkoznak, még további 30 napig az addig érvényes kamatot kapják pénzükre. (MTI) ' 1 II IV. KECSKEMÉTI TAVASZI NAPOK — JEGYEK HÉTFŐTŐL KAPHATÓK Színes, változatos rendezvények Március 16-ától 26-áig Immáron negyedszer rendezik meg a Kecskeméti Ta vaszi Napokat, amely a Budapesti Tavaszi Feszti­válhoz kapcsolódik. Ezúttal is a Bács-Kiskun Megyei Rendező Iro­da vállalta föl a programok összeál- • lítását, szervezését. Céljuk továbbra I is az, hogy a hazai és külföldi érdek- I lödőknek magas színvonalú kultu- I rális és szórakoztató műsorokat kí- I náljanak, és ha már Kecskemétre lá- I togatnak a vendégek, egyúttal meg­ismerkedjenek a megyeszékhely ne- I vezetességei vei, művészeti műhelye- 1 ivet közművelődési intézményeivel. I Egy tavalyi statisztika szerint a I legtöbben a kiállításokat (24 ezer 980-an) és a folklórműsorokat (25 ezren) látogatták. Vonzóak voltak a zenei rendezvények, a sportprogra- I mok és a szakmai találkozók is. így ’ Í az idei, március 16-ától 26-áig tartó Kecskeméti Tavaszi Napok kínála- I iában számos hasonló rendezvény lesz. Gondoltak azokra is, akik nem tudják megfizetni a borsos jegyára­kat, számukra ugyancsak hirdetnek olyan programokat, melyekre már 60-70 forintért válthatnak belépőt. A negyedik tavaszi napokat már­cius 16-án délután négy orakor nyit­ják meg a városi tanács dísztermé­ben. Nem sokkal később már kezdő­dik is a Kodály-iskoiában a Kecske- I méti Pedagógus Kórus és a Kecske- I méti Szimfonikusok koncertje, I A rendezvénysorozat idején további I hangversenyek is lesznek: a Philhar- I monischer Chor Köln, a Portlandi I I Ifjúsági Filharmonikusok, Kocsis I Zoltán, Mandel Róbert—Les- kowszky Albert, a Soros-alapítvány kedvezményezettjei, a Kodály-isko- la leánykara, a KISZ Központi Mű­vészegyüttes Rajkózenekaraéstánc- kara, valamint a könnyűzene jeles képviselője, az R-GO együttes lép fel I Kecskeméten. A színházi események ! közül kiemelkedik a Moszkvai Aka- I démiai Sztanyiszlavszkij Színház I balettegyüttesének vendégjátéka, a I Rock Színház, a Ciróka Bábszínház I előadása és Hajdú Sándor Hóember I című rockoperájának bemutatója. ! Lesz megyei néptánctalálkozó, ahol Bács-Kiskun-beli táncegyüttesek, hagyományőrző és nemzetiségi cso­portok lépnek dobogóra. A kiállítá­sok sorában Keserű Ilona festő-, Macskássy Izolda, Szilágyi Varga Katalin grafikus-, Eskuhts Tamás I szobrászművész bemutatkozása Í j várható, valamint a Soros-alapít­vány kedvezményezettjeinek tárla­ta, az olasz naiv művészek bemuta- 1 tója színesíti a kínálatot. Mindezek mellett szakmai talál- I kozók, sportesemények, kirakodó- I vásárok, gasztronómiai bemutatók, I versenyek szerepelnek még a most I teljességében fel nem sorolt rendez­vények között. j Jegyeket hétfőtől árusítanak a I Bács-Kiskun Megyei Rendezd Iro- I da Luther-udvari székhelyén, az Er- I dei Ferenc Művelődési Központban és a kecskeméti Katona József Szín­ház szervezőirodájában. A megye más településén élők jegyigényeit is kielégítik, mégpedig Ievelben rendel­hetnek belépőket, melyeket utánvé­tellel postáznak. Á plakátok, szóró­lapok is készülnek már és február kö­zepén jelenik meg a Kecskeméti Ta-1 vaszi Napok műsorfüzete, melyhez ingyen juthatnak hozzá az érdeklő­dök az újságospavilonoknál. B.T. Külügv- miniszteri látogatás harminc év után Háromnapos hivatalos látogatásra szerdán, helyi idő szerint a késő esti órákban, Pekingbe érkezett Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetőjét a kí­nai főváros repülőterén Csien Csi-csen kínai külügyminiszter fogadta. Har­minc év óta ez az első szovjet külügy­miniszteri látogatás a Kínai Népköz- társaságban. A szovjet külügyminiszter csütörtö­kön kezdi meg hivatalos tárgyalásait Csien Csi-csennel. A tárgyalásokon el­sősorban az év első felére tervezett kí­nai—szovjet csúcstalálkozó előkészíté­sével foglalkoznak, de megvitatnak kö­zös érdeklődésre számot tartó bilaterá­lis és nemzetközi kérdéseket is, egyebek között áttekintik a kambodzsai problé­ma politikai rendezését. Pekingi tartóz­kodása alatt Sevardnadzét fogadja Li Peng miniszterelnök és Sanghajban ta­lálkozik vele Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa is. ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL Ötszáz uj munkahely a megyében Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tavaly februárban hirdette meg először azt a pályázatot, amelynek eredményeként a gazdálkodó szerveze­tek új munkahelyek létesítéséhez nyerhetnek pénz­beli támogatást. 1988-ban az ÁBMH mintegy 800 millió forinttal egészítette ki több mint száz sikeres pályázó fejlesztésre szánt pénzét. Ebből Bács- Kiskun megyére öt százalék, azaz 43 millió forint jutott. Mint Sebők Márta, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács munkaügyi osztályának munkatársa elmond­ta, az ÁBMH-hoz tavaly 15 pályázatot továbbítot­tak a megyéből, közülük hat nyerte el a támoga­tást. A jogszabály szerint a beruházáshoz szüksé­ges összes költség 30 százalékát vállalhatja át az ABMH a foglalkoztatási alap terhére. Az úgyneve­zett területfejlesztési alapból — amely ugyancsak segítséget ad a munkahelyteremtő beruházások­hoz —; elsősorban*a halmozottan hátrányos hely­zetű megyék (Szabolcs-Szatmár, Nógrád, Borsod) részesülhetnek, de tavaly két Bács-Kiskun megyei vállalat is elnyert ebből támogatást. A pályázatokat az ÁBHM tavalyi rendeletében megszabot) feltételek szerint bírálják el. Elsődleges feltétel, hogy olyan munkahelyekről legyen szó, amelyek a támogatás nélkül nem jöttek volna létre (azaz nem megkezdett beruházásokhoz kéri a vál­lalat a pénzt), valamint, hogy a bővítés a korszerű technológia bevezetését szolgálja. 1988-ban a megyében mintegy 500 új munkahe­lyet létesítettek — illetve ezek egy része még befeje­zés előtt áll — az ÁBMH-támogatás segítségével. A Nett Konfekcióipari Vállalat Nagybaracskán alakított ki varrodát, ahol 50 dolgozó számára van hely. A Masterfil Pamutfonóipari Vállalat bácsal­mási üzemében 130-an dolgozhatnak, a Pallas Lap- és Könyvkiadó új, lajosmizsei nyomdája 151 munkahelyet jelent. A Lőrinci Textilipari Vállalat dunaegyházi telepét, a Tompái Vegyesipari Szö­vetkezet több részlegét bővítette, a Tiszakécskei Solohov Termelőszövetkezet pedig bélfeldolgozó létesítésére kapott támogatást. Az üzem nyolcvan embernek ad munkalehetőséget. Az elutasított vállalatok sem maradtak teljesen segítség nélkül, egyéb forrásokból — a terület-, iparfejlesztési és rehabilitációs alapból — kaptak tavaly kisebb-nagyobb támogatást. így került sor például Kiskunmajsán a cipőüzem bővítésére. Az idén egyelőre három pályázat vár a megyéből elbírálásra. Az ÁBMH-rendelet szerint munka­helyteremtő beruházáshoz nemcsak jogi, hanem magánszemélyek is kérhetnek támogatást. Erre azonban még a megyében — de országosan sem — volt példa. Valószínűleg azért, mert magánsze­mélyeknek egyrészt nem áll módjukban a tíz-húsz, esetleg több munkahelyet adó kapacitásbővítés (vagy nem tudnak a jogszabályról), másrészt nem érnek rá esetenként több hónapot várni, amíg el­dől, megkaphatják-e a kedvezményes kölcsönt. M.Á. MEGÁLLAPODÁS 2000-IG Fejlődő akadémiai kutatóhely a megyében

Next

/
Thumbnails
Contents