Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

1989. február 9. • PETŐFI NEPE • 3 PÁRTVITÁK A tartalom a döntő A megyében most folynak a viták: milyen módon erősíthetnék a pártalapszervezetekben a politizáló, a mozgalmi jelleget, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a pártszervezetek aktívan be­kapcsolódjanak a lakóterületi politikai közéletbe? Milyen szerveze­ti megoldások, eszközök segíthetnék elő, milyen munkaforma szük­séges a lakóterületi politikai munka összefogására? A javasolt rendszer biztosítja-e a választás során a demokratizmust, a pártta­gok jogainak érvényesülését? Napjaink forrongó közélete tartalmi vitára ösztönzi a kommunistákat. MMG KECSKEMÉTI GYÁRA: Érdekközösség alapján Négy pártalapszervezet taggyűlésen vitatta meg a munkahelyi és lakóterüle­ti alapszervezetek tevékenységéről, sze­repéről szóló anyagot. A közös véle­mény szerint az alapszervezetek mun­kája akkor hatékony, ha érdekközössé­gek alapján szerveződik. Nem mond­hatnak le természetesen arról, hogy sok kommunista ilyen érdekközösségnek tekintse a munkahelyet. Azt javasol­ták, hogy a lakóterületi pártszervek ké­szítsenek nyilvántartást, s a működési területükön lakó párttagokat alkal­manként vonják be munkájukba. El­hangzott olyan vélemény is, hogy bíz-, zák a párttagokra, hogy tagságukat melyik alapszervezetnél kívánják meg­tartani. S miután nem lehetett csak a párt belső ügyeiről beszélni, elhangzott olyan javaslat is, hogy a tanácstagi vá­lasztásokba az eddiginél szélesebb kör­ben vonják be az üzemi dolgozókat, tehessenek javaslatot a népfronton kí­vül is. Az üzem kommunistáinak az volt a véleményük, hogy a tanácstag legyen jó munkás, olyan közéleti sze­mélyiség, akire nemcsak lakóhelyén, hanem az üzemben is felnéznek. Ami a párt választási rendjét illeti, úgy vélték, hogy a tisztségviselőket a kongresszus után válasszák meg, s még az alapszervezet vezetőségét is legfel­jebb két ciklusra lehessen megválaszta­ni. A pártbizottságokba az alapszerve­zetek delegálás- útján küldhessenek képviselőt, s ne kijelöljék azokat. A tisztségviselők jelölésénél az irányító párttestület a hatáskörébe tartozókról előzetesen foglaljon állást. ' BAROMFI­FELDOLGOZÓ VÁLLALAT: Kecskeméti alapszervezeti képviseletet A toliüzem alapszervezetének párt- csoportvitájában igen aktívan szerepel­tek a kommunisták. A tagság egyértel­műen kifejezte, hogy a korábbiakhoz képest a pluralizmus miatt nagyobb szerep hárul a lakóterületi pártalap- szervezetekre. Úgy vélték, nem az üzemben dőlnek el a politikai kérdések, hanem a lakóterület lesz a politikai munka színtere. A hogyanról már meg­oszlottak a vélemények. A párttagság elszokott attól, hogy felkészülten, jól agitáljon, ütköztesse a véleményeket, meggyőző szóval érveljen. Nem vitás, csak a jól felkészült emberek vállalhat­nak politikai szerepet a lakókörzetek­ben, de ebben a pártapparátusnak is segíteni kellene. Nagyon jól érveltek a csoportértekezlet résztvevői: a párt ál­láspontjának képviseletéhez tiszta, jól megfogalmazott álláspont kellene. A jó agitációhoz kellő információ szüksé­ges, amely gyorsan jut el a kommunis­tákhoz. Egyfajta egyetértés mellett kell a na­pi gondok leküzdésével politizálni. En­nek hatékonynak kell lennie, olyannak, hogy a tömegeket megnyeije. A párt választási rendszeréről eltérő vélemé­nyek hangzottak el. Ami egyértelmű volt: a képviseleti lehetőséget megra­gadva, a tagságból alulról épüljön fel a ■párt hierarchiája-. A delegálás a -maga­sabb Dártszervbe ne legyen személyhez kötött, hanem az alapszervezeti képvi­selet legyen. A párt vezető testületéiben csak két ciklusban lehessen valaki tag vagy vezető. SZIM: Nagyobb mozgástér A pártalapszervezet kommunistái nagyon részletesen megvitatták az anyagot. Felvetették, hogy a párttagok tennivalóit a szervezeti szabályzat fog­lalja össze, de a jelenlegit meghaladta az élet, új pedig nincs. Ma a »legfőbb gond az egyén helye, szerepe és kapcso­lódása az alapszervezethez. A párttag a fogyasztó állampolgár szemszögéből vizsgálja a viszonyokat, alakítja ki vé­leményét. Amennyiben a pártalapszer­vezet tevékenysége és a gazdasági egy­ség közvetlen kapcsolata megszűnik, akkor ez egyértelmű döntést igényel. Ha a működési forma, illetve a tulaj­don változik, a már „régi”, hagyomá­nyos kapcsolódási pontpk sem lesznek érzékelhetők. A vitaanyag — mondták a kommunisták — az eddigi merev mű­ködési rendszert oldja, a mozgástér bő­vül, szabadabbá válik. A helyi politikai célok érdekében való mozgósítást az országos döntések nem népszerű hatá­sa elnyomja. A kommunisták bírálták a korábbi információs rendszert, mert az nem működőképes. Jogos az igény, hogy új formában biztosítsák a tagság vélemé­nyének érvényre juttatását, a maga­sabb pártszervekhez való eljuttatását, illetve az arra történő válaszok közvetí­tését. Egyhangú volt a kívánság, hogy a két ciklusra érvényes választás az alap- szervezeti titkár szintjéig teijedjen. Ja­vasolták, hogy a párt főtitkárát külön válasszák meg, ennek rendjét és mód­szerét ki kell dolgozni. A szavazás módjáról úgy vélekedtek, hogy a titkos szavazás során a választóknak joguk­ban álljon a szavazólapot változatlanul hagyni, bárkinek nevét kihúzni, máso­két beírni, kihúzás nélkül a szavazólap­ra írni. A szavazólapokat azonban meghatározott ideig meg kell őrizni, a választásra jogosultak az adott időn belül ezt megnézhessék. A pártviták még folytatódnak, nyil­vánvalóan-az-a táljuk, hogy segítsék a Központi Bizottság majdani döntését. Gémes Gábor Izületi műtét felnyitás nélkül Dohányzás ellen: Nonikot A dohányzásról való leszokást segítő új, különleges gyógynövénykivonatokat tartalmazó tabletta árúsítását kezdték, illetve kezdik meg a napokban a Natura és a Herbária üzlethálózat boltjai. A Nonikot nevű készítmény — amelyet az Energ—Innov Kisszövetkezet gyárt és forgalmaz — természetes hatóanyagaival megszünteti, illetve jelentősen mér­sékli a dohányzás abbahagyását követő, a nikotin elvonása miatt fellépő jellegze­tes hiánytüneteket. Segít egyebek között a különböző gyomor- és bélrendszeri panaszok leküzdésében. A hiánytünetek közé tartozik a szokatlan és folytonos éhségérzet is, ezt szintén csökkenti e készítmény. TÖRTÉNET A SZÁMLÁKRÓL Miért Űzetünk? Még nem halottam, hogy valaki azt követelte volna a boltban, tün­tessék föl mondjuk a kenyér árcé­duláján, hogy mennyibe került az élesztő, a liszt, a munkadíj és így tovább. Elégedetlenkedünk ugyan a folyton növekvő árak miatt, de végül is beletörődünk: ennyi az ára, hát ennyi, ki kell fizetni. Egészen más a helyzet a szolgáltatások ese­tében. A fodrászok például ritkán adnak számlákat, pedig jó lenne' tudni, miért fizettünk akár száz, akár kétszáz forintot. S ha laká­sunkban elromlik a vízcsap, a hűtő- szekrény vagy éppen a televízió, megjavittatásuk után bőszen silabi- záljuk a számlákat: vajon miért kel­lett ilyen sokát fizetnünk? Sokszor persze hiába próbáljuk megfejteni a papírok titkát, nem sikerül. Hisz ki tudja mennyi az ára például egy tv-alkatrésznek, a javításhoz szük­séges időtartamról pedig végképp nincs tudomásunk. Nem csoda hát, hogy a számlák kifizetésekor leg­többünk arcára a döbbenet ül, s a kétségektől — hogy becsaptak — gyötrődve újuk alá a munkát iga­zoló papírokat. Mindez egy eset kapcsán jutott eszembe. Nemrégen egy idős asz- szony keresett föl a szerkesztőség­ben. Kis bevezető után nyolc szám­lát tett elém, s arra kért, magyaráz­zam el, mert ő sehogyan sem érti, miért kellett neki ilyen sokat fizet­nie. Az első pillantásra számomra is csak egy bonyolult, áttekinthetetlen számhalmaz volt, ezért megkértem az asszonyt, mondja el az előzmé­nyeket, illetve a körülményeket, amelyek között e „titkos jelek” szü­lettek. A történet ennyiből áll: A nyugdíjas asszony tavaly beve-. zettette a gázt. A lakásban történő szerelés után a gázkészülék-javító és szolgáltató vállalathoz fordult a bekötés ügyében, ugyanis a Dégáz helyi kirendeltségéhez hiába ment, csak ígéreteket kapott. A számlák szerint a szolgáltató vállalat embe­rei szeptember 28-án fölszerelték a nyomáscsökkentőt, elvégezték a műszaki felülvizsgálatot és a nyo­máspróbát. A papírokon annak rendje, módja szerint feltüntették a felhasznált vezeték mennyiségét, a berendezéseket és a munkát, mellet­tük természetesen az árakat, me­lyek végösszege az áfával együtt 6441 forint volt. Mindezt december 14-én tudta meg az asszony, amikor postázták a számlákat. Kétségbe­esett, ugyanis előtte való nap már érkezett egy levél a Dégáztól, amelyben meg 2709 forintot köve­teltek tőle. Miért? A magyarázat nagyon egyszerű. Miután szeptem­berben a szolgáltató vállalat meg­csinálta a műszaki ellenőrzést és a nyomáspróbát, október 27-én — végre-valahára — megjelent a Dé­gáz két dolgozója és — ahogyan az idős asszony állítja — egy óra alatt bekötötték a gázt. Alá is írta a telje­sítményigazoló papírt és a 737 fo­rintról szóló számlát kifizette. El­képzelhető tehát a meglepődése, amikor december 13-án egy még nagyobb összegről kapott papírt Méltatlankodott ugyán,. de azért összeszedte a pénzt lés. tisztességgel kiegyenlítette a számlát. Persze azért tudakolózott a Dégáznál. mégis' miért lett ennyi a költség. Magyarázták, magyarázták, de ő bizony nem értette. Eddig a történet. S miközben ezt . elmesélte az asszony, megnéztem a papírokat. Én sem értettem. Mert az rendben van és világos, sőt el is hiszem, hogy az iratokon feltünte­tett 10 darab alkatrész ára 737 fo­rint. Az is reüdben van, hogy ezen kívül még a november 30-án kitöl­tött számlán 317,20 forint szerepel anyagárként. Az viszont már fur­csa, hogy a munkára fordított idő mellett ez áll: 4x3, azaz 12 óra, s ez 153 forintjával számolva 1836 fo­rint. Érthetetlen: hogyan lett a két emberből négy, az egy órából há- | rom? Nem célom, hogy a megállapított összeg jogosságát vitassam, nem is vagyok erre hivatott Az eset azon­ban elgondolkodtató. Ma, amikor a bolti pénztáraknál dupla figye- \ lemmel nézegetjük az árakat szá­molgatjuk a forintokat, joggal vár­ható el a szolgáltatóktól, hogy kor­rekt, áttekinthető, egy laikus szá­mára is érthető tájékoztatást adja­nak a fizetnivalóról. Ne maradjon az az érzés az emberben — mint ahogy az idős asszonyban is ez ma­radt —, hogy megrövidítették. Mondta is, amikor búcsúzott tő­lem: csak űzet, fizet az ember, és sokszor azt sem tudja,' miért. Benke Márta Gyárvásárlással több konvertibilis export A Műszertechnika Kisszövetke­zet megvásárolta a csődbement, budapesti székhelyű Elektronikai Vállalatot, amely főként ered­ménykijelzőket gyártott. A Mű­szertechnika Kisszövetkezet, amely számítógépeket készít és IBM PS-2 számítógép-alkatrésze­ket gyárt, 1988-ban mintegy két­milliárd forintos termelési értéket hozott létre, konvertibilis elszámo­lású exportja pedig elérte a 2 millió dollárt. A gyárvásárlással tovább bővíti kapacitását. Idén már 3 mil­liárd forintra növeli termelését, ex­portját megduplázza, erre annál is inkább megvan a reménye, mert olyan cégekkel folytat tárgyaláso­kat magyar—amerikai számítás- technikai vegyesvállalat létrehozá­sáról, mint az amerikai Bechtel és az Occidental Petroleum. Képünkön: számítógép-szerelés. «TOP Az ízületek felnyitás nélküli operációjának fel­tételeit teremtették meg több vállalat támogatásá­val a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem ortopédiai klinikáján. Vidéken első­ként a mecsekaljai város­ban vezették be az ízüle­tek állapotának belső vizsgálatára és feltárás nélküli műtétre alkalmas eljárást, az artbroscopiát. Az első tapasztalatok rendkívül biztatóak. A módszerhez a nyugat­német Storz cég által gyártott orvosi műszert használják; beszerzéséhez a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányák, a Baranya Megyei Vízmű, a Komlói Bányász Sportkör nyújtott támogatást az egyetemnek. A szükséges monitort pedig a pécsi Konzum Részvénytársa­ság segítségével vásárol­ták meg. Ezt a képernyős berendezést ugyanis ha­zánkban nem gyártják, de a műtétek sikerének alap­feltétele, hogy a műtétet végző orvos az ízületbe be­vezetett endoszkóp és a hozzá csatlakozó kicsiny­ke kamera képét jó minő­ségben érzékelhesse. KUNSZENTMIKLÓSI MHSZ-AKTIVISTÁK Friss lendület a régi falak között Tapasztalataim szerint a Magyar Honvédelmi Szövetség egyike azoknak a szervezeteknek, amelyekről hajlamo­sak vagyunk szemléletes módon, egy kézlegyintéssel „véleményt mondani”. Okkal vagy ok nélkül — ez külön ta­nulmányt érdemelne. Ám sokszor bebi­zonyosodott már, hogy sommás véle­ményünk (nem csupán az MHSZ-t ille­tően) gyakran a tények ismeretének hi­ányából (is) fakad. Mert amiképpen akadnak például a honvédelmi szövet­ségnek szinte csák papíron „tevékeny­kedő” klubjai, szakosztályai, éppúgy fellelhetők az eleven, ötletgazdag, kö­zösséget teremtő szervezetek is. Utób­biak egyike újabban Kunszentmikló- son található. Új titkár jól söpör 1987. július elsején új titkár került a városi jogú MHSZ-vezetőség élére, Szabó István. A honvédelmi szövetség­ben nem újonc, hiszen éveken át vezette a sorkötelesek tanfolyamait, s más tisztséget is viselt. Mint mondja, szoros kapcsolatban állt a korábbi vezetőkkel, ám titkári megbízatása után sok tekin­tetben szakított elődei gyakorlatával. — A mozgalmi munka jelentős vál­tozáson ment keresztül — mondja er­ről az időszakról dsereklei László, a környék legrégebbi MHSZ-klubtitká- ra. ^ Pista képes volt közösséget for­málni maga köré. Kunszentmiklós és a környező köz­ségek 11 honvédelmi klubjának 1150 tagja*van. A klubtitkárok értekezletei­nek napirendről soha le nem kerülő té­mája: ki mivel és hogyan tudja vonzóvá tenni a szövetségben folyó munkát? — Sok volt a formális elem, a klubok többsége rendszertelenül, kampánysze­rűen dolgozott — emlékezik a kezdet nehézségeire Szabó István. — Megfele­lő társakat kellett találni, s olyan felté­teleket teremteni, hogy örömmel jöj­jünk be dolgozni, és szívesen jöjjön be ipás is. A megye, a tanács, az afész, a Temaforg Vállalat, s még sokan mások segítettek. Meghirdettük a nyitott ház akciót, s egyszer csak azt vettük észre: pezsgővé vált körülöttünk az élet, megy.a munka. Vízen, földön, levegőben Az 1988-as mozgalmi év és eredmé­nyei igazolni látszanak a titkár szavait. A feladatok sorában az első helyen az évekkel korábban letiltott lő­tér rendbehozása Is megnyitása szere­pelt. A tanács 15 ezer forintjához az MHSZ-aktivisták társadalmi munkája társult. A nagyközség, valamint a VÁV • és a Temaforg honvédelmi klubjának tagjai, a gimnázium és a szakmunkás- ■ képző intézet diákjai összesen 700 órát fordítottak a lőtér felújítására. Nem volt akadálya a szeptember 29-ei ünne­pélyes átadásnak. — Lövészeink persze addig sem tét­lenkedtek, Tasson gyakoroltak — em­líti meg Szabó István, s elégedetten te­szi hozzá, nem is eredménytelenül. A Kapitány Etelka, Nagy Mária, Rigó Tibor, Rigó István összetételű csapat ugyanis ezüstérmet nyert a megyei mes­terlövő bajnokságon. A sikeres szerep­lés hatására aztán hirtelen a duplájára nőtt az edzéseket látogató fiatalok szá­ma. S íme a további „megmozdulások” listája: negyvenhat fiatal jutott fontos alapismeretek birtokába a sorkötelesek felkészítő oktatásán. Az idősebbek szá­mára az előírt hárommal szemben négy tájékoztató tanfolyamot szerveztek, s ezeken 110 tartalékos tiszt, tiszthelyet­tes, tisztes és honvéd vett részt. Május elsején nagy sikert aratott a légpuska- verseny, a fegyverkiállítás és az MHSZ-bazár. A tartalékosok honvé­delmi versenyére 10 csapat nevezett be, a fegyveres erők napján rendezett lö­vészkupán pedig hat település 19 csa­pata vetélkedett. Eredményesen dolgo­zik a három modellező szakosztály, s több száz érdeklődőt vonzott az a légi- darádé, amelyet ugyancsak a kunszent- miklósi MHSZ-aktivisták szerveztek. A szeptemberi területi lövészversenyen nem kevesebb mint 147 bajnokjelölt lyuggatta a céltáblákat 12 évestől az 54 esztendősig. Még a nyáron történt, hogy a tassi Duna-parton táborozó jugoszláv könnyűbúvárokat egy hétig vendégül látva, ehhez a sportághoz is kedvet kaptak. Úgy tervezik, hogy a kecske­méti könnyűbúvárklub égisze alatt ki­helyezett, szakosztályt hoznak létre, s vízi bázist építenek Tasson. Hogy fussa mindenre Most pedig lépjünk be a Fürst Sán­dor utca 2. szám alatti frissen tataro­zott épületbe. A sokat látott falak kö­zött az általános művelődési központ elkészültét követően az MHSZ területi vezetősége ütötte föl főhadiszállását. (Addig kultúrház volt és szükségisko­la.) Aki tavasz óta nem járt erre, nehe­zen ismer rá a község szívében fekvő sarokházra. | Székházunk felújítására verseny- tárgyalást hirdettünk, s a helyi költség- vetési üzem ajánlata látszott a legked­vezőbbnek. Jól választottunk: nagyon szépen rendbe hozták kívül is, belül is a házat, mégpedig úgy, hogy az MHSZ országos vezetősége által nyújtott egy­millió forintos költségkereten belül maradtak — mutat körül az újjávará­zsolt épületben a területi titkár. Mindez persze vajmi keveset érne, ha napról napra, óráról órára üresen kon- ganának a tágas termek. Erről azon­ban szó sincs. Úgy tűnik, a kunszent- miklósi MHSZ-aktivisták a ház kihasz­nálását illetően sincsenek híjával ötle­teknek. A tanfolyamok, kiképzések, klubfoglalkozások után fennmaradó időben mindenkit szívesen látnak: aki teheti, vegye igénybe a frissen festett, otthonosan berendezett helyiségeket Nem ingyen persze, hiszen a fűtés, vilá­gítás maga is sokba kerül, de mondjuk' méltányos bérien díjért. Itt fogadja pél­dául ügyfeleit az adóhivatal, az ügyvédi munkaközösség, hetenként két alka­lommal fényképezkedni is lehet, estén­ként a népi táncosok ropják a nagyte­remben, a hétvégeken pedig bálokat, diszkókat rendeznek. — A társadalmi szervezetek állami támogatásának mérséklése bennünket is érzékenyen érintett, ezért is próbá­lunk egyre inkább az önfenntartás irá­nyába elmozdulni. Úgy tűnik, hogy a befolyt pénzből nem csupán az elma­radt támogatást tudjuk pótolni, hanem az MHSZ-munka színvonalasabbá té­telére is futja belőle. A legújabb akci­ónk: januárban dolgozni kezdett a te­rületi lövészszakosztály, amelynek te­vékenységét Siklósi Pál, a korábban nemzetközi versenyeket is nyert lövész irányitja. Sitkéi Béla # Lövészver­seny Konpe- széren. Sok a tehetséges fia­tat # Az össze­tett honvédei- mi verseny a lányok között is népszerű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents