Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 9. BUSH KANADÁBA KÉSZÜL Téma lesz a „közös piac” is Bush elnök pénteki kanadai látogatása a két ország jó viszonyát hivatott hangsúlyozni, de aligha hoz újdonságot, sem közeledést vitás kérdések megoldásában. Ez tűnt ki Brent Scowcroftnak, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának szavaiból, aki kedden tájékoztatta a sajtót Bush első külföldi útjáról. Scowcroft szerint Kanada egyik nagy gondja, az amerikai ipartelepekről származó savas esők ügyében majd csak akkor tudnak lépni, ha egyetértés alakul ki az amerikai törvényhozással. Bush és házigazdája, Brian Mulroney kormányfő tárgyal majd arról, gyártson-e Kanada végül is atommeghajtású tengeralattjárókat. A hajók elvben a szovjet tengeralattjárók elleni védelmet szolgálnák, de gyártásuk a valóságban inkább Amerikának szólna: Kanada ugyanis felségteriile- tének, míg az Egyesült Államok nemzetközi vízi útnak tekinti az északkeleti átjárót a Sarkvidéken. A két államférfi tárgyal majd országaiknak az új évvel életbe lépett szabadkereskedelmi egyezményéről, amely a következő években fokozatosan „közös piacot” hoz létre. A Mulroney vezette konzervatívok novemberi újabb választási győzelme ellenére a kanadaiak többsége ellenezte a megállapodást, attól tartva, hogy az óriási szomszéddal való teljes összefonódással veszélybe kerül országuk sajátos kultúrája: ROMÁNIAI TERÜLETRENDEZES „Honpolgári gyűléseken” fogadják el a terveket AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜLÉSE Vita a bérekről BUKAREST Újabb megyei tanácsüléseket tartottak Romániában s ezeken a tanácskozásokon elfogadták a „területrendezésre” vonatkozó intézkedési programokat. Kolozsvárott a Kolozs megyei néptanács ülésszakán meghívottként részt vettek a megyei nagynemzetgyűlési képviselők, tömeg- és társadalmi szervezetek, gazdasági egységek és intézmények képviselői, a megye helységeinek polgármesterei. A néptanács határozatot hozott „a községek, a helységhálózat, valamint a mezőgazdasági egységek szervezésével és rendezésével kapcsolatosan”. Mint az Igazság című lap írja, a megyei néptanacs döntött arról is, hogy 1989-ben a megyében 4400 lakást építenek, amiből 226-ot szakemberek kapnak mezőgazdasági központokban es más falusi településeken. Az ülésen a helységek korszerűsítéséről és rendezéséről tárgyalva felhívták a figyelmet a néptanácsok kötelességeire. Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei néptanács ülésezett. A Megyei Tükör az ülésről szóló tudósításában egyebek között ezeket úja: „A megyei Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON „Lényeges haladás” volt Magyarországon 1988-ban az emberi jogok területén, állapítja meg az amerikai külügyminisztérium jelentése, amely ugyancsak méltatja a haladást a Szovjetunióban, de súlyosan elmarasztalja a román vezetést. A kormány 1978 óta évente jelentést terjeszt a törvényhozás elé arról, hogyan áll — megítélése szerint — az emberi jogok helyzete a világ országaiban. Az idei, 1500 oldalas kötet hazánkkal foglalkozó fejezete megállapítja, hogy a parlament „korlátozott nyilvános vita” színhelye volt, de még nem fejlődtek ki olyan közintézmények, amelyek alkalmasak volnának a párt vagy a kormány egyes intézkedéseinek, javaslatainak megváltoztatására. A kormány egyébként, „amely elkötelezett a türelem és az újítás mellett”, a gazdasági helyzet miatt egymásnak, el-, lentmondó követelésekkel kerül szembe a társadalomban. A jelentés elismerően méltatja a független társadalmi és szakszervezetek megalakulását, független lapok megjelenését i azt a tényt, hogy a „hivatalos” sajtó is mind szélesebb körben és nyíltabban tájékoztat, a többi között az új szervezetekről. Kiemeli a fejezet az új alkotmány előkészítését s a törekvést a bírói függetlenség erősítésére. Jelentősnek tartja az új útlevéltörvényt, a tömenéptanács elfogadta a községek, a települések és mezőgazdasági egységek hálózatának szervezésére és rendezésére vonatkozó javaslatokat, amelyeket előzőleg a megye községeinek néptanácsi ülésein, honpolgári gyűléseken, valamint a termelőszövetkezetek közgyűlésein megvitattak és jóváhagytak”. Az ülésen Rab István, az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnölce felszólalásában kiemelte: „Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára útmutatásai szellemében fontos feladatok előtt állnak a néptanácsok, de kedvező a keret, amely a helységek korszerűsítésére és szervezésére tett javaslatok alapján jött létre”. Ugyancsak megtartották Sepsiszentgyörgyön a megyei néptanács ülése előtt a „honpolgari gyűlést”. Az ülésen Rab István terjesztett elő jelentést, amely alapján a résztvevők „Nicolae Ceausescu nemrégen megfogalmazott útmutatásai és orientációi fényében megvitatták és elfogadták a helységek korszerűsítési és rendezési programjait”. (MTI) , ges külföldi utazásokat s a tényt, hogy a kivándolás, ha nem is minden esetben könnyen, de lényegében lehetséges s 1986 óta nincs megoldatlan családegyesítési ügy. Negatívumként idézi fel a jelentés egyes tavalyi tüntetések megtiltását, illetve feloszlatását, ellenzéki személyek őrizetbe vételét s azt, hogy az alkotmányban rögzített vallásszabadság a gyakorlatban korlátozott. A román nép testi-lelki egészségét veszélyezteti a szigorú takarékossági program, mutat rá az amerikai kormányjelentés, hangoztatva, hogy az országban az emberi jogokat 1988-ban is nagymértékben korlátozták. Emlékeztet arra, hogy á „szisztematizálás” címén sok történelmi épületet elpusztítottak, lakóikat kitelepítették, megemlítve, hogy mindez érinti a nemzetiségeket. A jelentés értesülést idéz arról, hogy az 1987 novemberi brassói munkástüntetések 15 résztvevőjét a börtönben megölték, míg mások szabadon engedésük után haltak meg gyanús körülmények között. Sok adat van arra, hogy a rendőrségnél s a börtönökben brutálisan bántalmazzák a foglyokat s testi-lelki kínzást alkalmaznak. Politikai perek kimenetele eleve eldöntött, függetlenül a bizonyítási eljárástól. A Romániára vonatkozó fejezet szokatlanul hosszan sorolja fel az emberi jogok megsértését a legkülönbözőbb területeken. BOVIN A SZOVJET TV-BEN: Dél-Koreával számolni kell MOSZKVA Magyarország és Dél-Korea felvette a diplomáciai kapcsolatokat: ezzel Budapest nem egészen „testvériesen” járt el — vetette fel egy néző a szovjet tv Rezonansz című, a magyar tv-főrum- hoz hasonló műsorában. A kérdésre válaszoló Vlagyimir Lukin professzor, á szovjet külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese nem egészen értett egyet a kérdezővel, ugyanakkor tartózkodott a magyar döntés kommentálásától. Csak annyit állapított meg, hogy a mindinkább tért nyerő új politikai gondolkodásmód feltételezi az államok, a szövetségesek nagyobb szuverenitását a nemzetközi porondon: minden ország saját belátásának megfelelően, érdekeit szem előtt tartva cselekedhet. A szovjet álláspont szerint gazdaságilag mindenképpen számolni kell Dél-Koreával, ezeket a kibontakozó kapcsolatokat azonban nem kormányszervek, hanem társadalmi szervek a gazdasági kamara szintjén tartják. A Szovjetunió a KNDK szövetségese, és messzemenően támogatja Phenjan erőfeszítéseit a félszigeten kialakult helyzet rendezésére. A kedden késő este egyenesben sugárzott műsorban e kérdés kapcsán közbeszólt Alekszandr Bovin, az Izvesztyija neves szemleírója, aki egészen más véleménynek adott hangot. Szavai szerint Dél-Korea léte realitás, az országgal mindenképpen számolni kell a nemzetközi kapcsolatokban. Az új politikai gondolkodásmód értelmezése szerint az egyes országok belső rendje nem zárhatja ki a diplomáciai kapcsolatok meglétét, sőt a kapcsolatok fejlesztésére kell törekedni. Magánvéleményét hangoztatva Bovin nem értett egyet azzal a hivatalos szovjet állásponttal, amely az államközi kapcsolatok korlátozására irányul Dél-Korea tekintetében. A KÉT KOREA TÁRGYALÁSAI Előkészület az előkészületre PANMINDZSON Eredmény nélküli megbeszélést tartottak Dél-Korea és a KNDK képviselői szerdán a két országrészt elválasztó demilitarizált övezetben fekvő Panmin- dzson faluban. A régóta várt megbeszélés több mint két óráig tartott, azonban semmi érdemi előrehaladást nem hozott. A délkoreai küldöttség hatpontos napirendet javasolt, amelyben egyebek mellett témaként szerepelt a kétoldalú csúcstalálkozó, a katonai jellegű .bizalomerősítő intézkedések, az egymás tisztelete és a másik belügyeibe való be nem avatkozás kérdése is. KNDK-részről mindössze az egymással szembeni politikai és katonai konfrontáció megszüntetését kívánták megvitatni. (A szerdai találkozón a dél-koreai javaslatokra nem reagáltak.) Á KNDK-küldöttség vezetője megnyitó beszédének nagyobb részét annak a követelésnek szentelte, hogy Dél- Koreában szüntessék be a Team Spirit elnevezésű, évente sorra kerülő közös dél-koreai—amerikai hadgyakorlatokat, mivel Phenjan szerint ez az egyik oka a félszigeten kialakult rendkívüli feszültségnek, a konfrontáció erősödésének, s egyben gátolja a két országrész egyesítését. A szerdai találkozón végül abban sikerült megállapodni, hogy március másodikán a két ország képviselői ismét találkoznak, továbbra is azzal a céllal, hogy előkészítsék a két miniszterelnök találkozóját. (Folytatás az 1. oldalról) A felek a tárgyalásra javasolt konkrét kérdések közül elsőként a 40 órás munkahét bevezetésével foglalkoztak: Arra a megállapodásra jutottak, !hogy ezt a kérdést nem az OÉT-ben kell ágazatokra szólóan eldönteni; vagy a gazdálkodó szervezeteknél vagy a középszintű egyeztetések során kell a döntést meghozni. A kormány a jövőben a munkaidő kérdését részleteiben nem szabályozza, csak kereteket szab meg. A heti munkaidő rövidítése azonban nem mehet a lakossági szolgáltatások, az ellátás rovására. Hosszas vita eredményeként született az a megállapodás, miszerint az OÉT-en korábban elfogadott július 1- je helyett már március 1-jével felemelik a minimális bért a jelenlegi 3000 forintról 3700 forintra. A SZOT ennek további, 4 ezer forintra való felemelését szorgalmazta. Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bér- határt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se higgye azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékű teljesítményt sem nyújt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban a vállalati gazdálkodásban, vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az összeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bele is egyezett Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró-társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást. A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erősödése. A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit is magába foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az éyben kerüljön az Országgyűlés elé. A tanácskozáson megállapították: a párt érdekelt abban, hogy javuljanak a feltételek a sajtó részvételére a politikai közéletben. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt a lapalapítóknak, szerkesztőségeknek, újságíróknak saját politikai céljairól és tevékenységéről, a pártpolitikai döntések társadalmi hátteréről. Szoros kapcsolatra törekszik a párttag újságírókkal, a sajtóban, valamint a lapalapítóknál működő pártbizottságokkal, továbbá alapszervezetekkel. Együttműködést keres a pártonkívüli újságírókkal is. volna azzal, hogy csak bizonyos költségvetési területeknek -r- mint például az egészségügy, az oktatás — biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés lehetőségét a korábbi OÉT-ülésen elfogadott területeken.^— az agrárszektor és az élelmiszer-kiskereskedelem — mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István alelnök a minimális béremelés fix összegű meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben levő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de ha valahol ennél jobban nőnének a bérek, ott már a teljes bérnövekmény után adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos Csaba sem tartotta elfogadhatónak, mivel az a bérmechanizmus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az ajánlásban, mert az ÓÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak elérésére még ésszerűtlen létszámleépítésekkel is törekednek. A tárgyaló felek azonban úgy vélekedtek, hogy valamiféle felső korlátra, még ha csak ajánlásjelleggel is, de szükség van. Az idei minimális béremelésekről végül is a tanács abban állapodott meg, hogy fenntartja korábbi ajánlását, miszerint a dolgozók bérét legalább 3 százalékkal, s legfeljebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás — nem kötelező —, s természetesen megfelelő többletteljesítményekkel a béreket ebnél nagyobb mértékben is emelhetik. A tanács ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy legyen érzékelhető mértékű az alacsony jövedelmű, különösen A bizottság szükségesnek tartja, hogy a politikai erők nézetei a sajtóban közvetlenül és ne szakmai törekvésekbe rejtve jelenjenek meg. A vélemények ütköztetését az érvek ütköztetésével támasszák alá, mivel a nem csak retorikájában szabad sajtó ilyen módon tud hatékonyan hozzájárulni a társadalom fejlődését célul tűző nézetek igazságának megismertetéséhez. Ebben — bármely oldalról is jelentkezik — a politikai türelmetlenség kedvezőtlen. Hangsúlyozták: az MSZMP támogatja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének azt a törekvését, hogy a megváltozott társadalmi helyzetben alulról építkezve megújítsa-tevékenysé- gét és szervezetét. Számít arra, hogy a megújuló önálló MUOSZ az újságírók szakmai-közéleti fórumává válik, növekvő szerepet tölt be az újságírás szakmai presztízsének emelésében. A korszerűsített etikai követelmények számonkérésével a MUOSZ döntő szerepet játszik az újságírói szabadság, tisztesség és felelősség együttes érvényesítésében. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány normatív támogatási rendszere biztosítsa az újságírók megfelelő anyagi érdekeltségét a színvonalas újságírásban. Felhívja a figyelmet arra, hogy e szakmában is jelentkezik a munkanélküliség veszélye. Szorgalmazza a szerkesztőségek, nyomdák, kiadó és teijesztő vállalatok viszonyának átfogó rendezését. a személyi jövedelemadót nem fizető dolgozók béremelése. Ezzel kapcsolatban a SZOT képviselője bejelentette: a szakszervezetek a kollektív szerződések megkötésekor, a bértárgyalások során 250-300 forintot tekintenek elfogadható mértékű emelésúek a legalacsonyabb jövedelműek Számára. S bár a tanács az adómentes bérfejlesztésekről sem a szakszervezetek, sem pedig a kamara javaslatát nem fogadta el, végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy az agrárszektor, valamint az élelmiszer-kiskereskedelem mellett adómentesen 3 százalékkal emelhetik a béreket azok a vállalatok, ahol a közszolgáltató tevékenységből származó árbevétel eléri az összes árbevételnek legalább a felét. Ugyanezt a kedvezményt kapta meg a MÁV is. Az ÓÉT egyetért azzal, hogy azoknak a nehéz helyzetbe került gazdálkodó szervezeteknek az ügyét, amelyek még a megállapodásokból, ajánlásokból adódó minimális feladatokat sem tudják végrehajtani, a szokásos államigazgatási rend keretében indokolt felülvizsgálni. A SZOT képviselője kérte, hogy a nehéz munkakörülményekkel összefüggő pótlékok — mint például a földalatti, a veszélyességi és a készenléti pótlékok — részesüljenek adófizetési kedvezményben, s ezt a kérdést a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre. A kamara kezdeményezésére az ÓÉT egy olyan ajánlást fogadott el, hogy a gazdálkodó szervezetek eredményüktől függőén — ha van rá pénzük — az év vége, lehetőleg karácsony előtt 13. hayi bért fizessenek dolgozóiknak. A tanács foglalkozott a napidíjakkal is. A korniány javaslata az volt, hogy napidíjként az étkezés számlával igazolt összege is elszámolható legyen a munkáltató által meghatározott mértékig, vagy pedig számla nélkül napi legfeljebb 60 forintig fizessenek étkezési költségtérítést. Ezzel a 60 forintos korláttal sokan nem értettek egyet, mások azt javasolták, hogy minden megkötés- nélkül bízzák a munkáltatóra, mennyit fizetnek napidíjként dolgozóiknak. Az ÁBMH a javaslatokat megvizsgálja, s a napidíjak kérdésére az ÓÉT ülésén _ visszatérnek majd. (MTI) Sokasodó vöröskeresztes feladatok ' (Folytatás az 1. oldalról.) A családvédelmi és szociális munka főként a hátrányos helyzetű egyének és - családok felkutatásából, valamint élet- körülményeik javításából-áll. Tavaly -^-miután megvizsgálták a nyugdíjasok szociális helyzetét — 483-mal növekedett a vöröskeresztesek által segélyezésre javasoltak száma. Az egyik felszólaló dr. Kiss ülés Margit szerint a nyugdíjasok helyzetét tekintve még jelentősebb feladatok várnak a szervezetre. A segítség fokozása érdekében továbbra is tartani kell a jó kapcsolatot a tanácsok szociálpolitikai osztályával és a családsegítő központokkal. Lo- sonczi Istvánná is úgy vélekedett, még összehangoltabb munkára és nagyobb odafigyelésre van szükség, hogy a segélyek azokhoz jussanak el, akik valóban rászorulnak. A szervezet a szabadságvesztésből szabadultak patronálását is vállalja: 1987-ben 86 börtönből szabadult embert, tavaly pedig 98-at pártfogoltak. A múlt évben december 27-éig 274 erdélyi menekült érkezett a megyébe. A Vöröskereszt városi vezetőségeinek számlájára — a menekültek megsegítésére — 410 ezer 406 forintot fizetett be a lakosság, s mintegy 180 ezer forint felhasználásával december 21-éig 150- en részesültek segélyben. Ezen felül ruhaneműt, bútorokat juttattak a rászorulóknak, karácsonykor pedig minden Erdélyből érkezett gyermek csomagot. kapott a Vöröskereszttől. A szervezet nehezebb feladatai közé tartozik *a véradásszervezés. Különösen az utóbbi időben. Ugyanis sokakat visszatartott az ÁIDS-betegségtől való félelem. Ennek ellenére tavaly 22 ezer 349-en adtak vért, s mint ahogy dr. Borka István megjegyezte hozzászólásában, komoly problémák esetén lehet számítani az emberek segítségére. Az örmény katasztrófa idején például 300- zal több véradó jelentkezett. Az ülésen felmerült az a kérdés is, hogy a politikai változások mennyiben érintik a Vöröskeresztet. Természetesen ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondta Iglódi Miklós-megyei titkár —, viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy az emberiesség, az önkéntesség és semlegesség mellett a Vöröskereszt egyik fő elve a pártatlanság. „ ... csak a képernyőre ne nézzen!” Nincs messze az az idő, amikor a számítógép, a szöveg- feldolgozó vagy a számítógépes gyerekjáték képernyőjén figyelmeztető felirat jelenik majd meg: „Ön fáradt, pihenjen tíz percet! Mozgassa meg tagjait, pihentesse szemét és fejét! Bármit csinálhat, csak a képernyőre ne nézzen!” A tudományos felismerésig már eljutott egy japán pszichológiaprofesszor, a „cselekvő” rendszer megszerkesztése most már csak idő kérdése. Jagi Akihiro, a Nisinomija egyetem tanára felfedezte, hogy mérhető a képernyő okozta műszaki stressz. Kísérletezése során rájött arra, hogy azoknál, akik huzamosabb ideig dolgoznak személyi számítógéppel, az agy által kibocsátott bioelektromos hullámok és a szem mozgása között összefüggés mutatkozik. Kísérleti alanyai fáradságot ugyan nem éreztek, de kibocsátott agyhullámaik változása szerint szemmozgásuk lassult, gyakrabban pislogtak. Egyéb jelek is fáradásra utaltak: lelassult a ritkán használt szavak kiválasztása, a váltakozó számítógép-grafikák megkülönböztetésének készsége, a japán és az angol nyelvű szövegek hibáinak a felismerése. A kísérleti tapasztalatok szerint az agy bal féltekéje erősebben reagál a nyelvi összefüggésekre, míg a jobb félteke főleg a grafikai feladatok végzése közben működik élénkebben. Az agy által kibocsátott hullámok már attól is megváltoznak, ha valaki a képernyőre tekint. A professzor hozzálátott egy olyan készülék szerkesztéséhez, amely érzékeli az agyhullámpkat, s képernyős munkaeszközzel összekapcsolva fáradtság észlelésekor a programnak megfelelő tanácsot, utasítást tud adni kezelőjének. Japánban nagy az igény az ilyen készülékre, mert minden hatodik családban van Famicom, azaz számítógépes- képernyős játék, minden tizedik családban személyi számítógép, az irodák, a bankok, az állomások és a kutatóintézetek pedig szinte mind számítógépekkel, adatfeldolgozókkal vannak felszerelve. Már árusítják a családi személyi számítógépekhez csatlakoztatható memóriakártyás adaptert is, amellyel pénz átutalására, részvény vagy bármilyen áru megvásárlására utasíthatja bankját a tulajdonos, anélkül, hogy kitenné a lábát hazulról. A számítógépesített informatika és távközlés korszakában az emberi szervezet működésének és reagálásának a kutatása is gyors ütemben folyik, hogy felderítsék és lehetőleg kiküszöböljék a műszaki vívmányok káros fiziológiai következményeit. Trom András (Tokió) A MUOSZ-ELNÖKSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA: Folyamatos és teljes tájékoztatást a KB üléséről Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága múlt keddi ülésén február 10-ére összehívta a Központi Bizottságot, s a párt vezető testületének napirendjéről időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolta. Az MTI-hez eljuttatott állásfoglalások, dokumentumok, nyilatkozatok tanúsága szerint a KB összehívásának hírét élénk érdeklődés fogadta, amelynek egyik jeleként az elmúlt napokban számos társadalmi szervezet, illetve újonnan formálódó szerveződés fogalmazta meg álláspontját a magyar belpolitika fejleményeiről. A viták során több szervezet is kifejtette óhaját: kapjon széles körű nyilvánosságot a Központi Bizottság tanácskozása. Ezt fogalmazza meg a többi között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének nyilatkozata, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez. Az állásfoglalás hangoztatja: a magyar politikai életben végbemenő demokratizálódásnak fontos eredménye az egyre szélesedő nyilvánosság. Utal arra, hogy az Országgyűlés meg tudta teremteni működésének nyilvánosságát. Ugyanezt a magyar társadalom joggal várhatja el a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületéitől is. Ennek szellemében az elnökség állást foglal amellett, hogy a Központi Bizottság február 10-ére összehívott üléséről a közvélemény folyamatos és teljes tájékoztatást kapjon. A BÖRTÖNBEN MEGÖLTÉK A BRASSÓI TÜNTETÉS RÉSZTVEVŐIT Amerikai jelentés az emberi jogokról SÜRGETŐ TEENDŐ A TÁJÉKOZTATÁSI TÖRVÉNY MEGALKOTÁSA Csak egyetlen nyilvánosság! B. M.
