Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-09 / 34. szám

ß VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I ml) f M AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliv. évf. 34. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 9., csütörtök ; -t TÖRTÉNET Á SZÁMLÁKRÓL IpMiért m fizetünk? 0. oldal) ai i= jS-_ - -r - ­Grósz Károly Csehszlovákiába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására a közeli napokban baráti mun­kalátogatást tesz a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban. (MTI) AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜLÉSE Március 1-jétől 3700 forint a minimum Vita a bérekről A Parlamentben tegnap ülést tartott az Országos Érdekegyeztető Tanács Med­gy essy Péter miniszterelnök-helyettesnek, a tanács soros elnökének vezetésével. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke arról tájékoztatta a részt­vevőket, hogy a reálbérek az idén várhatóan a tervezettnél kisebb mértékben — 6 százalék helyett 4-5 százalékkal—csökkennek. A bér­politikái és a szociálpolitikai intézkedések, valamint az előirányzottnál jobban növekvő keresetek következtében a lakosság fogyasz­tása — az eredeti szándékoktól eltérően — nem csökken, hanem szinten marad. Az árak alakulása szempontjából azonban jogosnak tartotta, hogy a SZOT kezdeményezte a meg­állapodások újratárgyalását, mert az árak emelkedése eléri a 13,6—13,7 százalékot, 1 százalékkal meghaladva a korábbi tárgyalá­sokon alapul vett árszintet. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rá­mutatott, hogy egy másik körülmény is indokolttá teszi a korábbi megállapo­dások felmondását és újratárgyalását. A lakosságot ugyanis a legutóbbi ár­emelések olyan súlyosan érintették, hogy nagyfokú elégedetlenség tapasz­talható a társadalomban. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a szakszervezetek a reálbérek tervezett 6 százalékos mér­séklését korábban sem fogadták el, s változatlanul az az álláspontjuk, hogy az életszínvonal tavalyi jelentős vissza­esése után a reálbérek nem csökkenhet­nek 3 százaléknál nagyobb mértékben. (Folytatás a 2. oldalon) MÁRCIUS 8-ÁN KEZDŐDIK — AZ ELNÖK HÍVJA ÖSSZE Sajtótájékoztató az Országgyűlés következő ülésszakáról A törvényhozó testület autonómiájának növekedése jut kifejezésre abban is, hogy — a parlamént új ügyrendjének megfelelően a március 8-án kezdődő ülésszakot már nem az Elnöki Tanács, hanem az Országgyűlés elnöke hívja össze — jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet szerdán a Parlament Gobelin-termében tartottak. A márciusi ülésszak várhatóan két és fél, három napig tart — mondotta Sta- dinger István, az Országgyűlés elnöke. A napirenden szereplő témák közül az alkotmány korszerűsítésének koncep­cióját Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter ismerteti, s az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának álláspontjáról Gajdócsi István (Bács- Kiskun megye) tájékoztatja a képvise­lőket. Mivel az alkotmányozó munka iránt felfokozott érdeklődés tapasztal­ható, várhatóan hosszú lesz a felszóla­lók listája. A Munka Törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat előadója a Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A munkabeszüntetéssel, azaz a sztrájk lehetőségével foglalkozó tör­vénytervezetről ugyancsak Halmos Csaba tart expozét. Ä törvényhozó tes­tület meghallgatja a Minisztertanács tájékoztató jelentését a romániai mene­kültek helyzetéről, illetve az ezzel kap­csolatos további intézkedésekről. A téma előadója Horváth István bel­ügyminiszter. Megvitatja az Országy- gyűlés a Bécs—Budapest világkiállítás előkészületeit is, Beck Tamás kereske­delmi miniszter előterjesztésében. A témához kapcsolódó kérdéseket az Országgyűlés négy bizottsága már ta­valy megvitatta, a napokban a külügyi bizottság is véleményt formál a tájé­koztatóról, hiszen külpolitikai vonat­kozásai is vannak e napirendnek. A márciusi ülésszakon az Országgyűlés kialakítja a parlament 1989. évi várha­tó munkaprogramját. Ezenkívül inter­pellációk, kérdések. is elhangzanak. A megyei képviselőcsoportok február IS. és 20. között vitatják meg üléseiken az Országgyűlés napirendjén szereplő témákat, s ezt követően a parlament szakbizottságai foglalnak állást a be­terjesztett törvényjavaslatokkal, illetve tájékoztatókkal kapcsolatban. Ezt követően az újságírók kérdést tettek fel. Az MTI munkatársa az Or­szággyűlés elnökének véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy több függet­len demokratikus szervezet levelet jut­tatott el szerdán az MTI-hez, amelyben azt szorgalmazzák; lehesssen demonst­rációt tartani a Kossuth téren is. Stadinger István válaszában kifejtet­te: eddig nem volt gyakorlat, hogy március 15-én a Kossuth téren tömeg­gyűlést tartsanak. A gyülekezési jogról szóló törvény — amelyet a közelmúlt­ban fogadott el az Országgyűlés — nem teszi lehetővé demonstráció szer­vezését a Kossuth térre. Ebben a kér­désben semmiféle áthidaló megoldás nem képzelhető el, a jelenlegi szabályo­zás megváltoztatása csak törvénymó­dosítással lehetséges. A parlament elnöke további kérdé­sekre felelve szólt az Országgyűlés iro­dája munkájának korszerűsítéséről; el­mondta: létrehoznak egy titkárságot, amely a bizottságok munkáját segíti majd. Az Országgyűlés belső rendjének szabályozása során az újságírók mun- kafeltételeinek megteremtésére is gon­dolnak, de figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az ülésteremben 35 sajtó­hely van összessen. Az alkotmány ter­vezete várhatóan két olvasásban kerül az Országgyűlés elé, s ha a törvényhozó testület elfogadja a javaslatot, szava­zással erősítik meg a „törvények törvé­nyét”. Azoknak a képviselőknek a he­lyére, akiket választóik visszahívnak, a pótképviselő lép. (MTI) MEGGONDOLTABB NÖVÉNYVÉDELEM Enyhe a tél, sok a károsító 9 Helikopteres növényvédelem. (Archív felvétel.) A hetek óta tartó ködös, csapadék- és szélmentes időjárás nemcsak az egészség­ügyben dolgozóknak okoz fejtörést A növénytermesztők, kertészek gondjai várható­an ugyancsak megszaporodnak a vegetáció indulásával. Ezen a télen kemény hideg­ről, hóról alig beszélhetünk, egyszer, november végén fordult elő mindössze mínusz húsz fok alatti hőmérséklet A szárazság, az enyhe idő megviseli a növényzetet, ugyanakkor kedvez a károsítok, rovarok, betegségek, mezei rágcsálók elszaporodá­sának. A lehetőségeket mérlegelve — a me­zőgazdasági üzemek anyagi helyzetét, egyes növényvédő szerek időszakos vagy állandósult hiányát, árát, a kör­nyezetvédelem kívánalmait—egyre in­kább előtérbe kerülnek a védekezés egyéb módszerei. Több az agrotechni­kai, a mechanikus munkaművelet, illet­ve egyre kevésbé „vaktában”, mindin­kább konkrét felmérések alapján, a ká­rosítok legérzékenyebb állapotában végzik a vegyszerezéseket. Ez utóbbi alapja az a távprognózis, amelyet a na­pokban adna): nyomdába a Bács- Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei és — remélhetően —' rövidesen eljut a gazdaságokba. Ezt a helyi felmérések­kel, tapasztalatokkal, a vetésszerkezet­tel összevetve készítheti el egy-egy üzem a növényvédelmi tervét. Igaz, hogy a növényvédőszer-igényléseket már a múlt évben összegyűjtötték a forgalmazók, ilyenkor még lehet gon­dolkodni azon, milyen helyettesitőkkel lehet megoldani a szükséges növényvé­delmet. A Kecskeméti Agroker Vállalat szakemberei most jáijak a gyártó, ellá­tó és külkereskedelmi vállalatokat, szerződéskötések ügyében. Az eddigi növényvédelmi helyzetkép és a növény­védő szerek mennyiségi adatai szerint úgy vélik, az ellátás az elmúlt évinél általában jobb lesz. Viszont bizonyta­lanságot okoz a szocialista importból származó — főleg kén- és réztartalmú — szerek alapanyagának beszerzése. A növényvédelem munkáira való fel­készülésben nagy szerepet kap a tanfo­lyamok szervezése. Főleg az idén, hi­szen az új Növényvédelmi Kódex előí­rásaival, a jogszabályok módosulásai­val szintén meg kell ismerkedniük a szakembereknek. A gyakorlati meg- gondolandók között mostanában egy­re többször szerepel az, amire már la­punkban is felhívtuk a figyelmet. A mezei pocok veszélyéről van szó, ami az idén, várhatóan még gondokat okoz. Nem egyedülálló az eset, hisz arról is hirt adtunk, hogy például Bul­gáriában társadalmi méretű védekezés elrendelésére kényszerültek. Sokan em­lékezhetnek még arra, amikor hasonló helyzetben, 1964-ben, hazánkban is a szó legszorosabb értelmében csatár­láncba állított emberek szórták a földe­ken a .rágcsálóirtó szereket. G. E. VÉRADÁS, EGÉSZSÉGVÉDELEM, SEGÉLYEZÉS Sokasodó vöröskeresztes feladatok Mi szűnne meg, ha megszűnne a Vö­röskereszt? Egyebek közt ez a kérdés is elhangzott a Bács-Kiskun megyei veze­tőség tegnapi ülésén. A kérdésfeltevés a következő dilemmával folytatódott: Ki szervezné meg a véradást? Ki foglalkoz­na azokkal a nyugdíjasokkal, akikhez nem jut el a szociális gondozó? Ki szá­molná meg a mozgássérülteket, ki ada­kozna és így tovább. A meditációt szintén egy kérdés indí­totta el, mégpedig az, hogy vajon mit tesz a Vöröskereszt, szükség van-e rá? E kérdést nem maguk a vöröskereszte­sek tették fel, megválaszolására viszont nekik kellett vállalkozniuk. Persze nem. -olyan módon, hogy létjogosultságukat bizonyítsák mindenáron, hanem önkri­tikusan, a valóságos tevékenységük és eredményeik számbavételével. Ezt tet­ték a tegnapi ülésen, amely a múlt év munkájának értékelésével és az idei fel­adatok megbeszélésével telt el. A szaporodó gondok, a szociális és gazdasági körülmények nem kedveztek a Vöröskereszt taglétszámának meg­tartásához — állapították meg a veze­tőségi tagok, ugyanakkor — éppen az említett okok miatt — nőtt a szervezet feladata. A változó világ a Vöröske­resztet is arra kényszeríti, hogy szerep­körét tágítsa. Ez a magyarázata annak, hogy a múlt évben még nagyobb hang­súlyt kapott az egészségvédelem, a szo­ciális és a családvédelmi munka. A többi között a Vöröskereszt volt az egyik szervezője a megyében 56 al­kalommal megrendezett egészségügyi hónapoknak, heteknek, óvodai nyűt napoknak. Ugyancsak az egészségvé­delmet szolgálta a szűrővizsgálatokra való mozgósítás. Baján például felaján­lották az újvárosi lakóterületi alapszer­vezet egészségügyi dolgozói, hogy al­kalmi állomáshelyeken — akár lépcső­házakban is®?- vállalnak vérnyomás- ellenőrzést, -mérést. (Folytatás a 2. oldalon.) SZOVJET CSAPATKIVONÁS — FELSZABADULÓ OBJEKTUMOK Új színek, új technológia A Kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet az alaptevékenysége kiegészítésére műanyag-, lakatos-, forgácsoló-, építő- és galvanizálórészleget is létesített. A ménteleki galvánüzem 43 főt foglalkoztat, s az új érdekeltségi rendszer múlt év elején történt bevezetése óta eredményét megduplázta. A tervek közt szerepel, hogy a kézi horganyzó üzemet az elkövetkező két évben automatizálják, s ezzel a háromműszakos termelés megvalósulhat. A szövetkezet műszakijai kidolgozták a szervetlen színes eloxálás automatikus vezérlésű technológiáját, amellyel lakás­felszerelési cikkeket, nyílászárókat, járműipari dekorációs elemeket tudnak új megjelenési formában esztétikusán előállítani. Ezt az üzemrészt az idén mintegy egymilliós ráfordítással bővítik. A jelenleg felújítás alatt álló kecskeméti Delica- tesse eszpresszó fémrészei is itt kapják végső színüket. • Bálint Sándor és Ábenczius László rádióantennát színeznek. • A galváncsarnok. • Szabó Attiláné a krómozott szegecse­ket szedi le a mártogatóról. (Kép és szö­veg: Straszer András) Turistaszálló, üzlet, lakás fiataloknak A közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy elkészült az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcso­porthoz tartozó egyes csapatok alakulatainak, fegyverzetének és haditechnikájának egy részére vonatkozó kivonási ütem­terv. Még ezt megelőzően megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek során pontosítják: mi lesz a kiürített létesítmények sorsa. Azóta bizonyossá vált, hogy több objektumot ismét polgári használatba adnak át; az ügyben érdekelt helyi taná­csok — bár még nem rendelkeznek pontos információkkal arról, hogy milyen épületek megüresedése várható — készü­lődnek ezek átvételére. Szombathelyen mintegy 25 hektárnyi, városfejlesztési szempontból értékes terület szabadul fel a rajta levő lakta­nyaépületekkel és lakásokkal együtt. Több üzem is jelezte területigényét, de a tanács vezetői kitartanak amellett, hogy a lakóövezetből nem lesz ipartelep. Miután a város lakótele­pein öt éven belül befejezik az építkezést, új terület kijelölése válik szükségessé, s erre a laktanya és környéke a legalkal­masabb, hiszen el van látva az alapközművekkel, s mellette húzódik a főútvonal. Ezen a helyen hatezer lakás épülhet. Azt persze még vizsgálni kell, hogy az itt álló, a századfordu­lón eredetileg huszárlaktanyának készült épületek közül me­lyiket érdemes felújítani. Jóllehet Győr-Sopron megyében még előzetes tájékozta­tást sem kaptak a tanácsok, azt már eldöntötték, hogy az objektumok hasznosítása csak a lakosság véleményének fi­gyelembe vételével történhet meg. Az elgondolásokban egyébként turistaszállók, üzletek, bevásárlóközpontok ki­alakítása szerepel. Az már bizonyossá vált, hogy a szovjet egységek távozásá­val Esztergomban megüresedik az a muemlekegyüttes. ame­lyet 1945 után katonai kórháznak rendeztek be, s azóta is a szovjet katonáknak, tiszteknek, s azok hozzátartozóinak gyógyítását szolgálta. A többszámyas, többemeletes épületet a kanonoki házsorral együtt még az idén ismét birtokba veheti eredeti tulajdonosa, a római katolikus egyház. Hasznosításáról később döntenek; mindenekelőtt az épü­letek felújítására van szükség. Az átadással lehetőség nyílik arra, hogy az épület környékén eddig lezárva tartott két közutat újból megnyissák. Gödöllőn a 200 éves Grassalkovich-kastélyt is átadják a szovjet egységek. A tanács a francia AMB építőipari válla­lattal közösen dolgoz ki tanulmánytervet az európai építé­szetben is jelentősnek számító palota hasznosítására. A munka során kiderül majd, hogy a kastély rendbehozatala s idegenforgalmi célú felhasználása hosszú távon fedezheti-e a ráfordítási költségeket. A barokk épületegyüttes rekonst-j rukciójára az előzetes számítások szerint 2 milliárd forintot kellene költeni; a beruházásra külföldi és hazai cégekkel vegyesvállalatot kívánnak alapítani. Tökölről a részleges szovjet csapatkivonás hírére a kör­nyék lakossága különféle javaslatokkal fordult a helyi párt- bizottsághoz; ezeket itt összegyűjtik, rendszerezik, s az így kialakított elképzeléseket a helyi szovjet parancsnokságho továbbítják, hogy az épületek egy részének kiürítésénél ez figyelembe vehessék. A jelenleg katonai egészségügyi intéz ményként működő épületből S a javaslattevők szerint — szociális otthont alakíthatna ki a helyi tanács. Várható több tucat lakás is felszabadul, amelyben fiatal házasol juthatnak otthonhoz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents