Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 6. Eltemették Miskó Istvánt Paraguayban 90 napon belül választást tartanak és a jövő héten feloszlatják a diktatúra által fenntartott parlamentet — jelentette vasárnap az asun- cioni Ultima Hóra cimű lap hivatalos forrásból: Megfigyelők megjegyzik: a közlésből nem derül ki, vajon a választáson részt vehetnek-e a diktatúra alatt betiltott pártok, köztük a polgári ellenzék és a baloldali erők. A polgári ellenzék szóvivői szerint a választások ilyen gyors kiírása a kormányzó Colorado pártnak kedvez. Úgy vélekedtek, hpgy Andres Rodriguez tábornok szavatolni akaija a Colorado uralmát egy újabb időszakra. Justo Pastor Cuquejo, Asuncion segédpüspöke, a vatikáni rádiónak szombaton adott telefoninterjújában ezzel szemben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Paraguayban új korszak kezdődik és az országban kezdetét vette a demokratikus folyamat. Van remény azzal együtt is, hogy a jövőt még nem látni tisztán — mondta. Miguel Angel Bestard, Paraguay Buenos Aires-i nagykövete, szombat esti sajtóértekezletén azt mondta, hogy országában nem államcsíny történt, hanem Stroessner mondott le. A diplomata, aki — állítása szerint — Rodriguez tábornoktól kapott felhatalmazást kijelentéseire, elmondta, hogy Sfroessner nem Chilében akar letelepedni, hanem az Egyesült Államokban, Miamiban. NÉPSZA VAZÁS ELŐTT Raul Alfonsin argentin és Jósé Sar- ney brazil elnök szombaton üdvözölte a paraguayi diktatúra megdöntését, és reményét fejezte ki, hogy ott is helyreállítják a szabadságjogokat és minden párt részvételével választást tartanak. A New York Times szombaton reményét fejezte ki, hogy Paraguayban „több történt egy puszta palotaforra- dalomnál”. A lap szerint Andres Rodriguez semmi esetre sem tekinthető a szabadság és a demokrácia bajnokának, de az utóbbi években a Colorado pártnak azt a szárnyát vezette, amelyik ellenezte a Stroessner-família dinasztikus törekvéseit. Gazdasági küldöttség utazott az NSZK-ba Beck Tamás kereskedelmi miniszter vezetésével vasárnap magyar gazdasági küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba. Beck Tamás NSZK-beli látogatása során megbeszélést folytat a nyugatnémet gazdasági élet több magas beosztású tisztségviselőjével, találkozik számos vezető üzletemberrel. Előadásokat tart a magyar gazdaságról, különös tekintettel az új társasági törvényre, és vegyesvállalat-alapítási törekvésekre. A francia szocialisták és kommunisták félmegállapodása László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: A francia kormányzó Szocialista Párt és a Kommunista Párt vezetői korlátozott megállapodásra jutottak a márciusban esedékes városi tanácsi választások közös listáiról. A kommunista pártközpontban a két pártvezér, Georges Marchais, az FKP főtitkára és Pierre Maufóy, a Szociálistá Párt első titkára írta alá a megállapodást. A megállapodás közli, hogy a két baloldali párt a 20 ezer' lakosúnál nagyobb városok 80 százalékában a baloldali tömörülés közös listáival indul harcba a tanácsi többségért. A többi helyen külön listákon, tehát ellenfelekként vetélkednek az első fordulóban. Mintegy 40 ilyen helységben lesznek előválasztások a két baloldali párt képviselői között. A fővárosnak valószínűleg mind a húsz kerületében megmérkőznek a szocialista és kommunista listák, mert a Szocialista Párt még két kerületben sem volt hajlandó a lista élére kommunistát elfogadni. A két pártvezetés nem tudta feloldani az ellentéteket 23 baloldali vezetésű városban, köztük hatban az FKP van többségben. Elkerülhetetlennek látszik a baloldali összecsapás 17 olyan fontos városban — köztük St. Etienne, Reims, Epemay, Arles, Nimes —r amelyben legutóbb, 1983- ban az FKP elvesztette a többséget a jobboldal javára. A szocialisták elégedetten, a kommunisták csalódottan fogadták a félsikert. Mauroy teljes elégedettségét hangoztatta azzal, hogy 380 városban közös listán indulnak a baloldali pártok. Marchais kijelentette, hogy „jobb eredményt is elérhettünk volna”. Marchais közölte, hogy a helyzet értékelésére keddre összehívták a központi bizottságot. Az FKP lapjában a főszerkesztő a szocialisták „feneketlen étvágyával” magyarázta a kudarcot. Rámutatott, hogy az FKP egyetlen helyen sem követelte magának a lista vezetését, ahol eddig szocialista polgár- mester volt, a szocialisták viszont tucatnyi várost akarnak elhódítani tőlük. A jobboldali sajtó örömmel nyugtázta, hogy ff két baloldali párt a vitatott városok többségében nem tudott megállapodni. Miskó Istvánt, Tiszakécske tanácselnökét, országgyűlési képviselőt, aki tragikus körülmények között szerdán délelőtt vesztette életét, szombaton délután temették. Előtte, délelőtt, a városháza nagytermében fölravatalozott holtteste előtt nagyon sokan hajtottak fejet. A temetőben gyászőrséget álltak fehér koporsója előtt Kécske képviselői, Bács- Kiskun tanácselnökeinek küldöttei, országgyűlési képviselők — közöttük dr. Korom Mihály — és a megye vezetői: dr. Gajdócsi István tanácselnök és dr. Filmek dobozból - fesztiválra (Folytatás az 1. oldalról.) Pozsgay Imre a kormány és a mozgókép- intézmények, valamint a televízió viszonyáról szólt. Megismételte egy korábbi kijelentését, miszerint a Televízió a nemzeté, felügyelete pedig a kormányé. Szükségesnek tartotta azonban hozzáfűzni: ez a felügyelet csak akkor hiteles, ha az országnak a nép által jóváhagyott kormánya van. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági válságnál és a költségvetési deficitnél súlyosabb a legitimációs deficit. Ezt a legitimitást, jóváhagyást kell most visszaszerezni, s ennek érdekeben a politikai küzdelem megindult, mégpedig a nyilvánosság előtt. A fórumon a felszólalók — közöttük Jan- csó Miklós, Kézdi Kovács Zsolt, Lugossy László rendezők, Kéri László politológus és Csurka István író — állást foglaltak a Magyar Film és Tévé-művészek Szövetségének Titkársága által közétett vitaindítójával kapcsolatban. A tanácskozáson valamennyi hozzászóló megerősítette a vitaindítóban is rögzített tényeket, kifejtette véleményét a nemzetközileg elismert magyar filmművészet helyzetének drámai romlásáról. Elmondták, hogy egyre kevesebb a lehetőség a vitathatatlan szellemi és'alkotói kapacitások kibontakoztatására. De reménytelen a pályakezdők helyzete is. Gyakorlatilag lehetetlen a megújuláshoz a minden művészethez szükséges kockázat és kísérletezés vállalása. Méltatlan pozícióharcokban forgácsolódnak szét ezen a területen is az alkotó energiák. A magyar filmművészet nemzetközi tekintélyének megőrzése csakis a beavatkozástól mentes, hatékony állami, társadalmi mecenatúrával lehetséges. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. Az elnöktől kölön-külön beszédben búcsúztak el a régi barátok, a tanácsi és országgyűlési képviselő- társak, illetve a katolikus és a református egyház. A sírnál a városi pártbizottság első titkára vett végső búcsút a régi harcostárstól. „Akik ezután is tisztelnek, azok nevében mondom: nyugodj békében”. A gyászszertartás végén a Himnusz hangjai csendültek föl, majd a sírt koszorúk, virágok erdeje borította el — a temetésen több mint tízezren búcsúztak az-elnöktől. Választójogi fórum (Folytatás az 1. oldalról.) megyei pártbizottság osztályvezetője: Ám ennek ellenére véleményt tud nyil- ' vánítani, hisz már értékelték a párttagok között folyó vitákat és született megyei szintű állásfoglalás is. Mint mondta, a végleges javaslatban feltehetően az egyéni és lajstromos választás kombinációja szerepel majd. A jelölőgyűléseken csak a választókerület lakói szavazhatnának, s megfontolandó a koalíciós lista. A Szabad Demokraták Szövetsége — mint hallhattuk — elveti a jelölőgyűlés intézményét, kifogásolja a Hazafias Népfront politikai szerepét a választásokban és az országos listát is. Ám előrehozott választásokat szerintük sem lenne célszerű tartani, mert ennek túl nagy a kockázata. A fórum résztvevői közösen kidolgoztak egy állásfoglalást is. Ebben rögzítették azokdt az elveket, melyek az új választási törvény alapjául szolgálhatnak. A közös nyilatkozatot a KISZ és a FIDESZ kivételével mindegyik szervezet aláírta. A megyei pártbizottság képviselője — egyetlen pontot, a jelölőgyűlések megszüntetésének javaslatát kivéve—szintén elfogadta a dokumentumot, melyet megküldenek a törvény előkészítőinek. Lovas Dániel Bevezetik-e a többpártrendszert Algériában? A többpártrendszer bevezetésének a lehetőségét is tartalmazza az algériai alkotmány módosításának vasárnap nyilvánosságra hozott tervezete, amit február 23-án népszavazásra bocsátanak. Az alkotmánymódosítási tervezet szabadság- és politikai jogokkal foglalkozó fejezetének egyik cikkelye rögzíti, hogy Algénában „elismerik a politikai jellegű egyesülések létrehozásának jogát". Az észak-afrikai országban jelenleg a Nemzeti Felszabadítási Front az egyetlen engedélyezett politikai párt. Ä tervezet emellett előírja, hogy Algéria államvallása az iszlám, az ország hivatalos nyelve az arab. További változást jelent, hogy a tervezet nem tartalmazza a szocialista jelzőt: A most érvényben levő alkotmány első cikkelye még „szocialistának” nevezi az „Algériai Államot”. Gazdasági szempontból ugyancsak újdonság, hogy a tervezet elismeri a magán- tulajdont és az örökösödési jogot. Algériában tavaly november 3-án is népszavazást tartottak. Akkor a hatalom kettéválasztásáról döntöttek az állam ás a Nemzeti Felszabadítási Front között, s rögzítették, hogy a kormány a nemzetgyűlésnek, s nem alpárinak tartozik" felelősséggel. Bolgár lap a magyar reformról A gazdasági reform -j- Problémák és perspektívák címmel Magyarországról közöl cikket a Rabotnicseszko Delo vasárnapi száma. Az írásban a szerkesztőség a lap egyik olvasójának arra a kérdésére válaszol, hogy mi a magyar gazdasági reform lényege és milyen az ország gazdasági helyzete jelenleg. A bolgár sajtóban — amely nem kíséri folyamatos figyelemmel valamennyi szocialista ország belső történéseit — bevett szokás egy-egy olvasói kérdésre válaszolva, utólag foglalni össze e történések lényegét. Múlt pénteken a csehszlovákiai tüntetéseket magyarázta meg ugyanígy a BKP lapja. A szerkesztőség részletesen szól a magyar gazdasági reform céljairól és eszközeiről, a tulajdonformák, a szocialista piacgazdaság, az árak, hitelek, adópolitika, az értékpapírok és a külföldi tőke szerepéről, illetve a velük kapcsolatos elvárásokról. A bolgár olvasó számára a leírtakból valószínűsödik, hogy Magyarországon az van kibontakozóban, ami célként Bulgáriában is megfogalmazódott már. Idézi a lap Grósz Károly szavait, amelyek szerint a kollektív tulajdonforma megőrzi domináns szerepét, de kiderül az is, hogy magánvállalkozások 500 főig alkalmazhatnak munkaerőt. Bulgáriában ez a határ 10 fő. Szó esik a cikkben — a Népszabadságban megjelent Írások alapján — a nehézségekről, a reálbérek és a fogyasztás csökkenéséről, az életszínvonalnak az 1973. évi szintre való visszaeséséről, a fogyasztói árak — főként az állami támogatások leépítése miatti — 15—20 százalékos emelkedéséről, s hogy 1990 után azonban egy dinamikusabb, az életszínvonal emelkedésével is együtt járó fejlődési időszakra lehet számítani. Értesülnek az olvasók a 18 milliárd dolláros államadósságról, majd végül Németh Miklósnak a január 14-ei budapesti pártaktíván elhangzott beszédéből idéz a cikk arról, hogy az elkezdett fordulatot mind a kormány, mind a lakosság akaija, utóbbi azért, mert a fordulattól életszínvonala javulását, szociális biztonsága erősödését váija, ennek' alapjai azonban még nincsenek meg. A Magyarországon végbemenő politikai folyamatokról hasonló átfogó ismertetés bolgár lapokban még nem jelent meg. Ismeretlen Engelskéziratok Friedrich Engels négy eredeti kézirata került elő a kaliforniai Stanford egyetem archívumából. Az egyetem közleménye szerint három francia nyelven irt és egy hosszabb, német nyelvű levélről van szó. Az 1883-ban és 1886-ban írt francia nyelvű levelekben Engels annak lehetőségét fejti ki, hogy a proletariátus választások útján „újabb pozíciókat vívhat ki magának”. Azt irta, hogy a „tüntetés fontos dolog, de csak akkor, ha jobb út mar nincs”. A német nyelvű dokumentum a XIX. század elején indult brit chartista mozgalommal foglalkozik. A kéziratok a Hoover Intézet Borisz Nyikolajevszkij-alapít- ványának darabjai. A mensevik Nyikolajevszkij emigrálása után haláláig, 1966-ig az Egyesült Államokban élt. A Szovjetunió ismert szakértőjének tekintették. 'Dokumentációja 1963-ban került a Hoover Intézet tulajdonába. A Volga-bizottság katasztrófát jósol A Volgát, s vele együtt a Kaszpi-tengert katasztrófa fenyegeti, amelynek legfőbb oka a hozzá nem értő, ésszerűtlen, ökológiailag felelőtlen gazdálkodás. Csak az erők egyesítésével, összefogással, szervezett és határozott fellépéssel érhető el célunk: az ökológiai szerencsétlenség megakadályozása, a Volga, a folyó menti földek fokozatos megmentése — hangsúlyozza „A Volga megmentésének társadalmi bizottsága” nevet viselő szervezet felhívása, amelyet vasárnap tett közzé a Szovjetszkaja Rosszija. A társadalmi szervezetben neves újságírók, tudósok, irodalmárok, művészek vesznék részt, s az alapítók között van 15 sajtóorgánum is, köztük a Szovjetszkaja Rosszija. A társadalmi bizottság alakuló üléséről beszámolva a Szovjetszkaja Rosszija elsősorban a felelőtlen miniszteriális szemléletet ostorozó felszólalásokat emeli ki, utalva arra, hogy á számos gát, csatorna csaknem állóvízzé alakította a Volgát, hiszen a hatalmas folyó vizeseréjének üteme tizen- kettedére csökkent, s a helyzetet még tovább súlyosbították a környezetszennyező technológiával működő üzemek. Felvázolták a folyó megmentéséhez szükséges elsőrendű és hosszú távra szóló intézkedéseket, s környezetvédelmi, valamint a kulturális értékek megmentését célul kitűző programok kidolgozásáról határoztak. Szó esett az épülő Volga—Don 2. csatorna káros hatásairól, egyes erőművek és vízmüvek felesleges voltáról, s szorgalmazták alternatív energiaforrások felkutatását is. Rendkívül éles bírálat érte az évi 12 milliárd rubeles költségvetéssel rendelkező szovjet vízgazdálkodási minisztériumot, amiért környezetkárosító beruházásokat valósít meg. A Volga-bizottság — amely szeretné jogi személynek elismertetni magát—szorgalmazta a környezetvédelmi előírások megszigorítását az ipari beruházásoknál. Emlékeztetett arra, hogy a Volga vízgyűjtő medencéjéhez 150 ezer folyó, patak és ér csatlakozik, 60 millió ember él itt, s az ország ipari és mezőgazdasági termelésének 30 százalékát adja ez« terület. A Volga nem a minisztériumok gyarmata, s eljött az ideje annak, hogy területén az egész nép céljaival és érdekeivel összhangban gazdálkodjunk” — hangsúlyozza a felhívás. Nyitott szakszervezetté alakul a TVDSZ A Televíziós Dolgozók Szakszervezetének szombati küldöttértekezletén éles viták után úgy döntöttek, hogy előrehozott választásokat tartanak. Kialakították a szakszervezet új szervezetét és a választás szabályait. Április 15-ére összehívták kongresszusukat a szakszervezet új programjának és alapszabályának elfogadására. Elhatározták — a nyitottság érvényesítésének érdekében —, hogy a TVDSZ vállalja valamennyi városi kábeltelevízió és videóműsor-készítő szervezet munka- vállalói és szakmai érdekvédelmének összehangolását. A küldöttek követelték, hogy munkaügyi szabályzat helyett a dolgozókkal kollektív szerződést kössenek a jogok és kötelezettségek egyértelmű rögzítésére-a Magyar Televízióban. Kifejezték véleményüket, hogy az újjáalakuló szakszervezetnek kell meghatároznia, milyen eszközökkel szerezhet érvényt tagsága alapvető jogainak. Rendkívüli pártértekezlet Székesfehérvárott Tizennyolc alapszervezet csaknem 1300 kommunistájának a képviseletében tanácskozott szombaton a székesfehérvári körzeti pártbizottság alapszervezeteinek rendkívüli pártértekezlete az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának székházában Székesfehérvárott. A fórum munkájában részt vett Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az eszmecserén Boros Jenő, a székesfehérvári körzeti pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást, majd többen kifejtették véleményüket a párttagságot jelenleg leginkább érdeklő kérdésekről, az utóbbi hetek-hónapok eseményeiről. (MTI) VÁLASZTÁSOK KILENCVEN NAPON BELÜL Paraguay a puccs után A Die Welt az MSZMP KB soron lévő üléséről Az NSZK egyik vezető napilapja, a Die Welt szombati cikkében úgy véli, hogyt az MSZMP február 10-ére összehívott központi bizottsági ülésén nemcsak a felszabadulás utáni időszak, így 1956 történelmi értékelésével foglalkoznak majd, hanem ily módon szóba kerül a párt eljövendő politikai irányvonalának kijelölése is. A konzervatív szemléletű újság is azt mérlegeli: vajon milyen súlyos, mennyire osztja meg a magyar kommunisták sorait a vita 1956 jellegének meghatározásáról. A lap úgy látja, hogy Grósz Károly, valamint Lukács János másként tekint 1956-ra, mint Pozsgay Imre, vagy legalábbis igyekeztek tompítani utóbbi megnyilatkozását. A Die Welt — budapesti keltezésű tudósításában — összefüggést vél felfedezni, abban a vonatkozásban, hogy a KB-ülésnek az 1956 kapcsán kialakítandó állás- foglalása egyúttal felvilágosítással szolgálhat majd a rendszer jövőbeni reform-; készsége felől is. A KB-ülés feltételezett többféle kimenetelének taglalását a tudósító azzal az előzetes megállapítással záija le, hogy esetleges nagyobb horderejű személyi következmények belpolitikáiig és nemzetközi értelemben egyaránt hatást gyakorolhatnak, netán egyfajta jelzés gyanánt szolgálhatnak. Ugyanakkor a Die Welt gondolatsorában eljut annak feltételezéséhez is, hogy a különböző nézetek felszínre kerülése a történelmi igazság mostani feltárásának folyamatában szorosan összefügg a nehéz gazdasági helyzettel, a társadalmi-szociális viszonyok feszültségével is. A tudósító itt említi meg a hivatalos kimutatások szerint a létminimum alatt élők helyzetét, az inflációt, az áremelkedéseket és az elégedetlenséget. Idézi azt a Magyarországon többfelé hallott megjegyzést, miszerint minél nágyobb áldozatot kér a kormányzat az emberektől, annál jobban próbál megnyitni bizonyos hazafias és demokratikus szelepeket is. E vélemények hangoztatóinak megítélése szerűit azonban így megeshet az is, hogy veszélybe kerülhetnek a kommunisták saját maguk által felvázolt reformtervei — írja a Die Welt című konzervatív napilap. A Nyilvánosság Klub vitája a közvélemény-kutatásról A közvélemény-kutatásról rendezett vitát szombaton a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub országos egyesület. Lázár Guy, a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa többek között hangsúlyozta előadásában, hogy a közvélemény-kutatás már régen kinőtt abból a korszakából, amikor pusztán tudományos jellegű hangulatjelentés volt a hatalmi bürokrácia asztalán. Napjainkban viszont határozottan segíti a pluralizmus), mivel elfogadottá teszi, hogy lehetnek — és nyilvánvaló, hogy vannak — egymás mellett élő, eltérő vélemények. Kiemelte, hogy szükség lenne uj közvélemény-kutató intézetekre. A társadalmi kommunikációs rendszerben az állampolgárok és csoportjaik, közösségeik véleményének kölcsönös megismerésével fejlődhet igazán tovább a demokrácia is — emelte ki Hann Endre, a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársa. Javasolta: szerepeljen a klubnak a vitatémáról szóló állásfoglalásában az, hogy az állampolgárok eletét jelentősen befolyásoló intézkedések tervezéséhez tartozzon szervesen hozzá a széles körű közvélemény-kutatás, s hogy maga a Nyilvánosság Klub is kezdeményezni kíván ilyeneket. A vita során elhangzott többek között, hogy bár volt szakszerű közvéleménykutatás arról, hogyan ítélik meg az állampolgárok a bős—nagymarosi vízi erőművet, s a kutatási eredményt még az országgyűlési szavazás előtt az intézet elküldte minden sajtószervnek, azok nem mertek leközölni. Szekfű András kutató azt hangsúlyozta: nem kell külön kimondani egy készülő, a közvélemény-kutatásról szóló törvényben, hogy a közpénzen folytatott kutatásók eredményei legyenek nyilvánosak — ez ugyanis természetes jellemzője egy jogállamnak. A több órás vitát követően a résztvevők kérték, hogy az egyesület ügyvivői testületé — egy külön munkabizottság bevonásával — fogalmazza meg az állás- foglalást a közvélemény-kutatásról. A szombati vitanapon Sólyom László jogász ismertette azt az állásfoglalást is,' amelyet a Nyilvánosság Klub ügyvivői testületé fogalmazott a tájékoztatási törvény tervezetéről. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy az 1986-os sajtótörvény kritikája és a sajtóirányitas reformjára tett társadalmi erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A törvény koncepciója lényegében egyezik az elmúlt két év nyilvánosság-vitáiban kialakított és közzétett javaslatokkal. A tájékoztatási törvénykoncepció alapja az átfogó állampolgári szabadságjogként szabályozott szólás- és sajtoszabadsag. A Nyilvánosság Klub helyesli, hogy a tervezet a lapalapítás — nemcsak jogi személyeket, hanem egyéneket is megillető — szabadságán túl kiterjed a nyomdaalapítás és -használat, valamint a sajtótermék terjesztésének szabadságára is. (MTI)
