Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 49. szám Ára: 4,*80 Ft 1989. február 27., hétfő A TSZ-EK RENDKÍVÜLI KONFERENCIÁJÁNAK ALLASFOGLALASA A tsz-ek helyzetéről, a gazdálko- ís feltételeiről és az érdekvédelem égújításáról tanácskozott áz ISZMP Budapesti Bizottságának - ilitikai, propaganda- és művelődé- központjában a tsz-ek rendkívüli mferenciájá. A tanácskozás má- dik napján, szombaton megjelent ányi Pál, az MSZMP Politikai gazt ik tagja, a Központi Bizottság titkára és élelmezésügyi miniszter. Ott volL-Szabf enő mező- i Politikai ELEK! JÁNOS: Igazi távlatot csak valós piaci rendszer nyújthat A konferencián Eleki János, a TOT főtitkára arról beszélt, hogy a termelő- szövetkezetek milyen agrárpolitikát látnának szívesen, milyen feltételek között tudnának kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből. Eleki János véleménye szerint az új agrárpolitikának az_egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy segítse a piaci mechanizmusban beágyazott agrárgazdaság létrehozását. A termelőket a szabályozórendszer — mechanikus vezérléssel — nem kényszerítheti továbbra is a ráfizetés folyamatos „újratermelésére”. A jelenlegi mechanizmus felhajtóerői napjainkra kifáradtak, igazi távlatot csak a valós piaci rendszer nyújthat. Az új agrárpolitika nem engedheti (Folytatás a 2. oldalon) t A konferencia második napján felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. GROSZ KAROLY INTERJÚJA A TANJUG HÍRÜGYNÖKSÉGNEK Számunkra a szocializmus cél, nem pedig meglévő eredmény Tartalmas jószomszédi viszony EB® — A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra, hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos következményekkel járó hibák — folytatta Grósz Károly. De tény, hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok versenyhelyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem — tette hozzá Grósz Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európábán, sem Nyugat-Európában nem oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja, hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom, abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt, hogy a vezetők politikai versenyben, a társadalom nyilvánosságát előtt választódjanak ki. Ily módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s társadalmi befolyásuk is nagyobb le$z. Mindezek együtt jelentős biztosítékok, amelyek persze nem tökéletesek — mert ilyenek nincsenek —, de azt hiszem, jobbak lesznek, mint a jelenlegiek. Ezért kell mindezeket vállalnunk. Szocializmuskép — Soha egyetlen párt sein mondhat le a vezető szerepéről — jelentette ki Grósz arra a kérdésre adott válaszában, hogy az MSZMP a többpártrendszer kezdeményezésével tudatosan átengedi-e a hatalom egy részét másoknak. Az már más kérdés, hogy sikerül-e törekvését érvényesítenie. Az MSZMP vezetése, és remélem, a* párttagsága is úgy ítéli meg, hogy a párt képes megőrizni vezető szerepet. Ugyanakkor nem kívánja megtartani a hatalom gyakorlásának monopóliumát, hanem — vezető szerepének megőrzése mellett — a hatalmi rendszerbe másokat is be kiván vonni. Erre már van példa: az Elnöki Tanács elnöke, a művelődési miniszter, valamint a tervhivatal államtitkára pártonkívüliek, s ez régebben elképzelhetetlen volt. Tehát a hatalom gyakorlásának megosztásáról már ma is beszélhetünk, de nem az általunk kívánt mértékben. Az ország alaptörvényének bevezetőjében szólunk majd a szocializmusról; — mondotta Grósz —, ám szocialista törekvéseink inkább az alkotmány egé. szének szelleméből fognak következni, mint egyetlen kijelentésből. Szocialista államot akarunk, de Magyarországon még nincs szocializmus. Számunkra tehát ez cél, nem pedig meglévő eredmény. (Folytatás a 2. oldalon) IVÁNYI PÁL VÉLEMÉNYE: A kulcsszerep a gazdaságé Iványl Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton kísérte figyelemmel a konferencia munkáját. Nem kért szót, viszont a tanácskozás befejezésekor lehetőségem nyílott véleményéről megkérdezni. — Mintegy tíz napja Kecskeméten találkozott az agrárágazat megyei vezetőivel. A konferencián elhangzottak visszaigazolták-e az ön számára a megyei szakemberek véleményét, javadatait? ; t— Számomra rendkívül hasznos beszélgetés volt a kecskeméti, s a konferencia megerősítette és visszatükrözte az ott elhangzottakat. Természetesen voltak hangsúlybeli különbségek. — Az agrárágazat gondjainak, helyzetének alaposabb megismerése után fel- gyorsítandónak tart-e bizonyos változásokat, lépéseket az agrárpolitikában? —Hogy gyorsabb lépésekre és változtatásokra van szükség, az számomra ed- digis világos volt. A kecskeméti beszélgetésen arról akartam meggyőzni, hogy a párt készülő agrártéziseiről a gyakorlatban dolgozó szakemberek hogyan véle- i kednek. Ott és a konferencián is azt érzékeltem, hogy a párt agrárpolitikai téziseinek fő irányával megvan a? egyetértés. Vitapontok a módszerek, eszközök körül sűrűsödnek. Ennek eldöntése és kimunkálása nem politikai feladat, ezekről a kormányzati munkában kell határozni. Természetesnek tartom a türelmetlenséget is, azt az igényt, hogy minél előbb érzékelhető lépések történjenek, és az agrárágazatban fölhalmozódott feszültségek fel-, illetve megoldódjanak. Új lendületet kell adni az agrárgazdaságnak, s ezzel együtt a magyar vidéknek, ez ma politikai és gazdasági szempontból is kulcskérdés. — A kiemelkedő feladatok közé sorolja-e a valódi önálló vállalati, szövetkezeti gazdálkodás lehetőségének garantálását? — Lényegesen nagyobb,fokú önállóságra, belső szabadságra ---a döntéshozataltól a gyakorlati munkáig — van szüksége az ágazat vállalatainak, szövetkezeteinek, s arra is, hogy oldódjanak, illetve megszűnjenek a bürokratikus kötöttségek, amelyek vitathatatlanul visszafogják és nehezítik a termelést. A mai kor fontos követelménye ez. Azt akarjuk, hogy az agrárgazdaságban is, a tevékenységekben, ezek megválasztásában a piac legyen a fő koordinátor, és a versenyben a teljesítmény alapján legyen mérhető a gazdálkodás minden szereplője. Ehhez szorosan kapcsolódik az érdekeltség, nevezetesen az. hogy a teljesítménynövelésben, a minőségi termék-előállításban közvetlenül érdekel! legyen a dolgozó éppen úgy, mint az egész gazdálkodóegység. Ez természetesen nem mai felismerés, de úgy tűnik, hogy azok az eszközök és módszerek, amelyeket eddig a gazdaságpolitika lehetővé tett, kevesek és nem is elég ösztönzőek. —Mi a véleménye: az alternatív szervezetek felvetéseikkel felgyorsíthatják azt a folyamatot, amely a teljesítményösztönző, valóságos piaci viszonyok felé visz? — Örömteli dolognak tartanám, mert minden javaslat fontos — függetlenül attól, hogy kitől származik —, amely a célok elérésében segít bennünket és növeli az esélyét annak, hogy az ínséges gazdasági helyzetből mihamarabb kilábaljunk. Az alternatív szervezeteknek ma még nincs konzisztens gazdasági programjuk, de feltételezem, hogy gondolkodnak rajta. Azt tapasztaljuk. hog> az agrárpolitika kialakításában vannak ötleteik. Ezeknek egy részét egybeesőnek látjuk ßz MSZMP programjával, tehát van gondolkodásazonosság, a másik részével vitában vagyunk. El tudom képzelni, hogy e viták során felszínre kerülnek újabb hasznosítható, az agrárpolitika rendszerébe integrálba! gondolatok. De mindaddig, amíg az alternatívok legfőbb stratégiája az. bog tagadnak és elvetnek mindent, amit az MSZMP vagy a kormány tesz, vagy cselekedni szándékozik, addig ebből az alapállásból nem tud létrejönni alkotó, hasznos párbeszéd. Bírálni könnyű — nem beszélve arról, hogy mi is alaposan meg tudjuk bírálni saját intézkedéseinket, hibáinkat —. sokkal nehezebb azonban olyan javaslatokat, programot megfogalmazni, ami kivisz benn un la; ebből a válságos helyzetből. Es nemcsak sokkal nehezebb, hanem felelősséggel is jár. Ezt ma még nem tapasztaljuk az alternatívoknál. — Akkor gazdaságpolitikai téren nincs is igazából miről eszmét cserélni az alternatívokkal? Politikai, társadalmi megnyilvánulásaiktól viszont hangos az ország, s az MSZMP és a közvélemény is sokat, szinte naponta foglalkozik felvetéseikkel. Nem találja ágy, hogy eltúlzottan is sokat? '■ oa Ma a társadalomban nagy a fogékonyság minden új fogadására, mer! a társadalom egyaránt-küszködik politikai és gazdasági problémákká!. Kétségtelen, hogy a gazdasággal, a termeléssel az MSZMP-nek, nekünk többet kell foglalkozni, mint eddig bármikor is, mert a további folyamatokban kulcsszerepe a gazdaságnak lesz. Csabai István MIBEN VÁLTOZOTT A FELVÉTELI REND? Kísérlet a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán 1989. január 1-jén hatályba lépett a művelődési miniszter 25/1988. (XII. 22.) MM rendeleté, mely a felsőoktatási intézményekbe való felvételt szabályozza. Új körülményekhez kell tehát alkalmazkodniuk azoknak, akik az idén szeptembertől valamely egyetem vagy főiskola hallgatói szeretnének lenni. Mivel jelentkezési lapot csak március 1-jéig fogadhatnak el a felsőfokú oktatási intézmények, a továbbtanulók — az őket leginkább érintő kérdésekről — minden bizonnyal már tájékozódtak. így azt is tudhatják, hogy Bács-Kiskun megye öt felsőfokú oktatási intézménye közül mindössze a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán változik meg alapvetően a felvételi vizsga. A többi négy főiskolára az általános rendelkezések az irányadók. Az új rendelkezés számos elavult vagy ésszerűtlen gyakorlatot is felszámol. Közülük talán az egyik legfontosabb, hogy ezentúl mindössze egy felsőoktatási intézménybe lehet jelentkezési lapot beadni, átirányítás pedig csak a felvételi tárgyak azonossága eseten kérhető. A származási kategorizálás, kitüntetett szülők kedvezményének, valamint a helyhiány- miatti elutasítás felszámolása nagyban elősegítheti a demokratikusabb felvételi eljárást. Ez utóbbi értelmében minden jelöltet fel kell venni, aki az adott intézmény ponthatárát elérte. A jelölt jogainak teljesebbé tétele valósul meg a kifogásemeléssel. Az idéntől ugyanis panasszal élhet az a vizsgázó, akit — érzése szerint — akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán sérelem ért. A pontszámítás részleteinek módosulása kedvezőbb helyzetet teremt mindazoknak, akik a felvételi vizsgán elérik az 50 pontot. Ebben az esetben ugyanis a jelölt számára kedvezőbb változatot tartják érvényesnek. A felsőoktatás színvonalának megtartását célozza az a kitétel, miszerint a 70 összpontszámot el nem érők főiskolára vagy egyetemre nem vehetők fel. Rendkívül lényeges az a változás is, amely a két írásbeli felvételi dolgozat elérendő pontszámát 10-ben minimalizálja. így tehát szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki mindkét dolgozatát legalább kettes érdemjegyüre teljesítette. Ezek talán a legalapvetőbb változások. Az intézmények további, speciális követelményeit a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 1989-es száma tartalmazza. A korábbitól gyökeresen eltérő, alapvetően új felvételi eljárást próbálnak ki e tanévben a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán. Itt elsőként alkalmassági vizsgán szűrik majd ki, az ének-zenei, testi, rajz-ábrazolás és a beszédkészség alapján: ki vehet részt a júniusi második fordulón. Akkor pedig ajelöltek kommunikációs, metakommunikációs képessegeiről: kapcsolatteremtő és -megtartó, nyelvi kifejezőképességérol, szókincséről, pedagógiai és problémaérzékenységéről, fellépéséről kivannak képet kapni. G. T. T. ÁPRILISBAN: XII. KONGRESSZUS Tagszervezetek szövetségévé alakul a KISZ Eddig 33 szervezetet jegyeztek be Szombaton utest tartott a KISZ üózta és módosításokkal elfogadta az ifjúsági szövetség XUL kongresszusának kozó előterjesztést: központi hetilapjáforauu változtatásaira, valamint a főszerkesztői posztra vonatkozó ja vasi akorszerűsítéséről szóló , állásfoglalás- tervezetet és úgy döntött, hogy azt átdolgozva, alternatívákkal is kiegészítve KISZ-én belüli vitára bocsátja. A KISZ Központi Bizottsága határozata alapján az ifjúsági szövetség XII. kongresszusát április 21—23. között a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg. A KISZ legfelsőbb fóruma áttekinti az ifjúsági szövetség eddigi tevékenységét, megvitatja az országos értekezleten meghirdetett politikai platformot, továbbá a szövetség együttműködési szabályzatát és a programnyilatkozatot, illetve személyt kérdésekben dönt. Ugyancsak a kongresszus mondja ki az új ifjúsági szövetség megalakulását. A KISZ kongresszusát megelőzően politikai tanácskozássorozatot rendeznek az ország több városában, és a kongresszus idején négy helyszínen sajtófesztivál jellegű j politikai demonstrációkat szerveznek. A testület döntött a kongresszus napirendjén ki- vül a részletes programról, az ügyrendi kérdésekről, valamint a meghívottak köréről. Minthogy a kongresszuson várhatóan a KiSZ-en belül most alakuló új szerveződések, a későbbi tagszervezetek szövetségévé alakul át a jelenlegi KISZ, az MTI munkatársa arról is érdeklődött a KISZ KB-nál: hány ilyen KISZ-en belüli szerveződés jött létre eddig? A kapott tájékoztatás szerint február 16-áig 33 szervezetet jegyzett (Folytatás a 2. oldalon) Dolgoznak a földeken Az idén korán kimehetnek a földekre dolgozni a mezőgazdaság nagy- és kisüzemeiben. A néha már májusra emlékeztető enyhe időben, február vége felé sok helyen élénkül a határ az emberek és a gépek munkája nyomán. Folyik a metszés, a talaj-előkészítés és a trágyázás. (Tóth Sándor felvételei) • Káldi László, az Izsáki Sárfehér Tsz nyugdíjas szakcsoporttagja sem pihen. Mint minden jó parasztember, ó is tudja, mikor kell munkához látni a szőlőben. Egyhektá- ros sárfehér szőlőjében — amelyet három éve telepített támasztókarókat ver te a főidbe. • Az Állampusztai Célgazdaság bösztöri kerületében a traktor nehéz simítóval járja végig a földeket, hogy a talajt előkészítse a kukorica, a mustár és a napraforgó vetéséhez. HNOM>BBMHHMMnnaMSHHSnnHBH6H ■SBBBBaDHSBBKHBanBBHB Az alábbiakban közreadjuk annak, a T AN JUG által készített interjúnak a teljes szövegét, amelyet Grosz Karoly, az MSZMP főtitkára február 22—en adott a * —*- A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű vállalkozás, de nem A magyar vezető a T XNJ’JG hif%*ynők‘;-" *<eiérig&7gatóját, Mihail« Saramul-, cot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz
