Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3 KORONA VAGY FEJÉK? A régi címer lesz-e Baja új címere? Egy minisztertanácsi rendelet vagy másfél évtizeddel ezelőtt előírta, hogy a magyar városcimereket úgy kell meg­alkotni, hogy kifejezzék az utóbbi évti­zedekben hazánkban végbement válto­zásokat, a szocialista építőmunkát és így tovább. Nyilvánvalóan a városok arra törekedtek, hogy olyan címert al­kossanak, mely évszázadokra szól, te­hát fejezze ki a munkás-paraszt szövet­ségtől kezdve a táj és a történelmi múlt jellegzetességeit. Ugyanabba a hibába estek, mint az egykori molnár, aki pecsétnyomót ké­szíttetett, és azt adta a mesternek utasí­tásul: '—^ Legyen rajta az anyjukom, meg az öt gyerek, az egyik malom fo­rogjon, a másik álljon, én meg álljak előttük, és szíjjam a pipámat. — De mesteruram, ez nem fér rá mind! — esett kétségbe a derék pecsétcsináló. — Nem baj, akkor hagyja le a csizmá­mat! Nos, Baja jelenlegi, 1975-ben kelet­kezett címere ennél sbkkal többet tar­talmaz. Nézzük a magyarázatot: Nem felelt meg a heraldika szabályainak A város jelenlegi címere pajzs alakú. Középen arany (sárga) mezőben gyü­mölcsöt adó fával, alatta emberpárral, mely a mezővárosi rang elismerése — 1696-ra g és társadalmunk alap­egységére, a családra utal. A pajzsban kifelé haladó vörös (piros) mezők a városi rang elnyerését követő városfej­lődést, az alkotó ember győzelmét jel­képezik a természet és a természet erői, a víz felett. A vörös (piros) sáv nyitott­sága a pajzs felső részén a további fejlő­désre utal. A várost körülölelő Dunát és a dunai holtágakat a címerben hang­súllyal megjelenített kék mezők szim­bolizálják. A vörös csillag a város új történelmének nyitányát jelenti. A cí­mer hagyományostól eltérő rajzolata a kor megváltozott gondolkodására utal. Távol áll azonban tőlem, hggjrv^np- a suúk jelenlegi ebnere felett ironizáljak. Ha az általunk megválasztott tanács­nak ez megfelelt, akkor nekünk is, bi­zonyára. Egyébként a városcímereket jeles művészek tervezték, inajd külön­böző testületek, így a Képzőművészeti Lektorátus — véleményezték. Az ak­kori politikai helyzet, és egy jószándé­kú, de balul sikerült intézkedés szülöt­tei e modern városcímerek. Tiszteltük őket, hiszen városainkat szimbolizál­ták, de szeretni nem tudtuk egyiküket sem. — Hogy miért? Nem követték a he­raldika sok évszázados szabályait, de ez csak keveseket zavart. Hiszen a cí­mertan szabályait a lakosság jó része nem is ismeri. Az igazi ok az lehet, hogy a modem címerekből hiányzik az állandóság történelmi hangulata. Mit tudunk a régi címerről? Erre a kérdésre azt is mondhatnám, hogy mindent és semmit. És itt vagy három évszázadot vissza kell ugrani az időben. Baja 1687-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. A város ezután né­hány évig részét képezte a határőrvi­déknek. Az ide költözött bunyevác és szerb családok férfíai vállalták, hogy a visszahódított földet fegyverrel is vé- dabnezik a'visszaossza csapó török portyák elleti. Talán az 169A—96 kö­zötti esztendőkre tehető, hogy Baja ki­vált a határőrvidékből, és a császár pol­gári közigazgatást vezettetett be. A la­kosság I. Lipóthoz fordult kérésével, hogy Bajának mezővárosi rangot és ez­zel járó kiváltságokat adományozzon. Ez meg is történt. Megkapták a szabad bíró- illetve tanácsválasztás jogát is hogy senki tisztviselő új adóterheket ne róhasson ki rájuk, hogy bort és húst szabadon árulhassanak a város haszná­ra, sőt, évente három országos vásárt tartsanak. Továbbá, hogy az idegenek árukirakási jogát szabályozhassák, és végül, hogy fuvart csak a császár rende­letére legyenek kötelesek adni. A kiváltságlevél 1696. december 24- én kelt, azaz Ádám-Éva napján. Ezért került a város címerébe a bibliai első emberpár a tiltott gyümölcsöt termett almafával, és Ádámot és Évát megkí­sértő kigyóval. Az okirat a címerről nem tesz említést. (Az eredetit nem is ismerjük, csak az 1714-ben keletkezett másolatot, melyet III. Károlynak ter­jesztettek be megerősítés végett.) A mostani terv A címer a barokk kor ízlése szerint hol többé, hol kevésbé díszes kivitel­ben, többféle formában fordul elő, de olyan, melyet eredetinek nevezhetnénk, nem létezik. A városi tanács ezért neves szakemberekkel megterveztetett egy olyan változatot, mely a régiek szelle­mében készült, megfelel a heraldika (cí­— mértan) szabályainak. Részlet a ta­nácsrendelet-tervezetből: „Baja város címere barokk rámás — felül fejékkel díszített — tárcsa ala­kú pajzson, arany mezőben, zöld tala­jon álló, barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű almafa, amelynek törzsén körülcsavarodó, zöld kígyó kú­szik felfelé. Az almafa alatt a pajzs jobb oldalán a fejét balra fordító, zöld füge­falevéllel takart ágyékú, természetes színű férfialak — a bibliai Ádám —, a pajzs bal felében fejét jobbra fordító, zöld fügefalevéllel takart ágyékú, ter­mészetes színű nőalak — a bibliai Éva — áll, jobbjával almát nyújt Ádám- nak.” A múlt heti tanácsülésen a követke­ző történt: Barna György elnökhelyet­tes bejelentette, hogy dr. Kincses Fe­renc tanácselnök és a többi bajai me­gyei tanácstag még nem érkezett meg a kecskeméti tanácsülésről. Javasolta, bogy a címer kérdését tárgyalják meg, 'de csak áprilisban, a következő ülésen határozzanak. Időközben megérkezett dr. Kincses Ferenc, aki azonban nem hozta magával az illetékes megyei szerv hpzzájárulását az új címer megalkotá­sához. (Egyesek szerint a koronával lehet a „bibi”, hiába nevezi az előbbi tervezet a ráma felső részét tapintato­san „fejéknek”.) A tanácsülés mégis megtárgyalta a kérdést, néhányan, így dr. Vattay Almos a díszesebb rajzú cí­mer mellett, s többen, így Miskolczy Ferenc és Bálint László a jelenlegi terv megvalósítása mellett szóltak. Vélemé­nyüket mindannyian alapos érvekkel támasztották alá. Végül — Jaszenovics Sándor javaslatára — a tanácsülés el­halasztotta a régi címer bevezetéséről szóló tanácsrendelet megalkotását. Gál Zoltán V asútmodellezők Tapolcán Tíz éve alakult meg Tapolcán a Batsányi János Művelődési Központ vasútmodelletó köre. A mitóvasútvilág hű mása a valódinak: biztöhságí berendezései, működési szabályzata megegyezik az igaziéval, s bogy minden a szabályzatnak megfelelően üzemeden, arról a 15 fű—elsősor­ban hivatásos—vasutas gondoskodik. A képen látható terepasztalt több évig építették. ^MŰHOLDAS TELEVÍZIÓZÁS Sky­változások Akik rendszeres nézői a Sky Channel műsorának — egyedül Kecskeméten- több tízezren lehet­nek azok —, kiváltképp pedig, ha bele-belepillanthatnak a Skytext címoldalába is, fölfigyelhettek bizo­nyos változások előjeleire. Szer­kesztőségünk közvetlenül a Sky Te­levision londoni központjából ka­pott tájékoztatást az újdonságok­ról: van belőlük éppen elég. A legfontosabb: február ötödiké­től üzemszerűen működik az Astra, melynek önálló csatornája lesz a Sky Channel, a Sky News (Hírek), Sky Movies (Film) és az Eurosport. Amíg a helyi antennaközösségek át nem állítják berendezéseiket, a régi Eutelsat továbbra is sugározza a Sky Channel műsorát. A program azonban jelentősen módosul. Amint azt Fiona Waters, a Sky Te­levision sajtófőnöke úja: egyelőre hónapokban mérik az átállást, ad­dig a Sky Channel turmixolva ad többféle műsort. Az Astráról su­gárzott film- és hírprogram kizáró­lag a brit nézőket célozza. A meg­változó Sky Channel ezentúl — amíg a végleges műsorrend ki nem alakul -r mindennap azonos típusú programot ad: hétfőn a hétfőit, kedden, a keddit és így tovább. A programszerkesztők egyelőre azt sem tudják elárulni, mit láthatunk áz esti főidőben — ezt ki-ki (ha tudja) a Skytext-adásból derítheti aznap ki. Emiatt ezentúl a Petőfi Népében megjelenő program sem lehet annyira pontos, mint eddig — de ez nem a szerkesztőségen mú­lik. (Ballai) Reális képet a világnak Néhány napja jelent meg az a rendkívül érdekes — eddig szigorú katonai titokként kezelt — közle­mény, amely összehasonlító táblá­zatot közölt a-NATO, illetve a Var­sói Szerződés katonai potenciáljá­ról, bemutatva egyik és másik kato­nai tömörülés Európában és a csat­lakozó vízterületeken a szárazföldi, a légi, légvédelmi, haditengerészeti erőinek létszámát, fegyverfajtáinak mennyiségét. Nem csak katonai szakembereknek tanulságos olvas­mány ez, mert az egyszerű olvasó is könnyen eligazodik a számokban, amelyek bizonyítják, hogy ki miben van fölényben. Az első kérdés: vajon mi tette lehetővé, hogy ezeket a katonai adatokat a nyilvánosság elé tárják? Ennek előzménye az a világpoliti­kai enyhülési folyamat, amely Hel­sinkiben kezdődött, a genfi Gorba­csov—Reagan találkozóval folyta­tódott, ahol kinyilatkoztatták: egy világháborúból senki sem kerülhet ki győztesen, ugyanakkor elpusztít­hatják az emberiséget. A háború veszélye természetesen megvan, azonban új gondolkodásra van szükség, olyanra, amely lehetővé te­szi a világégés megakadályozását. Helsinki óta — a folyamatos tár­gyalások, a Szovjetunió újabb és újabb békekezdeményezései ered­ményeképpen — létrejöttek az eny­hülés további feltételei. Ehhez azonban biztosítékok kellenek, ér­vényre juttatni a kölcsönös és ga­rantált biztonságot! Nagyon fontos a Varsói Szerző­dés által javasolt tétel, miszerint ki kell iktatni Európából a váratlan támadás lehetőségét, erőit és eszkö­zeit, vagyis a Varsói Szerződés és a NATO fegyveres erői szolgálják sa­ját védehhüket. Emellett, folytas­sák a fegyveres- erők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokat. Alacso­nyabb szinten csakis így valósulhat meg az erőegyensúly. Kétségtelenül léteznek aránytalanságok, amelyek felszámolására, megszüntetésére törekedni kell. Az aránytalansá­gokról szólva: A NATO nem szá­molja a haditengerészet erőit a ka­tonai erők közé, s így olyan színben tünteti fel a VSZ-t, mintha erőfö­lényben lenne a NATQ-val szem­ben. A nyilvánosságra hozott mennyiségi adatok bizonyítják, a NATO fölényben van haditengeré­szeti erőkben, az azokon elhelyezett csapásmérő repülőgépekben, harci helikopterekben, rakétahordozók­ban, deszanthajókban, páncéltörő rakétakomplexumokban: A VSZ főleg vadászrepülőkben, harcko­csikban és rakétaindító állványok­ban van fölényben. Nyomban hoz­zá kell tenni, hogy a NATO csak a 100 milliméternél nagyobb űrmére­tű lövegeket számolja ai tüzérség­hez, míg a Varsói Szerződés vala­mennyi tüzérségi eszközét feltünte­ti. A kölcsönös megbeszélések, tár­gyalások fontosak tehát, akárcsak a bizalomerősítő intézkedések. Ezek közé tartozik a katonai gya­korlatokon való kölcsönös részvé­tel, az ellenőrzés kiteijesztése, a két katonapolitikai szövetséghez tarto­zó államok hagyományos fegyverei­re és fegyveres erőire vonatkozó számadatok cseréje, valamint a VSZ és a NATO védelmi doktríná­jának kidolgozása. Az enyhülés fel­tétele ezeken túl, a pukleáris erők 50 százalékos csökkentéséről szóló tárgyalások folytatása, amelynek legfőbb akadálya az USA ürfegy- verkezési programja. A kulcskérdés természetesen itt is az ellenőrzés, amelyhez kedvező lépéseket tett a bécsi utótalálkozó, illetve az euro- rakéták megsemmisítése, amely mindkét oldalon katonai szakértők jelenlétében, történt meg. S hogy a VSZ nemcsak a két katonapolitikai /szövetség adatait'tárta a világ elé, de tesz is a leszerelés érdekében, azt bizonyítja, hogy a VSZ tagállamai egymás után jelentették be fegyve­res erőik és harci eszközeik számá­nak csökkentését. Emlékeztetőül, országunk 9 százalékkal csökkenti két év alatt a Magyar Néphadsereg létszámát, fegyverzetét és haditech­nikai eszközeit. Mi volt a célja az adatok közlésé­nek? Nem egyéb, mint az, hogy a VSZ reális képet adjon a világnak: melyik katonai szövetség mennyi embert tart fegyverben, s milyen fegyverzettel rendelkeznek Európá­ban. Viszonylagos egyensúly van földrészünkön, amelyet kölcsönö­sen tovább lehetne, s kell is csök­kenteni, legalábbis ez a VSZ szán­déka. S még egy: segítsen itthon is az embereknek eligazodni! A nem­zeti adatok közzétételé — Magyar- ország rendelkezik a legkisebb had­sereggel, s még olyanok is megelő­zik, mint a Benelux államok, sőt a szomszédos-Ausztriában, Svájcban tovább erősítik a hadsereget - meggyőzhet bárkit arról, miként törekszünk az európai enyhülésre, a béke fenntartására. Gémes Gábor Eddig nyolc SZEMÉLYES TÖRTÉNELEM „Nem szeretem a kegyes életet” A megyeszékhely lakói közül H a fiatalabbak is sokan ismerik Mészáros Károly úríszabót, aki­re több mint fél évszázada'ráil- lik a jelző: a tű-cérna-olló mes- H tere. De hosszan sorolhatnám még, hogy mi mindennel önkén­telenül is magára hívja a figyel­met. Lépteit sűrűn abbahagyja, hol egyik utca sarkán, hol vala­mely tér szegletében az éppen arra járó honpolgárral „politi­zál”. Jelenség ő, ismerősei szinte keresik, ha egy nap nem látják. Nyüzsög, pedig élhetne nyugod­tan. — Tudja, már Ranke is azt mondta, a világon egy szörnye­teg van, a tétlen ember. Én pe­dig hetvenhét évesen sem aka­rok szörnyeteg lenni. A munka- szeretet annak idején úgy ragadt Eá ránk, gyerekekre. Mi heten vol- IS) tunk testvérek. Édesapánk ^j| negyvenöt évig dolgozott a MAV-nál. A szakmám húszon- négyben kezdtem. Burján László az egyik leghíresebb, keménykezű szabó­mester volt a városban. Tapasztaltam. Igaz, árvából lesz jó katona, kinek nincs pártfogója. Kapott akkor az ipa­ros, meg a grófinas is. Négy évig vol­tam inas a Nagykőrösi utca 19-ben, a régi OTP mellett. Akkor muszáj volt igyekezni, mert ha nem volt jó valami, büntetés járt érte. A felszabadulás után rájöttem, azoknák van egzisztenciája, akik tudnak dolgozni. Az 50-es évek elején a ruházati szövetkezethez kerültem. Onnan men­tem nyugállományba ’72-ben. Közben az úri szabó táblák sorra lekerültek a falakról. Csak az osztálytársadalom­ban volt rájuk szükség. A paraszt­szabókat magyar szabónak hívták. A kisgazdáknak azok a ruhák, amit az urak viseltek, a mód mellett sem tetszett. Egy paraszt pörgekalapban, nyakkendőben? Más volt akkor a munka is. Ha azt kérdezték, hogy mikor lesz kész a ruha, és én péntek 12 órát ígértem, akkor az három­negyed délben készen állt. Kiment már a divatból a becsület. Nem is­mertük a műanyagot. Csak gyapjú, gyapot, len, kenden juta, a lábravaló meg krupontalp. Én nem mondom, előnyös a műanyag, mert széles réteget kielégít. ízlés is volt. Néhány ke­reskedősegéd elegánsabban járt a tör­vényszéki bírónál. A milliméterekre is adtak. Az elsőrendű vendéglátókban mindennap fehér ing, tiszta cipő, ma­nikűr. A munkafegyelmet annyiszor nem emlegetett korszakban jobb volt, mint most az emlegétettben. Ha valaki nem felelt meg — ügyvéd vagy akár bojtár —, ajtót nyitottak neki. Ez a két hetes (77), milyen rövid időnek tűnik! Törpetörténelem! Mégis minden megváltozott. Én sokat segéd­keztem az asszonynak. Többen lenéz­tek érte. Azt mondták, papucskor­mány van nálunk, az asszony a pá­holyban. Baromfikopasztás, -fölkészí­tés? Most magam főzök, sütök, mo­sok, takarítok, vasalok. Nem szeretem a kegyes életet. Az öregség amúgy is átok az ember életében. Babits pro­fesszor mondta a nyolcvanadik szüle­tésnapján: nem jó, nem jó, mert roko­na a betegségnek. Általában minden időmet beosztom. . Szórakozásom, hogy összetalálkozom az emberekkel, akikkel megértem magam, eldiskurá­lok. Utazni is szeretek. Jártam Izrael­ben, a Szentföldön, voltam Cipruson, Ausztriában, Svájcban, NSZK-ban, Itáliában. Erre fordítottam a kis pén­zem. Ha nézem a méretkönyvem, egy­re több a halott. Dr. Kovács Dezső­nek tavaly még csináltam ruhát, most meg nem használja szegény... De előfordul, hogy Budapestről, Miskolc­ról is eljönnek, mondván, ajánlottak. Egy jó oldala van ennek a szakmának is. Amíg szellemileg, fizikailag épsége van az embernek, addig meg lehet belőle élni. Nem sokan bíbelődnek már, hogy is mondjam, hogy meg ne sértsem őket, hibás testalkatúakra, lehízott emberekre varrni. Pedig lehet. Precíziós munkára kell törekedni. Tudja, a forintbejövetel alkalmával hozzávalóval együtt 300-ba került egy öltönyvarrás, most ugyanez, iparható­ság megállapította, háromezerrel' töb­be, mellénnyel meg 4100. Régen húsz fillérért uradalmi dinnyét ettünk, most meg a kezdődinnye — de silányabb — 8Q-100 forint. Itt tartunk- Bele kell nyugodni. Egészségem van hála’, negyvenöt évi munkásságom után lettem 1969- ben egy hétre kiírva. Az orvos azt mondta, nincs semmi bajom, csak nem szabad már 14-15 órát dolgozni. Pulai Sára Társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele Az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. töpyépy, hat41ybalépése óta .egy h,é.t alatt pypl£_tá.rsadalmi szervezet for-' dúlt a Fővárosi Bírósághoz, s kérte nyil­vántartásba vételét. Az alapszabály, va­lamint az alakuló gyűlés jegyzőkönyvé­nek beérkezése után a polgári ügysza­kos bírák soron kívül, általában 4-5 nap alatt határoznak, az úgynevezett nem­peres eljárásban—tájékoztatta dr. Sza­bó Sándor, a Fővárosi Bíróság elnökhe­lyettese az MTI munkatársát. Az egyesülési jog alapján a magán- személyek, a jógi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelke­ző szervezetei politikai pártot, szak­szervezetet, tömegmozgalmat, érdek- képviseleti szervezetet, egyesületet vagy más szervezetet hozhatnak létre és mű­ködtethetnek. Ezeket együttvéve társa­dalmi szervezetnek nevezi a törvény. (A politikai pártokról külön törvény rendelkezik majd.) E jogszabály szerint a társadalmi szervezet megalapításá­hoz az szükséges, hogy legalább tíz tag kimondja annak létrehozását, megálla­pítsa alapszabályát, s megválassza ügyintéző és képviseleti szerveit. Ezt követően kell kérni a szervezet búósági nyilvántartásba vételét. Ellentétben például a gazdasági társaságokról szó- .10 törvénnyel\— amely szerint az adott társaság a cégbejegyzéssel jön létre — az egyesületek, a szakszervezetek, a tö­megmozgalmak (stb.) már az első ülé­sükön megalakulnak, ám a jogi szemé­lyiséget csak a nyilvántartásba vétellel szerzik meg. Ezt követően nyűik lehe­tőségük arra, hogy jogokat és kötele­zettségeket szerezzenek, vagyis a polgá­ri jog értelmében jogalannyá váljanak. A bíróság a társadalmi szervezet nyüvántartásba vételét csak akkor ta­gadhatja meg, ha az alapítók nem tet­tek eleget az egyesülési jogról szóló tör­vényben előírt feltételeknek így az alapszabályban meg kell határozni az elnevezést, a célt, a székhelyet és a szer­vezetet. Az elnevezésnek például kü­lönböznie kell a korábban bejegyzett hasonló működési körű szervezetek ne­vétől. Mivel az .egyesülési törvény értel­mében társadalmi szervezet elsődleges célja gazdasági-vállalkozási tevékeny­ség nem lehet, ezért ezt is gondosan megvizsgálja a bíróság. A Fővárosi Bíróság, illetve á megyei bíróságok veszik nyüvántartásba az új szervezeteken kívül a már működő, és a tanácsok vagy a különböző országos hatáskörű szervek nyüvántartásában szereplő társadalmi szervezeteket is. Ugyancsak fel kell keresniüka bírósá­got azon társadalmi szervezőteknek, amelyeket ez idáig nem kellett nyüván­tartásba venni. »Azokat a szervezeteket azonban, amelyek december 31-éig ezt elmulasztják, megszűntnek kell tekinte­ni. A nyilvántartásba véteüel kapcsola­tos bírósági nemperes eljárás iüeték- mentes — mondotta dr. Szabó Sándor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents