Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TSZ-EK RENDKÍVÜLI KONFERENCIÁJA ■■ AZ MSZMP BAjCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 48. szám Ára: 5,30 Ft 1989. február 25., szombat AZ ELNÖKI TANÁCS DÖNTÉSE Négy telepe van a szövetkezetnek, kettő a fővárosban, egy Szabadszálláson és egy Kalocsán. Ez utóbbi egymaga többet hoz a közös kalapba, mint a másik három együttvéve. . A szövetkezet tavalyi 557 millió forintos árbevételéből a kalocsai telep 291,3 millióval részesedett. A cégnek minden oka megvolt rá, hogy ezt az egységét fejlessze, termelő kapacitását növelje: az itteni telep igen tagas, munkaerő is van helyben, illetve a környéken bőségesen. Közel kétszázan dolgoznak itt, az idők során jól összeszokott, ütőképes szakembergárda alakult ki. Nem kis részük volt abban, hogy a szövetkezet a 35 millió forintra tervezett nyereségét megduplázta 1988-ban. Igaz, nem tudni, hogy ebből a 70-80 millió forintból (a pontos szám még ismeretlen, most készül a pénzügyi mérleg), mennyit hoztak a kalocsaiak. Nincsenek ilyen számítások birtokában, mivel a telepek nem önállóan gazdálkodnak. Adódik a kérdés: miért nem? Hiszen számtalan tapasztalat bizonyítja, hogy ösztönzően hat a termelésre, gazdálkodásra, ha az egységek , önelszámoló . rendszerben működnek, azaz közvetlenül érdekeltek az eredmények alakulásában. Fehérvári Imre, a kalocsai telep gazdasági vezetője és Boros Jánoskons- truktőr elmondtak: ez a kérdés valóban felvetődött szövetkezetükben is, de a régi gyakorlat mellett döntöttek. Ugyanis a telepek termékösszetétele változó: hogy leinek, mikor milyen munka „jut”, az a megrendeléstől, illetve a telep adottságaitól, lehetőségeitől függ. Az az egység, amelyik a vállalko. (Folytatás a 2'. oldalon) Á föld azé legyen| ^ aki a legeredményesebben tudja megművelni Mi lesz a falun élők sorsa? Pénteken az MSZMP Budapesti Bizottságának Politikai, Propaganda- és Művelődési Központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz-ek területi szövetségei és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Szabó István előadása im A tanácskozást Eleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a termelőszövetkezeti közvélemény sürgetésére hivták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban mutatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti munka megújításáról. Csatlakozunk a Genfi Egyezményhez A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldást nyerjen. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács januári kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügyminiszter előteijesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekig! határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. sk * 8« A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 28-ái hatállyal M saját kérésére— tisztségéből felmentette! 1989. március 1-jei hatállyal Dunai Imrét és Gombocz Zoltánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi ^minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, mint az Országos Árhivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. (MTI) Már januárban 34 kamion indult el Kalocsáról Tekintélyes cég a Budamobil'Budapesti Jármű Szövetkezet. Árbevétele meghaladja a félmilliárd forintot. De tekintélyes más értelemben is. Speciális termékeit, a különböző járműszerelvényeket — például kamionok felépítményeit — határainkon túl is ismerik. Sőt, felismerik a modern, tetszetős, a gyármányok jellegzetes jegyeit viselő megjelenésükről. A termékek mérete is tekintélyes, s nem utolsósorban korszerű, műszakilag megbízható konstrukciók. ■ . r < ■ Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a tsz- ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik.'Több száz gazdaság válsággal küszködik, a bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a folyamat megállításához szükséges intézkedések. A tsz-ek legutóbbi, V. kongresszusa határozatainak zöme nem valósult meg. Az okokat elemezve több évtizeddel korábbra tekintett vissza, kifejtve: az 1968-as reformokig az MSZMP agrárpolitikája nagyrészt ideologikus töltésű volt, és korszerűtlen kolhozmintát követett. Szabó István a későbbiekben így folytatta: agrárgazdaságunk progresz- szív vonásai leginkább 1966—1973 között, a gazdasági mechanizmus reformfolyamatának menetében erősödtek meg. Az _1973-as esztendőt követő visz- szarendeződés sem tudta hatástalanítani ezt az erőgyűjtést. Egészen az 1980- as évek derekáig tartott az a lendület, amelyet abban az 5-6 évben vettünk föl. A sokáig lappangó bajok-a felszínen csak ezután jelentkeztek a mező- gazdaságban, a tsz-ekben. A nemzeti- termék-előállítás és a fogyasztás közötti egyensúlyhiány, az állam nagyarányú eladósodása következtében egyre erőteljesebb kormányzati törekvés lett a mezőgazdaság teherviselésének, aktív devizatermelésének erőltetett növelése. A vitathatatlanul javításra szoruló nemzetközi versenyképesség fokozására ^s a hatékonyság kikényszerítésére alkalmazott fiskális módszerek, az egyre fokozódó közvetett és közvetlen elvonások, továbbá a terheket növelő 5 Eleki János, a TOT főtitkára megnyitja a konferenciát, balról Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, jobbról Szabó István, az MSZMP PB tagja, a TOT elnöke. egyéb intézkedések egy ideig ugyan kiváltottak eredményeket is, ezt követően azonban egyre inkább bebizonyosodott: a terhek növekedése, a jövedelem nagyarányú elvonása és újraelosztása immár el nem viselhető következményekkel jár. Leállt a fejlesztés és a termékbővítés, és a működtetett tőke megtérülése mélyen az elvárható szint alá süllyedt. Gyakorlatilag megszűnt a termelők értékesítési biztonsága. A tsz- eket súlyos zavarba hozták a hitelfor- rás-szükítő intézkedések, az állandósuló pénzügyi zavarok. Összességében is az egyszerű vagy csak a szűkített újratermelés vált a gazdálkodás jellemzőjévé, és manapság lassan-lassán immár a túlélés is teljesítménynek számit. Noha az érdekképviseleti szervezet e folyaGRÓSZ KÁROLY A MAGYAR—JUGOSZLÁV KAPCSOLATOKRÓL Minőségileg magasabb szintre emelni Látogatás Baranyában Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta a kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéiről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. 0 A kalocsai telepen nem éppen apró termékek készülnek. (Straszer András felvétele) Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. Délután áz MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagjaival es a testület üléseinek állandó meghivottaival találkozott a főtitkár. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára a párt helyi munkastílusának megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt-vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni „kullogását” kifogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás | forrásait — akár politikai kompromisz- szumok árán is — meg kell találni. Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. '— A magyar—jugoszláv kapcsolatok — mondotta Grosz Károly— az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan prob-' lémák nem terhelik. További gazdagításukhoz, élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehe-. tőséggel rendelkezünk. Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét országban kibontakozó reformfolyamat. Fokozódik az egymás iránti érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltságunk. Ennek eredményeként elmélyült a politikai bizalom, tartóssá vált az érdemi tájékoztatás, és a formalitásoktól mentes konzultációk igénye. Ezt azért is nagyra értékeljük, mert nyüvánvaló, hogy a reformok tekintetében is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő sajátosságok, gyakorlati lépések tapasztalatainak megismerése. — A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez teijedjen ki a párt- és allámi vezetők szélesebb körére. — Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok ellenére j is stabilak. A magyar—jugoszláv árucsere-forgalom 1988-ban 540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi forgalom elérte a 710 millió dollárt. Fontos, hogy a teljes forgalom mintegy 35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében'szállított termékek teszik ki. 1988- ban helyezték üzembe a két ország villa- mosenergia-rendszerét összekötő távvezetéket. Megegyezés jött létre a Jugoszlámatok jellegét és a végső kifejletei időben fölismerte, tevékenysége azok megfékezésében erőtlennek bizonyult, erős ellenállásba ütközött, és eszközei sem bizonyultak elegendőnek. Kijelentette: elvárható, hogy a kormányzat ennek a jó adottságú ágazatnak a gondjait legalább olyan fokon kezelje, mint a válságágazatokét, a bányászatét, a kohászatét és más ipari ágazatokét. Megnyugtatónak tartotta, hogy az MSZMP KB nyilvánosságra hozta az agrárpolitika megújítására hozott javaslatait, így most a konferencián mód nyílik arra, hogy igényeket fogalmazzanak meg, ösztönzést adjanak és hasz(Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐTŐL: Zöldhitel” viába irányuló gáz-tranzitszállítások növelésében. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy lehetőségeket látunk. , — Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi ; tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. — Rendszeres a két ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez nagyban elősegítette, hogy népeink reális képet alakítsanak ki egymásról. —A magyar—jugoszláv együttműködésben egyertelmuen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe. Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotba^ van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangáival véget ért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pedig a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. (MTI) Négy kereskedelmi bank február 27-én, hétfőn megkezdi a mezőgazdasági nagyüzemeknek — központi intézkedés nyomán — az eddigieken felül juttatott, a tavaszi munkákhoz, beszerzésekhez szükséges úgycevszujti „zöldhitel” folyósítását tájékoztatták a Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársát A mezőgazdasági termelési eszközökre, anyagokra fordítható 3 milliárd forintos, pótlólagos refinanszírozási hitelből, a jegybank döntése szerint, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1 milliárd 500 millió forinttal, a Magyar Hitel Bank Rt. 800 millió forinttal, a Budapest Bank Rt. 600 millió forinttal, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. pedig 100 millió forinttal rendelkezik. A mezőgazdasági nagyüzemekkel kapcsolatban, lévő nagyobb bankok között úgy osztották el a refinanszírozási hitelt, amilyen arányú volt e pénzintézeteknél az.elmúlt év közepén a gazdaságok rövid lejáratú forgóeszközhitele. Az MNB-nél azt is elmondották: értesítették a kereskedelmi bankokat, hogy a malom-, a cukor-, a tartósító-, a növényolj- és a boripari vállalatok kérésére megkezdhetik a korábban felvett, összesen mintegy 5-6 milliárd forint rövid lejáratú hitelek középlejáratúra váltását. Ezzel a nagy tömegű terméket felvásárló és egész évben készletező élelmiszer-ipari vállalatok hitelképességét javítják, csökkentik tőkehiányukat. Az átváltott hitelek törlesztésére 1991-ig adnak haladékot, és kedvező az is. hogy a kamat mértékét 3 százalékkal csökkentik. Az érintett vállalatok hitelmódositó igényét a bankok soron kívül bírálják el. A japán császár temetése Gyaloghintón vitték a január 7-én elhunyt Hirohito japán császár koporsóját a temetés! csarnok elé a tegnap megtartott gyászszertartáson, amelyen 27 nemzetközi szervezet és 163 ország vezető személyiségei — köztük Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke — vettek részt. (MTI-telefotó)
