Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 23. AZ ÁTHELYEZŐ BIZOTTSÁG MUNKÁJA Megtanulni az együttélést Az átlagtól eltérők még nem feltétlenül fogyatékosok Az áthelyező bizottságokat a hetvenes évek közepén hívta életre az egyre égetőbbé váló szükséglet: ijesztően megnőtt az ezt megelőző időszakban a szellemi fogyatékosok speciális tantervű iskoláiban (a kisegítő iskolákban) tanuló gyerekek száma. A művelődésügy e bizottságok munkájától remélte a változást: a kisegítő iskolákba csak azok a valóban értelmi fogyatékos gyerekek kerüljenek, akiknek oktatása, nevelése kizárólag gyógypedagógiai módszerekkel lehetséges. A Bács-Kiskun Megyei Tanács kecskeméti szakértői bizottságához évente csaknem háromszáz gyereket irányítanak. Tevékenységükről, módszereikről, napi gondjaikról Fazekas Sándornéval, a bizottság vezetőjével beszélgettünk. Veszélyes tévesztések — Az általános iskolákban a pedagógusoknak sem idejük, sem módjuk nincs az átlagtól eltérő tanulókkal egyénileg foglalkozni. Ilyenkor gyakran hozzánk küldik a gyereket azzal a javaslattal, hogy mivel korrepetálás, egyéni felzárkóztatás után sem értek el eredményt, úgy vélik, hogy speciális tantervű (volt kisegítő) iskolákban oldható meg az eredményes fejlesztés. — Az óvónő- és tanítóképző főiskolákon nem folyik gyógypedagógiai alapképzés, így hát nem meglepő, hogy a gyakorló pedagógus sem tudja egyértelműen megítélni a gyermekek értelmi állapotát. Milyen tévesztések a leggyakoribbak? — Ha egy kisdiák képtelen mondjuk megtanulni a verset, vagy az elolvasott tananyagból semmire sem emlékszik, még nem feltétlenül fogyatékos. Nála ugyanis a közvetlen emlékezet sérült. A képességgyenge gyerekek egy csoportja nem tud olvasni, vagy összekeveri az Másképükben hasonló betűket. A térészlelési vágy mozgáskoordinációs zavarok ugyancsak összetéveszthetők egy — gyógypedagógiához nem értő — pedagógus számara az értelmi fogyatékosság jellemzőivel. A magatartászavarokkal küzdő gyerekéktől gyakran tudatosan szeretnének megszabadulni a pedagógusok. Nem is ítélhetem el ezért őket, hiszen egy harminc fős tanulócsoportban egyetlen ilyen gyerek felforgatja az osztály rendijét. Az MCDä— minimális agyi károsodás — például magas intelligenciaszinttel járhat, párosulhat azonban mondjuk tanulásképtelenséggel. Szerencsére sokkal kisebb számban vannak az úgynevezett autista gyerekek. Ok képtelenek elfogadni a társadalom normáit, csak saját törvényeik szerint hajlandóak élni. Kontaktusteremtésre alkalmatlanok, saját szüleikhez sem kötődnek. Emiatt náluk még azt sem tudjuk kideríteni, hogy értelmi fogyatékosok, vagy sem. Ezek a gyerekek „be vannak zárva”, s még nem találtuk meg hozzájuk a „kulcsot”. A mérlegelés szempontjai iskola pedig a súlyosabb esetek képzésére hivatott. Ha tehát egészségesek kerülnek a volt kisegítő iskolákba, akkor a valóban sérültek háttérbe szorulnak, osztályrészükül az örökös kudarc jut, egy részük pedig szükségszerűen átkerül a foglalkoztató iskolába. Ott pedig kezdődik az egész elölről. A gyengébben sérültből favorit lesz, a többiek pedig elindulnak a leépülés lejtőjén. — Mely jellemzők bizonyítják kétséget kizáróan, hogy a vizsgált gyermek nem fogyatékos? — Mi lesz ezekkel az átlagtól eltérő, ám nem fogyatékos gyerekekkel? — Amennyiben a vizsgálataink alapján beigazolódik, hogy a gyermek esetében nem áll fönn a központi ideg- rendszer öröklött, vagy a fejlődés korai szakaszában szerzett károsodása, tehát az enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékosság, akkor feltétlenül az általános iskolában maradását javasoljuk. — De — mint ahogy arra az imént ön is felhívta a figyelmet — az általános iskolákban jelenleg nincs meg a feltétel- rendszere annak, hogy ezekkel a gyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Nem lenne tehát szerencsésebb számukra mégis a speciális tantervű, egyéni bánásmódra és differenciálásra épülő iskola? — Én gyógypedagógus vagyok. A foglalkoztató iskolában tanítok középsúlyosán sérült gyerekeket. így hát látom, mit jelent fogyatékosnak lenni: megbélyegzettséget, kirekesztettséget, kilátástalanságot. S ezek az emberkék —4 értelmi sérülésük ellenére — tisztán látják helyzetüket. Előbb-utóbb lelkileg is sérültté válnak. Bocsássa meg a szenvedélyességemet, de mindezt a társadalom hozzáállása is igazolja. Egy alkalommal olyan játszótérré vittem a fogyatékos gyerekeket, ahol általános iskolások is voltak. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az egyik kislányomat verik. Alig tudtam kiszabadítani, mire a tanítónő reakciója ennyi volt: miért hoztam „ezeket” ide? Máskor az osztályát sétáltató pedagógus ránk mutatva közölte tanítványaival: aki rossz lesz, ide kerül a gyogyósok közé. S bár ezek nem általánosíthat példák, a szánalom, a tisztes távolság megtartása, esetenként a gúny mindennapjaink része. — Mi történik, ba az átlagtól eltérő gyermek továbbra sem állja meg a helyét az általános iskolában? — Ha egy tanuló bukdácsolva, osztályokat ismételve is, de elvégzi az általános iskolát, még továbbtanulhat egy szakmunkásképzőben, valamely hiányszakmában. De akik a speciális tantervű iskolában végeznek—mely az oktatási törvény értelmében ma már azonos értékű bármely más általános iskolával —, azokból legfeljebb betanított munkás lehet, s a „gyogyós” jelző örök bélyeg marad. Ezért meggyőződésem, hogy akinél csöpp remény is van arra, hogy „bírja” az altalános iskolát, azt ez a bizottság nem fogja áthelyezésre javasolni. S még egy érv: a, speciális tantervű általános iskola az enyhe fokban értelmi fogyatékosoké, a foglalkoztató — Az értelmileg sérült gyermek, ha meg is tanítjuk valamire, azt csak nehézkesen hasznosítja praktikus helyzetben. Nem alakult ki a feladattudata, nem veszi észre a-hibás feladatvégzést, az ‘egyszerű logikai' összefüggéseket sem látja tisztán. Elfogadni a tényt . -— Milyen vizsgálatok után kristályosodik ki a bizottság végső álláspontja? 1— Három gyógypedagógus, egy pszichológus, egy korai gondozó, egy orvos és egy adminisztrátor alkotja a kollektívát. Naponta legfeljebb három gyermeket hívunk be, szülői kísérettel. Forgószínpadszerűen vizsgáljuk őket, hiszen ez esetenként négy-hat órát is igénybe vesz. Az anamnézis (kór- előzmény) felvételével kezdjük. Ilyenkor a szülőktől igyekszünk mindent megtudni, ami a fogamzástól a mai napig befolyásolhatta a gyermek értelmi és pszichés fejlődését. A kontaktusteremtés, a módszerek megválasztása rendkívül változatos. Mivel az ide irányító pedagógus véleményt mellékel a gyerekről, foként az általa problematikusnak ítélt területeket vizsgáljuk. Az orvos elsősorban a fogyatékosságot okozó, vagy ahhoz társuló szervi vagy működésbeli elváltozásokat igyekszik feltárni. — Mi a feladata a korai gondozónak? — Azok a szülők, akiknek gyermekéről már csecsemőkorban kiderül, hogy valamilyen területen fogyatékos, KÖNYVESPOLC hozzá fordulhatnak nevelési, szervezési, irányítási vagy akár jogi tanácsokért. Sajnos sok szülő nem veszi tudomásul, vagy nem akatja elhinni, hogy gyermeke fogyatékos. Pedig számukra is elviselhetőbbé tenné a tényt, ha elfogadnák. Szorongó általános iskolások Góg Tibor a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődési osztályának gyógypedagógiai előadója. Az ő kezében futnak össze a megyei szálak. A gyökerekről, az előidéző okokról, s a távlatokról kérdeztem. — A hetvenes évek végén, az új tanterv bevezetésekor nem vették figyelembe a teljes gyermekpopulációt: a tanterv maximalista, a pedagógus állandó időzavarral küzd, az egész iskola teljesítményorientált. Véleményem szerint az egész általános iskolai nevelést és oktatást újra kellene gondolni. A gyerek szorong az iskolában, többen neurotikussá válnak. A tudomány évtizedekkel ezelőtt bebizonyította: egy gyerek maximum 20—25 percig képes intenzív figyelemre. Az órakeretek mégis mereven 45 percesek. Szintén figyelmen kívül hagyták, hogy az egyének fejlődési' üteme rendkívül eltérő. Annak tehát, hogy valaki januárban vagy májusban tanult meg olvasni, nincs jelentősége az értelmi képességek vizsgálatakor. A Magvető Könyvkiadó újdonságai 19S5-ben hunyt el Babits Mihály felesége, Török Sophie, családi nevén Tanner Ilona. Életében megjelent verseiből, a hátrahagyott költeményekből összeállított Csontig meztelen címmel most megjelent kötete tetemes késéssel bár, de végre teljes keresztmetszetében mutatja be életművét, munkásságát, mely szerves része a két világháború közötti magyar irodalom értékteremtő folyamatának. Különös, keserű, tragikus alaphangú a könyv, mely Török Sophie utolsó évtizedeinek különös, zárt világát tükrözi. Ladik Katalin 1962—1985 közötti, közel negyedszázad verstermésének legjavát tartalmazza a Magvető és az újvidéki Fórum Kiadó közös kötete. Ladik a jugoszláviai magyar irodalom egyéni hangú reprezentánsa. Az indulatoktól izzó, érzelmekkel túlfűtött Kiűzetés című kötet sorra mutatja be a korai költői korszak hatalmas vízióit, a közelmúlt hangarchitektúra-kísérleteit majd az utolsó versek ismét visszatérnek a látomások öntér- vényű világába. Utassy József ezúttal bökverseit, kancsal rímeit, groteszkjeít gyűjtötte kötetbe Hungária kávéház? Kávéház Hungária! rímmel. Régi, közismert szójátékai mellett újabb versvillanások, rímes ötletek, szerelmes versek is találhatók a könyvben. Szellemes szösszene- teiből és groteszk hangulatú szójátékaiból, kancsal rímekkel írt önvallomásából idézünk: „Hős vagy. Nős vagy. Ne hősködj”, és az önvallomás: „Különcök (a Kilencek?) Hűek, mint a kivert eb!” A Hérakleitosz Budán című kötet kismonográfia Tandori Dezső munkásságáról. Do- boss Gyula 1983-ig követi nyomon a költői, prózai, drámai művek kifejlődésének, formai és tematikai világuk ismételt megújításának útját. A legtöbb figyelmet a két pályakezdő • A családrajz a pszichológiai vizsgálat része. Kiváló támpont a szakember számára, hiszen a személyiség, az értelmi állapot rendkívül szoros kapcsolatban áll a rajz tartalmává] valamint kivi- teiezettségi fokával. A két rajz alkotói azonos korúak. Egyikük értelmi fogyatékos, a másik nem. — Ezek szerint van gyerek, aki az oktatás hibájából kerül speciális tantervű iskolába? Lehetne. De éppen ennek megelőzésére születtek az áthelyező bizottságok. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy megyénkben az elmúlt években .egyetlen nem fogyatékos gyermek sem került át a speciális tantervű iskolába. Száz vizsgált gyerek közül — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — ötven- hatvanötről igazolódik be, hogy valóban fogyatékos. — Mi vár azokra a gyerekekre, akik lassaban fejlődnek ugyan, mint társaik, de a bizottság javaslatára általános iskolában maradnak? — Az oktatási törvény számos lehetőséget kínál felzárkóztatásukra: kis létszámú osztályok, pedagógiai programok ... De sajnos, e módszerekkel nem mindenütt élnek. — Ön miben látná az üdvözítő megoldást? — Nem tartom szerencsésnek a ma mereven élő elkülönítést. Az enyhén, illetve részlegesen sérült gyerekeket miért ne taníthatnánk együtt az egészségesekkel? Ok ugyanis csak egy-egy területen maradnak el kortársaiktól. A problémás tantárgyat a gyógypedagógus irányításával tanulnák, máskor azonban a többiekkel haladhatnának. Kanadában ez már élő rendszer. Ám nálunk, Magyarországon, ehhez elsőként szemléletbeli változásra lenne szükség. G. Tóth Túnea PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FOLYÓIRAT Jelző 1989/2. A magyar szakszervezetek elméleti, társadalom- és szakszervezetpolitikai folyóirata, a Jelző februári számának szerzői között találhatjuk Sajtos Gézának, a Kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ igazgatójának nevét is. Mindennapi kultúra = drága áru!—szól a tanulmány hangzatos címe. „ ... sokan és sokáig hittünk a magas kultúrában, mint társadalomjobbító eszközben, sőt annak mindenhatóságában is. Vagy ha nem, akkor mit és kit okoljak azért, hogy a mindennapi kultúra elemei, formái évtizedeken keresztül alig kaptak helyet a kulturális intézményekben? Bizony, még azokban sem, amelyeknek jószerivel egyedüli rendeltetése, funkciója a lakosság mindennapi kulturális szükségleteinek kielégítése lett (lehetett) volna.” íme egy vélemény, a mindennapi és a magasabb kultúra régóta folyó, s mára mégin- kább aktuálissá váló vitájából. Ugyanezen témakörhöz kapcsolódik két további tanulmány. Sajó András, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főtanácsadója Milyen a jogi kultúránk? című írásával, valamint Szu- nyogh Szabolcs, a Magyar Rádió szerkesztője Szégyelljétek magunkat! című cikkével. A Jelző további rovataiban többek közt Bayer József ! az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos osztályvezetője Reformpolitika és sztáhmzmuskn- tika témakörben publikált, míg Kardos István A pluralizmusról '-i- különböző nézőpontból című interjújának első részeben dr. Vign Károlynak, a Bajcsy :Zsúj^l Társaság elnökének es Z7 György szociálpszichológusnak a véleményét olvashatjuk. Amerikai gyilkosságok A szigorúan csak tizennyolc éven felülieknek ajánlott színes, amerikai dokumentumfilm az Egyesült Államokban napjainkban tapasztalható erőszakos cselekmények bizalmas és igen riasztó vizsgálati eredményeit mutatja be. A produkció a filmhíradók részleteinek, videofelvételeknek, fényképeknek és interjúrészieteknek a beépítésével azoknak a problémáknak a kifejlődését követi nyomon, melyek az amerikai társadalom szerkezetének mai deformációihoz, veszélyes törésvonalaihoz vezettek. Az Amerikai gyilkosságok igen hatásosan — a Los Angeles-i hullaházba tartó kimerítő utazással kezdődik, ahol a bűnügyi statisztikák megrázóan új dimenziót öltenek. A hullák pedáns halmai minden grafikonnál meggyőzőbben mutatják az erőszak és a gyilkosságok előretörését. Az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan iparosított nemzete, ahol a gyilkossági ráta olyan magas, mint azokban az országokban, ahol polgárháború dúl (például Nicaraguában). Köztudomású tény, hogy az országban minden harmadik percben megkísérelnek egy gyilkosságot, minden huszadik percben megölnek valakit. A hetvenes években más iparosított országokban stabilizálódott a bűnügyi ráta, ám az Államokban a bűnesetek továbbra is ötször olyan gyorsan szaporodtak, mint maga a lakosság. A film bemutatja azt az időszakot is, amikor még nem ilyen volt az élet. Az ötvenes évek háború utáni montázsa egy gondtalan optimista képet fest. Ez a nemzeti lelkesedés az 1960-as években érte el te- tőpontjáta J. F. Kennedy elnök személyéhez kötődő időszakban. A statisztikák ma azt mutatják, hogy halála jelentette a fordulópontot az erőszakos cselekedetekben. A film részleteket tartalmaz az elmúlt húsz év nemzeti tragédiáiról: J. F Kennedy, dr. Martin Luther King és Robert Kennedy szenátor meggyilkolásáról j$..Aé>A8igrikai gyilkosságok című prod^Ő^ is : vizsgálja, ami az erőszak uj tendenciáját jelenti; az oryloveszeket, a megváltókat”, a tomeggyilkoso- kat és a legeslegújabb jelenséget: az idegenek értelmetlen, vaktaban történő meggyilkolását. sA/ífílt tevM ez /ß aMtizem tAn^r,^,'h0Z $ *00 ti ItNIUa,, tUfNÖV*«, HIVKMI Tisztelt Hölgyem, Uram! Biztos vagyok abban, hogy már Atni„ . adóbevallási útmutatót. ValószínűiJf° V?Sta 32 mitéséve, ,s jiiSSfáSüM ÄÄl °01' “ fffMehh* *<®P sej«.' Ha mégis maradt az ön számára nyitott ÉímÍ »ÄÄSt tan^osadihelyet feltűnt iuk az 5 Fontos Pont című plakáton. További jelentkezésünkig Üdvözlettel: ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK kölcl, a Töredék Hamletnek és az Egy talált tárgy megtisztítása című versek vizsgálatára fordítja a szerző, a későbbi gyűjteményeket átfogóbban, az élményvilág, a játékosság, az írás vizuális jegyei felől szemléli, de szentel egy-egy fejezetet Tandori esszéírói munkásságának, drámáinak, detektívregényeinek is. k. m.
